Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)

1971-05-04 / 123. szám

Maagyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA 1971. MÁJUS 4. KEDD 5 Az HSZEP Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) tatai fogja a szocialista társadalmi rend felépítésének nagy munkáját. A központi bizottság egyhangúlag jóváhagyta e leve­let. Erich Honecker köszönetet mondott a központi bizottság első titkárává történt megválasztásáért és az iránta megnyilvá­nult bizalomért. A központi bizottság ezután jóváhagyta a küszöbönálló VIII. pártkongresszus na­pirendjét. A napirend 2. pontjával kapcsolatban Erich Honecker ismertette az NSZEP Központi Bizottsága küldöttségének je­lentését az SZKP XXIV. kongresszusá­ról. Willi Stoph a napirend 3. pontjával kapcsolatban megindokolta az NDK nép­gazdasága 1971—1975-ös fejlesztésére vo­natkozó ötéves terv irányvonalának ter­vezetét A központi bizottság jóváhagyta az NSZEP KB küldöttségének Erich Honec­­ker által előterjesztett beszámolóját. Ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette Willi Stoph miniszterelnök beszédét és megfelelő határozatot hozott. Az ötéves terv irányvonal-tervezetét nyilvánosságra kell hozni és gyűléseken meg kell vitatni minden pártszervezetben, az üzemekben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek­ben, az intézményeknél és a kormányhi­vatalokban. Walter Ulbricht nyilatkozata — A központi bizottság levele Erich Honecker nyilatkozata A­z ADN közli Walter Ulbricht nyi­latkozatát, amelyet az NSZEP Központi Bizottságának ülésén tett. „Az évek meg is követelik a maguk jo­gát és tovább nem teszik lehetővé szá­momra, hogy oly megerőltető tevékeny­séget fejtsek ki, mint amilyen a központi bizottság első titkáráé. Ezért elérkezett­nek tartom az időt arra, hogy fiatalabb kezekbe tegyem e funkciót és javaslom Erich Honecker elvtárs megválasztását a központi bizottság első titkárává. In­dítványomat alaposan megvitattuk a politikai bizottságban, s a politikai bi­zottság tagjai egyöntetűen helyeselték azt” — hangzott egyebek között a nyi­latkozat. Walter Ulbricht ezután szólt munkás­­mozgalmi tevékenységéről, majd így folytatta: „Szeretném megragadni az al­kalmat arra, hogy néhány szót mondjak a pártvezetőségen belüli helyzetről. Azt hiszem, nem túlzok, ha megállapítom, hogy működésem évtizedei alatt sikerült megteremteni egy szilárd, egységbe for­rott és valóban kollektív pártvezetést. Ez vonatkozik a központi bizottságra és a politikai bizottságra egyaránt.” Wal­ter Ulbricht a továbbiakban kijelentet­te: „Szilárd meggyőződésem, hogy köz­ponti bizottságunk és politikai bizottsá­gunk javaslatom elfogadása után is szi­lárdan és egységben összeforrva vezeti majd a pártot. Erre biztosítékot nyújt Erich Honecker megválasztása és tevé­kenysége a központi bizottság első titká­raként.” Walter Ulbricht végezetül köszönetet mondott a központi bizottság tagjainak a támogatásért, amelyet első titkári te­vékenysége idején neki nyújtottak, s szólt további munkájáról. Az NSZEP Központi Bizottsága levelet intézett Walter Ulbrichthoz, s ebben a párt, az NDK munkásosztálya és egész népe nevében köszönetet mond neki azért az áldozatos tevékenységéért, amelyet a párt első titkáraként és államférfiként, az antifasiszta-demokratikus, majd a szocia­lista forradalom időszakában fejtett ki ab­ban a történelmi időszakban, amikor az NDK-ban megteremtették a fejlett szo­cialista társadalom kialakításának előfel­tételeit. A levél rámutat, hogy mind az NDK népe, mind az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom nagyra becsüli Walter Ulbrichtnak az imperializmus ellen foly­tatott harcát, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett munkásságát. Walter Ulbricht maradandó érdemeket szerzett magának, különösen a tekintetben, hogy kialakította a párt egységes és szilárd ve­zetésének kollektíváját. A központi bizottság levele végezetül jó egészséget kíván Walter Ulbrichtnak to­vábbi munkájához és kifejezi meggyőző­dését, hogy az NSZEP Központi Bizottsá­ga új első titkárának, Erich Honeckernek irányításával, szoros szövetségben a Szovjetunióval és az egész nemzetközi kommunista mozgalommal, zárt egység­ben és sikeresen folytatja az új társada­lom felépítését. Erich Honecker a központi bizottság ülésén elmondott nyilatkozatában kife­jezésre juttatta megindultságát afelett, hogy a központi bizottság egyhangú dön­téssel az első titkári teendőkkel bízta meg. Hangsúlyozta, hogy ez a döntés a párt vezető kollektívájának nagymérté­kű bizalmát tükrözi, amiért köszönetet mond a központi bizottságnak és Walter Ulbrichtnak, akinek vezetésével több mint húsz évet dolgozott a párt politikai bizottságában. Kiemelte, hogy tudatában van megbí­zatásával járó nagy felelősségének, ígé­retet tett, hogy minden erejével a belé helyezett bizalom beigazolására fog tö­rekedni. Rámutatott, hogy a központi bizottság a jövőben is folytatni fogja eddigi, mar­xista-leninista alapon álló szilárd és biztos politikáját, amelynek vitelénél biztosan támaszkodhat a párt egységére, sorainak zártságára, szoros kapcsolatára a munkásosztállyal, és az NDK vala­mennyi dolgozójával. Megállapította, hogy a párt további si­keres munkájának alapvető záloga test­véri szövetsége a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, ígéretet tett az NSZEP és a többi marxista-leninista párt test­véri kapcsolatainak további mélyítésére, a szocialista államok közösségének és az imperialistaellenes arcvonalak további erősítésére. Erich Honecker életrajza Erich Honecker 1912. augusztus 25-én, a Saar­­vidéki Neunkirchenben bányászcsalád gyerme­keként született. Apja tagja volt Németország Kommunista Pártjának. Honecker tízéves ko­rában kapcsolódott be a kommunista gyermek­­csoportok munkájába. Az általános iskola el­végzése után a tetőfedő mesterséget tanulta ki. 1926-ban lett a kommunista ifjúsági szövetség tagja, 1929-ben lépett be Németország Kommu­nista Pártjába. 1930-ban elvtársai Moszkvába, a Kommunista Ifjúsági Internacionálé iskolájába delegálták. Ezt követően a kommunista ifjúsági szövet­ség Saar-vidéki vezetőségének titkáraként mű­ködött, majd 1934-ben a szövetség központi bi­zottságának tagja lett. 1933-tól aktívan részt vett az antifasiszta harcban, 1935 decemberé­ben letartóztatták, és másfél évvel később tíz­évi börtönbüntetésre ítélték. Miután a szovjet hadsereg egységei kiszaba­dították fogságából, az NKP Központi Bizott­ságának ifjúsági titkára, majd később a köz­ponti ifjúsági bizottság vezetője lett. Honecker a Szabad Német Ifjúság (FDJ) egyik megalakítója volt. 1946-tól 1955-ig az FDJ központi tanácsának elnöke. 1946-tól, mint az NKP Központi Bizottságának tagja, részt vett a két munkáspárt egyesítésének megvalósítá­sában. Az egyesülési kongresszus beválasztotta a Német Szocialista Egységpárt elnökségébe. Honeckert minden ezt követő pártkongresszu­son beválasztották a párt kollektív vezető tes­tületébe, a központi bizottságba. 1950 óta a po­litikai bizottság tagja. 1955. és 56. között a Szov­jetunióban tanult. 1958-tól a központi bizottság titkára. Erich Honecker az elmúlt években részt vett a szocialista országok párt- és állami vezetői­nek minden jelentős találkozóján. Aktívan köz­reműködött a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi tanácskozásának előkészítésében. A Német Demokratikus Köztársaság megala­kulása óta a népi kamara képviselője. A dol­gozók érdekeit szolgáló, következetes önfel­áldozó magatartásáért, harcokban gazdag éle­téért a Marx Károly Érdemrendet, a Munka Hőse kitüntetést és más magas kitüntetéseket­ kapott. GÜNTER KOHRT, az NDK külügyi ál­lamtitkára javaslatot tett Ulrich Müller nyugat-berlini szenátusi irodaigazgató­nak, hogy megbeszéléseiket az eredetileg kitűzött május 6-a helyett május 12-én folytassák le az NDK fővárosában. •• Ötvenezer tüntető a „washingtoni csatában" A rendőrség helikoptereket vetett be az indokínai háború ellen tüntetők szétszórására Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Hétfő reggel Washingtonban tízezer fő­nyi katonaságot vetettek be a több mint ötezer főnyi fővárosi rendőrség támoga­tására, hogy szétoszlassák az amerikai kormányzati központ forgalmának meg­bénítására törekvő háborúellenes tünte­tőket. A kora hajnali órákban katonaság és rendőrség szállta meg a Potomac fo­lyó hídjait és a belváros közlekedési cso­mópontjait, amelyeket az „erőszakmentes polgári ellenállást” meghirdető radikális háborúellenes csoportok saját testükkel akartak „eldugaszolni”. A nagy erőkkel fellépő katonasággal és rendőrséggel szemben a tüntetők gerilla­taktikát alkalmaztak: egy-egy forgalmi csomópontban hosszabb-rövidebb ideig megbénították a közlekedést, majd a könnygázgránátokkal és gumibotokkal támadó karhatalom elől visszavonulva, a város más részein gyülekeztek ismét és hoztak létre forgalmi dugókat. Időnként helikoptereken szállították a katonai erő­ket az ötvenezernyi tüntető újabb gyüle­kezési pontjaihoz. A kormányerőknek hétfőn délelőtt sikerült megakadályozniuk a kormány­zati negyed megbénítását, jóllehet időn­ként nagy forgalmi dugók keletkeztek. (UPI) Az Egyesült Államokban eddig több ezer embert vettek őrizetbe, mert részt vettek a vietnami háború el­len indított nagyszabású tavaszi békeof­­fenzívában. Újabb légitámadás a VDK ellen Találgatások Nixon Vietnam-politikájának taktikai fordulatáról (MTI) Nixon múlt csütörtöki sajtóér­tekezletén tett homályos célzásaiból ame­rikai megfigyelők arra következtetnek, hogy az elnök módosítja taktikáját a Dél-Vietnamban levő amerikai csapatok kivonásának kérdésében. George Shermann, diplomáciai szemle­író a washingtoni Sunday Starban „Ha­noinak szóló jelzésként” értelmezi Nixon elnöknek azt a kijelentését, amely sze­rint — „cserébe” a totális amerikai csa­patkivonásért — „nem elegendő az az észak-vietnami ígéret, hogy hajlandóak tárgyalni az amerikai hadifoglyok szaba­don bocsáta­táról, hanem ... kötelezettsé­get is kell vállalniuk erre”. Sherman szerint Nixon arra célzott, hogy ilyen „kötelezettségvállalás” fejében szó lehet az amerikai csapatkivonás határidejének bejelentéséről. A cikkíró úgy véli, hogy az elnök ilyen „cseremegállapodás” le­hetőségére utalt, amikor hangsúlyozta: utasította Bruce nagykövetet, hogy állít­sa a párizsi megbeszélések központjába a hadifogolykérdést, „akár elkülönítve, akár más kérdésekkel összefüggésben, vagy egy átfogó megállapodás kereté­ben”. Murrey Marder, a Washington Post diplomáciai főmunkatársa hétfői elemzé­sében ugyancsak rámutat: hosszabb tá­vú taktikai módosulásról van szó, s ez része Nixon elnök tervének, amelynek értelmében — mint ő maga hangoztatta — az 1972-es elnökválasztások előtt „ki­rántja a szőnyeget” (vagyis az indokínai háború kérdését) politikai ellenfelei lá­bai alól. A cikkíró szerint Nixon meg­próbálja előkészíteni a talajt arra, hogy az 1972-es elnökválasztási kampányhoz időzítve — amennyiben a vietnami ka­tonai helyzet megengedi , bejelenthes­se az amerikai csapatok kivonásának ha­táridejét. Murrey Marder azonban erősen kétli, hogy az elnöknek sikerül ezzel a takti­kával leszerelnie a háborúellenes ame­rikai közhangulatot. Rámutat, hogy a VDK nem csupán az amerikai csapatok teljes kivonását követeli, hanem az ame­rikai fegyveres erők, vagyis a légierő és a haditengerészet által folytatott háborús cselekmények maradéktalan megszünte­tését is. (AFP, TASZSZ) Amerikai vadászbom­bázók vasárnap újabb légitámadást haj­tottak végre a VDK területe ellen — jelentette be Saigonban egy amerikai katonai szóvivő. Az F—105-ösök a demi­­litarizált övezettől 130 kilométerrel északra fekvő területeket bombáztak. Egyidejűleg az amerikai légierő B—52-es nehézbombázói Laosz felszabadított te­rületei ellen hajtottak végre szőnyeg­bombázást. Élénk diplomáciai mozgás a Közel-Keleten Ali Szabrit felmentették tisztsége alól .­­ (b) (AP, UPI) Anvar Szadat egyiptomi el­nök, élve az alkotmányban biztosított jogával, vasárnap este elmozdította tiszt­ségéből Ali Szabrit, az EAK egyik alel­­nökét. Az intézkedés a hivatalos közel­­keleti hírügynökség néhány soros közle­ményéből vált ismeretessé, amelyet az Al Ahram hétfői száma megismételt. A közlemény röviden bejelenti, hogy Ali Szabrit felmentették alelnöki tisztségé­ből. A hír nem érte teljesen váratlanul a közel-­keleti politikai megfigyelőket, mi­vel az utóbbi napokban Kairóban már híresztelések terjedtek el arról, hogy Sza­dat elnök és alelnöke között nézetelté­rések keletkeztek a Szíriával és Líbiával megkötött államszövetség kérdésében. Nem tudni, hogy ezek a nézeteltérések — ha ugyan valóban léteznek — a szö­vetség létrejöttének tényére, avagy meg­kötésének mikéntjére vonatkoztak-e. (Reuter, AFP) Rogers amerikai kül­ügyminiszter folytatja közel-keleti kör­útját. Tárgyalásai előtt Jordániában he­likopteren körutazást tett. A körutazást követ­ően Ammantól nyugatra, a jordá­­niai uralkodó palotájában Rogers és Husszein eszmecserét folytatott a közel­keleti helyzetről, valamint az Egyesült Államok és Jordánia kapcsolatáról. Ro­gers átnyújtotta Nixon személyes levelét, amelyben az amerikai elnök „elismeré­sét és csodálatát fejezi ki a jordániai uralkodónak azért, ahogyan a bonyolult nehéz helyzetekben helytállt”. A meg­beszélésen a közel-keleti helyzet rende­zésének új szempontjait vitatták meg, az amerikai küldöttségtől származó érte­sülések szerint azonban új javaslatok nem vetődtek fel. Hétfőn kora délután Rogers és kísére­te megérkezett Libanonba, a bejrúti nemzetközi repülőtérre. Az amerikai diplomácia vezetőjét a rendkívüli biz­tonsági intézkedések ellenére baloldali tüntetők ezrei fogadták. A tüntetők Pa­lesztinái zászlókat lengettek, „Szabad Palesztina”, „Forradalom a győzelemig” és „Rogers, menj haza!” feliratú táblá­kat vittek. Rogers külügyminiszter közel-keleti körútja során kedd délután érkezik Kai­róba, s még aznap este megkezdi tár­gyalásait Mahmud Riad egyiptomi mi­niszterelnök-helyettessel és külügymi­niszterrel. Az USA hivatalosan is „államosítja" a SZER-t (MTI) A New York Times washingtoni forrásokra hivatkozva hétfőn azt az ér­tesülését közli, hogy a Nixon-kormány hamarosan a kongresszus jóváhagyását kéri a „Szabad Európa Rádió” és az úgy­nevezett „Szabadság Rádió” finanszíro­zására szolgáló „nyilvános magánkorpo­ráció” alakítására. Emlékezetes, hogy az év elején Clifford P. Case szenátor, illetve Ogden R. Reid képviselő a kongresszusban követelte, hogy helyezzék törvényhozási ellenőrzés alá a két rádióadót, amelynek pénzügyi alapját, évi 36 millió dollár összegben, a CIA szolgáltatja. Az ezzel kapcsolatos kongresszusi és sajtóvita során napvilá­got láttak olyan leleplezések is, amelyek szerint — mint annak idején jelentettük — a rádióállomások müncheni központjá­nak alkalmazottai a CIA munkatársainak számítanak és ennek megfelelően „infor­mációszerzés céljából utaznak kelet-eu­rópai országokba”. A törvényhozók egyébként nem a két adó tevékenységét, hanem finanszírozásuk évek óta köztu­dott „titkos forrását” kifogásolták. A New York Times úgy értesült, hogy a kormány most „A magánjellegű nem­zetközi kommunikáció amerikai tanácsa” néven készül szervet alakítani, amelynek 15 tagú igazgató bizottságát az elnök ne­vezné ki, a kongresszus jóváhagyásával. A szerv pénzügyi alapjait a kongresszus engedélyezné. Lengyel—vatikáni véleménycsere •­ (PAP) A Lengyel Népköztársaság és a Vatikán megbízottai április 27. és 30. kö­zött Rómában véleménycserét folytattak a két felet kölcsönösen érdeklő kérdések­ről. A lengyel küldöttséget Aleksander Skarzynski, az Állami Egyházügyi Hivatal igazgatója vezette. A küldöttségnek tag­ja volt Stefan Staniszewski, a lengyel külügyminisztérium osztályvezetője. A Vatikán küldöttségének vezetője Agostino Casaroli érsek, az Egyházi Köz­ügyek Tanácsának titkára (a Vatikán kül­ügyminisztere) volt. A küldöttségben részt vett Gabriel Montalvo, a nunciatu­­ra tanácsosa. Lengyelország és a Vatikán küldöttségei megállapodtak abban, hogy később kitű­zendő időpontban folytatják megbeszélé­seiket. Áremelkedések az NSZK-ban (TASZSZ) Az NSZK társadalmi szer­vei nyugtalankodnak az állandó áremel­kedések miatt: a létfenntartási költségek márciusban 4,5 százalékkal növekedtek tavaly márciushoz képest. A szakszerve­zetek szövetsége tiltakozott az árak emel­kedése ellen s azzal vádolta a konszer­nek és a nagyvállalatok vezetőit, hogy az árak felsrófolásának politikáját" folytat­ják.

Next