Magyar Hírlap, 1971. július (4. évfolyam, 181-211. szám)
1971-07-01 / 181. szám
- 2 1971. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Hetvenezer nő érdekében £)Q(d X* ^ Lányok, asszonyok a nehéziparban A nehézipar különböző ágazataiban majdnem hetvenezer nő dolgozik. Helyzetükről tanácskoztak a közelmúltban a Nehézipari Minisztérium vezetői. Dr. Trethon Ferencet, a közgazdasági főosztály vezetőjét kerestük fel kérdéseinkkel. — Sok helyen — mondta bevezetőül dr. Trethon Ferenc —, így a nehéziparban is gond a munkaerőhiány. Több vállalatunk felmérte a férfiak által betöltött, de a nők számára is alkalmas munkahelyeket, és a vállalaton belüli átcsoportosításokra máris megtette a szüksé■ ges intézkedéseket. Ez történt a Mátravidéki Hőerőmű Vállalatnál, a Budapesti Vegyiműveknél, a Magyar Viscosagyárban. Ezzel az intézkedéssel kettős célt értünk el: megfelelőbb munkát biztosítottunk női dolgozóinknak és az égető munkaerőhiányon is tudunk segíteni. A szakképzettség — Tudomásunk szerint sok gondot, problémát okoz a nők átképzése. Többségük nem rendelkezik kellő szaktudás■ sel. . — A nehézipar területén erre is nagy gondot fordítunk. Az elmúlt évben a Tiszai Vegyi Kombinátnál 170, a Magyar Alumíniumipari Trösztnél több mint 350, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt ■vállalatainál majdnem 1500, a Péti Nitrogén Műveknél 174, az Észak-magyarországi Vegyiműveknél pedig 95 nő vett részt különböző (szakmunkásképző, betanító és továbbképző) tanfolyamokon. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál dolgozó nők szakképzettsége kielégítő? — Erre nemmel kell válaszolnom. Az összes nődolgozónknak csak 13,5 százaléka rendelkezik szakképzettséggel. A szakmunkásoknak pedig 4,8 százaléka nő. A minisztérium vezetőinek az az álláspontja, hogy ezen javítani kell. Pillanatnyilag legkedvezőbb a helyzet a vegyiparban, ott is a szerves-, a gyógyszer- és a háztartási és kozmetikai vegyicikkek gyártásában. Az alumíniumkohászatban és a műantyagfeldolgozó iparban is jobb a helyzet, mint a többi szakágazatban. Munkakörülmények — A munkakörülmények javítása érdekében milyen konkrét intézkedésekre került sor a közelmúltban? — A nemrégiben befejezett vizsgálataink megállapítása szerint, a munkásállományú nők 60,3 százalékát olyan munkaterületen foglalkoztatják, ahol mind az erőkifejtés, mind a munkakörülmények átlagosak, 39,7 százalékuk azonban kedvezőtlen körülmények között dolgozik. Az átlagnál rosszabb a helyzet a bányászatban és a vegyiparban. A munkakörülmények javításával már számos vállalatunk foglalkozott. De még van tennivaló, így a zajártalom fokozatos megszüntetése megvalósult a Magyar Viscosagyár dainamidüzemrészében. A Tiszai Vegyi Kombinátnál a fizikai munka könnyítése érdekében célul tűzték ki és részben már megvalósították a kisgépesítési programot. Több vállalatnál pedig a nőknek jobban megfelelő munkaruhákat, védőeszközöket rendszeresítettek. Külön ki kell emelni e téren a tatabányai szénbányákat, a Budapesti Vegyiműveket és a Mátravidéki Hőerőmű Vállalatot. Az életkörülmények fokozottabb javítását segíti elő a női fürdők, öltözők bővítése, illetve újak létesítése. Ilyenekre került sor a Dunántúli Kőolajtermelő Vállalatnál, a Ciánomban, az Alkaloida Gyárban és a Budapesti Vegyiműveknél. A minisztérium megítélése szerint nagyon fontos a gyermekintézmények bővítése, korszerűsítése. Több vállalatunk felismerte ezt, és már kellő intézkedéseket is tett. Ezek közé tartozik a Budapesti Elektromos Művek, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Székesfehérvári Könnyűfémmű és a Biogál Gyógyszergyár is. De más segítséget is igényelnek a nők. Olyat, ami a második műszakukat ■megkönnyíti. Történtek ezzel kapcsolatban követésre méltó kezdeményezések? — Igen. Több helyen olyan szogláltatókombinátot hoztak, illetve hoznak létre, ahol mosoda, fodrászat és cipőjavítószolgálat működik. A Székesfehérvári Könnyűfémműnél és az Alkaloida Vegyészeti Gyár lakótelepén tekintik ezt a vezetők elsősorban szívügyüknek. Követendő példa az OKGT Dunántúli Kutató és Feltáró Üzeménél tapasztalt kezdeményezés, ahol bevezették a háztartási gépek kölcsönzését. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál, valamint a Budapesti Elektromos Műveknél pedig az önköltségi áron történő üzemi étkeztetést kiterjesztették, illetve kiterjesztik a családtagokra is. Bérezés — Egyenlő munkáért egyenlő bér jár. A Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatoknál hogyan valósítják ezt meg? — A nehéziparban foglalkoztatott női munkások bérarányát vizsgálva megállapítható, hogy az — néhány nem jellemző kivételtől eltekintve — alacsonyabb az átlagnál, következésképpen elmarad a férfidolgozóétól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elmaradás feltétlenül indokolatlan és azt minden körülmények között meg kell szüntetni. Adataink szerint a nők szakképzettsége alacsonyabb, mint a férfiaké, munkába állásuk is későbbi, és ebből kifolyólag gyakorlati idejük is alacsonyabb. Ezek olyan objektív tényezők, amelyeket a bérbesorolásnál feltétlenül figyelembe kell venni. Csak egy példát említek: az alumíniumiparban a fizikai munkát végző női dolgozók 53,7 százaléka munkában töltött ideje öt évnél kevesebb. Több vállalat a béraránytalanságok megszüntetése érdekében az elmúlt hónapokban hathatós intézkedéseket hozott. A Mátraaljai Szénbányáknál a béraránytalanságok megszüntetésére az év elején több százezer forintot irányoztak elő. A Péti Nitrogénműveknél az elmúlt esztendőben került sor a nők bérrendezésére. A Magyar Viscosagyárban tavaly ilyenkor a női dolgozók több mint a felének emelték fel a bérét átlag 120 forinttal. A Székesfehérvári Könnyűfémműben a munkahelyi pótlékot — az alapbértől függetlenül — a férfiak és a nők azonos mértékben kapják meg. Hangsúlyozni szeretném, béraránytalanságok feltárását és elemzését a vállalatok egy része a közelmúltban végezte el, másoknál pedig még folyamatban van. Szélesebb körű intézkedések ezért csak a közeljövőben várhatók. A több gyermekes anyák ? — Tudomásunk szerint, a minisztérium vezetői foglalkoztak a gyermeküket egyedül nevelő és a több gyermekes anyák helyzetével is. Erről is szeretnénk részleteket hallani. — Azzal kezdem, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő nőket eredeti, vagy azzal egyenértékű munkakörben helyezik el vállalataink. Problémák nem voltak és az eddig szerzett tapasztalatok kedvezőek. A gyermekgondozási szabadságot teljes mértékben igénybe vevő és munkába visszatérő anyák személyi alapbérét a vállalatok felülvizsgálják és az esetleges elmaradás pótlásáról lehetőségeik szerint gondoskodnak is. A gyermeküket egyedü nevelő és több gyermekes anyák érdekében is történtek intézkedések. A BKV-nál és a Nitrokémiánál olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy a nődolgozók egy része anyagi megfontolásból nem igényli műszakbeosztásának megváltoztatását. Az Ajkai Hőerőmű Vállalatnál ingyen üdültetik a több gyermekes és az egyedülálló nők gyermekeit. Az ÉDÁSZ a vállalati alapból lakásépítési kölcsönt nyújt az egyedülálló nőknek. Az Oroszlányi Szénbányáknál megszervezték a munkásszármazású általános és középiskolai tanulók rendszeres korrepetálását. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat háromnapos pótszabadságot ad gyermekenként a gyermeküket egyedül nevelő és a több gyermekes anyáknak. A Bakonyi Bauxitbányák és a Budapesti Vegyiművek az arra rászorultak gyermekei részére az iskolaév kezdetekor rendkívüli segélyt ad. — Az életkörülmények javítása érdekében melyek a legfontosabb további tennivalók? — Az egyenlő bérezés megvalósításán kívül figyelemmel kell kísérni a gyermeküket egyedül nevelő, valamint a több gyermekes anyák munkakörülményeinek a javítását. A szakmunkásnők aránya egyes területeken elmarad a fejlődés követelményeitől. Ennek okait nemcsak fel kell tárni, hanem megszüntetésükre kellő intézkedéseket kell készíteni. Fokozottabb gondot kell fordítani a nők iskolai végzettségének emelésére. Tovább kell szorgalmazni a dolgozó nők háztartási munkáját könnyítő, vagy helyzetét egyébként is megjavító árucikkek gyártását. Fahidy József Jövőre üzempróba a Tisza 2. vízlépcsőnél A kiskörei Tisza 2. vízlépcső építése az idén döntő szakaszához érkezett. A beruházásra előirányzott összeg ebben az évben mintegy háromszorosa a tavalyinak, és meghaladja a 800 millió forintot. A tervek szerint a Tisza 2. vízlépcső fő műveinek üzempróbáit 1973-ban meg kell kezdeni, és ennek az a feltétele, hogy az idei munkálatok határidőre elkészüljenek. Az építők számos, korábbi késedelmet behoztak és az eddigi legeredményesebb félévet zárták. A nyáron gyors ütemben folytatják a Tisza két oldalán a partvédelmi munkát, valamint a Kiskörétől kiinduló két főcsatorna építését is. A munkálatok méreteire jellemző, hogy az idén mintegy 3,5 millió köbméter földet mozgatnak meg Kiskörén. A Juventus példája Egy különleges ifjúsági szövetkezet A régi bölcsesség szerint a látszattal nem érdemes sokat törődni — félrevezethet. A Juventus Általános Foglalkozta- Itó és Értékesítési Szövetkezettegy~Bródy Sándor utcai kerház~reptraifában megbúvó cégtáblája is olyan társulást sejtet, ami mellett bizonyára érdeklődés nélkül elmennénk — ha nem tudnám korábbról: ez a külsőségeiben minden más szövetkezethez hasonlító Juventus alapvetően különbözik minden más testvérétől. A szövetkezet és a tagok magánélete Szervezetileg rájuk is érvényesek a szövetkezeti előírások, hogy például legfőbb szerve a közgyűlés, választott vezetőség irányítja. Az, hogy tagjainak életkorát huszonöt esztendőben korlátozza, csak azt jelenthetné, hogy hű akar lenni nevéhez. De hogy ennek a szövetkezetnek csak arra kell a pénz, hogy politizálhasson — ez már rendhagyó. Amint kiderült: sem elődjük, sem követőjük — ez idáig — nincs az országban. A Juventus minden tagjától munkát követel és kötelezi őket arra,, hogy szabad idejüket hasznosan töltsék. Mi jogon avatkozik bele a tagok magánéletébe, s rendelkezik szabad idejükkel? » A válasszal arra is feleltünk, miért különös szövetkezet a Juventus. Rendkívül kedvező zsebpénz- és állandó jövedelemforrást biztosít a fiataloknak, s igen méltányos áron biztosítja ruházkodásukat, technikai érdeklődésükhöz a felszerelést, a szükséges anyagokat. * E szerint tehát kétféle tagja van a szövetkezetnek: termelő és fogyasztó. Vagy bekapcsolódnak a termelőkörökbe, s akár otthon, az iskolában vagy a szövetkezet közös műhelyeiben heti néhány órás munkát vállalnak: kerámiát égetnek, könyvet kötnek, gombot készítenek, ruhákat varrnak, reklámirodájuk szervezetében elvállalják kiállítások szervezését, berendezését, s mindezért tisztes zsebpénzt vagy havi jövedelmet kapnak. Vagy — a szövetkezetben költik el az itt — vagy másutt megszerzett pénzüket, elmulasztják — törlik őket a névsorból. Pártoló tagokra nem tart igényt a szövetkezet. Annál inkább ügyes kezű fiatalokra, akikkel nemcsak „adod a munkádat, kapod a béred” kapcsolatot tartanak. Formája ennek ugyancsak rendhagyó — a gombhoz vásárolják a kabátot. Nem úgy, mint más termelőüzemben, ahol aszerint alkalmazzák az embereket, alkalmasak-e meghatározott feladatokra. Itt fordított a sorrend: meglevő tagjaiknak teremtenek megfelelő munkaalkalmat. Az egyik részlegben nevelőotthonos lányok dolgoznak. Az intézetben korábban olyan munkával kötötték le a lányokat, amely aligha lett volna alkalmas arra, hogy tánc közben beszédtéma legyen: „ma sikeres napom volt, húsz csomaggal többre ragasztottam rá a címkét”. Csináltak hát a lányoknak egy kötőüzemet, ahol olyan pompás holmikat produkálnak, amilyeneket belvárosi kirakatokban látunk viszont. Szövetkezeti tag másodállásban A nevelőotthonos fiatalok csak egy kis részét teszik ki a tagságnak, de talán a legkörültekintőbb bánásmódot igénylik. Ezerötszáznál több tagjuk között egyetemisták, gimnazisták, ipari tanulók, szakmunkások vannak. Többnyire tehát csak „másodállásban” szövetkezeti tagok. Főfoglalkozásukban: diák, akiknek jól jön, ha országjárásra, egy-egy magnószalagra vagy akár egy farmernadrágra nem kell a szülőktől kunyerálni zsebpénzkiegészítést. Köztudott, hogy a működést minden szövetkezet alaptőkével kezdi, amit vagy a tagok visznek magukkal, vagy állami dotációként kapnak. Juventuséknak még forgóeszközük sem volt. Csak jó szándékuk, s ennek elismeréséül minden fórumon a legteljesebb rokonszenv irántuk. Erre ugyancsak rászorultak. Egymillió forint — és a gondok mert pénzt, azt nem kaptak sehonnan. Az első év zárásakor az összvagyonuk alig érte el a háromezer forintot. De tavaly, önállóságuk premier számadásakor, már 1,2 milliós értéket mondhattak magukénak — 26 milliós forgalmuk eredményeként. Ez, az ifjúsággal az ifjúságért dolgozó szövetkezet ma már ott tart, hogy az első negyedévben egymillió forint tiszta jövedelem elköltése okoz nekik gondot, mert sok helye van ennek a milliónak. Üzletet szeretnének nyitni, ahol saját maguk termékeit — kész ruhaneműt, kerámiát, műanyag cikkeket — árulnának a nagyközönségnek —, mert így a közvetítő kereskedelemé a java haszon. De csak az üzlethelyiség 400 ezer forintba kerül. Aztán technikai klubot is szerveznének — de nem sikerült helyiséget kapni. A szándék és lehetőség tehát nem mindig jár együtt. Pedig a közgazdászból, pszichológusból, pedagógusból álló tanácsadó bizottságnak — köztük dr. Czigány Balázs elnöknek, aki évtizedes ifjúságvédelmi múlttal jött a Juventusba folytatni nehéz munkáját — van még jó néhány ötlete, miként gazdagíthatnák a Juventus profilját — és tagjait. S hogy végül is valójában mi is a célja ennek a különleges társulásnak, leginkább az alapszabályból olvasható ki. Egyik pontja kimondja: megszűnés esetén a szövetkezet vagyona kizárólag ifjúságvédelmi célokra használható fel. S ami legalább ilyen fontos: a szövetkezet életében mindenféle érdekeltséget megelőz az ifjúság szolgálata. Antal Anikó „Csináld magad" és az ellenőrzés A fogyasztó tagok úgynevezett egységcsomagokat vásárolhatnak — félkész ruhaneműt, rádióépítéshez alkatrészt — s ezeket maguk állítják össze. Egy „Juvi”bőrszoknya például 45 forintért kapható, egy divatos sapka — félkész állapotban — mindössze tíz forintért. A „Csináld magad!” — nemcsak jelszó a szövetkezetben. A munkát még a fogyasztó tagok sem bliccelhetik el — ez az „ára” a rendkívül olcsó csomagoknak. A vezetőség szigorúan ellenőrzi a csomagok feldolgozását. Évente írásbeli beszámolót készíttetnek a tagokkal: mit, mennyit vásároltak, hogyan varrták meg, állították össze — lehetőleg fényképet vagy rajzmellékletet is kérnek. Ha ezt A közlekedési dolgozók munkaideje A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén ismét foglalkozott a közlekedési dolgozók munkaidejének ügyével. A szakszervezethez tartozó szakmákban 44 000-en már heti 48 óránál rövidebb munkaidőben dolgoznak, a gépjárművezetők nagy része azonban mindössze 12 szabadnappal havonta 280, nemegyszer 300 órát tölt szolgálatban. Ez a hátrányos helyzet nagyban hozzájárul a közlekedésben a munkaerőhiányhoz. A szakszervezet vezetői szükségesnek tartják, hogy csökkentsék a munkaidőt a közlekedés ágazataiban is. Az elnökség felhatalmazta a főtitkárt, hogy képviselje az ülés állásfoglalását az illetékes szervekkel folytatott tárgyalásoknál.