Magyar Hírlap, 1971. október (4. évfolyam, 273-303. szám)

1971-10-01 / 273. szám

Magyar Hírű* ---) HAZAI KÖRKÉP FÓRUM 9­3 M Aft UK &I . OKTOBER 1, PÉNTEK 3 K­Ö­Z­ÉL­E­T­I D­I­P­L­O­M­Á­C­I­A Üdvözlő és köszönő táviratok A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ma­­kariosz érseket, a Ciprusi Köztársaság el­nökét. Péter János külügyminiszter ugyancsak táviratban fejezte ki jókíván­ságait Kiprianu Szpirosz külügyminisz­ternek. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Nigéria nemzeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Yakubu Gowon ve­­zérőrnagyot, a Nigériai Szövetségi Köz­társaság államfőjét. Péter János külügy­miniszter dr. Okoi Arikpo külügyminisz­ternek küldött üdvözlő táviratot. Ton Duc Thang, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, Truong Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottságának el­nöke és Pham Van Dong miniszterelnök táviratban mondott köszönetet a magyar párt és állam vezetőinek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság megalakulásának 26. évfordulója alkalmából küldött jó­kívánságaikért. Nguyen Duy Trinh kül­ügyminiszter Péter János külügyminisz­ternek küldött köszönő táviratot. Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Já­nosnak, Losonczi Pálnak és Fock Jenő­nek. Stefan Voitec, a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűlésének el­nöke pedig Apró Antalnak, Románia fel­szabadulásának 27. évfordulója alkalmá­ból küldött jókívánságaikért. Nyers Rezső látogatása Borsod megyében Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Borsod megyében. Szerdán délelőtt részt vett és felszólalt a Borsod megyei pártbizottság ülésén, amely a beruházások helyzetével foglalkozott. Délután dr. Bodnár Ferenc­nek, a megyei pártbizottság első titkárá­nak és dr. Ladányi József megyei tanács­elnöknek a társaságában a Tokajhegy­­aljai Állami Gazdaság borkombinátját kereste fel. A híres szőlőtermő vidéken Kapás Pál, a kombinát vezérigazgatója tá­jékoztatta a gazdaság munkájáról és ter­veiről. Nyers Rezső érdeklődött a tokaj­­hegyaljai borok hazai és külföldi sikeré­ről. A tanácskozás után megtekintette a tarcali üzemegységben folyó munkákat. A látogatáson jelen volt Imri Gyula, a szerencsi járási pártbizottság első titká­ra és Németh Pál, a sátoraljaújhelyi já­rási pártbizottság első titkára is. Nyers Rezső csütörtökön délelőtt dr. Bodnár Ferencnek és dr. Havasi Bélának, a miskolci városi pártbizottság első tit­kárának társaságában a diósgyőri Lenin Kohászati Művekbe látogatott, megtekin­tette az elmúlt években felépült és még épülő beruházásokat, köztük az új elekt­­roacél művet, a bugacsiszolót, a húzó­­hőkezelő üzemet, valamint a több mint kétmilliárd forintos költséggel épülő ne­­mesacél-finomhengerművet. A gyárláto­gatás után dr. Énekes Sándor vezérigaz­gató tájékoztatta a Központi Bizottság tit­kárát a Lenin Kohászati Művek munká­járól, fejlődéséről, terveiről és a beru­házások állásáról. Fehér Lajos fogadta V. V. Mackevicset Fehér Lajos, a kormány elnökhelyette­se csütörtökön hivatalában fogadta V. V. Mackevics szovjet mezőgazdasági minisz­tert, és szívélyes hangú megbeszélést foly­tatott vele a két ország mezőgazdaságát érintő kérdésekről. A megbeszélésen je­len volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és V. J. Pav­lov, a Szovjetunió nagykövete is. Dr. Ajtai Miklós látogatása a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettese látogatást tett a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben. Meg­tekintette a szénhidrogén alapanyagú ta­karmányfehérje előállítására irányuló ha­zai kutatásokat, majd megbeszélést foly­tatott az intézet vezetőivel, és a téma ku­tatóival a hazai ipari méretű bevezetés lehetőségeiről. Igazságügyi küldöttség utazott Csehszlovákiába Csütörtök reggel dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter vezetésével igazság­ügyi küldöttség utazott tapasztalatcsere­látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. A delegáció a cseh és a szlovák igazságügyi miniszter meghívá­sának tesz­ eleget. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren dr. Markója Imre, az igazságügyi miniszter első helyettese bú­csúztatta. Jelen volt az elutazásnál dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, valamint Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nagykövete. Elutazott az iraki kőolaj- és ásványügyi miniszter Csütörtökön elutazott hazánkból dr. Szadun Hamada, az Iraki Köztársaság bánya- és kőolajügyi minisztere, aki dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter meg­hívására szeptember 24—30-ig tartózkodott hazánkban. Ittléte alatt a Nehézipari Mi­nisztériumban és a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésének lehető­ségeiről tárgyalt partnereivel. Elsősorban a kőolajipari együttműködés lehetőségeit elemezték. Ebben a témában Irak a kő­olajszállítással, Magyarország pedig a kutatással és feltáró munkálatok végzé­sével, valamint kőolajipari berendezések szállításával érdekelt. A tárgyalások so­rán megállapodtak, hogy az együttműkö­déssel kapcsolatos eszmecserét Bagdadban folytatják. Az iraki minisztert magyarországi tar­tózkodása alatt fogadta Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Sze­kér Gyula nehézipari miniszter, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, vala­mint Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Elutazott a mongol pártmunkásküldöttség Csütörtökön elutazott hazánkból a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának pártmunkásküldöttsége, amely J. Torvgovnak, a központi bizott­ság osztályvezető-helyettesének vezetésé­vel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vendégeként tartóz­kodott hazánkban. A küldöttség az MSZMP pártépítési és káderpolitikai ta­pasztalatait tanulmányozta. Látogatást tett az MSZMP KB párt- és tömegszer­vezetek osztályán, valamint megyei és kerületi pártbizottságokon, ipari üzemek­ben és mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben. A küldöttséget fogadta Pullai Ár­pád, a Központi Bizottság titkára. A Fe­rihegyi repülőtéren a delegációt Háry Béla, a KB osztályvezető-helyettese bú­csúztatta. Japán szövetkezeti küldöttség érkezett Dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének meghívására csütörtökön hét­tagú japán szövetkezeti delegáció érke­zett hazánkba. A küldöttség, amelyet Miyawaki Asao, a Japán Mezőgazdasági Szövetkezetek Központi Szövetségének el­nöke vezet, a két ország szövetkezetei kö­zötti gazdasági és társadalmi együttmű­ködés kibővítésének lehetőségeiről tár­gyal. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön délután fogadta a japán küldöttség vezetőjét, akivel szívé­lyes légkörű eszmecserét folytatott a ja­pán és a magyar szövetkezeti mozgalom aktuális kérdéseiről. A megbeszélésen ott volt dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke is. Terényi István Szófiában Atanaszov, a bolgár Hazafias Front Or­szágos Tanácsának elnök­helyettese szer­dán fogadta Terényi Istvánt, az Országos Béketanács alelnökét, aki delegáció élén Bulgáriában tartózkodik. Atanaszov meg­ismertette vendégét a Hazafias Front munkájával, valamint a helyi vietnami szolidaritási bizottság tevékenységével. Felmentés — Kinevezés Az Elnöki Tanács Schiffer Pál rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetet, ér­demeinek elismerése mellett felmentette a Magyar Népköztársaság oslói nagykö­vetsége vezetésére kapott megbízatása alól, egyidejűleg Lugossy Jenőt kinevez­te rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetté és megbízta a Magyar Népköztár­saság oslói nagykövetségének vezetésével. Szíriai szakszervezeti küldöttség hazánkban Az ÉDOSZ központi vezetőségének meg­hívására hazánkba érkezett a Szíriai Élel­­mezésipari Dolgozók Szakszervezetének küldöttsége Mudhi Al-Sahwi elnök ve­zetésével. A szíriai küldöttség a szak­­szervezet tevékenységét és az élelmezés­ipari dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeit tanulmányozza. BŰNÖSÖK ML A felolvasás időtartama oldalanként és nyelvenként más és más volt; most negyedszázada órák hosszú sorába telt a nürnbergi Fürthstrasse egyik száz­­esztendős épületében, amíg négy nemzet bírái három nyelven felolvasták a Nem­zetközi Katonai Törvényszék ítéletét 22 náci háborús főbűnös felett. Ame­rikai jogász, Robert Jackson, a per egyik fő vádlója követelte a náci gaztettek igazságos megtorlását e szavakkal: „Azok a bűncselekmények, amelyeknek elítélésére és megtorlására törekszünk, annyira előre megfontoltak, gonoszak voltak, és olyan pusztítást okoztak, hogy a civilizáció nem tűrheti el, hogy figyel­men kívül hagyják őket, mert nem élné túl, ha ezek a cselekmények még egyszer megismétlődnének.” Tizenkétszer hang­zott el az ítélet kötél általi halálra, az­tán egymás után olvasták az életfogy­tiglani és a sok-sok évre szóló börtön­­büntetéseket. Huszonkét vádlottat vontak felelősségre, közülük Göring az akasztás előtti órákban öngyilkos lett, Bormann felett pedig távollétében hangzott el a verdikt. A legfőbb főbűnösök közül há­rom, Hitler, Himmler és Göbbels már előbb az öngyilkosságot választotta a méltó megtorlástól való félelmében. Ez volt a történelem első olyan nem­zetközi pere, amelyben bírák elé került háborús gyújtogató, tömeggyilkosságra parancsot adó tábornagy, milliók gon­dolkodását megmérgező úgynevezett po­litikus. A Nürnberg romjai között a Fürthstrasse szinte sorsszerűen épen ma­radt bírósági épületében sok tízezer ol­dal jegyzőkönyv, tanúvallomást rögzítő feljegyzés és eredeti náci dokumentum gyűlt össze; a filmtárban ott voltak az eredeti náci felvételek a haláltáborok szörnyűségeiről, a hitleristák megszállta szovjet, francia, belga, lengyel, jugoszláv városok és falvak szenvedéseiről. Ma, évtizedekkel Európa náci éjszakája után már nem kell részletesen felsorolni a fasizmus rémtetteit; történelmi művek könyvtárnyi anyagán túl nemzedékek fá­jó emlékezetében ott van a nyoma az ezerévesnek hirdetett és tizenegy gyá­szos-gyalázatos esztendeig tartott náci világ ember és emberiség égő szégyenét jelentő uralmának. Robert Jackson, az amerikai ügyész így fejezte be nürnbergi beszédét: „Ha ezeket az embereket ártatlannak nyilvá­nítjuk, ugyanolyan joggal azt is mond­hatjuk, hogy nem volt háború, nem tör­téntek gyilkosságok, nem követtek el bűnöket.” Nyolc évvel a nürnbergi beszéd után Robert Jackson meghalt és nevét azóta csak történelmi munkák, jogi könyvek idézgették. Ám, a minap, szeptember 26-án, nagyjában drámai szavai elhang­zásának negyedszázados évfordulóján a nyugatnémet jobboldal egyik lapjában, a Springer-konszern Welt am Sonntag­­jáben, ezúttal egy sorozat főszereplője­ként és állítólagos szerzőjeként (David Irving angol történész „kritikai feldolgo­zásában”) újra felbukkant az amerikai jogász. Az európai feszültségcsökkenés ellen fellépő, az európai biztonsági kon­ferencia ellen szavaló Springer-újság most Jackson bőségesen kommentált ál­lítólagos emlékiratai alapján eleveníti fel az­t a Nyugaton a hidegháborús évek­ben nemegyszer felbukkant nézetkomp­lexumot, amely „sajnálatos politikai szükségszerűségnek” nevezte a nürnber­gi pert, és éppen ezen az alapon találta meg a közös hangot a Nyugat-Német­­országban azóta szerencsére ellenzékbe szorult olyan erőkkel, amelyek legszíve­sebben „tragikus véget ért, a politikai konstellációk áldozatává lett szerencsét­leneknek” minősítették volna a nürn­bergi vádlottakat és kivégzetteket , tíz-, meg tízmillió ember gyilkosait és kirablóit. Pedig Nürnberg történelmi je­lentősége nemcsak annyi, hogy a fasiz­must megsemmisítő négy nagyhatalom bíráinak szavával, ítéletével megtorolta a vádlottak padjára ültetett náci hábo­rús főbűnösök gaztetteit. Nürnberg több ennél­ a nemzetközi jog fejlődésének nagy fontosságú állomása, mert a Fürcht­­strasse négyszázhét tárgyalási napján a históriában először vetettek véget az ag­resszió és az agres­szorok, háborús bűnö­sök és népirtók eddigi büntetlenségének. Kl­ümberg, az évforduló, a negyedszá­­­­­­zaddal ezelőtti közös amerikai—szov­jet—angol—francia ítélethozatal, ezért nemcsak egyszerűen emlékezés, hanem a mai háborús és népellenes bűnösök tetteire is haragos és megtorlást követe­lő emlékezés. Elválaszthatatlanul össze­fonódik például Jackson amerikai jo­gász állítólagos emlékezéseinek 1971. szeptemberi nyugat-németországi felbuk­kanása azokkal a még-megismétlődő kísérletekkel, hogy elfeledtessék az em­beriséggel: ma is vannak háborús bű­nösök, ma is követnek el emberiség­­ellenes, barbár bűncselekményeket, s ha Nürnberg vén épületében ma már csak emlék a negyedszázaddal ezelőtti bűn­per, az elv, a háborús bűnös, az agresz­­szor jogi felelősségre vonásának elve érintetlen és történelmileg megerősítte­­tett. Néhány napja csak, hogy arról értesült a világ: egy amerikai bíróság felmen­tette Ernest Medina századost, a My Lai falucskában elkövetett több százszoros gyilkosságra parancsot adó tisztet; né­hány hónapja csak, hogy Nixon elnök utasítására „egyelőre tiszti szállásán ma­rad őrizetben” az ugyanebben a tömeg­gyilkosságban bűnös, első fokon elítélt másik jenki tiszt, Calley hadnagy. Aki végiggondolja Nürnberget, annak végig kell gondolnia az indokínai háború ame­rikai gaztetteit is. A náci világ Medináit és Calley hadnagyait — ha sikerült őket kézre keríteni és Németország nyugati övezeteiben nem valamelyik megszálló hatalom szárnyai alatt kezdtek új életet, például a hírhedt Gehlen-szervezet ügy­nökeként — már előbb a népek ítélő­széke elé állították. Ám­ most még a parancsvégrehajtók, Medina, Calley és társai is büntetlensé­get élveznek — akadt amerikai újság, amely a gyilkos Calley hadnagyot egye­nesen Krisztushoz hasonlította... Pedig nemcsak a fürthstrassei emeleteken gyűltek halomra a cáfolhatatlan doku­mentumok. Az amerikaiak vietnami há­borús bűntetteinek kivizsgálására alakult nemzetközi társadalmi bíróság egyik legutóbbi stockholmi ülésén beszámoltak arról, hogy túl My Lai iszonyú mészár­lásának részletes adatain, ezrével van­nak tanúvallomások mindarról, amit az amerikai katonák Indokínában elkövet­tek. Legtöbbször csak a bűntetteket gép­pisztollyal, lángszóróval, vagy gépfegy­verrel elkövető közlegények, őrvezetők, hadnagyok és századosok nevét emlege­tik , s hajlamosak vagyunk egy pilla­natra megfeledkezni arról, hogy Nürn­berg egyik leglényegesebb alapelve az volt: a gyilkosságért folytatólagos fele­lősséggel tartozik közlegénytől rangban felfelé a főparancsnokig minden sarzsi, minden személy. A nürnbergi per negyedszázados évfor­­­­­dulóján végig kell gondolni: minő utat tett meg az indokínai asszonyokat, gyermekeket kínra és halálra ítélő pa­rancs. Calley az egységét emberirtásra vezető útra Medinától kapott parancsot. Medinának a hadosztályparancsnok adott utasítást, a hadosztályparancsnoknak Westmoreland tábornok, az akkori fő­­parancsnok, aki néhány nappal a gyil­kosság után táviratban tüntette ki a hadnagyot. Ha most az állítólagos Jackson-emlék­iratok közlésével akarják utólagosan szinte félig-meddig felmenteni a Nürn­­bergben halálra ítélt náci tömeggyilko­sokat, egyúttal eleve előre felmentést kívánnak szerezni a világközvélemény­ben a mai háborús bűnösöknek. Csak­hogy a náci gyilkosok nevére tapadt gya­lázatot sem mossa le az idő, s a mai há­borús bűnösöknek is felelniük kell a né­pek ítélőszéke előtt. GÁRDOS MIKLÓS —It Különösen a vidéki iskolákat sújtja a pedagógushiány A Pedagógusok Szakszervezetének elnökségi ülése Az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyek létszámhelyzetének javításáról tár­gyaltak a Pedagógusok Szakszervezetének csütörtöki elnökségi ülésén. A téma tárgyalása kapcsán kitűnt, hogy az utóbbi tíz esztendőben a pedagógus­­képzőkben állandóan növekedett a hall­gatók létszáma. Ennek eredményeként az alsó- és középfokú oktatási intézmények­ben dolgozó nevelők száma is emelkedett. Az utóbbi négy esztendőben 12­000-en sze­reztek pedagógus diplomát nappali tago­zaton. Közülük 2800-an azonban nem fog­lalták el helyüket oktatási intézményben. Egyidejűleg sokan elhagyták a pedagógus pályát, de az időközben nyugdíjba vonul­tak száma sem kevés. Mindez jelentősen hozzájárult a pedagógus hiányhoz, ami különösen a vidéki iskolákat sújtja.

Next