Magyar Hírlap, 1972. május (5. évfolyam, 120-149. szám)
1972-05-14 / 132. szám
Magyar Hírlap Kádár János látogatása Somogyban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott. Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről és időszerű politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. Ezt követően megtekintették a kaposvári épülő Kalinyin-lakónegyedet és a városközpontot. Kádár János Németh Ferenc, Böhm József és Dombóvári László, a kaposvári járási pártbizottság első titkára kíséretében meglátogatta a kapospulai Ezüstkalász Termelőszövetkezetet. A vendégeket Illés János, a szövetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta a gazdaság fejlődéséről s azokról az eredményekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta elért. A Központi Bizottság első titkára elismeréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes munkájáról és további sikereket kívánt. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyugalmazott tsz-elnököt és családját, s szívélyesen, barátilag elbeszélgetett velük. KÖZÉLET — DIPLOMÁCIA . • ^ • . . __,__ Apró Antal Norvégiában A norvég parlament elnöke, Bernt Ingvaldsen május 12-én délelőtt hivatalában fogadta Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, aki meghívására látogatott Oslóba és kíséretét. Ezt követően a magyar küldöttség baráti eszmecserét folytatott Helge Seippel, a külügyi és alkotmányügyi bizottság elnökével. A magyar küldöttséget hivatalában fogadta Andreas Cappelen külügyminiszter, aki ebédet adott a küldöttség tiszteletére. Belga pártküldöttség látogatása Az MSZMP KB meghívására május 4. és 13. között Magyarországon tartózkodott a Belga Kommunista Párt négytagú küldöttsége, amelyet Jan Debrouwere, a párt politikai bizottságának tagja vezetett. A belga pártküldöttség megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A küldöttség találkozott Kállai Gyulával, a Politikai bizottság tagjával, a Hazafias Népfront elnökével, valamint politikai és társadalmi életünk több más képviselőjével. A belga vendégek látogatást tettek Pécsett. A Belga Kommunista Párt képviselőivel folytatott eszmecserék szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le, és teljes nézetazonosságról tanúskodtak a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekben. A küldöttség szombaton elutazott Budapestről. Elutazott Nora Frometa Silva Nora Frometa Silva, a Kubai Köztársaság könnyűipari minisztere, aki a magyar kormány meghívására nyolc napot töltött hazánkban, s tanulmányozta a magyar könnyűipart, szombaton folytatva európai körútját, Budapestről a Szovjetunióba utazott. Hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldöttség Szombaton hazaérkezett Budapestre a magyar szakszervezeti küldöttség, mely Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a DGB német szakszervezeti szövetség meghívására május 9-e óta az NSZK-ban tárgyalt. A küldöttség tagjai voltak: Timmer József, a SZOT titkára, Méhes Lajos, a Vas Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, valamint dr. Tamás Lászlóné, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának alosztályvezetője. Dr. Szabó János hazaérkezett Dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese szombaton hazaérkezett Amszterdamból, ahol mint a magyar tagozat vezetője küldöttség élén részt vett a Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület ülésén. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Hegedűs Géza írónak, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárának 60. születésnapja alkalmából, eredményes munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatú kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese szombaton adta át. Kommunista műszakok az üzemekben Országszerte több üzemben, vállalatnál tartottak kommunista szombatot.A Csepel Autógyár 1600 dolgozója, túlnyomórészt ifjúmunkások vietnami műszakot tartottak szombaton. Az üzemóriás négy gyáregységében 15 millió forint értékű terméket gyártottak. Keresetüket, mintegy százezer forintot a vietnami szolidaritási alap számlájára fizetik be. A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében a párt-, a KISZ- és a szakszervezet a vállalat vezetőivel együttműködve szervezte meg a jelentős megmozdulást, amelyen a nagyüzem dolgozóinak 80 százaléka vett részt. Többségük szokásos munkakörében dolgozott, s a szakmai képzettséggel rendelkező irodai alkalmazottak is fizikai munkát végeztek. A kommunista szombat részvevői keresetük 50, százalékát, mintegy 30 ezer forintot a KISZ-nek ajánlották fel, míg az összeg másik felét a nagycsaládos dolgozók támogatására. A Borsodnádasdi Lemezgyárban a KISZ kezdeményezésére tartottak kommunista szombatot. A műszakon négyszáz dolgozó vette fel a munkát. A termelésért járó munkabérüket ők is a harcoló vietnami nép megsegítésére ajánlották fel. Európa biztonságáért Ezernél több békegyűlés egy hét alatt Társadalmi életünk kiemelkedő eseménysorozata volt május 5-e és 13-a között az európai biztonsági hét, amelyről Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára adott összefoglaló tájékoztatást. Többek közt elmondotta, hogy a megyékben 34 nagygyűlést, 550 békegyűlést és több mint 450 réteggyűlést rendeztek. A megmozdulások keretében ismét megmutatkozott hazánk közvéleményének az amerikai agressziós politika elleni felháborodása, s az agresszió sújtotta népek iránti szolidaritás. Szombaton, az európai biztonsági hét utolsó napján is több eseményről érkezett jelentés. Az európai biztonsági konferencia előestéje címmel Ausztriában rendezett nemzetközi szeminárium részvevői magyarországi látogatásuk során az Országház delegációs termében találkoztak az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának több tagjával, valamint politikai és társadalmi életünk több képviselőjével. Megjelent a találkozón Sarlós István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, dr. Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Duschek Lajosné, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke mondott bevezetőt, majd Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese tartott tájékoztatót, hazánknak az európai biztonság kérdésével kapcsolatos álláspontjáról, s az ezzel öszszefüggő időszerű kérdésekről. A külföldi vendégek vasárnap a Balaton környékén tesznek látogatást, onnan utaznak haza. Nógrád megye szlovák nemzetiséglakta községében. Lucfalván békegyűlést rendeztek, amelyen megjelentek a szovjet hadsereg képviselői, valamint a szlovákiai rimaszombati járás nemzeti front küldöttsége is. A gyűlés részvevői megemlékeztek a hitleri fasizmus feletti győzelem évfordulójáról, s kinyilvánították tiltakozásukat az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. forum XCV | 1972. MÁJUS 14. VASÁRNAP. AKADÉMIA Az elmúlt héten a Magyar Tudományos '' Akadémia Duna-parti palotájában, valamint a budai Várhegyen levő, hagyományt és legkorszerűbb technikát szerencsésen ötvöző kongresszusi termében öt napon át folytatta munkáját az MTA 132. közgyűlése. Az elnöki és főtitkári beszámolón kívül, összesen 58 előadás hangzott el. Ezek mozaikszemekként egymáshoz illeszkedve kirajzolták legfelsőbb tudományos testületünk tevékenységét, és összképet adtak egyúttal a hazai tudományok állapotáról, fejlődési irányáról is. A Dunai Tudós Társaság, amely 1497- ben, Mátyás király halála után alakult meg, alig egy tucat humanistát fogott össze laza keretben. Bod Péter „tudós emberekből álló Magyar Társasága” 1760-ban, majd Bessenyei György Hazafiúi Magyar Társasága 1779-ben jelezte az akadémiai gondolat továbbélését. A megvalósulást a reformkor hozta, Széchenyi István történelmi gesztusával. Az alapszabályokban előírt huszonhét tag előteremtése komoly gondot jelentett a XIX. század harmincas éveiben. Matematikus csak kettő akadt, és mivel természettudósokban sem bővelkedtünk, soványka érdemek alapján neveztek ki ilyeneket. A mostani közgyűlés alkalmából kibocsátott Fehér Könyv gazdag adattárából az derül ki, hogy 1972-ben a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó természettudományi intézetekben 1726, a társadalomtudományokban pedig 567 kutató dolgozik. Az országos felmérésekből pedig köztudomású, hogy a tízmillió lakosú Magyarország 20 ezer tudományos kutatót foglalkoztat. Világjelenség ez a gyorsulva fokozódó létszámemelkedés. Magyarázata az a felismerés, hogy a tudomány egyre inkább közvetlen termelőerővé válik. Természetes, hogy ennek a mennyiségi változásnak minőségi következményei vannak, s az sem szorul bizonyításra, hogy a fejlődés irányát társadalmi-történelmi változások jelölték ki. A magyar tudományosság 1949-ben lépett új útra. Nagy volt a lemaradás, ezért a gazdasági mozgáshoz hasonlóan a tudományos fejlődést is az extenzivitás jellemezte. Magasabb fokon azonban a szocializmus építése az intenzívvé válás követelését támasztotta minden irányban, tehát a tudományok vonatkozásában is. Ezt a felismerést okmányszerűen és részletesen kibontva a Tudománypolitikai irányelvek rögzítették, 1969-ben. Ettől kezdve folyamatosan, alaposan végiggondolt intézkedések egész sora segíti tudományos életünk intenzív kibontakoztatását. Az Akadémia szervezeti reformja fokozta az érdemi kutatómunka hatékonyságát. Nemrégiben hagyta jóvá a kormány a 15 éves, országos távlati tudományos tervet, amely a rendelkezésre álló erők ésszerű koncentrálását teszi lehetővé. A realitások terve, a távlati kutatási terv, mondotta üdvözlő beszédében dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, „olyan feladatokat tűz a tudományok ágazatai elé, amelyeket a társadalom és a gazdaság fejlődése, illetve céltudatos fejlesztése tesz időszerűvé”. A tudományos munkának ez a valósághoz közeledése részben spontán folyamat, részben a társadalmi igény következménye. Egyre több tudományos műhelyben figyelhető meg az a szemléletváltozás, amelynek hatására a jól értékelhető határokon belül tartott alapkutatások mellett egyre inkább az adott eljárások adaptálása és a termékek továbbfejlesztése felé fordul a kutatók figyelme. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének beszámolójából idézünk: „Társadalmunk fejlődik, a szocializmus magasabb szinten való továbbépítése a politika, a népgazdaság, a közegészségügy és a kulturális élet úgyszólván minden ágazatában minduntalan napirendre hoz olyan feladatokat, amelyeknek korszerű, igényes megoldása nem nélkülözheti a kutatómunkát.” Annak a tudománynak pedig, amely a mi hazai valóságunkból indul ki, el kell fogadnia a történelmileg konkrét társadalmi valóság kihívásait. Olyan kérdésekben kell magas elvi szintű válaszokat adnia, amelyek — a marxizmus—leninizmus általánosan érvényes tételei mellett — itt és most, a mi generációnk számára adottak. Vagyis a tudomány a társadalmi valóság teljes feltárására és megfelelő áttételek útján, annak formálására, építésére is hivatott. A tudomány és társadalom, ezen belül a társadalomtudományok sokat elemzett, bonyolult kérdésköréhez érkezett gondolatmenetünk. Felmerült néhány aggódó észrevétel. Egyesek a társadalomtudományok háttérbe szorulását vélték észlelni, a tudomány „technokrata szemléletéről” esett szó itt-ott. Mi lehet a válasz ezekre? Az akadémiai közgyűlésen elhangzott osztályelnöki beszámolók. Akár az Irodalomtudományi, akár a Nyelvtudományi vagy Történettudományi Intézet munkáját tekintjük át, nyilvánvalóvá lesz, hogy a hagyományos feladataik érintetlenek, klaszszikus területeiken nagyszabású kutatások folynak és jelentős vállalkozások állnak közeli megvalósítás előtt. Tény azonban, hogy új igények is jelentkeztek, részben az egyes tudományágazatok belső fejlődése, részben pedig gazdasági-társadalmi előrehaladásunk következményeként. A klasszikus területek határvidékein jelentkező elméleti és módszertani kérdések az interdiszciplináris kutatások fontosságáról, tehát előrenyomulásáról adtak jelzést. A marxista tudományelméleten alapuló tudománypolitikánk állásfoglalása szerint „a társadalomtudományok egyrészt a valóság feltárására és megváltoztatására hivatottak, másrészt meghatározott ideológiai funkciójuk van”. Ebből következőleg megnőtt a jelentősége a tényfeltáró kutatásoknak, mozgásban levő, új jelenségeket mutató társadalmi valóságunk mély megismerésének. Az országos és tárcaszintű kutatási főirányok, amelyeknek kidolgozásában a Magyar Tudományos Akadémia is részt vett, ezt a „témabővülést” híven tükrözik. A természet- és társadalomtudományok között tehát nem teremtődött semmiféle „rangkülönbség”, inkább a kívánatos egyensúly jött létre az azonos célkitűzés jegyében. Ez a megszerkesztett harmónia jellemezte egyébként is az Akadémia közgyűlésének munkáját: a célok, eszközök és lehetőségek tudatos rendje. És még valami: a tudományok társadalmi jelentőségének ismételt, nyomatékos elismerése és deklarálása, melyet dr. Tímár Mátyás így fogalmazott meg: ,Nehéz lenne pontosan meghatározni, lemérni, hogy mekkora szerepe van a tudománynak a népgazdaság fejlődésében. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy szerepe messze nagyobb annál, mint amit a kutatók létszáma jelez... Nem túlzás tehát azt mondani, hogy tudósaink, kutatóink eredményes munkája nélkül nem tudtuk volna kitűzött céljainkat megvalósítani.” BÉLLEY PÁL Az Akadémia vezetői a közgyűlés tanulságairól Az Akadémia e héten lezajlott közgyűlésének fő jellemvonásairól, tanulságairól nyilatkozott tegnap Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke és Köpeczi Béla megbízott főtitkár. Erdey-Grúz Tibor kiemelte: az Akadémiának a következő időszakban egyik fontos feladata lesz, hogy a távlati terv kiemelt feladatainak teljesítésén munkálkodjék, ugyanakkor természetesen olyan alapkutatásokkal is foglalkoznia kell, amelyek nem kaptak helyet az országos távlati tervben. Köpeczi Béla főként a kutatóhelyek hároméves munkájáról szóló beszámolókat méltatta, amelyek az Akadémia történetében először kerültek közgyűlés elé. Mint mondotta, az akadémiai és az Akadémián kívüli kutatóintézetek jelentős mértékben járulnak hozzá a XI. pártkongresszus tudományos előkészítéséhez. Az MTA és az OMFB megállapodása A Magyar Tudományos Akadémia az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottsággal együttesen megállapodást kötött a Budapesti Műszaki Egyetemmel, az Akadémia műszaki-mechanikai kutatóbázisának az egyetem területén való elhelyezésére és a beruházásban való részvételre. A megállapodást az egyetem nevében Perényi Imre rektor, az Akadémia és az OMFB részéről Páris György főosztályvezető írta alá. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Nagy Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője.