Magyar Hírlap, 1972. május (5. évfolyam, 120-149. szám)
1972-05-14 / 132. szám
Magyar Hírlap ^v/ihroK^MZETKOZ, POLItIKA^ ^ ^ IgfUjTMAJUS 14, VASARNAP ! NDK—román barátsági szerződés Nicolae Cemisescu és Erich Honecker beszéde (ADN) A Bukarestben pénteken délután megtartott NDK—román barátsági nagygyűlésen beszédet mondott Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a román államtanács elnöke és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára. Nicolae Ceausescu méltatta a két ország együttműködésének kedvező alakulását, az aláírt barátsági szerződés jelentőségét és a két országnak a szocialista építésben elért sikereit. Románia külpolitikájáról beszélve elmondotta, hogy különleges figyelmet szentelnek az összes szocialista országgal való barátság és együttműködés fejlesztésének. Románia támogatja a KGST-n belül az együttműködést, fejleszti kapcsolatait a Varsói Szerződés tagállamaival. Nemzetközi kérdésekről szólva az RKP főtitkára kiemelte az NDK elismerésének fontosságát minden állam részéről. Méltatta a Szovjetunió hozzájárulását az európai enyhüléshez s kihangsúlyozta a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, a Nyugat-Berlinre vonatkozó, valamint a két német állam közötti szerződések ratifikálásának jelentőségét. Ceausescu síkraszállt az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívásáért, majd elítélte az Egyesült Államok újabb eszkalációját Vietnamban. A Közel-Kelettel kapcsolatban kijelentette, hogy a rendezés útja a BT határozatainak végrehajtása. Erich Honecseer beszédében rámutatott, hogy az NDK-román barátsági szerződés megfelel a Szovjetunióval szövetséges minden szocialista ország érdekeinek. A két ország sikereiről szólva, emlékeztetett, hogy az ehhez vezető utat a szovjet hadseregnek a hitleri fasizmus feletti győzelme nyitotta meg. Honecker hangsúlyozta a KGST komplex programjában szereplő kooperációs kapcsolatok jelentőségét. Nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban Erich Honecker kiemelte a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamának hozzájárulását kontinensünk békéjének megszilárdításához. Kijelentette, hogy ha az NSZK ratifikálná a moszkvai és varsói szerződést, lehetővé válna, hogy az NDK kormánya eszmecserét kezdeményezzen a Brandt-kormánnyal a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról. * (MTI) Az NDK párt- és kormányküldöttségének romániai látogatásáról kiadott közlemény beszámol a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásáról. A két küldöttség a tárgyalások során tájékoztatta egymást a szocialista építésben elért eredményekről, a kapcsolatok állásáról és fejlesztésük lehetőségeiről. A gazdasági együttműködést illetően, a két fél kiemelte a KGST szerepét s megerősítette, hogy fejleszti a sokoldalú együttműködést a KGST tagállamaival. Hasonlóképpen foglaltak állást a Varsói Szerződésen belüli együttműködéssel kapcsolatban. Kiemelték, hogy egy európai biztonsági és együttműködési rendszer pozitív hatással lenne az egész nemzetközi életre. A felek elítélték az Egyesült Államok legújabb agressziós akcióit, határozottan követelték a VDK elleni katonai akciók beszüntetését, az amerikai és szövetséges csapatok kivonását Indokínából. A Közel-Kelettel kapcsolatban a feleik a konfliktusnak a BT határozata alapján történő politikai rendezése mellett foglaltak állást. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal foglalkozó részben a közlemény leszögezi, hogy az NSZEP és a Román KP fejleszti elvtársi kapcsolatait a többi kommunista és munkáspárttal, és minden erejével hozzájárul a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és összeforrottságának erősítéséhez, az 1969-es moszkvai nyilatkozatban a pártok közötti kapcsolatokra előírt elvek és normák alapján. Az NSZEP Központi Bizottsága és az NDK kormánya román párt- és kormányküldöttséget hívott meg látogatásra. Pünkösdi látogatások az NDK-ba (MTI) Az NDK Nyugat-Berlinben felállított öt irodájában e hét végéig 158 000 igénylés érkezett nyugat-berlini polgároktól, akik azt kérték az NDK hatóságaitól, hogy a pünkösdi nyolcnapos látogatási időszakban engedélyezzék számukra a Német Demokratikus Köztársaság felkeresését. Ennél lényegesen több azoknak a nyugat-berlinieknek a száma, akik NDK- beli rokonaik és ismerőseik útján közvetlenül fordultak az NDK hatóságaihoz. A jövő szerdán kezdődő látogatási időszakban előzetes becslés szerint háromnegyed millió nyugat-berlini lépi majd át az NDK határát. A népi erők Saigon közelében (Folytatás az 1. oldalról) hajókat Quang Tun tartományban indított ellentámadási kísérletének támogatására használják fel. Hadifogoly pilóták sajtóértekezlete Tóth Pál, az MTI hanoi tudósítója jelenti: Pénteken este a Hanoiban akkreditált külföldi tudósítók egy csoportja meglátogatta fogoly amerikai pilóták egyik hanoi táborát. Ngo Dien, a VDK külügyminisztériuma sajtófőosztályának vezetője tájékoztatta a tudósítókat arról, hogy azok az amerikai pilóták, akik előző nap a háború befejezését követelő felhívással fordultak az USA kongresszusához és az amerikai néphez, kérték, hogy illetékes vietnami szervek tegyék lehetővé találkozásukat a külföldi sajtó tudósítóival. Ketten közülük: Edison W. Miller és Walter E. Wilber, a haditengerészeti légierő alezredesei régi foglyok, Millert csaknem öt, Wilbert pedig négy éve fogták el. A többi hat csak december, illetve február óta fogoly. Egyikük kezén még gipszkötés van. Mindannyian a sorsukkal ugyan meg nem békült, de a bánásmóddal elégedett emberek benyomását keltik. David W. Hoffman őrnagy beszél legtöbbet közülük, a többiek inkább csak közbeszólnak vagy kiegészítenek. A hozzájuk intézett kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy jól tájékozottak az utóbbi hetek bombázásai során okozott károkról, ismerik a haiphongi, a hanoi, a Thanh Hoa-i gaztetteket. Akadozva, a félmondatokban beszélnek ezekről, legfeljebb anynyit mondanak: önöknek igazuk van, uraim, sok borzalmat követnek el bombázóink. Hoffman külön nyilatkozatot olvas fel: — Tévedés lenne azt hinni, hogy a mostani támadás elősegíti a békét. Mi már tudjuk, addig nem lesz vége ennek a háborúnak, míg a vietnami nép ki nem vívja függetlenségét, biztonságát — mondja. Cutton kapitányt faggatjuk: mit csinálnak a riadók idején? — Őreink gondoskodnak rólunk, egészen jó óvóhelyeink vannak, természetesen elbújunk a bombák és rakéták elől. A fogoly pilóták elmondották, hogy nézeteiket, az amerikai agresszió beszüntetésének követelését sok fogolytársuk osztja. Ők azok képviseletében intéztek felhívást az amerikai néphez. Hangsúlyozták, leghőbb vágyuk, hogy hazatérhessenek s meggyőződésük, hogy ezt nem a további bombázások, hanem csak az amerikai erők teljes kivonása és a békés tárgyalás segítheti elő. Tiltakozás világszerte (MTI) Az amerikaiak újabb vandál cselekedetei ellen tart a tiltakozás. A magyar nőket mélységesen megdöbbentették és felháborították az Egyesült Államok kormányának újabb agresszív, a nemzetközi jogot lábbal tipró, saját békeszólamait meghazudtoló cselekedetei — olvasható a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének táviratában. Az USA szándékaival ellenkező célt ér el: maga ellen fordít minden józanul gondolkodó, tisztességes embert, s még nagyobb erővel hangzik fel a békére vágyó milliók tiltakozása. A szovjet emberek is országszerte tiltakoznak a vietnami háború eszkalációjára tett újabb, agresszív, amerikai lépések ellen. Pénteken Moszkvában, Bakuban és más szovjet városokban tiltakozó nagygyűlésekre került sor. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa 98 milliós tagsága nevében, ugyancsak nyilatkozatban ítélte el, hogy az amerikai kormány elrendelte a VDK kikötőinek aknazár alá helyezését és a VDK bombázásának fokozását. Az USA húsz legnagyobb városa szombaton tízezres tömegtüntetések színhelye volt. Hétfő óta 23 államban, több mint 100 egyetemen folynak a tiltakozó megmozdulások. Nagy-Britannia nagyvárosaiban szintén tüntetések robbantak ki tegnap. A megmozdulások átterjedtek Skódára és, Walesre is. Kontinensünk békés jövőjéért AZ EURÓPAI BIZTONSÁG megteremtését célzó törekvés hozta magyar földre a kontinens 14 országából az európai biztonsági hét részvevőit. A Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben rendezett találkozókat, amelyeken részt vettünk, egyazon elhatározás hatotta át: minden erőnket, energiánkat, tudásunkat annak érdekében használjuk fel, hogy Európa többé ne legyen háború kiindulópontja, s a világbéke szilárd bástyájává váljék. A béke megvédésének magasztos célja a Szovjetunió, valamint más szocialista országok külpolitikájának alapja. Ezek az országok a világ valamennyi jóakaratú kormányával együttműködve, állhatatosan építik a jövő Európája felé vezető utat. A jelen és a jövő Európájának történetét azonban nem lehet úgy formálni, hogy ne figyeljünk a múltra. A múlt, a jelen és a jövő találkozása az európai biztonsági hét részvevőinek sorsában is megfigyelhető. A gellérthegyi emlékműnél ott volt egy ősz hajú, kék szemű szlovák: Vojtek Choleva. A háború éveiben partizán volt, s a magyar kommunistákkal együtt részt vett a földalatti munkában. Következetes békeharcos. A német Gunnar Mattessen Kölnből érkezett Budapestre. Fiatalember, jövendő filozófiatudós, most írja disszertációját. Budapesten ő képviselte az NSZK ifjú békeharcosait. Reino Oittinen volt finn művelődésügyi miniszter, az Európai Biztonság Finn Bizottságának elnöke, annak a Paasikivi elnöknek volt a harcostársa, aki megteremtette a fordulat alapjait a békeszerető finn nép életében. Azért jött Magyarországra, hogy beszámoljon országának az európai biztonság megteremtéséért vállalt erőfeszítéseiről. A finn miniszter mellett ott volt a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél Nyikolaj Zabelkin tartalékos főhadnagy, a Szovjetunió hőse is. Részt vett a Budapest felszabadításáért vívott harcokban. Most ő vezette a béke védelmére alakult szovjet bizottság küldöttségét az európai biztonsági héten. SZLOVÁK, NÉMET, FINN, OROSZ... négy különböző sors, az európai békéért folytatott harc egyesíti őket. Ezek az emberek csakúgy, mint a kontinens valamennyi jóakaratú lakója, megértik, milyen nehéz útra léptek. Hiszen Európa földjét már tucatnyi olyan háború dúlta fel, amelyet a kontinens fölötti uralom megszerzése érdekében indítottak. Még nem is mehetett feledésbe az egyik háború, amikor újabb keletkezett. A hitleri Németország szétesésével azonban gyökeresen megváltoztak az európai erőviszonyok. A szocialista országok létrejötte fordulat kezdetét jelezte az ősi kontinens történetében. A szocialista rendszer manapság az európai valóság fontos tényezője, s nagy befolyást gyakorol a kontinens sorsára. Az utóbbi években a szocialista országok gazdasági és politikai potenciálja hatalmas mértékben nőtt, s ezek az évek fordulatot hoztak az európai békéért és biztonságért folytatott küzdelemben. „A szocialista országok békekezdeményezései elősegítették olyan helyzet kialakítását, amely lehetővé teszi az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek gyakorlati megvitatását’’ — mondotta Leonyid Brezsnyev nemrégiben a szovjet szakszervezetek kongresszusán, s ez anynyira nyilvánvaló tény, hogy sem Nyugat-Európában, sem az Egyesül Államok ,ban nem hunyhatnak szemet fölötte. Az Orbis című amerikai folyóirat így ír: a nyugat-európai országok most együttműködésre törekednek a szocialista országokkal az európai biztonság kérdéseiben, s ez reális lehetőséget nyújt „az érdekeik egyeztetésére, a viták megoldására, a nemzetközi válságok kiküszöbölésére.” A francia Le Monde megjegyzi, hogy a szocialista országok erőfeszítései révén „Európa történetében először nincsenek vitás határok, területi viták az államok között”. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK az európai béke és biztonság megteremtésének gyakorlati kérdéseit tűzték napirendre. Ez kiváltja az Egyesült Államok és Nyugat- Európa reakciós, revansista erőinek ádáz haragját. Ezek az erők arra törekednek, hogy megakadályozzák a szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK szerződések ratifikálását. Szeretnék az európai lexikonból törölni az „Európa” szót, s a „NATO” szót tenni helyére. De eljött már az idő, amikor nem lehet befogni az európai népeket a NATO szekerébe. Egyre mélyebbek az ellentámadások azokban az országokban, amelyek e szövetség terheit viselik. Az európaiak igazságos politikát akarnak, szabadságot a tengereken, szabadságot az Európa kettészakítására irányuló politikától. Az európai kontinens nem elszigetelt jelene és jövője szorosan összefonódik az egész világ sorsával. Az európai biztonságért folytatott küzdelem szerves része a világbékéért folytatott harcnak. A magyar földön lezajlott európai biztonsági hét részvevői szolidaritásukról biztosították azokat a népeket, amelyek szerte a világon az imperializmus ellen, nemzeti függetlenségükért harcolnak. Az európaiak haragját és tiltakozását váltja ki Nixon amerikai elnöknek Vietnam blokádját elrendelő intézkedése, valamint a sokat szenvedett Vietnam bombázásának kiszélesítése. Az amerikai imperialisták arra törekednek, hogy megakadályozzák a szocialista országokat abban a baráti segítségben, amelyet Vietnamnak nyújtanak igazságos szabadságharcához. A szocialista világ azonban ellenáll azoknak a kísértéseknek, amelyek meg akarják zavarni a Vietnam és az indokínai népek iránti baráti szolidaritás hatékony érvényesítését. A VILÁG BÉKÉJÉÉRT, az európai kontinens biztonságának megteremtéséért folytatott harc napjainkban szoros kölcsönhatásban van a világ forradalmi átalakulásának nagy folyamatával. A béke megerősödése érdekében Földünkön végbemenő társadalmi átalakulások anyagi, erkölcsi és politikai bázisa a baráti, szocialista országok együttműködése, a szocialista világrendszer, amely a nemzetközi munkásosztály szülötte. Napjainkban a munkásosztály világszerte — szoros szövetségben valamennyi haladó erővel, minden kontinens jószándékú embereivel — meghatározó erővel követeli a béke megszilárdítása objektív feltételeinek megteremtését, s a háború kizárását a konfliktusok megoldásának eszközei közül az intézményesített európai és világbéke keretében. Midhat Muhtaszipov, a Moszkvai Állami Egyetem docense, az európai biztonsági hétre Magyarországra érkezett , 10 szovjet delegáció tagja ------------------------tHua] ri'Ls---------------- Az ellenzék kegosztott, Brandt optimista Bochkor Jenő, az MTI bonni tudósítója jelenti: Jövő szerdára a bonni parlament megszavazza a ratifikálást — ígérik a nyugatnémet kormánykoalíció, sőt a CDU egyes köreiben. A kereszténydemokrata jobboldal másik része viszont az ellenkezőjét állítja. A kormánykoalíció pénteken — mint már beszámoltunk róla — ismét békejobbot kínált a kereszténydemokratáknak. Felajánlotta, hogy pártközi megbeszéléseken alakítsanak ki mind a kül-, mind a belpolitikában valamilyen közös platformot. Az ajánlat elfogadásának reményében Hans Apel szociáldemokrata képviselő, az SPD parlamenti csoportjának alelnöke kijelentette: abban bízik, hogy a jövő szerdán a CDU—CSU soraiból 30—50 képviselő igent mond a szerződésekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék sorai megosztottak, és a ratifikálást követően valószínűleg hatalmi harc indul meg a CDU—CSU-n belül. Konrad Kramske, a CDU főtitkára is — bár fenntartásokkal, de — jelezte, hogy pártjának egy része — az újabb pártközi megbeszélések eredményessége esetén — szerdán a szerződések mellett foglal majd állást Mindkét nyilatkozat szombaton délelőtt vált ismeretessé, és délután már meg is kezdődött az újabb frakcióközi tanácskozás. Scheel külügyminiszter és Paul Frank államtitkár, valamint Ehmke, a kancellári hivatal minisztere fogadja a CDU— CSU-küldöttséget. Vannak azonban olyan jelek is, amelyek az ellenzék soraiban belső forrongásra utalnak és előrevetik egy ma még beláthatatlan következményű hatalmi harc árnyékát. Gerhard Schröder volt kereszténydemokrata hadügyminiszter szombaton zászlót bontott Bartel pártelnök ellenében. A Rheinische Post című CDU-lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: akár lesz pártközi megegyezés, akár nem, a szerződések elutasítására szavaz. Hozzáfűzte, hogy meggyőződése szerint „igen sok CDU-képviselő osztozik ebben a véleményben”. (DPA, AP) Willy Brandt nyugatnémet kancellár és Jens Otto Krag dán miniszterelnök a nyugatnémet és dán szociáldemokraták flensburgi (NSZK) közös nagygyűlésén szombaton hangsúlyozta a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés jelentőségét. Brandt kancellár ismét meggyőződését fejezte ki, hogy jövő szerdán döntés születik a szerződések ügyében.