Magyar Hírlap, 1972. május (5. évfolyam, 120-149. szám)
1972-05-14 / 132. szám
8 1972. MÁJUS 14. VASARNAP x ¡Λ‹L'*■ y vast NÉPGAZDASAG-VILAGGAZDASAG SGYOR Hírlap A kohó- és gépipar szellemitermék-forgalma II. Több vasat, acélt kér az ipar és a mezőgazdaság Korszerű és elavult berendezések — Martinkemence és számítógép Vasra és acélra mind nagyobb szüksége van népgazdaságunknak: az ipar egyre több kohászati terméket kér. Hosszú a felhasználók listája; hadd utaljunk csupán az építkezésekre (kiváltképp a most rajtoló könnyűszerkezetes építési módra), és a mind több gépet, komplex gépsorokat igénylő mezőgazdaságra. A vas- és acéligény fokozódása voltaképpen törvényszerű: az acélfelhasználás világszerte az egyik legmegbízhatóbbnak ítélt mutatója az országok gazdasági fejlődésének (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága acélbizottságának tanulmánya szerint szoros kapcsolat fedezhető fel az acélfelhasználás és a nemzeti jövedelem alakulása között). Alapanyag a KGST-országokból Magyarországon nagyon kevés vasérc található, az alapanyagok 95 százalékát a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból vásároljuk; ennek ellenére kohászatunk termelése nem ráfizetéses! (Japán, a világ harmadik legjelentősebb acéltermelő országa teljes alapanyagát átlagosan 15 ezer kilométer távolságból importálja.) A magyar kohászat a hazai vas- és acéligény jó részét fedezi és figyelemre méltó az exportja is. A 11 kohászati vállalatot — köztük a Dunai Vasművet, a Lenin Kohászati Műveket, az Ózdi és a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket tömörítő Magyar Vas- és Acélpari Egyesülés tavaly 80 millió dollárért adott el kohászati termékeket a tőkésországokban, többet, mint korábban, jóllehet 1933 óta nem látott méretű dekonjunktúra volt a világpiacon. A kohászati exportból származó bevétel fedezi az importkiadásokat. Mind a szocialista, mind a tőkésországokból olyan kohászati anyagokat vásárolunk, amelyeket technológiai, vagy gazdaságossági okok miatt nem lenne célszerű itthon előállítani. Az elmondottakból alighanem kitűnik, hogy indokolt a hazai vaskohászat fejlesztése, természetesen a mennyiség növelésénél fontosabb a minőségi előrelépés. A gyors ütemű fejlesztést nehezíti, hogy a kohászat fölöttébb tőkeigényes iparág, a berendezések költségesek és lassan amortizálódnak. Ugyanakkor az acélgyártásnál és a hengereltáru-termelésben az utóbbi évtized forradalmi változásokat hozott: egyebek között előtérbe került az oxigénes acélgyártás, teret hódítottak a nagy sebességű és nagy termelékenységű, évi öt-hat millió tonna kapacitású hengersorok. A Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatainál egyaránt működnek egészen korszerű és nagyon régi, elavult berendezések. Korszerűtlen például a martinacél-gyártás, mégis szükséges: jóformán egyetlen iparilag fejlett országban sem hagyták abba (igaz, új, gazdaságosabb eljárásokat dolgoztak ki). csehszlovákiai Zdlas cég gyártja. Voltaképpen ez lesz a negyedik ötéves tervidőszak leglényegesebb, beruházással kapcsolatos licencvásárlása, a többi külföldi licenc a gyártás- és gyártmányfejlesztéshez kötődik. — Mennyire korszerűek a megvett licencek? — Az adott termelési színvonalhoz képest, azon belül valamennyi korszerű. Természetesen a martinkemencék technológiai folyamatainak szabályozására nem állíthatunk be komputert: a licencek megvásárlásakor mindig tekintetbe vesszük a termelőberendezés korszerűségét és az új eljárás várható gazdasági hatását. Ha viszont új gyártmány meghonosítására törekszünk, igyekszünk világszínvonalon álló, új technológiát képviselő szabadalmat venni. Ilyen az az angol Dexion cégtől vásárolt eljárás, amelynek alapján Salgótarjánban készülnek a Salgó-Dexion perforált acélidomok, a DunaiVasmű pedig már évente csaknem egymillió négyzetméter lemezradiátort gyárt egy, a legkorszerűbb eljárást képviselő NSZK-beli licenc szerint. A gyártmányfejlesztést segítő licencek, szemben a kohászati gyártóberendezések viszonylag lassú megtérülésével, gyorsan amortizálódnak, szült, piros-fekete csíkos füzetet mutat: a magyar vaskohászati szabadalmi előnyleírások első, több nyelvű jegyzéke. A hazai eljárások számba vétele folyamatban van, a szervezett értékesítést is megkezdték. Eddig elsősorban a KGST-tagországok érdeklődtek a magyar szabadalmak iránt. Az igény várhatóan fokozódik: a KGST vaskohászati állandó bizottságának műszaki-tudományos szekciója is mind intenzívebben foglalkozik a szellemi termékek értékesítésének fontosságával. Az egyesülés jelenleg termékeinek 20—30 százalékát exportálja, mint említettük, jó pénzért. Érdemes a szellemi termékek eladóiként is előbbre lépni. Földes Tamás Nyolcmilliárdos fejlesztés Tegnapi cikkünkben a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok licencforgalmával foglalkozva utaltunk rá: a gyártmány- és gyártástechnológia fejlesztésének meggyorsítása, a hatékonyabb termelés, a minőség javítása és a műszaki színvonal emelése érdekében 1970-ben miniszteri utasítás született a külföldi műszaki ismeretek megszerzésére. Jóllehet, úgy írtuk: tavaly főleg a híradástechnikai és a műszeripari vállalatok vásároltak licenceket, a kohászat licenc- és know-how-forgalma is fokozódott. Ez indokolt is, tekintve, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatai hozzávetőleg nyolcmilliárd forintot költenek termelőeszközeik fejlesztésére. A korszerűsítésekről és a szellemi termékek adásáról-vételéről tudakozódunk dr. Horváth János vezérigazgatótól és munkatársaitól, Martin Imre fejlesztési főmérnöktől és Várszegi Zoltán főosztályvezetőtől. — Egyik legjelentősebb beruházásunk az Ózdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntőműve és a hozzá csatlakozó finomrúdsor — halljuk. — Az építkezés mintegy másfél milliárd forintba kerül, a tervidőszak végéig befejeződik. A beruházásra kooperációban kerül sor: az NSZK-beli Schloemann—Concast cég szállítja a terveket, a technológiai eljáráshoz tartozó licenceket, know-how-kat, és a speciális berendezések csekély részét. Ugyancsak néhány berendezést szállítanak az építést és a szerelést végző hazai vállalatok, a berendezések zömét a Egymásra utalt vállalatok — Az egyesülés hogyan irányítjaegyezteti a vállalatok licencforgalmát? — A vállalati elképzelések egyeztetése valóban szükséges azért is, mert az együttesen évi mintegy kétmillió tonnás hengereltáru-termeléshez csaknem nyolcszázezer tonna félkész termék vándorol az egyesülés vállalatai között. A társvállalatok sok szempontból egymásra utaltak, ezért a technológiai változtatások többségét, a fejlesztéseket általában egymás tudtával hajtják végre. Ez a licencvásárlásokra is érvényes. A kisebb licenceket a vállalatok saját műszaki fejlesztési alapjukból veszik meg, de tavaly — elsődlegesen a vásárlások fokozása érdekében — az egyesülés igazgató tanácsa húszmillió forintos közös műszaki fejlesztési alapot létesített, ebből vesszük a vállalatok többségét érintő jelentősebb licenceket. Az egyesülés jelenleg főleg azoknak a licenceknek megvételét szorgalmazza, amelyek az acélgyártás növelését teszik lehetővé. A műszaki fejlesztési főosztály szakemberei is keresik és javasolják a vállalatoknak a figyelmet érdemlő külföldi eljárásokat, ugyanakkor ha valamelyik hazai vállalat hívja fel figyelmünket egy külföldi licencre, azt kellő körültekintéssel mi is tanulmányozzuk. Nem lehet eleget hangsúlyozni: minden licencet alaposan meg kell ismerni, hiszen az áruk meglehetősen borsos! A fejlesztési főmérnök egy hónapja ké A BNV előtt A KGST-integráció termékei a Petőfi csarnokban A BNV Petőfi csarnokában az integráció, a szocialista országok nemzetközi kooperációja jegyében rendezik idei kiállításaikat a gépipari vállalatok. Többnyelvű tájékoztatóikon külön is felhívják a figyelmet majd azokra a termékekre, amelyeket más országokkal közösen terveztek, közösen gyártanak. Különösen a szerszámgépipar kínál eladásra sokféle kooperációs terméket. A többi között a pályavezérlésű tárcsaesztergáz, amelyet a szovjet partnervállalattal közösen gyártanak Magyarországon és a különleges pontosságú dugattyúmegmunkáló finomesztergáz, amely a KGST-szakosítás alapján az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország részére is hazánkban készül. A hosszú lejáratú magyar—csehszlovák megállapodás szerint immár sorozatban készülő körasztalok, a KGST-országok igényei szerint kialakított gyémánttárcsás köszörűgépek, a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés alapján közösen kifejlesztett huzalgyártó gépsorok és gyorssodrógépek is várhatóan az idei vásár legkeresettebb termékei közé tartoznak. Az elektrotechnikai kiállítás az NDK- val közösen gyártott fázisjavító kondenzátoroktól a leningrádi Elektroszila gyár közreműködésével konstruált turbogenerátorokig, a mezőgépipar a bolgár és NDK közreműködéssel kifejlesztett kertészeti gépektől a növényvédő gépcsaládokig korszerű kooperációs termékek egész sorát állítja ki a vásáron. A legtöbb gépen és műszeren az a jelzés olvasható, hogy magyar—szovjet együttműködésben készült. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Videoton, az Elzett, az Egyesült Izzó és több más vállalat a Zsiguli gépkocsikhoz gyártott műszerkészleteket állítja ki, mintegy jelezve, hogy a magyar ipar más országokkal is szívesen köt kooperációs megállapodásokat gépkocsiműszerek szállítására, cserébe kész személyautókért. Az idei kiállítás anyaga egyben azt is jelzi, hogy legfőbb termékeink exportját a 25 évvel ezelőtt aláírt magyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapodás alapozta meg. Mit vihetnek, mit hozhatnak magukkal a turisták? A Vám- és Pénzügyőrség parancsnokságának tájékoztatója Az utazási forgalomban érvényesülő legfontosabb vám- és devizarendelkezésekről — az idei turistaszezon megindulása előtt — a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoksága a következő tájékoztatást adta: Minden külföldre utazó utas engedély nélkül viheti ki azokat a személyes használatára szolgáló tárgyakat, amelyekre — az utazás célját és időtartamát is figyelembe véve — a külföldi tartózkodás során szüksége van; legfeljebb három napra szóló úti élelmet, továbbá a 16 éven felüli utasok két liter bort, egy liter szeszes italt és 250 darab cigarettát. Nem tekinthetők úti élelemnek az olyan élelmiszerek, amelyek csak feldolgozás után fogyaszthatók. A személyes használati tárgyakon kívül az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók ajándékot is vihetnek külföldre. Az engedély nélkül kivihető ajándéktárgyak személyenkénti összértéke az 1000 forintot nem haladhatja meg és nem lehet kereskedelmi mennyiségű. Az iparművészeti és képzőművészeti alkotások, valamint a tartós használati tárgyak egyedi értéke az 500 forintot nem haladhatja meg. Az ajándékok között csak egy darab tartós használati tárgy lehet. Ajándék címén élelmiszer, ital, dohánygyártmány, bélyeg, valamint muzeális és nemesfémből készült tárgy nem vihető külföldre. Engedély nélkül vihető ki 200 forint váltópénzben vagy 20 forintnál nem nagyobb címletekben. Külföldi fizetőeszköz kiviteléhez devizahatósági engedély szükséges. A külföldről behozott tárgyak közül vámmentesek a személyes használatra kivitt és visszahozott úti holmik. Célszerű a nagyobb értékű vagy külföldi eredetű tárgyakat kiutazáskor a vámárunyilatkozaton feljegyezni és a kivitelt a vámhivatallal igazoltatni. Az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók személyenként 8000 forint összértékű, az idegenforgalmi irodák vagy bármely más szerv által szervezett társas utazásban csoportos útlevéllel részt vevők pedig 2000 forint összértékű áruféleséget hozhatnak be külföldről. Az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók 4000 forint együttes belföldi forgalmi értékű és nem kereskedelmi jellegű tárgyakat, a csoportos útlevéllel utazók pedig 1000 forint összértékű tárgyakat vámmentesen hozhatnak be. IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK, KÉSZLETEZŐ VÁLLALATOK, FIGYELEM! Gond a rakodás, szállítás, az áruk tárolása állványokon? Megoldja gondját a MINIKON! Nehéz fajsúlyú terméket, terményt RAKTÁROZNI, KÉSZLETEZNI, SZÁLLÍTANI MINIKONBAN GAZDASÁGOS! Típusaink tökéletes mozgatást , gépesítést tesznek lehetővé Megrendelésére rövid időn belül szállítunk! Raktározási — szállítási — anyagmozgatási téren újszerű, gazdaságos megoldást keres? NE DÖNTSÖN, MÍG NÁLUNK NEM ÉRDEKLŐDIK! MEZŐGÉP, KAPOSVÁR, JUTAI ÚT 37. Telefon: 13—467 Telex: 013—327 A Szovjetunió támogatja a fejlődő országokat Az UNCTAD pénteki plenáris ülésén a delegátusok megvitatták 96 fejlődő ország közös indítványát arról, hogy az UNCTAD fogadja el a nemzetek gazdasági jogairól és kötelességeiről szóló chartát. A legalapvetőbb jog, amelyet a fejlődő országok maguknak követelnek, a természeti kincsek fölötti korlátlan rendelkezés joga. Az ülésen felolvasták a Szovjetunió nyilatkozatát, amely a fejlődő országokból jövő import négyszeresére emelését helyezi kilátásba a mostani tervidőszakra (1971—1975). A Szovjetunió amellett felajánlotta, hogy a fejlődő országoknak szóló hosszú távú segélyprogramban jelentős helyet biztosít a szakemberképzésnek. A szovjet segítség kétirányú: egyfelől fokozott mértékben biztosít a fejlődő országoknak beruházási javakat, másfelől a fejlődő országok által exportált termékekből az eddiginek négyszeresét fogja vásárolni. grL’Obl fv A Handelsblatt magyar melléklete A Düsseldorfban megjelenő Handelsblatt, az NSZK legnagyobb gazdaságpolitikai napilapja, május 12-i számában négyoldalas magyar melléklet jelent meg a Magyar Kereskedelmi Kamara sajtó- és tájékoztatási főosztályának gondozásában. A melléklet a magyar gazdaság fejlesztési koncepcióival, a magyar MNSZK külgazdasági kapcsolatokkal és a kooperációs lehetőségekkel foglalkozik.