Magyar Hírlap, 1972. május (5. évfolyam, 120-149. szám)

1972-05-14 / 132. szám

8 1972. MÁJUS 14. VASARNAP x ¡Λ‹L­'*■ y vast NÉPGAZDASAG-VILAGGAZDASAG SGYOR Hírlap A kohó- és gépipar szellemitermék-forgalma II. Több vasat, acélt kér az ipar és a mezőgazdaság­­ Korszerű és elavult berendezések — Martinkemence és számítógép Vasra és acélra mind nagyobb szüksé­ge van népgazdaságunknak: az ipar egy­re több kohászati terméket kér. Hosszú a felhasználók listája; hadd utaljunk csu­pán az építkezésekre (kiváltképp a most rajtoló könnyűszerkezetes építési módra), és a mind több gépet, komplex gépsoro­kat igénylő mezőgazdaságra. A vas- és acéligény fokozódása voltaképpen tör­vényszerű: az acélfelhasználás világszerte az egyik legmegbízhatóbbnak ítélt muta­tója az országok gazdasági fejlődésének (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága acélbizottságának tanulmánya szerint szoros kapcsolat fedezhető fel az acél­felhasználás és a nemzeti jövedelem ala­kulása között). Alapanyag a KGST-országokból Magyarországon nagyon kevés vasérc található, az alapanyagok 95 százalékát a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból vásároljuk; ennek ellené­re kohászatunk termelése nem ráfizeté­ses! (Japán, a világ harmadik legjelen­tősebb acéltermelő országa teljes alap­anyagát átlagosan 15 ezer kilométer tá­volságból importálja.) A magyar kohá­szat a hazai vas- és acéligény jó részét fedezi és figyelemre méltó az exportja is. A 11 kohászati vállalatot — köztük a Du­nai Vasművet, a Lenin Kohászati Műve­ket, az Ózdi és a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket­­ tömörítő Magyar Vas- és Acélpari Egyesülés tavaly 80 millió dol­lárért adott el kohászati termékeket a tőkésországokban, többet, mint korábban, jóllehet 1933 óta nem látott méretű de­konjunktúra volt a világpiacon. A kohá­szati exportból származó bevétel fedezi az importkiadásokat. Mind a szocialista, mind a tőkésországokból olyan kohászati anyagokat vásárolunk, amelyeket techno­lógiai, vagy gazdaságossági okok miatt nem lenne célszerű itthon előállítani. Az elmondottakból alighanem kitűnik, hogy indokolt a hazai vaskohászat fej­lesztése, természetesen a mennyiség nö­velésénél fontosabb a minőségi előrelépés. A gyors ütemű fejlesztést nehezíti, hogy a kohászat fölöttébb tőkeigényes iparág, a berendezések költségesek és lassan amortizálódnak. Ugyanakkor az acél­gyártásnál és a hengereltáru-termelésben az utóbbi évtized forradalmi változáso­kat hozott: egyebek között előtérbe ke­rült az oxigénes acélgyártás, teret hódí­tottak a nagy sebességű és nagy termelé­kenységű, évi öt-hat millió tonna kapa­citású hengersorok. A Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatainál egyaránt működ­nek egészen korszerű és nagyon régi, el­avult berendezések. Korszerűtlen például a martinacél-gyártás, mégis szükséges: jóformán egyetlen iparilag fejlett ország­ban sem hagyták abba (igaz, új, gazdasá­gosabb eljárásokat dolgoztak ki). csehszlovákiai Zdlas cég gyártja. Volta­képpen ez lesz a negyedik ötéves tervidő­szak leglényegesebb, beruházással kap­csolatos licencvásárlása, a többi külföldi licenc a gyártás- és gyártmányfejlesztés­hez kötődik. — Mennyire korszerűek a megvett li­­cencek? — Az adott termelési színvonalhoz ké­pest, azon belül valamennyi korszerű. Természetesen a martinkemencék tech­nológiai folyamatainak szabályozására nem állíthatunk be komputert: a licen­­cek megvásárlásakor mindig tekintetbe vesszük a termelőberendezés korszerűsé­gét és az új eljárás várható gazdasági ha­tását. Ha viszont új gyártmány meghono­sítására törekszünk, igyekszünk világ­­színvonalon álló, új technológiát képvi­selő szabadalmat venni. Ilyen az az an­gol Dexion cégtől vásárolt eljárás, amely­nek alapján Salgótarjánban készülnek a Salgó-Dexion perforált acélidomok, a Dunai­­Vasmű pedig már évente csaknem egymillió négyzetméter lemezradiátort gyárt egy, a legkorszerűbb eljárást kép­viselő NSZK-beli licenc szerint. A gyárt­mányfejlesztést segítő licencek, szemben a kohászati gyártóberendezések viszony­lag lassú megtérülésével, gyorsan amor­tizálódnak, szült, piros-fekete csíkos füzetet mutat: a magyar vaskohászati szabadalmi előny­­leírások első, több nyelvű jegyzéke. A ha­zai eljárások számba vétele­ folyamatban van, a szervezett értékesítést is megkezd­ték. Eddig elsősorban a KGST-tagorszá­­gok érdeklődtek a magyar szabadalmak iránt. Az igény várhatóan fokozódik: a KGST vaskohászati állandó bizottságá­nak műszaki-tudományos szekciója is mind intenzívebben foglalkozik a szelle­mi termékek értékesítésének fontosságá­val. Az egyesülés jelenleg termékeinek 20—30 százalékát exportálja, mint emlí­tettük, jó pénzért. Érdemes a szellemi termékek eladóiként is előbbre lépni. Földes Tamás Nyolcmilliárdos fejlesztés Tegnapi cikkünkben a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium irányítása alá tarto­zó vállalatok licencforgalmával foglalkoz­va utaltunk rá: a gyártmány- és gyártás­­technológia fejlesztésének meggyorsítá­sa, a hatékonyabb termelés, a minőség javítása és a műszaki színvonal emelése érdekében 1970-ben miniszteri utasítás született a külföldi műszaki ismeretek megszerzésére. Jóllehet, úgy írtuk: tavaly főleg a híradástechnikai és a műszeripari vállalatok vásároltak licenceket, a kohá­szat licenc- és know-how-forgalma is fokozódott. Ez indokolt is, tekintve, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vál­lalatai hozzávetőleg nyolcmilliárd forin­tot költenek termelőeszközeik fejlesztésé­re. A korszerűsítésekről és a szellemi ter­mékek adásáról-vételéről tudakozódunk dr. Horváth János vezérigazgatótól és munkatársaitól, Martin Imre fejlesztési főmérnöktől és Várszegi Zoltán főosz­tályvezetőtől. — Egyik legjelentősebb beruházásunk az Ózdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntőműve és a hozzá csatlakozó fi­­nomrúdsor — halljuk. — Az építkezés mintegy másfél milliárd forintba kerül, a tervidőszak végéig befejeződik. A be­ruházásra kooperációban kerül sor: az NSZK-beli Schloemann—Concast cég szállítja a terveket, a technológiai eljá­ráshoz tartozó licenceket, know-how-kat, és a speciális berendezések csekély ré­szét. Ugyancsak néhány berendezést szál­lítanak az építést és a szerelést végző ha­zai vállalatok, a berendezések zömét a Egymásra utalt vállalatok — Az egyesülés hogyan irányítja­­egyezteti a vállalatok licencforgalmát? — A vállalati elképzelések egyezteté­se valóban szükséges azért is, mert az együttesen évi mintegy kétmillió tonnás hengereltáru-termeléshez csaknem nyolc­­százezer tonna félkész termék vándorol az egyesülés vállalatai között. A társvál­lalatok sok szempontból egymásra utal­tak, ezért a technológiai változtatások többségét, a fejlesztéseket általában egy­más tudtával hajtják végre. Ez a licenc­vásárlásokra is érvényes. A kisebb licen­ceket a vállalatok saját műszaki fejlesz­tési alapjukból veszik meg, de tavaly — elsődlegesen a vásárlások fokozása érde­kében — az egyesülés igazgató tanácsa húszmillió forintos közös műszaki fej­lesztési alapot létesített, ebből vesszük a vállalatok többségét érintő jelentősebb licenceket.­­ Az egyesülés jelenleg főleg azoknak a licenceknek megvételét szorgalmazza, amelyek az acélgyártás növelését teszik lehetővé. A műszaki fejlesztési főosztály szakemberei is keresik és javasolják a vállalatoknak a figyelmet érdemlő kül­földi eljárásokat, ugyanakkor ha valame­lyik hazai vállalat hívja fel figyelmün­ket egy külföldi licencre, azt kellő körül­tekintéssel mi is tanulmányozzuk. Nem lehet eleget hangsúlyozni: minden licen­­cet alaposan meg kell ismerni, hiszen az áruk meglehetősen borsos! A fejlesztési főmérnök egy hónapja ké­ A BNV előtt A KGST-integráció termékei a Petőfi csarnokban A BNV Petőfi­ csarnokában az integ­ráció, a szocialista országok nemzetközi kooperációja jegyében rendezik idei ki­állításaikat a gépipari vállalatok. Több­nyelvű tájékoztatóikon külön is felhív­ják a figyelmet majd azokra a termé­kekre, amelyeket más országokkal közö­sen terveztek, közösen gyártanak. Különösen a szerszámgépipar kínál el­adásra sokféle kooperációs terméket. A többi között a pályavezérlésű tárcsa­esztergáz, amelyet a szovjet partner­vállalattal közösen gyártanak Magyaror­szágon és a különleges pontosságú dugattyúmegmunkáló finomesztergáz, amely a KGST-szakosítás alapján az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország részére is hazánkban készül. A hosszú lejáratú magyar—csehszlovák megálla­podás szerint immár sorozatban készülő körasztalok, a KGST-országok igényei szerint kialakított gyémánttárcsás köszö­rűgépek, a magyar—szovjet műszaki-tu­dományos együttműködés alapján közö­sen kifejlesztett huzalgyártó gépsorok és gyorssodrógépek is várhatóan az idei vá­sár legkeresettebb termékei közé tartoz­nak. Az elektrotechnikai kiállítás az NDK- val közösen gyártott fázisjavító konden­zátoroktól a leningrádi Elektroszila gyár közreműködésével konstruált turbogene­­rátorokig, a mezőgépipar a bolgár és NDK közreműködéssel kifejlesztett ker­tészeti gépektől a növényvédő gépcsalá­dokig korszerű kooperációs termékek egész sorát állítja ki a vásáron. A leg­több gépen és műszeren az a jelzés ol­vasható, hogy magyar—szovjet együtt­működésben készült. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Videoton, az Elzett, az Egyesült Izzó és több más vállalat a Zsiguli gépkocsikhoz gyártott műszerkészleteket állítja ki, mintegy jelezve, hogy a magyar ipar más országokkal is szívesen köt koope­rációs megállapodásokat gépkocsiműsze­­rek szállítására, cserébe kész személy­autókért. Az idei kiállítás anyaga egyben azt is jelzi, hogy legfőbb termékeink­ exportját a 25 évvel ezelőtt aláírt magyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapodás alapozta meg. Mit vihetnek, mit hozhatnak magukkal a turisták? A Vám- és Pénzügyőrség parancsnokságának tájékoztatója Az utazási forgalomban érvényesülő legfontosabb vám- és devizarendelkezé­sekről — az idei turistaszezon megindu­lása előtt — a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoksága a következő tá­jékoztatást adta: Minden külföldre utazó utas engedély nélkül viheti ki azokat a személyes hasz­nálatára szolgáló tárgyakat, amelyekre — az utazás célját és időtartamát is figye­lembe véve — a külföldi tartózkodás során szüksége van; legfeljebb három napra szóló úti élelmet, továbbá a 16 éven felüli utasok két liter bort, egy li­ter szeszes italt és 250 darab cigarettát. Nem tekinthetők úti élelemnek az olyan élelmiszerek, amelyek csak feldolgozás után fogyaszthatók. A személyes használati tárgyakon kí­vül az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók ajándékot is vihetnek külföldre. Az engedély nélkül kivihető ajándék­­tárgyak személyenkénti összértéke az 1000 forintot nem haladhatja meg és nem lehet kereskedelmi mennyiségű. Az ipar­­művészeti és képzőművészeti alkotások, valamint a tartós használati tárgyak egyedi értéke az 500 forintot nem halad­hatja meg. Az ajándékok között csak egy darab tartós használati tárgy lehet. Aján­dék címén élelmiszer, ital, dohánygyárt­mány, bélyeg, valamint muzeális és ne­mesfémből készült tárgy nem vihető kül­földre. Engedély nélkül vihető ki 200 forint váltópénzben vagy 20 forintnál nem na­gyobb címletekben. Külföldi fizetőeszköz kiviteléhez devizahatósági engedély szük­séges. A külföldről behozott tárgyak közül vámmentesek a személyes használatra kivitt és visszahozott úti holmik. Célsze­rű a nagyobb értékű vagy külföldi ere­detű tárgyakat kiutazáskor a vámáru­nyilatkozaton feljegyezni és a kivitelt a vámhivatallal igazoltatni. Az egyéni útlevéllel és betétlappal utazók személyenként 8000 forint össz­értékű, az idegenforgalmi irodák vagy bármely más szerv által szervezett társas utazásban csoportos útlevéllel részt vevők pedig 2000 forint összértékű áruféleséget hozhatnak be külföldről. Az egyéni út­levéllel és betétlappal utazók 4000 forint együttes belföldi forgalmi értékű és nem kereskedelmi jellegű tárgyakat, a cso­portos útlevéllel utazók pedig 1000 fo­rint összértékű tárgyakat vámmentesen hozhatnak be. IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK, KÉSZLETEZŐ VÁLLALATOK, FIGYELEM! Gond a rakodás, szállítás, az áruk tárolása állványokon? Megoldja gondját a MINIKON! Nehéz fajsúlyú terméket, terményt RAKTÁROZNI, KÉSZLETEZNI, SZÁLLÍTANI MINIKONBAN GAZDASÁGOS! Típusaink tökéletes mozgatást , gépesítést tesznek lehetővé Megrendelésére rövid időn belül szállítunk! Raktározási — szállítási — anyagmozgatási téren újszerű, gazdaságos megoldást keres? NE DÖNTSÖN, MÍG NÁLUNK NEM ÉRDEKLŐDIK! MEZŐGÉP, KAPOSVÁR, JUTAI ÚT 37. Telefon: 13—467 Telex: 013—327 A Szovjetunió támogatja a fejlődő országokat Az UNCTAD pénteki plenáris ülésén a delegátusok megvitatták 96 fejlődő or­szág közös indítványát arról, hogy az UNCTAD fogadja el a nemzetek gazda­sági jogairól és kötelességeiről szóló chartát. A legalapvetőbb jog, amelyet a fejlődő országok maguknak követelnek, a természeti kincsek fölötti korlátlan ren­delkezés joga. Az ülésen felolvasták a Szovjetunió nyilatkozatát, amely a fejlődő országok­ból jövő import négyszeresére emelését helyezi kilátásba a mostani tervidőszak­ra (1971—1975). A Szovjetunió amellett felajánlotta, hogy a fejlődő országoknak szóló hosszú távú segélyprogramban je­lentős helyet biztosít a szakemberképzés­nek. A szovjet segítség kétirányú: egyfelől fokozott mértékben biztosít a fejlődő or­szágoknak beruházási javakat, másfelől a fejlődő országok által exportált termé­kekből az eddiginek négyszeresét fogja vásárolni. grL’Ob­l fv A Handelsblatt magyar melléklete A Düsseldorfban megjelenő Handels­blatt, az NSZK legnagyobb gazdaság­­politikai napilapja, május 12-i számában négyoldalas magyar melléklet jelent meg a Magyar Kereskedelmi Kamara sajtó- és tájékoztatási főosztályának gon­dozásában. A melléklet a magyar gazda­ság fejlesztési koncepcióival, a magyar M­NSZK külgazdasági kapcsolatokkal és a kooperációs lehetőségekkel foglalkozik.

Next