Magyar Hírlap, 1972. május (5. évfolyam, 120-149. szám)

1972-05-14 / 132. szám

Az angol sztrájkhelyzet Az IRA próbája Feburárban életbe lépett már a tory­­kormány által kierőszakolt angol sztrájk­­ellenes törvény, hivatalos nevén „az ipari kapcsolatok törvénye” (Industrial Rela­tions Act). A törvény azonban májusban kerül első nagy erőpróbája elé, a párhu-­­zamosan kibontakozott dokkmunkás- és vasutassztrájk kapcsán. Még mielőtt ez a két sztrájk kitört vol­na, világossá vált, hogy a sztrájkellenes törvény növelte a szociális feszültséget Nagy-Britanniában: 1972 első három hó­napjában a brit ipar­sztrájkok miatt nem kevesebb, mint 12,5 millió munkanapot vesztett el. Hűtés és bírság Ez a tény nemcsak arra mutatott, hogy az angol munkások széles rétegei elutasít­ják magát a sztrájkellenes törvényt, ha­nem arra is, hogy szembefordulnak a tör­vény rendelkezései előtt lényegében meg­hajtó szakszervezeti kongresszussal is. A brit Labour-párt állásfoglalásának meg­felelően és azt követve, a szakszervezetek kijelentették ugyan, hogy jogaikat és tár­gyalási pozícióikat erőszakosan csorbítja a sztrájkellenes törvény , e tiltakozással párhuzamosan azonban elismerték a tör­vény érvényességét, és meghajolnak an­nak rendelkezései előtt. Az angol sztrájkellenes törvény alap­vető jellemvonása, hogy létrehozta az „ipari kapcsolatok bíróságát” (Industrial Relations Court). Az egyik alapvető fegyver a bíróság kezében az, hogy úgynevezett „lehűtési periódust” rendelhet el. Más szóval: kény­szerítheti a sztrájkot elhatározó szakszer­vezeti tagokat — pontosabban, magát a szakszervezetet — arra, hogy a sztrájkha­tározat ellenére meghatározott ideig to­vább dolgozzanak. Ez az úgynevezett „le­hűtési periódus” legalább két hét, de a kormány által „gazdaságilag jelentősnek” minősített esetekben és ipari ágazatokban hatvan napig is terjedhet. Világos, hogy a lehűtési periódus beve­zetése önmagában is megnehezíti a sztráj­kok szervezését. Ezt kiegészíti azonban egy másik rendelkezés, amely szerint az ipari kapcsolatok bíróságának joga van magas pénzbüntetéssel sújtani a szakszer­vezetet, amennyiben az nem engedelmes­kedik a bíróság határozatainak. (A Liver­poolban kitört dokksztrájk során a szál­lítómunkások szakszervezete máris kény­telen volt 55 000 fontnyi pénzbüntetést fi­zetni — ami természetesen gyengíti a szakszervezet anyagi erejét, és ezzel azt a képességét is, hogy egy sztrájkot anyagi­lag hatásosan és tartósan támogasson.­ Az ipari kapcsolatok törvényének van egy másik, csak közvetve gazdaságpoliti­kai jelentőségű hatása. Nevezetesen az, hogy tudatosan igyekszik erősíteni a kon­zervatív angol szakszervezeti vezetők po­zícióit , amennyiben törvénytelennek ítéli mindazokat a sztrájkm­ozgalmakat, amelyeket a szakszervezeti vezetés hiva­talos döntésével szemben indítanak meg vagy tartanak fenn. A figyelemre méltó éppen az, hogy ez a rendkívül gondosan előkészített sztráj­kel­­lenes törvény az első nagy erőpróbák so­rán nem bizonyult hatásosnak, így pél­dául a dokkmunkások Liverpoolban el­határozták, hogy a szakszervezeti vezető­ség döntésétől függetlenül folytatják a sztrájkot. Ezt a döntésüket megerősítették akkor is, amikor a szakszervezet az 50 000 fontos büntetés kifizetése előtt a munká­sokat a munka újrafelvételére utasította. Sőt, a dokksztrájk példája azt mutatta, hogy Anglia más nagy kikötőiben szolida­ritási sztrájkok robbantak ki a liverpoo­liak támogatására. Így például Londonban a kikötőmunkások megakadályozták a konténerszállító teherautók befutását a ki­kötő területére, és azok kirakását. (A kon­ténerszállító cégek ugyanis alacsonyabb bérekkel dolgozó rakodómunkásokat al­kalmaznak, mint amilyen bérszintet a dokksztrájk részvevői követelnek, így megjelenésük­­ és kirakodásuk sikeres sztrájktörést jelentett volna.) Mindehhez hozzá kell tenni, hogy ez az ellenállás az Industrial Relations Court által elrendelt 28 napos „hűtési időszak” után robbant ki. Az angol dokkmunkások példája tehát azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a sztrájkellenes törvény az ere­deti szándékokkal ellentétes eredményeket érhet el. Nevezetesen: mintegy szervező erőként hathat a szakszervezeti munkások tömegeire, hogy egységesen lépjenek fel a sztrájkellenes törvény rendelkezései előtt meghajtó szakszervezeti vezetéssel szem­ben! Lényegében hasonló, bár nem teljesen azonos tapasztalatokat ígér a másik nagy erőpróba, a vasutasok sztrájkja. Itt a brit állami vasutak állnak szemben három vasutas-szakszervezettel, amelyek 14—16 százalékos béremelést követelnek. Ebben az esetben az ipari kapcsolatok bírósága 14 napos „hűtési periódust” rendelt el, a közben folytatott tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, és a konfliktus a lehűtési időszak végén sem oldódott meg. Uv,,,*» Y Magyar Hírlap [MM ]MtVij,U* GGAZDASÁG - ESEMÉNYEK 1972. MÁJUS 14. VASÁRNAP 9 TEGNAP, SZOMBATON, egy húsz esz­tendővel ezelőtt írott regény, illetve a be­lőle tizenhét esztendeje készített film volt a műsor legnagyobb igényű produk­ciója. John Steinbeck Édentől keletre cí­mű alkotásáról van szó. Ez az amerikai író nem ismeretlen mifelénk. Regényei, különösen az Érik a gyümölcs, számos magyar kiadásban jelent meg, az Édentől keletre is olvasható nyelvünkön. Ifjú éveiben afféle kakukmarcis „ked­ves csirkefogók” világát festegette. A 30-as évek gazdasági válsága azonban befelhőzte jókedvét. Világlátása pesszi­mistává keseredett: úgy gondolta, hogy körülményeink a végzetünk is, ezek ha­tározzák meg sorsunkat, amin változtatni nem lehet. Az Édentől keletre című regénye egy amerikai polgári család három nemze­dékének történetét festi. A film, a széles epikai képből a harmadik részt vágja ki, ebből építkezik. Cal és Áron a bibliai Kain és Ábel históriáját éli meg újra, más történelmi körülmények, de azonos lelki problémák és erkölcsi parancsok kényszere alatt. Steinbeck így vallott mű­véről: „Azt hiszem, az emberi lélek jel­képes története ez ... A legnagyobb ré­mület, amely egy gyermek szívét mar­cangolhatja az, hogy nem szeretik... A mellőzés haragot szül, és a harag valami bűnt a mellőzés megbosszulására, a bűn pedig bűntudattal jár ...” A forgatóköny írója, Paul Osborn és a film rendezője, Elia Kazan ezt a gonító­ TÉVÉ­NAPLÓ latot ragadta meg­ és bontotta ki. Kazan színészképző intézetének, a híres Actor's Stúdiónak egyik volt növendékét, James Deant bízta meg Cal-Kain alakjának megformálásával. Az ifjú művész óriási sikert aratott, amint láthattuk, megérde­melten. Sztár született. Ezt azonban nem „csu­pán” az alakítás minősége indokolja. A film az amerikai fiatalság egy részének és Káinnak a védelme. Abban a világban, amelyben kipusztult a szeretet, Cal-Káin nem gyilkos, hanem áldozat. Egy életér­zés dokumentuma ez az alkotás, ez ma­gyarázza, hogy a korán elhunyt James Dean mítosza ma is eleven. A Debrecenbe kellett menni, bár afféle hivatalos ügyből kinőtt műsor volt, kitű­nően sikerült. A rádiót népszerűsítették három hónapon át Hajdú-Biharban, 34 mikrofonprodukcióval. Az ezekkel kap­csolatos emlékeket idézték a szereplők, tehát az történt, hogy a rádió megjelent a képernyőn. Remekül megfértek egymás­sal. A hangvétel volt különösen szeren­csés. Ennek kialakításában pedig igen jelentős szerepe volt a riporternek, Ko­­valik Károlynak. Közvetlensége és mér­téktartása abroncsozta értékes egésszé ezt a háromnegyed órát. Vargha Balázs Fabulája ismét azt mu­tatta meg, hogy az irodalmat lehet „más­ként” is tanítani. Ízelítőt kaptunk a já­tékos és komplex módszer lehetőségeiből. De ezt csak a vájt fülű pedagógus vette észre, a néző, önfeledten, egy kitűnő iro­dalmi összeállítást élvezett a tűzről és a vízről... Ez pedig a módszer használha­tóságának legnyilvánvalóbb bizonyítéka. MA, VASÁRNAP, aligha panaszkodhat bárki is, hogy megfeledkezett róla a mű­sorszerkesztés. Szinte minden igényt ki­szolgál a képernyő, s teszi ezt igényesen. A délután és az este tömény izgalmakat ígér: futballt és krimit. A Románia—Ma­gyarország Európa-bajnoki labdarúgó­mérkőzést 15.55-kor közvetítik Bukarest­ből, Vitray Tamás kommentárjaival. Es­ténkből ötven perc Maigret felügyelőé, aki Szegény Cecile több hullás esetét bo­­gozgatja rutinosan. Ha már a filmről szóltunk, itt az alkalom, hogy felhívjuk a figyelmet az Iskolatévé délelőtti Film­esztétikai vetélkedőjére is. A késő este érdekes vállalkozást tartogat a szívós né­zők számára. Delibes: Sylvia című balett­jének új koreográfiáját, illetve a tánc­kompozíció születését mutatja be egy do­kumentumfilm A gondolattól a bemuta­tóig címen. Seregi László művészi ala­kító munkájának mozzanatait kíséri nyo­mon Bednai Nándor rendezésében Kecs­kés László kamerája. A szerkesztők: Bánki László és Hámos Veronika izgal­mas kísérletet tettek arra, hogy beve­zessék a nézőt a táncművészet esztétiká­jának meglehetősen ismeretlen világába. Bélley Pál „Kinek a Waterlooja ?" A sztrájkellenes törvény első két nagy erőpróbája ily módon a kormány és a munkáltatók számára eddig nem tartoga­tott sok sikert. Sok esetben a konfliktus által közvetve érintett munkáltatók is tar­tózkodtak a beavatkozástól. Ezzel össze­függésben a londoni Economist „Kinek a Waterlooja?” című cikkében keserűen je­gyezte meg „A légi­társaságok nem voltak hajlandók beállítani külön gépeket azok­nak az elszállítására, akik a vasutas­­sztrájk miatt ott rekedtek az állomásokon, és az autóbusztársaságok sem hozták ki a garázsból kocsijaikat, hogy beavatkoz­zanak. Mindez azt mutatja, hogy nem bíz­nak eléggé az Industrial Relations Act erejében.” Az erőpróba természetesen csak most kezdődött, és kimenetelét nem lehet meg­jósolni. Annyi azonban már látszik, hogy a konzervatív kormány sztrájkellenes tör­vényének meghozatalával új korszak kez­dődhet az angol szakszervezeti mozgalom — pontosabban a szakszervezeti bérhar­cok — történetében. Az új helyzet magá­ban hordja annak a lehetőségét, hogy ha a szakszervezeti vezetés nem képes helyt­állni a kibontakozó konfliktusokban — a sztrájkban ténylegesen részt vevők kez­deményezésére fokozatosan kialakuljanak és megerősödjenek a szakszervezeti veze­téssel is szemben álló sztrájkbizottságok. G. E. Gyorsul az utazás, enyhül a zsúfoltság Új expresszvonatok a nemzetközi és a belföldi forgalomban, több vonat a Balatonhoz Dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV ve­zérigazgatója szombaton sajtótájékozta­tón ismertette a május 28-án életbe lépő és 1973. június 2-ig érvényes új vasúti menetrend fontosabb vonásait. Előrebocsátotta, hogy a vasútnál folya­matban levő nagyszabású rekonstrukció hatása majd a következő években je­lentkezik nagyobb mértékben. De bizo­nyos fokú javulás már az 1972—73. évi menetrendben érezhetővé válik. Transdanubius,Báthori,Favorit A nemzetközi forgalomban az új me­netrend teljesen megszünteti a gőzvon­tatást, valamennyi közforgalmú és turis­ta gyorsvonatot a MÁV egész hálózatán villamos vagy Diesel-mozdony húzza. A tengerparti üdülőforgalom javításá­ra a nyári főidényben Prága—Komárom —Bp. Kelenföld—Cegléd—Szolnok—Kur­­tics—Bukarest—Ruse—Burgas útvonalon Transdanubius elnevezéssel új gyorsvo­natot állítanak be. Ez a vonatpár főleg az átmenő forgalmat szolgálja, ezért me­netidejének rövidítése céljából egyik irányban sem érinti Bp. Keleti pályaud­vart. A magyar utasok Kelenföldön száll­hatnak fel rá, illetve szállhatnak le róla, észak-déli irányban 8.10-től 8.15 óráig, ellenirányban pedig 2.35-től 2.38 óráig. A Nord-Orient expressz Varsó—Buda­pest—Várna között, valamint a Tisza expressz Budapest—Moszkva között az új menetrend szerint csak a nyári idényben közlekedik. Az eddigi heti 4 nap helyett naponta lesz rajta hálókocsi. Az idény­vonattá átalakított Nord-Orient pótlására, Bp. Keleti pu.—Komárom—Varsó között­­ Báthori expressz néven — a téli zord időszaktól eltekintve — egész éven át új nemzetközi vonatpár közlekedik. A Bá­thori expressz 17.20 órakor indul Buda­pestről, Varsóból pedig 9.13-kor fut be Bp. Keleti pu.-ra. A lengyel—magyar vasúti összeköttetés további javítására a nyári főidényben a Kassa—Budapest— Keszthely közötti gyorsvonatban közvet­len kocsik lesznek az újonnan megnyi­tott Muszyna határállomáson át Krakkó —Keszthely és Krakkó—Debrecen—Sze­ged között is. Az NDK—Magyarország közötti forga­lom fejlesztésére a nyári menetrendben új szolgáltatásként minden szerdán 11 órakor hálókocsivonat érkezik Berlinből Lipcsén át a Keleti pu.-ra és ugyanaz­nap 21.10-kor indul vissza Lipcsén át Berlinbe.­­ Az új menetrend a nyári főszezonban a Balaton északi partját is bekapcsolja a nemzetközi forgalomba. A Favorit el­nevezésű vonattal érkező lipcsei rész a Komárom—Székesfehérvár útvonalon 14.17 órakor érkezik Balatonfüredre, on­nan 16.12-kor fordul vissza Lipcsébe. A belföldi expresszek menetrendjét is továbbfejlesztik. Sopron—Győr—Bp. Keleti pu. között új, Ciklámen expressz vonatpárt helyez­nek forgalomba, közvetlen celldömölki kocsikkal. Az új Ciklámen expressz 5.32 órakor indul Sopronból és 9.27 órakor érkezik Bu. Keleti pu.-ra. Ellenirányban 18.20-kor indul a Keletiből és 22.02-kor van Sopronban. Mindkét irányban Fer­­tőszentmiklóson, Kapuváron, Csornán, Győrött, Tatabánya-alsón, Budapest Ke­lenföldön áll meg. A celldömölki köz­vetlen kocsikkal. Pápa is bekapcsolódik az expresszvonati hálózatba. Szabolcs megye expresszvonati össze­köttetését szintén bővíti az új menetrend. A Bp. Nyugati pu.-ról 13.45 órakor in­duló és ellenirányban 16.20-kor érkező nyíregyházi Szabolcs expressz expressz­­vonatként — kihasználatlansága miatt — megszűnik ugyan, de gyorsvonatként azonos indulással-érkezéssel továbbra is megmarad. Helyette új Szabolcs expressz indul 7.15 órakor Budapestről és 15.34- kor Záhonyba érkezik. Ott 15.25-kor for­dul és 19.55-kor érkezik vissza Buda­pestre. Közben Cegléden, Szolnokon, Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Nyíregy­házán, Kisvárdán áll meg, megfelelő csat­lakozással Szegedről, Kecskemétről, Bé­késcsabáról. Szabolcs megye fővárosi összeköttetésének további fejlesztésére a Bp. Keleti pu.—Miskolc—Nyíregyháza kö­zötti Lillafüred expressz közlekedését — egyelőre kísérletképpen — Záhonyig meghosszabbítják. Ez a vonat a Keletiből 17.05-kor indul és 21.13-kor érkezik Zá­honyba. Ellenirányban 4.43-kor fut ki Záhonyból és 8.59-kor érkezik meg a Ke­letibe. Meghosszabbított útvonalán Kis­várdán is megáll. A belföldi expresszrendszer kiemelte tájékoztatójában a miniszter­­helyettes, hogy a belföldi személyszállítás fejlesztésének jelentékeny eredménye volt az utóbbi években a belföldi ex­presszvonat rendszer fokozatos kiépítése. Rövidebb menetidők Elmondta ezután dr. Mészáros Károly, hogy több intézkedést tettek a belföldi gyors- és távolsági forgalom javítására is. Pécs—Budapest között az éjszakai órák­ban egy gyors- és egy távolsági személy­­vonat, nappal a budapest—dombóvári sebesvonatpár megszűnik. Helyettük a járműpark átcsoportosításával, kedve­zőbb időelosztásban rövidebb menetide­jű új vonatpárokat indítanak. Az új me­netrend lehetővé teszi a zónarendszerű közlekedés eddiginél kiterjedtebb alkal­mazását és a megállások ritkítását. A pécsi vonalon ez ellensúlyozza a pálya­korszerűsítési munkák okozta időveszte­ségeket és csökkenti egyes gyorsvonatok menetidejét. Az 1901. sz. vonat menet­ideje Pécs—Budapest között 19, az 1902- é Budapest—Pécs között 45, az 1903- asé Pécs—Budapest között 10 perc­cel rövidül. A balatoni forgalomban az új menet­rend főleg az egyes időszakokban érez­hető zsúfoltságot igyekszik mérsékelni. A nyári balatoni igényeknek megfele­lően új gyorsvonatpár közlekedik Bp. Déli pu.—Nagykanizsa között. Ez Bp. Dé­liből 15.33-kor indul, számos jelentős ba­latoni állomáson megáll és 20.19-kor ér­kezik Nagykanizsára. Ellenirányban Nagykanizsáról 5.10-kor indul és 9.13 órakor fut be Bp. Déli pu.-ra. Mindkét irányban közvetlen keszthelyi vonatrész is közlekedik vele. Munkaszüneti napo­kon a főváros felé irányuló esti csúcsfor­galomban a zsúfoltság enyhítésére Sió­fok—Bp. Kelenföld között új személyvo­nat, Balatonfenyves—Bp. Keleti pu. kö­zött új gyorsvonat forgalomba helyezésé­vel javítják a közlekedést. Az utóbbi vo­nat Keszthely—Kassa—Krakkó között közlekedő nemzetközi gyors mentesítését is szolgálja. A Velencei-tavi üdülőhelyek nyári köz­lekedését a csúcsidőszakokban sűrítik. A főváros környéki és a vidéki góc­ponti forgalom lebonyolítására is külö­nös gondot fordítottak. A Budapestre in­gázók 150 ezres tömegének napi kétszeri utazása munkanapokon 400 helyi sze­mélyvonat közlekedését teszi szükséges­sé. A villamos vontatású szerelvények­kel, a vonatpárok időarányosabb elosz­tásával megjavítják a Dunakanyar nap­közi forgalmát. A csúcsidőszakokban újabb vonatpárok zónarendszerű áthala­dásával, vagy útvonalának meghosszab­bításával tovább csökkentik az ingázók és a kirándulók utazási idejét. A vidéki gócpontok környéki forgalma az idén tovább javul új mellékvonali motorvonatok fokozatos üzembe helye­zésével. Végül bejelentette a miniszterhelyet­tes, hogy az új menetrendi időszakban mérsékelt ütemben ugyan, de folytatják a MÁV személykocsiparkjának fokoza­tos korszerűsítését. Sz. F.

Next