Magyar Hírlap, 1972. július (5. évfolyam, 180-210. szám)

1972-07-04 / 183. szám

í V J&ÄiÄ i 1 |l# ÁRA: 80 FILLÉR mm fl Alf M n UilBl I B ffl äsää ■ ' BOTIlii 1 UK BRIN IIIH Bf 1HU I Hit BBIIlLHi 5. ÉVFOLYAM, 1 8 3. SZÁM POLITIKAI NAPILAP , , 197 2. JÚLIUS 4, KEDD Kulcspozícióban Lehetséges, hogy tévedünk, de erős a gyanú, hogy a magyar irodalomban sze­replő falusi közigazgatási vezetők között egyedül Eötvös nótáriusa, Tengelyi Jó­nás a szimpatikus­­figura. Ez aligha vé­letlen. Mindenesetre igaz, hogy elsőként a szocialista közigazgatás rendszere ad­ta meg annak a lehetőségét, hogy a községi államigazgatási vezető valóban a „falu jegyzője” lehessek­, becsülete­sen és híven szolgálva a népet, úgy, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezve, szakmai vezetővé is magasodhassák. Az új tanácstörvény rendelkezése nyomán a végrehajtó bizottság titkára tényleges vezetővé vált. A titkárok a szó legszorosabb értelmé­ben kulcspozícióba kerültek, ők lettek a tanácselnökök államigazgatási helyette­sei, az egységes szakigazgatási szerve­zet vezetői, a községekben a hatósági munka közvetlen felelősei. A tanácstör­vény a pozíció ellátásához megfelelő jogi eszközöket biztosított. Annak is örül­ni lehet, hogy az utóbbi években — bi­zonyára éppen a funkció tekintélyének stabilizációja miatt - jelentősen növe­kedett a községi titkárok képzettségének politikai és szakmai színvonala. Az ada­tok szerint 1967-ben egynegyedük vé­gezte el a Tanácsakadémiát, most vi­szont már hatvan százalékuk rendelke­zik akadémiai, főiskolai végzettséggel. Nem lehet elhallgatni, hogy az utóbbi években e körben a fluktuációnak is magas volt az aránya, de a mozgás ke­vésbé volt negatív előjelű. A községi funkcióból távozottak java része maga­sabb közigazgatási, szakigazgatási be­osztásba került, mintegy jelezvén: a köz­ségi titkárok serege a tanácsi káderigé­nyek jó szakmai és politikai utánpótlási bázisa. A hatósági tevékenységnek minden­kor nagy volt a jelentősége , a hatás­körök decentralizálása, az egységes szakigazgatási szervezet létrehozása a helyi döntésekre irányította a figyelmet. A hatósági helyi döntéseknél elsőd­leges a társadalmi és egyéni érdek össz­hangja, érvényt szerezve az állampolgá­rok törvényes jogainak. Nem lehet el­feledni, hogy az intézkedések gazdasá­gi, társadalmi, kulturális célokat szolgál­nak. (Így például a szabálysértési bír­ságolásnak szorosan kell a helyi gazda­sági tennivalókhoz tapadnia.) Az elmúlt néhány hónap helyi közigazgatási ta­pasztalatait áttekintve, fel kell hívni a figyelmet a nagyobb objektivitásra. Még mindig vannak évekig kígyózó ügyek. Az sem jó, hogy aránylag magas, mint­egy tíz százalékos a végrehajtatlan ha­tározatok aránya. Lassan bevett szokás­sá válhat, hogy a végrehajtásra köte­lezett ügyfelek, közöttük vállalatok, szö­vetkezetek is, inkább a bírságolási pénzt fizetik, de nem hajtják végre a tanácsi határozatot. A liberalizmus nemcsak a döntések hatásfokát, hanem a helyi köz­­igazgatás tekintélyét is csökkenti. A községi titkárok sajátos helyzete, hogy nemcsak felügyelői, hanem közvet­len vezetői a hatósági munkának. Köz­vetlenül kell tehát törődniük a belső munka arányos elosztásával; a jó mun­kakörülmények kialakításával; beosz­tottjaik szakmai fejlődésével; a gondos, emberséges, gyors ügyintézés állandó­sításával. A feladat nehéz, a munkát ma még anyagi természetű problémák is zavar­ják. Viszont a törekvés, amelyik a helyi államigazgatást, és benne a vb-titkári funkciót erősíti, helyes, így a válasz is csak pozitív, kulcspozícióhoz méltó lehet. Fock Jenő megérkezett ■ a Mongol Népköztársaságba (MONDAME, TASZSZ) A Mongol Nép­­köztársaságba utazó Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke s felesége tegnap Irkutszkból folytatta útját Ulánbátorba. Vele volt Érdembileg mongol külügymi­niszter-helyettes, aki a magyar vendégek elé utazott Irkutszkba. Az irkutszki re­pülőtéren Fock Jenőt és kíséretét Jurij Kravcsenko, az irkutszki területi párt­­bizottság titkára búcsúztatta. Fock Jenő Irkutszkból táviratot kül­dött A. N. Kosziginnek, az SZKP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke és felesége teg­nap hivatalos és baráti látogatásra meg­érkezett a mongol fővárosba. A magyar vendéget és kíséretét a Bujant Uha-i repü­lőtéren Jumzsagij­ Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a mongol minisz­tertanács elnöke, valamint a mongol párt és kormány több más vezetője fogadta. Jumzsagim­ Cedenbal délután hivatalá­ban fogadta Fock Jenőt és kíséretét, majd megkezdődött a hivatalos tárgya­lás. A délutáni megbeszélésen magyar részről részt vett Fock Jenő, Marjai Jó­zsef külügyminiszter-helyettes, Krajcsik Mihály, hazánk ulánbátori nagykövete, Kádas István nagykövet, a Külügymi­nisztérium osztályvezetője, Kádár Lász­ló, a Külügyminisztérium főosztályve­zető-helyettese és Szigethy László, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának főosztályvezető-helyettese. A mongol tárgyaló delegáció: Jumzsa­gij­ Cedenbal, Sz. Luvszan, a politikai bizottság tagja, a nagy népi hurál el­nöksége elnökének első helyettese. N. Zsagvaral, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, D. Gombo­­zsav, B. Dugerszuren és Sz. Luvszangom­­bo, a minisztertanács elnökhelyettese, L. Rincsin külügyminiszter, D. Szodnom államminiszter, az állami tervhivatal el­nökének első helyettese, P. Sagdarszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, valamint D. Szaldan, a nem­­­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságá­nak elnöke. /* (Folytatása 1-1. oldalon) u­s v­agy Gandhi és Bhutto részleges megegyezése Indiai—pakisztáni együttműködést terveznek (Reuter, UPI, AP) Mint már közöltük: elvi nyiltakozattal felérő megállapodást írt alá vasárnap késő este az indiai Szim­­lában Indira Gandhi indiai miniszterel­nök és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök. A megállapodás legfontosabb pont­ja ünnepélyesen kimondja, hogy „a konfliktus alapvető területeit és okait, amelyek az elmúlt 25 évben megrontották a két ország kapcsolatait, békés eszközök­kel rendezzék”. A két ázsiai ország veze­tője azt is kinyilvánította, hogy mindig tiszteletben tartja a másik ország nemze­ti egységét, területi integritását, politikai függetlenségét és szuverén egyenlőségét. Annyi háború és viszály után leszögezték, hogy egyikük sem tesz egyoldalúan lépé­seket a fennálló helyzet megváltoztatá­sára, hogy az egymáshoz való viszonyuk­ban lemondanak az erőszakról, illetve a vele való fenyegetésről és lépéseket tesz­nek az egymás ellen uszító propaganda megfékezésére. A megállapodás további pontjai már felvázolják az együttműködés felújítását és fejlesztésének irányát. A szubkontinens két nagy országa fejleszti a kereskedelmet és a gazdasági együttmű­ködést, felújítja a postai és távíró­összeköttetést, a szárazföldi, tengeri és légi forgalmat, valamint a polgári szemé­lyek kölcsönös látogatásait. Az ötnapos csúcsértekezlet végén aláírt megállapodásról mindkét fél elégedetten nyilatkozott. Bhutto egyenesen kijelentette, hogy „ez több, mint közlemény, ez egyezmény.” Az elnök egyébként pakisztáni látogatás­ra hívta meg Indira Gandhit, hogy meg­felelő időben folytathassák az eszmecse­rét. Sajtóértekezletén Bhutto kijelentette még, hogy szerinte a két ország alapvető problémája a kasmíri vita. Bhutto elnök Szimlából hazautazóban Lahoréban megszakította útját és sajtó­­értekezletet tartott. Ezen kijelentette: a szimlai csúcstalálkozón két fő kérdésről volt szó: a csapatok visszavonásáról és a hadifoglyok repatriálásáról. Az első prob­lémát sikeresen megoldották. A hadifo­golykérdésről azonban Bhutto homályos célzásokkal nyilatkozott, amelyek sejteni engedik, hogy a hadifoglyok repatriálása ügyében nem érte el a kívánt eredményt Bhutto elnök kijelentette, hogy július 10-én rendkívüli ülésre hívja össze a pa­kisztáni nemzetgyűlést az egyezmény ra­tifikálása végett. A ratifikálástól számí­tott 30 napon belül az egyezmény szerint mindkét ország visszavonja csapatait ar­ról a területről, amelyet a decemberi há­borúban foglalt el, kivéve Kasmírban, ahol a terület végleges rendezéséig nem állítják vissza a vitatott tűzszüneti vona­lat. A nemzetközi könyvév első félévénél hazai mérlege A könyvtárak fejlesztése a tanácsok napirendjén A nemzetközi könyvév szervező bizott­sága tavaly októberben fogalmazta meg a­ „könyvtörvényt” Brüsszelben. Tíz pa­ragrafusban rögzítette azokat a teendő­ket, amelyekkel szorosabbra kívánja fűz­ni a kapcsolatot a betű és az emberek között. A törvény első paragrafusa így szól: „A társadalomnak kötelessége, hogy az olvasás lehetőségét mindenki számára biztosítsa. A világ népességének óriási többsége nem tud olvasni, a kormányok feladata ezen segíteni.. A brüsszeli tanácskozás résztvevői arra is rámutattak, hogy az olvasáskultúra kiterjesztésében a világ különböző részei­ben más és más feladat hárul a társa­dalomra. A fejlődő országokban például még most kell megteremteni a művelődés alapjait, eszközeit. Ázsiában az alfabeti­­zálás a közvetlen cél; a fejlett országok­ban — közöttük hazánkban is — az okoz gondot, hogy egyre nagyobb a fáziselto­lódás a civilizációs, a műszaki-technikai és természettudományos fejlődés, vala­­mit a művelődés között. Pedig ma már világos, hogy az egyszer teljesített szak­mai vagy felsőbb fokú vizsga, megszerzett oklevél nem elegendő valamely iparág, vagy tudományág korszerű műveléséhez. A gazdasági életben is megmutatkozik annak szüksége, hogy mindenki folya­matosan képezze önmagát. Ehhez nagy segítséget nyújt a könyv, ezért kapcso­lódott szinte az elsők között hazánk is a nemzetközi könyvév céljaihoz. Korábban szó esett arról, milyen programot jelölt a könyvév hazai szerve­ző bizottsága. Nem érdektelen most átte­kinteni, mi is szerepel az első félév mér­legének serpenyőiben, mit sikerült meg­valósítani eddig. ^­S’ (Folytatás a tvz. oldalon) VÖRÖSKERESZT-KÜLDÖTTSÉGEK MAGYARORSZÁGON (MTI) Hétfőn hazánkba ér­kezett a francia vöröskereszt küldöttsége, Marcelin Carraud elnök vezetésével, valamint­­ Francisco Queipo de Llano Conde de Toreno, a spanyol vöröskereszt elnöke, és Manuel Anton főtitkár. Dr. Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt elnöke és Rostás István főtit­kár fogadta a vendégeket, akik itt-tartózkodásuk­ során tapasztalatcserét folytatnak a csopaki táborban az ifjúsági vöröskeresztes vezetőképzéssel kapcsolatban, találkoznak a Vöröskereszt vezetőivel s láto­gatást tesznek néhány üzem és gazdaság vöröskereszt-szer­vezeténél. DEBRé WASHINGTONI ÚTJA (MTI) Debré francia had­ügyi államminiszter egyhetes látogatásra Washingtonba uta­zott. Az utazás céljáról hiva­talos párizsi körökben nagyon szűkszavúan nyilatkoznak. Fel­tehető, hogy Debré elsősorban a kölcsönös csapatcsökkentési tárgyalás kilátásairól akar pu­hatolózni Washingtonban. ARLES-I TANULSÁG (MTI) A dél-franciaországi Arles-ben vasárnap tartott községtanácsi választáson a Francia KP vezette baloldali egységlista győzött, amelyen a kommunistákon kívül szocia­lista és pártonkívüli demok­rata jelöltek szerepeltek a he­lyi szocialista szervezet listá­jával szemben. Az FKP-szer­vezet a választás előtt min­dent megkísérelt, hogy rábírja a helyi szocialista vezetőket egy közös lista indítására, ők azonban elutasították a kom­munista ajánlatot, mert arra számítottak, hogy a jobboldali erők támogatásával győzelmet aratnak. AZ EGYSÉGES SZAKSZERVEZETÉRT (MTI) Tegnap ismét össze­ült tanácskozásra a három olasz szakszervezeti szövetség, a CGIL, a CISL és az UIL tit­kársága. A megbeszélés célja, hogy kiküszöbölje a még fenn­álló nézetkülönbségeket és vi­tás kérdéseket a szakszervezeti A NAP HÍREIBŐL Hazánkban tárgyal Bohuslav Chnoupek Péter Jánosnak, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterének meghívására július 3-án Budapestre érkezett ing. Bo­huslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügyminisztere. A két miniszter között hivatalos tárgyalá­sokra került sor a két ország közötti kapcsolatokról, valamint az aktuális nemzetközi kérdésekről.. A tárgyalásokon részt vettek a két or­szág külügyminisztériumának vezető be­osztású munkatársai, továbbá Vince Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság prágai és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagyköve­te. A két miniszter tárgyalásai ma, jú­­­­ius­ 4-án folytatódnak. ] központokat egyesítő szövetség megalakításának útjából. PER ESSENBEN (DPA) Az esseni esküdtbí­róság megkezdte Horst Wag­ner, a náci külügyminisztérium úgynevezett zsidó osztálya egykori vezetője perének tár­gyalását. A vád szerint Wag­ner közreműködött több, mint 350 000 európai, köztük sok magyar zsidó meggyilkolásá­ban. TUPAMARÓK RENDŐRKÉZEN (AFP) Vasárnap este Monte­­videóban hivatalosan bejelen­tették, hogy az uruguayi had­sereg elfogott hat tupamaró gerillát, akik április 14-én megölték Oscar Delega Luzar­­dot, az uruguayi hírszerző­szolgálat vezetőjét.

Next