Magyar Hírlap, 1973. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1973-02-02 / 32. szám

MfGYQR'lRtP ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1973. FEBRUÁR 2, PÉNTEK 9 T TÉVÉNAPLÓ TESNAP, CSÜTÖRTÖKÖN, nem érte meglepőgy az edzett nézőt: a hét harmadik adásnapja immár hónapok óta változatlanul kevés műsorral kecsegtet. A magunk részéről bizony nagyon várjuk, hogy befejeződjön a kissé hosszúra nyúlt jugoszláv filmsorozat. Egyebek között az Amerre a vaddisznók járnak is ludas abban, hogy az arányok eltorzulnak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy hiányzik az a gondolkodtató-szórakoztató csomópont, amely összekötné a két részre szakadt programot, levezetné a híradó előtti hangulatot, s feltöltené a nézőket a késő esti élmény befogadására. Mert élmény azért akad csütörtökönként is, tegnap este például újszerű, sikeres vállalkozást követhettünk figyelemmel: feltámadt a tévémagazin. Kevés az olyan egyéniség, aki művelt, szellemes, szerény és — ez sem mellékes — utálja a pózolást. Nos, a Kicsodamicsodában megismert Réz Ádám ilyen egyéniség. A fentieken kívül van még egy képernyőre termett erénye: szeret játszani. Játékszeretetéről árulkodott új műsora, az Ágyúra verébbel... is. E sorok írója megváltja, régen szórakozott ilyen felszabadultan, a nemes anyagok ugyanis nem gondolatoktól roskadozó, hanem gondolatokat kiváltó adássá álltak össze. A merész műsorvezetőnek csaknem minden húzása bejött: a fiatal Cseh Tamás érdekes színfolt a népénekesek palettáján, Hacki Tamás füttyszólóját anynyi év után is élveztük, arról nem is szólva, hogy Vujicsics Tihamér zenei paródiája és Gonda János improvizálása önmagában is megállta volna a helyét. A dzsessz tudós művelője Schaár Erzsébet szobrokban megfogalmazott történetét illusztrálta. A kifejező absztrakciós játék példázta talán leginkább az izgalmasan debütáló magazin jelentőségét: nem igaz, hogy a kivételes egyéniségek mindig komor gondolatokkal küszködnek, mindig az életművüket építik. Elvégre Tersánszky Józsi Jenő szíves örömest furulyázott. Pécsi Sándor állhatatosan régészkedett, miért baj az, ha egy szobrász — kikapcsolódásként — széklábakat formáz... Már azért is dicséret illeti a televíziót, hogy annyi részsiker után könnyedén, szórakoztatóan döbbentette rá a nézőket a köznapi szerepjátszás veszélyeire, és az önfeledt játék örömére. De a szerkesztő Keszthelyi Ilona, az operatőr Ráday Mihály, a rendező Marton László, no és természetesen Réz Ádám egy nagyszerű komédiát is színpadra segített. Hubay Miklós egyfelvonásosáról van szó. Már a Te Imre, itt valami ketyeg című darab Új Írás januári számában föllelhető szövegkönyve is furcsa képzetet váltott ki belőlünk: nevetésre, sőt röhögésre, ám fanyarságtól sem mentes előadásra készültünk fel. Előérzetünkben nem csalódtunk, mi több: a látottak-hallottak felülmúlták az olvasottakat. Mostanában nem is volt részünk ilyen szikár és mégis sokatmondó produkcióban. Feltűnt, hogy a befejezés megváltozott, méghozzá előnyösen: a cselekménybe szervesen illeszkedő tűzoltó hatásosabban érzékeltette a szerző megszívlelendő mondanivalóját. S bár a darab Sinkovits Imre kérésére készült, nemcsak a főszereplő kapott lehetőséget a jutalomjátékra. Kálmán György, Őze Lajos, de a többi közreműködő is szemlátomást jól érezte magát. Legalább ennyire fontos, hogy mi is jól éreztük magunkat MA, PÉNTEKEN, bosszankodásra aligha lesz okunk, ismét változatos programra számíthatunk. Kora este fejeződik be az e heti kosárlabda-triptichon: Vitray Tamás számol be az amerikai profi kosárlabda kulisszatitkairól. A híradó előtt további két tartalmas műsor is a képernyőre kerül. Folytatódik a lengyel televíziósok útisorozata, a Nysával a Karakorumban. Az alpinisták ezúttal Ázsia kapuját mutatják be az érdeklődőknek. A másik adás sem előzmény nélküli, dr. Zsamnóczai Sándor is folytatja érdekfeszítő gazdaságpolitikai fejtegetéseit. A neves társadalomtudós azt vitatja meg beszélgetőpartnereivel, hogy milyen összefüggés van a munkaszervezés és a termelékenység között. (Szervezettebben, jobban!) A híradó utáni program is a folytatás jegyében telik el. Csúcsidőben jelentkezik a Horoszkóp-produkció, amelyben a forgatókönyvet jegyző és a műsorvezetésre is vállalkozó Zsolnai Hédi — akárcsak tegnap Réz Ádám — a magazin sajátos műfajának meghonosításával próbálkozik. Ezt követően, szinte menetrendszerű pontossággal érkezik A Tv zenei újságja, a Zenei figyelő. A főszerkesztő Kerekes János és jól felkészült munkatársai egyebek között Gertler Endre szonáta estjére és egy új magyar mű bemutatójára invitálják meg a komolyzene híveit. Zöldi László Szakértőkkel a helyszínen Az autóbuszvezető figyelmetlensége okozta a tragédiát Csanádi György dr. miniszteri utasítására a tragikus baleset színhelyén — szakértők jelenlétében — szerdán újból megelevenítették a tragédiát. Igaz, Kecskeméten ez alkalommal a látási viszonyok most még rosszabbak voltak, és az erős ködben atig lehetett 10—20 méterre látni, az út azonban éppen olyan nyálkás volt, mint előző nap 17.45 órakor, mikor a Helvécia felé haladó Ikarus autóbusz összeütközött a Kecskemét felé haladó személyvonattal. Kiss Dezső miniszterhelyettes, a bizottság vezetője utasította a vasút és a Volán Tröszt dolgozóit, hogy mindent pontosan úgy rendezzenek el, ahogyan kedden este volt. Az öt kocsiból álló vasúti szerelvény az összütközés helyétől 500 méterre várta az indulási engedélyt. Az autóbusz, amelyben Kiss Dezső miniszterhelyettes és a többi közlekedési szakember, valamint a megyei tanács vezetői és a Magyar Hírlap munkatársa is tartózkodott, a közút és a vasút kereszteződésétől 25 méterre állt. Az autóbusz motorja járt és a benne ülők élénken beszélgettek, mert a szakértők álláspontja szerint összeütközéskor az autóbuszban tartózkodó 58 személy, akiknek többsége fiatal volt, szintén élénken társaloghatott. A mozdony fényét először Ábrahám Kálmán, a KPM közúti főosztályának vezetője észlelte, majd amikor az autóbusz mind jobban közeledett a tragédia színhelyéhez, a többi utas is észlelte. A sípjel eleinte nem volt hallható az autóbuszban, később azonban, ahogy a vonat közeledett, ezt is, főleg a sofőrülés környékén, hallani lehetett. A szakértő bizottság még két Helvécia felől Kecskemétre tartó vonatnál ellenőrizte, hogyan lehet észlelni a mozdonyok fényeit. Majd az esemény rekonstruálása során arra is sor került, hogy az autóbusz a sínre állt és pontosan lemérték, hol ütközött össze a két jármű. Kétséget kizáróan megállapították a szakemberek, hogy Csabai Jenő autóbuszvezető figyelmetlensége okozta a tragédiát. Csabai a városi indulóállomásról hajszálpontosan indult el. Az autóbusz menetideje azonban néhány perccel elhúzódott a menetrendtől, mert közben lámpát is kapott. A nyomozás során már az is kiderült, hogy az autóbusz vezetője a vasúti átjáróhoz érkezve nem állt meg, alig lassított, először balra nézett, ott nem látott semmit, majd előre tekintett, de elmulasztotta a jobbra nézést, és közben az autóbusszal már a sínre érkezett. Ha jobbra is figyel, észre kellett volna vennie a Kecskemét felé haladó vonat lámpájának a fényét, annak ellenére, hogy az alig világított valamivel élesebben, mint a környéken levő közúti lámpák. A tragédiát előidéző autóbuszvezető a csodával határos módon maradt életben. De még meglepőbb Botos Istvánnak, a kecskeméti közúti igazgatóság dolgozójának szerencsés megmenekülése. Közvetlenül a buszvezető mellett állt, és maga sem tudta megmagyarázni, rekonstruálni, mi történt, csupán arra eszmélt, hogy a sínek mentén egy pocsolyában ül. Csabairól a 9-es számú Volán Vállalatnál Suhajda József igazgatótól tudtam meg, hogy kedden hajnalban kezdett, majd 4 órás pihenő után délután újból munkába állt. Ezen a napon öt alkalommal tette meg a Kecskemét—Helvécia közötti utat, bár nem közlekedik rendszeresen ezen a vonalon. Az útviszonyokat, a világítási adottságokat ismernie kellett. Csütörtökön reggel a Volán-vállalat és a tanács megbízottai minden szerencsétlenül jártnak a családját felkeresték, s a részvétnyilvánítás mellett gyorss esélyben részesítették őket. A késő délelőtti órákban a kórházban levő sebesültek meglátogatására került sor. Fahidy József Sajtótájékoztató a MÉM-ben Együttműködés a kölcsönös anyagi érdekeltség alapján A közelmúltban tudósítottunk a Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda (TÁSZI) és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár együttműködéséről. A szerződésről tegnap sajtótájékoztatót tartottak a MÉM tükörtermében. Török Albert, az MMG kereskedelmi főosztályvezetője egyebek között elmondta: A vállalat kiemelt fontosságot tulajdonít a szocialista országokkal való árukapcsolat bővítésének. Tavaly másfél milliárd forint értékű gépet gyártottak, a felét exportálták, elsősorban a Szovjetunióba és Csehszlovákiába. A gyümölcs-zöldség feldolgozó gépek közül a válogató gépsorokból a Szovjetunió 83, Csehszlovákia 15 darabot vásárolt A brojlercsirke-nevelő és tojóházi berendezésekből a Szovjetunió már 1300-at vásárolt, és még ezer darabot rendelt. Alle Pál, a TASZI igazgatója elmondotta, hogy a termelőszövetkezeti területi szövetségekkel egyetértésben kialakítják a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár körzeti szervizüzemeit, amelyek egyúttal anyagellátással is foglalkoznak. Igénybe veszik az áruértékesítést szervező iroda vidéki apparátusát, és kétoldalú kapcsolatot alakítanak ki a gépgyári szakemberek és a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői között. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ez az együttműködés elősegíti a kölcsönös anyagi érdekeltség érvényesülését. Az újszerű együttműködéssel a sertés- és szarvasmarhaprogram megvalósításához nagy teljesítményű technológiai berendezéseket ajánlanak a szerződő felek, s vállalják csirkenevelő és tojóházi berendezések szállítását is. B. I. Bolgár film az emigráns Kossuthról A bolgár rádió- és televízióbizottság dokumentumfilm-stúdiójában Polikszena Najdenova rendezésében és Petar Koledarov forgatókönyve alapján film készült a magyar—bolgár barátság egyik történelmi epizódjáról, a szabadságharcos Kossuth-emgráció sumeni tartózkodásáról. A dokumentumfilm nem akar az emigrációs események krónikája lenni, ennél sokkal izgalmasabb feladatra vállalkozik : azt kívánja megmutatni, hogy egy éppen vérbe fojtott szabadságharc menekültekké lett személyiségei milyennek látták a még rabságban sínylődő bolgár nép sorsát, s hogyan reagáltak a látottakra. A forgatókönyv alapjául Egressy Gábornak, Petőfi barátjának, a kor legnagyobb magyar színészének sumeri naplójegyzetei szolgáltak. Megindult a forgalom Ferihegyen A köd miatt késtek a távolsági buszjáratok A szerda déli verőfény után országszerte erős köd szállt le. A KPM útügyeletek a legtöbb megyéből ködöt, párát jelentettek, a fő közlekedési utak többsége azonban száraz. Az alsóbb rendű s főleg a hegyvidéki utak viszont síkosak. A megyei útügyi igazgatóságok a veszélyeztetett vonalakon sózzák, homokozzák az utakat. Ennek ellenére a nagy távolságról, 150—200 kilométerről érkező Volán - járatok tegnap reggel és kora délelőtt 20—30 percet késtek. A Ferihegyi repülőtéren a szerda délután váratlaul leszállt erős, vastag ködtakaró megbénította a főváros légi kikötőjének a forgalmát. Emiatt már nem tudták fogadni az ,,esedékes” párizsi, Isztambul—bukaresti, az amszterdami és a prágai járatokat. Éjfél felé valamelyest javult az időjárás, a fordulat azonban csak a tegnap reggeli órákban történt meg a köd eloszlásával. A kényszerszünet után csütörtökön reggel 8 óra 15 perckor elindult az első müncheni légi járat Ferihegyről. Az érkezésekre azonban még várni kellett: csak a délelőtti órákban lett fogadóképes Ferihegy, akkor érkeztek meg a MALÉV elmaradt járatai. A komáromi színház kitüntetése A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának előterjesztésére Ludvík Svoboda köztársasági elnök a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett kultúrpolitikai és művészeti tevékenységének elismeréseképpen a Szocialista Építőmunkáért érdemrenddel tüntette ki a komáromi Magyar Területi Színház kollektíváját. A fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő színház vezetőinek a kitüntetést bensőséges találkozón nyújtotta át Miroslav Vaalek szlovák művelődésügyi miniszter. Jelen volt Fábry István, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökhelyettese, Lukács Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK elnöke, valamint Michal Danko, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének elnöke. Megjelent az ünnepségen Bjelik Görgy, a Magyar Népköztársaság pozsonyi főkonzulja is. Pályázat Szolnok jubileumi emlékművére Szolnok alapításának 900. évfordulója tiszteletére 1975. augusztus 20-án emlékművet avatnak a város új pályaudvara előtt. A Város történetét megörökítő emlékmű megtervezésére Szolnok város Tanácsa a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egyetértésben pályázatot írt ki. Az elképzelések szerint az emlékmű új lakóépületek között áll majd, és az előtte kialakítandó tér alkalmas lesz nagygyűlések és egyéb ünnepségek megrendezésére. A pályamunkák díjazására a Képző- és Iparművészeti Lektorátus százezer forintot adományozott. A szolnoki jubileumi emlékmű pályaterveit 1973. július 30- ig lehet eljuttatni a Szolnoki Galéria címére. Növényvédő szerek árcsökkentése A hazai mezőgazdaságban a terméshozamok növelésére egyre nagyobb menynyiségben használják a korszerű növényvédő szereket. Az idén a tavalyinál egyharmadával több gyomirtó és rovarölő szert hoznak forgalomba, s 1973-ban először a hazai üzemek nagyobb mennyiségű kémiai anyagot állítanak elő, mint amennyit külföldről importálnak. A növekvő termelés lehetővé tette, hogy az üzemek csökkentsék, a termelési költségeket, s így néhány növényvédő szert alacsonyabb termelési áron szállítanak a kereskedelemnek. Az Agrotröszt vállalatai ennek megfelelően a kereskedelmi árakat is mérsékelték. Hétféle termék árát szállították le, ezeket a termelők már az új árakon vásárolhatják meg. Harminchárom százalékkal csökkentették a 25 kilós csomagokban forgalomba hozott Safidon vegyianyag árát, míg az egykilós csomagolású Safidon árát 30 százalékkal mérsékelték. Olcsóbb lett a Satecid és átlagosan 10 százalékkal kerül kevesebbe a Fundazol. Két import növényvédő szer, a Karmex és a Gusathion árát is leszállították 16, illetve 27 százalékkal. Félidőben az Alagút burkolatbontása Légkalapáccsal vésik az Alagút belső burkolatát, amelynek mintegy felét már eltávolították. A szakmunkások a Krisztina tér irányából haladnak a Clark Ádám tér felé. A betonrétegtől megtisztított falfelületet most készítik elő a szigeteléshez, amelynek jó részét az Iso- Bau osztrák cég végzi. A vállalat az Alagút boltozatát félkör alakú, dróttal merevített műanyag csővel hálózza be, majd vízzáró réteggel vonja be. Az Alagútból szivárgó vizet a műanyag cső gyűjti össze az úttest két oldalán húzódó csatornába. Az osztrák munkások után az Országos Szakipari Vállalat dolgozói vonulnak fel február végén. Ők üvegmozaik csempével burkolják az Alagút boltozatát. Fiatalok VIT-vetélkedője Elkészült a KISZ központi bizottsága, a rádió ifjúsági osztálya, valamint a televízió ifjúsági osztálya által meghirdetett 10 X 10 a X. VIT-re című ifjúsági vetélkedősorozat menetrendje és játékrendje. Eszerint a házi versenyeket és a selejtezőket március 5-ig rendezik meg a KISZ-alapszervezetek, a járási, városi és kerületi szinten megrendezendő elődöntőket pedig március 25-ig bonyolítják le. Az április 10-ig tartó középdöntők legjobbjaiból állítják össze a megyéket, megyei városokat, illetve a hét budapesti területet (két, három vagy négy kerület összevonva) képviselő csapatokat. A döntőket a rádió és a televízió nyilvánossága előtt rendezik meg, a nyolc fordulóban, hetente egy-egy rádió-, illetve televízióadásban, összesen 32 csapat küzd a helyezésekért. A vetélkedő június 14-ig tart. A legjobb 16 csapat tagjai, nyolcvan fiatal helyet kap a X.VIT-re utazó magyar delegációban. A kiesett csapatok további 20 versenyzője a zsűri döntése és a közönségszavazatok alapján vehet részt a VIT-en. A vetélkedősorozat keretében, a különböző fordulók részvevői számot adnak kül- és belpolitikai ismereteikből, s abból, hogy különböző váratlan szituációkban hogyan állják meg helyüket, hogyan találják felmagukat. A vetélkedősorozat színes, érdekes programnak ígérkezik. B. Z.