Magyar Hírlap, 1973. június (6. évfolyam, 149-178. szám)

1973-06-01 / 149. szám

Magyar Hírlap KÖZÉLET— DIPLOMÁCIA ________________ . ......._________ üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Habib Burgiba köztársasági elnököt, a Tunéziai Köztár­saság nemzeti ünnepe alkalmából. Kállai Gyula fogadta a tudományos békekonferencia külföldi vendégeit Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront elnöke csütörtökön fogadta a béke és ba­rátsági hónap során az európai bizton­ságról rendezett tudományos konferencia külföldi vendégeit. A baráti hangulatú találkozón véleményt cseréltek a nemzet­közi helyzetről, az európai biztonsági rendszer létrehozásáért folyó nemzetközi küzdelemről, a békeerők moszkvai kong­resszusának előkészítéséről. A fogadáson részt vett dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-he­­lyettese, az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságának titkára, és Sebestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács főtitkára. Pullai Árpád látogatása Zala megyében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára csütörtökön Zala me­gyébe látogatott. Zalaegerszegen Bara­­­­nyai János, a megyei pártbizottság titká­ra fogadta a vendéget. Pullai Árpád a délelőtti órákban a zalaegerszegi ifjúsági házban a járási, városi KISZ-bizottságok, a megyei KISZ-bizottság titkáraival ta­lálkozott. Itt Lendvai Miklós, a Zala me­gyei KISZ-bizottság első titkára és Király Ferenc, a Zala megyei pártbizottság osz­tályvezetője ismertette a párt ifjúságpoli­tikai határozata végrehajtásának tapasz­talatait. Pullai Árpád Baranyai János társa­ságában felkereste Zalaegerszegen a Za­lai Kőolajipari Vállalatot is. Nagy Béla igazgató tájékoztatta a vendégeket a Köz­ponti Bizottság tavaly novemberi állásfog­lalásából eredő vállalati feladatok vég­rehajtásáról. Ezt követően Pullai Árpád megtekintette a vállalat bitumengyárát, valamint az épülő új benzinlepárló üze­met, majd a délutáni órákban visszauta­zott a fővárosba. Dr. Tímár Mátyás látogatása a Budapesti Műszaki Egyetemen Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön a Budapesti Műszaki Egyetemre látogatott. Beszélge­tést folytatott az egyetem professzoraival, állami, párt- és társadalmi szervezetei­nek vezetőivel, tájékoztatást adott idősze­rű gazdaságpolitikai kérdésekről, és vála­szolt a feltett kérdésekre. Az eszmecse­rén részt vett dr. Perényi Imre, az egye­tem rektora, Ambrus Károly, a XI. kerü­leti pártbizottság titkára és Phernesz Vil­mos, az egyetem pártbizottságának tit­kára. Az ASZO KB első titkára fogadta dr. Kandó Jenő nagykövetet Dr. Mohamed Hafez Ghanem, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának első titkára fogadta dr. Kandó Jenő kairói magyar nagykövetet. Fogadás az angol nemzeti ünnep alkalmából D. F. B. Le Breton, Nagy-Britannia és Észak - Í­rország Egyesült Királyság buda­pesti ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe, Erzsébet királynő születésnapja alkalmából csütörtökön fogadást adott re­zidenciáján. A fogadáson megjelent dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter, dr. Beresztó­­czy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. László Andor államtitkár a Magyar Nem­zeti Bank elnöke, Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterhelyettes,­­valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet számos más vezető sze­mélyisége. Részt vett a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képviseletek sok ve­zetője és tagja is. Béketanácsi küldöttségek utaztak Közel-Keletre és Reykjavíkba Az Országos Béketanács küldöttsége — — a Libanoni és a Szíriai Béketanács meghívására — csütörtökön elutazott Kö­zel-Keletre. A delegációt dr. Mondok Pál, az OBT alelnöke, a Pest megyei Tanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Bodo­­nyi Pálné, az Elnöki Tanác­s tagja, a Ha­zafias Népfront budapesti bizottságának titkára és Csonka György, az MSZMP Vas megyei bizottságának titkára, az OBT tag­ja. Megbeszéléseket folytatnak a Libanoni és a Szíriai Béketanács vezetőivel a két­oldalú kapcsolatok szélesítéséről, a továb­bi együttműködés formáiról, lehet­őségei­ről. A tanácskozások fontos témája lesz a békemozgalmak felkészülése az október­ben Moszkvában tartandó béke-világ­­kongresszusra. Június első napjaiban Izland főváro­sában, Reykjavíkban tartja a Béke-világ­­tanács európai bizottsága ülését, amely jelentős állomása lesz a békeerők moszk­vai világkongresszusa előkészítésének. Az OBT képviseletében Pethő Tibornak, az OBT alelnökének, a Magyar Nemzet fő­szerkesztőjének vezetésével csütörtökön delegáció utazott a tanácskozásra. Befejeződött Varsóban a szocialista országok művelődésügyi minisztereinek értekezlete A lengyel fővárosban csütörtökön be­fejeződött a szocialista országok művelő­désügyi minisztereinek 5. konferenciája. A tanácskozás munkájában bolgár, cseh­szlovák, kubai, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet küldöttség vett részt. A magyar delegációt Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezette. Az értekezleten a szocialista országok közötti kulturális együttműködés továb­bi elmélyítésének és hatékonysága nö­velésének időszerű kérdéseit vitatták meg. Mint a tanácskozásról kiadott közle­mény hangsúlyozza, a miniszterek egyön­tetűen kifejezésre juttatták a baráti or­szágok közötti kulturális csere tökéle­tesítésére irányuló törekvésüket, hogy a kultúra és a művészet segítségével né­peink még jobban megismerjék egymás életét, tovább erősödjék egységük és ba­rátságuk, internacionalista szolidaritá­suk. Az értekezlet részvevői megállapítot­ták, hogy a testvérországok kulturális együttműködésének számos formája már jól bevált a gyakorlatban. Célszerű te­h­ét e formák továbbfejlesztése és töké­letesítése. Egyidejűleg a két- és több­ol­dalú kulturális kapcsolatok új formái­nak bevezetésére, a csere eredményessé­gének fokozására, színvonalának minő­ségi emelésére kell törekedni. Stanislaw Wronski, lengyel kulturális- és művészetügyi miniszter sajtónyilatko­zatában elmondotta, hogy a konferencia minden részvevője javaslatokat terjesz­tett elő az együttműködés további javí­tására, bővítésére. Javaslat hangzott el a­­művészeti ren­dezvények összehangolására és tervezé­sére, a tapasztalatcserére és káderkép­zésre stb. Az egyes országok vállalták, hogy konkrét munkatémákat dolgoznak ki, s azokat a legközelebbi értekezlet elé terjesztik. Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere nyilatkozatá­ban kifejtette: az értekezlet részvevői arra az egyöntetű véleményre jutottak, hogy a jövőben jelentős mértékben nö­velhetik kulturális cseréjüket. A tanács­kozáson sok értékes és figyelmet ér­demlő javaslat hangzott el. Ezek gyakor­lati megvalósítása közelebb hozza egy­máshoz népeinket. Jan Szydlak, a LEMP PB tagja, a KB titkár­a, Jozef Tejchma, a LEMP PB tag­ja, miniszterelnök-helyettes, Jerzy Lu­­kaszewicz, a LEMP KB titkára, Ryszard Frelek, a KB-titkárság tagja, Jerzy Kwiatek, a KB kulturális osztályának vezetője és Stanislaw Wronski kulturá­lis és művészetügyi miniszter csütörtö­kön fogadta a nemzetközi értekezleten részt vett művelődésügyi minisztereket. A szívélyes és baráti légkörű találko­zón a szocialista országok időszerű kul­turális problémáiról, s együttműködésük további elmélyítésének útjairól-módjai­­ról folytattak eszmecserét. FORUM )( Orfa ^­) KISFIÚK S­érelem ért egy kisfiút. Hát aztán, nem nagy ügy — mondhatná bárki —, hiszen a világon annyi sérelem esik, hogy ahhoz viszonyítva egy kisfiú nem oszt és­­ nem szoroz. Minek csipcsup ügyekben az igazságot kutatni, amikor elég dolgunk a nagy igazságok érvényre juttatása?! Minek?! De hát lehetséges, hogy egy­valakinek kijárhasson az igazság és más­valakinek nem? Vagy talán életkorhoz kellene kötni ezt is, mint néhány más dolgot? Kiírni esetleg az igazság kapu­jára, hogy „csak tizenhat éven felüliek­nek”, mint a moziban? Félő, hogy az igazságosztásnak ez a porciózása nagyon is komoly veszedelmeket rejthetne ma­gában, ezért most és mindig engedtes­sék meg elpanaszolni, ha sérelem ér va­lakit, teljesen függetlenül nemétől, nem­zetiségétől, származásától és életkorától. Történt Budapesten, a II. kerületben, hogy megjelent a matematikai versenyen egy legényke, aki iskolájában már meg­szerezte az elsőséget e tárgyban, s most minden energiáját arra akarta fordítani, hogy újabb eredménnyel tetézze korábbi sikerét, iskolája, önmaga, szülei örömére. Lehet, hogy a versenyláz, lehet, hogy csak a kapkodás tette, de az is könnyen megtörténhetett: apró figyelmetlenség következményeként nem kötötte nyakára az úttörőnyakkendőt, s a szigorú verdikt azonnal kiutasította a verseny színhe­lyéről, még mielőtt egyetlen vonást is húzhatott volna a tiszta árkuspapíron. — Tehát egy nyolcadikos gyerek meg­bukott nyakkendőkötésből! Van ebben valami konszolidált, sőt — ha szabad magunkat így kifejezni — va­lami túlkonszolidált, s talán nem járunk nagyon messze a valóságtól, ha azonnal azt is hozzátesszük: valami áporodott, cseppet sem tetsző, enyhén bürokratikus. Apró dolgoknak, persze, nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani, az ilyes­mi könnyen bumeráng lehet, visszaüthet az elérendő célra. De azért vannak apró dolgok, amelyeket nem szabad teljesen figyelmen kívül hagyni sem; amelyek megérdemlik a figyelmet, mert önmagu­­kon kívül valami más is tetten érhető bennük, amire egyébként az ember talán alig gondolna. Maradjunk a kisfiú eseténél! Mi tör­­­­­­ténik akkor, ha mindössze ezt a kö­vetkeztetést vonja le az ügyből, hogy a szóban forgó pedagógus enyhén szólva nem bizonyult túlzottan hajlékonynak, s a merev formai szabályokat elég helyte­lenül előnyben részesítette a lényegi vo­natkozásoknál, amit ő a maga részéről a világ minden kincséért sem fog meg­ismételni, ha nagy lesz? Nos, ebben az esetben még elég olcsón megúsztuk a dolgot, csak a pedagógus presztízse csök­kent, ami, persze, semmiképp sem jó, de még mindig a kisebbik rossz. De hát miért? Mi a nagyobbik rossz? Egyértel­mű, ha a kisfiú arra az álláspontra he­lyezkedik ezek után, hogy a nyakkendő­kön bizony sok múlik, vagy még annál több. S ha netán egy vagy több kisfiú úgy kezdené szemlélni az életet, hogy bizo­nyos körülmények között a nyakkendők sorsdöntővé válhatnak — akkor azonnal és halaszthatatlanul itt lenne az ideje egy felnőtti önvizsgálatnak. Magától ér­tetődően ezzel nem azt akarjuk monda­ni, hogy a formák teljesen feleslegesek, a formák elvetendők, hogy a formák el­leni lázadás önmagában vett progresszió. Ilyesmit senki se tulajdonítson nekünk, csupán azért, mert vettük a bátorságot magunknak ahhoz, hogy megkockáztas­suk: többet tesz az a kisfiú a pionír szel­lemiségért, aki ma kiválóan megtanulja a matematikát, mint az, aki a legtöké­letesebb csomót köti a nyakkendőjén. S egyebek mellett az előbbit azért is te­kintjük nagyobb értéknek, mert összeha­sonlíthatatlanul fáradságosabb, mert sok­kal több erőfeszítést követel. Mármost, ha valaki nagy erőfeszítéseket tett pionír volta igazolására, nem szabad nyakkendő­ből megbuktatni. D­recht kései sikere a magyar színpado­­­­kon kétségtelenül összefüggött az el­késett forradalmakkal. Az etikett elleni lázadás polgári ügy, polgári attitűd kell hozzá, egyébként kétségek támadhatnak a történelmi jogosságát illetően. A polgár megbotránkoztatása — bármilyen fur­csán is hangzik — polgári akció, egy vé­gig nem vitt polgári forradalom apró fin­tora, semmi több. Nálunk nincs talaja. De azért az ellenkezőjének sem. Persze, van néhány régi nosztalgiánk. Olykor szeretnénk kiélni gyerekkori ál­mokat. Talán ezért is, hogy folyton-foly­­vást öltöznénk az ünneplőbe, hogy nem mulasztunk el alkalmat, amikor felvehet­jük azt a jól szabott öltönyt, vagy zakót, aminek a vágyát már szinte a génjeinkbe táplálták elmúlt idők. Megérthető ez? Va­lószínűleg. De mi is megérthetjük, ha az utánunk következők csak az egészen kü­lönleges alkalmakra akarják tartogatni az ünnepélyességet, s ha ezek közé az alkal­mak közé a legkevésbé sorolják a szel­lemi munkát. Valljuk, hogy erőfeszítések nélkül nin­csen siker, nincs barátság, művészi él­mény, de még tartósabb szerelem sem, hiszen az embert ez a legcsodálatosabb képessége tette alkalmassá arra, hogy ön­maga legyen. Mégis, hajlamosak vagyunk arra, hogy kritikátlanul átvegyük­ azokat a formaságokat is, amelyekhez semmi kö­zünk többé. Mi sem áll távolabb tőlünk, mint a hajlam az olcsó demagógiára, de tessék csak megnézni, hogyan kezdenek öltözködni hölgyek és urak a színházi elő­adásokra! Hogy van miből? Mégis, mintha túl sok lenne a külsőség már, mintha le­maradnánk a versenyben, mintha a szel­lemi készültség nem mindig állna arány­ban a selymek suhogásával.­­"­e félreértés ne essék! Hordjunk csak minden szépet, alkalomhoz illőt! Mi most nem a tárgyakat próbáljuk megvet­ni, hanem az alkalmat kérdőjelezzük. Hogy a színház az alkalom-e erre; hogy nincs-e ebben valami abból a régi felfo­gásból, hogy a színház a „művészet temp­loma”, hogy arányban állnak-e a szelle­mi erőfeszítések ilyenkor az öltözködésre fordított energiával, egyszóval: nincs-e sznobizmus? Mert ami nagyon tetszhet egy üzemi bálon, az esetleg visszatetsző egy dráma megtekintése során. Lehet, hogy egy kisfiú jobban érzékeli néha az alkalmakat, mint mi? FODOR GÁBOR Dr. Bíró József hazaérkezett Norvégiából Dr. Biró József külkereskedelmi mi­niszter tegnap délután hazaérkezett Nor­végiából, ahol Hallvard Eika kereskede­lem- és hajózásügyi miniszter meghívá­sára a két ország gazdasági együttmű­ködését érintő kérdésekről tárgyalt. A vendéglátójával folytatott megbeszélé­sek során megállapították, hogy az utób­bi évek fejlődése ellenére a magyar— norvég kereskedelmi forgalom szintje a lehetőségekhez képest meglehetősen sze­rény, s az áruskála szűk. Megállapod­tak abban, hogy a két fél bátorítani fog­ja az üzleti köröket a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésére. Külkereskedelmi miniszterünk Skjaak Braek iparügyi miniszternél is látogatást tett, s a két ország közötti ipari koope­rációk lehetőségeit vitatták meg. Dr. Bíró József norvég üzletembereket tájékoztatott a magyar népgazdaság hely­zetéről, külkereskedelmünk alakulásáról. Norvég üzleti körökben azt tervezik, hogy 1974 elején Budapesten norvég mű­szaki heteket rendeznek. Dr. Bíró József kifejezte, hogy a magyar fél ehhez meg­adja a szükséges támogatást. A külkereskedelmi miniszter megláto­gatta a kongsbergi gyárat, ahol a többi között gázturbinákat és számjegyvezér­lésű rajzasztalokat gyártanak, s járt a Tan­bor­g rádió- és televíziógyárban is. Hannes Androsch osztrák pénzügyminiszter Budapesten Tegnap Budapestre érkezett Hannes Androsch osztrák pénzügyminiszter, aki Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel tár­gyal időszerű kérdésekről. Mint ismeretes, Fock Jenő miniszter­­elnök és dr. Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár ez év márciusi magyar­­országi találkozóján elégedettséggel ál­lapították meg, hogy a Magyar Népköz­­társaság és az Osztrák Köztársaság kö­zött az elmúlt években a politikai, gaz­dasági, kulturális és tudományos élet, valamint a társadalmi élet számos terü­letén szoros jószomszédi kapcsolatok épültek ki. A jelentős és örvendetes fej­lődés mellett a szomszédság, valamint a két ország hagyományos kapcsolatai még számos lehetőséget kínálnak az együtt­működés szélesítésére az ipari és a mű­szaki-tudományos kapcsolatok minden területén. A kormányfők megállapodtak abban, hogy a szakminisztériumok, szakminisz­terek közötti munkakapcsolatokat még intenzívebbé teszik, ennek nyomán ke­rült most sor az osztrák pénzügyminisz­ter látogatására is. Az osztrák vendégek fogadására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Faluvégi Lajos és dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság nagykövete is. 1973JÚNIUS 1, PÉNTEK 3 Magyar—bolgár közlekedési együttműködési munkaterv Szófiában megtartotta alakuló ülését a magyar—bolgár gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési kormánybizott­ság állandó közlekedésügyi munkacso­portja. Az alakuló ülésen elfogadták a munkacsoport ügyrendjét és 1973—1974. évi munkatervét.

Next