Magyar Hírlap, 1973. október (6. évfolyam, 270-300. szám)

1973-10-01 / 270. szám

1973. OKTÓBER 1. HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP Iszunk — ho ihatunk Ha van, miért nincs tej? — Boltok, hűtőpultok Teli az újság hirdetésekkel: igyunk te­jet! Miért nem iszunk eleget? Íme, a tények: az elmúlt évtizedben a hús, a hal és a tojás fogyasztása 60—65 százalékkal nőtt, de a tejé és a tejtermé­­keké lény­egében stagnált. Szigetffy Gyu­lától, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjétől kérdezzük: miért? Az ok lényege . Nos, az ok lényege: a fogyasztói tej nem kielégítő minősége, a sajttermelés rapszodikussága, vajgazdálkodásunk rend­szere és a viszonylag magas ár. Figye­lemre méltó, hogy Budapesten és a vá­rosokban ma jóval több tejet és tejter­méket fogyasztanak, mint a községekben, mert a fogyasztási központokban a falu­sinál jobb, kulturáltabb az áruellátás. Az 1965-ből származó adat szeri­­t az ország 3210 közigazgatási helységéből 2234 volt bekapcsolva a szervezett tejellátás rend­szerébe. 976 helységben mintegy 1 millió 800 ezer fogyasztó e körön kívül maradt. Az utóbbi években van némi javulás, de 1700 helység 2,7—2,8 millió fogyasztója ma is csak nyers tejet vásárolhat Az árakról szólva a főosztályvezető a következő összehasonlításra utal: 1938- ban Budapesten 1 kiló sertéskaraj áráért 6,3 liter tejet, 0,63 kiló vajat és 1 kiló sajtot, vagy 1 kiló kenyér áráért 1,1 liter tejet lehetett kapni. Most, 1973-ban — az áremelés után — 8,8 liter tejet, 0,73 kiló vajat és 0,96 kiló sajtot lehet 1 kiló ser­téskaraj áráért vásárolni. Ausztriában 1 kiló sertéskaraj áráért körülbelül 15 li­ter tej és körülbelül 2,2 kiló sajt vagy 1 kiló kenyér áráért 1,4 liter tej vásárol­ható. Az idén januárban végrehajtott áreme­lést követően, az év első négy hónapjá­ban — az előző év azonos időszakához képest — a tej értékesítése 6 százalékkal, a vajé 19 százalékkal, a tejfölé 4,5 száza­lékkal csökkent, a sajté 2,2 százalékkal emelkedett. Ezekből a számokból azonban — amint a főosztályvezető hangsúlyozza — messzemenő következtetéseket nem sza­bad levonni, mert áremelések után job­bára egy év múlva éri el a cikk az előző fogyasztási szintez­ méket állít elő, de a bolti választék ennél sokkal szerényebb. A helyi ellátást jól szolgálná a tejipari vállalatok és a mező­­gazdasági tejfeldolgozó üzemek kooperá­ciója. A mezőgazdasági üzemek szélesebb körben vásárolhatnának fel tejet, vállal­va az elsődleges kezelést, feldolgozást is. Az állami ipar és a termelőszövetkezeti üzemek kooperációja azonban nem je­lentheti a verseny megszüntetését. A vá­rosiak is szívesen vásárolják a tsz-tejet, tejtermékét, továbbra is fontos tehát, hogy a boltokban egyaránt legyen állami és tsz-tejtermék.­­ A tejipar, kísérletként, 1,5 százalék zsírtartalmú ivótejet akar forgalomba hozni. Szegeden új termékként 25 száza­lék zsírtartalmú krémtejfölt gyártanak. Megkezdik a zsíros kakaó, a tejeskávé és a csokoládés tej előállítását is. Utcán, strandon, iskolában . Ami a kereskedelmet illeti, halaszt­hatatlan a csomagolás és a hűtéstechnika színvonalának emelése, a szakbolthálózat, általában az értékesítés kiterjesztése. Te­jet és tejterméket több mint 13 ezer élel­miszerbolt árusít, de ez kevés. Hasznos lenne, ha a tejipar és a helyi kiskeres­kedelmi vállalatok közösen nyitnának üz­leteket. Nagy lehetőségeket ígér a pasztő­rözött, illetve az iskolai tejellátás kiter­jesztése az ország egész területére, az utcai tejárusítás módszereinek kidolgo­zása. Jellemző, hogy például a strandokon bőséggel kapható szesz, tej viszont nem. Az újsághirdetés arra int: igyunk tejet! A tények tanúsítják: iszunk , ha a ter­melők és a kereskedők jóvoltából ihatunk. Földesi József Választék — Hogyan növelhető ön szerint a ter­melés és a fogyasztás? — Az ipar és a kereskedelem össze­hangolt intézkedéseire van szükség. Je­lenleg a tejipar több mint százféle tér. December 31-én: Nyit a Hungária , bezár a ligeti Sundel Új szálloda Miskolcon és Pécsett - Bővítik a budapesti Sportszállót A budapesti Lenin körúton levő New York-palota felépülése óta több nemze­dék váltotta egymást. Az első nemzedék 1892 tavaszán még láthatta az épület he­lyén tanyázó vályogvető cigányok putri­ját. Alig két évvel később már készen volt a látványos épület, s az épületben megnyílt a fényes kávéház, amely rövi­desen az írók, színészek, festők, muzsi­kusok állandó tanyája lett. Komoly ká­rokat az épületben csupán a második világháború okozott. Néhány évig a ká­véház helyén sportüzlet volt, de az öt­venes évek közepétől, Hungária néven már újból vonzotta a régi és új vendé­geit.­­ — Nem csupán a belső berendezés, ha­nem a gáz- és vízvezetékrendszer is el­avult, a termek statikája meggyengült, a konyhai berendezések tönkrementek, a felbecsülhetetlen értékű díszítések pusz­tulófélben voltak — mondta Rózsa Mik­lós, a Hungarhotels vezérigazgatója. — A kávéházat be kellett zárni ahhoz, hogy egyáltalán megállapíthassuk: milyen ten­nivalóink is vannak, mit, hogyan lehet megmenteni? 1970 május első napjaiban bezárt a kávéház és hozzákezdtek a bo­nyolult rekonstrukciós tervek megvalósí­tásához. A több mint 30 millió forintba kerülő munka befejezéséhez közeledik, és december 31-én, este 22 órakor újból megnyílnia Hungária. . . Az új Hungária megőrzi elődje fé­nyét, hangulatát. A „mélyvizet”, az eszpresszókat és a karzatot változatlan pompájú díszítésekkel, a konyhát kor­szerű berendezésekkel láttuk el. A Hun­gária bár a századforduló légkörét idézi majd. Az étteremben első osztályú árak lesznek, a kávéházban azonban sokkal szolidabban kalkulálunk. Terveink sze­rint az étterem 12 órától 24 óráig, a ká­véház pedig reggel 7 órától este 22 óráig tart nyitva. A vezérigazgatótól megtudtuk, hogy ugyanaznap, amikor megnyílik a Hun­gária, a városligeti Gundel étterem be­zár. Az épület ugyanis „elkopott”, fel kell újítani. A Gundel új konyhát kap, felújítják és átalakítják az emeleti részt is. Sor kerül a második világháború óta romokban levő egykori „Bagolyvár” fel­újítására is. A korszerűsített Gundel 1975. december 31-én nyit. Rózsa Miklós igen sok érdekes, figye­lemreméltó felvilágosítást adott még a vállalat terveiről. Ezek közül egyik leg­fontosabb, hogy december 1-én újból megnyílik a Keleti Károly utcában levő Rózsadomb étterem, Rózsadomb Löncs lesz a neve. Újszerű üzletformát próbál­nak itt ki: nem lesz nagy az ételválasz­ték, az árak azonban a hagyományos éttermi áraknál jelentősen olcsóbbak lesznek. A Rózsadombnak lesz azonban egy hagyományos éttermi része is. November 7-én nyílik meg a Semmel­weis utca és a Kossuth Lajos utca sar­kán levő Szovjet Tudomány és Kultúra Házában a Bajkál étterem, majd ezt kö­vetően a hasonló nevű teázó. A vállalat szállodafejlesztési terveiről is tájékoztatást kaptunk a vezérigazgató­tól. Elmondotta, hogy 1974. augusztus 31-én bezár a tihanyi Motel. A helyén korszerű motelt építtet a vállalat. Június első napjaiban nyílik meg Miskolcon a 112 szobás, 252 személyes Júnő-szálló. Ezzel megoldódik Miskolc szállodagond­jainak nagy része. Ugyancsak jövőre kez­dődik meg a szegedi Hungária és a pé­csi Dália hotel építése. A két új szálló már 1975 végén fogadja a vendégeket. Elkészült a miskolci Avas- és a­­pécsi Nádor-szálló rekonstrukciójának terve is. A munkálatokat a jövő év derekán mind­két helyen megkezdik. Ugyancsak jövőre kezdik meg a budapesti Sportszálló bő­vítését. Fahidy József Az új arcú Felszabadulás tér Az új metróvonal építésével összefüg­gő felszíni rekonstrukció új arcot ad a Felszabadulás térnek is. Bartha Miklós, a fővárosi tanács köz­lekedési főigazgatóságának mérnöke el­mondotta: a Felszabadulás téri metró­­állomásnál a mozgólépcsők a felszín alatt elhelyezkedő gyalogos aluljáróhoz, a Ká­rolyi Mihály utca torkolatához vezetnek. A gyalogos aluljáró mellett, egy „Y” alakú közúti aluljáró is épül, amelybe a kocsiknak a Károlyi Mihály utca felől lehet majd eljutniuk és egyenesen ha­ladva a Petőfi Sándor utcát, balra nagy­ívben pedig az Erzsébet-hidat érik el. Az építés növeli a Felszabadulás tér és kör­nyéke forgalmának biztonságát. A Ká­rolyi Mihály utca torkolatában építendő gyalogos és közúti aluljáró teljes alap­­területe mintegy 1300 négyzetméter lesz. Egy-egy gyalogos aluljárófolyosó épül a Veres Pálné utca torkolatában és a Váci utcánál. Az építés 1974. tavaszán kezdődik, 1976 végén fejeződik be. Az építkezés idejére a Károlyi utca és a Petőfi Sándor­­utca torkolati szakaszát ideiglenesen le kell zárni. A Kossuth Lajos utca—Erzsébet­­híd forgalmát az építkezés ideje alatt ideiglenes hidakkal biztosítják. F. J. Fórum Túlóra mindenütt? N­evezetes nap ez ez hétfő, hiszen októ­ber elseje van. Ki ne tudná, hogy ez a negyedik negyedév első napja? Még nem kezdődik el mindenütt az évvégi hajrá. Van, ahol majd csak december­ben, s van, ahol tavaly óta abba sem hagyták! Ki tudná ezt pontosan megál­lapítani? Még a munkaügyi miniszter sem, hiszen az eléje kerülő jelentések egynémelyikéről is kiderül, hogy pon­tatlan, s nemcsak annyian túlóráztak, ahányan pótlékot kaptak, hanem vala­mivel többen. Csakhogy őket miért is tüntetnék fel, hiszen nem túlóradíjat, hanem „jutalmat”, vagy éppen „prémiu­mot” kaptak. Miért? Mert mindenütt tudják, hogy a túlórák mértéktelen meny­­nyisége nem vet jó fényt egyetlen válla­latra sem. Az ilyen cégnél hamar rákér­deznek a munkaszervezés módjára, a ter­vezés színvonalára, a vezetés előrelátá­sára. Ezért divatos a vállalati jelentést egy kicsit megkozmetikázni. Csakhogy az igazság — a Ganz-MÁVAG-tól a Villa­mosszigetelő és Műanyaggyárig — előbb - utóbb kiderül. Amikor a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT 80 nagyvállalatnál vizsgálni kezdte a tavalyi túlórák elszámolását, majdnem mindegyiknél kiderült, hogy túllépték a túlórakeretüket. Ez részben várható is volt, mert a kereteket anélkül határozták meg, hogy elemezték volna a várható túlóraszükséglet okát. Senki sem adta össze az anyagra, az utalvány­ra, a gépbeállításra, vagy a javításra váró munkások veszteségidejét, és nem vizs­gálták a csökkentés lehetőségeit. A leg­több helyen —­ az Egyesült Izzóban, a Bőripari Vállalatnál és a Női Fehérnemű Gyárban — a dolgozók is elmondták, hogy szerintük kiküszöbölhető munka­­szervezési hib­ák miatt túlóráztak. Az idén talán valamivel jobb lesz a helyzet. A vizsgált vállalatok egyhar­­madánál újólag meghatározták a felhasz­nálható túlórák számát. A többségüknél a tavalyinál kevesebbet engedélyeztek. Ebben szép békességgel meg is nyugod­hatnánk, ha nem tudnánk, hogy ezeket, a kereteket átlépik. Tavaly a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál az egy szem­élyre engedélyezett havi 32 túlóra helyett egyesek 110 túlórát is dolgoztak. Másutt meg egyenest úgy indultak ennek az év­nek, például a Chinoinban, hogy a havi 40 túlórát 60-ra emelték. Persze, vannak olyanok is, akik örül­nek ennek. A munkások egyes csoportjai azt hangoztatják, hogy a hétköznapi túl­óra, a szabadnapi munka az ő másod­állásuk. Ilyenkor keresik meg azt a több­letet, ami a telek, a gépkocsi árához, vagy egyéb k­iadásunkhoz kell. Több üzemben (Április 4. Gépgyár, Diósgyőri Gépgyár) az hangzott el, hogy a túlórák megszün­tetése jövedelemcsökkenést okozna. Ám csak egy szűk csoportnál, a rendszere­sen túlórázóknál! A többség jövedelmét az csökkenti, hogy a szervezetlen, a túl­óra kiadásaival is megtetézett, költsége­sebb munka miatt csökken a nekik jutó béralap és nyereség. Ezért döntött úgy a Ganz-MÁVAG vállalati szakszervezeti tanácsa, hogy „az anyagi ösztönzőket úgy állapítsák meg, hogy az a normál munka­időben megvalósítható, többlet erőfeszí­tésnek az ellenértéke legyen”. Magyarul: jól szervezett munkakörülmények között, csökkentett munkaidőben akarják meg­szerezni maximális jövedelmüket. A ve­zetőiktől a jövőben ezt várják a dolgo­zók. Csakhogy a jövendő vezetők is túlóráz­nak. Egynémelyike még az egyetemen. Az egyik felsőfokú főiskolánk levelező tagozatán a múlt pénteken volt az első tanítási nap. S akkor közölték, hogy ok­tóber 1-én, most hétfőn már vizsgázniuk kell két tárgyból, amelynek az irodalma 900 oldal. Ennyit kell néhány éjszaka, a könyvek felett túlórázva bebiflázniuk, így szoktatják, nevelik az életre őket, utóvégre belőlük lesznek a túlórákat en­gedélyező és elrendelő közgazdászok. Számukra ez a negyedév már „jól kez­dődött". R. J. I. Zászlólevonás Vasárnap délelőtt a gellérthegyi fel­­szabadulási emlékműnél — Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségpa­rancsnok jelenlétében — ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját, amelyek —­ a fegyveres erők nap­ja tiszteletére — két napon át lengtek az árbocrúdon. . A VJ

Next