Magyar Hírlap, 1973. október (6. évfolyam, 270-300. szám)
1973-10-01 / 270. szám
1973. OKTÓBER 1. HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP Iszunk — ho ihatunk Ha van, miért nincs tej? — Boltok, hűtőpultok Teli az újság hirdetésekkel: igyunk tejet! Miért nem iszunk eleget? Íme, a tények: az elmúlt évtizedben a hús, a hal és a tojás fogyasztása 60—65 százalékkal nőtt, de a tejé és a tejtermékeké lényegében stagnált. Szigetffy Gyulától, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjétől kérdezzük: miért? Az ok lényege . Nos, az ok lényege: a fogyasztói tej nem kielégítő minősége, a sajttermelés rapszodikussága, vajgazdálkodásunk rendszere és a viszonylag magas ár. Figyelemre méltó, hogy Budapesten és a városokban ma jóval több tejet és tejterméket fogyasztanak, mint a községekben, mert a fogyasztási központokban a falusinál jobb, kulturáltabb az áruellátás. Az 1965-ből származó adat szerit az ország 3210 közigazgatási helységéből 2234 volt bekapcsolva a szervezett tejellátás rendszerébe. 976 helységben mintegy 1 millió 800 ezer fogyasztó e körön kívül maradt. Az utóbbi években van némi javulás, de 1700 helység 2,7—2,8 millió fogyasztója ma is csak nyers tejet vásárolhat Az árakról szólva a főosztályvezető a következő összehasonlításra utal: 1938- ban Budapesten 1 kiló sertéskaraj áráért 6,3 liter tejet, 0,63 kiló vajat és 1 kiló sajtot, vagy 1 kiló kenyér áráért 1,1 liter tejet lehetett kapni. Most, 1973-ban — az áremelés után — 8,8 liter tejet, 0,73 kiló vajat és 0,96 kiló sajtot lehet 1 kiló sertéskaraj áráért vásárolni. Ausztriában 1 kiló sertéskaraj áráért körülbelül 15 liter tej és körülbelül 2,2 kiló sajt vagy 1 kiló kenyér áráért 1,4 liter tej vásárolható. Az idén januárban végrehajtott áremelést követően, az év első négy hónapjában — az előző év azonos időszakához képest — a tej értékesítése 6 százalékkal, a vajé 19 százalékkal, a tejfölé 4,5 százalékkal csökkent, a sajté 2,2 százalékkal emelkedett. Ezekből a számokból azonban — amint a főosztályvezető hangsúlyozza — messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, mert áremelések után jobbára egy év múlva éri el a cikk az előző fogyasztási szintez méket állít elő, de a bolti választék ennél sokkal szerényebb. A helyi ellátást jól szolgálná a tejipari vállalatok és a mezőgazdasági tejfeldolgozó üzemek kooperációja. A mezőgazdasági üzemek szélesebb körben vásárolhatnának fel tejet, vállalva az elsődleges kezelést, feldolgozást is. Az állami ipar és a termelőszövetkezeti üzemek kooperációja azonban nem jelentheti a verseny megszüntetését. A városiak is szívesen vásárolják a tsz-tejet, tejtermékét, továbbra is fontos tehát, hogy a boltokban egyaránt legyen állami és tsz-tejtermék. A tejipar, kísérletként, 1,5 százalék zsírtartalmú ivótejet akar forgalomba hozni. Szegeden új termékként 25 százalék zsírtartalmú krémtejfölt gyártanak. Megkezdik a zsíros kakaó, a tejeskávé és a csokoládés tej előállítását is. Utcán, strandon, iskolában . Ami a kereskedelmet illeti, halaszthatatlan a csomagolás és a hűtéstechnika színvonalának emelése, a szakbolthálózat, általában az értékesítés kiterjesztése. Tejet és tejterméket több mint 13 ezer élelmiszerbolt árusít, de ez kevés. Hasznos lenne, ha a tejipar és a helyi kiskereskedelmi vállalatok közösen nyitnának üzleteket. Nagy lehetőségeket ígér a pasztőrözött, illetve az iskolai tejellátás kiterjesztése az ország egész területére, az utcai tejárusítás módszereinek kidolgozása. Jellemző, hogy például a strandokon bőséggel kapható szesz, tej viszont nem. Az újsághirdetés arra int: igyunk tejet! A tények tanúsítják: iszunk , ha a termelők és a kereskedők jóvoltából ihatunk. Földesi József Választék — Hogyan növelhető ön szerint a termelés és a fogyasztás? — Az ipar és a kereskedelem összehangolt intézkedéseire van szükség. Jelenleg a tejipar több mint százféle tér. December 31-én: Nyit a Hungária , bezár a ligeti Sundel Új szálloda Miskolcon és Pécsett - Bővítik a budapesti Sportszállót A budapesti Lenin körúton levő New York-palota felépülése óta több nemzedék váltotta egymást. Az első nemzedék 1892 tavaszán még láthatta az épület helyén tanyázó vályogvető cigányok putriját. Alig két évvel később már készen volt a látványos épület, s az épületben megnyílt a fényes kávéház, amely rövidesen az írók, színészek, festők, muzsikusok állandó tanyája lett. Komoly károkat az épületben csupán a második világháború okozott. Néhány évig a kávéház helyén sportüzlet volt, de az ötvenes évek közepétől, Hungária néven már újból vonzotta a régi és új vendégeit. — Nem csupán a belső berendezés, hanem a gáz- és vízvezetékrendszer is elavult, a termek statikája meggyengült, a konyhai berendezések tönkrementek, a felbecsülhetetlen értékű díszítések pusztulófélben voltak — mondta Rózsa Miklós, a Hungarhotels vezérigazgatója. — A kávéházat be kellett zárni ahhoz, hogy egyáltalán megállapíthassuk: milyen tennivalóink is vannak, mit, hogyan lehet megmenteni? 1970 május első napjaiban bezárt a kávéház és hozzákezdtek a bonyolult rekonstrukciós tervek megvalósításához. A több mint 30 millió forintba kerülő munka befejezéséhez közeledik, és december 31-én, este 22 órakor újból megnyílnia Hungária. . . Az új Hungária megőrzi elődje fényét, hangulatát. A „mélyvizet”, az eszpresszókat és a karzatot változatlan pompájú díszítésekkel, a konyhát korszerű berendezésekkel láttuk el. A Hungária bár a századforduló légkörét idézi majd. Az étteremben első osztályú árak lesznek, a kávéházban azonban sokkal szolidabban kalkulálunk. Terveink szerint az étterem 12 órától 24 óráig, a kávéház pedig reggel 7 órától este 22 óráig tart nyitva. A vezérigazgatótól megtudtuk, hogy ugyanaznap, amikor megnyílik a Hungária, a városligeti Gundel étterem bezár. Az épület ugyanis „elkopott”, fel kell újítani. A Gundel új konyhát kap, felújítják és átalakítják az emeleti részt is. Sor kerül a második világháború óta romokban levő egykori „Bagolyvár” felújítására is. A korszerűsített Gundel 1975. december 31-én nyit. Rózsa Miklós igen sok érdekes, figyelemreméltó felvilágosítást adott még a vállalat terveiről. Ezek közül egyik legfontosabb, hogy december 1-én újból megnyílik a Keleti Károly utcában levő Rózsadomb étterem, Rózsadomb Löncs lesz a neve. Újszerű üzletformát próbálnak itt ki: nem lesz nagy az ételválaszték, az árak azonban a hagyományos éttermi áraknál jelentősen olcsóbbak lesznek. A Rózsadombnak lesz azonban egy hagyományos éttermi része is. November 7-én nyílik meg a Semmelweis utca és a Kossuth Lajos utca sarkán levő Szovjet Tudomány és Kultúra Házában a Bajkál étterem, majd ezt követően a hasonló nevű teázó. A vállalat szállodafejlesztési terveiről is tájékoztatást kaptunk a vezérigazgatótól. Elmondotta, hogy 1974. augusztus 31-én bezár a tihanyi Motel. A helyén korszerű motelt építtet a vállalat. Június első napjaiban nyílik meg Miskolcon a 112 szobás, 252 személyes Júnő-szálló. Ezzel megoldódik Miskolc szállodagondjainak nagy része. Ugyancsak jövőre kezdődik meg a szegedi Hungária és a pécsi Dália hotel építése. A két új szálló már 1975 végén fogadja a vendégeket. Elkészült a miskolci Avas- és apécsi Nádor-szálló rekonstrukciójának terve is. A munkálatokat a jövő év derekán mindkét helyen megkezdik. Ugyancsak jövőre kezdik meg a budapesti Sportszálló bővítését. Fahidy József Az új arcú Felszabadulás tér Az új metróvonal építésével összefüggő felszíni rekonstrukció új arcot ad a Felszabadulás térnek is. Bartha Miklós, a fővárosi tanács közlekedési főigazgatóságának mérnöke elmondotta: a Felszabadulás téri metróállomásnál a mozgólépcsők a felszín alatt elhelyezkedő gyalogos aluljáróhoz, a Károlyi Mihály utca torkolatához vezetnek. A gyalogos aluljáró mellett, egy „Y” alakú közúti aluljáró is épül, amelybe a kocsiknak a Károlyi Mihály utca felől lehet majd eljutniuk és egyenesen haladva a Petőfi Sándor utcát, balra nagyívben pedig az Erzsébet-hidat érik el. Az építés növeli a Felszabadulás tér és környéke forgalmának biztonságát. A Károlyi Mihály utca torkolatában építendő gyalogos és közúti aluljáró teljes alapterülete mintegy 1300 négyzetméter lesz. Egy-egy gyalogos aluljárófolyosó épül a Veres Pálné utca torkolatában és a Váci utcánál. Az építés 1974. tavaszán kezdődik, 1976 végén fejeződik be. Az építkezés idejére a Károlyi utca és a Petőfi Sándorutca torkolati szakaszát ideiglenesen le kell zárni. A Kossuth Lajos utca—Erzsébethíd forgalmát az építkezés ideje alatt ideiglenes hidakkal biztosítják. F. J. Fórum Túlóra mindenütt? Nevezetes nap ez ez hétfő, hiszen október elseje van. Ki ne tudná, hogy ez a negyedik negyedév első napja? Még nem kezdődik el mindenütt az évvégi hajrá. Van, ahol majd csak decemberben, s van, ahol tavaly óta abba sem hagyták! Ki tudná ezt pontosan megállapítani? Még a munkaügyi miniszter sem, hiszen az eléje kerülő jelentések egynémelyikéről is kiderül, hogy pontatlan, s nemcsak annyian túlóráztak, ahányan pótlékot kaptak, hanem valamivel többen. Csakhogy őket miért is tüntetnék fel, hiszen nem túlóradíjat, hanem „jutalmat”, vagy éppen „prémiumot” kaptak. Miért? Mert mindenütt tudják, hogy a túlórák mértéktelen menynyisége nem vet jó fényt egyetlen vállalatra sem. Az ilyen cégnél hamar rákérdeznek a munkaszervezés módjára, a tervezés színvonalára, a vezetés előrelátására. Ezért divatos a vállalati jelentést egy kicsit megkozmetikázni. Csakhogy az igazság — a Ganz-MÁVAG-tól a Villamosszigetelő és Műanyaggyárig — előbb - utóbb kiderül. Amikor a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT 80 nagyvállalatnál vizsgálni kezdte a tavalyi túlórák elszámolását, majdnem mindegyiknél kiderült, hogy túllépték a túlórakeretüket. Ez részben várható is volt, mert a kereteket anélkül határozták meg, hogy elemezték volna a várható túlóraszükséglet okát. Senki sem adta össze az anyagra, az utalványra, a gépbeállításra, vagy a javításra váró munkások veszteségidejét, és nem vizsgálták a csökkentés lehetőségeit. A legtöbb helyen — az Egyesült Izzóban, a Bőripari Vállalatnál és a Női Fehérnemű Gyárban — a dolgozók is elmondták, hogy szerintük kiküszöbölhető munkaszervezési hibák miatt túlóráztak. Az idén talán valamivel jobb lesz a helyzet. A vizsgált vállalatok egyharmadánál újólag meghatározták a felhasználható túlórák számát. A többségüknél a tavalyinál kevesebbet engedélyeztek. Ebben szép békességgel meg is nyugodhatnánk, ha nem tudnánk, hogy ezeket, a kereteket átlépik. Tavaly a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál az egy személyre engedélyezett havi 32 túlóra helyett egyesek 110 túlórát is dolgoztak. Másutt meg egyenest úgy indultak ennek az évnek, például a Chinoinban, hogy a havi 40 túlórát 60-ra emelték. Persze, vannak olyanok is, akik örülnek ennek. A munkások egyes csoportjai azt hangoztatják, hogy a hétköznapi túlóra, a szabadnapi munka az ő másodállásuk. Ilyenkor keresik meg azt a többletet, ami a telek, a gépkocsi árához, vagy egyéb kiadásunkhoz kell. Több üzemben (Április 4. Gépgyár, Diósgyőri Gépgyár) az hangzott el, hogy a túlórák megszüntetése jövedelemcsökkenést okozna. Ám csak egy szűk csoportnál, a rendszeresen túlórázóknál! A többség jövedelmét az csökkenti, hogy a szervezetlen, a túlóra kiadásaival is megtetézett, költségesebb munka miatt csökken a nekik jutó béralap és nyereség. Ezért döntött úgy a Ganz-MÁVAG vállalati szakszervezeti tanácsa, hogy „az anyagi ösztönzőket úgy állapítsák meg, hogy az a normál munkaidőben megvalósítható, többlet erőfeszítésnek az ellenértéke legyen”. Magyarul: jól szervezett munkakörülmények között, csökkentett munkaidőben akarják megszerezni maximális jövedelmüket. A vezetőiktől a jövőben ezt várják a dolgozók. Csakhogy a jövendő vezetők is túlóráznak. Egynémelyike még az egyetemen. Az egyik felsőfokú főiskolánk levelező tagozatán a múlt pénteken volt az első tanítási nap. S akkor közölték, hogy október 1-én, most hétfőn már vizsgázniuk kell két tárgyból, amelynek az irodalma 900 oldal. Ennyit kell néhány éjszaka, a könyvek felett túlórázva bebiflázniuk, így szoktatják, nevelik az életre őket, utóvégre belőlük lesznek a túlórákat engedélyező és elrendelő közgazdászok. Számukra ez a negyedév már „jól kezdődött". R. J. I. Zászlólevonás Vasárnap délelőtt a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél — Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok jelenlétében — ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyek — a fegyveres erők napja tiszteletére — két napon át lengtek az árbocrúdon. . A VJ