Magyar Hírlap, 1973. november (6. évfolyam, 301-330. szám)

1973-11-01 / 301. szám

fr~v)íz?*f Magyar Hírlap___________________ nemzetközi politika_________________1973. november 1. csütörtök 3 Diplomáciai tanácskozások a Közel-Keletről Golda Meir az Egyesült Államokba utazott , Kissinger négy arab országba látogat Feloldották az amerikai fegyveres erők készültségét Köves Tibor, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Nixon ellök szerdán közép-európai idő szerint a késő esti órákban fogadta Iszmail Fahmit, Szadat egyiptomi elnök különmegbízottját, aki kedden négyórás megbeszélést folytatott Kissinger külügyminiszterrel. Amerikai külügyi tisztviselők szerint a megbeszélések „bátorítóak és termékenyek” voltak. Fahmi a maga részéről „konstruktívnak, tárgyszerűnek és nyíltnak” nevezte Kissingerrel folytatott eszmecseréjét — a „nyílt” minősítéssel jelezve a közel-keleti békerendezés módozatait és érdemi vonatkozásait illetően továbbra is fennálló lényeges nézeteltéréseket. Az Intenzív diplomáciai erőfeszítések átfogó jellegére utal az a tény, hogy Kissinger és Fahmi megbeszéléseit követően Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet Kissinger külügyminiszter társaságában találkozott kedden este Camp Davidben Nixon elnökkel. Fahmival tervbe vett szerdai találkozóját követően Nixon csütörtökön Golda Meir izraeli kormányfőt fogadja a Fehér Házban. A diplomáciai lépések sorozatába illeszkedik az a szerdai bejelentés, hogy Kissinger a jövő héten úton a többször elhalasztott s a jelenlegi tervek szerint november 10-én kezdődő, háromnapos pekingi látogatására — rövid időre megáll négy arab fővárosban, Rabatban, Kairóban, Ammanban és Dzsiddában, illetve az iráni és a pakisztáni fővárosban is. (Kissinger körútja november 5-én kezdődik.) McCloskey külügyi szóvivő egyébként közölte, hogy a hétfő óta Washingtonban tartózkodó Iszmail Fahmit (akit Szadat elnök szerdán külügyminiszterré nevezett ki — A szerk.) az amerikai kormány azt követően hívta meg, hogy az egyiptomi kormány kairói látogatásra invitálta Kissingert. Bennfentesek feltételezik, hogy az amerikai külügyminiszter úti tervéről Washington időben tájékoztatta az izraeli kormányt, s ezután kért Golda Meir kormányfő sürgős meghallgatást Nixon elnöktől. Megfigyelők rámutatnak, hogy Kissinger útiprogramjában — Egyiptom kivételével — az Egyesült Államokhoz legközelebb álló konzervatív arab monarchiák, illetve mohamedán országok szerepelnek, amelyek számára az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás következtében elyre nehezebbé vált a „barátság fenntartása” Washingtonnal. A Nixon-kormány különösen sürgősnek tekinti kapcsolatainak megerősítését a legnagyobb kőolajtartalékokkal rendelkező Szaúd-Arábiával, valamint az olajban ugyancsak gazdag Iránnal, amely utóbbinak a Perzsa-öböl „nem arab őrzője” szerepét szánja. Jól tájékozott források szerint Washington azt reméli, hogy Irán „nyugatbarát ellensúlyt" alkothat Irakkal és Szíriával szemben. (MENA) Kairóban szerdán hivatalosan bejelentették, hogy Szadat elnök külügyminiszterré nevezte ki Iszmail Fahmi külügyminiszter-helyettest. Az elnöki rendelet szerint Zajjat, aki eddig a külügyminisztérium élén állt, elnöki tanácsadó lett. (TASZSZ) Az Egyesült Államok szerdán feloldotta fegyveres erőinek, köztük az Európában állomásozó csapatainak fokozott készültségét. A washingtoni hadügyminisztérium hivatalos szóvivője ugyanakkor bejelentette, hogy a Földközi-tengeren állomásozó amerikai VI. flotta személyi állománya továbbra is a készültségnek azon a fokán marad, amelyet a közel-keleti harci események kiújulásakor rendeltek el. Az amerikai fegyveres erőknél minden alap nélkül elrendelt fokozott készültséget a világközvélemény felháborodással fogadta, mint olyan lépést, amely egyáltalán nem használ a feszültség enyhülésének. Szadat sajtóértekezlete Becz Sándor, az MTI kairói tudósítója jelenti: " Békét akarunk, igazi békét, ami azt jelenti, hogy teljes egészében végre kell hajtani a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát — jelentette ki Szadat egyiptomi elnök szerdai sajtóértekezletén. — A magunk részéről készek vagyunk azonnal teljesíteni a határozatból eredő kötelezettségeinket, beleértve azt is, hogy hat hónapon belül hajózhatóvá tennénk és megnyitnánk a Szuezi-csatornát. Egyiptom — mondatta Szadat — továbbra is elveti a közvetlen tárgyalások gondolatát, de az ENSZ égisze alatt hajlandó béketárgyalásokat folytatni Izraellel, ahhoz hasonlóan, ahogyan az egyiptomi és az izraeli hadsereg képviselői találkoztak az ENSZ zászlaja alatt, az ENSZ-megfigyelők jelenlétében. Szadat hangsúlyozta, hogy a tárgyalások megkezdése Izraeltől függ. Egyiptom ugyanis az október 22-i vonalak alapján elfogadta a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatát, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttes garanciáival intézkedik a béketárgyalások megkezdéséről, a 242. számú rendezési határozat végrehajtásának azonnali megkezdéséről. Izraelnek tehát vissza kell vonulnia az október 22-i tűzszüneti vonalakra. Ezek megállapítása nem ütközik nehézségbe, hiszen azon a napon mind Egyiptom, mind Izrael hivatalos közleményben rögzítette a katonai helyzetet. Izrael a saját állítása szerint 70 négyzetkilométernyi területet tartott ellenőrzése alatt a Szuezi-csatorna nyugati partján, a tűzszünet életbelépése előtt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan képzeli a Palesztinai nép jogainak érvényesítését, Szadat leszögezte: a Palesztinai nép képviselőinek részt kell venniük a béketárgyalásokon. Az egyiptomi államfő elmondotta, hogy a Szovjetunió, mint barát és mint nagyhatalom, teljesíti vállalt kötelezettségeit, s jelenleg az Egyesült Államok is konstruktív magatartást tanúsít. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy kedden este hoszszú megbeszélést folytatott Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettessel, majd bejelentette, hogy november 7-én Kairóba érkezik Kissinger amerikai külügyminiszter. Utalt rá, hogy külön megbízottja, Iszmail Fahmi Washingtonban folytat tárgyalásokat Nixon elnökkel és Kissingerrel. A diplomáciai erőfeszítésekről szólva megemlítette, hogy rövidesen elküldi megbízottait Franciaországba, Angliába és Jugoszláviába. Szadai a katonai helyzetről szólva kifejtette, hogy a két nagyhatalom garanciái mellett azért fogadta el a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatát, mert nem akart az Egyesült Államok ellen harcolni. A háború első 11 napját követően ugyanis az Egyesült Államok olyan korszerű fegyvereket szállított Izraelbe, amelyekkel az amerikai hadsereg sem rendelkezik. Kiemelkedő sikerként értékelte a Szuezi-csatornán végrehajtott egyiptomi átkelést, a Bar Lev-vonal elfoglalását. Izraelnek meg kellett tanulnia — mondotta —, hogy nem legyőzhetetlen, biztonságát nem építheti a katonai fölényre és a megfélemlítésre. Izrael a tűzszünet megsértésével hatolt be a Szuezi-csatorna nyugati partjára — mondotta Szadat a továbbiakban.. — Ez az akció azonban inkább politikai és pszichológiai, mintsem katonai célokat szolgált. Nem tagadom, hogy a mi részünkről is történtek hibák. A Deversorrnál behatolt izraeli erők likvidálása könnyű feladat lenne, de nem akarjuk folytatni a háborút. Nixon maga is arra kért, hogy békésen oldjuk meg a kérdést, vagyis az izraeli csapatok viszszavonásával. a Befejeződött a béke-világkongresszus v~ (Folytatás az 1. oldalról) Romesh Chandra terjesztette elő ezután a közel-keleti konfliktussal foglalkozó nyilatkozatot. Ezt is tapssal, általános egyetértéssel hagyták jóvá a küldöttek. M. Zimjanyin, az elnökség tagja, a Pravda főszerkesztője lépett ezt követően a szónoki emelvényre, és felolvasta a munkabizottságok jelentéseiből összegezett beszámolót. A következőkben az elnök, Romesh Chandra méltatta a bizottságok munkáját, majd javaslatára a küldöttek elfogadták az előterjesztést, mint a kongreszszuson elhangzó különböző nézetek öszszegezését. Néhányan írásban jelezték, hogy egyetértésük mellett nem azonosítják magukat az okmányok némelyik részének megfogalmazásával. Végül M. Zimjanyín búcsúztatta a szovjet békebizottság nevében a munkáját befejező kongresszust, majd Romesh Chandra ünnepélyes zárószavai után úttörők vonultak be a terembe, és virággal köszöntötték a küldötteket. Vajda Gábor A békeszerető erők kongresszusának felhívása a világ népeihez (TASZSZ) A békeszerető erők világkongresszusa felhívta a világ népeit, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érdekében egyesítsék erőfeszítéseiket. A szerdán elfogadott felhívás leszögezi, hogy a békeszerető erők sikerei következtében az utóbbi időben javulni kezdett a nemzetközi politkai légitér. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemzedékek megmenekülhetnek a nukleáris katasztrófa rémétől. Az ellenségeskedés és a szembenállás a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan átengedi helyét a békés és kölcsönösen előnyös együttműködésnek, valamint az államok közötti fokozottabb bizalomnak. Ugyanakkor maradtak még olyan térségek, ahol a feszültség ugyanolyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni az egész emberiséget veszélyeztető agresszió tűzfészkeit. A kongreszus felhívta a népeket: követeljék a nemzetközi biztonságon és a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló békés együttélés érvényesülését, szorgalmazzák a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neokolonializmus felszámolását. Követeljék az általános és teljes leszerelést, a katonai támaszpontok és szövetségek felszámolását, a nukleáris fegyverek alkalmazását, gyártását, kipróbálását és felhalmozását eltiltó nemzetközi konvenció elfogadását, valamint az agresszió összes formáinak beszüntetését. Követeljék, hogy a háborús célokra előirányzott összegeket fordítsák a nyomor megszüntetésére, az írástudatlanság felszámolására, az oktatás, az egészségügy fejlesztésére, követeljék az igazságtalanság kiküszöbölését, valamint azt, hogy minden nép saját belátása szerint használja fel nemzeti erőforrásait A felhívás kimondja, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság szavatolásának elengedhetetlen feltételeként végre kell hajtani az ENSZ-határozatokat. Ezek a követelmények megfelelnek az ENSZ-alapokmány, a bandungi konferencia, az el nem kötelezett országok konferenciája elveinek, valamint azoknak az elveknek, amelyeket nemrég hirdettek meg a különböző társadalmi rendszerű államok vezetői által aláírt békedeklarációban és okmányokban. ★ A Közel-Kelettel kapcsolatos kongresszusi okmány kimondja: „A pillanatnyi helyzet gyors és hatékony intézkedéseket követel. A békeszerető erők nemzeti és nemzetközi kötelessége, hogy aktívan részt vegyenek abban a tevékenységben, amely annyira szükséges mind a közel-keleti, mind pedig az egész világ népei szempontjából.” * (MTI) A békeerők moszkvai világkongresszusa zárónyilatkozatot fogadott el. Ebben megállapítja: a kongresszus csupán a kezdetet jelenti az emberek közötti kölcsönös megértés és együttműködés megszilárdítása érdekében, a béke, a nemzeti függetlenség, a nemzetközi biztonság, az emberi jogok és a társadalmi haladás javára történő együttes nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekben. A nyilatkozatban a kongresszus azzal a felhívással fordult az összes részt vevő nemzeti és nemzetközi szervezethez, hogy hagyja jóvá az állandó bizottságai által elfogadott beszámolókat és javaslatokat, s hajtsa végre őket. Felszólítja továbbá az összes érdekelt szervezetet, pártokat és mozgalmakat, hogy folytassák tevékenységüket az együttműködés, a párbeszéd és az egységes cselekvés szellemében, vagyis abban a szellemben, amely a moszkvai béketanácskozást jellemezte. _ A kongresszus megbízta a nemzetközi előkészítő bizottságot: küldjön delegációkat az ENSZ-be, az Afrikai Egységszervezethez és poás kormányközi szervezetekhez, amelyek informálták e szervezeteket a kongresszus határozatairól és javaslatairól. Ugyancsak az előkészítő bizottság feladatává teszi a zárónyilatkozat annak elősegítését, hogy a moszkvai kongresszus által kezdeményezett módon további eszmecserék bontakozzunk ki a kongresszuson részt vett szervezetek között újabb kontaktusokról és együttműködési lehetőségekről. Algéria nemzeti ünnepe (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsának elnökét, a minisztertanács elnökét Algéria nemzeti ünnepe, az algériai nemzeti felszabadító harc megindításának 19. évfordulója alkalmából. Péter János külügyminiszter ez alkalomból Abdelaziz Buteflika külügyminiszterhez intézett üdvözlő táviratot. ★ Tizenkilenc esztendővel ezelőtt, 1954. november 1-én a franciának hitt Algériában megszólaltak a fegyverek. Elkezdődött az algériai nép történetének legkiemelkedőbb fejezete, a fegyveres forradalmi harc a francia gyarmatosítók ellen. Az eviani békével csupán két és fél év után befejeződött küzdelem nem maradt algériai belügy. A haladó világ, s elsőként a szocialista országok, az első pillanattól kezdve kifejezték szolidaritásukat az FLN-nel, az algériai néppel. S nem maradt algériai belügy azért sem, mert a függetlenségi harc, majd a függetlenség elnyerése nem csupán Algériát formálta át, hanem változást hozott az arab világban, a fejlődő országok sokszínű nemzetközi koncertjében, sőt, a háború megrázkódtatta a francia belpolitikát és a franciák gondolkodásmódját is. Algéria függetlensége óta elkötelezte magát a nem kapitalista út mellett. Boumedien köztársasági elnök — több alkalommal is — három pontban foglalta öszsze a forradalom törekvéseit: forradalmian átformálni a falut, s megszüntetni a kizsákmányolás minden formáját, forradalmasítani az ipart, s erős munkásosztályt teremteni, s végül forradalmat véghez vinni a kultúrában. Az elért eredmények nagyok: a jelenleg az ország következő második négyéves tervét készítik elő, amely évi 10 százalékos ütemű gazdasági növekedést irányoz elő. Jól halad a földreform, a falu modernizálása, s algériai fiatalok milliói ülnek az iskolapadokban. Algéria nemcsak gazdasági-szellemi fejlődésének eredményeire lehet büszke, hanem a nemzetközi színtéren elért sikereire is. A fejlődő országok között — s általában a világpolitikában — szerzett tekintélyét bizonyítja, hogy az el nem kötelezett országok nemrégiben tartott csúcsértekezletének Algír adott otthont. Külpolitikájának haladó irányvonala — a közel-keleti konfliktusban elfoglalt álláspontja, harca az olajmonopóliumok ellen, kiemelkedő szerepe az arab és afrikai politikában — a szocialista országok és a haladó világ támogatásával számolhat. Hazánk és Algéria kétoldalú kapcsolatainak jelentőségét emelte ki Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének 1971-ben tett algíri látogatása is. Nemzeti ünnepén köszöntjük, és sok sikert kívánunk a baráti Algéria népének és vezetőinek. Nyolc szocialista ország külügyminiszter-helyetteseinek berlini eszmecseréje (ADN) Kedden és szerdán Berlinben tanácskozást tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügyminiszter-helyettesei. A találkozó részvevői eszmecserét folytattak kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A szívélyes baráti légkörben megtartott tanácskozást a nézetek azonossága jellemezte. Horst Lindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke fogadta a külügyminiszter-helyetteseket. Otto Winter, az NDK külügyminisztere fogadást adott tiszteletükre. Douglas-Home Moszkvába látogat (MTI) Szerdán hivatalosan bejelentették Londonban, hogy Sir Alec Douglas- Home külügyminiszter december 2-án háromnapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba , utazik. Tárgyalásain — amelyekre december 3-án és 4-én kerül sor Moszkvában — a kormányhoz közelálló források szerint központi helyet foglalnak majd el a kétoldalú kereskedelem kérdései. Az angol külügyminiszter látogatására Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter meghívása alapján kerül sor. Douglas Home utazását eredetileg 1972-re tervezték. A látogatás tervét azonban befagyasztotta a rossz emlékű incidens: 105 szovjet hivatalos személy indokolatlan kiutasítása Angliából 1971. végén tudvalevőleg holtpontra juttatta a brit—szovjet államközi kapcsolatokat.