Magyar Hírlap, 1974. április (7. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-25 / 112. szám
Megjelenik a hét minden napján, a hétfői szám vasárnap esti kiadásban is. Kiadja a lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1393. Pf. 305. Budapest VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ,ÁRA: SCHILLER Előfizetési díj egy hónapra 25,- Ft. Előfizethető a lapkézbesítőknél, postahivatalokban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (HH 1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 7. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1974. ÁPRILIS 25. CSÜTÖRTÖK Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítása Olyan törvény módosításáról, kiegészítéséről tárgyal a parlament, amely kihatással lesz a jövő generációjára is. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952-ben alkotott törvény óta változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális életében, a változások magukkal hozták a családi viszonyok fejlődését is. A házasságkötésekkel, a családdal kapcsolatos mostani törvénymódosítási javaslat két legfontosabb intézkedés köré csoportosul. Az egyik, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, a házassági szándék bejelentése és a házasságkötés között 30 napnak kell eltelnie. A meggondolatlan házasságkötések ellen irányul ez a rendelkezés, arra hivatott, hogy felébressze a házasulók felelősségét egymás és a társadalom iránt. A házasságkötési korhatár szigorítása ugyanezt célozza. Ezentúl a gyámhatóság kiskorú férfiaknál csak a 16., nőknél pedig a 14. életév betöltése után engedélyezi a házasságkötést, abban az esetben, ha előzőleg meghallgatja erről a házasulandók szüleit vagy törvényes gyámjukat. A házasságkötés ugyanis nem magánügy, nem lehet két, esetleg megfontolatlan fiatal hirtelen fellobbanása. Házasságkötésre akkor kerülhet sor, ha mind a két fél elég érett arra, hogy gyerekeket várjon és felnevelje őket. Ez a társadalom érdeke, de ez az érdeke az egyes embernek is. Mindezek a tervezett intézkedések megfelelnek a szocialista erkölcsi felfogásnak, védik a család és a házasság intézményét, fokozzák a gyermekért való felelősséget, amely döntő fontosságú a jövő generációja érdekében. A házasságról, a családról szóló törvényjavaslat a nők és a férfiak egyenjogúságának talaján született. Ezt nemcsak az előterjesztett tervezet szelleme igazolja, de külön pontja is, amely továbbfejleszti a nők névviselésére vonatkozó eddigi gyakorlatot. A mostanig érvényben levő lehetőségek mellett a feleség a férje családi nevéhez a saját utónevét is hozzákapcsolhatja. Tehát ha akarja, szakíthat azzal a kizárólag a magyar nyelvben használatos „né”-vel, amely például a külföldi utazáskor, a vízumkérő lapok kitöltésénél oly sok nehézséget okoz. De megtarthatja saját leánykori nevét is, vagy választhatja a hagyományos asszonynevet. A vagyonközösségre, a gyerektartásra vonatkozó kiegészítések a népesedéspolitikai határozat megvalósítását támogatják: minden asszony szívesebben vállalkozik gyermekszülésre, ha törvényadta lehetőségek biztosabb anyagi hátteret ígérnek számára. Válás esetén, a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdekeit veszik figyelembe, annál a szülőnél maradna, akinél testi, értelmi, erkölcsi fejlődése biztosítottabbnak látszik. Anyagi erőfeszítést vállalva az új intézkedéssel: ha az apán nem tudják behajtani a gyermektartási díj összegét, azt az állam a gyerek érdekében megelőlegezi. Parlamenti tudósítóink jelentik: A jelentős, nagy tanácskozások soha nem úgy, és nem azzal kezdődnek, hogy az elnök megnyitja a vitát. Ez alól nem kivétel az országgyűlés sem, hiszen a tárgysorozat beterjesztését és megszavazását óhatatlanul is megelőzi a képviselők folyosói találkozása: barátságos kézfogás, kedves, őszinte érdeklődés: mi újság, hogy mennek a dolgok? Ha a kérdés megfogalmazásában olykor van is némi formalitás — a beszélgetés, a csengetés előtti társalgás mindenkor őszinte és konkrét. A tavaszi ülésszak tegnapi megnyitója előtt például — függetlenül a később megszavazott napirendtől — a vidékről, főként a falvakból érkező képviselőket arról faggatták városi társaik, hogy milyen a határ, mennyire bírja még a vetés ezt az esőszegény időjárást? A válaszok megyénként, országrészenként, gazdaságonként megoszlottak, bár summázva mégiscsak az derült ki a beszélgetésekből, hogy meglehetősen nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdaságot az esőszegény évszakok valóságos sorozata. „Reménykedjünk” — mondta egy Bács-Kiskun megyei tsz-elnök, de akadtak, akik ugyanakkor az öntözés előnyeiről is számot adhattak. Ez azonban talán majd egy későbbi ülés témája lehet — a harmadik csengetés ugyanis tegnap egészen más témakör megvitatására szólította az ülésterembe a képviselőket. Néhány perccel 11 óra után megkezdődött a tavaszi ülésszak. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban. Apró Antal elnöki megnyitó beszéde Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. A termékeny kutatómunka mellett a neves agrártudás mindvégig széles körű közéleti tevékenységet is folytatott. 1953 óta volt országgyűlési képviselő, s hosszú éveken át a mezőgazdasági bizottság tagja — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett. Apró Antal közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Békés megyei 8-as számú választókerületben megválasztott Németh Ferenc országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés Németh Ferenc országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki — az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert munkájához. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunytéval — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségétől javaslat érkezett az országgyűléshez. A javaslatot dr. Pesta László ismertette. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Somogyi József Kossuth-díjas szobrászt, országgyűlési képviselőt egyhangúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát szintén ismertették az országgyűléssel. Az Országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő : 1. Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 2. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről; 3. Interpellációk. Ezután a napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter: • Összhangban a társadalom követelményeivel Dr. Korom Mihály bevezetőben elmondta: " Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe, korszerű rendelkezéseket hozott. A törvény akkori indokolása abban jelölte meg a jogi szabályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak olyan erősítését, amellyel a család ........szilárd és harmonikus közösségé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocialista embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát”. Most, több mint két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak, és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. 1952 óta gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetében. E változásokkal párhuzamosan fejlődtek a családi viszonyok is. Szükséges tehát, hogy most megteremtsük az összhangot szocializmust építő társadalmunk követelményei és a családjogi törvény rendelkezései között is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az országgyűlésünk által most tárgyalt téma elsőrendű társadalmi jelentőségű, olyan közügy, amely hazánk minden állampolgárát közvetlenül érinti, de kihatással lesz a jövő nemzedékekre is. A törvényhozás, és a kormány eddig is a jelentőségének megfelelően foglalkozott a család intézményét közvetlenül és közvetve érintő kérdésekkel. Azok az intézkedések — közöttük számos jogszabály megalkotása —, amelyeket eddig tettünk a családi kapcsolatok erősítése, a nők egyenjogúságának kiteljesedése, az anyák, a gyermekek, az ifjúság érdekében, a munkajog, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a nevelés, a kultúra stb. terén, közvetlenül vagy közvetve, mindjobban igazi szocialista tartalommal töltik meg családjogi törvényünk rendelkezéseit is. Az elmúlt évek nagy jelentőségű intézkedései közül utalt a miniszter a nőpolitikai határozatokra, az ifjúsági törvény megalkotására, a népesedéspolitikai feladatokra, a gyermekes családok helyzetének könnyítésére. Ezután elmondta: a kormány számos intézkedést tett, amelyek csökkentik a gyermekneveléssel járó költségeknek a családot terhelő részét, illetőleg növelik ebben a társadalmi részvételt, készpénzjuttatásokkal és sok más kedvezménnyel. A családok százezreit juttattuk új lakáshoz, jelentősen fejlesztettük a gyermekintézmények hálózatát. Intézkedéseket tettünk a dolgozók, különösen pedig a munkáscsaládok életszínvonalának emelésére, a népgazdaság számosFolytatása a 2. oldalon)