Magyar Hírlap, 1974. április (7. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-25 / 112. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, a hétfői szám vasárnap esti kiadásban is. Kiadja a lapkiadó Vállalat. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 1393. Pf. 305. Budapest VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ,­ÁRA: SCHILLER Előfizetési díj egy hónapra 25,- Ft. Előfizethető a lapkéz­besítőknél, postahivatalokban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Válla­lat (HH 1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizo­mányosai terjesztik. 7. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­4. ÁPRILIS 2­5. CSÜTÖRTÖK Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítása Olyan törvény módosításáról, kiegé­szítéséről tárgyal a parlament, amely kihatással lesz a jövő generációjára is. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952-ben alkotott tör­vény óta változások történtek társadal­munk politikai, gazdasági és kulturális életében, a változások magukkal hoz­ták a családi viszonyok fejlődését is. A házasságkötésekkel, a családdal kapcsolatos mostani törvénymódosítási javaslat két legfontosabb intézkedés köré csoportosul. Az egyik, hogy az ed­digi gyakorlattól eltérően, a házassági szándék bejelentése és a házasságkö­tés között 30 napnak kell eltelnie. A meggondolatlan házasságkötések ellen irányul ez a rendelkezés, arra hivatott, hogy felébressze a házasulók felelőssé­gét egymás és a társadalom iránt. A házasságkötési korhatár szigorítása ugyanezt célozza. Ezentúl a gyámható­ság kiskorú férfiaknál csak a 16., nők­nél pedig a 14. életév betöltése után engedélyezi a házasságkötést, abban az esetben, ha előzőleg meghallgatja erről a házasulandók szüleit vagy tör­vényes gyámjukat. A házasságkötés ugyanis nem magánügy, nem lehet két, esetleg megfontolatlan fiatal hirtelen fellobbanása. Házasságkötésre akkor kerülhet sor, ha mind a két fél elég érett arra, hogy gyerekeket várjon és felnevelje őket. Ez a társadalom érde­ke, de ez az érdeke az egyes embernek is. Mindezek a tervezett intézkedések megfelelnek a szocialista erkölcsi felfo­gásnak, védik a család és a házasság intézményét, fokozzák a gyermekért való felelősséget, amely döntő fontosságú a jövő generációja érdekében. A házasságról, a családról szóló tör­vényjavaslat a nők és a férfiak egyen­jogúságának talaján született. Ezt nem­csak az előterjesztett tervezet szelleme igazolja, de külön pontja is, amely to­vábbfejleszti a nők névviselésére vo­natkozó eddigi gyakorlatot. A mostanig érvényben levő lehetőségek mellett a feleség a férje családi nevéhez a saját utónevét is hozzákapcsolhatja. Tehát ha akarja, szakíthat azzal a kizárólag a magyar nyelvben használatos „né”-vel, amely például a külföldi utazáskor, a vízumkérő lapok kitöltésénél oly sok ne­hézséget okoz. De megtarthatja saját leánykori nevét is, vagy választhatja a hagyományos asszonynevet. A vagyonközösségre, a gyerektartásra vonatkozó kiegészítések a népesedés­­politikai határozat megvalósítását tá­mogatják: minden asszony szívesebben vállalkozik gyermekszülésre, ha törvény­­adta lehetőségek biztosabb anyagi hát­teret ígérnek számára. Válás esetén, a gyermek elhelyezésénél a gyermek ér­dekeit veszik figyelembe, annál a szü­lőnél maradna, akinél testi, értelmi, er­kölcsi fejlődése biztosítottabbnak lát­szik. Anyagi erőfeszítést vállalva az új intézkedéssel: ha az apán nem tudják behajtani a gyermektartási díj összegét, azt az állam a gyerek érdekében meg­előlegezi. Parlamenti tudósítóink jelentik: A jelentős, nagy tanácskozások soha nem úgy, és nem azzal kezdődnek, hogy az elnök megnyitja a vitát. Ez alól nem ki­vétel az országgyűlés sem, hiszen a tárgysorozat beterjeszté­sét és megszavazását óhatatlanul is megelőzi a képviselők fo­lyosói találkozása: barátságos kézfogás, kedves, őszinte érdek­lődés: mi újság, hogy mennek a dolgok? Ha a kérdés megfo­galmazásában olykor van is némi formalitás — a beszélgetés, a csengetés előtti társalgás mindenkor őszinte és konkrét. A tavaszi ülésszak tegnapi megnyitója előtt például — füg­getlenül a később megszavazott napirendtől — a vidékről, fő­ként a falvakból érkező képviselőket arról faggatták városi tár­saik, hogy milyen a határ, mennyire bírja még a vetés ezt az esőszegény időjárást? A válaszok megyénként, országrészen­ként, gazdaságonként megoszlottak, bár summázva mégis­csak az derült ki a beszélgetésekből, hogy meglehetősen nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdaságot az esőszegény évszakok va­lóságos sorozata. „Reménykedjünk” — mondta egy Bács-Kis­­kun megyei tsz-elnök, de akadtak, akik ugyanakkor az öntö­zés előnyeiről is számot adhattak. Ez azonban talán majd egy későbbi ülés témája lehet — a harmadik csengetés ugyanis tegnap egészen más témakör megvitatására szólította az ülés­terembe a képviselőket. Néhány perccel 11 óra után megkezdődött a tavaszi ülésszak. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin sze­nátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánk­ban. Apró Antal elnöki megnyitó beszéde Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. A termékeny kutatómunka mellett a ne­ves agrártudás mindvégig széles körű köz­életi tevékenységet is folytatott. 1953 óta volt országgyűlési képviselő, s hosszú éve­ken át a mezőgazdasági bizottság tagja — mondotta. Az országgyűlés néma felállás­sal adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlé­két jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismerte­tett. Apró Antal közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az Or­szágos Választási Elnökség jelentését tu­domásul vette, és a választási jegyző­könyv alapján megvizsgálta a Békés me­gyei 8-as számú választókerületben meg­választott Németh Ferenc országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a tör­vényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselő iga­zolását. Az országgyűlés Németh Ferenc országgyűlési képviselőt igazoltnak jelen­tette ki — az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert munkájához. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország­­gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfe­lelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József el­hunytéval — megüresedett hely betölté­sére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Elnökségétől javaslat érkezett az országgyűléshez. A ja­vaslatot dr. Pesta László ismertette. A ja­vaslatnak megfelelően az országgyűlés So­mogyi József Kossuth-díjas szobrászt, or­szággyűlési képviselőt egyhangúlag az El­nöki Tanács tagjává megválasztotta. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter a Miniszter­­tanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak ki­adták, s az országgyűlés tagjai között szét­osztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát szintén ismertették az országgyűléssel. Az Országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a kö­vetkező : 1. Törvényjavaslat a házasságról, a csa­ládról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szöve­géről; 2. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről; 3. Interpellációk. Ezután a napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sa. Dr. Korom Mihály igazságügyi minisz­ter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter: •­­ Összhangban a társadalom követelményeivel Dr. Korom Mihály bevezetőben elmond­ta: " Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfo­gadott családjogi törvény volt az első egy­séges, már az új­ társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe, korszerű rendelkezéseket hozott. A törvény akkori indokolása abban jelöl­te meg a jogi szabályozás célját, hogy se­gítse elő a családi kapcsolatoknak olyan erősítését, amellyel a család ........szilárd és harmonikus közösségé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocialista em­bereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát”. Most, több m­int két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak, és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. 1952 óta gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági, kultu­rális és egészségügyi helyzetében. E vál­tozásokkal párhuzamosan fejlődtek a csa­ládi viszonyok is. Szükséges tehát, hogy most megteremtsük az összhangot szocia­lizmust építő társadalmunk követelmé­nyei és a családjogi törvény rendelkezé­sei között is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az or­szággyűlésünk által most tárgyalt téma elsőrendű társadalmi jelentőségű, olyan közügy,­ amely hazánk minden állampol­gárát közvetlenül érinti, de kihatással lesz a jövő nemzedékekre is. A törvényhozás, és a kormány eddig is a jelentőségének megfelelően foglalkozott a család intézményét közvetlenül és köz­vetve érintő kérdésekkel. Azok az intéz­kedések — közöttük számos jogszabály megalkotása —, amelyeket eddig tettünk a családi kapcsolatok erősítése, a nők egyenjogúságának kiteljesedése, az anyák, a gyermekek, az ifjúság érdekében, a munkajog, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a nevelés, a kul­túra stb. terén, közvetlenül vagy közvet­ve, mindjobban igazi szocialista tarta­lommal töltik meg családjogi törvényünk­ rendelkezéseit is. Az elmúlt évek nagy jelentőségű in­tézkedései közül utalt a miniszter a nő­politikai határozatokra, az ifjúsági tör­vény megalkotására, a népesedéspolitikai feladatokra, a gyermekes családok hely­zetének könnyítésére. Ezután elmondta: a kormány számos intézkedést tett, ame­lyek csökkentik a gyermekneveléssel járó költségeknek a családot terhelő részét, il­letőleg növelik ebben a társadalmi rész­vételt, készpénzjuttatásokkal és sok más kedvezménnyel. A családok százezreit jut­tattuk új lakáshoz, jelentősen fejlesztet­tük a gyermekintézmények hálózatát. In­tézkedéseket tettünk a dolgozók, különö­sen pedig a munkáscsaládok életszínvona­lának emelésére, a népgazdaság számos­­Folytatása a 2. oldalon)

Next