Magyar Hírlap, 1974. szeptember (7. évfolyam, 240-269. szám)
1974-09-01 / 240. szám
k. Athéni és nicosiai helyzetjelentés A görög miniszterelnök beszéde (Folytatás az 1. oldalról) mióta két héttel ezelőtt kiadták a tűzszüneti parancsot.. Jól értesült nicosiai forrás szerint a ciprusi válság politikai rendezését célzó tárgyalások felújítása mellett foglalt állást az amerikai kormány abban az üzenetben, amelyet William Crawford, az Egyesült Államok új nicosiai nagykövete nyújtott át szombaton Kleridesz ügyvezető elnöknek. Mint az AFP nicosiai tudósítója hangsúlyozza, a ciprusi görögök még mindig remélik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt fognak tárgyalni a ciprusi válság rendezéséről. A nicosiai kormányhoz közelálló források szerint Kleridesz lehetségesnek tartja az érdekelt felek tárgyalásainak újrafelvételét, ha a török haderők visszavonulnak a mostani ciprusi állásaikból, és ha Ankara rugalmasabb lesz az újabb konzultációkon. Makariosz érsek, Ciprus törvényes elnöke kijelentette, hogy Ciprust két szerencsétlenség sújtja: a törökök és az EOKA—B terrorszervezet bűnöző tagjai. A francia televíziónak pénteken este néhány órával a politikai tanácsadója. Vasszosz Lisszaridesz ellen meghiúsult merénylet után adott nyilatkozatában rámutatott, hogy az EOKA—B a politikai merényletek útjára lépett. Az ilyen bűntényeket meg kell torolni — mondotta. Törökország ciprusi jelenlétéről szólva Makariosz emlékeztetett arra, hogy Törökország az erő pozíciójából indul ki. „Készek vagyunk tárgyalások megkezdésére, de fegyveres fenyegetés árnyékában nem lehet tárgyalni. A tanácskozásokon csak bizonyos feltételek teljesítése után kerülhet sor. A török hadseregnek vissza kell vonulnia a genfi értekezleten kijelölt tűzszüneti vonalak mögé” — hangsúlyozta Makariosz. Valószínűleg a vártnál rövidebb időn belül jelenti majd be a görög kormány az általános választások időpontját — mondotta Konsztantin Karamanlisz miniszterelnök a szaloniki nemzetközi vásár megnyitása alkalmából elhangzott beszédében. A görög kormányfő azonban nem titkolta, hogy a választások időpontjának kitűzése a politikai erők magatartásától, és az ország politikai életét befolyásoló tényezőktől függ. Hangsúlyozta, hogy a ciprusi válság folytatódása akadályozza az olyan „valóságos és haladó demokrácia” megteremtését, amelyben az összes görög helyet kapna. Karamanlisz elítélte mindazokat, akik demagóg nyomást gyakorolnak a kormányra, és azt követelik, hogy egy hónap alatt számolja fel a hét év alatt történtek következményeit. „A diktatúra bonyolult gépezetének felbomlása a leggyorsabb ütemben halad — mutatott rá. — A nép szabadságának biztosítéka, hogy a hadsereg ismét a maga dolgai végzi, és a polgári hatalom ellenőrzése alatt áll.” A ciprusi kérdésről szólva a görög miniszterelnök elítélte Törökország magatartását. Arra figyelmeztette a törököket, hogy saját maguk és a világbéke veszélyeztetése nélkül nem tarthatják meg, amit erőszakkal szereztek meg. Görögország tisztában van a görög— török barátság hasznos voltával — folytatta Karamanlisz —, de azt kívánja, hogy Törökország pozitív lépésekkel teremtse meg a jószomszédi viszony helyreállításához szükséges feltételeket. A görög kormányfő végül fájdalmas csalódásnak minősítette azt a tényt, hogy a NATO képtelennek bizonyult a tagállamai közötti konfliktus veszélyének elhárítására, és Törökország ciprusi hadműveleteinek megakadályozására, de — mint mondotta —, Görögország, noha kiválik a NATO katonai szervezetéből, Nyugat-Európához fűződő politikai kapcsolatait fenn akarja tartani. Karamanlisz görög miniszterelnök biztosította Klerideszt, Ciprus ügyvezető elnökét, hogy Athén a ciprusi kérdés igazságos rendezéséig politikai, erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti kormányát. A görög állásfoglalást egy péntek este Athénban nyilvánosságra hozott közlemény tartalmazza, amely beszámol Karamanlisz és Kleridesz telefonbeszélgetéséről. A beszélgetés során Kleridesz tájékoztatta a görög miniszterelnököt a ciprusi helyzet legújabb fejleményeiről, és a kormánya előtt álló nehézségekről. MaSYSR HIRlQPI NEMZETKÖZI POLITIKA - FÓRUM ^ ^^taszeptemeri, vasarnap 3 A portugál kormány gazdasági intézkedései Az angolai reakciós csoportok szervezkedése (Reuter, AP) A portugál minisztertanács pénteken késő éjszaka befejeződött ülésén úgy döntött, hogy feloldja a bérek május végén elrendelt befagyasztását — jelentették be szombaton reggel Lisszabonban. A kabinet ugyanakkor intézkedéseket hozott a béremelések inflációs hatásának megakadályozására. Lisszabonban pénteken este bejelentették, hogy a Portugál Demokrata Párt, a Liberális Párt és a Haladás Pártja „Demokratikus egységfrontot” alakított. A front nyilatkozata szerint a középjobb pártokból álló tömörülés nyitva áll minden olyan csoport előtt, amely „nem marxista alapokon álló demokrácia” létrehozásának jelszavát tűzte zászlajára. Az Angolai Nemzeti Felszabadítási Front (FNLA) pénteken közleményben hívta fel a figyelmet az angolai fehér telepesek reakciós csoportjának szervezkedésére. A közlemény megállapítja, hogy a fajgyűlölők a luandai junta szeme láttára szervezkednek, és a portugál hadsereg, illetve a rendőrség egyes tagjainak közvetítésével tesznek szert fegyverekre. A szélsőségesek célja, hogy az ország déli részén kialakítsák saját befolyási övezetüket, feszült helyzetet teremtsenek az országban, és gyűlöletet szítsanak Angola fehér és fekete bőrű lakosai között — hangsúlyozza árközlemény. Az USA közvéleménye teljes amnésztiást követel a vietnami katonai szolgálatot megtagadóknak (MTI) Ford amerikai elnök szombaton James Schlesinger hadügyminiszterrel és William Saxle igazságügy-miniszterrel tanácskozott az amerikai társadalom „vietnami háború ütötte sebeinek begyógyítását célzó” részleges és feltételes amnesztia tervezetéről. Ford elnök az elődjének bukásához vezető Watergate-válság „hosszú nemzeti lidércnyomásának” lezárására tett engesztelő gesztusai sorában augusztus 19-én a háborús veteránok szövetségének közgyűlésén mondott beszédében „megbocsátásra” hívott fel a vietnami katonai szoglálatot megtagadó amerikai fiatalemberek iránt. A Pentagon adatai szerint 28 000 olyan fiatalról van szó, aki még nem került a katonai hatóságok kezére, és további 23 000—24 000-ről, akik már büntetést kaptak, illetve vád vagy vizsgálat alatt állnak. A hivatalos adatok csupán 5600 külföldön tartózkodó szolgálatmegtagadót tartanak nyilván, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója azonban 30 000—50 000 főre becsüli, a behívás vagy büntetés elől külföldre menekült fiatalok számát. Az általános és feltétel nélküli amnesztiát követelő társadalmi szervezetek képviselői pénteken 50 000 aláírással támogatott petíciót adtak át a Fehér Háznak, hangsúlyozva: a vietnami háborúban szolgálni nem hajlandó fiatalok lelkiismereti meggyőződésüket követték és nem fognak eleget tenni a „megbánás” követelményének. Robert Musil, az általános és feltétel nélküli amnesztiáért küzdő országos bizottság nevében a Washington Post szombati számában közölt nyílt levelében rámutat: hivatalosan csak mintegy 50 000-re teszik a részleges amnesztiában részesítendők számát, holott több mint félmillió vietnami veteránt szereltek le „feddéssel”, több tízezer polgári személyt ítéltek el vagy helyeztek vád alá a háború elleni fellépésük miatt. (AP) Az amerikai hatóságok péntek délután visszaengedték Kanadába Ronald Anderson katonaszökevényt, akit az USA határőrei nemrég kanadai területen elfogtak, és visszahurcoltak az Egyesült Államokba. Az ottawai kormány hivatalos jegyzékben tiltakozott az önkényes akció miatt, s e jegyzéket követően bocsátották szabadon Andersont. ANDREJ GROMIKO, a Szovjetunió külügyminisztere szombaton fogadta Muhammed Szaleh Mutiját, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét. Véleményt cseréltek a kétoldalú, szovjet-dél-jemeni kapcsolatokról, valamint a közel-keleti helyzetről. MEMENTÓK évfordulóról, ha úgy tetszik, kettős évfordulóról emlékezünk. Harmincöt éve tört ki a második világháború. Hozzátehetünk azonban egy másik, ritkábban emlegetettet: huszonkilenc éve, hogy nem tört ki a harmadik. S minden reményünk megvan, hogy egy, öt, tíz év múlva — elégedetten hozzátehetjük a másik, párhuzamos forduló évszámát. Egyébként is addig fogunk csak megemlékezni a második világháború kitörésének dátumáról, amíg a harmadiknak a veszélye teljesen el nem múlik fejünk felől. A megemlékezés tehát figyelmeztetés, mementó. De az is memento — mégpedig pozitív —, hogy csaknem három évtizede, igen nagy feszültségek közepette is sikerült megőrizni a békét. Ha ennek a sikernek okait keressük, a sorban elöl áll az erőviszonyok változása a békét akarók, e széles körön belül a szocialista közösség javára. Ott áll továbbá a tudat, hogy a modern fegyverek apokaliptikus pusztítást vinnének végbe a világ legcivilizáltabb részein. De mindez csak a félelem egyensúlyát, az állig felfegyverzettség bizonytalan békéjét teremti meg. A szocialista országok a második világháború befejezése óta arra törekednek, hogy Európa politikai kapcsolatrendszerébe beépítsék a válságok elhárításának biztosítékait, a feszültségek csökkentésének és az államok közötti bizalom növelésének mechanizmusát. A félelem egyensúlya helyett a bizalom egyensúlyát kell megteremteni, amenynyire ez a különböző társadalmi rendszerű országok között lehetséges. Az együttműködés tehát a harmadik kulcsfogalom, amely magyarázza a hosszú és reményteljes békekorszak létrejöttét. Az államok közötti együttműködés különböző formái növelik a békéhez szükséges bizalmat és az érdekeltséget ennek fenntartására. Ilyen nagy — az együttműködésben rejlő lehetőségeket kihasználó — biztosítékrendszer készül most Genfben, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten is. Soha nem épült még a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének ilyen, egész földrészt (sőt, kettőt: Európát és Észak-Amerikát) átfogó rendszere: a múlt években elért nem csekély eredményeket magasabb szintre emelik, politikai és erkölcsi kötelezettségeket magukba foglaló szabályokat alkotnak. Politikai együttműködés, gazdasági kapcsolatok, kulturális csere — ezek a fő témák, ezeken belül azonban aprólékosan kidolgozzák a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztésének útjait. Csak néhányat említve a sok részlet közül: az országterület sérthetetlenségének leszögezésétől, az ipari kooperáció továbbfejlesztésén át a művészeti és a tudományos ismeretek gazdagabb megismertetéséig terjed a széles skála. Genfben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet okmányszövegező — második — szakasza folyik. Egy esztendeje kezdték a munkát a külügyminiszteri találkozó (az első szakasz) döntése alapján. Július 26-ig teljes létszámmal dolgoztak, ekkor a küldöttek nagy többsége nyári szabadságra ment, a titkárság és minden delegációból egykét munkatárs Genfben maradt a konzultációk folyamatosságának fenntartására, most pedig, szeptember 2-án, ismét megindul nagy apparátussal a szövegezés. A munka tehát — ha nem is olyan gyors ütemben, ahogyan mi szeretnénk — halad. Július végéig a szövegek több mint fele készült el, hivatalosan regisztrált, kisebb függő részletektől eltekintve, elfogadásra kész formában. E papírra vetett szövegekben rendkívül fontos megállapítások vannak, mint például a határok sérthetetlenségének leszögezése, valamint más öt alapelv, a gazdasági kapcsolatokra vonatkozó sok részletet is megfogalmaztak, s mi több, az oly sokat vitatott harmadik napirendi pont keretében is haladtak (ellentétben az előző hónapokkal), több passzust papírra vetettek két olyan kényes területen, mint az információkhoz való hozzájutás és a családegyesítés. Hátravan a szövegezés kisebbik fele. Lesznek még nehéz viták, a hátralevő pontok egy része ugyanis kényes katonai, politikai és ideológiai kérdéseket érint. Az együttműködés alapelvei között hamarosan sorra kerül például a népek önrendelkezési joga, a gazdasági kapcsolatok napirendi pontjánál a hátrányos megkülönböztetések megszüntetése, s a kulturális és az emberi kapcsolatok több részlete, valamint az értekezlet intézményesítése, megőrzése a jövő számára. Genf nem könnyű terep, a magyar diplomaták és szakértők a megmondhatói, akik egy esztendeje ott dolgoznak. De a kerekek forognak. Feladatuk — és ebben sok szocialista és nyugati küldött is egyetért —, hogy a szövegezés során világos, megvalósítható, az enyhülést segítő okmányokat fogalmazzanak, s mindez csak annyi ideig tartson, amennyi a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges. Ezután következik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza, amelynek helyszíne Helsinki lesz, s amelyet a szocialista országok és több más kormány véleménye szerint a legmagasabb szinten kellene megtartani. Genfből gyakran érkezik hír kemény vitákról, de ez bizonyos keretek között — addig, amíg nem szándékos időhúzásról, vagy méltatlan követelések szolgálatába állított politikai nyomásról van szó — érdeme ennek a konferenciának. Nagy horderejű Európa-charta készül, s bizonyos fokig természetes, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok küldöttei viták közepette alakítják ki a mindenki számára elfogadható kompromiszszumokat. Ez teszi egyáltalán lehetővé, hogy a későbbiek folyamán mindenki be is tarthassa a megállapodásokat — ha megvan benne a jóakarat. A Varsói Szerződés országai, amikor az értekezletet kezdeményezték, úgy indultak ennek a tanácskozásnak, hogy az legyen kiegyensúlyozott, ne „a Szovjetunió érdekeit szolgálja”, ne is az Egyesült Államokét, vagy külön valaki másét, hanem a részvevők mindegyikét együtt. Fentebb arról szóltunk, hogy csaknem három évtizede béke van Európában. Közben azért nemegyszer aggodalmasan megdobbant a szívünk: fel ne boruljon ez az állapot! Így volt ez a Nyugat-Berlin körüli válságok idején, később a közel-keleti háborúk kitörésekor, most pedig Ciprus miatt. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten formálódó szabályrendszer az ilyen aggodalmakat és veszélyeket segít majd csökkenteni. Az alapelvek között ott található például a viták békés rendezésének kötelezettsége és a más országok belügyeibe való beavatkozás tilalma — mindkettőnek az érvényesülése fontos lenne a ciprusi válság megoldásához. A genfi biztonsági értekezleten ott ül Ciprus, Görögország, Törökország, Anglia és az Egyesült Államok küldöttsége, valamennyi országé, amelynek eddig aktív szerepe volt a sziget körüli válságban. Ha az Európa-charta már életbe lépett volna, talán másképp alakul a helyzet. Nem biztos, hogy megakadályozhatta volna a ciprusi események kirobbanását, de talán más irányba fordította volna az eseményeket, segített volna erőteljesebben, vagy gyorsabban érvényesíteni az együttélési kódex alapelveit. A genfi biztonsági értekezlet azonban még csak ezután fogja tető alá hozni a kódexet. Szeptember 2-án folytatja munkáját, egy nappal azután, hogy a második világháború kitörésére emlékezünk. Akár gondolnak erre a küldöttek, akár nem, aligha lehet méltóbban megemlékezni erről az évfordulóról. iNJATAR IMRE A Német KP elnökségének nyilatkozata a második világháború kitörésének évfordulóján (TASZSZ) A Német KP vezetőségének elnöksége nyilatkozatot adott ki abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezelőtt, szeptember 1-én robbantotta ki a hitleri fasizmus a második világháborút. Mint a nyilatkozat rámutat, az évforduló arra figyelmezteti a demokratikus és békeszerető erőket, hogy fokozottabban munkálkodjanak a béke megőrzésén, a biztonság elérésén és az enyhülés kiterjesztésén. Jelenleg Európában és az egész világon új erőviszonyok keletkeztek. A nemzetközi események alakulása mindinkább a szocialista és a haladó erőktől függ. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békeszerető politikája következtében, annak eredményeként, hogy a tőkésországokban is fokozódik a békeszerető és haladó erők befolyása, lehetővé vált, hogy Európát a tartós béke és együttműködés kontinensévé változtassuk — hangoztatja a nyilatkozat. Az elnökség kiemeli az NSZK és a szocialista államok közötti szerződések jelentőségét. Rámutat: most a továbbiakban is arra kell törekedni, hogy legfelsőbb szinten sikeresen befejeződjön az európai biztonsági és együttműködési értekezlet.