Magyar Hírlap, 1975. február (8. évfolyam, 32-59. szám)

1975-02-10 / 41. szám

2 KÖZLEKEDÉS, BIZTONSÁG Ezen a héten két, egymástól távoleső, mondhatni ellentétes oldalról közelítünk a téma felé. Mindkét riport közös kicsen­gése, két szakember azonos tapasztalata, a közlekedésben részt vevők közös, nö­vekvő felessége. Enélkül nincs javulás —­ mégoly szigorúság, vagy széles körű ne­velés mellett sem. HÉTFŐI MAGYAR HÍRLAP \XP­ 1975. FEBRUÁR 10. Ötlet, rugalmasság, szakértelem Férelemérzet helyett veszélytudat Táskájának mélyéről egy iskolai óra­rendet vesz elő Mező Béla rendőr őr­nagy, a Fehér megyei közlekedésbizton­sági tanács titkára. Nagy keletje volt a gyerekek között, végül már jutalmul adták a pedagógusok a fegyelmezett, jó tanulóknak. Az órarend színes nyomású, szellemes rajzokkal­­ és a legfontosabb KRESZ- táblákkal oktat. Figyelemre méltó ötlet, de nem az egyetlen. A téli szünetre ké­szített röplapok, a nyári vakációra eső országjárást segítő térképek és figyel­meztetők, gondosan kidolgozott óvodai és iskolai közlekedésbiztonsági tematika — pillanatok alatt beteríti velük az asz­talt Mező Béla. Kérdezni sem kell, „tollba mondja” a sokéves munka tapasztalatait, módsze­reit, követendő tanulságait. — A gyerekek ugyanolyan körülmé­nyek között vesznek részt a forgalom­ban, mint a felnőttek, viszont sokkal ke­vesebb ismerettel rendelkeznek. Ez nagy­ felelősséget ró a felnőttekre. A gyerekek­nél az életkori sajátosságoknak megfe­lelően kell elkezdeni, s állandóan bizto­sítani a felkészítést. A félelemérzet he­lyett a veszélyérzetet, majd a veszélytu­datot kell kialakítani, mert csak ezután beszélhetünk érdemiben megelőzésről. Óvodától érettségiig Mi­t nem érne azonban a pontos fogal­mazás, ha nem lenne mögötte hallatla­nul nagy munka, ezernyi ötlet, szívós ki­tartás. A megyei közlekedésbiztonsági ta­nács olyan segédanyagot készített az óvo­dai és az iskolai K­R­ES­Z -ok­tatáshoz, amely a tantervi anyagba építve nem je­lent külön megterhelést sem a tanulók­nak, sem a pedagógusoknak. A két vég­pont? Az Ikarus óvodájában most nem szilva vagy körte, hanem mondjuk, stop­tábla a jele Pistikének; ha pedig érettsé­gizni fog, már a gépjárművezetői jogo­sítványt is átveheti. Több iskolában fo­lyik — kísérleti jelleggel — ez a munka és számottevő eredményeket hoz. De óriási tábora van a vetélkedőknek, az iparitanuló-intézetben található társasjá­tékoknak, a segédmotoros igazolványok megszerzésének. — Miért ez a gyermekcentrikusság, hi­szen köztudottan még mindig a felnőttek­kel van a legtöbb baj? — Az a határozott véleményem, hogy egyszerre kell tenni a máért és a holna­pért — mondja Mező Béla őrnagy. — Mi ennek igazságát különösen érezzük, mert olyan közigazgatási egységben dolgozunk, AZ ÉLET MEGFIZETHETETLEN,­­AMIVEL MEGÓVHATJA. LE­SZÁLLÍTOTT ÁRON KAPHA­TÓ A FEJÉR MEGYEI KIS­KERESKEDELMI ÉS SZÖVET­KEZETI SZAKÜZLETEKBEN­­ . Sportpropaganda A kerékpárosok figyelmét felkelteni,­­ világítást ösztönözni — állandó feladat ahol különlegesek az adottságok. A me­gyében a gépjárműforgalom sűrűsége negyvenkét százalékkal, az összforgalmi terheltség pedig száz százalékkal maga­sabb az országos átlagnál. Önkéntes vizsgázók Az átmenő forgalom nehézségeit, a más vidékekről, a fővárosból és nem rit­kán külföldről érkező gépjárművezetők fegyelmezetlenségeit csupán a rendőri in­tézkedések, fokozott ellenőrzések enyhí­tik. Éppen ezért a „hazai” lakosság — legyen az gyalogos, kerékpáros, gépjár­művezető — neveléséért, oktatásáért még többet tesznek. A példák tömkelegét említi a közle­kedésbiztonsági tanács titkára. Esztendők óta folyik az önkéntes továbbképzés, amelyhez szakértő előadókat biztosíta­nak. Kialakult kapcsolataik vannak üze­mekkel, állami gazdaságokkal, termelő­szövetkezetekkel, megtalálhatók minde­nütt, a­hol szót lehet és kell ejteni a köz­lekedésről, a tennivalókról. . Tavaly 36 ezer gépjárművezető és több m­int 80 ezer gyalogos, kerékpáros vett rész­t ezeken az előadással, bemutatóval, filmvetítéssel egybekötött vitáikon. Ez év januárjában 92 előadáson hatezer gép­­járművezető hallgatta meg a megye köz­lekedési helyzetéről, a veszélyes helyek­ről, a tipikus baleseti forrásokról, a sza­bályok változásairól szóló előadásokat.­­ Éppen most érkezett be egy jelentés az enyingi Vörös Hajnal Tsz-ből. Kétszáz hallgatója volt az előadásnak. Ez a láto­gatottság általános. Szóba kerül Székesfehérvár legnagyobb üzeme, a Videoton is. Kitűnő az együtt­működés ezzel a gyárral, sokat vállal magára az anyagiakból is. Az iskolai KRESZ-oktatáshoz például közösen ké­szítették a kiadványt a közlekedésbizton­sági tanáccsal. — S mit tud nyújtani a tanács „ellen­értékként”? — kérdezem, inkább csak csipkelődésből. De a válasz nagyon ko­moly. — A gyárnak tekintélyes kocsiparkja van, s egy időben sok volt az összeütkö­zésekből eredő kár. Például 1971-ben 68 balesetből 46 saját hibából eredt. Megál­lapodtunk a rendszeres továbbképzésben. Bemutatókat, vitákat rendeztünk. Az eredmény: napjainkban — bár a megtett kilométer megduplázódott — a balesetek száma nyolcra csökkent, s ebből négy a saját hibás. Gyors reagálás Több olyan vállalat és intézmény van, amelyik szerződést kötött a továbbkép­zésre, az önkéntes KRESZ-vizsgák lebo­nyolítására. Közöttük is figyelemre méltó az Ikarus, ahol szintén nagyon gyakori volt a kocsitörés, s jelentős az ebből ere­dő népgazdasági kár. A gyár vezetői úgy határoztak, hogy az önkéntes vizsgán el­ért jeles eredményért 200 forint, a jóért 100, a közepesért pedig 50 forint fizetés­­emelést adnak. Egy ilyen vizsga három évig érvényes, illetve addig, amíg a gép­­járművezetőnek nincs saját hibából ere­dő balesete vagy ittas vezetése. Az ered­mény itt is­ lényegében megszűnt a ko­csitörés, ötlet, rugalmasság, szakértelem — ta­lán így lehetne összefoglalni azt a tevé­kenységet, amelyet ebben a megyében a közlekedésbiztonsági tanács vezetésével a széles körű aktívahálózat végez. — Mindenre reagálni akarunk — mondja Mező Béla. — Amikor az autó­pályán egy sarat tisztító embert elütött a gépkocsi, azonnal levelet írtunk az ál­lami gazdaságoknak és termelőszövetke­zeteknek, hogy szerezzék be a sárga mel­lényt és mozgatható jelzőtáblát. Most a kismamák figyelmét akarjuk felhívni a biztonságos közlekedés szabályaira. S mi­vel lassan már tavaszodik, küldünk az iskoláknak egy ügyességi és szabályossá­gi pályarajzot, aminek alapján a mezőn vagy a labdarúgópályán megcsinálhatják az ideiglenes közlekedési parkjukat. Újra és újra visszakanyarodunk a gye­rekekhez. — Igen, meggyőződésem, hogy köztük van a legfontosabb és legtöbb tenniva­lónk, mert mint mindenben, ebben is előre kell nézni. A magatartást kell for­málni, kerülve a sablonokat, kitartóan és ötletesen, egy pillanatra sem magukra hagyva a fiatalokat. Kovács A. György A téli hónapokra készült röplap Látogatás az I. fokú szabálysértési hatóságnál Önvédelem a szabálytalankodók ellen Tavaly több mint 46 ezer feljelentés ér­kezett a Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányságának sza­bálysértési bírságoló osztályához. Leg­gyakrabban sebességtúllépés miatt — 9974 esetben — majd sorrendben: az áthaladási elsőbbség meg nem adása, valamint az előzési szabályok durva megszegése miatt 2499 esetben, engedély nélküli vezetés miatt 1938 esetben, szeszes ital fogyasz­tása miatt 1136 esetben tettek feljelentést a rendőrök. A felsoroltak jellemző tünetei közle­kedésünk betegségeinek, egyben meg­szabj­ák a teendőket is. A Népköztársaság útja 12. szám alatt, az első fokú szabálysértési hatóság he­lyettes vezetőjével, Czégény Júlia rend­őrfőhadnaggyal azokról a fegyelmezet­lenségekről s körülményekről beszélget­tünk, amelyek végül is ide, a hatósághoz vezetnek. Kezdjük egy rendhagyó kér­déssel: kerülnek ide gyalogosok is? Súlyos szabálysértések ! Az elmúlt évi negyvenhatezer fel­jelentés között 1264 a sérüléses balesetet okozó gyalogosokra vonatkozott. Köztu­dott, hogy a szabálytalankodó gyalogo­sokra kiszabható bírsághatár 500 forint. Ha azonban súlyosan sértik, a közlekedés rendjét, balesetet okoznak, vagy veszé­lyeztetik mások testi épségét, az összeg az ötezer forintot is elérheti. Nemrégiben például két ittas férfi a Kálvin téren le­lépett a járdáról, lökdösődtek, egymást ráncigálták, és emiatt az egyik busznak olyan hirtelen kellett fékeznie, hogy uta­sai megsérültek. Ebben az esetben a maximális bírságot fizettettük a vétke­sekkel. De a legnagyobb büntetést szab­juk ki azokra a gyalogosokra is, akik a piros jelzésen átszaladva, olykor több kocsi összekoccanását okozzák. A legtöbb munkát természetesen a sza­bálytalankodó gépjárművezetők adják az elsőfokú hatóságnak. Hogyan ítélik meg a visszaesőket? Egyáltalán: nyilvántartó­ják, a jogosítványtulajdonosok minden egyes szabálytalanságát? — Igen. Nem mindegy ugyanis, hogy a gépjárművezetők milyen szabálysérté­seket követnek el, és milyen gyakori egy­­egy vétség. Ha például rendőri feljelen­tés alapján tudunk egy autós tilos helyen történő parkolásáról, majd vezetés előtti szeszesital-fogyasztásért jelentik fel, az előbbi vétség nem súlyosbítja az utóbbit, mivel nem visszaeső, nem ugyanazt kö­vette el. De ha történetesen ez a kép ki­egészül mondjuk egy sebességtúllépéssel, szabálytalan forgalmisáv-változtatással, elsőbbségi jog meg nem adással, akkor tudjuk, hogy notórius szabálytalankodó­val van dolgunk, és a maximális bírságra ítéljük. Akkor is súlyosabb a bírságolás, ha egy-egy szabálysértésfajtából több gyűlik össze, hiszen ez a KRESZ szabá­lyainak semmibevételét jelenti. Ugyan­csak a maximális, ötezer forintos bírsá­got szabjuk ki a kiemelkedően súlyos szabálysértésekre. ■— Melyek azok? — Szeszes ital fogyasztása vezetés előtt vagy közben; engedély nélküli vezetés; üzemképtelen kormány- vagy fékberen­dezéssel történő közlekedés; a jobb oldali közlekedés szabályainak durva megsze­gése; az áthaladási elsőbbség durva meg­szegése; a sebességhatár jelentős túllé­pése; a fényszóró tompítására vonatkozó kötelesség elmulasztása, és általában a közlekedés rendjének súlyos megsértése. Tegyük hozzá: a pénzbírságoláson kívül a közlekedésrendészet a felsoroltakban vétkesektől meghatározott időre bevon­ja a jogosítványt vagy az ellenőrző lapot! Nem érdemes tehát pillanatnyi és jelen­téktelen előnyök megszerzéséért egy-egy súlyos vétséget elkövetni. S több figyel­met, meggondolást követel néhány — a közfelfogás szerint jelentéktelen a sza­bálysértés. Czégény Júlia főhadnagy el­mondotta, hogy tavaly 1938 esetben jár­tak el engedély nélküli vezetés miatt. Ebből 195 feljelentés fiatalkorúakra vo­natkozott. Az utóbbi adatok mögött főleg a szülők vétkes könnyelműsége rejtőzik. Manapság ugyanis nem ritka, hogy egy­­egy jeles felelet, vagy sikeres érettségi jutalmaként motorkerékpárt kap a gye­rek, s anélkül, hogy vizsgát tett volna, máris nyeregbe ül. Csakhogy ennek a szülői engedékenységnek olykor rettene­tes ára van. (Emlékezetes annak a tizen­öt éves fiúnak az esete, aki ugyancsak jeles osztályzatért kapott motorkerékpárt, a Krisztina körúton beleszaladt egy te­herautóba, s az egyik lábát amputálni kellett.)­­ Talán érdemes lenne bővebben be­szélni a jelentős sebességtúllépés fogal­máról, valamint a notórius szabálytalan­kodókkal szemben alkalmazható — mondhatjuk úgy is — „önvédelemről”. — A jelentős sebességtúllépés azt je­lenti, hogy a megengedett, vagy táblá­val jelzett maximumot a gépjárművezető a sebesség egyharmadával túlhaladja. Ebben az esetben a súlyos szabálysérté­­­­ek között tárgyaljuk az ügyet. A notó­rius szabálytalankodókkal, a durva, ag­resszív vezetőkkel­ szemben a maximális pénzbüntetéssel élünk. De lehetőségünk van arra is, hogy szigorított vizsgára vagy pályaalkalmassági vizsgára küldjük őket. Éppen a közelmúltban járt két ga­rázda, verekedő autós a pszichológusok­ból és közlekedési szakemberekből álló bizottság előtt. Mindketten örökre elvesz­tették jogosítványukat... Közúti bűncselekmények — Előfordul olyan eset is, hogy sza­bálysértésként indul egy ügy, s amikor az okokat, a vezetői magatartást jobban elemezzük, az akták átkerülnek a bíró­ságra, ahol bűncselekményként tárgyal­ják. A BTK 194 B. paragrafus, 1 bekez­dés d. pontja például világosan kimond­ja, hogy aki a közúti közlekedés szabá­lyainak megszegésével másnak vagy má­soknak életét, testi épségét veszélyezteti, a cselekmény összes körülményeire, így különösen az elkövetés módjára, a sza­bályszegés jellegére az abból származott veszély fokára figyelemmel, a közleke­dési fegyelmet súlyosan sértette. Ilyen esetben tehát nem csupán szabálysértés­ről van szó, az ügyet bírósági úton kell lezárni. Létezik tehát az úgynevezett közúti bűncselekmény fogalma, bár sokan nyug­tatják lelki­ismeretüket azzal, hogy „egy­szerű” közlekedési szabálysértést követ­tek el, még akkor is, ha súlyos, esetleg tragikus kimenetelű balesetet okoznak. A szabálysértési hatóságnál folytatott beszélgetés csak megerősíti azt, hogy a mégoly szigorú büntetés sem elég ön­magában, nagy feladat vár a nevelő munkára, a szabálytudat jobb elsajátítá­sára. ... Szabálysértések, ügyek, pénzbírság, büntetés, baleseti statisztika. Rideg, szűk­szavú fogalmak. Pedig mennyi minden van mögöttük. Emberi sorsok, tragédiák, vidám kirándulásról mentőkocsiban visz­­szatérő gyerekek, bűntudattól zokogó szülők. A testi épség, vagy a nehezen megszerzett anyagi javak elvesztése fe­lett érzett bánat, másutt a háborgó lel­kiismeret. Talán mindenkinek érdemes lenne mindezt végiggondolni, amikor járművével, vagy gyalogosan, elindul a forgalomba. Esztergomi László

Next