Magyar Hírlap, 1975. április (8. évfolyam, 90-118. szám)
1975-04-01 / 90. szám
Magyar Hírlap MAGYAR HÍRLAP 1975. ÁPRILIS 1. KEDD 3 Gazdag ünnep Húsvéthétfő — nyolctól négyig (Folytatás az 1. oldalról) — Jöttek-e a vejei locsolni? — Hogyne jöttek volna . .. Elsők azok ■mindig. Gondolom, megbeszélik előre, hogy nyolckor találkoznak itt, a ház előtt. — Aztán ki járt még itt? — A férjem munkatársai. Együtt mentek tovább, sokára ér haza majd az áram — Törökbálinton lakik a legmeszszebbik brigádtag. — Régen is a vők, a munkatársak jártak ide? — Nem ... Inkább kevesebben jöttek, csak a családbeliek, meg az utcából a gyerekek, süteményért, később pénzért ... — Akkor kiterjedt azóta ez a szokás a gyárbeliekre is... — Ki. De mindegyikkel így van ■— a brigádból, műhelyből legtöbben eljönnek karácsonykor, szilveszterkor is. — Mivel locsolnak? '—Nem illik nézni... Csak az illatából érzem, drága kölnik azok.' Magamnak nem venném meg. — Húsz éve hogy volt? — Hát volt a rózsavíz... Az a világospiros színű. „Hölgy utcák!" köszöntése Gizellát, Veres Pálnét, Ilkát, Lorántffy Zsuzsannát, Krisztinát, és a többi leány- és asszonyutcát és körutat, már nulla óra egynéhány perckor köszöntötték a Fővárosi Köztisztasági Hivatal locsolókocsijaiban ülő férfiak. Feltehetőleg a József körút, Attila út és a Ferenc tér nevében. Huszonhárom Síroda és ZIL locsolókocsi az éjjel több mint egymillió liter vizet csorgatott, spriccelt a nyakukba. És seprő, szemétszállító konvoj is követte őket, hogy a magányos „harcosok” az útszéliplatánok alatt a még megjárandó címeket mormolva tócsába ne lépjenek, mások szemetébe ne botoljanak, egyébként is bizonytalankodó járással. Bár a detoxikáló intézet ügyeletes főorvosa hétfőn 15 órakor még joggal optimista. Szolid, vasárnapi forgalom jellemző a mai napra. Mindössze négy „beteget” hoztak be, húsz év alatti ezek között sem volt. Ketten a közlekedés biztonságát, no, és saját testi épségüket veszélyeztették, ketten kisebb csetepatékban vettek részt. Reméljük, ez az arány estére sem romlik. Húsvéti szökevények .Léggömbök és törökmézdarabkák jelzői a Vidám Park közelségét a Városligetben. — Az elefánt is locsol? — kérdezi egy kislány,, majd málnaszörpöt követelve otthonosan totyog a büfépult felé. Az Állatkertben és a Vidám Parkban hoszszú sorok a látványosságok előtt — rekordforgalom. Régi melódiák keverednek újakkal, s a legújabb játék, a Holdutazás népszerűségében már-már a körhintával és a hullámvasúttal verseng. ■ „Szökevények.” Éppúgy, mint a szabadság-hegyi sétálók. A kutya nem értette, hogy mivel érdemelte ki az egész napos sétát. Ilyen hosszú kirándulásra Klári még sose vitte. Klári csak nehezen vallotta be, ki elől menekül. — Senki elől. Miért is menekülnék... Csak nem akartam otthon maradni. A barátaimnak meg is mondtam: ne keressenek. A nem barátok pedig úgysem számítanak... —Jobb az, ha nem vagyok otthon. És ha nem jön, akit szívesen láttam volna? Szöknek a lányok magányosan vagy barátnőkkel karban, az ismeretlen hódítók és az ismerős és nem szívlelt látogatók és az esetleg meg nem szólaló csöngő elől a hegyre. A hegylakók különben csak ilyenkor, ünnepen, vagy néha vasárnap érzik közel a város zaját. A csendet aszfalthoz, autóbuszhoz, gépkocsihoz szokott turisták nevetgélése töri meg. A virágok kinyíltak, és éppen ezért ott, ahol nincs leánygyermek, szabadjára engedik a kutyákat. Furcsa? Nem is annyira . .. Köztudott, hogy az ilyenkor illendő virágcsokrokat nemegyszer a tilosból szerzik be az ifjú gavallérok. S az egyébként kedvesen csaholó háziállatok ilyenkor nem elnézőek. Ezért látni húsvét tájt gyakorta tépett, harapott nadrágot, menekülő lovagokat. Akik egyébként — egyre több helyen — régimódi tojást kapnak az „új konyak” mellé. — Drága a festett tojás — panaszkodik Kerti Károlyné. — Öt, hat forintot is elkérnek egy-egy mázolmányért. De legalább újra divat. Mert enélkül nincs húsvéthétfő. Nálunk három fruska készült az ünnepekre, persze, csak úgy, modernül... A tojást a piacon vették, merthogy ők nem állnak oda pingálni... A csendes és a zajos ünnep Locsolás ez is. Bár kissé furcsa szagú. Nem csoda — benzinnel tisztogatja használtan vásárolt autójának alkatrészeit Málnási Gábor. A kiskertek, aprócska házak falujában. Érden. Pesti művezető az egyik telekszomszéd. Most is kint bóklászik a szőlőtőkék között. Kőbányai munkás a másik. Őreg éppen most találja fontosnak, hogy kapával fordítsa ki asztaltisztaságú kiskertjéből a mutatónak megmaradt néhány szál gyomot. A helybeli téeszben szerelő az ifjú autótulajdonos. Hozzáértően rakja tehát az öreg Skoda körül a motor alkatrészeit. — Ami kimarad majd, nem tudna abból egy kisautót összehozni? — tréfálkozik a szomszéd. Emberére talál. — Néztem, hogy szépen halad a metszéssel ... Olyan vesszőket vett le, hogy gondolkoztam is, ne kérjem el kihajtatni? Hátha kipusztul a magáé? Telik a délelőtt. Még tizenegy óra tájban is ragyogó a napfény. . — Az ünneppel mi lesz? — kérdezősködik az újságíró. — Ünnep ez ... Mikor van ideje az embernek rendbetenni maga körül, ami kell? — Rend volt itt eddig is... — Nem úgy van az. Sivítanak a gépek nekem egész héten, jó ilyenkor a csend. — Talán kertésznek vágyik? — Azt már nem. Más a dolgom. De miért ne hallgatnám a csendet, ha tehetem. A gyárból került ki ez is... Mármint: háromévi nyereségrészesedésből. Dehát a nagyváros lakói közt akad aki zajosabb örömökre vágyik. Ezért szerelte le valószínűleg a borzos fiatalember Fiatja kipufogójának hangtompítóját, hogy érces, versenyautóhangon hördüljön fel a kocsi, mielőtt kiszáll belőle, s betér valahová locsolni. Eredményességét fészekalja tojás jelzi, a hátsó ablakban. S vélhetőleg a szonda is. Délutánra elcsendesedik a város. Ebédre megeszik a nyuszikat. Akár csokoládéból vannak, akár nem. Ez utóbbiakat esetleg később... A Klauzál téren, a grundon két fiú ül, s reménykedve nézi a szemközti házakat, hátha — megunván az ünnepet, kijönnek a többiek is focizni, mint máskor... vep — vées — ga A felszabadulás 30. évfordulója alkalmából Magyar filmhét Phenjanban — Ünnepi gyűlés Daccában (Folytatás az 1. oldalról) jának 30. évfordulója alkalmából díszhangversenyt tartottak az ukrán főváros vetetőművészeinek részvételével. Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kálmán Imre, Kodály Zoltán műveit adták elő. Szimferopol Kun Béla Múzeumában szintén kiállítást rendeztek ebből az alkalomból. Az Izvesztyija hétfő esti száma közölte Nemes Dezsőnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának cikkét Magyarország felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából. Egyhónapos külföldi útra indult hétfőn reggel a Magyar Állami Népi Együttes. Mint elutazásuk előtt Katona György igazgatóhelyettes elmondta, nagy lelkesedéssel, várakozással néznek vendégjátékuk elé, amelyre a Szovjetunióban, a hazánk felszabadulása 30. évfordulója alkalmából rendezett magyar kulturális napokon kerül sor. Most hatodik alkalommal járnak a Szovjetunióban, így az ottani közönség, s nem utolsósorban a szakmabeliek, jó ismerősként, barátként üdvözlik őket. Éppen ezért különösen gondos előkészület előzte meg a turnét, amelynek műsorán ezúttal kizárólag folklór ihletésű produkciók szerepelnek. A 110 tagú együttes azonnal hozzálát a próbákhoz a Kreml kongresszusi palotájában, ugyancsak ekkor tartják a tvkamerapróbákat is, hiszen a szerdai nagyszabású gálaestről mind a magyar, mind pedig a szovjet televízió helyszíni közvetítésben számol be. A Magyar Állami Népi Együttes április 3-án a Rosszija filmszínház koncerttermében ad önálló estet, amelynek műsorát legszebb, legsikeresebb produkcióikból állították össze. Ugyanezzel a válogatással állnak két előadáson — a tervek szerint április 6-án és 7-én — a rigai közönség elé. Szovjetunióbeli turnéjuk két minszki előadással ér véget. Innen mongol meghívásnak eleget téve Ulánbátorba utaznak, április 14-én. A távoli szocialista országban előreláthatólag öt alkalommal adnak műsort, majd április 23-án a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban folytatják vendégjátékukat Itt Phenjanban és más városokban ugyancsak öt alkalommal találkoznak a közönséggel. J. F. Karpovának, az SZKP Központi Bizottsága póttagjának, az OSZSZSZK Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnökének vezetésével hétfőn Budapestre érkezett az SZMBT küldöttsége. A delegáció — amelynek tagjai között van G. Ty. Beregovoj űrhajós vezérőrnagy is — részt vesz a felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntő ünnepségeken. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, az MSZMP KB tagja, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Stock János vezérőrnagy fogadta. Ott volt a Külügyminisztérium több magas beosztású képviselője, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Magyar filmhét kezdődött Magyarország felszabadulásának harmincadik évfordulója alkalmából hétfőn Phenjanban. A KNDK fővárosának mozilátogatói több olyan magyar filmet tekinthetnek meg a hét során, amelyek a magyar illegális antifasiszta mozgalomharcát és a felszabadulás utáni első napokat mutatják be. Daccában ünnepi gyűlést tartottak Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Manszur Ali, a Bangladesi Népi Köztársaság miniszterelnöke a gyűlésen többek között kijelentette: hálásak vagyunk a magyar népnek és kormánynak azért a segítségért, amelyet a függetlenségért vívott harc idején nyújtott és a nemzetgazdaság fejlesztésének jelenlegi időszakában nyújt számunkra. Április 2-án Budapesten, a Magyar— Szovjet Barátság Parkban ünnepélyesen felavatják a magyar—szovjet barátság emlékművét, Búza Barna pirogránit alkotását (Bojár Sándor felvétele) Fórum Kiegyensúlyozottan A minap a Külkereskedelmi Minisztériumban sajtótájékoztatón foglalták össze hazánk és a szocialista országok kereskedelmének elmúlt évi eredményeit, egyszersmind ismertették a már aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek alapjait az idei elképzeléseket. Hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerei a KGST-tagállamok. Ezt jelzik a számok is: tavaly külkereskedelmi forgalmunk 62 százalékát bonyolítottuk le szocialista országokkal, s ennek mintegy a felét a Szovjetunióval. Forgalmunk 1974-ben 11 százalékkal nőtt, ezen belül az import 16, az export 4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A szocialista országokkal való kereskedelmünket összefoglaló néhány szám is érzékelteti, hogy az egymás közötti árucsere-forgalom évről évre töretlenül fejlődik. Ami az idei előirányzatot illeti, az eddig aláírt megállapodások szerint a forgalom 1975-ben is jelentősen bővül. Az elmúlt évet összegező számok és az idei előirányzat alapján jogosan számíthatunk arra, hogy az év végéig teljesítjük, illetve a szocialista országok többségével folytatott kereskedelmünkben túlteljesítjük az ötéves, hosszú lejáratú megállapodás előirányzatait. Ami talán még kedvezőbb , előnyösen változott, változik a forgalom áruszerkezete. Gépkivitelünk előreláthatólag 18 százalékkal emelkedik az idén, a kontingensek megalapozzák a hazai termelés, mindenekelőtt a kiemelt nagyvállalatok értékesítési lehetőségeit, s ezáltal az ipari termelés tervezett növekedését. Emellett — s a kiegyensúlyozott kereskedelemnek ez is fontos feltétele — a gépek és beruházási javak szocialista importja az idén 22 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. S ez már nemcsak az idén érezteti kedvező hatását, hanem jó feltételeket teremt a következő ötéves tervidőszakhoz is. A szilárd kereskedelmi alapok megteremtésében egyre fontosabb szerepet játszanak a különféle szakosítási egyezmények, a kooperációs megállapodások. Figyelemre méltó a szám: jelenleg a forgalomnak mintegy egyötödét azok a kölcsönös áruszállítások teszik ki, amelyek termelési együttműködés vagy kooperáció eredményei. A példák hosszú sorából elegendő kiragadnunk a már megvalósult magyar—szovjet olefinegyezményt, a magyar—csehszlovák építési-szerelési együttműködést, az NDK-val folytatott kooperációt, amelynek keretében mezőgazdasági gépek gyártására kerül sor. Az eddigi eredmények, az idei, s még inkább a következő ötéves időszakra szóló, s még kidolgozás alatt álló megállapodások egyszersmind persze a feladatokra is utalnak. Elsődleges célunk, hogy legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel, a szocialista országokkal a jövőben is kiegyensúlyozott kereskedelemre törekedjünk. Partnereink igényének jobb, mélyrehatóbb feltérképezésével, hatékonyabb kereskedelmi munkával továbbra is keresnünk kell az import bővítésének lehetőségeit; törekedni kell arra, hogy a KGST-országok fejlődő együttműködésének előnyeit minél sikeresebben kihasználjuk. Természetesen exportunkat is jobban a mai, s a holnapi követelményekhez szükséges igazítani, annak érdekében, hogy üzletfeleink mind minőségben, mind választékban megtalálják nálunk mindazt, amit keresnek. A külkereskedelem e kettős követelményének teljesítésével érhetjük el az áruforgalom egyre kedvezőbb összetételét, egyensúlyát. K. Ny. J. Öntözőcső Szekszárdról a mezőgazdaságnak (MTI Fotó : Bajkor József felvétele) Szekszárdig a MEZŐGÉP Vállalat egymillió folyóméter öntözőcsövet" gyárt hazai felhasználásra és exportra is. Mintegy hatszázezer folyóméter csövet már az év első felében megkap a mezőgazdaság