Magyar Hírlap, 1975. november (8. évfolyam, 289-313. szám)

1975-11-01 / 289. szám

M­GTfjR fljRujP I NEMZETKÖZI POLITIKA - FÓRUM 1975. NOVEMBER 1. SZOMBAT3 — --------------v\\\/V7 vf r y r\--------------­Az USA nem tárgyal a PFSZ-szel Izraeli tábornok provokatív nyilatkozata (Reuter) A hivatalos látogatá­son az Egyesült Államokban tar­tózkodó Anvar Szadat egyiptomi elnök csütörtök este New York­ból Chicagóba utazott. Az egyip­tomi elnök New Yorkban felszó­lalt az ENSZ közgyűlésén, és az amerikai üzleti élet képviselőivel folytatott tanácskozásokat. Nelson Rockefeller, az Egyesült Államok alelnöke az esti órákban fogadást adott Anvar Szadat tisz­teletére. Pohárköszöntőjében Szadatot a „béke bajnokának” nevezte, és az egyiptomi elnök „bátorságát, tisztánlátását, hitét és el­tökéltségét” dicsérte. Robert Anderson, a külügymi­nisztérium szóvivője csütörtökön újságírók kérdéseire válaszolva, hangoztatta, az Egyesült Államok továbbra sem hajlandó elismer­ni a Palesztina! Felszabadítás! Szervezetet, és nem kíván vele semmiféle kérdésről tárgyalásba bocsátkozni. A Fehér Ház által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok sze­rint a washingtoni kormány 500 százalékkal kívánja növelni az Izraelnek nyújtott katonai se­gélyt, s azt tervezi, hogy 500 mil­lió dollár értékben szállít térítés­mentesen fegyvereket Izraelnek. (UPI) Pénteken Port Szaid ki­kötőjébe érkezett az első, Izrael­­nek szánt árut szállító kereske­delmi hajó. Az Olympos nevű 6752 tonnás görög hajó 8500 ton­na cementtel Eilat izraeli kikötő­be tart. Az izraeli áruk szabad áthaladását a Szuezi-csatornán a szeptember elején megkötött sí­­nai megállapodás teszi lehetővé. A Földközi-tengert a Vörös-ten­gerrel összekötő nemzetközi vízi úton 1948 óta sem izraeli hajók, sem izraeli árukat szállító más nemzetiségű kereskedelmi hajók nem közlekedhettek. (AFP) Mordechai Gur tábor­nok, az izraeli hadsereg vezérka­ri főnöke, a Maariv című napi­lap pénteki számában megjelent interjújában alig burkolt fenye­getést intézett Szíriához. Gur ki­jelentette: ha Szíria vagy más or­szág fegyveres erői beavatkozná­nak a libanoni válságba, Libanon az Izraellel szemben álló front­országok sorába lépne, és ez olyan feszültséget idézne elő a térségben, amelyben Izrael bizo­nyos politikai, sőt katonai lépé­sekre kényszerülne”. Gur aggodalmát fejezte ki „az arab hadseregek erejének gyors növekedése” miatt, ugyanakkora Egyiptomot illetően úgy véleke­­­dett, hogy az nem venne részt egy esetleges újabb háborúban. Lázár György fogadta Sven Anderssont Koszorúzás a Hősök terén­­ A svéd külügyminiszter látogatása Gáspár Sándorot (MTI) Sven Andersson, a Svéd Királyság külügyminisztere ma­gyarországi hivatalos látogatásá­nak második napján, péntek dél­előtt a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlékmű­vét. Az eseményen jelen volt Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, dr. Békési László, a fő­városi tanács elnökhelyettese és Farkas Mihály ezredes, a buda­pesti helyőrség parancsnoka. Ugyancsak délelőtt Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, a SZOT főtitkára fo­gadta Sven Anderssont. A meg­beszélésen részt vett Pója Fri­gyes külügyminiszter és Lőrincz Nagy János, a Magyar Népköz­­társaság stockholmi nagykövete. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke pénteken hivatalá­ba fogadta Sven Anderssont. Eszmecserét folytattak kétoldalú kapcsolatainkról és időszerű nem­zetközi kérdésekről. A találkozón jelen volt Puja Frigyes és Lő­­rincz Nagy János, részt vett Gustaf Bonde, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. Sven Andersson és felesége pénteken diszehedet adott Púja Frigyes és felesége tiszteletére a Duna Intercontinental-szállóban. Részt vett az ebéden Bondor Jó­zsef építésügyi és városfejlesztési, dr. Orbán László kulturális mi­niszter, Nagy János külügymi­niszter-helyettes és Udvardi Sán­dor külkereskedelmi miniszter­helyettes. Ott voltak a hivatalos tárgyalások magyar és svéd tár­gyaló csoportjának tagjai. A dísz­­ebéden Sven Andersson­ és Puja Frigyes pohárköszöntőt mondott. Pénteken délután — a Külügy­minisztériumban tartott megbe­­szélésekkel — befejeződtek a Pu­ja Frigyes és Sven Andersson ve­zetésével megtartott , magyar— svéd külügyminszteri hivatalos tárgyalások, amelyeken a kétol­dalú kapcsolatokról és nemzet­közi kérdésekről volt szó. A tár­gyaló csoportok tagja volt ma­gyar részről Nagy János külügy­miniszter-helyettes, Lőrincz Nagy János, a Magyar Népköztársaság stockholmi nagykövete, Forgács Egon, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője és Wéber László, a Külügyminisztérium skandináv referense, svéd részről Leif Lej­­land, a külügyminisztérium poli­tikai főigazgatója, Gustaf Bonde, a Svéd Királyság budapesti nagy­követe. Lars Bergquist külügy­minisztéri­um­i főosztályvezető, Hans Dahlgren és Karl-Enk Nor­man külügyminisztériumi első titkár. Tudósítónktól, Sven Andersson pénteken Bu­dapesten sajtóértekezleten vála­szolt a­ magyar újságírók kérdé­seire. Mint elmondotta, a magyar tárgyaló partnerekkel szívélyes légkörben tekintették át a két ország kapcsolatait, amelyek gaz­dasági, kereskedelmi, műszaki és tudományos téren igen jól fejlőd­nek. A svéd külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jövőben a termelési együttműködés újabb területeit tárják fel, bővítik a kapcsolatokat, s lépések történ­nek a kereskedelmi egyensúly­­hiány felszámolására. Sven Andersson kifejtette, hogy Puja Frigyessel egy sor nemzetközi kérdést is áttekintet­tek, mindenekelőtt a ciprusi, a spanyol, a portugál és a közel­­keleti helyzetet Rámutatott: a tárgyalások szelleme tükrözte mindkét ország ama törekvését, hogy miként lehet valóra váltani a helsinki értekezlet záróokmá­nyának megállapításait. Kérdésekre válaszolva, meg­erősítette országa pozitív állás­pontját a VDK és a DVK ENSZ- felvételével kapcsolatban és em­lékeztetett arra, hogy Svédország élesen elítélte az Egyesült Álla­mokat a Biztonsági Tanácsban alkalmazott vétója miatt. Az enyhülési folyamat örvendetes erősödése kapcsán üdvözölte a Szovjetunió és az USA leszere­léssel összefüggő tárgyalásait. A Magyar Hírlap tudósítójának kér­désére válaszolva kitért arra, hogy Svédország a chilei junta tetteit a világközvélemény hala­dó részével azonosan ítéli meg, s mindazoknak segítséget nyújt, akik egy szabad Chile megterem­téséért küzdenek. ----------------------------------------------------------------\ \ A L{] \ Cunhal a jobboldali veszélyről (AFP) Pénteken Lisszabonban újabb tanácskozásra ült össze az MPA legfelsőbb forradalmi taná­csa. Az ülés napirendjéről sem­mit sem közölte­k, de Lisszabon­ban feltételezik, hogy a tanács tagjai elsősorban a dekolonizá­­ciós folyamattal összefüggő kér­désekkel foglalkoznak. A legnagyobb lisszaboni fegy­­verr­aktárakban szolgá­latot telje­sítő katonák csütörtökön elfog­lalták a raktárt és bejelentették, hogy senkinek semmiféle fegy­vert sem adnak ki, parancsra sem. A kapukat lezárták. (MTI) Részleges sikert hozott az O Seculo haladó munkatár­­saina­k az a harca, amelyet azok ellen vívtak, akik a „pluralista demokrácia” jegyében ki akar­ták ragadni a baloldali szerkesz­tő bizottság kezéből a lap irányí­tását. A lásszabani újság pénte­ken délelőtt , a szokásos idő­pont helyett néhány órával ké­sőbb ismét az utcára került. A portugál reakciós és kon­zervatív erők a nemzetközi reak­ció támogatásával fokozzák el­lenforradalmi akcióikat mind Angolában, mind Portugáliában. Veszélyes napokat fogunk átélni november 11-ig (Angola függet­lenségének napja) — jelentette ki Alvaro Cunhal, a PKP főtit­kára csütörtökön este az alver­­cai Magné gyár munkásai előtt. Alvaro Cunhal közölte: számos értesülés utal fasiszta összeeskü­vésre, egy jobboldali puccs elő­készítésére. Elmondotta, hogy Portugáliában ezekben a napok­ban olyan kommandóakciókra felkészített személyek tartózk­od­­nak, akik részt vettek a tavaly szeptember 28-i és az idei már­cius 11-i államcsíny kísérlet­ben is. A PKP főtitkára fokozott "ber­­segre szón amna " a dolgozó­dat Egy nyugodt éjszaka... Tart Bejrút kálváriája (UPI) Péntekre virradóira egy hónap óta a legnyugodtabb éj­szakáját tölthette el a libanoni főváros lakossága. A bejrúti rá­dió jelentése szerint a legfrissebb tűzszüneti megállapodás után pen­deken hajnalban már kisebb incidensek sem fordultak elő. A nap folyamán azonban ismét kiújultak a harcok a városban az egymással szemben álló vallási és politikai csoportok között. Az ösz­­szecsapások színtere ezúttal a város déli részében levő Holiday Inn luxusszálló környéke. Karami miniszterelnök beje­lentette, hogy az összes érdekelt fél megállapodása alapján pén­teken este újabb tűzszünet lép életbe Bejrútban. (TASZSZ) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a libanoni konf­liktusban részt vevő nejek veze­tőihez intézett felhívásában „mély aggodalmának és nyugta­lanságának” adott hangot az or­szágban kialakult veszélyes hely­zet miatt, s arra szól­í­tott­a a fele­ket, hogy vessenek véget a vér­ontásnak, és békés úton rendez­zék problémáikat. e­ s­­ Veszélyes átmenet (Folytatás az 1. oldalról) Franco egészségi állapotában, a délutáni orvosi jelentés szerint, nincs lényeges változás. Tovább­ra is súlyos állapotban van. Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára pén­teken nyilatkozatot adott ki, s ebben hangsúlyozta:­­ Juan Carlos elfogadta az ál­lamfői hatalom ideiglenes átvé­telét, bár eddig azt akarta elhi­tetni, hogy nem veszi át a hatal­mat „megalázó feltételek mel­lett”. Bebizonyosodott tehát, hogy Juan Carlos a falangista moz­galom „királyaként” és Franco tevékenységének folytatójaként lép színre. Várható, hogy az ult­rák a következő napokban újabb kísérleteket tesznek a nép meg­félemlítésére.­­ Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy minden demokrata összefogjon és közös akcióval olyan helyzetet teremtsen, amely­ben megalakulhat a nemzeti megbékélés kormánya. Lapjelentések szerint egyéb­ként Spanyolországban tovább tartanak a letartóztatások. N­eves színművészünk számolt be a minap a rádióban nyá­ri habarovszki vendégsze­repléséről. Mint elmondta, Szibé­riáról igen sokat hallott, s igye­kezett jól felkészülni a nagy uta­zás és az új környezet meglepe­téseire. Legnagyobb meglepetésé­re a távoli szibériai városban har­minc fok feletti hőség fogadta, no meg a helyi kollégák derűs együttérzése — miközben lesegí­tették róla a télikabátot és a töb­bi meleg ruhát. Ha létezne valamiféle gyűjte­mény a köztudatunkban külön­féle okokból tévesen értelmezett fogalmakról, akkor ezek egyike bizonyára Szibéria lehetne. A történelmi okokra visszavezethe­tő hamis értelmezés — és értel­­meztetés (!) — a két világháború közötti időben szorosan hozzátar­tozott a tengernyi nehézséggel birkózó fiatal szovjet állam el­leni világméretű eszmei hadvise­léshez. Évtizedeken át a cáriz­mus idejéből származtatott — és fondorlatos anakronizmussal a szovjet rendszerre átörökített — Szibéria-képzet rémisztgette a „civilizált” Európa polgárait. A horthysta magyar sajtó pedig ugyancsak jobbnak látta annak elhallgatását, hogy a világ első proletárállamának védelmében egykori magyar hadifoglyok tíz­ezrei harcoltak az ellenforradal­­márokkal szemben é­s éppen Szibériában. A hősi küzdelem egyik apró, de annál meghatóbb emléke a mai Irkutszkban a Vö­rös Magyar utcára. A fasizmus által fenyegetett és a burzsoá propaganda szemfény­vesztésével elhódított Európa mit sem tudott — vagy nem akart tuni — az Urálon túli új városok keletkezéséről, a soha nem kép­zelt mennyiségű ásványi kincs feltárásáról, a villamosításról, Szibéria új arcvonásainak kiraj­zolódásáról. A Szovjetunió e kon­tinensnyi tájegységének említése hóborította erdőket, befagyott fo­lyókat és zabolátlanul vágtázó szeleket idézett, rongyos, szuty­­kos, szakállas muzsikákkal. Ha társadalmi vonatkozásban el is tűnt a hamis kép, Szibéria természeti viszonyait illetően — mint a bevezető példa illusztrál­ta — néhol továbbra is megma­radt a fogalomzavar. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy a második világháború idején a hitleristák oldalán hadba kény­szerü­tt magyar katonák sokasá­ga a háború csapásaitól távol eső Szibériában hadifogolyként érte meg a béke, a hazatérés pillana­tát. A vissza-visszaemlékezések java részében a hangsúly a túl­élésen, a fizikai megmaradáson van. S nem az emlékeket meg­szépítő három évtizedes történel­mi távlat idézi fel a legzordabb időben is emberséges bánásmó­dot tanúsító szovjet emberek ké­pét. Ha akkor nem is sokan, ma annál többen értik, milyen hát­borzongató méretű érzelmi-tudati élménytömeg indulatait kellett elfojtaniuk a szovjet embereknek az akkori ellenség puszta látvá­nyakor. A volt magyar hadifog­lyok zord időjárási viszonyok és igen nehéz életkörülmények kö­zött dolgoztak, s nincs abban semmi különös, hogy egy-egy rendkívül hideg nappal vagy éj­szaka emléke még elevenen él bennük, hiszen az akkori legna­gyobb élményük a fronton való esztelen elpusztulás elkerülése, az életbenmaradás ténye volt. Az sem csoda, hogy napjainkban ép­pen ezek az emberek tudják a legjobban értékelni Szibéria átala­kulását, képesen reálisan meg­ítélni a szélsőségesen ingadozó időjárásban építő munkások, ér­telmiségiek alkotásait. A most felnövekvő generációit Szibériát a meghódított és leigá­­zott természettel azonosítják. A gazdaság és tudomány fejlődésé­nek egyelőre még beláthatatlan távlatait jelenti Szibéria. Egyfaj­ta divat lett távoli városainak felkeresése és leplezetlen irigy­ség kíséri a tajgában emelt vá­rosokról és gyárkolosszusokról szóló élménybeszámolókat A Szovjetunió gazdasági előre­haladásában kulcsszerep jutott Szibériának. A nyersanyaglelőhe­­lyek feltárása, az új gyárak és erőművek üzembe helyezése a kommunista építés egy-egy — túlzás nélkül — történelminek mondható mozzanata. Olyan anyagi-műszaki erő halmozódik fel Szibériában, amely biztos támpillére a legmagasabb rendű társadalomnak. Az építkezéseken sok helyütt a szovjet szakembe­­rek mellett ott vannak a KGST- tagállamok — köztük hazánk — mérnökei, munkásai, így válnak jelképesen és gyakorlatilag is a szocialista közösség közkincsévé a kőolaj, a földgáz és Szibéria egyéb kincsei. Az a tény pedig, hogy amerikai, japán, francia és nyugatnémet vállalatok is részt vesznek több nagy létesítmény megalkotásában — megannyi más példa mellett — a békés egymás mellett élés lenini politikájának mindennapi valóra váltását je­lenti. Joggal büszkék a Szovjetunió polgárai a világon mindenütt nagyra értékelt Szibériára. És joggal táplálnak Szibéria iránt rokonszenvet, éreznek vonzalmat mindazok, akiknek szerencséjük volt megismerni páratlan szépsé­gű vidékeit, melegszívű, szorgal­mas lakóit , meghódítóit. MERUR JÓZSEP SZIBÉRIA VILÁGHÍRADÓ Ceausescu hazautazott Lisszabonból (TASZSZ) Nicolae Ceausescu román államfő pénteken befe­jezte Portugáliában tett négyna­pos hivatalos látogatását és ha­zautazott. Elutazása előtt Costa Gomes portugál elnökkel közös közleményt írt alá. A két állam­fő jelenlétében sor került gaz­dasági jegyzőkönyv, tengerhajó­zási, egészségügyi, valamint a vízumkényszer eltörléséről szóló megállapodás aláírására is. Látogatása alkalmával Ceau­sescu tárgyalt Azevedo minisz­terelnökkel, a Forradalmi Tanács tagjaival és más politikai veze­tőkkel, közöttük Alvaro Cunhal­­lal, a PKP főtitkárával Ismét Ny­er­ere al­elnök (TASZSZ) Ismét Julius Nyere­­rét választották Tanzánia köz­­társasági elnökévé A vasárnap megrendezett választásokon a szavazatok 92 százalékát adták az egyetlen jelöltre, Nyererére. A szavazás végeredményét pén­teken hozták nyilvánosságra. Vasárnap voltak­­ parlamen­ti választások is. Az eredmények azt mutatják, hogy a­ lakosság széles tömegei támogatják az Afro­shirazi Párt és a Tanga­nyika­ Afrikai Nemzeti Unió ál­tal képviselt a szocializmus el­veire alapozott politikai irány­vonalat. Izrael gazdasági bajai (AP) Még súlyosabb gazdasági nehézségek várnak az izraeliek­re, akiket eddig is a világ leg­magasabb adói sújtottak, is akiknek nemzeti valutáját a múlt évben 67 százalékkal érté­kelték le. Izrael központi statisztikai hi­vatalának pénteken közzétett je­lentése szerint az ország bruttó nemzeti terméke egy év alatt hat százalékkal csökkent. Az ipari termelésről, melynél 10 száza­lékos emelkedést terveztek, a statisztika háromszázalékos csök­kenést állapított meg. Az izraeli rádiónak a jelentés­sel kapcsolatos kommentárja: „az idei év első félévében be­következett gazdasági visszaesés úgyszólván semmiség ahhoz ké­pest ami a jövő évben fog be­következni”.

Next