Magyar Hírlap, 1976. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Mustár Hírlad NEMZETKÖZI POLITIKA 1PT. JANUÁR 1, CSÜTÖRTÖK 3 Újévi nyilatkozatok (folytatás az 1. oldalról) -ének nyilvánosságra hozatalával és egy élesen szovjetellenes ve­zéreikkel búcsúzott az óévtől és köszöntötte az újat. A KKP központi lapjának és elméleti folyóiratának, valamint a hadsereg lapjának szokásos közös újévi vezércikke külpoli­tikai kérdésekről szólva, részint summázta az elmúlt év heves szovjetellenes és úgyn­evezett szuperhatalom-ellenes propagan­dájának­ fő­ téziseit — beleértve azt is hogy a Szovjetunió egy új háború „legfőbb veszélyforrásá­vá” válik —, másrészt — ami új elem — méltatta a maoista (it­teni szóhasználattal marxista—le­ninista") pártok érdemeit a „re­­vizionizmus elleni harcban”. Nem mulasztotta el a közös vezércikk az enyhülés szidalmazását sem. Bővülő szovjetmenzter kulturális és tudományos kapcsolatok (TASZSZ) John Richardson, az amerikai külügyminisztérium kulturális és oktatási ügyeinek ál­lamtitkára V. Csemisevvel, a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetése során kijelentette: az Egyesült Államok kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az ameri­kai—szovjet tudományos és kul­turális együttműködésnek. A szé­les körű kulturális csere feltárja a népeink közötti kölcsönös meg­értés fejlesztésének lehetőségét, annak lehetőségét, hogy helyes el­képzeléseink legyenek egymás életéről, kulturális, társadalmi és politikai struktúránkról, elősegíti az együttműködés kiszélesítését más területeken is. Richardson rámutatott, hogy kölcsönös az összefüggés a két or­szág kulturális és tudományos együttműködése és politikai kap­csolatainak megjavulása között. A kulturális kapcsolatok elősegí­tik a normális politikai kapcsola­tokhoz szükséges feltételek meg­teremtését. Az amerikai fél — folytatta az államtitkár — elégedett a két or­szág közötti tudományos és kul­turális csere kiszélesedésével, az­zal, ahogyan megvalósul e terü­leteken az 1972-ben aláírt együtt­működési egyezmény. Jól halad­nak jelenleg az együttműködés további kiszélesítését célzó tár­gyalások. Különösen megelégedés­re szolgál az, hogy ebben az együttműködésbe bekapcsolódik mind több szervezet, főhatóság, tudományos kutatóintézet, egye­tem és tudományos társaság. Egyiptomban megszüntetik több fontos árucikk állami ártámogatását (MTI) Az egyiptomi nemzet­gyűlés kedden úgy döntött, hogy megszüntetik néhány alapvető fontosságú cikk állami ártámoga­tását Az idén az állami alapokból nem biztosítják több liertfajta, a cukor, az étolaj és a textíliák eddigi viszonylag ala­csony árát. Az így felszabaduló összegnek — a képviselők több csoportjának tiltakozása ellenére — mindössze egyharmadát fordít­ják a lakosság szegényebb réte­geinek juttatott úgynevezett „élet­színvonaljegyekre” (ezekkel bizo­nyos alapvető cikkek olcsóbban vásárolhatók meg), a másik két­harmaddal „a fogyasztásicikk-el­­látást” javítják, a nemzetgyűlés üléséről kiadott közlemény sze­rint. A képviselők az ez­ évi gazda­sági tervről folyó vitában már fölvetették korábban is, hogy a kenyér ártámogatásán kívül szün­tessék meg a más cikkek dotálá­sát, mert nagyméretté spekuláció folyik az olcsóbb árú termékek­kel. Sok képviselő azonban hoz­záfűzte, az így nyert állami be­vételeket teljes egészében az ala­csonyabb színvonalon élő népré­tegek életkörülményeinek javítá­sára kell fordítani. A nemzetgyűlés egyébként to­vábbi tényeket tárt fel Egyiptom gazdasági nehézségeiről. Először kerültek nyilvánosságra adatok az ország nemzetközi adósságairól. Ezek szerint az ország 700 millió fontos kereskedelmi deficitjén kí­vül 1975 végére az adósságok el­érték a 2 milliárd 700 millió fon­tot, amelynek legnagyobb része, — 2 milliárd 200 millió font — konvertibilis valutában áll fenn. A gazdasági miniszter tájékozta­tása szerint ez az összeg nem fog­lalja magában a katonai adóssá­gokat, amelyek összege —­ mint mondta — szigorú államtitok. Szovjet segítség Laosznak (MTI) A Szovjetunió a jövő év elejétől gazdasági és műszaki segítséget nyújt Laosznak a köz­lekedés helyreállításához és korszerűsítéséhez — jelentette be hétfőn a vientianei rádió. A többi között, a légiközlekedés fejlesz­téséhez szükséges gépeket és be­rendezéseket, valamint szovjet szakembereket bocsátanak a laoszi kormány rendelkezésére. A szovjet kormány, ezen kívül, élelmiszereket és orvosi beren­dezéseket is szállít Laosznak­ Lengyel statisztika (MTI) A lengyel központi sta­tisztikai hivatal adatai szerint Lengyelország lakóinak száma 1975 végére elérte a 34 millió 180 ezret — ezzel Európa hetedik és a világ huszonkettedik legné­pesebb országa lett. 1975-ben az ország lakossága több mint 330 ezer fővel növekedett. A több mint százezer lakosú városok szá­ma elérte a huszonkilencet. Szöuli per (AP) Egy szöuli bíróság szer­dán egy újságírót nyolcévi, egy másik riportert és egy tanárt pedig négyévi börtönbüntetésre ítélt azzal a váddal, hogy meg­próbálták megdönteni Pak Csöng Hi elnök kormányát. A per során az ügyészség kép­telen volt ellenük komolyabb ki- VILÁGHÍRADÓ nyányítékot felhozni és a védők szerint a vizsgálati fogság idején a vádlottak kényszer hatására ismerték be csupán bűnösségü­ket. A tárgyaláson mindhárman tagadták az ellenük felhozott vá­dakat. Katalán politikai tanács alakult (AFP) Tizenegy demokratikus csoportosulás részvételével meg­alakult a katalán politikai erők tanácsa. Kedden nyilvánosságra hozott programja a katalán tar­tományi parlament megválasztá­sát, általános közkegyelem meg­hirdetését és a demokratikus sza­badságjogok szavatolását köve­teli. Francia Szomália független (MTI) A francia kormány az év utolsó napján tartott minisz­tertanácson elhatározta, hogy függetlenséget ad a korábbi Fran­cia Szomáliának, amely jelenleg „Az afárok és isszák francia te­rülete” néven Franciaország ten­geren túli területei között szere­pel. A terület nagysága 23 000 négyzetkilométer, lakosainak szá­ma 211 000, a lakosság mintegy fele Djibouti­ban OS Djiboutiban van a francia hadsereg egyik legfontosabb kül­földi támaszpontja, s ott jelen­leg hatezer francia katona állo­másozik. Habbas Bagdadban (DPI) George Habbas, a Pa­lesztinai Népi Felszabadítási Front vezetője kedden este né­hány napos látogatásra Bagdad­ba érkezett — jelentette az iraki hírügynökség. A látogatás célját nem hozták nyilvánosságra. Habbas előzőleg Tri­poliban járt, ahol a palesztin kérdéssel kapcsolatos legutóbbi fejlemé­nyekről folytatott megbeszélést a líbiai vezetőkkel Thorn az EGK soros elnöke (MTI) Január elsejétől Luxem­burg veszi át az elnöki tisztet az EGK miniszteri tanácsában. A legfontosabb testületek, így a rendszeresen ülésező külügy­miniszteri értekezlet s egyúttal az állam- és kormányfők rend­szeres csúcstalálkozójának elnö­ke az év első felében Gaston Thorn luxemburgi kormányfő és külügyminiszter lesz. Thorn egyúttal az új válasz­tásig változatlanul az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésé­­ nak is elnöke. A VDK mérlege (MTI) A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lap­ja az év utolsó napján áttekintést adott az 1975-ös év legfontosabb eseményeiről. Az összesítésekből kiderült, hogy a VDK-ban az amerikai agresszió hat nagy várost pusz­tított el. A 30 tartományi szék­helyből 28-at ért súlyos bomba­­támadás és közülük 12 teljesen megsemmisült. A 15 788 falukö­­zösségből 4000-et bombáztak. 300-at teljesen elpusztítottak a légitámadások, ötmillió négyzet­­méter lakótér semmisült meg. 350 kórház 1500 orvosi segélyhely, 3000 iskola, 15 főiskola, 391 ke­resztény és 350 buddhista temp­lom szenvedett el súlyos légitá­madást Ma már a lebombázott váro­sokban is megindult az élet, az üzemek, az utak, a vasutak, a hidak, a töltések többségét vég­legesen vagy ideiglenesen hely­reállították. Huszonhétezer új tantermet építettek és 1200-at felújítottak. Sor került 4500 kór­házi ágy pótlására is, ami az el­pusztult ágyak 63 százaléka. Elhagyta Chilét a brit nagykövet (MTI) Elhagyta Chilét Reginald Secondé brit nagykövet, aki — londoni kormányközlemény sze­rint — „meghatározatlan ideig” tartózkodik majd állomáshelyé­től távol. A brit külügyminiszté­rium ezt a tiltakozó gesztust a szokványos jegyzékeknél erőtelje­sebb, de a teljes diplomáciai sza­kításnál enyhébb lépésnek szán­ja. Londonban közzétették annak a levélnek a szövegét is, amelyet Callaghan külügyminiszter kül­dött a chilei külügyminisztérium­­nak, tiltakozásul amiatt, hogy egy brit állampolgárt brutálisan megkínoztak a Pinochet-kormány pribékjei. Bár a két ország viszonya az incidens következtében a mély­pontra süllyedt, Anglia fenntartja tizenhárom főnyi diplomáciai sze­­m­élyzetét Santiagóban, és nem utasította ki Kaare Olsen ellen­tengernagyot, Chile londoni nagy­­követét sem. A kereskedelmi kap­­csolatok fenntartása pedig azt je­­lenti, hogy Chile megkaphatja a Skóciában számára épített tenger­alattjárókat, és hogy Hawker­ti­on tér típusú vadászrepülőinek hajtóműveit is zavartalanul küld­heti felújításra, a Rolls-Royce gyárba. Mindkét ügylet miatt már ismételte­n tiltakozott az an­gol baloldal Béke, biztonság, szolidaritás írta: dr)föík Endre, az Országos Béketanács elnöke, Lenin-béked­ijas |_ra visszatekintünk az esemé­­­* nyekben oly gazdag 1975-ös esztendőre, túlzás nélkül megálla­­píthatjuk, hogy történelmi jelen­tőségű változásokat hozott két olyan területen, amely immár hosszú évek óta a szocializmus, a haladás és a béke hívei érdek­lődésének és tevékenységének kö­zéppontjában állt. Két város ne­ve fémjelzi ezeket a változáso­kat: Saigon és Helsinki. A dél-vietnami népi erők nagy­szerű és mindannyiunkat lelkesí­tő győzelme. Saigon felszabadulá­sa feltette a koronát a vietnami nép és a vele szövetséges indokí­nai népek hosszú évek óta folyó, páratlanul hősies és áldozatkész szabadságharcára. Ledőltek a mesterséges korlátok Vietnam két része között, s biztosak vagyunk benne, hogy az új esztendő meg­hozza a 45 milliós nép állami egyesülését, a közös szocialista haza gyors ütemű újjáépítését, illetve építését. Kétségtelen, hogy Vietnam nem győzhetett volna a szocialista országok sokoldalú tá­mogatása, a világméretű és haté­kony szolidaritás nélkül — em­lékezetes, hogy a vietnami szo­lidaritás hosszú éveken át a ma­gyar békemozgalom tevékenysé­gének középpontjában állt —, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a vietnami győzelem az egyik legveszélyesebb nemzetkö­zi válsággóc kiiktatásával elő­mozdítja a békés egymás mellett élés eszméjének és gyakorlatá­nak térhódítását Ázsiában, reá­lis alapokat biztosít egy ázsiai biztonsági rendszer fokozatos megteremtéséhez. Míg az ázsiai biztonsági rend­szer megteremtése még a jövő kérdése, addig a helsinki Finlan­dia palotában aláírt dokumentum 33 európai és 2 észak-amerikai ország legmagasabb szintű talál­kozóján rögzítette az európai bé­kés egymás mellett élés minden­ki által elfogadott tízparancsola­tát. A Szovjetunió és az európai szocialista országok állhatatos, ki­irtó, türelmes és koordinált erő­feszítései meghozták gyümölcsü­ket, noha Helsinki még csak ke­ret, amelyet az elkövetkező évek­ben kell tartalommal megtölte­ni. Már a helsinki csúcs össze­hívásáért folytatott harc is meg­mutatta, hogy a békés egymás mellett élés irányzata nem érvé­nyesül automatikusan, egyenlete­sen és mindenkor gyorsuló ütem­ben. A helsinki sikert némi meg­torpanás követte: azok az erők, amelyek nem tudták megakadá­lyozni a csúcsot, most a tízparan­csolat hatékony érvényesítését próbálják lefékezni, túlhangsú­lyozva egyes pontokat és elhall­gatva másokat. .A nemzetközi bé­kemozgalom éppen ezért fontos feladatának tekinti, hogy az idén az enyhülésben érdekelt európai társadalmi mozgalmakkal össz­hangban próbálja előmozdítani az európai együttműködés kiszélese­dését, s visszaszorítani a reakciós sajtóoffenzívát. Mindaz, ami a világban és fő- f­ő­ként Európában történik, na­gyon is a mi ügyünk, hisz építő­­munkánk nyugodt külső feltéte­leinek biztosításáról van szó. És mindez hatványozottan fontos, hisz a XI. pártkongresszuson meg­jelölt feladatokat a most kezdő­dő ötödik ötéves tervünk keretei között az eddiginél nehezebb és több áldozatot követelő belső fel­tételek mellett kell megvalósíta­nunk. A magyar békemozgalom éppen ezért elsőrendű feladatának tekinti, hogy mind szélesebb tö­megekben tudatosítsa a kül- és a belpolitika elválaszthatatlan ösz­­szefüggését.­­ A gazdasági építő­munka magasabb mércéi — így a nagyobb termelékenység, a szigo­rúbb beruházási politika, az ex­­portképesség fokozása — egyrészt belpolitikai kérdések, hisz a fej­lett szocialista társadalom építé­sét, az életkörülmények további javulását szolgálják, ugyanakkor azonban építőmunkánk eredmé­ny­essége"­«­és tágabb értelemben a szocialista országok mindinkább összehangolt gazdasági erőfeszí­téseinek eredményessége — kife­jezetten külpolitikai kérdés, hisz a békés egymás mellett élés to­vábbi térhódítása nagyrészt erőnk gyarapodásának, gazdasági haté­konyságunk növekedésének függ­vénye. A magyar békemozgalom­nak éppen ezért arra kell töre­kednie, hogy ezeket az összefüg­géseket új módszerekkel és új­szerűen világítsa meg. Ami az 1976-os esztendő fel­adatait illeti, a biztonság és a le­szerelés kérdése áll a magyar és a nemzetközi békemozgalom prog­ramjának középpontjában. A ket­tő elválaszthatatlanul összefügg egymással. Európa és a világ biz­tonságának ügye nem szilárdul­hat meg a katonai enyhülés nél­kül. Fel kell figyelnünk arra a sajátos ellentmondásra, hogy mi­közben az Egyesült Államok ve­zetői továbbra is hangsúlyozzák a békés egymás mellett élés üd­vös voltát, az amerikai katonai költségvetés most haladta meg először a 100 milliárd dollárt. Ugyanakkor bizonyos NATO-kö­­rök a katonai fenyegetettség mí­toszának felélesztésével próbálják fékezni Helsinki szellemének tér­hódítását, igazolni a fegyverzet­­csökkentési tárgyalásokon tanúsí­­­tott halogató taktikát. Éppen ezért ez a két kérdés áll hagyományos tavaszi békeakciónk tengelyében. A leszerelés ügyének előmozdí­tása nemzetközi összefogást igé­nyel, s ebben az eddiginél sokkal­ta jelentősebb szerepet játszhat­nak a világ lakosságának nagyob­bik részét jelentő fejlődő orszá­gok. Ezért jelent oly nagy meg­tiszteltetést a magyar békemoz­galom számára, hogy az idén ok­tóberben Budapesten rendezik meg a fejlődési világkonferen­ciát, a nemzetközi békemozgalom és a fejlődő országok kapcsolatai intézményesítésének fontos fóru­mát. A világkonferencia, amely előtérbe állítja a béke és a fejlő­dés közötti kapcsolat, az impena­­listaellenes egységfrontért folyta­tott harc, valamint a nemzetkö­zi kapcsolatok új rendszere ki­alakításának problémáit, jelentős teret szentel majd a leszerelés kérdésének is. A magyar békemozgalom — a­­­ nemzetközi békemozgalom ve­zérkarával, a Béke Világtanács­­csal szorosan együttműködve — az idén is fontos feladatának te­kinti a szolidaritást a szabadsá­gukért, a függetlenségükért és emberi méltóságukért küzdő né­pekkel. Fejleszteni kívánjuk a szolida­ritást a fasiszta diktatúra ellen küzdő chilei néppel, továbbra is síkraszállunk az igazságos közel­­keleti rendezésért, támogatva a palesztin nép önrendelkezési jo­gát. Napirenden tartjuk a cipru­si kérdést, szorgalmazva a ren­dezést szolgáló nemzetközi kon­ferencia összehívását. Támogatá­sunkról biztosítjuk az angolai né­pi kormányt, amely hősies harcot folytat a belső ellenforradalmi erők és a külső imperialista inter­venció ellen, támogatjuk a portu­gál hazafiak harcát a jobbratoló­­dás ellen, a spanyol hazafiak küzdelmét egy új Spanyolország megszül­etéséért. És tesszük mindezt — a világ haladó erőivel összefogva — azért, hogy egy év múlva elmond­hassuk: 1976­ még többet jelen­tett az emberiség boldogabb jö­vőjéhez vezető úton, mint 1975. Ehhez kívánok hazánk minden békeszerető és a békéért cseleked­ni kívánó polgárának jó erőt és jó egészséget.

Next