Magyar Hírlap, 1976. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

Magyar HÍRLap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1976. MÁJUS 22. SZOMBATH A hét jogszabályai CS »Q IFJÚSÁGI TESTNEVELÉS, MUNKAVÉDELMI A» továbbképző intézet, tsz-tagok mel­­ lt»­LÉKFOGLALKOZÁSA A Minisztertanács legutóbbi ülése kapcsán már beszámoltunk arról, hogy nagy jelentőségű ha­tározat született az ifjúság test­nevelésének és tömegsportjának fejlesztéséről. A határozatba fog­lalt feladatok a KISZ kongresz­­szusán is kiemelt témaként sze­repeltek. Most, hogy a határo­zat a Magyar Közlönyben is ki­hirdetésre került, jogszabályaink is világosan tükrözik, hogy az iskolai testnevelés és az ifjúsági tömegsport területén új szakasz kezdődik. A határozat úgy fog­ható fel, mint az Ifjúsági Tör­vényben megfogalmazott jogos igények olyan végrehajtási sza­bálya, amely nemcsak a közvet­lenül érintett fiatalok érdekeit szolgálja, de az egészségvédelem, a személyiség formálása, a sza­bad idő hasznos eltöltése, és a honvédelmi felkészültségben be­töltött jelentős szerepe révén az egész társadalom hasznára vá­lik. A különböző szervezési és mozgalmi feladatok jogi megha­tározása világossá teszi azt is, hogy a tárgyalt területen nem­csak az ifjúsági ás oktatási szer­vezeteknek van számos teendő­jük. A különböző vállalatoknak és más szervezeteknek is össze kell fogniuk előbb az előfelté­telek megteremtése, majd azok teljes kihasználása érdekében. Ezzel kapcsolatban különösen az az irányelv érdemel figyelmet, hogy az ifjúság testnevelését és a sport céljait szolgáló létesít­mények tervezésekor és kivite­lezésekor előnyben kell részesíte­ni a több­célú, a sportot és a közművelődést egyaránt szolgáló megoldásokat. [1015/1976. (V. 15.) Mt. számú határozat, Magyar Közlöny, 39. szám.] Sokszor találkozunk a munka­­védelem problémáival, helyen­ként igen elgondolkoztató és szo­­­morú statisztikai adatok kísére­tében. Most a Minisztertanács e problémák egyik kulcskérdését ragadta meg: határozatot hozott a munkavédelmi szakemberkép­zés korszerűsítése érdekében. A határozat lényege, hogy a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfo­lyama 1976. szeptember 1-vel Munkavédelmi Továbbképző In­tézetté alakul át, amely költség­­vetési szervként továbbra is a SZOT felügyelete alatt működik. A fejlődés irányát és jelentő­ségét már az említett elnevezés jelzi: tanfolyam helyett állandó és igényesebb képzésre hivatott intézet alakul. Megelőző vizs­gák után munkavédelmi szak­mérnöki oklevelet, illetőleg az üzemmérnöki oklevélhez csatla­kozó — a munkavédelmi üzem­mérnöki képzettséget igazoló — kiegészítő bizonyítványt lehet szerezni. Eredményes munkavé­delmi technikusi minősítő vizs­ga alapján pedig „munkavédel­mi technikus” oklevél szerezhe­tő. [1013/1976. (V. 15.) Mt. h. sz., Magyar Közlöny, 39. szám.] Rendelet jelent meg a mező­­gazdasági termelőszövetkezeti ta­gok mellékfoglalkozásáról. Ezek a szabályok a tsz-törvény vég­rehajtási rendelkezései közé il­leszkednek be, és lényegében megfelelnek a munkaviszony ke­retében vállalható másodállás és mellékfoglalkozás általános sza­bályainak. Ez természetesen a korábbinál pontosabban, és a közérdeket jobban szolgáló ren­delkezéseket tett szükségessé. En­nek lényege, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet ve­zetősége a tagnak, illetőleg a kö­zösen foglalkoztatott szakember­nek csak meghatározott feltéte­lek mellett engedélyezheti azt, hogy a termelőszövetkezetben végzett munkája mellett hatá­rozott időre szóló munkaviszonyt létesíthessen. Ilyen feltétel, hogy a szövet­kezeten kívül vállalt munka ne tartozzék a külső megrendelők részére végzett tevékenység kö­rébe, ne legyen a tagsági vi­szonnyal összeférhetetlen, és hogy az érdekelt tag a részére megállapított közös munkát ki­fogástalanul ellássa. A munka­végzésre irányuló egyéb jogvi­szony létesítéséhez is általában a vezetőség előzetes engedélye szükséges. A külső munka egyik esetben sem haladhatja meg a szövetkezeten belül meghatáro­zott munkaidő egyharmadát Az új rendelet másik fontos rendelkezése, hogy mellékletben közli a létszámfelvételi zárlat alól mentesített munkakörök jegyzékét. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a jegyzékbe fog­lalt munkaköröket is csak indo­kolt esetben és csak határozott időre szóló munkaviszony alap­­ján lehet betölteni. [17/1976. (V. 12.) MÉM. számú rendelet, Ma­gyar Közlöny, 38. szám.] ▼ Ma lenne 70 esztendős Gádor Béla József Attia-díjas író. Ez az írása az Irtam mérgemben című kötetéből való. A hervasztók Pesten élnek. Lehet, hogy él­nek más váro­sokban is, biz­tos, hogy sehol annyian, mint éppen Budapes­ten. A hervasz­tók nem szere­tik, ha bizakodó Kaján Tibor valaki jókedvű, rajta a kötet- vagy pláne opti-061 mista. A mo­solynak még az árnyékát is letörölnék az arcodról. A lelkesedést különösen ki nem állhatják. Minden lelkes embert úgy kezelnek, mint egy hülyét. Egy szakképzett, vérbeli hervasztó naponta húsz-harminc embernek is le tudja hervasztani az életked­vét. Ezért nevezik őket hervasz­­tók­nak. Tegyük fel, hogy tízezer forin­tot nyertél a totón. Mit mond erre a hervasztó. Tízezer forint rosszabb, mint semmi. Mondd, hogy veszel egy magnetofont vagy frizsidert. Bol­dogabb leszel? Nekem van mind a kettő, és tegnap egész éjjel sír­tam .". Ha szerelmes vagy, óvakodj at­tól, hogy egy hervasztóval talál­kozz, mert rögtön kiderül, hogy minden nő egyforma, és ha négy­heti gürcölés árán feketére sütte­­ m-------------------------------------------------­Gádor Béla: Hervasztók fed magad a napon, a hervasztó az, aki megállapítja, hogy más ba­jod van, és fordulj sürgősen or­voshoz. Közben ne gondold azt, hogy a hervasztó irigy rád. Fenét. Nem tesz mást, mint fölényét gyako­rolja. Tegyük fel, hogy az űrrakétáért lelkesedsz, amelyet ismét sikere­sen lőttek ki a világűrbe. A her­vasztó erre szánakozva néz rád: — Mondd, mi hasznod van ne­ked ebből? Azt hiszed, hogy hol­naptól kezdve téged is ki fognak lőni a Kálmán utca sarkán, hogy minél hamarabb érj a Hősök te­rére? Nem. Továbbra is a trolin fogsz utazni, ahol letapossák az Önérzetedet... így lettél óriás. Mondd már, hogy tudod, mekkora légnyomás van a Vénástól balra.» Kinn vagy a vízből... Reggel elmegy hazulról frissen, és este életuntán érkezel haza. Miért? Mert közben megdolgoztak a hervasztók. Tőlük tudod meg, hogy minden ember, aki Zsiráf-sört iszik Ma­gyarországon, sikkasztó. Ők vilá­gosítanak fel arról, hogy a Feke­te-tenger partján, ahová nyaralni megy, ötven fok meleg van ár­nyékban, ha ugyan van árnyék, és jó lesz, ha kávéfőzőt viszel ma­gaddal, mert pocsék a kávé. Ők adják tudtodra, hogy az emberek gonoszak, és ők mondják kineve­zésed alkalmából azt, hogy az életnek nincs értelme, boldog az, aki idejében felakasztja magát. A hervasztó lebeszél, a természet­ről, mert tele van bogarakkal, és lebeszél a halhatatlanságról, mondván: mi van neked abból, ha elnevezik rólad a Légszesz ut­cát, amikor már úgyis meg vagy dögölve. A hervasztó a világegyetemet is elveszi tőlünk. A csillagos égbolt végképp nem imponál neki. Egy­szer, egy költő, verset akart írni a teliholdról. Egy hervasztó leült mellé és így szólt: — Mondja, mit bámul azon a vacakon? Az tulajdonképpen egy sárga tányér, amelyen foltok van­nak, mert nincs rendesen elmoso­gatva. Miért akar maga verset ír­ni egy mocskos tányérról? A költő azóta utálja a holdat, abbahagyta a versírást, és elment műkritikusnak. A hervasztó ellen nincs védeke­zés. Sokan rokonszenveznek velük titokban, a hervasztásban van valami rothadt báj. Egy ízben megpróbáltam fellá­zadni, kockáztatva, hogy nevetsé­gessé teszem magam. Érezve, hogy már az enyészet illatát árasztom, így szóltam az egyik hervasztóm­­hoz: — Nem szégyelli magát? Alig­hogy összeszedtem magam, me­gint rám tör? Széttárta a karját és így szólt: — Sajnálom, uram! Engem is hervasztanak! ~ ! Száz év — porcelánokban A Finomkerámia- flm­ ipari Művek stúdió- I­I jában tegnap Somo­­gyi József Kossuth­­□ ZSOLNZAY - díjas szobrászmű- V.­Pécs / rész nyitotta meg a pécsi Zsolnay Porcelángyár törté­neti kiállítását, amelyen mintegy 350 termék — közöttük 50 mú­zeumi tárgy — nyújt áttekintést a több mint 100 éves üzem ala­pítása, 1868 óta elért fejlődésről. A Zsolnay porcelánnak Budapes­ten ez az első átfogó történeti kiállítása. A látogatók július 30-ig te­kinthetik meg a kiállítást — va­sárnap és hétfő kivételével —na­ponta délelőtt 11 órától délután 6 óráig a FIM stúdiójában, Apáczai Csere János utca 7. Cirr.cr-ABC----------­Szombathely -----— , 'T--..-.—város címere­it A nők alsó felében Jaj az Iseum központi wfi­um szentélyépülete Szombathely ró­­mai kori történel­­mét szimbolizálja, —----------------------- vörös színe is ró­mai eredetére utal. A felső kék mező- |[ 111 - ben, ezüstfehér áb-­­rázolásban Szom-­­­m­bathely felszaba­dulásának emlék­műve a jelenkort fejezi ki. A címer felső középső ré­szén, a békét jelentő kék mezőben az ötágú vörös csillag a város szocialis­ta jelenének és jövőjének jelképe. Szombathely mai területén Claudius római császár 43-ban kolóniát alapí­tott, aminek kereskedelmi és straté­giai szempontból egyaránt nagy je­lentősége volt. A barbárok betörései a IV. századtól kezdve gyakran súj­tották, majd a sokat szenvedett tele­pülést 455-ben földrengés tette rom­halmazzá. A rómaiak után keleti gó­tok, longobárdok és avarok éltek ezen a területen. A IX. században a salz­burgi érsekséghez tartozott, és I. Ist­ván feleségének jegyajándékaként ke­rült Magyarországhoz. A középkortól 1848-ig püspökségi birtok volt, kirá­lyi privilégiumot élvezett. Az 1864-ben épített sopron—nagykanizsai vasút be­kapcsolta az ország életének vérke­ringésébe. Gazdasági felvirágzása le­hetővé tette, hogy Nyugat-Dunántúl kulturális életében is előkelő helyet töltsön be. A második világháborúban sok csapástól sújtott város 1945. már­cius 29-én szabadult fel. Az ezt követő évek nagy eredmé­nyeket hoztak Vas megye székhelyé­nek életében. A múltban is jelentős könnyűipari központban meggyorsult az iparosítás: számottevően fejlődött a cipőgyár, a pamutipar, a járműja­vító. Új üzemek is létesültek: a Nyu­gat-magyarországi Fűrészek Forgács­lemez Gyára, a húsüzem, a Remix Rádiótechnikai Vállalat. Szombathelyt iskolavárosként ismerték a múltban, s ez napjainkban fokozottan érvé­nyes: több új szakközépiskola létesült és tanárképző főiskola is működik. Egy újjáalakult könyvsorozat Újjáalakult és kibővült a Cor­vina Kiadó Művészet és elmélet sorozata. A könyvfüzérben a mű­vészettörténet-írás klasszikusai­nak, ezen belül különösen a mar­xista művészetszemlélet képvise­lőinek, valamint a világ legjelen­tősebb művészeinek forrás értékű írásai, cikkgyűjtemények világít­ják meg egy-egy művészeti cso­portosulás, egy-egy kiemelkedő művészegyéniség tevékenységét. Az ünnepi könyvhétre napvilá­got látó két kötet jelzi a sorozat célját, törekvéseit. Az Eszmék harca az esztétikában című kötet a szocialista országok művészeti kiadóinak közös kiadásában jele­nik meg, s nyolc ország legkivá­lóbb művészetelméleti íróinak ta­nulmányait tartalmazza. Festő voltam és vagyok — ez a címe a sorozat másik kötetének, amely Kmetty János, a közelmúltban el­hunyt festőművész önéletrajzírá­sait tartalmazza. Nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny Budapest egyike Európa váro­sainak, ahol elsőként rendeztek nemzetközi jellegű zenei ver­senyt Az első Liszt versenyt 1933-ban tartották, amelynek győztese Fischer Annie volt 1948-ban került sor a Bartók Bé­láról elnevezett modern zenei ver­­­senyre, 1956-ban pedig ismét Liszt zongoraversenyt rendeztek, hatalmas nemzetközi érdeklődés mellett. Az 1961-ben, 1966-ban és 1971-ben megtartott Liszt—Bar­tók zongoraversenyek ugyancsak jelentős sikerrel zárultak. Most szeptember 15. és 28. kö­zött ismét Liszt—Bartók zongo­raverseny színhelye lesz a Zene­­akadémia, a nemzetközi zenei élet élénk figyelme mellett. A versenyt rendező testülethez a Nemzetközi Zenei Versenyek Irodájába eddig 24 országból ér­keztek nevezések. Az elődöntő­ben Bartók Op. 14-es szvitje a kötelező mű, a döntő első ré­szében pedig Liszt h-mall szo­nátája. A döntő második részé­ben a versenyzők Liszt és Bar­tók zongoraversenyei közül vá­laszthatják ki műsorukat. A versenyt megnyitó koncert vezeti be, melynek keretében Krystian Zimerman, az 1975. évi varsói Chopin verseny győz­tese mutatkozik be a magyar kö­zönségnek. Az eredményhirdetés és díjkiosztás után — szeptem­ber 27-én — valamennyi díja­zott művész fellép a műsorban, míg a hagyományos gálaestre másnap kerül sor, a három első helyezett részvételével, zenekari est keretében. A győztes művé­szek október 1-én is dobogóra lépnek a zenei világnap tiszte­letére rendezett koncerten. Ne­ves hazai és külföldi szakembe­rekből álló zsűri értékeli a mű­vészi teljesítményeket. A verseny koncertjeire bérletet bocsátanak ki a nagyközönség számára. F. L. Gyorshajtás, ittas vezetés Előkerült a szonda is Már messziről látjuk, a fiatal­ember gyorsan és­­ hanyag ele­ganciával vezet. Nyugalmát az sem rendíti­­ meg, hogy a Mező Imre út—Salgótarjáni út keresz­teződésében zsúfolt zebrához kö­zeledik. — Siet valahová? — kérdez­zük az M­ 97—79 rendszámú Tra­bant tulajdonosától. — Egyáltalán nem — válaszol­ja, de arra már nem tud ma­gyarázatot adni, miért volt szük­ség­e rendkívül veszélyes sza­bálysértésre. Szívesen fizetne helyszíni bírságot, de a cselek­mény olyan súlyosan sérti a KRESZ szabályait, —■­ valamint a közlekedők biztonságát, hogy az ügyből rendőri feljelentés lesz. Néhány száz méterrel távo­labb, a BRFK Közlekedésrendé­szetének járőrkocsijában ülők felfigyelnek a JB 28—78 rend­számú taxira. Erőszakosan fura­­kodva, három irányból haladó forgalmat zavar. Át a piroson — Sok bajunk van az agresz­­szív vezetőkkel — mondja Ben­dó József törzsőrmester. — Az erőszakosság pedig súlyos balese­tekhez vezethet. — Sokan tévesen értelmezik az új KRESZ szabályait, és má­sok érdekeit figyelmen kívül hagyva vezetnek — halljuk dr. Buncsák László alezredestől, a BRFK Közlekedésrendészet for­galombiztonsági osztályának ve­zetőjétől. Tőle tudjuk ugyanak­kor, hogy az év első negyedé­ben örvendetesen, 11,2 százalék­kal csökkent a fővárosban a bal­esetek száma, az elmúlt évi ada­tokhoz képest. Néhány figyelmeztető jelen­ségről azonban külön is szólt. Nőtt például azok száma, akik áthajtanak a tilos jelzésen. So­kan vezetnek még mindig itta­san, és továbbra is sok gondot okoz a gyalogosok szabálytalan­kodása. A tavaszi közlekedési el­lenőrzések tanulsága: a közleke­désrendészetnek változatlanul gyakran kell eljárni a gyorshaj­­tók ellen. Péntek van, holnap szabad szombat Csúcsforgalom. A Hun­gária és a Kerepesi út keresz­teződésénél — bár tiltja a KRESZ — dudálnak, tülekednek a járművek. Többen áthajtanak a sárgán, sőt, a piroson is. A túloldalon azonban ugyancsak zsúfolt a forgalmi sáv, így „bennragadnak” a kereszteződés­ben, lezárva az utat a merőle­gesen érkezők elő. Szabálysér­tés ez a javából! A Thököly úton az IT 54—75 rendszámú Zsiguli tulajdonosa rendkívül „rámenősen” vezet, figyelmen kívül hagyva a sza­bályokat. Ráhajt a sínekre, és a közeledő villamos elől, mások jóindulatot várva kér bebocsá­tást a zsúfolt sávba. Most sike­rült ... Lassan éjszakába fordul az idő. Folytatjuk őrjáratunkat. Nyári István főtörzsőrmester és Barth Péter törzsőrmester tár­saságában elsősorban Újpest ut­cáit jártuk. Az Eötvös utca és az Arany János utca kereszte­ződésében felfigyeltünk az im­­bolyogva haladó UD 53—30 rend­számú Dáciára. Igazoltatás, majd előkerült a szonda is. Az ered­ményről majd a véralkohol­vizsgálat tudósít. A fiatalember izgul, vajon meddig tarthat a vérvétel? Mert neki nemsokára szolgálatba kell mennie. Ugyan­is buszsofőr... Vérvétellel A Virág utca sarkán, nem messze az Alpesi sörözőtől egy férfi bajlódik a motorjával. Mi­re odaérünk, már a nyeregben ül, de úgy imbolyog a géppel, mintha viharban vezetne. — Kérem, én csak egy üveg sört meg féldeci Mecsekit ittam — magyarázkodik akadozó nyelv­vel. Hogy hol lakik? Valahol itt a közelben — tárja szét tanácstalanul a kezét. Leállítja a motort, aztán irány a vérvé­tel. Emberünk útközben motyog­ja: „Születésnapom volt”. Hogy hányadik? Arra, sajnos, nem tud visszaemlékezni: 30, 31, 32? — Talán. Az akcióban részt vevő rend­­őrjárőrök ezen az egyetlen éj­szakán nyolc ittas vezetőt iga­zoltattak. Esztergomi László

Next