Magyar Hírlap, 1977. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-26 / 96. szám
HfffGYBR KlfSlBP NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1977.április 26,kedd 1 Magyar felszólalás Az EGB közgyűlése Genfben Hétfőn az Európai Gazdasági Bizottság genfi közgyűlésén a kontinens gazdasági helyzetéről készített jelentésről tárgyaltak. A plenáris ülés elé a titkárság öszszeállítása került. Szocialista részről a felszólalók azt hiányolták, hogy az Európai Gazdasági Bizottság összeállítása nem tartalmaz adatokat a nyugati országok 1980-ig várható fejlődéséről. A Nyugat gazdasági helyzetét csak ez évi „előrejelzésekben” mutatja, s a borúlátó prognózissal szemben a vita során Ausztria és az NSZK képviselője ellentétes véleményt fejtett ki. Hangoztatták: a nyugat-európai államokban az osztrák és nyugatnémet példák tapasztalatai szerint gyorsabb ütemű gazdasági fejlődés is elképzelhető. Hazánk gazdasági helyzetéről és terveiről dr. Domokos Mátyás nagykövet adott áttekintést. Bevezetőjében kiemelte: örvendetes, hogy az EGB jelentése bőven foglalkozik a szocialista országok, köztük Magyarország középtávú terveinek ismertetésével. Ez a nagy figyelem különösen is elismerést érdemel, mert az összeállítás lehetőséget nyújt arra, hogy az EGB tagállamai bő információt kapjanak a szocialista országok gazdasági helyzetéről és stratégiájáról. Ez ugyanis jól tükrözi, hogy terveink megvalósításához a KGST-integrációban való részvételünk mellett növekvő szerepet szánunk a tőkés országokkal folytatott együttműködésünknek. — A szocialista országok — így Magyarország is — középtávú terveikben a kooperációk és termelési együttműködések különböző formáit keresik annak érddekében, hogy mind jobban bekapcsolódhassanak a nemzetközi munkamegosztás folyamatába — mondta felszólalása során. Gazdaságunk fejlődésének folyamatossága jórészt azon alapul, hogy népgazdasági terveinket egyeztetjük a többi szocialista országgal. Ezen jó kereten belül számos hosszú lejáratú kereskedelmi és kooperációs szerződést kötünk. A nem szocialista országokkal ilyen hosszú lejáratú kapcsolataink gyakorlatilag nincsenek, vagy alig vannak. Úgy ítéljük meg, hogy az együttműködésre a lehetőségek a mostaninál nagyobbak, és törekszünk a kelet—nyugati kapcsolatok gazdasági téren való bővítésére, tartalmasabbá tételére — mondotta a többi között dr. Domokos Mátyás. Az EGB ma folytatja munkáját. Wll. Április 25.—május 6.: Interker-börze Tudósítónktól. Hétfő reggel újra benépesült anyagbeszerzőkkel, gazdasági szakemberekkel az építők Dózsa György úti székháza — az Országos Piackutató Intézet ismét megrendezi az Interker-börzét. 1975 júniusa óta eddig öt alkalommal került sor hasonló készletcserére, eredményeképp összesen több mint félmilliárd forint értékű anyag, gép, alkatrész talált új gazdára. A mostani, április 25-től május 6-ig tartó börzén 85 vállalat és szövetkezet vesz részt, közülük sok a „törzsvendég”. Tizenegy termékcsoportban hozzávetőleg egymilliárd forint értékű vasat, acélt, színesfémet, építési, szerelési, faipari, vegyi és műanyagokat, szerszámokat, gépeket, alkatrészeket, kötőelemeket, műszereket, híradástechnikai ,éselektromos szerelési anyagokat kínálnak felesleges készletükből a részvevők. A gyártók és kereskedők mellett szolgáltató vállalatok és kutatóintézetek is megjelennek a tárgyalókban. JEGYZET Furcsa — bár könnyen magyarázható paradoxon —, hogy amikor a fogyasztói érdekek védelméről esik szó, rögtön az érdekek megsértéséről kezdünk beszélni. Sajnos, mindenki tud példát mondani, már csak azért is, mert a fogalom igen tág: beletartozik a hamis számolás, a maszatos pohár, az állott krémes, az önkiszolgáló bolti piszkos kosár, a burkolt árdrágítás, az akadozva működő új háztartási gép. Következményeik skálája ugyancsak széles, az egész napunkat elrontó boszszúságtól életünk veszélyeztetéséig terjed. A silány minőségű termékek forgalomba hozói, gyártói pedig közvetlenül népgazdasági kárt okoznak. Nem vagyunk híján az efféle jelenségek ellen küzdőknek sem: a népi, társadalmi, szakszervezeti, vállalati, takácsi, árhivatali ellenőrök, a KÖJÁL, a KERMI és más szervek felügyelői olykor egymás érik az üzletekben. Lehet éppen vitatkozni munkájuk hatékonyságáról, de azt aligha szükséges bizonygatni, hogy még mindnyájuknak akad dolguk. Az utóbbi időben — és ez örvendetes tény —, szaporodott a fogyasztók — mindnyájunk — érdekeit közvetlenül vagy közvetve védő jogszabályok, állásfoglalások száma. A Belkereskedelmi Minisztérium ipari tárcákkal közösen jelentetett meg irányelveket, azzal a céllal, hogy csak jó minőségű iparcikkeket vegyenek át a kereskedők. Dicsérhető az együttműködés, hiszen a fogyasztói érdekvédelem az iparban kezdődik. Ám a felügyelőségek vizsgálatai arról árulkodnak, hogy még azok sem veszik mindig komolyan a kínos szakszerűséggel megfogalmazott mondatokat, akik a jogszabályokat kiadják. A minap beszélgettem egyik kereskedelmi vállalatunk vezetőjével. ..Csak nem képzeli, hogy visszaküldjük ezt a nagy tétel, régen várt árut? Igaz, a szúrópróba elég szomorú képet mutatott, de nekünk teljesíteni kell az értékesítési terveket. Mindnyájunk zsebe megérzi, ha csökken a forgalmunk. Amikor a vásárló reklamál, kicseréljük a hibás terméket, s megtérítjük a kárát. Ez azonban a jelentések másik rubrikájában szerepel, egyébként sem mi felelünk a hanyag munkáért. Ha visszautasítanánk a szállítmányt, veszélyeztetnénk a gyártóval és a nagykereskedővel kialakult jó kapcsolatainkat, mi kapnánk majd utoljára a szezonárut.” Az effélevalós gondok, ellentmondások feloldása kívül esik az ellenőrök hatáskörén. A jövőre nézve biztató, hogy, felülvizsgálják az áruszállítási szerződések rendszerét, és készül az alapvető fogyasztói jogokat újrafogalmazó belkereskedelmi törvény. A pontos mérést, a vevővel való figyelmes bánásmódot, az udvariasságot azonban mindenütt be lehet vezetni — új jogszabályok nélkül is, — del — Védelem A cement bosszúja Csattanó következmény: leszakadt a tető— Csákánnyal a por ellen? Tavaly, augusztus 13-án, 20 óra 15 perckor a Dunai Cement és Mészművek klinkerégető üzemében a tetőszerkezet egy része — mintegy harmincszor három méteren — leszakadt. Személyi sérülés nem történt. Az anyagi kár jelentős. Idézet az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet jelentéséből: „A helyszíni vizsgálat, az elvégzett számítások és egyéb adatok alapján megállapítható, hogy az épületomlást a tetőzetre lerakódott — megengedhetetlen — cementpor mennyisége okozta, és ebben a kivitelezés során az acélkeret végén rosszul készült, gyenge és szakszerűtlen hegesztés nagymértékben közrehatott.” Amihez még ennyit tesz hozzá Varga Zsigmond mérnök, szakértő: „ Találtam hibát a tervezésben, kivitelezésben, de ezek eltörpülnek az üzemeltető, a DCM felróható magatartása mellett — bár indokoltabb inkább felelőtlenséget mondani! A tetőszerkezetre — elvben — kilenc centiméternyi porréteg rakódhat le veszély nélkül. Mi viszont ennek sokszorosát találtuk, 60 centiméter vastagságú, megkövesedett porréteget is. A súlya elérte a köbméterenként 1500 kilopondot is. Érthetetlen, miért nem gondoskodtak hosszú időn át a cementpor lehordásáról. Ez nemcsak a kritikus tetőrészre vonatkozik; vastag porréteg fedi feltehetően a DCM többi épületét is ... Bumeráng Valódi bumeráng ez, hiszen eddig is tudtuk — a környéken lakók a saját bőrükön érzékelhették —, hogy a cementgyárak, a védekezés módszereitől függően kisebb-nagyobb mértékben, szennyezik a környezetet. Ám, hogy önmagukat is veszélybe sodorhatják . . . ... A paradox helyzettel tisztában van Pintér Sándor, a DCM műszak igazgatóhelyettese: — Takarítottunk mi eddig is, évente 25 ezer négyzetméternyi tetőt, de a jelenlegi, avulófélben levő porszűrési technikánk és a feszített termelési ütem mellett, mire a végére értünk, kezdhettük elölről. Nem egyszerű söprögetésről van szó! A takarítás veszélyes és nehéz fizikai munka: csákánnyal kell letörni a megkövesedett port a tetőkről. S erre nem kapni kivitelezőt.. . Dolgozóink végzik — többnyire túlórában. Tavaly csak erre a munkára 100 ezer forintot fizettünk ki. Mutatja a 4-es számú klinkerkemence fölötti épületrészt: a tetőszerkezetet még csak ideiglenesen állították helyre, a faácsolat — az avatatlannak — nem túl bizalomgerjesztő. A tervek már elkészültek, de a kivitelező még nem kezdett hozzá a munkához: néhány műszaki kérdést tisztázni kívánnak ... Az idő tiszta, napos, mégis mintha finom ködfátylon át látnám a szállongó porban a két hatalmas nyersanyagraktárt; a statikusok szerint sürgősen le kell bontani a tetejüket, az acélszerkezet méretezése ugyanis már nem felel meg a mai előírásoknak. Belső vizsgálat Hiesz Lajos, a Cement- és Mészművek vezérigazgató-helyettese határozott. Belső vizsgálatot indítottunk, és felhívtuk a DCM vezetőségét a takarítási és portalanítási munkák folyamatos végrehajtására, ellenőrzésére. A baleset után soron kívül letakaríttattuk a DCM valamennyi épületét. Már korábban megrendelték a nyersanyagtárolók tetőszerkezetének statikai felülvizsgálatát is. Kiderült, hogy ezek az épületek is megerősítésre szorulnak, ez azonban 15 millió forintba kerül. Akadna más megoldás is, a korszerűsítést ugyanis ésszerű összevonni a nyersanyagellátás rekonstrukciójával, ami a bányát, a szállítást és a raktározást érintené Az előkészítéshez hozzákezdtek, de még nincs döntés a fejlesztésről — bár szükségességével minden érdekelt egyetért! — hiszen a DCM ötödik ötéves tervében a rekonstrukciónak csak egy része szerepel, így is nagy munka kezdődött: építenek egy új mészhidrátüzemet, és folytatják a portalanítási programot. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban felkerestem Bisele Géza és Mészáros János minisztériumi tanácsosokat. Álláspontjuk figyelmet érdemlő: — Amíg életveszélyről lehet szó, nem indokolt hivatkozni esetleges termeléskiesésre vagy bármilyen más fejlesztés folytatására. Ezért javasoltuk a Cement- és Mészműveknek: bízzák meg a SZIKKTI-t valamennyi épület statikai felülvizsgálatával, valamint a tervek elkészítésével. Itt természetesen rangsorolni kell, de az első követelmény a biztonság! A munka ugyan még nem fejeződött be teljesen, de a az átfutási idő gyorsításáért a nagyvállalat már megrendelte a kiviteli terveket. Rekonstrukció! — A vizsgálatokból máris látható: több helyütt is korszerűsíteni kell a DCM-et. Későbbi időpontra tervezték a teljes rekonstrukciót? — Amikor megvásárolták a DCM technológiáját, még korszerűnek számított. Azóta csaknem 15 év telt el — s bár a gyár kiállta az idő próbáját —, ma már indokolt egy-egy terület modernizálása, azért is, mert a cementiparban rohamosan fogy a munkaerő, a feladatok viszont feszítettek. Ezért támogatjuk a DCM-ben tervezett nyersanyagellátási fejlesztést. Javasoltuk a nagyvállalatnak, hogy forduljon az Építésügyi Állami Támogatási Bizottsághoz., A pályázatot előreláthatólag az év második felében nyújtják be. Törekszünk, hogy még az átmeneti korszerűsítések is összhangban legyenek a távlati rekonstrukciós célokkal. Tanulmányterveket készíttetünk a legjobb megoldásra. A rekonstrukció legsürgetőbb fejezete a portalanítás megoldása. .S ez nem kis feladat. Ma már a hatékony védekezés — a mechanikus és az elektrostatikus porleválasztás — egy-egy új cementmű beruházási költségeinek 15 százalékát teszi ki. A régebbi gyárakat pedig még drágább és nehezebb korszerűsíteni . . . Pontosan fogalmazva: a hatékony portalanítást csak a technológia megfelelő kialakításával és modern szűrőberendezések együttes üzembe állításával lehet megoldani. Mivel a DCM technológiája adott a korszerűsítés is korlátozott. Ezért három szakaszra bontották a portalanítási programot. Első lépésként — míg a negyedik ötéves terv idején mintegy 45 millió forintért — a cementőrlés, -rakodás porszűrését oldották meg, ebben a tervidőszakban — 140 milliós költséggel— a salakszárítást és a nyersőrlést modernizálják, a kemencékre pedig csak a 80-as évek elején kerülhet sor. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy közben ne csökkenjen a termelés. — Szükségszerű-e, hogy több mint félméteres por rakódjék le, ha a DCM-ben felhasznált technológiát alkalmazzák? — kérdezem ismét Riesz Lajos vezérigazgató-helyettestől. — Az alkalmazott porszűrő berendezések nem váltak be. Újabb beruházásainkon már korszerűbb zsákos porszűrőket, illetve elektrofiltereket vezetünk be. Többségüket csak tőkés országokból lehet beszerezni, ami tovább növeli a költségeket. A megoldás? Ez a gond több, környezetet szennyező gyárnak okoz fejtörést. Úgy tűnik, most mégis találnak megoldást. NyíriPéter, a Szellőző Művek fővállalkozási irodájának vezetője mondja: — Nemrég kooperációs szerződést kötöttünk az Intenzív nevű NSZK-céggel korszerű porleválasztó berendezések közös gyártására. Részben ilyen zsákosszűrőkkel valósítható meg a DCM portalanítási programja is. Amire — égető szükség van! Mert a tetőszakadás, a ,,csákányos portalanítás” csak következmény. A gyártási folyamat és a technológia megválasztásánál kell eleve gátat vetni — erre figyelmeztet a DCM tavalyi balesete is az ön- és közveszélyes porképződésnek. Bossányi Katalin Magyar műszaki napok az NDK-ban Drezdában és Lipcsében hétfőn megkezdődött az NDK-ban folyó magyar gazdasági és műszaki napok „második félideje”. A múlt héten Berlinben a magyarországi építőipari tervezésről és kivitelezésről, valamint a közúti járműgyártásról hangzottak el előadások- Drezdában az elektronikai ipar és a számítógépgyártás áll a konzultációk középpontjában. A bevezető előadást Ulrich Grande, az NDK elektrotechnikai és elektronikai miniszterhelyettese és Rabi Béla kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartotta. Lipcsében 9 előadás hangzik el vegyipari témákról. Mindkét városban újra napirendre kerül a közúti járműipar, mivel a magyar S NDK árucsere-forgalomnak és a két ország közötti termelési együttműködésnek ez a kiemelkedő ágazata Áremelkedések Svédországban A svéd gyáriparosok szövetségének jelentése szerint az országban a fogyasztói árak idén várhatóan 11—11,5 százalékkal emelkednek. Ugyanakkor a jövedelmeknél csupán 10,5 százalékos növekedés várható. Bulgáriai fagykárok A bolgár földművelésügyi és élelmiszeripari minisztérium jelentése szerint az április 11—17. közötti éjszakai fagyok jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban. Kjusztendil megyében például a felmérések szerint a gyümölcstermés 90 százaléka megsemmisült. Bolgár szakemberek szerint a fagykárok okozta terméskiesés több mint tízmillió leva értéket képvisel. Vietnami gazdasági kapcsolatok A Hanoiban aláírt megállapodás értelmében Franciaország hitelt nyújt a Vietnami Szocialista Köztársaságnak a fejlesztési terv megvalósításához szükséges árus finanszírozására. Adenben aláírták a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködési megállapodását. Infláció Nagy-Britanniában Nagy-Britanniában ismét mintegy 20 százalék az infláció üteme. Hivatalos adatok szerint az árindex 1977 első negyedében az elmúlt év hasonló időszakához képest 19,9 százalékkal emelkedett.