Magyar Hírlap, 1978. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
xoo Híd Magyar Hírlap népgazdaság - világgazdasag ma: február 25. szombat 7 Mérlegen a nehézipar terve Még mindig létszámnövelésre számítva A nehézipari vállalatok idei terveinek és a tárca elképzeléseinek összehasonlításaiból úgy tűnhet: könnyű helyzetben vannak az ágazat irányítói, hiszen csaknem minden termelő egység az előirányzottnál nagyobb növekedéssel kalkulált. Pedig a mértéktartóan, csak zsűrizésként emlegetett ágazati tervvizsgálatok sokszor nehéz helyzet elé állíthatták a minisztérium szakembereit. De végül is kedvező képről számoltak be az illetékesek a péntek délelőtti miniszteri értekezleten. Amint már korábban beszámoltunk róla, a tervek végleges kialakítását többszöri egyeztetés és sokszor nem könnyű konzultáció előzte meg. Segítette a vállalatok munkáját, hogy tavaly — idejekorán — megküldték számukra a részletes irányelveket, amelyekből pontosan megtudhatták, mire számít a tárca, a népgazdaság. A Nehézipari Minisztérium felügyelete és felelősségi körébe tartozó vállalatok tavaly augusztus végére elkészítették az 1978-as körvonalazott tervelképzeléseiket, abból kerekedett ki később a konzultációk után az irányelvek nem is vékonyka füzete. Több év gyakorlata kellett ehhez is, általános eredményként viszont elkönyvelhető: a vállalati tervek általában kielégítik és tükrözik a népgazdasági célokat, a tervezés színvonala a minisztériumban és a vállalatoknál egyaránt emelkedett. Alágazati helyzetkép Az alágazatok hagyományos sorrendjében elsőként szereplő szénbányászat nehéz körülmények között teljesíti feladatát. A kevésbé kiszolgáltatott bauxitbányászat lehetőségei is korlátozottak, csak az előző évi termelési szint fenntartására törekednek. Kényszerűen bővíti viszont termelési értékét a villamosenergia-ipar. Az import csökkenése miatt csak a hazai villamosenergia-termelés növelésével fedezhető a fogyasztás. Az alumíniumkohászatban a tőkés export bővítésére tervezett intézkedések lehetővé teszik a termelési érték növekedését. E területen azonba sajnos több éve gondot okoz, hogy az előzetes tervinformációkban a tröszt alábecsüli az alágazat termelési és termelékenységi képességét. Amit persze az évi tervkészítésnél megcáfol , aztán teljesít. Kismértékben meghaladja a vegyipar termelési értéke a népgazdasági számításoknál figyelembe vett mennyiségét — a növekedési ütemben azonban elmarad attól — igaz, tavalyi eredménye jóval több volt a korábban számítottnál. A sorból csak a műtrágyaipar „lóg ki”, szerencsére a vállalati tervek jóváhagyása óta az értékesítési helyzet kedvezően alakult, így év közben mód nyílhat a termelési terv növelésére. Továbbra is dinamikusan fejlődik a gyógyszeripar, és ha elképzeléseiket sikerül megvalósítani, már 1978- ban elérhetik az V. ötéves tervben 1979-re kitűzött termelési szintet Exporttervek, létszám Az előirányzatok túlteljesítése jellemzi a nehézipar vállalatainak exportterveit. A rubelelszámolású kivitel 17,5 millióval, a dollárelszámolású export pedig 15,5 millióval nagyobb a tárca által előirányzottnál. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy valamennyi alágazat túlteljesíti a korábban meghatározott exportfeladatokat. A vegysárban például mintegy 10 millió dollárral kevesebbel számoltak, mint amennyit vártak tőle, de ez az érték még így is lényegesen kisebb az elmúlt években előre jelzett, aztán mégis „megcáfolt” elmaradásnál. A vegyipari vállalatok tőkés exportja viszont nem éri el a tavalyi — egyébként igen magas — kiviteli szintet. És nem is mindig kedvező, ha a vállalati tervekben az előre megszabottnál nagyobb értékkel kalkulálnak, így például gondot okozhat, hogy a vállalatok a saját döntési körbe tartozó beruházásokra a központilag előirányzottnál 1,5 miliárd forinttal többet szeretnének költeni. Azért a feltételes mód, mert semmi garancia nincs rá, hogy ez sikerülhet is, többségükben ugyanis nem számoltak a kivitelezői kapacitás korlátaival, amelyek elsősorban a vegyipari vállalatok terveinek megvalósítását veszélyeztetik. Hasonlóképpen kedvezőtlen, hogy a nehéziparban egyébként példamutató termelékenység növelése kezdeményezések ellenére több olyan vállalat akad, amelyik következetesen létszámnöveléssel számol, dacolva a realitásokkal. A vállalatok elképzeléseiben 3700 új munkaerővel több szerepel, mint az ágazati koncepciókban. —véef— Még muzsikál is... fenifit A konyhától a barkácsműhelyig Tudósítónktól. Éppen, hogy nem zenét — szoktuk mondani a rendkívül sokoldalú, szinte mindent tudó berendezésekre. Nos, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában bemutatott elektromos konyha még muzsikál is, amellett, hogy süt, főz, hűt, darál, kever, habot ver — a háziasszony parancsára. Az Elektrotechnika a háztartásban című kiállítást — ahol az említett konyhát láttuk — tegnap nyitotta meg P. Bicskov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa és dr. Heiczmann János kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Mint a megnyitó beszédekben elhangzott: a lakossági felhasználásra szánt villamoscikkek gyártása az elektrotechnikai ipar egyik legfontosabb ágazata. Számítások szerint minden háztartásban elfogyasztott kilowattóra 4,5 órát takarít meg az ember számára; — érdemes tehát e termékek fejlesztésével és tömeges használatba vételével foglalkozni. A kiállítás leglátványosabb része a lakás világítóeszközeit mutatja be. A gépi úton készülő kristály fényszórótestek külön előnye, hogy a kézi csiszolás kiküszöbölésével, alacsony áron, változatlan szépségűek a lámpák. Mindez természetesen elsősorban külkereskedőink figyelmének felkeltését szolgálja csakúgy, mint a ruhakezelés, a takarítás és a levegőtisztítás gépei. Gombnyomásra nyílik a Volsebnik (varázsló) elnevezésű termoelektromos hűtőszekrény, amely a tálaló ás a dohányzó asztal szerepét is betöltheti. Az olajradiátorok és légpárásítók mellett sikerre számíthatnak az ablakra szerelhető, hűtést és portalanítást végző mikroklíma berendezések is. Barkácsszerszámok és autójavító felszerelések egészítik ki a bemutatót, amely március 16-ig, naponta 11 és 18 óra között tekinthető meg. Hídi krónika Margit, Erzsébet, Árpád meg a többiek — Évente több mint két kilométer Erzsébet kecsesen könnyed, Margit ívesen kacér. Árpád férfiasan célratörő, s ki tudná sorolni még a jelzőket, amelyek fővárosunknak — a Duna királynőjének — hídjait dicsőítik. Közös jellemzőjük, hogy szépek, szívünkhöz közel állanak. De kinőttük őket, s bár szerkezetileg valamennyi a felszabadulás után épült — épült újjá —, elhasználódtak, elavultak. Amikor sorzáróként az Erzsébet-hidat e századon belül másodszor is felavattuk, úgy vélhettük: az újjáépítés ezzel véget ért. Ám a korszerűsítés, a megújítás folyamata állandó igény, s a motorizáció fejlődése kétszeres igényttámaszt A Margit-híd átépítése már megkezdődött, s a következő napokban gyorsul az iram: felfrissül az elöregedett szerkezet új burkolatot kap a közút S a héten vált ismertté: a hatodik ötéves tervidőszak elején kezdenek hozzá a voltaképpen befejezetlen, a gépkocsik torlódásától a nap majd minden órájában fuldokló Árpád-híd szélesítéséhez. Ráadásul távlati tervekről is tudósíthatunk: új híd épül majd Északon és Délen, Csepel és Albertfalva között, a Parlament közelében pedig alagút köti majd össze Pestet Budával. Nyilvánvaló az is, hogy a délbudai metró üzembe helyezésével egyidejűleg a keskeny Szabadság-hídon is megszűnik a ■villamosforgalom, s a karbantartók idővel a Petőfi-hídon is megjelennek ... Sorjázó ünnepnapok Híd. E szó képletes tartalmat is takar. Ezért is volt sokszoros gyász a világháború pusztítása, amikor nemcsak a budapesti Duna-hidakat robbantották a szürke folyóba (a Margit kezdte a sort 1944. november 4-én, s az Erzsébet zárta Pest felszabadulásának hajnalán, 1945. január 18-án), hanem amás településeken is, s a közúton levőket is. Csaknem valamennyi Duna- és Tisza-hidunkat elpusztították, a 8373 közúti hídból pedig 1424 ment tönkre; a több mint 67 kilométernyi szakaszból 27,5 kilométer vált járhatatlanná. A vasúti hidak mintegy fele — 1057 — hevert romokban, s ily módon a kifosztott ország még bénább lett A békés esztendőkben hamar és sűrűn ünnepelhettünk. Bár az első átkelőhelyet fából tákolták össze, a játékos kedv már akkor sem hiányzott: a főváros felszabadulását követően egy hónappal állt már a Manci-híd. Derekasan dacolt az időjárás viszontagságaival — egészen 1946. január 11-ig. Ama drámai napon egészen a Margit-híd roncsaiig sodorták a zajló jégtáblák a fatákolmányt, néhány kétségbeesett járókelővel együtt. De Pest és Buda csak egyetlen hétre szakadtak el egymástól: január 18-án felavathatták a szerény küllemű, mégis nagy szeretettel fogadott Kossuth-hidat.A munkálatok, a szovjet hadsereg szakembereinek segítségével már 1945 tavaszán megkezdődtek. Nyolc pillért mélyítettek öt hónap alatt a folyó medrébe. E hidat tíz évre tervezték — és 1960-ig állt.) S sorra következtek a többiek: 1946. augusztus 20-án a császári és királyi fenség nevét jelképesen korszerűvé cserélő Szabadság-híd, 1947 novemberében — fél szélességben — a Margit, amely 1948 augusztusára készült el teljesen, s még ugyancsak abban az esztendőben a Déli öszszekötő vasúti híd is. Méltó centenáriumra került sor 1949. november 20-án: századik születésnapján született újjá a Széchenyi nevét-emlékét megörökítő Lánchíd. Aki pedig nem tudná, miért a 33-as villamos közlekedik az Árpád-hídon, azok számára írjuk — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóján, 1950. nvember 7-én avatták fel az Óbudát Angyalfölddel összekötő, leghosszabb Duna-hidunkat. Két év szünet, s átadják a korábbinál csaknem két és fél méterrel szélesebb Boráros téri Petőfi-hidat, újabb két év múlva az Újpesti vasúti, hidat, s alig egy évtizeddel később újkori építészetünk büszkeségét, a parttól partig nyúló Erzsébetet, Szolnoktól Szegedig ... Elsősorban ők állnak reflektorfényben, róluk énekeltek a költők, őket festették meg a piktorok. Pedig hát töredékei csupán a honi hídállománynak; a felszabadulás óta csaknem öt és fél ezer híd épült szerte az országban, folyók és patakocskák, völgyek és vasúti sínek, autópályák fölött Csupán a Hídépítő Vállalat — amely az Országos Vízügyi Hivatal, az Útépítő Tröszt és a Betonútépítő Vállalat ugyancsak e munkát végző részlegei mellett új hídjaink kétharmadát produkálja — évente két, két és fél kilométer hosszúságú felüljárót ad át Híd, vagy felüljáró, voltaképpen egyazon fogalmat takar. Hiszen hidak, kapcsok azok a létesítmények is, amelyek vasúti sínrengetegen átívelve kötik öszsze a gyorsan nyújtózó városok negyedeit egymással. Szolnokon és Debrecenben 1973-ban, Kecskeméten, Pécsett és a fővárosban, Újpest és Rákospalota között pedig 1974-ben avattak közúti felüljárót. S gazdag az elmúlt esztendő termése is: a borsodi megyeszékhely, Miskolc közlekedésében már-már forradalminak mondható változást hozott a Gömöri felüljáró, Győrött pedig az új, Kun Béla lakónegyedet köti össze az ott élők százainak is munkát megélhetést adó Rába Vagon- és Gépgyárral az Ipar utcai híd. Ugyancsak 1977 produktuma a Köröst átívelő köröstarcsai híd, amely technológiai különlegességgel bír. A 150 méter hosszú, 70 méteres medernyílású hidat 30 tonnás, előre gyártott vasbetonélemekből szerelték össze. Metró és autópálya : nincs megállás. Még ebben az ötéves tervidőszakban két impozáns átkelőhely létesül a Tisza fölött: a szegedi és a csongrádi, Győrött pedig a Kis- Dunát íveli át új híd — mindhármuk hossza, a feljáró hidakkal együtt meghaladja a fél kilométert. Jövőre Siófokon kezdődik nagyszabású munka. A Siócsatornát átívelő felüljárón ma az autópálya forgalma tetőzik, a Balaton-parti város belső forgalma is igényel egy 2 nyomtávú hidat. De visszakanyarodhatunk Budapestre is, ahol még egyetlen ötéves tervidőszak alatt sem épült annyi felüljáró, mint most — részint a metró munkálataival párhuzamosan. Felülről tekinthetünk majd le a körúti forgatagra a Marx térnél, híd épül a Könyves Kálmán körútnál, Kispest és Ferencváros határán, a Fiatal útnál, Kőbányán a Sibrik Miklós úton, Rákospalotán a Körvasút-sor fölött, a Dunakanyar kapujában, a Szentendrei úton. S már formálódnak a későbbi tervek is. Az autópályákon, az autóutakon átlagosan kilométerenként tesz lehetővé kereszteződésmentes forgalmat egy-egy alul- vagy felüljáró, néhány városban kisebb patakocskákatvelnek majd át, mint a közeljövőben négy helyen is Szombathelyen. Hidak, felüljárók, acélból, betonból, vasból. A mindennapjainkat könnyítik. Közelebb hoznak egymáshoz valamennyiünket. Földes Tamás Iskola egy év alatt Befejező szakaszába lépett Székesfehérvárott a Fejér megyei Építőipari Vállalat könnyűszerkezetes épületgyártó részlegének 300 millió forint értékű beruházása. Már termel az álmennyezetüzem, megkezdte a próbákat a kéregpanelüzem, és beköltöztek a telep hatezer négyzetméteres új raktárába. A falpanelgyártó csarnokban megkezdték a gépsorok szerelését és április közepétől itt is megindul a próbagyártás. A tervek szerint a clasprendszer legfontosabb elemeit — nyolc kooperáló vállalattal együttesen — már az év közepétől hazai anyagokból gyártják. Az első ilyen olasz rendszerű épületekből az idén 10 ezer négyzetméter, jövőre 55 ezer négyzetméter alapterületű iskola, óvoda készül el Székesfehérvárott és Budapesten, az alapozástól az átadásig 10—12 hónap alatt. A további megrendelések között elsősorban fővárosi gyermekintézmények, több vidéki iskola, orvosi rendelő és áruház összeszerelése szerepel. A claspgyártó telep teljes kapacitását 1981-ben éri el. HORIZONT • HORIZONT • HORIZONT Japán acélmű Sanghajban A Nippon Steel Corporation évi hatmillió tonna kapacitású acélművet épít Sanghajban. A munkákat 1980-ban fejezik be. Autógyári fúzió Az American Motors amerikai autógyár fúzióra lép — valószínűleg — a Peugeot francia autógyárral, vagy a Fiat Művekkel. Az American Motors 1974 óta pénzügyi nehézségekkel küzd. Drágább az Alfa Romeo Az Alfa Romeo olasz autógyár gépkocsitípusainak árát átlagosan 2,3 százalékkal emeli. NSZK-hitel Felső-Voltának A Német Szövetségi Köztársaság 1977—78-ban 50 millió nyugatnémet márka összegű hitelt nyújt Felső-Volta Köztársaságnak. A hitelt útépítés, az erdősítés,az állattenyésztés, valamint a vízellátás finanszírozására használják fel. Nemzetközi áremelkedés Az Egyesült Nemzetek kereskedelmi és fejlesztési értekezlete (UNCTAD) adatai szerint 1977- ben az alapvető fontosságú termékek árindexe átlagosan 25 százalékkal növekedett. Az árak áprilisig emelkedtek, majd októberig gyorsan csökkentek. Az árindex emelkedése főként a trópusi termékek (kávé, kakaó, tea) árának alakulását tükrözi. Nyugatnémet díjszabásváltozások A Német Szövetségi Köztársaságban a telefonbeszélgetések alapdíját 1979. január 1-től az eddigi havi 32 nyugatnémet márkáról 27 márkára csökkentik. A levelek és nyomtatványok postai díjszabását a jövő évben emelik. A nyugatnémet posta ennek révén évi bevételének egymilliárd márkás növekedését reméli. A Lufthansa nyugatnémet légiközlekedési vállalat bejelentette, hogy április 1-től Frankfurt és New York közötti repülőjáratának díjszabását 120 márkával csökkenti.