Magyar Hírlap, 1978. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA­I FORUM , 1978 JÚLIUS 1, SZOMBAT 3 Július 12-1­3-én Gromiko és Vance Genfben találkozik (TASZSZ) Mint a szovjet fő­városban hivatalosan bejelentet­ték, Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter július 12—13-án találko­zik Genfben, hogy folytassa az új SALT-megállapodás előkészí­tésével összefüggő kérdések meg­vitatását. A szovjet és az ameri­kai diplomácia vezetője ezen kí­vül a felek kölcsönös érdeklődé­sére számot tartó kérdésekről is tárgyal. . Befejeződött a szövegegyeztetési munka az ENSZ leszerelési ülésszakán (Reuter, AP, UPI, ADN) Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, le­szerelési ülésszaka záróokmányá­nak szövegegyeztetési munkála­tai pénteken hajnalban eredmé­nyesen befejeződtek. A záróok­mány négy részből áll: a beve­zetőből, a nyilatkozatból, az ak­cióprogramból és a leszerelési tárgyalások nemzetközi mecha­nizmusával foglalkozó fejezetből. Péntek esti jelentések szerint a dokumentum jóváhagyására hivatott közgyűlési plenáris ülést közép-európai idő szerint szom­baton hajnalra hívták össze. Hírügynökségek a rendkívüli ülésszak egyik legfontosabb ered­ményének tekintik azt a megál­lapodást, amelyet négy atom­nagyhatalom és a vezető el nem kötelezett országok képviselői ér­tek el a genfi leszerelési bizott­ság átszervezésének kérdésében. A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország javasolta, hogy az ed­dig 31 tagú genfi testületet bő­vítsék ki újabb hat országgal. Olaszország Eredménytelen elnökválasztási forduló (MTI) Az olasz képviselői ház­ban a harmadik fordulóban sem tudták megválasztani Itália új elnökét. A jelöltek közül egyik sem érte el a szükséges kéthar­mados többséget, ezért Ingrao, a képviselőház elnöke újabb sza­vazást rendelt el szombat dél­utánra. A 4. menettől kezdve már nem szükséges többé a kétharmados többség, az alkotmány értelmé­­ben elegendő lesz az abszolút többség is. A második fordulóban a ke­reszténydemokrata Gonellára 383-an, a kommunista Amendo­­lára 337-en és a szocialista Nem­­­ire 86-an szavaztak. Izrael: Mondale közvetíteni próbál Ellentétek Genscher Tel Aviv-i tanácskozásain (AFP, UPI, Reuter) Walter Mondale, az Egyesült Államok alelnöke pénteken Izraelbe érke­zett, ahol részt vesz az ország fennállásának harmincadik év­fordulójára rendezendő ünnepsé­geken. Kíséretében magas rangú amerikai zsidó személyiségek is helyet kaptak. Az amerikai kor­mány azt reméli, hogy az alel­­nök nem hivatalos látogatásával sikerül egyengetni az utat az egyiptomi—izraeli béketárgyalá­sok előtt. A látogatás­­előestéjén Mena­­hem Begin izraeli kormányfő nyilatkozatában tárgya­lóasztal­hoz szólította ugyan Egyiptomot, de újfent Leszögezte: kormánya nem hajlandó teljesíteni Egyip­tom előzetes feltételeit, s szó sem lehet arról, hogy az egyip­tomi követeléseknek­­ engedve visszaadja a Jordán folyó nyu­gati partját Jordániának­, a Gá­­za-övezetet pedig Egyiptomnak. (DPA) Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter kétnapos izraeli látogatásának befejeztével pénteken visszauta­zott Bonnba. Az izraeli—nyugat­német tárgyalásokon nem min­­den kérdésben volt egyetértés. A vendéglátók elégedetlenségére Genscher több alkalommal is hangsúlyozta: a palesztin prob­lémát illetően az NSZK tartja magát a közös piaci országok 1977-es állásfoglalásához, amely­nek értelmében a Palesztinai népnek joga van saját, önálló állam alapítására. A béke- és barátsági szerződésről Felújítják a japán-kínai párbeszédet (MTI) Július 21-én Pekingben folytatják a hivatalos japán-kí­nai tárgyalásokat a béke- és ba­rátsági szerződés megkötéséről. Az erről szóló egyidejű tokiói és pekingi bejelentés szerint az időpontot pénteken véglegesítet­ték. A felek már korábban meg­állapodtak abban, hogy csak­nem három évi szünet után is­mét tárgyalóasztalhoz ülnek a sokat vitatott okmány aláírásá­nak előkészítésére. A megbeszéléseket 1975-ben Japán azért függesztette fel, mert Kína ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés szövegében szovjetellenes célzattal rögzítsék „a hegemónia közös elítélésének” pekingi ihletésű tételét. « *»»,««*» (n)n­d’ Mao eszméi és a gyakorlat próbája (MTI) A Csiefangcsün Pao, a kínai hadsereg lapja másfél ol­dalas cikkben magyarázza meg olvasóinak, miért szükséges, hogy Mao Ce-tung eszméit is aláves­sék a gyakorlat szigorú próbá­jának. A cikket átvette a Zsen­­min Zsipao, a Kínai Kommunis­ta Párt központi Lapja is. Meg­figyelők szerint a hadsereg lap­jának cikke jelentős fejlemény abban a folyamatban, amelynek világosan kivehető célja Mao Ce-tung bizonyos elméleti téte­leinek revíziója. A cikk keményen elítéli az utóbbi évtized, gyakorlatát, amelynek fő jellemzője az volt, hogy Mao Ce-tung minden sza­vát abszolút igazságnak és meg­fellebbezhetetlen kinyilatkozta­tásnak tekintették. A Csiefang­csün Pao Teng Hsziao-ping mi­niszterelnök-helyettesnek a had­sereg politikai munkaértekezle­tén elhangzott beszédéből vett idézettel támasztja alá annak szükségességét, hogy Mao elmé­letét is alá kell vetni a gyakor­lat ellenőrző próbájának. VILÁGHÍRADÓ Kadhafi varsói programja (MTI) Muammar al-Kadhafi líbiai államfő hivatalos lengyel­­országi látogatása során pénte­ken megtekintette Varsó óváro­sát, majd a lengyel néphadsereg egyik alakulatához látogatott el. Csütörtök este Edward Gierek vacsorát adott a líbiai államfő tiszteletére. Angolai delegáció Etiópiában (ADN) Angolai küldöttség ér­kezett pénteken Ad­disz Abebába, hogy átadja Agostinho Neto el­nök üzenetét Mengisztu Hailé Mariam etiópiai állam- és kor­mányfőnek. A küldöttség Feleke Gedle Giorgisz etiópiai külügy­miniszterrel eszmecserét folyta­tott a kontinens általános hely­zetéről, az Afrika déli részén harcoló felszabadító mozgalmak feladatairól. Giscard találkozója Carrillóval (AFP, MTI) Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági el­nök befejezte spanyolországi hi­vatalos látogatásának madridi szakaszát. A sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva kijelentet­te: Franciaország teljes mérték­ben támogatja Spanyolország felvételét a Közös Piacba. Az ez­zel kapcsolatos nehézségeket technikai jellegűnek minősítette. A francia államfő pénteken Madridban rövid megbeszélést tartott Santiago Carrillóval, a Spanyol Kommunista Párt főtit­kárával. Athéni tiltakozás (AFP) Valamennyi görög poli­tikus párt az ország ügyeibe va­ló durva beavatkozásként ítélte el Harold Brown amerikai had­ügyminiszternek a szenátus előtt tett nyilatkozatát, amely szerint az amerikai hadügyminisztérium intézkedési tervet dolgozott ki bármely görögországi belpolitikai változás esetére. A nyilatkozat szövege csütörtökön jelent meg az egyik athéni lapban. A tilta­kozók között van Karamanlisz miniszterel­nek. Andreasz Pa­pandreu, a Pánhellén Szocialista Mozgalom és Joannisz Zigdisz, a Demokratikus Centrum Unió vezetője. Per Berlinben (MTI) Az NDK berlini városi bíróságának 1­1. számú büntető­­tanácsa pénteken 8 évi szabad­ságvesztésre ítélte hazaárulásért, hírszerző tevékenységért és ál­lamtitkok elárulásáért Rudolf Bahro NDK-állampolgárt. Bahro szorosan együttműködött Ulrich Schwarz-cal, a Der Spiegel című nyugatnémet hírmagazin azóta az NDK-ból eltávolított tudósító­­jával, s más, hírszerző tevékeny­séget folytató NSZK-tudósítók­­kal. Indiai miniszterek lemondása (Reuter) Új-Delhiben pénteken bejelentették, hogy Csaran Szingh belügyminiszter és Radzs Naravn egészség- és családtervezés-ügyi miniszter benyújtotta lemondá­sát. A két miniszter ,,túl bé­­külékenynek” minősítette Deszal magatartását Indira Gandhi volt kormányfő iránt. Benyújtotta le­mondását négy államminiszter is. Banglades új kormánya (UPI) Ziaur Rahman bangla­desi államfő, aki június 3-án el­söprő győzelmet aratott az el­­s­ölt választáson, csütörtökön meg­alakította 28 tagsú új kormányát. A kabinet élére" Massur Rah­­mant, a Nemzeti Avami Párt ve­zetőjét nevezte ki ítélet a dél-moltik­­s terroristák ügyében (Reuter, AFP) Egyenként ti­zenöt évi börtönbüntetésre ítélte pénteken egy holland bíróság azt a három dél-moltikui terroristát, akik március 13-án hetven túszt ejtettek az észak-hollandi«! A­,Q£r,hep Az emberrablók akik 21 társuk szabadon bocsátását, 13 millió dollárt és egy repülő­gépet követeltek, elszántságuk bizonyításaképpen megölték az egyik túszt. A EGYSÉGBEN­ zzal egy időben, amikor hét­főn a magyar küldöttség­­ Ferihegyre indult, hogy részt vegyen Bukarestben a KGST XXXIl. ülésszakkán, a Ne­hézipari Minisztérium és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság tájékoztatót tartott egy fontos KGST-beruházás munkálatairól A szovjet földgáz még az idén magyar területre ér, jövőre pe­dig megindulhat az­ üzemszerű gázszolgáltatás az orenburgi, új nevén: a Szövetség vezetéken. Az energiáról Bukarestben is sok szó esett. Lázár György, a Minisztertanács elnöke az ülés­szak első napján beszédében rá­mutatott, hogy különösen nagy a jelentősége az energetikai és nyersanyag-célprogramnak szá­munkra, mivel hazai energia- és nyersanyagforrásaink korlátozot­tak. Igaz, fokozzuk az energia­­hordozók és a nyersanyagok ha­zai kutatását, a termelés, a fel­­használás racionalizálásával, to­vábbá a termelési szerkezet át­alakításával remélhetően tovább csökken majd a termelés ener­gia- és anyagigényessége — ez azonban nem fedezi növekvő szükségleteinket. Hosszú távon is importra szorulunk, a behozatal növekedésének az 1980-at követő időszakban is meghatározó sze­repe lesz. A kormány elnöke így fogal­mazott: ,.Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, ha igényeink kielégítésében támaszkodhatunk a KGST-országokkal — minde­nekelőtt a Szovjetunióval — folytatott együttműködésire. Ér­dekeltek vagyunk tehát az ener­getikai és nyersanyag-célprog­ram­­keretében olyan együttmű­ködési intézkedéseik kidolgozásá­ban és közös megvalósításában, amelyek erről az oldalról meg­alapozzák népgazdaságunk fejlő­dését.” Jelentősek a mezőgazdasági és az élelmiszeripari célprogramok is, a következő időszakban a fő figyelmet minden célprogramnál a megvalósítást szolgáló feltéte­lek kialakítására, a végrehajtást, konkretizáló szerződések előké­szítésére kell összpontosítani. Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke még az ülésszak elején hangsú­lyozta: ami az energetika, a nyersanyagok, a gépgyártás te­rületére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramokat illeti, ezek egyelőre a problémák megoldásának általános körvo­nalait jelzik. Fel kell kutatni a megvalósításukhoz szükséges anyagi és pénzügyi erőforráso­kat, meghatározni az egyes tag­országok érdekeltségének és részvételének mértékét. Ennek érdekében igen rövid időn be­lül — 1979 végéig, részben pedig már 1979 közepéig — ki kell dol­gozni a több és kétoldalú meg­állapodások tervezeteit. A szovjet kormányfő arról is szólt, hogy a KGST tagországai­ban az ötéves tervekben kitűzött feladatok megvalósítása szilárd alapokat teremtett a gazdasági célok teljesítéséhez. Mindehhez ragadjunk ki néhány szemléle­tes adatot az ülésszakról kiadott közleményből. A KGST-tagálla­­mok nemzeti jövedelme 1977-ben az 1975. évihez viszonyítva 12 százalékkal, az ipari termelés pedig 12,4 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedésének mintegy négyötödét a munkater­melékenység növelése útján ér­ték el. A KGST-tagállamok ösz­­szes külkereskedelmi áruforgal­ma 1977-ben az 1975. évivel szemben 24 százalékkal emelke­dett és meghaladta a 158 mil­liárd rubelt. Az ipari termelés mennyisége a fejlett tőkés or­szágokban 1977-ben, a válság előtti 1973. évihez viszonyítva 7 százalékkal, a KGST tagállamai­ban pedig ugyanezen időszak alatt 32 százalékkal nőtt. Az­­ ülésszakon véleménycserét folytattak a KGST és az Európai Gazdasági Közösség közötti kap­csolatokról, valamint tárgyalá­sokról is. Azt hangsúlyozták,­­hogy a KGST és az EGK kölcsö­nös kapcsolatainak alapjairól az egymásnak korábban átadott egyezménnytervezetek alapján célszerű tovább folytatni a tár­gyalásokat — egyrészt a KGST és a KGST-tagállam­ok, másrészt az EGK és az EGK-tagállamok közötti egyezmény kidolgozásá­ról. Ide kívánkoznak a KGST-tagál­lamok kormányfőinek nyilatko­zatából azok a mondatok, ame­lyek azzal foglalkoznak, hogy a hosszú távú együttműködési cél­programok valóra váltása meg­szilárdítja a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági pozícióit, egymás közötti barátságát és kölcsönös együttműködését. Bő­vülnek gazdasági kapcsolataik más szocialista országokkal, a fejlődő államokkal társadalmi rendszerüktől függetlenül a világ összes országával. A KGST tag­államai is­mét bizonyítják, hogy békés külpolitikájuknak megfe­lelően készek tevékenyen részt venni a nemzetközi munkameg­osztásban, a Helsinkiben tartott biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányában rögzí­tett elveknek és kötelezettségek­nek szellemében elősegítik az egyenlő jogokon alapuló, kölcsö­nösen előnyös gazdasági kapcso­latok megteremtését. Mindezekért a célokért a jövő­ben a Vietnami Szocialista Köz­társaság is dolgozik, amelyet most, a XXXIl. ülésszakon vet­tek föl a KGST-országok sorába. Am­ikor küldöttségünk haza­tért, Marjai József, hazánk ál­landó KGST-képviselője, minisz­terelnök-helyettes így nyilatko­zott: a tanácskozás nagy hord­erejű, világpolitikai jelentőségű eseménye volt, hogy a VSZK belépett a KGST-be. Megfigyelő­ként részt vett az Angolai Népi Köztársaság, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság képviselője és most elő­ször a Szocialista Etiópia képvise­lője is. „Mindez fényesen bizo­nyítja, hogy a KGST-országok baráti közösségének tekintélye szüntelenül nő a világban és nagy vonzerőt gyakorol, különö­sen a fejlődés útjára lépett or­szágok számára." A KGST-tagállamok közötti együttműködés méreteinek, kiszé­lesítése és tartalmának elmélyí­tése szükségessé teszi a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége mechanizmusá­nak, formáinak és módszereinek további tökéletesítését. A közle­ményben olvashattuk, hogy az ülésszak, a KGST-tagállamoit kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak és kor­mányainak elvi útmutatása alap­ján intézkedések összességét hagyta jóvá a KGST-tagállamok együttműködésének és a tanács szervezetének további tökéletesí­tésére. A KGST összes szervének munkája arra irányul, hogy el­sősorban az anyagi termeléssel, mindenekelőtt a hosszú távú célprogramok megvalósításával­­ összefüggő együttműködési fel­adatokat oldják meg, hatéko­nyabbá,­ operatívabbá és össze­hangol­tab­bá tegyék a KGST ösz­­szes szervének és a KGST-tagál­­lamok nemzetközi szervezetei­nek tevékenységét. Azzal, hogy a KGST XXXII. ülésszaka jóváhagyta az energia, a fűtő- és nyersanyagok, a me­zőgazdaság- és élelmiszeripar, va­lamint a gépipar területére vo­natkozó együttműködés hosszú távú célprogramjait, a tagorszá­gokra — így hazánkra is — fon­tos munka vár. Az ötödik ötéves terv harmadik esztendejében já­runk, egyre inkább fölgyorsul­nak az 1981—1985-ös tervidősza­kot megalapozó műveletek a ha­zai tervező munkában és a KGST- tagországokkal tartó terv­­egyeztetésben. A magyar kül­döttség az ülésszak idején több­ször hangsúlyozta, hogy a cél­programokba foglalt intézkedé­sek megvalósítása csak akkor le­hetséges, ha azok beleépülnek a tervegyeztetés és a nemzeti ter­vezés folyamatába. Ahogy ha­zánk állandó KGST-képiselője megfogalmazta: reálisan kell fel­mérni a magyar gazdaság távla­ti szükségleteit. Lehetőségeit és ilyen alapozottsággal kell részt vállalni a nemzetközi feladatok­ból FINTÉR DEZSŐ ­lés

Next