Magyar Hírlap, 1978. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
. fÉft) |[B 2 1978. AUGUSZTUS 1. KEDD NEMZETKÖZI P (1) lITIKA MISGYŐR HÍRLAP KÜLFÖLDI LAPOKBÓL npflBAfl Az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek vasárnap véget ért belgrádi találkozójáról ír hétfői számában a moszkvai Pravda. A belgrádi fórumon részt vevő országok megerősítették, hogy hűek az el nem kötelezett mozgalom alapelveihez, s mindenekelőtt az imperializmussal, a neokolonializmussal, a fajüldözéssel, a hegemónia és a kizsákmányolás valamennyi formájával való szembenálláshoz. A mozgalom egysége és szolidaritása megszilárdításának szükségességéről szólva, több szónok felhívta az el nem kötelezett országokat, fejlesszék együttműködésüket természetes szövetségeseikkel, a szocialista országokkal és más haladó erőkkel. Az általános vitában az enyhülés elmélyítésével, a fegyverkezési hajsza megfékezésével kapcsolatos kérdések foglalták el a központi helyet. A konferencián két fontos dokumentumot fogadtak el: politikai nyilatkozatot, valamint az el nem kötelezett és a fejlődő országok együttműködésének akcióprogramját. A nyilatkozat emlékeztet az el nem kötelezettek mozgalmának fokozódó jelentőségére, hangsúlyozza az imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolonializmus, a fajüldözés, a cionizmus elleni aktívabb harc szükségességét, s elítéli a kizsákmányolás és az idegen uralom valamennyi formáját. A belgrádi fórum résztvevői síkraszálltak a nemzetközi enyhülésért, a biztonság megerősítéséért, a leszerelésért. A mozgalom legfontosabb feladatai közé sorolták az új nemzetközi gazdasági rendért, az el nem kötelezett országok együttműködésének fokozásáért folytatott harcot Vorwärts Carter mutatványai Rhodesiai agresszió Mozambik ellen (AFP, AP, Reuter) A rhodesiai hadsereg egységei vasárnap újabb agressziót követtek el a szomszédos Mozambik területe ellen. Mint a rhodesiai hadsereg főparancsnoksága hivatalosan közölte, több rajtaütésszerű támadást intéztek a Zimbabwe Hazafias Fronthoz tartozó ZANU szervezet kiképző táborai ellen. A Salisburyben kiadott közlemény a megszokott hangnemben és indoklással „bizonyos terrorista-támaszpontok elleni önvédelmi hadműveletről” beszélt. A rhodesiai fajüldöző- rendszer utoljára tavaly indított ilyen jellegű támadást egyes mozambiki körzetek ellen. Akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a fegyveres rajtaütéseik célpontjai nemcsak a zimbabwei gerillák támaszpontjai voltak, hanem menekülttáborok is. Hétfő esti jelentések szerint a rhodesiai hadsereg egységei hétfőn is folytatták agressziójukat a szomszédos Mozambik területe ellen. Salisbury szerint a támadás célja az, hogy „megfékezzék” a zimbabwei gerillák mozambiki támaszpontból folytatott tevékenységét. Képviselőházi kihallgatásokat tartanak a Kennedy- és King-gyilkosság ügyében (UPI, AP, Reuter) Az amerikai képviselőháznak a Kennedy- és a King-gyilkosság kivizsgálására létrehívott bizottsága vasárnap öt ember fényképét, illetve úgynevezett robot képét közzétéve, felszólította az amerikai lakosságot, hogy segítsenek azonosítani a személyeket. A testület közleménye hangsúlyozza: noha nem gyanúsítják az öt személyt azzal, hogy közük volt akár Kennedy elnök, akár Martin Luther King polgárjogi vezető meggyilkolásához, de mindenféleképpen érdekeltek a velük való kapcsolat felvételében, mert segítségükkel talán új tények kerülnének napvilágra a két merényletről. A bizottságot két évvel ezelőtt alapították azzal a feladattal, hogy vizsgálja felül az eddigi nyomozati adatokat, illetve azokat az állításokat, amelyek szerint Kennedy és King összeesküvés áldozata lett A képviselőház bizottsága most augusztustól kezdődően négy hónaponkeresztül kihallgatásokat tart a két gyilkosság ügyében. A testület előtt megjelenik a jelenleg börtönbüntetését töltő Ray is. ------------. CM Albán válasz Peking jegyzékére (MTI) Az Albán Munkapárt központ lapja, a Zeri i Popullit vasárnap nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet az albán párt központi bizottsága és az albán kormány intézett július 29-én a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához és a kínai kormányhoz. . . A több, mint tizenötezer ,szavas levél válasz a kínai külügyminisztérium július 7-i jegyzékére, amelyben a kínai fél felmondta az Albániának nyújtott gazdasági és katonai segítséget. Az albán vezetők az egyoldalú kínai lépéssel kapcsolatban egyebek között kifejtik: „Ezzel, az Albániával szemben elkövetett hitszegő és ellenséges aktussal gátlástalanul felbontották a két ország között megkötött hivatalos megállapodásokat, brutális és önkényes módon megsértették az alapvető nemzetközi szabályokat és normákat, károsítani próbálják országunk gazdasági és védelmi képességét”. A levél szerint a kínai vezetés eltávolodott a marxizmus-leninizmustól és a proletár internacionalizmus elveitől, s összejátszik, az amerikai imperializmussal, a nemzetközi burzsoáziával és reakcióval, „imperialista szuperhatalom akar lenni". Az albán párt szerint a maoista „három világ elmélet” opportunista, revizionista és anarcho-szindikalista nézetek és tételek eklektikus vegyüléke. Az albán párt a maga formálta világképnek megfelelően kifejti, hogy most már egyedül Albánia fogja továbbra is magasra tartani a marxizmus—leninizmus tanításának zászlaját. Az APN hírmagyarázója írja TVW A szovjet gazdaság növekedése AZ ELMÚLT FÉLÉVBEN a szovjet ipari termelés, az előző év azonos időszakához viszonyítva, a tervezett 4,5 százalék helyett 5,2 százalékkal növekedett. A világ ipari termelésének egyötödét biztosító Szovjetunió számára ez jó mutatószám. Hat hónap alatt a Szovjetunióban 600 milliárd kilowattóra villamosenergiát termeltek (többet, mint az egész 1968-as évben), a kőolaj-kitermelés (beleértve a gázkondenzátumot is) 279 millió tonna, a gázkitermelés pedig 183 milliárd köbméter volt. Az első félévben 75,5 millió tonna acélt olvasztottak, többet mint a világ bármely más országában, 362 millió tonna szenet bányásztak, 50,3 millió tonna műtrágyát, 381 millió pár bőrcipőt, 394 millió négyzetméter gyapjúszövetet gyártottak. Az első félévben a gazdaság mezőgazdasági ágába beruházott összegek 14,1 milliárd rubelt tettek ki. A mezőgazdaságban dolgozók 127 ezer teherkocsit, 182 ezer traktort, 53 ezer gabonakombájnt, valamint sok más gépet és felszerelést kaptak az államtól. Legnagyobb ütemben azok a hagyományos ágazatok fejlődtek, amelyektől elsősorban függ az ország egész gazdaságának fejlődése. A számítástechnikai berendezések gyártása 20 százalékkal, az automata műszereké és berendezéseké 13 százalékkal, a gépgyártás valamennyi ágának termelési volumene pedig 9 százalékkal nőtt. Ám nem mindenütt, alakultak ilyen jól a dolgok: az ipar egészének pozitív eredményei mellett egyes vállalatok több mutató tekintetében nem tudtak megbirkózni a feladattal, egyebek között a tervezettnél kevesebb kénsavat, vasúti teherkocsit, előre gyártott vasbetonelemet és néhány más termékféleséget gyártottak. A lemaradás ugyan jelentéktelen, de a lemaradásért felelős gazdasági vezetők nem kerülik el a szigorú felelősségre vonást. AZ EGYIK FŐ FELADAT a beruházások hatékonyságának növelése. A hetvenes években a Szovjetunió a világ legnagyobb építkezési területévé vált. Csupán 1978 első felében több mint 26 milliárd rubel értékű állóalapot — különböző létesítményeket — helyeztek üzembe, az összes beruházások összege pedig 48,3 milliárd rubelt tett ki. (A rubel a júliusi hivatalos árfolyam szerint csaknem 1,5 USA dollárral egyenlő.) Ilyen méretek mellett még a jelentéktelen hibák is jelentős veszteségeket okozhatnak. Az építőket nemegyszer érte kemény kritika. Ez az „orvosság” ugyan korántsem édes, de hatása kétségtelenül jónak mondható: javult a beruházási létesítmények építése. Az építőkre még mindig nagy munka vár. Az elmúlt félévben a szovjet állam egészségvédelemre, oktatásra és az emberek más szociális szükségleteinek a kielégítésére több mint 50 milliárd rubelt fordított. (Az ötéves terv első két és fél évében csaknem 251 milliárd rubelt.) Az országban bevezették a kötelező középfokú oktatást. Ez azt jelenti, hogy minden szovjet gyermek számára kötelezővé vált a középiskola elvégzése. Csupán ebben az évben több mint, 5 millió fiatal részesült középfokú képzésben, a szakközépiskolát 1 millió 200 ezer, az egyetemet 800 ezer diák fejezte be. Az ötéves tervidőszak feléig a Szovjetunióban több mint 5 millió lakás épült. A lakások főleg állami költségvetésből épülnek, s a családok — az igénybejelentés sorrendjében — ingyen kapják azokat. AZ UTÓBBI KÉT ÉS FÉL ÉVBEN — a két évtized folyamán már ötödik alkalommal — felemelték a legalacsonyabb munkabéreket. A dolgozók számos kategóriájánál emelkedett a nyugdíj, a Szibériában és Távol-Keleten élők számára újabb kedvezményeket állapítottak meg. A munkások és az alkalmazottak havi átlagos fizetése — az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,4 százalékkal növekedett, a kolhoztagok munkabére pedig 5 százalékkal. A tizedik ötéves terv első felében szemmel láthatóan nőtt a Szovjetunió gazdasági potenciálja. Gennagyij Piszarevszkij A kulcskérdést homályban hagyták Namíbia menetrendje A KULCSKÉRDÉSBEN, a Walwis-öböl hovatartozásában döntött csütörtökön este a Biztonsági Tanács, amikor kimondta: Namíbia (korábbi nevén Délnyugat Afrika) területi integritását és egységét a mélytengeri kikötő és környéke visszacsatolásával kell biztosítani. A körzetet a pretoriai kormány tavaly augusztusban kormányrendelettel nyilvánította Dél-Afrikához tartozónak. Az alig egyesztendős, egyoldalú és jogilag semmiképp alá nem támasztható döntéshez most úgy ragaszkodik Vorster kormánya, mintha valóban történelmi jogot formálhatna az öböl vidékéhez. Vorster a BT-határozatot kapásból elutasította. A Biztonsági Tanács öt nyugati tagállama mintem másfél éve kísérletezik közvetítéssel a dél-afrikai kormány és a SWAPO között, amelyet mind az ENSZ és annak számos szervezete, mind az Afrikai Egységszervezet a namíbiai Inép egyetlen törvényes képviselőjeként ismert el. Kétségtelenül engedményre bírták Dél-Afrikát (arroiv kezdetben még tárgyalópartnerként sem ismerte el a SWAPO-t). Vorsterék idén áprilisban elfogadták az Ötök áthidaló javaslatait. A nyugati közvetítéssel folyó tárgyalásokat, mint emlékezetes, az idén májusban az a véres támadás szakította meg, amelyet a dél-afrikai reguláris hadsereg intézett Angola déli részén, Cossiriga térségében a namíbiai menekültek táborai ellen. Július elejére azonban sikerült újra tárgyalásokra bírni Dél-Afrika és a SWAPO képviselőit. Hogy a találkozó létrejöhetett Angola fővárosában, ebben a nyugati ötökkel legalábbis egyenlő szerepet játszottak a térségnel határos öt frontország: Tanzánia, Zambia, Mozambik, Botswana, s főleg a vendéglátó Angola vezetői. Július 13-ára megszületett a ruandai megállapodás, amely a többségi uralom megteremtésének, Namíbia függetlenségének néhány alapkérdését tisztázta azzal a feltétellel, hogy az eredményt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik. E megegyezés sem szólt azonban Walvis-öböl hovatartozásáról. (A Nyugatiak véleménye szerint ezt később, egymás között kell tisztáznia Namíbiának, illetve a SWAPO-nak a dél-afrikai kormánnyal.) A luandai megállapodást a nyugati Ötök olyan diadallal tálalták, mintha egyértelmű megoldást jelentene valamennyi vitatott kérdésben, holott számos nyitott, többféleképpen értelmezhető pontot tartalmazott. SAM M.IOMA, a SWAPO elnöke, aki szervezetének küldöttségét vezette Luandában, az afrikai állam- és kormányfők khartúmi értekezletén a „helyére tette Luandát". Mit jelent és mit nem jelent a megegyezés? — tette fel a kérdést. A megállapodás csak az első lépés volt, bizonyos időrend rögzítése és nem befejezés — mondta. Szó volt a függetlenség kikiáltása után megtartandó politikai választásokról is, amelynek azonban — mint Nujoma hangsúlyozta — még az előkészítésére is csak a megszállás felszámolása után kerülhet sor. Ha majd megállapodtunk a részletekben, akkor kezdhetünk a végrehajtáshoz. A nyugati javaslatot — tette hozzá — Dél-Afrika saját értelmezésében fogadta el. Amíg nem születik meg a végérvényes és egyértelmű megoldás, addig folytatjuk a harcot. Fegyveresen is — jelentette ki a SWAPO elnöke. A luandai megállapodás tehát egyet semmiképp sem jelent — tűzszünetet. A végleges megoldás elfogadását a SWAPO három feltételhez köti — mondta Nujoma. 1. A Walwis-öböl Namíbia szerves része, s ezt a Biztonsági Tanácsnak kell szavatolnia. 2. A jelenleg 211 ezer főnyi, Namíbiában állomásozó dél-afrikai fegyveresből a továbbra is ott maradó 1000 fő csak bizonyos feltételek között maradhat az országban (meghatározott, Namíbia déli részén fekvő támaszpontokon) . .1. Az ENSZ különmegbízottja felelősen ellenőrzi az átmeneti időszakot a megszállók kivonása után — ő gondoskodik a biztonsági intézkedésekről is. BOTHA dél-afrikai külügyminiszter Luanda után is azt hangoztatta, hogy a Wahvis-öböl nem tárgya a megállapodásnak. Szerinte szükségtelen a megegyezés szerinti 5000 ENSZ-katona, hiszen Dél-Afrika úgyis csak az után csökkenti katonai létszámát Namíbiában, ha teljes a béke, vagyis a háromhónapos próbaidő alatt semmiféle incidens nem történik (Ha a SWAPO a harcokat tovább folytatja, ez valószínűtlen.) Mokgadem Tlhabanello, a SWAPO tájékoztatási titkára szervezete nevében a múlt héten már részletes időrendi tervezetet ismertetett. Eszerint az ENSZ által korábban az év végére megjelölt határidő a függetlenség elnyerésére — nem reális. Augusztusban kellene megérkeznie az ENSZ-főmegbízottnak, hogy kijelölje az 5000 kéksisakos és az ezer polgári ENSZ-ellenőr állomáshelyét. Ezután megszabnák a választási névjegyzékbevétel feltételeit, majd megkezdődhetne a választási kampány. A jövő év márciusában rendeznék meg az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, áprilisban elfogadnák az alkotmányt, amelyről népszavazáson döntenének. Ezután alakulhatna meg Namíbia, első kormánya, s július —augusztusban kiáltanák ki a függetlenséget. A Biztonsági Tanács múlt heti határozata a Walwis-öböl kulcskérdésében — igen fontos. A nyugati Ötök tervét a BT tudomásul vette. E megfogalmazás figyelmet érdemel: az ENSZ nem azonosítja magát vele. S Dél-Afrika — mint láttuk — több vonatkozásban elutasítja a SWAPO értelmezését. Ami csakis azért lehetséges, mert az Ötök egyáltalán nem egyértelműen fogalmaztak, sőt megengedhető az a következtetés is, hogy a két szembenálló fél előtt a homályos szövegrészeket kétféleképpen magyarázták (ugyanez történt Rhodesia esetében is). A SWAPO mögött egységesen sorakozik fel az Afrikai Egységszervezet, mint egész (ahogy a csúcson ezt külön határozatban rögzítették). Waldheim, az ENSZ főtitkára pedig hangsúlyozta, hogy a namíbiai választások szabad és demokratikus voltáért az ENSZ felelősséget vállal. A főtitkár már ki is jelölte különmegbízottját a finn Martti Ahtisaari személyében. Botha külügyminiszter egyelőre nem járul hozzá e hétre tervezett namíbiai útjához. a nyugat közvetítő BUZGALMÁNAK nyilvánvaló oka, hogy a Namíbia szinte kimeríthetetlen ásványkincseiből való részesedését kívánja átmenteni a függetlenség utánra. De ugyanez a célja Pretoriának is , ezért teszi elkeseredett kísérleteit befolyása megőrzésére még az utolsó utáni pillanatban is. Sam Nujoma az afrikai csúcson emlékeztetett rá: 1966 óta a SWAPO a fegyveres harc és a diplomáciai lépések kombinálásának hosszú küzdelmei során bebizonyította, hogy vállalja a történelmi felelősséget, és képes a függetlenségi harc vezetésére, a kormányzásra. Ehhez — a Tanzániában megjelenő Sunday News szavaival — hozzátehetjük: a Namíbia függetlenségére vonatkozó megállapodás az évtizede hősiesen harcoló SWAPO győzelme. Molnár S. Edit