Magyar Hírlap, 1980. március (13. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-11 / 59. szám
3 1980. MÁRCIUS 11. KJEDD TANÁCSOK FÓRUMA Magybb Hírlap Nem minden bürokratikus, ami annak látszik ■ XSD : A tanácsok esete a — Érdemes végignézni azt a 21 táblás új nyilvántartást, amit korszerűsítés ürügyén a nyakunkba varrtak! — mondta a minap az egyik járási ankétünkön a kis község tanácsi vezetője. S ahogy szóba kerültek a részletek, egyre többen álltak be a sorba: szidták, csepülték az új nyilvántartást. Egy sem akadt a tízegynéhány tanácsi szakember közül, aki egy jó szót szólt volna róla, s még annyi sem hangzott el a „mentségére”, hogy előbbutóbb majd csak belejövünk a használatába ... Nem lettem sokkal okosabb akkor sem, amikor kezembe került egy mintapéldány és szétkéztem a papírok között. Egyetlen dologban voltam csak biztos: megint előírtak valamit „felülről”, ami az eddiginél több munkát jelent. A panasz nyomán kerestem fel Castiglione Endrét, a Tanácsi Hivatal főosztályvezető-helyettesét, beszélgessünk az új módszerről. Ez a valóban tekintélyes nyilvántartás alkalmas arra, hogy a helyi tanácsok tevékenységére vonatkozó legfontosabb információkat folyamatosan, naprakészen vezethessék a testületi ülések szervezésével, lebonyolításával foglalkozó tanácsi szakemberek. Mégpedig ugyanazok, akiknek minden év végén jelentést kell készíteniük a testületek egész évi munkájáról. Ezek a jelentések számos olyan adatot, információt tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a felső irányítás számára a különféle szintű tanácsok tevékenységének operatív tervezéséhez, ellenőrzéséhez és elemzéséhez. Nem kívánok részletesen kitérni ara, hogy ezek az azonos céllal és rendeltetéssel készülő évenkénti jelentések melyik országrészben miképp álltak össze — meglehetősen „színes” kép tárulna elénk . .. — Bizonyára a tanácsok önállóságából ered a változó felfogás. — Pontosan így van, s ez az önállóság nem is kérdőjelezhető meg mindaddig, amíg mindenkinek előnyös: azoknak is, akik az adatokat szolgáltatják és azoknak is, akik feldolgozzák ezeket az információkat. A helyi tanácsoknak nem lehet mindegy, hogy mennyi időt, mennyi munkát vesz igénybe az adatszolgáltatás — nekünk pedig az a fontos, hogy egységes legyen, pontos, gyors és lehetőleg ne hiányozzon belőle semmi, amire szükségünk van. Meg kell azonban mondanom, hogy a gyakorlatban ez nem egészen így volt: óriási munkával, manufakturális módszerekkel összeállított, egymástól eltérő felfogásban készült jelentések kerültek hozzánk. A korszerűsítést tehát mindenképpen el kellett kezdenünk. Milyen szempontok figyelembevételével kezdtek hozzá ehhez a munkához? — A tanácsok tevékenységéről szóló évi jelentések számszerű adatszolgáltatásból és egy szöveges részből , tevődnek össze. A községek, nagyközségek jelentéseit a járási hivatalok, a városok és a járási hivatalok adatszolgáltatásait pedig a 19 megyei tanács összesíti különféleképpen — meglehetősen keserves, sok időt és energiát emésztő munkával. Először a szöveges rész racionalizálására törekedtünk; erre határozott interukciókat adott a Tanácsi Hivatal elnökének 1978-ban közzétett utasítása. Eszerint a rövid, lényegre törő értékelésekben csupán a testületek működésével összefüggő főbb tendenciákról, azok okairól, eredményeiről és hiányosságairól kérünk tájékoztatást. Csupán akkor várunk részletesebb elemzést, ha a jelentés adatai lényegesen eltérnek az előző év tendenciáitól; ilyen esetben a változások hatását is elememn kell. Azóta sikerült elérnünk, hogy megszűntek a terjedelmes, bő lére eresztett szöveges beszámolók, így nem csupán a magunk dolgát könnyítettük meg: a helyi és területi tanácsok számára is egyszerűbb a szöveges jelentések elkészítése. — A számszerű adatokat összesítő 21 oldalas táblázattal azonban, úgy tűnik, az ellenkezőjét sikerült elérni ... — Minden, amit a korábbi szöveges jelentésekből számokkal is kifejezhető, azt belevettünk az új adatnyilvántartásba. Ezt a nyomtatványt pedig igyekeztünk úgy megszerkeszteni, hogy megszűnjön végre az a korábbi, tarthatatlan állapot, ami eddig január első napjaiban jellemezte a helyi tanácsokat. Eddig ugyanis — ha akarták, ha nem — az ország több mint háromezer tanácsnál táblázatokat vonalaztak, jegyzőkönyveket böngésztek, számoltak és gépeltek a tanácsi szakemberek. Az új nyomtatvány kitöltése mindezt feleslegessé teszi: elegendő, ha minden testületi ülés után ceruzával a kézben végigszaladnak a kérdéseken és behúzzák a megfelelő „strigulát”. Ez a munka minden tanácsülés, vb- és tanácsi bizottsági ülés után alig öt-tíz percet vesz el a szervezési osztályok munkatársaitól, a községi vb-titkároktól, így a beszámoló elkészítése az év végén már csak gyerekjáték. — Milyen adatokat rögzítenek a táblázatokon? — A testület, a végrehajtó bizottság, a tanácsi bizottságok és a tanácstagi csoportok működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb adatokat. Így például azt, hogy hányan és kik vettek részt, szólaltak fel egy-egy ülésen, milyen napirendet tárgyaltak, ebből mennyi volt a saját szervezettel és működéssel kapcsolatban álló, továbbá funkcionális és ágazati témákat tárgyaló napirend, valamint az önálló társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozó témakör. Ezentúl számot kell adni a jelentésekben arról is, hogy végrehajtották-e a korábbi határozatokat, hány lejárt határidejű határozat végrehajtásáról nem számoltak be a testületnek; történt-e felelősségre vonás a rosszul sikerült végrehajtás, vagy annak elmulasztása miatt? Az interpellációkról sem készült eddig részletes jelentés; most ezek területi és érdekek szerinti megoszlásáról, sőt, elintézésük módjáról is rendelkezésünkre állnak majd — kellő időben! — az adatok. — Miért nem kaptak erről részletes tájékoztatást a helyi tanácsok? Ugyanis csupán egy meglehetősen bonyolult módszertani útmutatóval rendelkeznek, ennek segítségével próbálnak eligazodni a számukra áttekinthetetlennek — és indokolatlannak — tűnő táblázatok rejtelmeiben. A tájékoztatás, az új rendszerű adatszolgáltatás edényeiről — elmaradt ... — Az előkészítésbe sok tanácsi szakembert — községi vb-titkárokat is — bevontunk, velük közösen készítettük és szerkesztettük a nyomtatvány végleges változatát, amelyet bevezetés előtt valamennyi megyei vb-titkárral és szervezési osztályvezetővel, megvitattunk. Figyelembe vettük javaslataikat, s úgy érzem, valamennyien az új adatszolgáltatási rendszer őszinte hívei lettek. Ennél tovább mi már nem mehettünk; rájuk hárult volna a járási hivatali, városi és községi tanácsi szakemberek meggyőzése és felkészítése. Ami — úgy látszik — néhol mégiscsak elmaradt... Révai Valéria Rovatunk postája meglehetősen gazdag. A legtekintélyesebb — súlyra sem lebecsülendő — borítékok természetesen a nagyközségi, a városi és a megyei tanácsoktól érkeznek címünkre, testületi anyagokkal, előterjesztésekkel. Így szereztünk tudomást például a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának mára tervezett üléséről, amelyen — egyebek között — várhatóan napirendre tűzik a szolnoki járási hivatal munkáját. Ismételjük: a testületi ülés még nem zajlott le, a járási hivatal „önértékelése”, valamint ennek kapcsán a megyei testület elemzése sem született még meg, bizonyos szempontból azonban megkülönböztetett figyelmet érdemel ennek az anyagnak egy részlete. A járási hivatal nagy teret szentel a helyi testületi munka témakörének, pontosabban a községi tanácstagok aktivitásának. A szolnokiak nyomatékosan hangsúlyozzák a járás községeiben tapasztalható élénk testületi tevékenységet. Ezt persze még tehetnék kívánság formájában is, ők azonban inkább a tényeknél maradnak. Ellentétben a megye va- Apróságoka lamennyi járásában tapasztalható visszaeséssel, a szolnoki járásban a hosszú közszolgálat utolsó évében, hónapjaiban és heteiben sem lankad a tanácstagok érdeklődése. Igaz, még ez sem lenne önmagában dicséret, hiszen a megbízatás — mint tudjuk — az utolsó pillanatig, tehát a mandátum lejártáig tart. A szolnoki körkép azonban ennél mélyebb: sorra veszi azokat a munkamódszereket, amelyek ebben a járásban közrejátszottak és közrejátszanak az aktivitás eltetélésében. Csupán néhányat ezek közül. A járás jó néhány községében immár hagyomány a testületi anyagok szemléltetése diafilmen. Munkamódszer rovatunkban és néhány riportunkban magunk is érzékeltettük már ennek előnyeit; mindmáig azonban meglehetősen kevés helyen élnek a tanácsülések vitáját oldó, színesítő, élénkítő technikai megoldással. Nem állíthatjuk, hogy minden napirend alkalmas képi illusztrációra, de azt igen, hogy a szolnoki járásban bizonyára szívesen elmondanák, ők hogyan csinálják ... Másik módszerük pedig egyenesen meglepő: a gyermekgondozási szabadságon levő tanácstagokra is gondoltak. Az ülések idejére számos községben megszervezték a pótmamaszolgálatot. Tehát a gyermek még kifogás sem lehet, ha valaki távol marad az ülésről. Ilyen azonban — legalábbis a szolnoki járásban — ritkán fordul elő. Apróságok? Bizonyára sokkal súlyosabb okai is lehetnek a foghíjas tanácsüléseknek. Ezzel az írással nincs is más szándékunk, csupán az, hogy érzékeltessük: ahol a járási hivatal és a helyi tanácsok vezetése komolyan veszi a testületi munkát, a tanácstagok megbízatását, ott szinte kiapadhatatlan az ötlettár. Még a legkisebb lehetőséget is megragadják, hogy — a helyi viszonyok ismeretében — sokoldalú segítséget nyújtsanak a testület tagjainak. Legyen az közérthető előterjesztés, a tanácsülés időpontjának optimális meghatározása, vagy csupán egy alkalmi gyermekmegőrző. .. / Útravaló a kerületi pártértekezlettől IX 1/J V Kőbányai folytatásX Wz ____ A közelmúltban r” V,. megtartott me-J T/Lmes gyei, illetve fő/ / városi kerületi / pártértekezletek felszólalói a szokottnál is nagyobb érdeklődést tanúsítottak az államigazgatási és településpolitikai kérdések, tehát általában a tanácsi munka iránt. Különösen megnyilvánult ez Kőbányán, Budapest e nagy múltú munkásnegyedében, amely az utóbbi fél évtized alatt gyorsabban fejlődött, mint eddig bármikor; az új lakótelepek felépítése révén a kerület arculata gyökeresen megváltozott A hozzászólások érzékeltették a lakosság őszinte örömét, elismerését, mindemellett utaltak a még fennálló gondokra is, a reális igényeknek hangot adva. Amihez pénz sem kell Milyen feladatokat lát maga előtt a kerületi pártértekezlet útmutatása nyomán a tanácsi vezetés? — erről beszélgettünk Barta Györgynével, a X. kerületi Tanács elnökével és Zarnóczi Józseffel, a kerületi pártbizottság első titkárával. — Megállapításunk szerint a kerületi tanács a tervidőszakban rá hárult feladatait eddig teljes mértékben teljesítette, megvalósult valamennyi, az előző pártértekezleten kitűzött cél — kezdi Zarnóczi József. — Kőbánya minden korábbinál erőteljesebb fejlődést jól szolgálta a tanácsi vezetés, a testület és az apparátus egésze. A pártértekezlet a kerület további fejlesztése, a lakosság élet- és munkakörülményeinek változatlan ütemű javítása érdekében arra hívta fel a tanács figyelmét, hogy VI. ötéves tervét még inkább az ésszerű, takarékos gazdálkodás jegyében készítse elő, a fejlesztési feladatokat az anyagi lehetőségek figyelembevételével rangsorolja. — Ez így is lesz — folytatja a gondolatot az elnökasszony. — Tisztában vagyunk azzal, hogy nagyobb alaposságra és felelősségre van szükség mind a tervezésben, mind a beruházások megvalósításában, így a kevesebbet is a lehető legcélszerűbben tudjuk felhasználni a lakosság ellátásának a javítására. Emellett különös figyelmet fordítunk olyan tennivalóinkra, amelyek jóformán nem kerülnek pénzbe, viszont kedvezően befolyásolják az állampolgárok közérzetét. — Közelebbről milyen feladatokra gondol ? — A legcsekélyebb ráfordítás nélkül kulturáltabbá tehető például a kereskedelem és mindenfajta szolgáltatás, ha az itt dolgozók magatartása a lakosság általános elégedettségét váltja ki. Ilyen feladat továbbá az újabb demográfiai felfutás időszakában az, hogy emeljük az oktató-nevelő munka színvonalát, a tanterveknek mostanában sajnos gyakori változása mellett is ... Tanulóink zöme fizikai munkás gyereke, s az átlagosnál több közöttük a környezeténél fogva veszélyeztetett. Főként az ő felzárkóztatásukhoz, egyenlő esélyeik megteremtése érdekében kérünk pedagógusainktól eddigi ügyszeretetük mellett még nagyobb elmélyültséget. Hasonlóképpen nemcsak pénzen, hanem lelkiismeretesebb munkán is múlik a fokozott törődés öregeinkkel, amit szintén legfontosabb tennivalóink közé sorolunk. S végül, de nem utolsósorban sokat tehetnek a jobb lakossági közérzetért a tanácsi szervezet dolgozói. Tőlük azt várjuk el, hogy az akta mögött lássák meg az embert, annak sorsát, problémáit, akkor bizonyára kellő türelemmel, udvariasan foglalkoznak vele, és legjobb tudásuk szerint, késedelem nélkül intézik az ügyet. Ehhez persze nálunk különösen odaadó munka kell, hiszen apparátusunk létszáma az elmúlt évek során öt százalékkal csökkent, a lakosságé viszont ötven százalékkal emelkedett. Éppen ezért szándékunk, hogy a fővárosi tanács iránymutatása alapján még erőteljesebben korszerűsítsük a tanácsi munkát. A lakótelep teljessége — A mostani tervidőszak legjelentősebb eredménye Kőbányán — a pártértekezlet beszámolójának adatai alapján — mintegy tízezer lakás felépítése volt. Mi várható a következőben? — A lakásépítés üteme lassúbb lesz, de változatlanul figyelmünk középpontjában marad a munkáslakások ügye. A Kada és a Száraz utcák környékén 602 ilyen új otthont adunk át, amelyekből 450-et közvetlenül a kerületi üzemek kapnak elosztásra. Mindemellett a tervidőszak során számos, az új lakásokhoz kapcsolódó létesítménynek eddig elhúzódott építése is befejeződik — fűzi hozzá a pártbizottság első titkára. — Ilyenekkel gazdagodik mindegyik lakótelepünk és a kerületközpont. Voltaképpen tehát most válik igazán teljessé a fejlesztés: az otthonok közelében lesznek a megfelelő egészségügyi és gyermekintézmények, iskolák, boltok, szolgáltató helyek — tovább javítva az ellátást, s ezáltal az emberek közérzetét. — A fejlesztési célok megvalósításában számíthatnak-e a lakosság hozzájárulására? — Természetesen, hiszen nálunk a társadalmi munkának hagyományai vannak, értékét csupán ebben a tervidőszakban eddig ötvenmillió forintra becsüljük — válaszol a tanácselnök. — A tavalyi, kerületek közti versenyben — kategóriánkon belül — másodikok lettünk, ezért a fővárostól egymilliót kaptunk fejlesztési célokra. Mindenkor a kerület politikai és társadalmi szervezeteivel közösen határozzuk meg a feladatokat, és szervezzük a végrehajtást is. — Jó példa erre a 21 hektáros kőbányai sportliget és pihenőpark már megkezdődött építése — veszi át újra a szót Zarnóczi József. — Ennek érdekében a pártértekezleten Engelmann Antal szerszámkészítő, a Villamos Berendezés- és Készülék Művek kőbányai gyára Mailinovsztvij Szocialista Brigádjának vezetője 15 társadalmi munkaóra-vállalásra hívta fel a kerületi üzemek valamennyi brigádja. Körzet, kerület, főváros — Kőbánya tervezett, további gyarapodása érdekében nyilván fokozott közéleti aktivitás szükséges. Ezt tekintve milyen igényt támasztanak az újonnan megválasztandó tanácsi testülettel szemben? — A pártértekezlet is felhívta figyelmünket, hogy fordítsunk kellő gondot a közelgő választások előkészítésére, sikeres lebonyolítására, majd a megválasztott tanácstagok és képviselők munkájának a segítésére — válaszol Barta Györgyné. — Nos, eddig száznál több tanácstagunkkal folytattunk egyéni beszélgetést; ezekből azt is megtudhattuk, hogy jó a kapcsolatuk az apparátussal, ami eredményes tevékenységük egyik alapfeltétele. Az új testület egy-egy tagjára — néhány, választókerület összevonása miatt — még több munka hárul majd; emellett azt is elvárjuk tőlük, hogy körzetük helyzetét egész Kőbánya, sőt, az egész főváros gondjaival összefüggésben tekintsék. Minthogy jelentős arányú cserélődéssel is számolunk, minden eddiginél jobban törekszünk folyamatos, részletes tájékoztatásukra. Csak így válhatnak az újonc tanácstagok minél előbb otthonossá a tanácsi munkában. G. Szabó László / KŐBÁNYA /