Magyar Hírlap, 1980. október (13. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 242. szám (243. szám)
Magyar Hírlap ( Események - tudósitások ma, október 9, csütörtök 9 Holnap átadják a felújított Szabadság-hidat Tudósítónktól. A Margit- és a Petőfi- után megifjodott a főváros harmadik hídja, a Szabadság-híd. A munkálatokat négy hónap alatt, a tervezettnél hatvan nappal hamarabb végezték el. Az acélszerkezet, a villamospálya és felsővezeték, a közvilágítás és a közúti pálya felújítása 100 millió forintba került. Péntek délután háromkor ismét megindulhat a forgalom a hídon. Tegnap a Fővárosi Tanácsnál tartott sajtótájékoztatón a rég várt esemény bejelentése mellett elmondták azt is, hogy az idén Budapest úthálózatának tervszerű felújítására 1 milliárd 300 millió forintot költöttek. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy tervezik a Duna alatti közúti alagút építését, ám először 1984-ig az Árpád-híd felújításával kell végezni, majd 1986 és 1989 között felépül a lágymányosi Duna-híd, a déli vasúti összekötő híd mellett, kétszer három forgalmi sávval. Ezután foghatnak hozzá a Duna alatti közúti alagút nagyszabású munkájához, mely ugyancsak kétszer három forgalmi sávval a Kossuth teret köti majd össze a budai oldalon fekvő Csalogány utcával. A Szabadság-híd forgalomba helyezésekor a híd pesti és budai hídfőjénél helyreáll az eredeti forgalmi rend. A 47-es és 49-es villamosok ismét a Szabadság-hídon át közlekednek, útvonaluk azonban rövidül: az észak-déli metróvonal építésével kapcsolatos felszíni munkálatok miatt a Madách téri új végállomáson fordulnak viszsza. Megszűnő szakaszukon villamospótló autóbusz fog közlekedni, amely azonban a XIII. kerület felé továbbutazók számára kedvezően, a Marx tér elkerülésével, a Bulcsú utcáig szállítja az utasokat. Útvonala: Madách tér — Bajcsy-Zsilinszky út — Rudas László utca — Élmunkás-híd — Lehel u. — Bulcsú u. végállomás. Megállóhelyei: a Madách téri és a Bulcsú utcai végállomásokon kívül a Bajcsy-Zsilinszky úton a 6-os autóbusz megállóhelyei, a Rudas László utcában, a Bajcsy- Zsilinszky útnál és a Lenin körútnál, valamint az Élmunkás hídon, a 33-as autóbusz megállóhelyénél lesznek. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út teljes felújítását az észak—déli metróvonal új szakaszának átadásáig elvégezzék, és így — a korábbiakkal ellentétben —, az újjáépített felszínt a metróval együtt vehessék birtokukba a budapestiek. ■—~ ~—te'Vhrs\ Az agrárértelmiség Somogyban Segítség a letelepedőknek Somogyban a mezőgazdasági ágazat súlyából következően különösen nagy az agrárértelmiség szerepe. A felsőfokú végzettségű szakemberek 30 százalékát ők alkotják, 60 ezer mezőgazdasági dolgozó munkájátszervezik, irányítják — állapította meg szerdai ülésén Kaposvárott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az illetékesek — tanácsok, termelőszövetkezetek — nagy gondot fordítanak letelepedésük segítésére, életkörülményeik javítására. Az elmúlt két esztendőben csaknem 15 millió forint állami támogatással hatvan lakást építettek, illetve vásároltak részükre. A megyében az agrárértelmiségiek több mint fele lakik szolgálati lakásban. Mind több fiatallal kötnek ösztöndíj szerződést. Míg tavaly 155-en tanultak különböző felsőfokú mezőgazdasági intézményben, az idén már 194-en szereznek magasabb képesítést. A testületi ülésen foglalkoztak az agrárértelmiségiek helyzetének további javításával. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben is szorgalmazzák szolgálati lakás építését, kisfogyasztású gépkocsik kedvező vételi lehetőségeivel igyekeznek megoldani a szakemberek lakás és munkahely közötti közlekedését. nekem — időnként hasonló feladatok hárulnak rám —, hogy átnézzem az utolsó félév áramtakarékosságról szóló sajtóközléseit. Tanulságos lecke volt, épülésemül szolgált. Mindenekelőtt örömmel vettem tudomásul, hogy sajtónk frázisok pufogtatása helyett a tények nyelvén érvel. Adatok, adatok és megint csak adatok. Ám azt ne gondolják, hogy szárazon, újságíróink a szakma mesterei, kis sztorik élénkítették őket és szemléletes hasonlatok. Ha ez sem volt elég, a cikket megtoldották, de nem ám közhellyel, szó sem volt bennük hazáról, épülő szocializmusról, gyermekeink jövőjéről — hanem szakkifejezéseket használtak. „A fűtési együttható per lakás”, a „hatékonysági kihasználás mutatói ily módon ...” — ezek a hivatkozások semmiképp sem ártalmasak, hiszen az olvasó nem érti őket, tehát lelkében emelkedik a sajtó iránti csodálat, összecsapja kezeit és így kiált fel: „Hiszek neki, mert kevesebb fáradságba kerül, mint utánanézni, hogy mit is akart mondani!” Egyszóval az áramtakarékosság. Elsőnek egy nagy riport került a kezembe, amely szerint „az Acélművek havi egymilliárd forint értékű áram- és olajmegtakarítást ért el”. Hogyan? A forró vizet visszavezették, a villanykalapácsot gőzkalapácsra cserélték ki, a vécékben eloltották a villanyt, a fáradt olajat pihentették, s frissen csapolt acél fölé hőgyűjtőt szereltek. A hat hónap alatt tehát hatmilliárd forintot takarítottak meg, ami nem csekélység, még akkor sem, ha a gőzkalapács kétmilliárdba került és a hőgyűjtők felszerelése hatmillióba, plusz az üzemeltetés költsége. Következőnek az úttörők lapját néztem meg, bizony hogy foglalkozott az energiatakarékosság ügyével. Egy vízcsapból indult ki, amely csöpögött a kis Lajiék háztartásának konyhájában. Hát hívtak szerelőt. Hát azt hiszitek, hogy jött? Dehogy jött, mert manapság a szerelőkben nagy a hiány. Hát mit csinált erre Laji? Elszaladt a boltba és kért csaptömítést. Hát azt hiszitek, hogy kapott? Dehogy kapott, a csaptömítés hiánycikk, mert kell, tehát fogy, sőt elfogy. Mit tett erre az élelmes Lasi? Ügyesen kivágott bőrből egy karikát és beleillesztette a szétszedett csapba, aztán újra összeillesztette és a víz már nem csöpögött többé. Ha csak másodpercenként egy cseppel számolunk, az 60 X 60 X 24 X 172 800 csepp naponta, ez volt a megtakarítás. Ha ezt megszorozzuk a Magyarországon fellelhető mintegy tizenötmillió vízcsappal, amelyek közül a fele csöpög, a sok kis Laji naponta annyi vizet tud megtakarítani, amennyinek az árán felépíthetnénk 20 iskolát. És ez bizony, pajtások, áramtakarékosság, mert a vizet szivattyú nyomja. Kövessétek ti is Laji példáját, hiszen egy kis bőrdarab minden háztartásban akad, ha nem, jó a régi bőr tolltartók füle is. Tehetnek-e valamit a tanácsok is a víz- és áramtakarékosságért? — kérdezte egyik publicista hajlamokkal megáldott kollégám. Persze felkiáltójeles igennel válaszolt. A Csókkikert Kertváros tanácsa elrendelte, hogy esős nyáron ne öntözzék a kerteket. Idén pedig, esős lévén a nyár, a megtakarítás 80 millió forint volt. A főváros tanácsa elrendelte, hogy a mellékutcákat teliholdkor ne világítsák ki, aztán rájött, hogy félholdkor is elég a fény, végül rádöbbent, hogy holdfogyatkozáskor is világítanak ám a nagyvárosban közlekedő autók. Megtakarítás : egymilliárd 625 ezer 87 forint, 50 fillér. A balatonkoszódi tanács példás bírságolási fegyelmével hívta fel magára a figyelmet. A befolyt 8 420 000 forintból községi áramfejlesztőt kíván létesíteni, ezzel is gyarapítva a hazai szűk keresztmetszet hiányának kompenzációját. Néhány napi hírt is meg kell említenem. Csopakbirgetben elterjedt a „sötét istálló” mozgalom és az áramtakarékosság mellett növelte a tejhozamot... Egyre több autótulajdonos tért rá a „rövid út — rövid pénz” mozgalom realizálására és a Balaton-part helyett inkább a Margitsziget alsó végén parkol, onnan pedig autóbusszal megy a Palatínusra ... Százmillió dollár értékű olaj megtakarítással jár egy új magyar találmány, amely szecskából sajtol 96 oktános benzint, ezzel forradalmasítva a mezőgazdaság—nyersolaj termelés—nagyipar—közlekedés reláció begyűrűzött megterheltségének negativizáló folyamatát... Korszerű világítástechnikát dolgozott ki a Semmering AG., mi megvettük a know-how-t és ha egyelőre nincs is piacon az eljáráshoz szükséges hajlítható világítótest, a Nemzetközi Vásáron már megszemlélhetjük. Mindezek után ötlött a szemembe egy „tudósítónktól” származó híradás, amely szinte összegezte az összes többi felvilágosításokat. Arról szólt, hogy éppen az utóbbi hat hónapban nyári időszámítás volt érvényben hazánkban, amely nagyszerűen bevált. A napi egyórás eltolódás mérlege: 130 millió kilowattóra megtakarítás (mihez képest valamihez képest!), ami másfél napra elegendő áram. Emiatt pedig 40 000 tonna, mintegy kétmillió dollárnyi értékű fűtőolaj takarítódon meg. Amitől szatirikus énemnek az a gyanúja támadt, hogy e sommás híradás újra tartalmazza az egyéb megtakarítások számait is, vagyis úgy járjunk el, mint a kígyó a mérésnél, amely tudvalévően a fejétől a farkáig négy méter, a farkától a fejéig szintén négy méter, a hossza tehát összesen nyolc méter. Címben pedig azért írtam, hogy „például” az áramtakarékosság, mert hasonló gyanúm kér mindannyiszor, amikor eredményekről olvasok. Mert ha mondjuk egy szocialista brigád csinál valami országraszólót, erről ismét szólnak ám a vállalat munkájáról szóló írásban, továbbá a szakszervezetek, a népfront, az újítási mozgalom eredményeit taglaló cikkekben. Az egész okoskodás azonban bírálatra méltó események kapcsán nem érvényes: ilyenkor egyetlenegy oknyomozó cikk hosszas bizonyítási eljárásában mindenki lecsippent egy kicsit a kígyó hosszából, amely végül is minőségileg gyíkocskává alakul. Gombó Pál ---------------------WLD-----Például az áramtakarékosságMegadatott Rajzán és Obrazcova A Szovjet Kultúra Napjai Az idén október 30-án — az Erkel Színházban rendezett díszelőadással — kezdődik meg a Szovjet Kultúra Napjai hagyományos eseménysorozata. A nyitókoncert műsorában, miként a tíznapos program egészében is, közreműködik majd a Szovjetunió művészetének számos világhírű reprezentánsa. Az élő szovjet kultúra új értékeit közreadó rendezvénysorozatra együttesen mintegy 500 vendégművész érkezik hazánkba. Maradandó élményt ígérnek az operabarátoknak az Erkel Színház november eleji előadásai. Tíz szovjet operaénekes lép ebben az időszakban színpadra, köztük olyan világnagyságok, mint Jelena Obrazcova, Irina Archipova és Jevgenyij Nyeszterenko. A Fővárosi Operettszínházban orosz operákból és balettekből összeállított estet láthat a közönség. Ismét találkozhat a közönség régi, kedves ismerősével, Arkagyij Rajkinnal. A jeles művész vezetéseivel hat alkalommal mutatja be műsorát a leningrádi Miniatűr Színház társulata. A kétszázezreik Trabant A Magyarországra exportált kétszázezredik Trabant személygépkocsit szerdán — a magyar és az NDK külkereskedelmi partnerek jelenlétében — ünnepélyesen adta át Günter Hipp, a zwickaui gyár igazgatója, Csűri Istvánnak, a Merkur vezérigazgatójának, a vállalat csepeli üzemében. A jubileumi kocsi azonnal tovább is került a soros megrendelőhöz, Deák Józsefhez, az ikladi Ipari Műszergyár esztergályosához. A hazánkban jelenleg is legnépszerűbb kiskocsi szállítását és árusítását 1958-ban kezdték meg. A megnövekedett igények kielégítésére, különösen az utóbbi években, az NDK-partner mind többet ad a kedvelt típusból. Tizennyolc év alatt jutott a hazai kereskedelem a százezredik Trabanthoz, a másik százezret viszont már öt év alatt szállították le. Rendhagyó kiállítás /( Q Cjl ájj fj !' A múzsák kertje közelről Tudósítónktól. Napjainkban zajlanak országszerte a 19. múzeumi hónap eseményei. Az idei rendezvénysorozat központi gondolata a műtárgyvédelem. Ennek jegyében nyílik meg ma délután a Nemzeti Galériában A múzsák kertje közelről című — az elmúlt néhány évtized hazai múzeumi munkájának mintegy összegezését bemutató — kiállítás. A bejárattal szemben máris egy meglepő adat fogadja a látogatót: Az elmúlt esztendőben az ország 460 múzeumának 8 millió kiállítási tárgyát összesen 16 millió érdeklődő tekintette meg. — Ezek persze csak üres statisztikai adatok akkor, ha nem ismeretes a számok mögött rejlő elméleti és gyakorlati munka, a vállalkozások mérete, fontossága, tudományos haszna — mondta tegnap a megnyitás előtti napon Eri Gyöngyi, a Galéria főigazgatóhelyettese, a kiállítás főrendezője. A múzeumok tevékenységének megfelelően, három nagyobb egységre tagozódik A múzsák kertje közelről: a gyűjtésre, a megóvás-megőrzésre és a tudományos feldolgozásra. Felvonultatja a gyűjtőmunka csaknem minden változatát, a restaurálást, a konzerválást, a preparálást. Tegnap délelőtt, amikor Kovács Annamária és Rényi-Vámos Katalin kiállításrendezőkkel végignéztük az utolsó napi, izgalmaktól és futkározástól legkevésbé sem mentes munkát, éppen a világítást szerelték a múzeumi raktárt bemutató rész felett. A látogatók számára érdekes és maradandó élménynek ígérkezik, hogy gombnyomással működő telefonkészülékeken felvételről hallgathatják majd Bartók Béla, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Lukács György hangját. Rendhagyó a tárgyak elhelyezési sorrendje is. Egymás mellett látható például Majláth grófnő díszmagyarja, és a régészek munkáját nagyban segítő fémkereső műszer. Nagyon sok kép, tárgy fölött ott található a restaurálását, konzerválását megelőző állapotát rögzítő fényképfelvétel is. Jól „megfér” itt egymással a gőzgép makettje Jókai Mór pihenőszékével, a fotó a festményekkel, az ötvösmunka a fafaragással, hiszen valamennyinek az a feladata, hogy bemutassa a restaurálás elsődleges célját: a műtárgyak megvédését a pusztulástól. „Kiállításunk — olvasom a prospektusban —. A múzsák kertje közelről, címében a görög Museion szó magyar megfelelőjével, e 'kert, eddig zárt részébe kalauzolja a látogatókat. A megmutatkozás, reméljük, sok téves nézetet is tisztáz a múzeumok és műtárgyak értelmezését illetően.” A Magyar Nemzeti Galéria tizenkét fővárosi múzeummal közösen mutatja be intézményeik műtárgyvédelmi munkáját. A vidéken élő közönség hasonló céllal rendezett kiállításokat, tekinthet meg ugyanebben az időben Pécsett, Miskolcon és Székesfehérváron is. Budapest, Nemzeti Galéria Életképes téeszüzemág: 12 az élelmiszer-feldolgozás utóbbi időben évente átlagosan mintegy 10 százalékkal fokozzák a termelésüket. A hazai élelmiszergyártásból ugyan még csak 6-7 százalékos arányban veszik ki részüket, tevékenységük azonban mindinkább nélkülözhetetlenné válik. Bács-Kiskun megyében a gazdaságok harmada foglalkozik élelmiszeripari termeléssel. A tevékenység olyan sikeres, hogy egyes árucikkekből nemcsak a környék boltjait látják el, hanem országosan javítják az ellátást, önállóan dolgozik, s tíz északbékési települést lát el tőkehússal és húsáruval a vésztői Körösmenti Termelőszövetkezet feldolgozó üzeme. A téesz termelési értékének csaknem ötödét adja ez az élelmiszeripari tevékenység, amely az iparral kialakított jó együttműködésen is alapul. A fűszerpaprika veszteségmentes előfeldolgozása mindinkább a mezőgazdasági nagyüzemekre hárul. A szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat segítségével termelőszövetkezeti előfeldolgozó, szárítóüzemeket hoztak létre. Csongrád megye négy gazdaságában naponta 35 vagon paprika nedvességtartalmát párologtatják el; őrlésre tökéletesen alkalmas száraz félterméket készítenek. Fejér megyében a termelőszövetkezeti feldolgozók évente 130 vagon hússal és húskészítménynyel járulnak hozzá a lakosság ellátásához, ötvenkét termelőszövetkezet folytat élelmiszer-feldolgozó tevékenységet. Árujuk igen kelendő, nemcsak a környékre, hanem a fővárosba és a Velence környéki üdülőtelepekre is eljut Életképesek, erőteljesen és töretlenül fejlődnek a téeszek élelmiszer-feldolgozó üzemei, s az 5 \