Magyar Hírlap, 1980. október (13. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 242. szám (243. szám)

Magyar Hírlap ( Események - tudó­s­i­t­á­s­o­k ma, október 9, csütörtök 9 Holnap átadják a felújított Szabadság-hidat Tudósítónktól. A Margit- és a Petőfi- után megifjodott a főváros harmadik hídja, a Szabadság-híd. A mun­kálatokat négy hónap alatt, a ter­vezettnél hatvan nappal hama­rabb végezték el. Az acélszerke­zet, a villamospálya és felső­vezeték, a közvilágítás és a köz­úti pálya felújítása 100 millió fo­rintba került. Péntek délután há­romkor ismét megindulhat a for­galom a hídon. Tegnap a Fővá­rosi Tanácsnál tartott sajtótájé­koztatón a rég várt esemény be­jelentése mellett elmondták azt is, hogy az idén Budapest útháló­zatának tervszerű felújítására 1 milliárd 300 millió forintot köl­töttek. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy tervezik a Duna alatti köz­úti alagút építését, ám először 1984-ig az Árpád-híd felújításá­val kell végezni, majd 1986 és 1989 között felépül a lágymányo­si Duna-híd, a déli vasúti össze­kötő híd mellett, kétszer három forgalmi sávval. Ezután foghat­nak hozzá a Duna alatti közúti alagút nagyszabású munkájához, mely ugyancsak kétszer három forgalmi sávval a Kossuth teret köti majd össze a budai oldalon fekvő Csalogány utcával. A Szabadság-híd forgalomba­­ helyezésekor a híd pesti és bu­dai hídfőjénél helyreáll az ere­deti forgalmi rend. A 47-es és 49-es villamosok is­mét a Szabadság-hídon át közle­kednek, útvonaluk azonban rövi­dül: az észak-déli metróvonal építésével kapcsolatos felszíni munkálatok miatt a Madách téri új végállomáson fordulnak visz­­sza. Megszűnő szakaszukon villa­mospótló autóbusz fog közleked­ni, amely azonban a XIII. kerü­let felé továbbutazók számára kedvezően, a Marx tér elkerülé­sével, a Bulcsú utcáig szállítja az utasokat. Útvonala: Madách tér — Bajcsy-Zsilinszky út — Rudas László utca — Élmunkás-híd — Lehel u. — Bulcsú u. végállomás. Megállóhelyei: a Madách téri és a Bulcsú utcai végállomásokon kívül a Bajcsy-Zsilinszky úton a 6-os autóbusz megállóhelyei, a Rudas László utcában, a Bajcsy- Zsilinszky útnál és a Lenin kör­útnál, valamint az Élmunkás hí­don, a 33-as autóbusz megállóhe­lyénél lesznek. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út tel­jes felújítását az észak—déli met­róvonal új szakaszának átadásáig elvégezzék, és így — a koráb­biakkal ellentétben —, az újjá­épített felszínt a metróval együtt vehessék birtokukba a budapes­tiek. ■—~ ~—te'Vhrs\ Az agrárértelmiség Somogyban Segítség a letelepedőknek Somogyban a mezőgazdasági ágazat súlyából következően kü­lönösen nagy az agrárértelmiség szerepe. A felsőfokú végzettségű szakemberek 30 százalékát ők al­kotják, 60 ezer mezőgazdasági dolgozó munkáját­­szervezik, irá­nyítják — állapította meg szerdai ülésén Kaposvárott a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Az illetékesek — tanácsok, ter­melőszövetkezetek — nagy gondot fordítanak letelepedésük segítésé­re, életkörülményeik javítására. Az elmúlt két esztendőben csak­nem 15 millió forint állami támo­gatással hatvan lakást építettek, illetve vásároltak részükre. A me­gyében az agrárértelmiségiek több mint fele lakik szolgálati lakás­ban. Mind több fiatallal kötnek ösztöndíj szerződést. Míg tavaly 155-en tanultak különböző felső­fokú mezőgazdasági intézmény­ben, az idén már 194-en szerez­nek magasabb képesítést. A testületi ülésen foglalkoztak az agrárértelmiségiek helyzetének további javításával. A kedvezőt­len adottságú termelőszövetkeze­tekben is szorgalmazzák szolgála­ti lakás építését, kisfogyasztású gépkocsik kedvező vételi lehető­ségeivel igyekeznek megoldani a szakemberek lakás és munkahely közötti közlekedését. nekem — időn­ként hasonló feladatok há­rulnak rám —, hogy átnézzem az utolsó félév áramtakarékosságról szóló sajtóközléseit. Tanulságos lecke volt, épülése­mül szolgált. Mindenekelőtt öröm­mel vettem tudomásul, hogy saj­tónk frázisok pufogtatása helyett a tények nyelvén érvel. Adatok, adatok és megint csak adatok. Ám azt ne gondolják, hogy szárazon, újságíróink a szakma mesterei, kis sztorik élénkítették őket és szem­léletes hasonlatok. Ha ez sem volt elég, a cikket megtoldották, de nem ám közhellyel, szó sem volt bennük hazáról, épülő szocializ­musról, gyermekeink jövőjéről — hanem szakkifejezéseket használ­tak. „A fűtési együttható per la­kás”, a „hatékonysági kihasználás mutatói ily módon ...” — ezek a hivatkozások semmiképp sem ár­talmasak, hiszen az olvasó nem érti őket, tehát lelkében emelke­dik a sajtó iránti csodálat, össze­csapja kezeit és így kiált fel: „Hi­szek neki, mert kevesebb fárad­ságba kerül, mint utánanézni, hogy mit is akart mondani!” Egyszóval az áramtakarékos­ság. Elsőnek egy nagy riport került a kezembe, amely szerint „az Acél­művek havi egymilliárd forint ér­tékű áram- és olajmegtakarítást ért el”. Hogyan? A forró vizet visszavezették, a villanykalapá­csot gőzkalapácsra cserélték ki, a vécékben eloltották a villanyt, a fáradt olajat pihentették, s frissen csapolt acél fölé hőgyűjtőt szerel­tek. A hat hónap alatt tehát hat­­milliárd forintot takarítottak meg, ami nem csekélység, még akkor sem, ha a gőzkalapács kétmilliárd­ba került és a hőgyűjtők felsze­relése hatmillióba, plusz az üze­meltetés költsége. Következőnek az úttörők lapját néztem meg, bizony hogy foglal­kozott az energiatakarékosság ügyével. Egy vízcsapból indult ki, amely csöpögött a kis Lajiék ház­tartásának konyhájában. Hát hív­tak szerelőt. Hát azt hiszitek, hogy jött? Dehogy jött, mert ma­napság a szerelőkben nagy a hi­ány. Hát mit csinált erre Laji? Elszaladt a boltba és kért csaptö­mítést. Hát azt hiszitek, hogy ka­pott? Dehogy kapott, a csaptö­mítés hiánycikk, mert kell, tehát fogy, sőt elfogy. Mit tett erre az élelmes Lasi? Ügyesen kivágott bőrből egy karikát és beleillesz­tette a szétszedett csapba, aztán újra összeillesztette és a víz már nem csöpögött többé. Ha csak másodpercenként egy cseppel szá­molunk, az 60 X 60 X 24 X 172 800 csepp naponta, ez volt a megtaka­rítás. Ha ezt megszorozzuk a Ma­gyarországon fellelhető mintegy tizenötmillió vízcsappal, amelyek köz­ül a fele csöpög, a sok kis La­ji naponta annyi vizet tud megta­karítani, amennyinek az árán fel­építhetnénk 20 iskolát. És ez bi­zony, pajtások, áramtakarékosság, mert a vizet szivattyú nyomja. Kövessétek ti is Laji példáját, hi­szen egy kis bőrdarab minden háztartásban akad, ha nem, jó a régi bőr tolltartók füle is. Tehetnek-e valamit a tanácsok is a víz- és áramtakarékosságért? — kérdezte egyik publicista haj­lamokkal megáldott kollégám. Persze felkiáltójeles igennel vála­szolt. A Csók­kikert Kertváros ta­nácsa elrendelte, hogy esős nyá­ron ne öntözzék a kerteket. Idén pedig, esős lévén a nyár, a meg­takarítás 80 millió forint volt. A főváros tanácsa elrendelte, hogy a mellékutcákat teliholdkor ne vi­lágítsák ki, aztán rájött, hogy fél­holdkor is elég a fény, végül rá­döbbent, hogy holdfogyatkozás­kor is világítanak ám a nagyvá­rosban közlekedő autók. Megta­karítás : egymilliárd 625 ezer 87 forint, 50 fillér. A balatonkoszódi tanács példás bírságolási fegyel­mével hívta fel magára a figyel­met. A befolyt 8 420 000 forintból községi áramfejlesztőt kíván lé­tesíteni, ezzel is gyarapítva a ha­zai szűk keresztmetszet hiányá­nak kompenzációját. Néhány napi hírt is meg kell említenem. Csopakbirgetben el­terjedt a „sötét istálló” mozgalom és az áramtakarékosság mellett növelte a tejhozamot... Egyre több autótulajdonos tért rá a „rö­vid út — rövid pénz” mozgalom realizálására és a Balaton-part he­lyett inkább a Margitsziget alsó végén parkol, onnan pedig autó­busszal megy a Palatínusra ... Százmillió dollár értékű olaj meg­takarítással jár egy új magyar találmány, amely szecskából sajtol 96 oktános benzint, ezzel forradal­masítva a mezőgazdaság—nyers­olaj termelés—nagyipar—közleke­dés reláció begyűrűzött megter­­heltségének negativizáló folyama­tát... Korszerű világítástechni­kát dolgozott ki a Semmering AG., mi megvettük a know-how-t és ha egyelőre nincs is piacon az eljá­ráshoz szükséges hajlítható vilá­gítótest, a Nemzetközi Vásáron már megszemlélhetjük. Mindezek után ötlött a szemem­be egy „tudósítónktól” származó híradás, amely szinte összegezte az összes többi felvilágosításokat. Arról szólt, hogy éppen az utób­bi hat hónapban nyári időszámí­tás volt érvényben hazánkban, amely nagyszerűen bevált. A na­pi egyórás eltolódás mérlege: 130 millió kilowattóra megtakarítás (mihez képest valamihez képest!), ami másfél napra elegendő áram. Emiatt pedig 40 000 tonna, mint­egy kétmillió dollárnyi értékű fű­tőolaj takarítódon meg. Amitől szatirikus énemnek az a gyanúja támadt, hogy e sommás híradás újra tartalmazza az egyéb megtakarítások számait is, vagyis úgy járjunk el, mint a kígyó a mérésnél, amely tudvalévően a fejétől a farkáig négy méter, a farkától a fejéig szintén négy mé­ter, a hossza tehát összesen nyolc méter. Címben pedig azért írtam, hogy „például” az áramtakarékos­­ság, mert hasonló gyanúm kér mindannyiszor, amikor eredmé­nyekről olvasok. Mert ha mond­juk egy szocialista brigád csinál valami országraszólót, erről is­mét szólnak ám a vállalat munká­járól szóló írásban, továbbá a szakszervezetek, a népfront, az újí­tási mozgalom eredményeit tagla­ló cikkekben. Az egész okoskodás azonban bí­rálatra méltó események kapcsán nem érvényes: ilyenkor egyetlen­egy oknyomozó cikk hosszas bi­zonyítási eljárásában mindenki le­csippent egy kicsit a kígyó hosszá­ból, amely végül is minőségileg gyíkocskává alakul. Gombó Pál ---------------------WLD-----­Például az áramtakarékosságMegadatott Rajzán és Obrazcova A Szovjet Kultúra Napjai Az idén október 30-án — az Erkel Színházban rendezett dísz­előadással — kezdődik meg a Szovjet Kultúra Napjai hagyomá­nyos eseménysorozata. A nyitó­koncert műsorában, miként a tíz­napos program egészében is, köz­reműködik majd a Szovjetunió művészetének számos világhírű reprezentánsa. Az élő szovjet kultúra új értékeit közreadó ren­dezvénysorozatra együttesen mint­egy 500 vendégművész érkezik hazánkba. Maradandó élményt ígérnek az operabarátoknak az Erkel Szín­ház november eleji előadásai. Tíz szovjet operaénekes lép ebben az időszakban színpadra, köztük olyan világnagyságok, mint Jele­­na Obrazcova, Irina Archipova és Jevgenyij Nyeszterenko. A Fővá­rosi Operettszínházban orosz ope­rákból és balettekből összeállított estet láthat a közönség. Ismét találkozhat a közönség régi, kedves ismerősével, Arkagyij Rajkinnal. A jeles művész veze­téseivel hat alkalommal mutatja be műsorát a leningrádi Minia­tűr Színház társulata. A kétszázezreik Trabant A Magyarországra exportált kétszázezredik Trabant személy­­gépkocsit szerdán — a magyar és az NDK külkereskedelmi part­nerek jelenlétében — ünnepélye­sen adta át Günter Hipp, a zwic­­kaui gyár igazgatója, Csűri István­nak, a Merkur vezérigazgatójá­nak, a vállalat csepeli üzemé­ben. A jubileumi kocsi azonnal to­vább is került a soros megren­delőhöz, Deák Józsefhez, az ikla­­di Ipari Műszergyár esztergályo­sához. A hazánkban jelenleg is leg­népszerűbb kiskocsi szállítását és árusítását 1958-ban kezdték meg. A megnövekedett igények kielé­gítésére, különösen az utóbbi években, az NDK-partner mind többet ad a kedvelt típusból. Ti­zennyolc év alatt jutott a hazai kereskedelem a százezredik Tra­banthoz, a másik százezret vi­szont­­ már öt év alatt szállítot­ták le. Rendhagyó kiállítás /( Q Cjl ájj fj !' A múzsák kertje közelről Tudósítónktól. Napjainkban zajlanak ország­szerte a 19. múzeumi hónap ese­ményei. Az idei rendezvénysoro­zat központi gondolata a mű­tárgyvédelem. Ennek jegyében nyílik meg ma délután a Nem­zeti Galériában A múzsák kertje közelről című — az elmúlt né­hány évtized hazai múzeumi munkájának mintegy összegezé­sét bemutató — kiállítás. A bejárattal szemben máris egy meglepő adat fogadja a láto­gatót: Az elmúlt esztendőben az ország 460 múzeumának 8 millió kiállítási tárgyát összesen 16 mil­lió érdeklődő tekintette meg. — Ezek persze csak üres sta­tisztikai adatok akkor, ha nem ismeretes a számok mögött rejlő elméleti és gyakorlati munka, a vállalkozások mérete, fontossága, tudományos haszna — mondta tegnap a megnyitás előtti napon Eri Gyöngyi, a Galéria főigazgató­helyettese, a kiállítás főrendezője. A múzeumok tevékenységének megfelelően, három nagyobb egységre tagozódik A múzsák kertje közelről: a gyűjtésre, a megóvás-megőrzésre és a tudo­mányos feldolgozásra. Felvonul­tatja a gyűjtőmunka csaknem minden változatát, a restaurálást, a konzerválást, a preparálást. Tegnap délelőtt, amikor Kovács Annamária és Rényi-Vámos Ka­talin kiállításrendezőkkel végig­néztük az utolsó napi, izgalmak­tól és futkározástól legkevésbé sem mentes munkát, éppen a vi­lágítást szerelték a múzeumi rak­tárt bemutató rész felett. A látogatók számára érdekes és maradandó élménynek ígérke­zik, hogy gombnyomással műkö­dő telefonkészülékeken felvétel­ről hallgathatják majd Bartók Béla, Babits Mihály, Móricz Zsig­­mond, Lukács György hangját. Rendhagyó a tárgyak elhelyezési sorrendje is. Egymás mellett lát­ható például Majláth grófnő dísz­magyarja, és a régészek munká­ját nagyban segítő fémkereső mű­szer. Nagyon sok kép, tárgy fö­lött ott található a restaurálását, konzerválását megelőző állapotát rögzítő fényképfelvétel is. Jól „megfér” itt egymással a gőzgép makettje Jókai Mór pihenőszéké­vel, a fotó a festményekkel, az öt­vösmunka a fafaragással, hiszen valamennyinek az a feladata, hogy bemutassa a restaurálás elsődle­ges célját: a műtárgyak megvé­dését a pusztulástól. „Kiállításunk — olvasom a prospektusban —. A múzsák kert­je közelről, címében a görög Mu­­seion szó magyar megfelelőjével, e 'kert, eddig zárt részébe kalau­zolja a látogatókat. A megmutat­kozás, reméljük, sok téves néze­tet is tisztáz a múzeumok és mű­tárgyak értelmezését illetően.” A Magyar Nemzeti Galéria ti­zenkét fővárosi múzeummal kö­zösen mutatja be intézményeik műtárgyvédelmi munkáját. A vidéken élő közönség hasonló céllal rendezett kiállításokat, te­kinthet meg ugyanebben az idő­ben Pécsett, Miskolcon és Székes­­fehérváron is. Budapest, Nemzeti Galéria Életképes téeszü­zemág: 12 az élelmiszer-feldolgozás utóbbi időben évente átlagosan mintegy 10 százalékkal fokozzák a termelésüket. A hazai élelmiszergyártásból ugyan még csak 6-7 százalékos arányban veszik ki részüket, te­vékenységük azonban mindin­kább nélkülözhetetlenné válik. Bács-Kiskun megyében a gaz­daságok harmada foglalkozik élelmiszeripari termeléssel. A te­vékenység olyan sikeres, hogy egyes árucikkekből nemcsak a környék boltjait látják el, hanem országosan javítják az ellátást, önállóan dolgozik, s tíz észak­békési települést lát el tőkehús­sal és húsáruval a vésztői Körös­menti Termelőszövetkezet feldol­gozó üzeme. A téesz termelési értékének csaknem ötödét adja ez az élel­miszeripari tevékenység, amely az iparral kialakított jó együtt­működésen is alapul. A fűszerpaprika veszteségmen­tes előfeldolgozása mindinkább a mezőgazdasági nagyüzemekre hárul. A szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat segítségével terme­lőszövetkezeti előfeldolgozó, szá­rítóüzemeket hoztak létre. Csong­­rád megye négy gazdaságában naponta 35 vagon paprika ned­vességtartalmát párologtatják el; őrlésre tökéletesen alkalmas szá­raz félterméket készítenek. Fejér megyében a termelőszö­vetkezeti feldolgozók évente 130 vagon hússal és húskészítmény­nyel járulnak hozzá a lakosság ellátásához, ötvenkét termelőszö­vetkezet folytat élelmiszer-feldol­gozó tevékenységet. Árujuk igen kelendő, nemcsak a környékre, hanem a fővárosba és a Velen­ce környéki üdülőtelepekre is el­jut Életképesek, erőteljesen és tö­retlenül fejlődnek a téeszek élel­miszer-feldolgozó üzemei, s az 5­­ \

Next