Magyar Hírlap, 1980. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
Magyar Hirnsp______________________________népgazdaság - vilaggazdasag___________ »so.december 2.kedd 7 Amerikai—japán autóhaborfok A fogyasztót okolják A szakszervezet és az autógyárak közötti kollektív szerződések megújítása háromévenként eseményszámba megy az Egyesült Államokban, ilyenkor a legtöbb megfigyelő előre számol egy több hetes sztrájk lehetőségével. Most ősszel azonban munkaadó és szakszervezet együtt lépett fel egy kérdésben: a Ford és az Autómunkások Egyesült Szakszervezete közösen aláírt beadványukban az USA-autóipar jelenlegi gondjaiért a japán importot tette felelőssé. Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságánál érvelésükben arra hivatkoztak, hogy a belföldi járműipar 1978- ban még 12,8 millió autót és könnyű teherautót gyártott, miközben az idén várhatóan 8,2 milliónál kevesebbet készít. A japán autógyárak piaci részesedése viszont ugrásszerűen emelkedett; 1978-ban még csak az eladásokból 9 százalékkal részesedtek, jelenleg viszont már csaknem 22 százalék az övék. A beadvány írói úgy vélték, hogy az amerikai ipar csak akkor lesz képes hatékonyan szembeszállni a konkurenciával, ha lélegzetvételnyi időt kap. Javaslatuk szerint ezt az import három éven át tartó adminisztratív korlátozásával lehetne elérni. Ha a kormány — így a panaszosok — a behozatalt 1985-ig évente 1,7 millió darabos szinten maximálná, akkor az autóipar 1985-től már képes lenne megállni a lábán, s Washington segítsége nélkül is versenyezni a piacon. Az ügy érthetően nagy érdeklődést váltott ki, hiszen egyike volt a Nemzetközi Kereskedelmi bizottság által valaha is tárgyalt legsúlyosabb eseteknek. Az amerikai törvények szerint a hasonló eljárások során a bizottság döntése alapvető jelentőségű, hisz a bizonyítás végén a testület megfelelő korlátozások bevezetését is javasolhatja az elnöknek. Abban pedig kevesen kételkedtek, hogy a japán gépjárműexport adminisztratív korlátozását Tokióban sem nézik majd ölbe tett kézzel. Voltaképpen tehát egy kereskedelmi háború volt a vita tétje. Mindezt feltehetően egy másik kormányszerv, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is mérlegelte; képviselője már az eljárás elején a Ford-beadvány elvetését szorgalmazta. A szakértő szerint a kért kvóta az amerikai fogyasztóknak legalább 3 milliárd dollárjukba kerülne. Igaz persze, hogy az intézkedés 32 ezer új munkahelyet teremtene az iparágban, ez azonban dolgozónként 90 ezer dollárba kerülne. A bizottság véleménye szerint a megoldást célszerű a piacra bízni. A japán gyártók persze energikusan bizonygatták, hogy a helyzet már javulóban van, s egyöntetűen hangoztatták ártatlanságukat. Nézetük szerint nyilvánvalóan nem ők, hanem végső soron maga a fogyasztó a felelős az USA iparának gondjaiért. A vásárló ugyanis kiábrándult az amerikai gyártmányú benzinfaló modellekből, és érdeklődése a kis fogyasztású kocsik felé fordult. Ezek forgalmazására, gyártására pedig a honi cégek nem készültek fel. Elmarasztalható-e egy külföldi vállalat azért, hogy a fogyasztó igényének megfelelő terméket olcsón és jó minőségben dob piacra? Kötelezhető-e a fogyasztó, hogy a hazai ipar védelmében drágább terméket vegyen? Ezekre a kérdésekre — amelyek egyébként a tőkés országok által hozott legtöbb protekcionista intézkedés kapcsán feltehetők — a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság november 10-i döntése közvetve nemmel válaszolt. Az öttagú testület — igaz, többségi szavazással — úgy vélte, hogy nem az importverseny az alapvető oka az autóipar gondjainak, hanem a kedvezőtlen konjunktúra és a fogyasztói ízlés változása váltotta ki a problémákat. A japán behozatal ügye csak átmenetileg jutott nyugvópontra. A Ford és a szakszervezet feltehetően fel fogja kérni Carter elnököt, hogy tárgyaljon Tokióval az USA-ba irányuló japán gépkocsiexport „önkéntes” korlátozásáról. Szándékukban áll törvényjavaslatot is kezdeményezni, amely korlátozná a külföldi gépjárművek behozatalát. G. Gy. Sz. P. Rendeletböngésző Témásmartyi szabadság, szakképzés A gödöllői Agrártudományi Egyetemen immár húsz éve képeznek szakmérnököket. Körülbelül tíz éve, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi egyetemen bevezették a szakmérnökképzést. A legutóbbi MÉM Értesítőből tájékozódhatunk arról, hogy az 1980 81-es tanév tavaszi félévében milyen szakképzések indulnak. Ismertetik a jelentkezési feltételeket is, amelyek — egyebek között — egyetemi mérnöki végzettséghez és munkahelyi ajánláshoz vannak kötve. Nérhethy Zsuzsannné, a MÉM főelőadója elmondta, hogy a vállalati javaslat azért fontos, mert az egyúttal a tanulmányi szabadság engedélyezését jelenti. Nem kevés időről van szó, a levelező tagozaton a konzultációkra, a felkészülésre és a vizsgákra majdnem két hónap megy el. Nyilvánvaló, hogy minden munkahely olyan fiatalt javasol, akinek a munkájával elégedett. És az sem közömbös, hogy az adott vállalatnál, szövetkezetnél van-e hely és szükség a leendő szakmérnökre, szakállatorvosra. Persze, nemcsak az intézmények terveznek hosszú távra. Nem a véletlenen múlik, hogy egy-egy tanévben milyen szakképzést hirdetnek meg. Ezt az ágazatot irányító MÉM, mint igénylő szabja meg, és a céloknak megfelelően új szakokat is létrehoz. Például: napjainkban központi feladat az energiagazdálkodás. (A minisztérium ezt felismerve már 1977-ben megszervezte az energiagazdálkodási szakmérnökképzést.) A most meghirdetett szakok között is vannak újak. Eddig például nemm volt mezőgazdasági-kulösázottási szakképzés. Létrehozását minisztériumi határozat sürgette, ugyanis nem elég jól termeszteni, hanem a termékeket el is kell adni, az árak kialakításába beleszól a nemzetközi piaci helyzet. Igény lett rá, hogy a mezőgazdászok külgazdasági ismeretekkel is rendelkezzenek, s járatosak legyenek a pénzügyekben. Az is közrejátszott, hogy az ágazatnál egyre több mezőgazdasági nagyüzem, kombinát kap önálló külkereskedelmi jogot, mint például a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. A minisztérium tárgyalásokat folytatott a Külkereskedelmi Főiskolával, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel , végül a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel közösen kialakították a tantervet. A képzés iskolarendszerű, a hallgatók az eredményes vizsgák után megkapják a második oklevelüket. — csőszak — — Ezeket talán még a MÉH-nél sem vennék meg. Ez jutott eszembe, amikor a Szabadság-híd vasból készült szerkezeteiről készült fényképeket néztem. Az egykor 12 milliméter vastag vízcsövet négy milliméteresre marta le a rozsda, s dörzsöléskor szétmállott. A villamossín alatti hossztartók rózsaként nyíltak szét, mert a korrodálódó rész szétfeszítette őket. A híd szerkezetében is olyan hibákat fedezett föl az UVATERV szakértőbizottsága, hogy az eredeti időpontnál korábban — már 1980 áprilisában — megkezdődtek a felújítási munkák. Mint ismeretes, mindössze négy hónappal a híd lezárása után, október 15-én újra megindult a forgalom, s ezzel lezárult egy hároméves periódus, a három fővárosi Duna-híd rekonstrukciójának gyorsított programja. Sürgető okok Dr. Dalmy Tibor miniszteri biztost arról kérdeztük, miért vált sürgőssé a felújítás. A hetvenes években szakértőbizottság vizsgálta a Duna-hidakat, és megállapította a rekonstrukció sorrendjét. A Margithíd úttestjét az ötvenes években szigetelés nélkül építették, ezért hamar tönkrement. A Petőfi-hídon a pályalemezek néhol felszakadtak, és alulról ütötték a burkolatot. Ezért a hidat sürgősen alá kellett támasztani. A bontáskor derült ki, hogy volt, ahol csak a csoda tartotta a pályát. A Szabadság-hídban a felújítás előtt még akadt 1896 óta érintetlen szerkezeti rész is. A korrózió okozta rombolást a szakértők így csak becsülhették. Természetesen a megnövekedett forgalomnak is nagy szerepe volt abban, hogy a hidak ilyen rossz állapotba kerültek. — Hogyan szervezték meg a munkát? — A hidak felújításában hét tervező és 28 kivitelező vállalat vett részt. Minden vállalat kijelölt Valakit, aki vállalta a felelősséget cége munkájáért. A tervezett határidők alapján vonalas ütemtervet állítottunk össze, és elküldtük a brigádvezetőknek, így mindenki tudta, mikor menynyit kell dolgozzuk ahhoz, hogy határidőre befejezze a munkát. A felújítást úgy szerveztük meg, hogy egyik brigád szinte hajtotta maga előtt a másikat. Ez jó módszernek bizonyult. A tervet folyamatosan felülvizsgáltuk, s ahol lehetett, előrehoztuk, a határidőket. — A jó szervezéshez pénz is kell is. — A kiemelt állami nagyberuházásokban részt vevő, vállalatok magasabb nyereséghányaddal számolhatnak. Több részesedési alap képződik, így magasabb bért is fizethetnek. Ez feltétlenül szükséges, hiszen a munkások az átlagosnál többet túlóráznak, és a hétvégeken, az ünnepnapokon is dolgoznak. Bár a hidak felújítása nem ilyenfajta munka, arra kértük a felettes hatóságokat, hogy a részt vevő vállalatok kaphassanak bérpreferenciát az állami költségvetésből. A túlóradíjakra 21 millió forintot, a premizálásra pedig 29,4 milliót adtak. De ezt az öszszeget nem automatikusan, bérpótlékként fizettük ki, hanem a teljesítmények alapján osztottuk szét a vállalatok között. — Vagyis a határidők betartásáért fizettek a vállalatok prémiumot? — A határidőkre csak a keret felét tűztük ki. A tervezett létszám és a termelési érték alapján állapítottuk meg a kifizethető összeget. A létszámot hetente ellenőriztük, s ahol kevesebben dolgoztak, ott a prémium is ennek arányában csökkent. Amikor a befejezés idejét előbbre hoztuk, akkor tűztük ki a keret másik felét, ezért az egyéni teljesítményeket is honoráltuk. — Hány hónappal korábban fejeződött be a felújítás? — A Margit-hídon mindössze fél hónappal — az eredeti határidő nyolc hónap volt. A Petőfihidat 18 helyett már 13,5 hónap alatt átadtuk. A Szabadság-hídon egy hónappal a tervezett határidő előtt indult meg a forgalom. A Petőfi-híd építésekor a kivitelezők új munkamódszert vezettek be, részben ennek is köszönhető a gyorsítás. — Mennyibe került a három híd felújítása? — Mintegy másfél milliárd forintba. Persze, nemcsak a hidakat, hanem a hozzájuk vezető utak burkolatát, a villamospályákat, a víz- és gázvezetékeket is átépítettük, sőt, négy új gyalogosaluljáróval is gazdagodott a főváros. Az első két híd átépítésekor öthónapi munkabért — hétmillió forintot — takarítottunk meg; a Szabadság-hídon dolgozók bérét ebből a pénzből fedeztük. Ha az eredeti tervhez igazodunk, kevesebb munkáért több fizetést kaptak volna a munkások. De ami haszonként könyvelhető el az egyik oldalon, az tetemes veszteségként jelentkezik a másik oldalon. A hidak lezárása miatt ugyanis a gépkocsik, a teherautók jelentős kerülővel, terelőutakon közlekedtek, s emiatt emelkedtek a szállítási és a benzinköltségek. A hathónapos gyorsítással végül is a népgazdaság körülbelü 270 millió forintot takarított meg. Új pályatest épül — Jövőre az Árpád-híd következik. Ott meddig tart a felújítás? — A híd előreláthatólag hárommilliárd forintba kerül majd, és 1984-ben adják át ismét a forgalomnak. Az építési terület a Váci úttól a Flórián térig terjed, e rendkívül fontos közlekedési útvonalakat a forgalom várható növekedésének megfelelően alakítják át. A tervek szerint a budai oldalon épül a főváros legnagyobb gyalogos-aluljárója, körülbelül tizennégyszer akkora, mint az Astoriából levő. A hatalmas terület egy részét a Szentendrei út környéként feltárt, I. századból származó római légióstábor maradványai foglalják majd el. Az Árpádhíd felújításának érdekessége, hogy a régi pályatest mellett egy új is épül. E nagy közlekedési beruházás az északi városrész megújulásának egyik fontos része, de hatása az egész főváros közlekedésére kiterjed. Lakatos Mária Hídpénz A jó szervezés forintjai Óbudán már készülődnek Angol napok Budapesten A budapesti angol napok második félidejében a kereskedelmi prográrft nyitányaként hétfőn árubemutató nyílt a Duna Intercontinental báltermében. A megnyitón részt vett a rendezvény két védnöke, Bryan George Cartledge, Nagy-Britannia budapesti nagykövete és Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. A szigetország fogyasztási cikkiparának képviselői első ízben vesznek részt hazánkban ilyen szervezetten kiállításon. Több mint 40 angol cég — köztük a Black and Decker, a Liptons, a Match Box Lesney, a Ronson, a Shell, a Scotsch Whisky — elsősorban fogyasztásicikk-kínálatát mutatja be a közönségnek és a szakembereknek. Az árubemutató alkalmából az angol cégek képviselői magyar partnereikkel találkoznak, tárgyalnak kooperációs kapcsolatok felvételéről, bővítéséről. A nagyszabású rendezvény — amelyet tavasszal Londonban magyar napokkal viszonoznak — szombaton Mikulás-gálaesttel fejeződik be az Intercontinentalszállóban. Milliós megtakarítások — A határidő csúszásáért mindig megvonták a prémiumot? — Két-háromnapos késésért még nem. És ha a brigádok éjjeli nappal dolgoztak, de rajtuk kívülálló okok miatt mégsem fejezték be a munkát, akkor — úgy érzem, jogosan — kifizettük a prémiumot. A jól dolgozó munkások ötven százalékkal kerestek többet, mint más munkahelyeken, de olyanok is akadtak, akiknek a fizetése nem változott. A Petőfihíd rekonstrukciójakor még a brigádmunkát jutalmaztuk. A Szabadság híd felújításakor már jobban ismertük az embereket. Béremelések Romániában December elsejétől a dolgozók újabb kategóriái részesültek javadalmazásemelésben Romániában. A fakitermelésben és fafeldolgozásban csaknem 330 000 dolgozót érint a kereset növekedése. Ugyancsak december 1-től kapják meg a javadalmazás második szakaszába tartozó járandóságokat a lakásgazdálkodás, valamint a nem produktív szolgáltatás területén dolgozók. Magasabb béreket folyósítanak az egészségvédelmi, a szociális ellátási és testnevelési szektorban, továbbá az oktatásügyi, a művészeti téren tevékenykedők, a pénzügyi intézmények dolgozói, a közigazgatási, más ipari, gazdasági és kulturális ágazatok dolgozói számára. Japán recesszió A japán ipari termelés üteme júliustól szeptember végéig 2,3 százalékkal volt lassúbb a múlt esztendő azonos időszakához képest. A recesszió az egész feldolgozóipart érintette. A gazdasági növekedés lassulása a munkanélküliek számának jelentősebb növekedését idézte elő; számuk ez év októberében 1 millió 130 ezer volt. Spanyolország EGK-tagsága Spanyolország a legújabb tervek szerint egyéves késéssel, 1984-től lesz az Európai Gazdasági Közösség tagja. A belépési tárgyalások 1982 folyamán zajlanak, a ratifikálási eljárás azután még egy évet vesz igénybe. Indonézia emelte az olaj árát Indonézia december 1-től emelte az olaj árát; az áremelés mértéke elérheti a hordónkénti 3,7 dollárt is. A „Sumatra Light” olajféleség ára a jövőben 35,2 dollár lesz hordónként. Indonézia — amely a december közepére tervezett OPEC-csúcsértekezlet házigazdája lesz — döntését az olaj szabadpiaci árának emelkedésével indokolta. Lengyel hajó Svájcnak A gdanski Lenin hajógyár 4918 tonna, illetve 11 ezer tonna vízkiszorítású hűtőhajót szállít svájci megrendelőinek. Ez már a 827. hajó, amely a második világháború befejezése óta a Lenin hajógyárban készült