Magyar Hírlap, 1980. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

Magyar Hirnsp______________________________népgazdaság - vilaggazdasag___________ »so.december 2.kedd 7 Amerikai—japán autóhaborf­ok­ A fogyasztót okolják A szakszervezet és az autó­gyárak közötti kollektív szerző­dések megújítása háromévenként eseményszámba megy az Egye­sült Államokban, ilyenkor a leg­több megfigyelő előre számol egy több hetes sztrájk lehetőségével. Most ősszel azonban munkaadó és szakszervezet együtt lépett fel egy kérdésben: a Ford és az Au­tómunkások Egyesült Szakszerve­zete közösen aláírt beadványuk­ban az USA-autóipar jelenlegi gondjaiért a japán importot tet­te felelőssé. Az Egyesült Államok Nemzet­közi Kereskedelmi Bizottságánál érvelésükben arra hivatkoztak, hogy a belföldi járműipar 1978- ban még 12,8 millió autót és könnyű teherautót gyártott, mi­közben az idén várhatóan 8,2 milliónál kevesebbet készít. A japán autógyárak piaci részese­dése viszont ugrásszerűen emel­kedett; 1978-ban még csak az eladásokból 9 százalékkal része­sedtek, jelenleg viszont már csaknem 22 százalék az övék. A beadvány írói úgy vélték, hogy az amerikai ipar csak ak­kor lesz képes hatékonyan szem­beszállni a konkurenciával, ha lélegzetvételnyi időt kap. Javas­latuk szerint ezt az import há­rom éven át tartó adminisztra­tív korlátozásával lehetne elér­ni. Ha a kormány — így a pa­naszosok — a behozatalt 1985-ig évente 1,7 millió darabos szin­ten maximálná, akkor az autó­ipar 1985-től már képes lenne megállni a lábán, s Washington segítsége nélkül is versenyezni a piacon. Az ügy érthetően nagy érdek­lődést váltott ki, hiszen egyike volt a Nemzetközi Kereskedelmi bizottság által valaha is tárgyalt legsúlyosabb eseteknek. Az ame­rikai törvények szerint a hason­ló eljárások során a bizottság döntése alapvető jelentőségű, hisz a bizonyítás végén a testület megfelelő korlátozások bevezeté­sét is javasolhatja az elnöknek. Abban pedig kevesen kételked­tek, hogy a japán gépjármű­­export adminisztratív korlátozá­sát Tokióban sem nézik majd ölbe tett kézzel. Voltaképpen te­hát egy­ kereskedelmi háború volt a vita tétje. Mindezt feltehetően egy má­sik kormányszerv, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is mér­legelte; képviselője már az el­járás elején a Ford-beadvány el­vetését szorgalmazta. A szakértő szerint a kért kvóta az amerikai fogyasztóknak legalább 3 milli­árd dollárjukba kerülne. Igaz persze, hogy az intézkedés 32 ezer új munkahelyet teremtene az iparágban, ez azonban dol­gozónként 90 ezer dollárba ke­rülne. A bizottság véleménye szerint a megoldást célszerű a piacra bízni. A japán gyártók persze ener­gikusan bizonygatták, hogy a helyzet már javulóban van, s egyöntetűen hangoztatták ártat­lanságukat. Nézetük szerint nyilvánvalóan nem ők, hanem végső soron maga a fogyasztó a felelős az USA iparának gond­jaiért. A vásárló ugyanis kiáb­rándult az amerikai gyártmányú benzinfaló modellekből, és ér­deklődése a kis fogyasztású ko­csik felé fordult. Ezek forgalma­­zására, gyártására pedig a honi cégek nem készültek fel. Elmarasztalható-e egy külföldi vállalat azért, hogy a fogyasztó igényének megfelelő terméket ol­csón és jó minőségben dob piac­ra? Kötelezhető-e a fogyasztó, hogy a hazai ipar védelmében drágább terméket vegyen? Ezek­re a kérdésekre — amelyek egyébként a tőkés országok ál­tal hozott legtöbb protekcionis­ta intézkedés kapcsán feltehetők — a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság november 10-i döntése közvetve nemmel válaszolt. Az öttagú testület — igaz, többségi szavazással — úgy vélte, hogy nem az importverseny az alap­vető oka az autóipar gondjainak, hanem a kedvezőtlen konjunk­túra és a fogyasztói ízlés válto­zása váltotta ki a problémákat. A japán behozatal ügye csak átmenetileg jutott nyugvópontra. A Ford és a szakszervezet felte­hetően fel fogja kérni Carter el­nököt, hogy tárgyaljon Tokióval az USA-ba irányuló japán gép­kocsiexport „önkéntes” korláto­zásáról. Szándékukban áll tör­vényjavaslatot is kezdeményezni, amely korlátozná a külföldi gép­járművek behozatalát. G. Gy. Sz. P. Rendeletböngésző Témásmartyi szabadság, szakképzés A gödöllői Agrártudományi Egyetemen immár húsz éve képeznek szakmérnököket. Kö­rülbelül tíz éve, hogy a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium felügyelete alá tar­tozó valamennyi egyetemen bevezették a szakmérnökkép­zést. A legutóbbi MÉM Érte­sítőből tájékozódhatunk arról, hogy az 1980 81-es tanév ta­vaszi félévében milyen szak­képzések indulnak. Ismertetik a jelentkezési feltételeket is, amelyek — egyebek között — egyetemi mérnöki végzettség­hez és munkahelyi ajánláshoz vannak kötve. Nérhethy Zsuzsannné, a MÉM főelőadója elmondta, hogy a vállalati javaslat azért fontos, mert az egyúttal a tanulmá­nyi szabadság engedélyezését jelenti. Nem kevés időről van szó, a levelező tagozaton a kon­zultációkra, a felkészülésre és a vizsgákra majdnem két hó­nap megy el. Nyilvánvaló, hogy minden munkahely olyan fia­talt javasol, akinek a munká­jával elégedett. És az sem kö­zömbös, hogy az adott válla­latnál, szövetkezetnél van-e hely és szükség a leendő szak­mérnökre, szakállatorvosra. Persze, nemcsak az intézmé­nyek terveznek hosszú távra. Nem a véletlenen múlik, hogy egy-egy tanévben milyen szak­képzést hirdetnek meg. Ezt az ágazatot irányító MÉM, mint igénylő szabja meg, és a célok­nak megfelelően új szakokat is létrehoz. Például: napjainkban központi feladat az energiagaz­dálkodás. (A minisztérium ezt felismerve már 1977-ben meg­szervezte az energiagazdálko­dási szakmérnökképzést.) A most meghirdetett szakok között is vannak újak. Eddig például nemm volt mezőgazda­­sági-kulösázott­ási szakképzés. Létrehozását minisztériumi ha­tározat sürgette, ugyanis nem elég jól termeszteni, hanem a termékeket el is kell adni, az árak kialakításába beleszól a nemzetközi piaci helyzet. Igény lett rá, hogy a mezőgaz­dászok külgazdasági ismeretek­kel is rendelkezzenek, s jára­tosak legyenek a pénzügyek­ben. Az is közrejátszott, hogy az ágazatnál egyre több mező­­gazdasági nagyüzem, kombinát kap önálló külkereskedelmi jogot, mint például a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. A minisztérium tárgyalásokat folytatott a Külkereskedelmi Főiskolával, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temmel , végül a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemmel kö­zösen kialakították a tantervet. A képzés iskolarendszerű, a hallgatók az eredményes vizs­­­gák után megkapják a második oklevelüket. — csőszak — — Ezeket talán m­ég a MÉH-nél sem vennék meg. Ez jutott eszembe, amikor a Szabadság-híd vasból készült szer­kezeteiről készült fényképeket néztem. Az egykor 12 millimé­ter vastag vízcsövet négy millimé­teresre marta le a rozsda, s dör­zsöléskor szétmállott. A villamos­sín alatti hossztartók rózsaként nyíltak szét, mert a korrodálódó rész szétfeszítette őket. A híd szerkezetében is olyan hibákat fedezett föl az UVATERV szak­értőbizottsága, hogy az eredeti időpontnál korábban — már 1980 áprilisában — megkezdődtek a felújítási munkák. Mint ismere­tes, mindössze négy hónappal a híd lezárása után, október 15-én újra megindult a forgalom, s ez­zel lezárult egy hároméves perió­dus, a három fővárosi Duna-híd rekonstrukciójának gyorsított programja. Sürgető okok Dr. Dalmy Tibor miniszteri biztost arról kérdeztük, miért vált sürgőssé a felújítás.­­ A hetvenes években szakér­tőbizottság vizsgálta a Duna-hi­­dakat, és megállapította a re­konstrukció sorrendjét. A Margit­­híd úttestjét az ötvenes években szigetelés nélkül építették, ezért hamar tönkrement. A Petőfi-hí­­don a pályalemezek néhol felsza­kadtak, és alulról ütötték a bur­kolatot. Ezért a hidat sürgősen alá kellett támasztani. A bontás­kor derült ki, hogy volt, ahol csak a csoda tartotta a pályát. A Sza­­badság-hídban a felújítás előtt még akadt 1896 óta érintetlen szerkezeti rész is. A korrózió okozta rombolást a szakértők így csak becsülhették. Természetesen a megnövekedett forgalomnak is nagy szerepe volt abban, hogy a hidak ilyen rossz állapotba kerül­tek. — Hogyan szervezték meg a munkát? — A hidak felújításában hét tervező és 28 kivitelező vállalat vett részt. Minden vállalat kije­lölt Valakit, aki vállalta a felelős­séget cége munkájáért. A terve­zett határidők alapján vonalas ütemtervet állítottunk össze, és elküldtük a brigádvezetőknek, így mindenki tudta, mikor meny­nyit kell dolgozzuk ahhoz, hogy határidőre befejezze a munkát. A felújítást úgy szerveztük meg, hogy egyik brigád szinte hajtotta maga előtt a másikat. Ez jó mód­szernek bizonyult. A tervet folya­­m­atosan felülvizsgáltuk, s ahol le­hetett, előrehoztuk, a határidőket. — A jó szervezéshez pénz is kell i­s. — A kiemelt állami nagyberu­házásokban részt vevő, vállalatok magasabb nyereséghányaddal számolhatnak. Több részesedési alap képződik, így magasabb bért is fizethetnek. Ez feltétlenül szük­séges, hiszen a munkások az át­lagosnál többet túlóráznak, és a hétvégeken, az ünnepnapokon is dolgoznak. Bár a hidak felújítása nem ilyenfajta munka, arra kér­tük a felettes hatóságokat, hogy a részt vevő vállalatok kaphassanak bérpreferenciát az állami költség­vetésből. A túlóradíjakra 21 mil­lió forintot, a premizálásra pedig 29,4 milliót adtak. De ezt az ösz­­szeget nem automatikusan, bér­pótlékként fizettük ki, han­em a teljesítmények alapján osztottuk szét a vállalatok között. — Vagyis a határidők betartá­sáért fizettek a vállalatok prémiu­mot? — A határidőkre csak a keret felét tűztük ki. A tervezett lét­szám és­ a termelési érték alapján állapítottuk meg a kifizethető összeget. A létszámot hetente el­lenőriztük, s ahol kevesebben dolgoztak, ott a prémium is en­nek arányában csökkent. Amikor a befejezés idejét előbbre hoztuk, akkor tűztük ki a keret másik fe­lét, ezért az egyéni teljesítményeket is honoráltuk. — Hány hónappal korábban fe­jeződött be a felújítás? — A Margit-hídon mindössze fél hónappal — az eredeti határ­idő nyolc hónap volt. A Petőfi­­hidat 18 helyett már 13,5 hónap alatt átadtuk. A Szabadság-hídon egy hónappal a tervezett határidő előtt indult meg a forgalom. A Pe­­tőfi-híd építésekor a kivitelezők új munkamódszert vezettek be, részben ennek is köszönhető a gyorsítás. — Mennyibe került a három híd felújítása? — Mintegy másfél milliárd fo­rintba. Persze, nemcsak a hida­kat, hanem a hozzájuk vezető utak burkolatát, a villamospályá­kat, a víz- és gázvezetékeket is átépítettük, sőt, négy új gyalogos­­aluljáróval is gazdagodott a fővá­ros. Az első két híd átépítésekor öthónapi munkabért — hétmillió forintot — takarítottunk meg; a Szabadság-hídon dolgozók bérét ebből a pénzből fedeztük. Ha az eredeti tervhez igazodunk, keve­sebb munkáért több fizetést kap­tak volna a munkások. De ami haszonként könyvelhető el az egyik oldalon, az tetemes veszte­ségként jelentkezik a másik ol­dalon. A hidak lezárása miatt ugyanis a gépkocsik, a teherautók jelentős kerülővel, terelőutakon közlekedtek, s emiatt emelkedtek a szállítási és a benzinköltségek. A hathónapos gyorsítással végül is a népgazdaság körülbelü 270 millió forintot takarított meg. Új pályatest épül — Jövőre az Árpád-híd követ­kezik. Ott meddig tart a felújí­tás? — A híd előreláthatólag három­­milliárd forintba kerül majd, és 1984-ben adják át ismét a forga­lomnak. Az építési terület a Váci úttól a Flórián térig terjed, e rendkívül fontos közlekedési út­vonalakat a forgalom várható nö­vekedésének megfelelően alakít­ják át. A tervek szerint a budai oldalon épül a főváros legnagyobb gyalogos-aluljárója, körülbelül ti­zennégyszer akkora, mint az As­toriából levő. A hatalmas terület egy részét a Szentendrei út kör­nyéként feltárt, I. századból szár­mazó római légióstábor maradvá­nyai foglalják majd el. Az Árpád­­híd felújításának érdekessége, hogy a régi pályatest mellett egy új is épül. E nagy közlekedési be­ruházás az északi városrész meg­újulásának egyik fontos része, de hatása az egész főváros közleke­désére kiterjed. Lakatos Mária Hídpénz A jó szervezés forintjai­­ Óbudán már készülődnek Angol napok Budapesten A budapesti angol napok má­sodik félidejében a kereskedelmi prográrft nyitányaként hétfőn árubemutató nyílt a Duna Inter­continental báltermében. A meg­nyitón részt vett a rendezvény két védnöke, Bryan George Cart­­ledge, Nagy-Britannia budapesti nagykövete és Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. A szigetország fogyasztási cikk­­iparának képviselői első ízben vesznek részt hazánkban ilyen szervezetten kiállításon. Több mint 40 angol cég — köztük a Black and Decker, a Liptons, a Match Box Lesney, a Ronson, a Shell, a Scotsch Whisky — első­sorban fogyasztásicikk-kínálatát mutatja be a közönségnek és a szakembereknek. Az árubemuta­tó alkalmából az angol cégek képviselői magyar partnereikkel találkoznak, tárgyalnak kooperá­ciós kapcsolatok felvételéről, bő­vítéséről. A nagyszabású rendezvény — amelyet tavasszal Londonban magyar napokkal viszonoznak — szombaton Mikulás-gálaesttel fe­jeződik be az Intercontinental­­szállóban. Milliós megtakarítások — A határidő csúszásáért min­dig megvonták a prémiumot? — Két-háromnapos késésért még nem. És ha a brigádok éjjel­­i nappal dolgoztak, de rajtuk kívül­álló okok miatt mégsem fejezték be a munkát, akkor — úgy érzem, jogosan — kifizettük a prémiu­mot. A jól dolgozó munkások öt­ven százalékkal kerestek többet, mint más munkahelyeken, de olyanok is akadtak, akiknek a fizetése nem változott. A Petőfi­­híd rekonstrukciójakor még a brigádmunkát jutalmaztuk. A Szabadság híd felújításakor már jobban ismertük az embereket. Béremelések Romániában December elsejétől a dolgozók újabb kategóriái részesültek ja­­vadalmazásemelésben Romániá­ban. A fakitermelésben és fafel­dolgozásban csaknem 330 000 dol­gozót érint a kereset növekedése. Ugyancsak december 1-től kap­ják meg a javadalmazás máso­dik szakaszába tartozó járandó­ságokat a lakásgazdálkodás, vala­mint a nem produktív szolgálta­tás területén dolgozók. Magasabb béreket folyósítanak az egészség­­védelmi, a szociális ellátási és testnevelési szektorban, továbbá az oktatásügyi, a művészeti téren tevékenykedők, a pénzügyi intéz­mények dolgozói, a közigazgatá­si, más ipari, gazdasági és kul­turális ágazatok dolgozói számá­ra. Japán recesszió A japán ipari termelés üteme júliustól szeptember végéig 2,3 százalékkal volt lassúbb a múlt esztendő azonos időszakához ké­pest. A recesszió az egész feldol­gozóipart érintette. A gazdasági növekedés lassulása a munkanél­küliek számának­ jelentősebb nö­vekedését idézte elő; számuk ez év októberében 1 millió 130 ezer volt. Spanyolország EGK-tagsága Spanyolország a legújabb ter­vek szerint egyéves késéssel, 1984-től lesz az Európai Gazda­sági Közösség tagja. A belépési tárgyalások 1982 folyamán zajla­nak, a ratifikálási eljárás azután még egy évet vesz igénybe. Indonézia emelte az olaj árát Indonézia december 1-től emel­te az olaj árát; az áremelés mér­téke elérheti a hordónkénti 3,7 dollárt is. A „Sumatra Light” olajféleség ára a jövőben 35,2 dollár lesz hordónként. Indonézia — amely a december közepére tervezett OPEC-csúcsértekezlet házigazdája lesz — döntését az olaj szabadpiaci árának emelke­désével indokolta. Lengyel hajó Svájcnak A gdanski Lenin hajógyár 4918 tonna, illetve 11 ezer tonna vízkiszorítású hűtőhajót szállít svájci megrendelőinek. Ez már a 827. hajó, amely a második világháború befejezése óta a Le­nin hajógyárban készült

Next