Magyar Hírlap, 1981. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
ÁRA: 1,80 FORINT Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9—11. Pf.: 305. Irányítószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-235, 222-408, 429-350.Magyar Hírlap Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 jelzőszámra. Havi előfizetési díj: 34 forint. 14. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1981. JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK Éjfél után jó néhány kört írt le immár az óra nagymutatója ama egyszeriönfeledt pillanat óta, amely öszszekapcsolta, egyszersmind elválasztotta az esztendőket. Az éjfél előtti „idén” már múlt idő: „tavaly”, miközben a tavalyi „jövőbe" jelenné lett; emlékkönyv immár az óesztendei naptár, s bár gyűretlen még, de zsebben az idei. Mától megint új fejezetet írunk. De miként a formabontást kerülő regényekben is az egyik fejezet a másik folytatása, a most rajtoló 1981 is 1980 fordulataira, eseményeire alapozódik. Január elseje hagyományosan az ünnep napja. A pihenésé, ha úgy tetszik: az erőgyűjtésé.) S valamelyest az összegezésé is.) Túl vegyünk a szilveszteri készülődésen; a szokottnál csende-e sebb a mai délelőtt és délután — a számvetés órái ezek. Vajon elértük-e mindazt a — lám, milyen gyorsan tovatűnt — 366 nap alatt, amit egy esztendeje célul tűztünk? Mit tettünk bölcsen és — mit tehettünk volna okosabban? Mennyire voltunk következetesek, és mikor, miért bizonytalanodtunk el? Mit tegyünk úgy, mint eddig, és mit másként, hogy hosszabb távra fogalmazott — közös és egyéni — céljainkat elérhessük? Ha nem tudjuk, nem tudhatjuk is, hogy mi lesz holnap, holnapután, akarjuk és tervezzük, hogy e holnapok szándékaink szerint formálódjanak. Ha előadódhatnak is váratlan fejlemények, azon munkálkodunk, hogy zavart ne keltsenek, rugalmasan alkalmazkodva a mindenkori körülményekhez, higgadtan-biztosan haladunk tovább a magunk kijelölte úton. Nem egyedül: megbízható útitársakkal — testvéreinkkel, barátainkkal, segítőinkkel. Mindenkivel, akik velünk rokonszenveznek, s törekvéseink szerint békésen megférve azokkal is, akik más irányt választottak. Bár útjaink nem párhuzamosak, mégsem szükségszerű, hogy keresztezzék egymást. Mi ekként vélekedünk. Ekként vélekedünk itt, Magyarországon, s egyre többen a földgolyó mind nagyobb térségében. Még akkor is, ha az utóbbi időben felerősödtek a veszélyt fuvalló, anakronisztikusan harsány hangok. Meggyőződésünk, hogy ők vannak kisebbségben, s a higgadt szó ereje most is meggyőzőbb lesz. Hiszen a népek, az embermilliók mindenütt így gondolkodnak: a békét áhítozzák. Lapunk szomszédos hasábjain a magyar népgazdaság idei terve. Kell-e kommentár ahhoz, hogy a számokból bárki kiolvassa: a béke terve ez. Az építőmunkáé. A fejlődésé. A bevált politika folytonosságának legfrissebb kinyilvánítása. A népgazdaság 1981. évi t tterve A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubelelszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozó rendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszközfelhalmozás mérséklődött, kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. Afogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80-ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghaladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átlagosnál nagyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez közel állóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermelés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelkaszálásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagy-beruházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (deáki bauxitbánya, bélapátfalvi cementgyár, Magyar Viscosa PAN II., Tiszai Kőolajfinomító 1. ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria kőolajvezeték, Vörösmarty téri kulturális központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukcióba) maradnak későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó (Folytatása a 4. oldalon) Kitüntetések átadása, eskütétel a Parlamentben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszterhelyettesnek, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyetteseknek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvár termében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. -------------------------------|--------------------. |jK \ »A |) (H (AP, AFP) Gyökeres változásokat követelt Olaszország és az olasz társadalom vezetésében Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Az Unitában szerdán megjelent újévi üzenetében olyan kormány alakítását sürgette, amelynek politikáját az OKP határozza meg. Berlinguer ismételten megállapította: a kereszténydemokrácia már nem képes kormányozni Olaszországot. A botrányok sorozata, az Olaszország déli részét sújtó tragédia „leplezetlenül feltárta a kereszténydemokrata kormányok tehetetlenségének mértékét”, a terrorizmussal szemben pedig a kereszténydemokraták bizonytalanok és következetlenek. Éppen szerdán vált ismeretessé, hogy Arnaldo Forlani kabinetje engedett a terroristák követelésének, és a Szardínia szigetén levő, hírhedt l’ Asinara-börtönből elszállították az utolsó „politikai” foglyot is — azaz a terroristákat, köztük a „Vörös Brigádok” terrorszervezet néhány vezetőjét. Az Espresso című hetilaphoz kedden fényképfelvétel érkezett a december 12-én elrabolt Giovanni d’Ursóról. A fényképen a magas rangú kormánytisztviselő nyakában tábla lóg; felirata követeli l’Asinara bezárását. Az olasz kormány vezetésképtelen Bertnguer újévi üzenete os(V) Szíriában tárgyal az Arab Liga bizottsága (MTI) Iraki és jordániai látogatását követően, szerdán a Szíriai fővárosba érkezett az Arab Liga békéltető bizottsága, amely az arab országokat megosztó ellentétek áthidalásán fáradozik. A bizottság tagjai: Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára, valamint Szaud Al-Fejszal szaúdi és Mohamed Benjahin algériai külügyminiszter. Bagdadban Szaddám Husszein iraki államfő, Ammanban Husszein jordániai király fogadta őket. Hafez Asszad szíriai elnök legutóbbi nyilatkozatában kedvezően ítélte meg az Arab Liga kezdeményezését. Az arab világ megosztottsága legutóbb november végén tűnt (Folytatása a 3. oldalon)