Magyar Hírlap, 1981. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-30 / 151. szám
LiOCoer v CSOST Magyar Hírlap____________*______________________________ hazai korkép______________ K wthJÚNIUS 30'KEDD * Cutor földe példája A falusi környezet védelme Gönczi Ferenc 1914-es, a Zala megyei Göcsejről szóló monográfiájában így ír ősi tájegységünkről: ......mikor a rét zöld szőnyegének szemet üdítő színével a lombos erdőség bájos zöldje egyesül, ez valósággal elragadó panoráma . .. itt-ott apró kis falucskák tűnnek elő.’ Erre a ma is igen szép vidékre indultunk tapasztalatokat szerezni a falusi környezet védelméről. De miért éppen ide, egy viszonylag még érintetlen vidékre? A magyarázathoz kívánkozó példabeszédet egyik várostudósunktól hallottam. Így szól: a háztetőre mindig az első meglazult cserepet kell visszatenni. Sokba kerül a tetőszerkezet cseréje . . . Vissza a cseréppel! Itt is meglazult már néhány „környezeti cserép”. Göcsej elzártsága már a múlté. Községeibe bekötőutak vezetnek. Üzemek ékelődtek az erdők, mezők közé. Megélénkült a turistaforgalom. Mindez a fejlődés velejárója , ám környezetvédelmi szempontból gond is. Zalaegerszegen Varga Ottót, a megyei népfrontbizottság mellett működő környezetvédelmi munkabizottság vezetőjét arról kérdeztem: e jellegzetesen aprófalvas tájon mire kell figyelni a környezet megóvása érdekében? — A megelőzésre — felelte. — Éppen azért, mert nálunk még van mit védeni. — És mit kell megelőzni? — A hulladék felhalmozódását és a szennyvizek szétterjedését. Ezek nemcsak a tájképet rontják, hanem közegészségügyi szempontból is károsak. Az illegális szeméttelepek felszámolására — sajnos, volt belőlük elég, még az erdők belsejében is — társadalmi felhívást tettünk közzé. Nyolcvanat sikerült eddig eltüntetni. A szentét tárolása és a szennyvíz elvezetése — csatornák híján — nem kis gond. Azonban e téren kedvező változás várható, a megyei tanács rendelkezésének köszönhetően. Ez a rendelkezés a községek költségvetésébe új tételt iktatott be, környezetvédelmi célokra, elsősorban a hulladék és a szennyvíz elszállításának finanszírozására. Bár továbbra is számítunk a társadalmi összefogásra, sokat jelent, hogy nem kell ezentúl könyörögni itt-ott szivességzuvarokért. — Örvendetes a megyei szervek gondoskodása. A környezetvédelem azonban közügy: menynyire tekinti a saját dolgának is a falvak lakossága? — A felelősségvállalásban és a tettrekészségben nagy a változás az utóbbi időben. „Ütőképes” társadalmi őrségek alakultak 59 helyen, társközségekben is. Megújult, széles körűbbé vált a vöröskeresztesek által kézben tartott tisztasági mozgalom, amely a településfejlesztés szerves része lett. A lakosság aktív részvételére utal az előbb említett, az illegális szeméttelepek eltüntetésére indított sikeres akció is. Gutorföldére és körzetébe indulunk. Itt — ahogy Varga Ottótól megtudtam — nagyon fejlett az együttműködés a környezetvédelmi célok megoldásában a tanács, a gazdálkodó és a társadalmi szervek között. Ennek nagy része van abban, hogy évek óta az elsők között tartják számon a körzetet a településfejlesztési versenyben. Follyó népességű vidék. A székhelyközség lakossága a lovasiskolájáról, idegenforgalmi szerepéről ismert Rádiházával együtt sem több, mint Ipür. A völgykatlanba zárt, szép , fekvésű Szentpéterföldén háromszázan, az országnak talán a legkisebb falujában, Csertelakoson alig százan élnek. De nem olyan fekete az ördög ... A népességcsökkenéssel nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon az ellátás elégtelensége és az elhanyagoltság —, ha az „ittmaradottak” összefognak. A falu elején — ráadásul színes és szépen, tervezett — törpevízművet látok. De hamarosan felfedezem a gázvezetéket is, és azt — már később —, hogy ezeknek köszönhetően, a házak nagy része gázfűtéses és fürdőszobás. A boltok korszerűek, tiszták, áruval jól ellátottak. Emeletes, tetőtérbeépítéses új családiház-sor épül egy domboldalon, szép kilátással. Egy másik dombon régebbi, szintén emeletes társasházakat látni. ( Oklevél: az utcakép Avasútállomás mellett tégla- és mészégető üzem működik, környéke tiszta, a vasútállomás is megfelel a követelményeknek, évek óta megkapja a tiszta üzem címet. Ezek után már nem meglepetés a modern, parkosított környezetű tanácsháza. Új irodaház, belül is hangulatos, virágos. Itt őrzik a településfejlesztési versenyben elért első-második helyezésekről tanúskodó okleveleket. De az igazi oklevél az a látvány, amit a községek utcaképe nyújt. Rögtönzött szemlebizottságot alakítunk. Tagjai Szente Lajos tanácselnök, dr. Tóth Ottó körzeti főorvos, vöröskeresztes elnök, a megyei vöröskereszt környezetvédelmi munkabizottságának tagja, Gádor Józsefné, a vöröskeresztes szervezet titkára, Tóth Józsefné és Németh Józsefné, vezető társadalmi aktivisták, a környezetvédelmi ügyek felelősei a körzetben. Nem vártak bennünket. Mégis tisztaság, rend van mindenütt. A házak előtt kukatartályok. Az árokpartokon frissen kaszált fű illatozik. A portákon gondosan elkerített gazdasági udvarok. Feltűnő, még Szentpéterföldön is, a trágyakifolyók betonból készültek. Szinte tenyérnyi helyeken már, kis parkok vannak, facsemetékkel teleültetve. Gutorfölde egyik, erdőbe futó végén látszik, hogy ott illegális szeméttelep volt. De már ott a tábla az eltakarított részen: tilos a szemétlerakás! Pihenőpadokat helyeznek ki, utat építenek — parkerdősarok készül itt. Jeleznek az állomások — De hogyan lehet ennyire példamutató rendet tartani? — Szigorúsággal és együttműködéssel — mondja a tanácselnök. — Elég sűrűn összeülünk a tsz, az állami gazdaság, a mészégető és a társadalmi szervek vezetőivel. Megbeszéljük, ki mit tesz, miért felelős. A gazdaságok segítségével takarítjuk el a szemetet és vitetjük el a szennyvíziszapot. Ez kitűnően hasznosítható a gyümölcsösökben, trágyázásra. A szemétnek pedig — tanácsrendelettel — külön lerakóhelyet jelöltünk ki. — E munkának csak akkor van eredménye, ha nem kampányszerű — folytatja a körzeti főorvos. — Ezért, az egészségügyi gondozáshoz hasonlóan, folyamatos környezetgondozást vezettünk be. Ezt a vöröskeresztes egészségügyi állomások hálózatára építjük. Egy-egy állomáshoz hat-hét ház tartozik, a hálózat az egész körzetet „befogja”. Aktivistái környezetvédelmi jelzőhálózatként működnek. — Nem várunk arra, hogy majd jön a következő tisztasági mozgalmi, településfejlesztési értékelés — teszik hozzá az aktivisták. — Ha úgy látjuk jónak, vagy ha valami probléma van, máskor is „bejárást” tartunk, s azonnal intézkedünk. Ezek után már nem csodálkozom azon, hogy — amint tájékoztatnak — az utóbbi időben mind kevesebben kívánkoznak el innen, a Göcsej belsejéből... Juhász Erzsébet Öt nyelven reggeltől estig én Új szolgáltatás: TOURINFORM Európában egyedülálló információs szolgálat kezdi meg munkáját július 1-től Budapesten a belvárosi postacentrumban. Csak egy telefon, s minden utazással, turizmussal, szabad idővel kapcsolatos kérdésre válaszolnak. Például: mikor indul a busz vagy hajó, hol foglalható szálloda, mi a közeli vendégfogadók specialitása, milyen látnivalók várnak a célállomáson, milyen betegségek gyógyítására ajánlják a helybeli fürdőt, jó idő várható-e a víkend idejére, mennyiért bérelhető csónak vagy vitorla, mikor szabadítják fel a pontytilalmat a horgászoknak ... TOURINFORM névvel telefonos idegenforgalmi információs szolgálatot szervezett az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat a Magyar Postával közösen a belföldi és külföldi idegenforgalom naprakész tájékoztatására. Tavaly már több mint 14 millió külföldi vendéget fogadott hazánk, s csaknem 5,5 millió magyar turista jutott el a közeli és távoli államokba. Ugyanakkor az ötnapos munkahét bevezetésével egyre többen keresnek útbaigazítást szabadidejük eltöltéséhez. Holnaptól őket is segíti a TOURINFORM. A mintegy 40 ezer alapadathoz naponta több száz friss információ érkezik a tájékoztató központba, amely nemcsak telefonon, hanem személyesen is felkereshető. Ha valamilyen kérdésre nem tudnak azonnal felelni, a megadott számon visszahívják a kérdezőt, vagy levélben értesítik. A valutaárfolyamoktól kezdve a külföldi autósztrádák úthasználati díjáig, az arborétumok és kiállítások nyitvatartási idejétől a célállomáshoz vezető legrövidebb út megtervezéséig sok ezer adattal segíti a TOURINFORM az érdeklődőt. —ét nyelven, reggel héttől este kilencig. A. A. A SZOT elnökségének napirendjén Váltás a vegyiparban A vegyipari vállalatoknál megvalósult termékszerkezet-váltásnak a munkaerő-gazdálkodásra gyakorolt hatását vitatták meg a SZOT elnökségének hétfői ülésén. A vegyiparban az elmúlt tervidőszakban jelentősen felgyorsult a termékszerkezet-váltás ritmusa. Ennek eredményeként 1067 új terméket vezettek be, ugyanakkor 1089 árucikk gyártását szüntették meg. A vállalatok többsége arra törekszik, hogy termékeik műszaki színvonala és előállításuk gazdaságossága megfeleljen a nemzetközi követelményeknek. A törekvések eredményeképpen a versenyképes termékek aránya — a jóval szigorúbb piaci körülmények között — az 1975-ös évi 28,0 százalékról 1980-ra 29,7 százalékra növekedett. Figyelmet érdemel a versenyképessé tehető termékek csoportja — ennek aránya 1980-ban már meghaladta az 50 százalékot. A termékszerkezet-váltás a munkaerő-gazdálkodásra is újszerű feladatokat rótt. Napirendre kerültek a vállalaton belüli áthelyezések, a szakmai képzettség gyorsabb ütemű növelése. A vállalaton belüli átcsoportosításokat jól oldották meg, például a Borsodi Vegyi Kombinátban, ahol az érintett 1600 dolgozó többsége a szakképzettségének megfelelő beosztásba kerülhetett. A tapasztalatok szerint a szakszervezeti szervek tevékenyen részt vállaltak a termékszerkezet váltásból adódó feladatok megoldásában. Különösen aktív szerepet játszottak az átcsoportosítások szükségességének megértetésével. Jelentős eredményként értékelték, hogy a gazdasági vezetés és a szakszervezet olyan együttes intézkedéseket tett az átcsoportosítások során, amelyek megfeleltek az érintett dolgozók érdekeinek is. Ezt jelzi az a tény is, hogy ezzel kapcsolatban munkaügyi vitát eddig még senki sem kezdeményezett, a sérelmeket mindenütt menet közben orvosolták. Mindezek ellenére megfigyelhető, hogy ott, ahol nagy létszámot érint a átcsoportosítás, bizonyos fokú nyugtalanság van a dolgozók körében. A SZOT elnöksége feladatként szabta meg, hogy a szakszervezet továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítson arra, hogy a dolgozók alapvető érdekei ne szenvedjenek csorbát a termékszerkezet korszerűsítésének folyamatában. A Fővárosi Tanács ülése Vidíj: Fejlesztés, zárszámadás Tudósítónktól. Budapest VI. ötéves területfejlesztési tervét, a Fővárosi Tanács V. ötéves, és ezen belül 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta tegnap a Fővárosi Tanács. Szó volt az ülésen a munkaerő-közvetítésnek és a munkaerő-igények bejelentésének új rendjéről is. Az első két napirendi ponthoz dr. Békesi László eddigi tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: ezúttal harmadszor készül a főváros egészére kiterjedő, a minisztériumok, tanácsok és gazdálkodó szervek ötéves gazdasági és fejlesztési céljait összegző területfejlesztési terv. A mostani javaslat a korábbi középtávú terveknél lényegesen kevesebb konkrét adatra épül. Éppen ezért hangsúlyozta: a tervjavaslatot nem tekintik lezártnak, és arra van szükség, hogy az éves tervek összeállításakor a területfejlesztési terv egyes fejezeteit felülvizsgálják, azokat a mindennapi élet változásaihoz igazítsák. Az elkövetkező öt évben tovább csökken az egyes kerületek és városrészek közötti ellátási különbség. A területfejlesztési terv meghatározó tényezője a főváros munkaerőhelyzetének alakulása. A felmérések alapján elmondható: a jelenlegi munkaerő-kereslet, a vállalatok tervei és az azok alapján megtervezhető foglalkoztatási szerkezetváltozás ismeretében 1985-ig nem teremthető meg az munkaerő-kereslet és -kínálat teljes egyensúlya Budapesten. Ezért az építőipar egyes területein továbbra is várható kapacitáshiány. A legjelentősebb városfejlesztési beruházásokhoz mindvégig lesz kivitelező, a tervidőszak második felében ezen a területen már kapacitásfölösleg várható. Ugyanakkor az egész tervidőszakot végig kíséri, a jövőben is gondot jelent majd a felújítási és fenntartási munkákhoz vállalkozót találni. Ezért a következő esztendő kiemelkedő feladata a felújítási kapacitások növelése, a szabad kapacitással rendelkező vidéki építőipari vállalatok észszerű budapesti foglalkoztatása. Továbbra is kiemelten kell foglalkozni az energia- és víztakarékosság alakulásával a fővárosban. A közeljövőben a nagy energiafogyasztó tanácsi vállalatok — például a Távfűtőművek, a Gázművek és a BKV — konkrét, és az eddiginél nagyobb mértékű megtakarítást eredményező programokat dolgoznak ki. El kell érni, hogy a vízfelhasználási mérleg napi, mintegy 50 ezer köbméteres hiányát takarékosabb vízfelhasználással, és a szennyvizek hatékonyabb tisztításával ellensúlyozzák. A tanács előző ötéves és az 1980. évi fejlesztési és pénzügyi munkájáról szólva a tanácselnökhelyettes kiemelte: fővárosunk az elmúlt időszakban mindenkorábbinál gyorsabb ütemben fejlődött. A tervezettnél több bevétel folyt be, s így többet fordíthattak a város és a tanácsi intézmények felújítására, valamint üzemeltetésére egyaránt. A lakosság életkörülményei javultak: hozzávetőleg 85 ezer új lakást adtak át, s felújítottak több mint 45 ezer otthont. Ötezerrel bővült a bölcsődei és körülbelül 17 ezerrel az óvodai helyek száma, és átadtak 1100 új általános iskolai tantermet is. Üzembe helyezték az észak-déli metró két új szakaszát, megkezdte működését a gellérthegyi víztározó medence. A felszabadulás óta az előző tervidőszakban épült először új kórház Budapesten, átadták a forgalomnak a modern Soroksári és Szentendrei utat, továbbá az Alkotás utcát és a BAH-csomópontot. Az elmúlt öt év eredményei közül nem egy történelmi adósságaink törlesztését segítette: csökkent például a lakáshiány, és folytatódott az egészségügyi és szociális kapacitások bővítése. Az elmúlt két évben a Fővárosi Tanács munkaerő-közvetítésről és -toborzásról szóló rendeletének köszönhetően tudatosabbá vált a vállalati és intézményi munkaerő-gazdálkodás. Csökkent a munkaerő-kereslet és megkezdődött a munkaerő tervszerű átcsoportosítása is. A rendelet mégsem vezetett a munkaerő kínálat-kereslet teljes egyensúlyának kialakulásához. Ezért a munkaerő-közvetítés új rendje a munkáltatók részére több könnyítést tartalmaz. Egyebek között megszűnt az álláshirdetésekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás, és ezentúl a munkáltató a kapuból is felveheti a dolgozót, bármilyen is annak a munkakönyvi bejegyzése. Ezek után érdemeinek elismerése mellett dr. Békesi László tanácselnök-helyettest felmentették tisztségéből, mivel a közelmúltban a budapesti pártbizottság titkárává választották.