Magyar Hírlap, 1982. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

Ülést tartott a lengyel minisztertanács — Jabionski újévi üzenete Rakowski pozitívnak ítéli bonni álját Washington szövetségesei fenntartásokkal élnek (TASZSZ, MTI) Pozitívnak ér­tékelte december 30—31-i bonni tárgyalásait Mieczyslaw Rakows­ki lengyel miniszterelnök-helyet­tes — írja a szombat-vasárnapi Trybuna Ludu, ismertetve azt az interjút, melyet a miniszterelnök­­helyettes Bonnban adott a lengyel hírügynökség tudósítójának. Rakowski, aki Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, Hans-Jürgen Wischnewskivel, az SPD alelnökivel, Wolfgang Mischnickkel, az FDP parlamenti frakciójának vezetőjével tárgyalt, az interjúban elmondta, hogy tá­jékoztatta a nyugatnémet politi­kusokat a lengyel vezetésnek a szükségállapotot kiváltó esemé­nyekről alkotott értékelését. Ra­kowski hangsúlyozta, hogy a szükségállapot nem jelent kato­nai diktatúrát. — Lengyelország­ban minden parlamenti és kor­mányintézmény működik, a válság megoldása továbbra is a lengyel vezetés kezében van — szögezte le Rakowski. Hangsúlyozta, hogy Lengyelországban nincs visszaté­rés az 1980. augusztus előtti idő­szakhoz, de az 1981. december 13-át megelőző anarchiához sem. A miniszterelnök-helyettes a belü­gyekbe való beavatkozási kí­sérletnek minősítette a Lengyel­­ország elleni gazdasági megtor­lásra való nyugati törekvéseket. Rakowski szerint a tárgyalások kemények és határozottak voltak, de így is nagyon pozitívnak bizo­nyultak. Rakowski az NSZK kor­mányának álláspontját realistá­nak nevezte. A lengyel minisztertanács csü­törtöki ülésén elemezték a szük­ségállapot bevezetése óta végzett tevékenység politikai, társadalmi és gazdasági eredményeit. Henryk Jabrowski, a lengyel államtanács elnöke csütörtökön este a rádió és a televízió által közvetített újévi köszöntőjében — hangoztatva, hogy bár az 1981-es év mérlegét a jelenlegi helyzetben nehéz megvonni — emlékeztetett az olyan jelentős lépésekre, mint a hetvenes évek súlyos hibái megismétlődésének megakadályozására hozott politi­kai, jogi és személyi garanciák, a parlament által elfogadott szá­mos törvény a gazdasági reform érdekében, a helyi önkormány­zat és az önigazgatás fejleszté­séről, valamint az új év kezde­tére előkészített gazdasági re­form. Lengyelországban január else­jével hozzáfognak a gazdaság­­irányítás mechanizmusának kor­szerűsítéséhez. Varsóban nyilvá­nosságra hozták az állami álbi­zottság árreformtervezetét, ame­lyet a bizottság az eddigi viták és konzultációk eredményeinek figyel­mebevételével ter­jeszte­tt elő, mint a reform egyik fontos és elengedhetetlen alkotórészét. A tervezet az alapvető élelmi­szerek (tejtermékek, hús és hús­­készítmények, halánok stb.) és az energiaszolgáltatás árainak igen nagymértékű, két-háromsz­oros, esetenként négyszeres emelését helyezi kilátásba. (PAP) A lengyel külpolitika legfontosabb feladatairól és a kelet—nyugati párbeszéd helyre­­állításának perspektíváiról nyi­latkozott a Trybuna Ludu csütör­töki számában Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, külügymi­niszter. — Az ország jelenlegi helyze­tében meggyőződhetünk arról, hogy valóban ki akar segítséget nyújtani Lengyelországnak — mondta Czyrrek. — Az USA elnöke olyan intéz­kedések végrehajtására adott utasítást, amelyeknek célja meg­nehezíteni gazdasági helyzetün­ket — mondta Czyre­k. — Úgy érezzük, diktálni akarnak ne­künk, hogy miként irányítsuk sa­ját országunkat. Ezzel kapcsolat­ban azt szeretném elmondani, hogy Lengyelország egyenjogú kapcsolatokat akar fenntartani minden állammal, de soha nem fogadja el a­ belügyeibe való be­avatkozást. (MTI) Az Európai Gazdasági Közösségben „teljes a zűrzavar” a külügyminiszterek hétfőre, Brüsszelben tervezett, Lengyel­­országgal foglalkozó értekezlete előtt. A zűrzavar közvetlen kiváltó oka ismét az USA politikája, ne­vezetesen az a tengerentúli óhaj, hogy a nyugat-európai szövetsé­gesek „tartsanak lépést” a Wa­shingtonban elhatározott lengyel- és szovjetellenes szankciókkal. A vezető nyugat-európai hatal­mak közül az NSZK határozott „nem”-et mondott erre a kíván­ságra, és ha fenntartásokkal is, de efelé hajlik Párizs és Róma. A kisebb EGK-országok, mint például Belgium és Hollandia, az NSZK-val tartanak. A politikai színskála teljes jobboldalát a jelek szerint Anglia tölti be. Fahd herceg nyilatkozata Rijad lehetségesnek tartja a baráti kapcsolatokat a szocialista országokkal Ülésezik a líbiai parlament . Feloszlatták az egyiptomi kormányt (Reuter) Szaúd-Arábia „nem viseltetik ellenségesen” a szocia­lista országokkal szemben, sőt, diplomáciai kapcsolatok nélkül is lehetségesnek tartja a „baráti kapcsolatokat” — mondta Fahd herceg, szaúd-arábiai trónörökös, első miniszterelnök-helyettes pénteken, a dhahrani olajipari egyetemen mondott beszédében. „Mindenki számíthat tisztele­tünkre, aki tiszteletben tartja Szaúd-Arábiát, hitét és hagyo­mányait” — tette hozzá, majd ki­fejtette: Szaúd-Arábia és a szo­cialista országok diplomáciai kapcsolatainak hiánya nem je­lenti azt, hogy a királyság alábe­csülné a szocialista országok nemzetközi szerepét. „Akik tisz­teletben tartanak minket, azok­kal barátságban leszünk akkor is, ha nem tartunk velük diplo­máciai kapcsolatokat” — mondta Fahd herceg. (UPI) Líbia és Szaúd-Arábia helyreállítja diplomáciai kapcso­latait — jelentették be csütörtö­kön Tripoliban és Rijádban. A hírt mind a líbiai, mind a szaúdi fővárosban a külügyminisztérium jelentette be. A két külügymi­nisztérium által közzétett nyilat­kozat hangsúlyozza: Líbia és Szaúd-Arábia az arab egység vé­delme, a közös ellenséggel szem­beni harc fokozása érdekében ál­lítja helyre kapcsolatait. (TASZSZ) Tripoliban megkezd­te munkáját a líbiai általános népi kongresszus (parlament) ülé­se. A tanácskozás részvevői meg­vitatják az ország gazdasági fej­lesztésének további feladatait, el­fogadják az 1982-re szóló fejlesz­tési és költségvetési tervet. Az ülés napirendjén a nemzetközi élet időszerű kérdései is szere­pelnek. (AP) Charles Percy, az ameri­kai szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke, szerdán Jeruzsálem­ből Ammanba érkezett. Percy tárgyalt Husszein király­lyal, Mudar Badran kormányfő­vel és több politikai személyiség­gel. Percy kijelentette: Egyetértet­tünk abban, hogy „a térség béké­je és biztonsága nem oldható meg a palesztin kérdés rendezé­se nélkül”. Percy kifejtette to­vábbá, hogy Jordánia „a térség­ben elfoglalt jelentős stratégiai helyzeténél fogva, most még in­kább szerepet játszhat a békés megoldás keresésében”. Percy nyomatékkal hangsúlyozta azon­ban, hogy az USA felelősséget érez Izrael biztonságáért. Percy szombaton közel-keleti körútjának következő állomására, Kairóba utazott. (Reuter) Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, kormányfő,­teg­nap feloszlatta az egyiptomi kor­mányt. Az új kabinet megalakí­tásával Ahmed Fuad Mohieddin kormányfőhelyettest bízta meg. Mohieddin szerint az új kormány megalakítása hétfőre várható. A szilveszteri hatalomátvétel után nyugodt a helyzet Ghánában (Folytatás az 1. oldalról) A Rawlings vezette „ideiglenes nemzeti védelmi tanács” nap­nyugtától napkeltéig tartó kijá­rási tilalmat rendelt el, lezárta az ország határait, felfüggesztet­te a nemzetközi telefon- és telex­összeköttetést. A hírügynökségek a ghanai rádió Togóban és Ele­fántcsontparton lehallgatott adá­sai alapján tájékoztatnak a fejle­ményekről. A hatalomátvétel utáni rádió­beszédében Rawlings elnyomónak nevezte a polgári kormányzatot, megbélyegezte a közállapotokat, a korrupciót, s felszántotta a kül­földi országokat, hogy ne avat­kozzanak bele a helyzet javítá­sára, a „valódi demokrácia meg­teremtésére” tett kísérletébe, amelynek sikeréért — mint mon­dotta — „életével” felel. Egyben azonban kíméletre szólított fel a megdöntött elnök iránt, s azt ta­nácsolta a parlamenti képvise­lőknek, hogy forduljanak szükség esetén védelemért a fegyveres erőkhöz. Limann elnök sorsa egyébként egyelőre ismeretlen. Rawlings utasított bizonyos kormánytisztviselőket arra, hogy jelentkezzenek az accrai hadügy­minisztériumban, s parancsban szólította fel az 1979 szeptembere óta leszerelt tiszteket, katonákat és rendőröket, hogy szolgálatté­telre jelentkezzenek a laktanyák­ban. im M Magyar Hírlap _________n_e_m_z_e_t_k­o­z­i Politik­a­i f­ó­r­u­m___________________mz.január 3.vasarnap 3 Richard Allent menesztik ? (Reuter, UPI) Ronald Reagan amerikai elnök növelni akarja a a nemzetbiztonsági főtanácsadó szerepét a külpolitika meghatá­rozásában, és az átszervezés ke­retében e tisztséget hamarosan William Clark jelenlegi külügy­miniszter-helyettes tölti majd be. Richard Allen mostani főtanács­adót pedig menesztik — jelentet­te pénteken a Washington Post című lap, kilétüket titokban tar­tani kívánó fehér házi forrásokat idézve. Az intézkedésre várha­tóan azután kerül sor, hogy az elnök vasárnap visszatér kalifor­niai szabadságáról. A kormányzat ezzel közvetve elismerte, hogy a korábbi nyilat­kozatokkal ellentétben, mégis­csak voltak ellentétek az ameri­kai külpolitika fő irányítói kö­zött. M IRÓNIA M­ ost, hogy megint utána va­gyunk néhány szilveszteri nevettető produkciónak, újólag megállapíthatjuk, hogy az irónia komoly hatású gyógy­szer, segít a gondok és bajok megélésében, mi több, átvésze­lésében és lelki feldolgozásá­ban, sőt, még a kellemetlen dol­gok elhárításában, lerázásában is. Vagyis, véd és távol taxit. Ha régebbi példát akarunk szemlélni, elég ha a Hamlet-mo­nológban is emlegetett packázás­­ra gondolunk, melyet a hivatal mivel az alattvalóval, mai szó­­használattal élve állampolgárral. S abban az időben, is, azóta is többféle a kiút, de — már ha va­lakinek hajlama van hozzá — legkönnyebben az irónia útja jár­ható. Nem követel semmilyen cselekvést, nem kell sehová sem rohanni, nem kell sehol sem előszobázni, kérvényezni, felleb­bezni — mindezek helyett mond az ember valami csípősét, nevet­­tetőt, s máris akkora szakadé­kot teremtett önmaga és testet­­lelket irritáló ügye között, hogy ez utóbbi szinte már nem is lát­szik e szakadék túlpartjának messzeségéből. Sportszerűtlenség volna viszont emiatt azt kérdezni, hogy akkor errefelé, nagy Budapesten és vi­déken azért volnának-e ilyen fej­lett humorú emberek, mert túl sok az ilyen ügy? Nem ezért, hanem mert rendkívül fogéko­nyak itt az emberek, s igen erős a hajlamuk arra, hogy minden­nek — szinte első pillantásra — meglássák a fonákját is. Az irónia még a fenyegetett­ségben is segíthet. Van mostan­ság néhány forró pontja a vi­lágnak, néhány olyan is, ahol a delikvenst először fölakasztják, s csak azután hajlandók meghall­gatni. Egy ilyen, igen-igen tá­voli országban „gyűjtötte be” az őrjárat a közelmúltban ott át­utazó ismerősömet. Bezárták egy üres szobába, s egy óra múlva jött csak egy marcona vitéz, nem szólt egy szót se, a közis­mert nemzetközi jelzéssel csak annyit mutatott, hogy fölhúzunk, aztán kiment. Jó óra múlva má­sik marcona nyitott be, de ugyanez a jelenet ismétlődött meg. Amikor a harmadik nyitott be, azóta szerencsésen hazatért ismerősöm elébe ugrott és meg­előzte. A katona földbe gyökere­zett lábbal, döbbenten nézte az őt akasztással fenyegető foglyot, majd rémülten kirohant. A fo­goly pedig rövid időn belül a bíró előtt volt, aki megkérdezte tőle, mért fenyegeti a katonákat, majd elengedte. Ennyire szorult helyzetből rit­kán kell kivágnia magát az em­bernek, de ha a járdán heverő bölcsességre gondolunk, amely szerint az élet maga is szorult helyzet, leghétköznapibb létfelté­teleink közül sem iktathatjuk ki az iróniát. Hiszen — mint már fentebb írtam — véd és távol tart. Mitől, hogyan? — kérdezem mégis alattomosan. Mert úgy vé­lem, hogy mint minden gyógy­szerrel, az iróniával is óvatosan kell bánni. Korántsem mindegy, hogy milyen esetben alkalmaz­zuk, hogy mikor élünk vele. Ez nem nekem jutott eszem­be, hanem Gramscit lapozgattam az év végi leltár készítése köz­ben, s nála olvastam, hogy „a történelmi cselekvés esetében az »irónia« tényezőjének értelme csak irodalmi, értelmiségieskedő volna, és inkább olyan formájá­ra utalna az elhatárolódásnak, amely — kiábrándultságból, fá­sultságból, »felsőbbrendű ember« felfogásból fakadó — többé-ke­­vésbé dilettáns szkepszishez kap­csolódik”, így szólt a Gramsci-idézet, s ahogyan az embernek a „nagy” történelem eseményeit, következ­ményeit le kell tudnia bontani a saját életére, vagyis értelmez­nie kell, hogy egy-egy világese­mény az ő mindennapi mozgá­sában szükségszerűen mit jelent, éppúgy, a nagyoktól származó, nem elsősorban rá vonatkozó „nagy elgondolást” is értelmez­nie kell a saját körein, a saját életén belül. Tudákos magyarok anyanyelvünkön ezt úgy mond­ják, hogy asszimilálnia, interio­rizálnia kell. Bevallom, nem hosszú tépelő­­dés után, Gramsci gondolatát úgy vonatkoztattam magamra, illetve arra a nem túl tág kö­zegre, melyben mozgásteret nye­rek a sorstól, hogy nagy lelki erőt kívánó és szellemet tornáz­tató dolog, ha az ember iróniá­val tud fordulni a világ felé, de rendkívül kevés, ha csak ennyi telik tőle. Ha a tettek — na jó, legyünk szerényebbek —, a próbálkozá­sok helyett, ha a cselekvő, tevő ember helyett, csak iróniája mű­ködik. Persze, jogos az ellenvetés, meg lehetne nézni azt is, hogy megy-e az irónia által a világ elébb? Bizonyosan. De valószínű­leg csak akkor, ha az irónia cse­lekvésre sarkallt, ha tettre ser­kent, ha értékek megszületé­sét segíti. ZELEI MIKLÓS ----------------------Irán-------------­Az afgán külügyminisztérium felhívása Iránhoz Velajati szerint Szíria támogatja Iránt az Irakkal szembeni háborúban (Reuter) „Sikeresek és haszno­sak” voltak a Hafez Asszad el­nökkel és más szíriai­ vezetőkkel folytatott tárgyalások — jelen­tette ki Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter pénteken újság­írók előtt. Az iráni külügyminiszter teg­nap sajtóértekezleten már cáfol­ta azokat a híreszteléseket, ame­lyek szerint Damaszkusz közve­títene az iraki—iráni konfliktus­ban. „Semmiféle szíriai közvetí­tés nem szerepelt a tárgyalások napirendjén, és erről soha nem is volt szó, az erről szóló híresz­telések az egység megbontását célzó imperialista hazugságok” — hangsúlyozta, és hozzátette: „a háború kimenetele a frontokon fog eldőlni”. Velajati ugyanak­kor kijelentette: A szíriai kor­mány újból megerősítette, hogy „támogatja Iránnak Irakkal szemben képviselt törvényes ál­láspontját”. Damaszkuszban még a tárgya­lások idején bejelentették, hogy Asszad elnök és Khaddam kül­ügyminiszter hivatalos iráni lá­togatásra szóló meghívást foga­dott el. Az iráni külügyminisz­ter vezette küldöttség tegnap visszaérkezett Iránba. (AFP) Musszavi iráni minisz­terelnök tegnap hivatalosan meghívta Iránba az országban fogva tartott iraki hadifoglyok családtagjait. A teheráni rádió­nak adott interjújában Musszavi február 13-ra, az iráni forrada­lom ünnepére hívta meg az iraki családtagokat. (TASZSZ) Az Afgán Demok­ratikus Köztársaság külügymi­nisztériumának felhívása megál­lapítja: az iráni kormánynak he­lyesen kellene értékelnie az ápri­lisi forradalom szilárdan antiim­­perialista jellegét. A Bakhtar afgán hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában az afgán külügyminisztérium képvi­selője kijelentette: Afganisztán barátságra és együttműködésre törekszik Iránnal. Mindkét or­szágban a forradalom komoly csapást mért az amerikai impe­rializmus érdekeire, mivel meg­hiúsította az USA kísérleteit, hogy saját uralmát teremtse meg a térségben. Az Egyesült Álla­mok hadüzenet nélküli háborút folytat Afganisztán ellen, és ag­resszív akciókat hajt végre Irán­nal szemben. A forradalom vé­delme érdekében Iránnak nem kellene visszautasítania az afgán, közeledést — mondotta az afgán külügyi tisztviselő.

Next