Magyar Hírlap, 1982. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
2 1982. AUGUSZTUS 1. VASÁRNAP NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap Malinowski varsói interjúja az MTI-nek A társadalom egészséges erőinek egyesítése a célunk (MTI) Roman Malinowski, a lengyel minisztertanács elnökhelyettese, a Parasztpárt elnöke Varsóban interjút adott Zsebesi Zsoltnak, az MTI kiküldött tudósítójának. Ebből közlünk részleteket. — A szövetséges pártok, a LEMI, a DemokrataPárt, az ön pártja, a parasztpárt és három világi keresztény szövetség július 20-án közös nyilatkozatot tett közzé, mely szerint megértek a feltételei a nemzeti újjászületési bizottságok központi szerve, az ideiglenes tanács megalakításának. Hogyan énekeli ön ezt a nyilatkozatot, és a mozgalmat? — A nyilatkozatot hosszas és átfogó tárgyalások után fogadtuk el. Úgy értékeltük, a társadalmipolitikai stabilizáció, a szükségállapot bevezetése után megalakult bizottságok fejlődése elérte azt a pontot, amelyen mód nyílik és szükséges is egy központi irányító szerv létrehozása. Ennek feladata a vajdaságokban már megalakult szervezeti struktúrák tevékenységének összehangolása, szervezése lenne. A nemzeti újjászületési mozgalom ideiglenes tanácsa várhatóan ez év szeptemberében alakul majd meg. Célja, és az egész mozgalom célja is, kétfrontos harc folytatása. Egyrészt a szocialista rendszert veszélyeztető belső és külső erők ellen. A harc másik frontján küzdelmünk a jövő szocialista Lengyelországának építéséért folyik. Mindkét front egyformán fontos. Az itteni sikerektől függ a teljes normalizáció, a válságból való kijutás, a széles körű reformpolitika megvalósulása, a tényleges szocialista demokrácia újjáépítése. Ennek igen fontos eleme a gazdasági reform is. A nemzeti újjászületés frontjának tehát az a szerepe, hogy a fenti célok érdekében világnézetre való tekintet nélkül összefogja az embereket, a társadalom egészséges erőit. — A nemzeti újjászületési mozgalom ezek szerint a ma is létező nemzeti egységfront helyébe lép? — Az újjászületési mozgalom igyekszik programjába és munkamódszereibe beépíteni a nemzeti egységfront legjobb hagyomá- nyait. Függetlenül attól, hogy független országos szervezetté alakul, nem kíván saját szervezeti keretei közé szorulni. — Az ön pártja a lengyel magánparasztokat képviseli. Mi az önök álláspontja az ország nehéz élelmiszerhelyzetével — és a kötelező beszolgáltatás esetleges bevezetésével kapcsolatban? — Pártom valóban a parasztokat képviseli, de mint a szocialista állam irányításának részese, mint koalíciós partner, a kormányban mindenekelőtt az ország felsőbbrendű érdekeit tartja szem előtt. Visszatérve a gabonakérdésre: tavaly 1,8 millió tonnát vásároltunk fel. Az idén ennek a háromszorosát tervezzük. Erre kényszerülünk, mert elsőrendű fontosságot tulajdonítunk az ország kenyere biztosításának. Amennyiben ez veszélybe kerülne, nem látszik más megoldás, mint az egyszeri kötelező beszolgáltatási norma megállapítása. Mi, és a LEMP vezetése is tisztában van azzal, hogy ez nem lesz népszerű döntés, és ezért csak a végső esetben folyamodunk hozzá. Amerikai szenátorok javaslata! Az atomkísérletek eltiltása maradjon tárgyalási téma (AP, UPI, Reuter) Edward Kennedy demokrata párti és Charles Mathias republikánus szenátor pénteken határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben azt követelik, hogy Reagan elnök újítsa fel az átfogó megbeszéléseket a nukleáris kísérletek eltiltásáról. „Ki kell nyilvánítani eltökéltségünket a nukleáris háború veszélyének csökkentésére” — hangoztatja a javaslat, és elítélően szól arról, hogy Reagan a közelmúltban elutasította a robbantási kísérletek eltiltásával kapcsolatos tárgyalások folytatását. Reagan levélben méltatta Strauss és Kohl politikáját (AP) Ronald Reagan amerikai elnök a nyugatnémet jobboldali ellenzék vezetőinek politikáját méltatta abban a levélben, amelyet Franz-Josef Strauss bajor miniszterelnökhöz, a CSU vezetőjéhez intézett. LevelébenReagan elismeréssel szól Strauss érdemeiről, amelyeket az Egyesült Államok és az NSZK közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében folytatott „fáradhatatlan tevékenységével” szerzett. Különösen nagyra értékeli azt az Amerika-barát tüntetést, amelyet Strauss szervezett június 5-én Münchenben. Üdvözletét küldi Reagan elnök Helmut Kohl CDU-vezetőnek is, aki ugyanaznap Bonnban szervezett ugyanilyen demonstrációt. Nyugat-Bejrút blokádja (Folytatás az 1. oldalról) alakul ki, hogy Izrael szándékosan akadályozza a nyugat-bejrúti válság politikai megoldását, ment a palesztin vezetők és gerillák békés eltávozása megfosztaná Begin kormányát a katonai győzelem ,,dicsőségétől". Ez a felismerés késztette arra Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vb-elnökét hogy utasítást adjon a palesztin ellenállás és a libanoni baloldal fegyveres alakulatainak védelmi vonalaik megerősítésére. Bejrútban az izraeli támadásigazolására irányuló szénái, s kísérletnek tekintik azt a Te Aviv-i vádat, hogy palesztin részről sértették meg a tűzszünetet, és arra számítanak, hogy a katonai nyomás éppúgy fennmarad, mint az izraeli blokád, amely huzamosan megfosztja a víztől, a villanytól és az élelmiszer-utánpótlástól Nyugat-Bejrát 600 ezer lakosát. (AFP, UPI) Nahum Goldmann, a Zsidó Világkongresszus alapítója és volt elnöke egy londoni arab nyelvű lapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy bármikor hajlandó találkozni Jasszer Arafattal. (TASZSZ) A Libanon elleni izraeli agresszió során pénteken este immár hatodszor érte tüzérségi támadás a bejrúti szovjet nagykövetség területét. Elmarad az AESZ csúcsértekezlete? (API, AFP) Továbbra is bizonytalan, hogy sor kerül-e augusztus 5-én Tripoliban az Afrikai Egységszervezet (AESZ) sorrendben 19. csúcsértekezletére. Az afrikai kontinens 51 államát tömörítő szervezet munkáját éppen az 51. tagállam — a Szaharai Arab Demokratikus Köztársasági státusa körül kirobbant vita bénítja meg. Szombaton Tripoliban az egyes országok küldöttei nem hivatalos ülést tartottak főként az Afrika déli részén kialakult helyzetről, a Közel-Kelet és a Palesztinai kérdés problémaköréről. Az ülésen semmilyen hivatalos okmányt nem terjesztettek elő és semmilyen határozatot nem hoztak. Egyes jelentések szerint a küldöttségvezetők sorban elhagyják a líbiai fővárost. Véget ért a Japán KP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) főleg bejelentette lemondását, helyére, bővebb és aktívabb hatáskörrel, Mijamoto Kendzsit, a KB elnökségének eddigi elnökét választották meg. Noszaka a KB tiszteletbeli elnökeként tevékenykedik. A KB 45 tagú elnökségének új elnöke Fuva Tecuzo lett, aki eddig a KB titkárságát vezette. Utóda a főtitkári poszton Kaneko Micuhiro, az eddigi főtitkárhelyettes. A KB elnökségének alelnökei: Ueda Koicsiro, Ebiszudani Haramacu, Szenaga Kamedzsiro, Nisizava Tokimio és Murakami Hiromu. VILÁGHÍRADÓ Árbefagyasztás Jugoszláviában (MTI) Minden szinten hat hónapra befagyasztották az árakat, megszigorították a kölcsönfolyósítási feltételeket, és a fogyasztás korlátozását, a vágtató infláció megfékezését szolgáló további intézkedéseket hoztak Belgrádban. Dél-Afrika ismét agressziót készít elő Angola ellen (TASZSZ) Angola ENSZ-képviselője pénteken írásban tájékoztatta a Biztonsági Tanács elnökét arról, hogy a Dél-afrikai Köztársaság továbbra is megszállása alatt tart dél-angolai területeket. A levél szerint az angolai kormány olyan értesülésekkel rendelkezik, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy Pretoria újabb nagyszabású agreszsziót készít elő Angola ellen. Látszatnyitás Pretoriában (UPI) A Dél-afrikai Köztársaság kormányzó Nemzeti Pártja szombaton rendkívüli kongresszusán hatalmazta fel Pieter Willem Botha miniszterelnököt — a párt vezetőjét —, hogy tegyen óvatos kísérletet a hatalom valamilyen megosztására a fehérekkel szemben többségben levő afrikai lakossággal, és az ázsiai származású dél-afrikaiakkal. Botha terve háromkamarás törvényhozás létrehozását sürgeti: a fehérek megtartanák jelenlegi parlamentjüket, de mellette külön kamarát hoznának létre a ,,színes bőrűek” (a félvérek) és külön kamarát az ázsiai származású kisebbség számára. A fekete bőrű lakosság képviseletéről nincs szó. Cheysson Pekingben (AP, Reuter, AFP) Claude Cheysson francia külügyminiszter szerint ,,egy erős és virágzó Kína elengedhetetlen a világ egyensúlya szempontjából”. A francia diplomácia vezetője azon a díszvacsorán jelentette ezt ki, amelyet pénteken este kínai kollégája, Huang Hua adott tiszteletére. Cheysson pohárköszöntőjében jelezte, hogy Francois Materran elnök néhány hónapon belül mába látogat. Közvélemény-kutatás az olasz terrorizmusról A józan többség elutasító CSÚFONDÁROSAN fintorog a sors az olaszokra: a „csizma” polgárai már azt is eredményként könyvelhetik el, hogy tavaly „csak” 25 emberélet vált a politikai terrorizmus áldozatává, „csupán” 10 embert raboltak el, s még 400-ra sem tehető a merényletek száma. Idén pedig — az első félév statisztikai adatai szerint — további csökkenés tapasztalható. Vagyis a terrorizmus, a korábbi évekhez képest, visszaesett. Legalábbis számszerűleg. Az eltelt 13 esztendő alatt — mint azt Virginio Rognoni belügyminiszter idézte föl minap a parlament ülésén : 13 ezer merényletet követtek el Itáliában, a terroristák csaknem 400 embert gyilkoltak meg, s tízezernél is többet megsebesítettek, sokakat egy életre megnyomorítottak. A fekete és vörös politikai mezben jelentkező, azaz az (egyébként egy tőről fakadó) újfasiszta és szélsőbalos szervezetek és csoportok 1980-ban, a „láblövések évében”, még 833 merénylettel tartották félelemben a társadalmat: tavaly az év első hat hónapjában 281 merényletet, emberrablást követtek el, idén június végéig pedig „csak” 98 írható számlájukra. Ám ehhez a mennyiségi csökkenéshez egyre inkább egyfajta „minőségi” változás párosul: a több tucatnyi, kisebb-nagyobb terrorszervezet közül a szélsőségesebbek lettek a hangadók, s maguk az erőszakos cselekmények is egyre szélsőségesebb formákat öltenek. (Az említett számokon belül például jelentősen megnőtt a gyilkosságok aránya.) Kétségtelen, hogy a politikusok páncélozott autókkal és védőkísérettel járnak-kelnek, s a politikával nem, vagy csak közvetve foglalkozó, de tehetősebb polgárok is igyekeznek „gerillákat” alkalmazni. Itália retteg. És megpróbál együt félni a terrorizmussal. Ha ugyan ez egyáltalán lehetséges ... Mindenesetre megpróbálja minden elképzelhető fórumon kifejteni véleményét: elutasítani az erőszakhullámot. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT az elmúlt hónapokban nagyszabású vállalkozásba kezdett: még 1981 októberében egymillió kérdőívet küldött szét, hogy 34 járásban megtudakolja (név nélkül) honfitársaitól, hogyan vélekednek az immár jelentős társadalmi problémát jelentő terrorizmusról. A vizsgálat első szakasza néhány héttel ezelőtt zárult le. A visszaérkezett 150 ezer válasz az olasz közvélemény java részének álláspontját tükrözi, egyúttal jó alapot nyújt bizonyos következtetések levonásához is. A megkérdezettek 96,6 százaléka egyértelműen elutasítja a terrorizmust, 86,6 százaléka pedig úgy véli, hogy ez a jelenség a legsúlyosabb, vagy az egyik legsúlyosabb gond a mai olasz társadalomban. Még 3,5 százalékot sem tesz ki azoknak a véleménye, akik némi megértéssel viseltetnek a terroristák iránt, s alig akad — de azért van —, aki szerint az erőszak ugyan elítélendő, de azért a terroristáknak igazuk van. Ez a néhány, gyakorlatilag a terroristák elképzeléseinek, új taktikájának táptalaját is jelentő válaszadó az OKP közvéleménykutatásában elenyésző kisebbséget képvisel ugyan — de nem elhanyagolható réteg. Emlékezetes — s annak idején mi is beszámoltunk róla —, hogy márciusban a L’Espresso című hetilap is végeztetett egy felmérést a terrorizmusról. Az akkor megkérdezettek sokkal nagyobb arányban rokonszenveztek a terroristákkal. „Helyes célokért küzdenek, csak rossz módszerekkel” — vélekedett 30,1 százalékuk, a válaszadók 9,5 százaléka úgy, gondolta, hogy a terroristák „egy jobb társadalmat akarnak, s ezért harcolnak”, ami pedig különösen figyelemre méltó: a szimpatizánsok háromnegyed része 25—30 év közötti fiatal volt. ELUTASÍTJÁK az olaszok a terrorizmust még akkor is, ha okaiként valós, létező problémákat jelölnek meg. Vannak ugyan, akik szélsőséges fanatizmusra vezetik vissza a jelenséget, s akadnak olyanok, akik szerint külföldről ösztönzik, illetve segítik, de az emberek túlnyomó többsége reálisan értékel. Ezek meggyőződése, hogy a terrorista bandák cselekedeteit az általános gazdasági és politikai válság, a társadalmi igazságtalanságok, a kilátástalanság és az állam és intézményrendszere iránti bizalmatlanság motiválják. Mindezzel együtt azonban, e létező problémák megoldásának kulcsa nem a terrorizmus, a terrorizmus leküzdésének módja pedig nem a demokratikus jogok átmeneti felfüggesztése — vallja a 150 ezer válaszoló háromnegyed része. Szóvá téve egyúttal a hatóságok és a bűnüldöző szervek tevékenységének lanyhulását. Jellemző adat az OKP közvélemény-kutatásából : a megkérdezetteknek csupán 5,9 százaléka tartja úgy, hogy az illetékes szervek kifogástalanul működnek. Arra a kérdésre, hogy kinek használ a terrorizmus, politikai összefüggéseikben is figyelemre méltó válaszok érkeztek. A jelenség azokat segíti, akik háttérbe akarják szorítani az OKP-t, vélekedett a válaszukat megküldők 36,2 százaléka, további 30 százalék pedig arról van meggyőződve, hogy a terrorizmus általában segíti a reakciót a dolgozók ellen. AZ OLASZOK józan többsége úgy látszik tehát nem feledkezett meg arról, milyen körülmények között, milyen társadalmi talajon jelentek meg az első — akkor még nyíltan újfasiszta — merénylők. Hogy a félsziget lakosságát akkor kezdték megfélemlíteni az emberrablások, politikai gyilkosságok és robbantások, amikor bizonyos balratolódás történt a kormányban — a meghiúsítás szándékával. S hogy azóta is leginkább akkor lángol fel az erőszakhullám, amikor a baloldal előretör — a feltartóztatás céljait követve. . (Járai) Ricardo de la Espriella lett Panama áj elaöke (AP, AFP, DPA, TASZSZ) Pénteken lemondott tisztségéről Aristides Royo Sanches panamai köztársasági elnök, aki 1978 óta volt az ország államfője Panama új elnöke Ricardo de la Espriella eddigi alelnök lett, aki röviddel Royo lemondása után letette a hivatali esküt. Az új elnök 1934- ben született,tanulmányait Panamában és azegyesült államokbeli Stanford Egyetemen végezte. Ruben Dario Parades tábornok, a panamai Nemzeti Gárda parancsnoka Aristides Royo lemondása után, pénteken este tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy a kormány feloszlatását ajánlotta az új elnöknek. A Nemzeti Gárda parancsnoka pénteken este elrendelte, hogy az újságok egy hétre függesszék fel megjelenésüket Rendelkezésének a Nemzeti Gárda haladéktalanul érvényt szerzett. Aristides Royo négy évig volt az ország elnöke. Az országot ténylegesen Omar Torrijos irányította, aki haladó katonatisztek élén 1968-ban puccsal jutott hatalomra. Espriella, az új elnök, pénteki beiktatásakor a nemzetgyűlésnek ígéretet tett arra, hogy bel- és külpolitikájában Torrijos eszméit követi.