Magyar Hírlap, 1983. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

Filmglóbusz , után írn­i'. A napokban értek véget a Film­glóbusz '83 vetítései, s máris megállapítható, hogy a buda­pesti tavaszi fesztivál keretében megrendezett sajátos filmszemle elérte célját: feltűnően gazdag és sokszínű­ válogatásban mu­tatta be az érdeklődőknek a világ új filmtermésének kereszt­­metszetét. Érdeklődőkben pedig enyhén szólva nem volt hiány, a legtöbb vetítésre telt ház előtt került sor, s a jegyekért több­nyire hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt. Bár divat olykor a mozi iránti érdeklődés meg­csappanásáról beszélni, az igaz­ság az (s ezt számos példa bi­zonyítja), hogy valóban érdekes, izgalmas kínálat esetén a mozi­előadás is valóságos esemény­­nyé, vonzó és népszerű program­má válhat. A Filmglóbusz keretében az idén mintegy hatvan külföldi fil­met láthattunk, ezúttal valóban öt világrész filmművészetének képviselőit. A program összeállí­tói egyaránt gondoltak a film­művészet elvontabb értékei iránt érdeklődőkre, s azokra, akiket (egyelőre) jobban vonzanak a könnyebb szórakozást, kikap­csolódást nyújtó alkotások. A hetvenes évek egyik nagy meg­lepetésének bizonyult ausztrál filmművészetet egyszerre tizen­öt alkotás képviselte Budapes­ten, kivételes alkalmat kínálva egy távoli földrész filmgyártásá­nak, s ezen keresztül kultúrá­jának, tradícióinak, mindennapi szokásainak megismerésére is. A brit társadalmat könyörtele­nül és gyilkos szatírával támadó Lindsay Anderson szinte egész életművével­­bemutatkozhatott a magyar közönség előtt: filmjei­nek zsúfolásig megtelt vetítései azt is bizonyították, hogy az igazán jelentős művészi siker többnyire meg is találja a maga közönségét. A Filmglóbusz programjában egyébként azok a filmek aratták a legnagyobb közönségsikert, melyeket filmátvételünk már meg is vásárolt hazai forgal­mazásra, így még az idén a mozikba kerül a szemle hímjei közül a Keresztapa című ameri­kai produkció nagy lélegzetű látványos folytatása, az ugyan­csak amerikai, bátran és szenve­délyesen politizáló Eltűntnek nyilvánítva című alkotás és A francia hadnagy szeretője című angol film, mely elsősorban a romantikus mozi kedvelőinek szerezhet kellemes élményt. A gazdag programban sokfé­le színt, ízlést láthattunk: ne­künk nagyon rokonszenveset éppúgy, mint számunkra kissé idegenebbet, szokatlanabbat, örvendetes, hogy a rendezvény­­sorozat kulcsszavának a nyitott­ság nevezhető: nyitottság az egész világ filmművészetének ér­tékei, törekvései, kísérletei iránt. M tBBM A&fak Mf IpjcM j|Éj fljl Hj RBA M mm mm Terjeszti a Magyar Posta. Kg Hj KS f|§] tJI Na Up kv* fial ng| tó postahivataloknál, a kéz­flCTB H __ yjff jy|y| $ij| fcfp! M |jfl BB Fa g| PfiB ISIy besítőknél és a Posta Ko z­jcjjl pja *83 jcK ma M j§M Kg! |g ISj W ponti Hírlap Irodánál közvet­jH JPgil H fllk HY Hn H I­­ valamint átutalással a KHI 16. ÉVFOLYAM, 7­8. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 19­8­8. ÁPRILIS 2. SZOMBAT Átadták az Állami és a­ Kossuth-díjakat Bensőséges ünnepséget rende­zett pénteken a Parlament kupo­lacsarnokában a Minisztertanács: hazánk felszabadulásának 38. év­fordulója alkalmából átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat, valamint a Kiváló és Érdemes Művész címeket. Az ünnepségen megjelent Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Aczél György és Hava­si Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tag­jai. A megjelenteket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnökhe­lyettese, az Állami és Kossuth­­díj bizottság elnöke köszöntötte. Beszédében kiemelte: ezekben a napokban országszerte milliók emlékeznek a 38 évvel ezelőtti április 4-re, arra a napra, ame­lyen hazánk felszabadult. Az 1945 óta eltelt jelentős történelmi kor­szak, emberek és népek sorsát át­alakító idő nagyságát az évek szá­mánál hívebben fejezik ki meg­változott életkörülményeink, ál­lampolgáraink tudatának fejlődé­se, hazánk tekintélyének nemzet­közi súlya. A továbbiakban a kormány el­nökhelyettese hangsúlyozta: ha a nép akaratának, hazánk érdekei­nek megfelelően akarunk élni és dolgozni, akkor most — éppúgy, mint a múltban is — vállalnunk kell az országépítés minden gond­ját, felelősségteljesen kell kijelöl­nünk a fejlődést biztosító teendő­ket. Ebben a vezető szerepet pár­tunk szocialista és éppen ezért egyúttal nemzeti és internaciona­lista politikája tölti be. Ez a po­litika az eltelt évek tanúsága sze­rint kiállta a próbát. Terveink megvalósulnak, rendezett körül­mények között élünk, élvezzük a dolgozók millióinak bizalmát. Eredményes volt a munkánk, mert következetesen hűek voltunk szocialista eszméinkhez: útmuta­tásait mindig követtük, s elvi en­gedmények nélkül alkalmaztuk sajátos viszonyainkra — mondot­ta. — Sikereink szilárd alapja volt a munkásosztály vezető sze­repének érvényesülése szövetségi politika keretében. Erre a politi­kára a nép iránti bizalom a jel­lemző. Ez biztosítja az állampol­gárok részvételét a haza minden dolgainak eldöntésében. Fejlődésünk és boldogulásunk nélkülözhetetlen­­ feltétele volt és lesz a jövőbérz is a Szovjetunió­hoz fűződő barátságunk, és­ együtt­­működésünk minden szocialista országgal. Ez a szövetségi rend­szer nemcsak a hozzá tartozó or­szágok, hanem az egész világ biz­tonságát, békéjét szolgálja. Fon­tos szerepet tölt be az a képessé­günk és készségünk, hogy elveink feladása nélkül egyenrangú part­nerek legyünk a világ minden né­pének. — A szervezett, fegyelmezett munka volt a forrása minden idő­ben a világ előrehaladásának — hangsúlyozta Sarlós István. — Ez a forrás nem apad ki soha — je­lentősége a szocializmus korsza­kában nagyobb, mint bármikor volt. —­— Ólt­aji közösséget alkotunk e hazában, amelyik az alapvető po­litikai, gazdasági, kulturális kér­désekben egyetért, és támogatja a párt és a kormány tevékenységét. Ez a közösség igényes is: türel­metlen, ha" tétovázást tapasztal és ha az egyénnek vagy közösségnek fogyatékosságait látja. S mert ezen igény természetes, a jövőben fokozottabb mértékben kell az egyének és a kisebb közösségek véleményére támaszkodnunk.­­ A népgazdaság javuló műkö­dése, a takarékosság hatásának el­ső jegyei, a munkaszervezés új vo­násainak kibontakozása mind ar­ról tanúskodnak, hogy vann erköl­csi, szellemi, fizikai erőnk ahhoz, hogy elhárítsuk az utunkba kerü­lő akadályokat. Ezeket az ered­ményeket aláhúzzák, hogy a mos­tani kitüntetésekre ajánlottak mindegyike — állampolgárok, al­kotó közösségek, brigádok — jobb, előrelátó munkával bizonyította: minden területen van lehetőség figyelemre méltó eredmények és sikerek elérésére. Munkások, pa­rasztok, tudósok, művészek, köz­­tisztviselők, világhírű és eddig ke­véssé ismert emberek állnak ma itt, hogy emberségük, tudásuk, munkájuk alapján a legmagasabb elismerésben részesüljenek — mondotta befejezésül Sarlós Ist­ván, majd a kitüntetetteknek to­vábbi sikereket kívánt. A kitüntetések átadását­ köve­tően a Minisztertanács fogadást adott. (Az állami és a Kossuth-díja­­sok, a kiváló és érdemes művé­szek, a művészeti díjasok névsora a 4—5. oldalon.) i­kh­­) ~ „ A görög kormány ellenzi az eurorakéták telepítését (API) ,.A görög kormány nyo­matékosan hangsúlyozza, hogy teljes mértékben ellenzi újabb nukleáris rakéták telepítését Nyu­­gat-Európában” — mondta csü­törtökön Janinisz Kapszisz görög kü­l­ügy­miniszter-helyettes. , E politikánk szilárd és változat­lan, mióta álláspontunkat And­­reasz Papandreu miniszterelnök 1982 márciusában kifejtette, és azóta is többször hivatalosan megismételte­n hangzik a nyilat­kozat, amelyet a külügyminiszter­helyettes a kormányfő és a kül­ügyminiszter távollétében tett. Papandreu és Haralambopulosz jelenleg Kanadában tartózkodik. Kapszisz nyilatkozatának előz­ménye a NATO állandó tanácsá­nak csütörtöki ülése volt, amelyet azért hívtak össze, hogy megvi­tassák, és jóváhagyják Reagan amerikai elnök szerdán előterjesz­tett indítványát. A Brüsszelben tartott találkozón Görögország nem csatlakozott a szövetség­höz­(Folytatása a 3. oldalon) BRIT ATOMELLENES EMBERLÁNC (MTI) Angliában tegnap megkezdték az idei hús­vét legnagyobb meg­mozdulását. A nukleáris leszerelésért küzdő moz­galom (CND) 40 ezer aktivistája és támogató­ja húsz kilométer hosz­­szú élő láncot alkotva fogta körbe a Greenham Common-i légi támasz­pontot, a brit földre ke­rülő amerikai cirkáló szárnyas rakéták telepí­tési helyét; a burgh­­fieldi hadianyaggyárat, ahol a brit­­nukleáris­ robbanófejeket állítják elő; valamit az alk­er­­mastoni nukleáris kuta­tóintézetet. Egy nappal korábban Francis Pym külügymi­niszter közölte: a cirká­ló szárnyasrakéták tele­pítése .. kétség,'civül’’ 'meg­ fog kezdődni az 'idén. ' A NAP HÍREIRŐL INDIRA GANDHI ASSZAMRÓL NYILATKOZOTT (UPI) A zavargások ütötte sebeket be kell gyógyítani Asszamban. Ehhez helyre kell állí­tani a békét, és elégté­telt kell szolgáltatni az áldozatoknak — jelen­tette ki Indira Gandhi indiai miniszterelnök pénteken, a feldúlt szö­vetségi államban tett lá­togatása után. USZTYINOV MARSALL AZ NDK-BA UTAZIK (MTI) Katonai küldött­ség élén április első fe­lében hivatalos, baráti látogatásra a Német De­mokratikus Köztársa­ságba utazik Dmitrij Vsztyiliov marsall, az SZKP- KB - PB tagja, honvédelmi miniszter — jelentették be hivatalo­san pénteken Moszkvá­ban. MAXIME GREMETZ INDOKÍNAI KÖRÚTJA (MTI) Maxime Gremetz, a Francia Kommunista Párt PB tagja, a külügyi osztály vezetője Hanoi­ban tárgyalt­ Nguyen Co Thachcsal, a Vietnami KP Politikai Bizottsága póttagjával, külügymi­niszterrel. Gremetz a közelmúltban Peking­ben járt, és Vietnam után felkeresi Laoszt és Kambodzsát is. BASZK SZEPARATISTÁKAT TARTOZATTAK LE (AFP) A spanyolországi Vizcaya tartományban a­ rendőrség csütörtökön letartóztatta az ETA baszk szeparatista szer­vezet egyik fegyveres kommandóját — közöl­ték a hatóságok. A rendőri művelet részle­teit nem ismertették, de elmondták, hogy nagy mennyiségben zsákmá­nyoltak fegyvereket. ELNAPOLTÁK A BT CSÁDI VITÁJÁT (AP, AFP) Csütörtökön éjszaka ismét összeült az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa, hogy folytassa a Líbia ellen benyújtott csádi panasz megvitatá­sát. A közép-afrikai or­szág azt panaszolja, hogy Líbia megszállva tartja területének egy részét. Két óra múltán az ülést elnapolták, anélkül, hogy meghatá­rozták volna a folytatás időpontját. .WTTzrr-------------­Kommunisták és szocialisták egyeztető párbeszéde Rómában (MTI) Az együttműködés for­máiról, a szakszervezetek felada­tairól, az ország gazdasági hely­zetének megítéléséről, a két párt kapcsolatainak kiszélesítéséről volt szó egyebek között az Olasz Kommunista Párt, valamint az Olasz Szocialista Párt vezetőinek mintegy hatórás megbeszélésén csütörtökön Rómában. Az Enrico Ber­ling­uer vezette kommunista tárgyaló küldöttség­ben Gerardo Chiaromonte, Alf­redo Reichlin és Renato Zang­te­ri, a titkárság tagjai vettek részt. A szocialista párt delegációját, élén Bettino Craxival, Claudio Martelli, Valdo Spini főtitkárhe­lyettesek, valamint Ri­no Formi­ca, a titkárság tagjai alkották. 1979 szeptembere óta ez az első alkalom, hogy a két párt ilyen magas szintű hivatalos találkozó­jára sor került. Mint az eseményről kiadott közlemény is kiemelte: a találko­zó és a vita a két párt közötti kapcsolat javításának szándékát (Folytatása a 3. oldalon) MA: Idő az elmélkedésre (2. oldal) Alulnézetből (6. oldal) Lesz-e konkurencia? (7. oldal) Születhet-e nálunk musical? (8. oldal) A niceai zsinat döntött (9. oldal) Uszodaavató a Kőér utcában (12. oldal)

Next