Magyar Hírlap, 1985. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

2 1985. JANUÁR 5. SZOMBAT (TI) 0^25 NEMZETKÖZI POLITIKA ___________ MfJGYER HÍRLI­P Reagan eln­ök újabb munkatársa nyújtotta be lemondását (MTI) Reagan elnök újabb kö­zeli munkatársa jelentette be, hogy vissza kíván térni a magán­életbe: csütörtökön benyújtotta lemondását állásáról Michael Deaver, a Fehér Ház apparátusá­nak helyettes főnöke. Deaver , a most lemondott belügyminiszter­hez, William Clarkhoz hasonló­an — ugyancsak 18 éve tartozott az elnök legközvetlenebb munka­társai közé, s egy ideig úgy vél­ték, hogy ő lesz a jelenlegi fehér­házi főnök, James Baker utóda, ha ő kormánytisztséget vállal. Denver elsősorban anyagi okokkal indokolta távozását. ( ■ Az mi tévéhálózat riportja ) a Pentagon különleges kommandóiról (MTI) Az Egyesült Államok az elmúlt évek során újraélesztette és jelentősen kibővítette a külön­leges hadviselési feladatokra ki­képzett alakulatait. Ilyen alaku­latokat utoljára a vietnami hábo­rúban alkalmaztak, majd egy ide­ig ,,leépítették” azokat, de Grena­­dában már ismét bevetésre kerül­tek. Jelenleg az egyes haderőne­meknél már több mint tízezer ilyen célra kiképzett katona van. Ezt az NBC televíziós hálózat kö­zölte csütörtökön este. A különleges alakulatokat első­sorban „helyi háborúkban” kí­vánják bevenni, főként a fejlődő országokban. A tudósítás azonban bemutatott egy olyan — az NSZK területén állomásozó — különleges egységet is, amelyet háborús kon­fliktus idején a szembenálló fél hátországában, kifejezetten ter­rorcselekmények végrehajtására akarnak felhasználni. Ez az egy­ség hordozható atomeszközökkel is­ fel van szerelve. A riport bemutatta az egyik ilyen egység menetgyakorlatát.­A katonák a következő — valame­lyest szabadon­ fordított — „csata­­dallal” vonultak: „Ejtőernyős va­dász, mit csináltál máma? Egy­két komcsit kinyírtam, mindnyá­junk javára”. 1954-ben nukleáris támadást­­ fontolgattak Kína ellen? (MTI) Harminc évvel ezelőtt az Egyesült Államok, Nagy-Britan­­nia, Franciaország, Ausztrália és Új-Zélan­d vezetői nukleáris fegy­verek bevetését fontolgatták Kína ellen. A terv a britek, főleg Chur­chill vonakodása miatt hiúsult meg. Erről tudósított a tegnap Pe­­kingbe érkezett hongkongi South China Morning Post címoldalas jelentése harminc évig zárult, s most nyilvánosságra hozott bizal­mas brit anyagok alapján. A­ brit dokumentumokból az de­­­rül ki, hogy 1954-ben az ameri­kaiak nyomást gyakoroltak Chur­chill kormányára, mondván, hogy meg kell menteni a franciákat, akiket a vietnami csatatéren, Dien Bien Phunál vereség fenye­getett. A vereség be is követke­zett 1954 májusában. Az öt szövetséges nyugati or­szág katonai vezetői Washington­ban tanácskoztak, s Vietnámnak nyújtandó kínai segítséget feltéte­lezve, olyan következtetésre ju­tottak, hogy „haladéktalanul lé­gitámadást kell intézni (kínai) ka­tonai célpontok elleni A maximá­lis és tartós hatás érdekében nuk-fi­leáris, valamint hagyományos fegyvereket kell használni”. VAN-E OSZTRÁK RECEPT, gazdaságpolitikai stratégia arra, hogy nyugati szomszédunk siker­rel kihasználhassa azt a lendüle­tet, amelynek jótékony hatása a jelek szerint kezdi elérni a nyu­gat-európai kis országok gazda­ságát is? Bécsben és Linzben folytatott beszélgetéseim alkalmá­val erre a kérdésre igyekeztem választ kapni az osztrák gazda­sági­ élet kiemelkedő személyisé­geitől, az államosított ipar irá­nyítóitól. Dr. Oskar Grünwald, az ÖIAG (österreichische Industrieverwal­­tungs-AG ) Osztrák Iparigazga­tóság Rt., az államosított ipar irá­nyítására szervezett tőketulajdo­nosi, azaz holding társaság) ve­zérigazgatója így nyilatkozott az államosított ipar jövőjéről: — Ausztria államosított ipará­nak' 'stratégiájában elsőséget él­veznek az expanzív, piacorientált intézkedések. Részletesebben ki­fejtve: először is javítani kell a termékek minőségét, használati értékét? totáltál­ jobb árért lehet (és kell!) eladni őket. Új pia­cokat kell,, meghódítani, új­ termé­keket kifejleszteni, bátran bele­vágni új kezdeményezésekbe,­­mi több, mindaddig „szűz” területek­re is elkalandozni. Az ÖIAG-hoz tartozó mindegyik vállalat e stra­tégia szerint cselekszik. Példa­ként állíthatom min­denekelőtt a VOEST-Alpine, a Cheime-Linz, az Ieling, a Simmering-Graz-Pauker cégeket, amelyek ezzel a politiká­val megőrizték, sőt javították po­zícióikat, termékeik­­ hagyomá­nyosak és újak egyaránt — kere­settek maradtak a világpiacon. És am­i legalább ennyire fontos, hisz’ nálunk, Ausztriában is kormány­­politikai, társadalmi feladat és gond: igen nagy mértékben meg­tartották a munkahelyeket is. Grüh­wald vezérigazgató nem véletlenül említette a jó példával elöljárók közt is elsőként a VOEST-Alpine kohászati-gépipa­ri vállalatóriást, amely az utóbbi években igen sikeresen bővítette működési területét, keményen­-, megvetette lábát az elektroniká­ban és az automatizációban­ is. Lám, a vállalkozói bátorság és kezdeményezőkészség mire veze­tett. FÖLISMERTÜK, hogy tevé­kenységi körünk merész bővíté­sével új piacokat szerezhetünk és új munkahelyeket teremthetünk — mondja a VOEST-Alpine li.nzb központjában Siegfried Bauer mérnök, a tájékoztatási részleg vezető szerkesztője, aki Gerhard Angerer osztályvezető, a 72­ ezer embert foglalkoztató konszern magyar felelőse társaságában igyekszik minden lényegeset el­mondani és megmutatni a króni­kásnak. — Tények bizonyítják, hogy értünk a kohászathoz. A Linz-Donawitz-el­járással valósul meg a világ acéltermelésének több mint a fele! De nem mind­egy, milyen nehéz munkával, mi­lyen eszközökkel, milyen műsze­rek, szabályozók, irányító és ér­tékelő berendezések stb. segítsé­gével. A minőséget javító,­ a mun­kát és az ellenőrzést könnyítő­­gyorsító mikrokomputer-remd­­szert, magasan integrált, áramkö­röket stb. tervezünk és készítünk is bármilyen szakmai probléma megoldása céljából. Az integrált áramköröket előállító üzemünket­­az AMI amerikai vállalattal kö­zösen létesítettük Graz mellett. Itt­, a linzi központban jó néhány száz dolgozónk szoftverekkel és hardverekkel foglalkozik. Érde­kes, tiszta, jól fizető munkahe­lyeket teremtettünk mindenek­előtt fiataloknak, nőknek. Heinz Fischer tudományügyi és kutatási, illetve Ferdinand Lacina ipari és közlekedési miniszter ép­pen ausztriai tartózkodásom nap­jaiban jelentette be, hogy az oszt­rák szövetségi kormány a követ­kező három évben 920 millió schillinggel támogatja a mikro­elektronika további térhódítását az országban. Ebből a pénzből 170 milliót költenek, mikroelektroni­kai kutatásokra! Ipari-gazdasági korszerűsödést, szerkezetváltást, új munkahelyek ezreinek a meg­­teremtődését várják a mikro­elektronikától. Igaz, hogy Heribert Apfalter, a VOEST-Alpine elnöke bosszanko­dott, amikor az osztrák sajtó idő előtt hírt adott róla, hogy a kon­szern előrehaladott tárgyalásokat folytat egy japán céggel elektro­nikus építőelemek közös gyártásá­ról , a hírt meg kellett erősíteni. A feladat Lacinára hárult, aki el­mondta: a japán céget Oki Elect­ric Industrynek hívják, 6 milliárd schillinges tervről van szó, és Graz térségében mintegy 1000 em­bernek adna munkahelyet. AZ ÁLLAMOSÍTOTT ipar nem kötelezheti el magát dogma­tikusan egy bizonyos elképzelés mellett — jelentette ki az ÖIAG vezérigazgatója, Oskar Grün­wald. — A követelményeknek megfelelően vonunk össze. Illetve decentralizálunk erőket, eszközö­ket gyárakat, vállalatokat, sőt ala­pítunk új leányvállalatokat. Kan­jaink nemzetközi gazdasági­ körül­ményei között mindenki rettentő éber. Hisz’ fontos ipari ágazatok­ban még mindig csökken, jobb esetben stagnál a kereslet. Ver­­senykértések csak a többinél jobb minőség és­ alacsonyabb ár felkí­nálásával lehetünk. Ez azt jelen­­­i, hogy sokszorosan kell ellen­őrizni önmagunkat, hol takaré­koskodhatunk anyaggal, energiá­val stb. Felelősen kell dönteni bi­zonyos ágazatok és termékek, ter­mékcsoportok fölszámolásáról, gondosan ügyelve arra, nehogy nagy igyekezetünk ipartalanítás­­hoz vezessen! — Különösen áll ez a környe­zetvédelmi szempontok — vélt vagy valódi veszélyek — miatt fe­nyegető ipa­ro­s ü­áésel­lenesség­re. Szkü­lla és Kh­arübdisz, két oldal­ról leselkedő veszedelmek között hajózunk. Ütőképes, lendületesen termelő iparunkat fönn kell tar­tani, vigyázva a bennünket körül­vevő természeti környezetre úgy, hogy a foglalkoztatottság mérté­­ke lehetőség szerint növekedjék. A legfrissebb statisztika szerint ugyanis a munkaképes korú la­kosság 4,8 százaléka munkanél­küli Ausztriában. MITŐL FÜGG az osztrák álla­mosított ipar jövője? — ismétli a kérdést Grünwald vezérigazgató. — Elsősorban és legnagyobb mér­tékben attól, hogy mennyi idő alatt lesz képes Európa fölszá­molni — de legalább igen nagy mértékben csökkenteni! — az Egyesült Államok és Japán tech­nológiai előnyét. Itt mindenek­előtt az elektronikára, a biotech­nológiára, valamint a robotok­ al­kalmazására gondolok. Napjaink­ban igen kíméletlen, innovációs versenyfutás zajlik a világban. Európa országai, érdekszövetsé­geiknek­­ megfelelően, a közös- és nemzeti programokat igyekeznek megvalósítani. Ausztriának, ipari ország lévén, kötelessége a leg­korszerűbb technológiákat meg­szerezni és bevezetni, hogy ver­senyképes maradhasson, ne jus­son túlságos gazdasági függőség­be. Az ÖIAG-csoport fontos cél­kitűzése a technológiatranszfer gyorsítása, persze a legkorszerűbb ágazatokban. Nemrégiben például a Siemensszel közösen mikro­elektronikai kutató-fejlesztő köz­pontot létesítettünk Villachban.­­ Nem győzöm elégszer han­goztatni, hogy Ausztria, az oszt­rák gazdaság, hazánk jövője szá­mára az államosítás, az államosí­tott ipar támogatása, fejlesztése nem egyirányú­ utca. Az államo­sított ipari holdinghoz, az ÖIAG- hoz tartozó 230 vállalat, termelő és kereskedelmi cég az osztrák bruttó ipari termelésnek majd’ a negyedét, exportjának pedig az ötödét adja. Kell-e ennél jobb bi­zonyíték életképességére, rugal­masságára, kooperációs készsé­gére ? RÉGI RENDEZŐI ELV és gya­korlat, hogy a falon függő puská­nak el kell sülnie a darabban. A VOEST-Alpine linzi központjá­ban folytatott beszélgetés (már említett) részvevője volt Gerhard Angerer, a konszern magyar fele­lőse. — A legnagyobb osztrák álla­mi iparvállalat exportjának 36— 37 százaléka a KGST-országokba, köztük Magyarországra irányul. A mintegy 120 milliárd schillin­ges évi termelésből több mint 45 milliárd az export. Budapesti ki­rendeltségünk 1983 novemberében nyílt meg, ezzel is hangsúlyozni kívántuk a magyar cégek és vál­lalatok, illetve a VOEST-Alpine együttműködésének fontosságát. Mi készek vagyunk kapcsolataink további bővítésére minden terü­leten: az alapkutatástól a terve­zésen át a harmadik országokban vállalt komplett szerelésekig. Ezt a készséget hangoztatta egyébként többi beszélgetőpart­nerem is. Róluk majd legköze­lebb. Kulcsár László Bécsi és linzi beszélgetések ( hj­s­z­i, Szkülla és Kharübdisz között flfT) Változás Honduras álláspontjában? Edgardo Paz Barnica hondurasi külügyminiszter csütörtökön kilát­­tásba helyezte, hogy a tegueigal­­pai kormány kiutasítja az ország­ból azokat a nicaraguai ellenfor­radalmárokat, akik Honduras te­rületéről kiindulva hajtják végre támadásaikat a sandinista rend­szer hadserege ellen. A miniszter a döntést azzal in­dokolta, hogy Honduras békében és nyugalomban akar élni szom­szédaival és a világ összes államá­val. A hondurasi kormány mindig szorosan együttműködött az ellen­­forradalmárok fő támaszának szá­mító­ Egyesült Államokkal. A tegucigalpai bejelentést megfigye­lők most azzal hozzák összefüg­gésbe, hogy Honduras elégedetlen a szolgálataiért kapott „jutalom” mértékével és ily módon akarja ki­csikarni az amerikai gazdasági és katonai segélyek növelését. Újfa Osztrák kormányhatározat A hamburgi erőművet fel fogják építeni (APA) Az osztrák kormány is­­mét megerősítette, hogy felépítik a hamburgi vízierőművet, de egyelőre szüneteltetik a munká­latok egy részét az érintett terü­leten — erről hozott határozatot tegnapi rendkívüli ülésén az­ oszt­rák kormány. A Hamburggal kap­csolatos 11 pontból álló határozat szerint a munkálatok elhalasztá­sával nyert időt az erőműépítés által kiváltott konfliktus rendezé­sére, a jogi kérdések tisztázásá­ra kell felhasználni. A határozat kiimondta hogy mi­hamarabb meg kell kezdeni az erő­­műlétesítéssel kapcsolatos ’a szennyvízelvezetés, az ivóvízellá­tás megoldására irányuló á­rmun­két, s haladéktalanul hozzá kell ’átni a Bézs melletti duz­asztékát 4nítéséh°z is. Elhalasztás a te­­■•n­eten folyó irtásokra vonatko­zik. A kormány döntést hozn­t egy természetvédelmi park létesítésé­ről is a Duna térségében. VISSZAPILLANTÓ Nicaragua terhei K­lanaguában, Nicaragua főváro­­­­­­sában a nemzetvédelmi mi­nisztérium szóvivője minden hé­ten egy alkalommal tájékoztatót tart a külföldi és a hazai sajtó képviselőinek. A sajtóközpontban egy egész falat betöltő katonai térképen pontosan megmutatja az ellenforradalmárok akcióinak, a sandinista hadsereg és a cont­­rák összecsapásainak helyét, is­merteti az ország pillanatnyi ka­tonai helyzetét, közli mindkét ol­dal elesettjeinek, sebesültjeinek számát, felsorolja a polgári la­kosság veszteségeit. A november 4-i választások óta tartott katonai sajtótájékoztatók az ellenforradalmárok egyre gya­koribb támadásairól, a mind na­gyobb emberveszteségekről és anyagi károkról szólnak. A leg­utóbbi, csütörtökön közzétett hi­vatalos adatok szerint december közepe óta, tehát nem egészen három hét alatt az ellenforradal­márok 25 alkalommal csaptak össze a biztonsági erőkkel, az or­szág északi és keleti vidékein. Megöltek 23 polgári személyt, 29-et megsebesítettek, 78-at el­raboltak. Az ellenforradalmárok — az amerikai Központi Hírszerző Hi­vatalnak, a CIA-nak csak tessék­­lássék módon leplezett iránymu­tatásával — egy ideje elsősorban gazdasági célpontokra irányítják akcióikat. Különösen szembeötlő ez a corintói kikötő elaknásítása óta. ’­­ Az ellenforradalmi csoportok fegyveres tevékenységének de­cemberi megélénkülése közvetle­nül összefügg a kávészürettel. Nicaragua legfőbb bevételi for­rása a kávé. Az idén az export­­bevételek 36 százalékát — mint­egy 140 millió dollárt — ennek a terméknek a kivitelétől remélik. Minden korábbinál nagyobb gondot okoz most a kávészüret. Az ültetvények súlyos munkaerő­­­gondokkal küzdenek?­­ Ennek­­egyik oka a katonai mozgósítás, a másik, -"hí­gy" a polgárháborús körülmények miatt a hagyomá­nyos hondurasi idénymunkások ebben az évben nem vállalták a munkát. Súlyosbítják a hely­zetet a contrák támadásai. Jólle­het, a fővárosban szervezett ön­kéntes kávészüretelő brigádokat fegyveres milicisták kísérik az ültetvényeken, s a szüretelők leg­többjének is a keze ügyében van a géppisztolya, az ellenforradal­márok támadásaira számítani kell. A kávészüretnek már tö­bb tucat halálos áldozata van. Hi­­vatalos becslések szerint a mun­­kaerőhiány és az ellenforradalmi akciók miatt mintegy 25 millió dollár értékű kávé megy veszen­dőbe. Az ellenforradalmi akciók nem­csak a kávészüretet hátráltatják, hanem károkat okoznak a nica­raguai gazdaságnak gyakorlati­lag minden területén. Az elmúlt esztendők során az ellenforradal­már csoportoknak a termelőüze­mek elleni szabotázsakciói félm­il­­liárd dollárnyi kárt okoztak Ni­caraguának, ami megközelítőleg az ország másfél évi exportbevé­telével egyezik m­eg. Ezen a­ ká­ron túl, a kormány a költségveté­si összegek nagy­ részét kényte­len a honvédelmi kiadásokra for­dítani, s emiatt nincsenek meg a gazdaság élénkítéséhez szük­séges eszközök. A tervezési mi­nisztérium adatai szerint a san­dinista forradalom 1979-as győ­zelme óta a kormánynak több mint egymilliárd dollárt kellett a forradalmi vívmányok védel­mére fordítania. E­zeket a kiadásokat, sajnos — az Egyesült Államok inváziós fenyegetései és az ellenforradal­márok fegyveres tevékenysége miatt — a jövőben növelni kell. Daniel Ortega, akit a jövő héten iktatnak be az elnöki tisztségbe, újévi rádióbeszédében bejelentet­te, az idén a kormány kénytelen lesz a nemzeti költségvetés 40 százalékát katonai kiadásokra fordítani. Nicaragua népének 1985-ben még több terhet kell elviselnie forradalma védelmé­ben. Arató Gábor

Next