Magyar Hírlap, 1985. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

Kikérő (3. oldal) Híd a szakadék felett (5. oldal) Európa felnőttjei Pergetjük a tizenöt évvel ez­előtti naptárt. Mintha azokban a hónapokban egyszeribe­n megszűnt volna a bénultság kontinensünkön, a mozdulatlan­ságot felváltotta a realitásérzék, amely dinamikus erővé lett. 1970 nyarán Moszkvában aláír­ták a szovjet—nyugatnémet szerződést, majd ezt követte a mai napon jubiláló lengyel­­nyugatnémet szerződés varsói parafálása. Amikor a varsói kül­ügyminisztérium Foksal utcai palotájában a felek ellátták kézjegyükkel a dokumentumot, a Világ érezte: elkezdődött az európai politikai légkör javulá­sának folyamata. Az egyez­ményben az NSZK elismerte az Odera-Neisse határt, az euró­pai határok sérthetetlenségét. A felek kizárták az erőszakot a vitás kérdések megoldásának módszerei közül. Az akkori bonni kormány fel­ismerte, szakítania kell a koráb­bi vezetés idejétmúlt elképzelé­seivel, amelyet földrészünkön - szerencsénkre - egyre keveseb­ben tartottak már életképesnek. A Brandt-­kormá­ny tudta, ha nem vállalja a Kelet-Európa felé való közeledést, elszigetelődik a kontinensen. A moszkvai és a varsói dokumentumok megszö­vegezésével megkezdődött a si­keres összeurópai útkeresés is. A status quo írásba foglalásá­val, a nemzetek közötti légkör javításával el lehetett indulni a Helsinkihez vezető úton. Fontos történés volt ez — így visszala­pozva még világosabban látjuk -, akkor formálódott jövőnk egy darabkája, napjaink állapota. A kedvező irányú fordulat ké­sőbb is folytatódott. Életbe lé­pett a négyoldalú megegyezés Nyugat-Berlinrel, majd sok vo­natkozásban rendeződött a két német állam viszonya. A mai helyzet, a mai remé­nyek, a mai gondok természete­sen különböznek a másfél évti­zeddel ezelőttitől, de nem telje­sen. Az Európában felhalmo­zott, korábbi feszültségeket, ra­kétákat és más fegyvereket fo­kozatosan csökkenteni kell. Az elmúlt években kölcsönösen jó lépésekkel szolgáltuk az együtt­működést, de sok mindent nem tettünk még meg. Felnőttebbé válásunk így átkerült a holnap­ba, de nem várhatunk vele so­káig. Karcagi Katalin Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hazánk ál­landó KGST-képviselője vasár­nap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bi­zottságának 117. ülésén. A Ferihegyi repülőtéren Mar­jai Józsefet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe búcsúztatta. (MTI) Művészeti alapítvány kultúrértékek szolgálatában A magyarországi kulturális ér­tékek helyreállítására, a múzeu­mok, kulturális intézmények segí­tésére rendezett tárgysorsjátékot az Egyesült Államokban az ame­rikai magyar nemzeti művészeti alapítvány. A szombat este New Yorkban megtartott sorsoláson ott volt Kocziha Miklós, hazánk New York-i főkonzulja. A baráti légkörű találkozón Katidó Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára ünnepélyes keretek kö­zött nyújtotta át Győri Eszter amerikai magyar festőművésznő­­nek, az alapítvány elnökéne­k a világszövetség arany jelvényét. 18. évfolyam 270. szám POLITIKAI NAPILAP 1985. november 18. hétfő Kiküldőt tudósítónk telefonje­lentése. Mihail Gorbacsov ma délelőtt érkezik a csúcstalálkozó színhe­lyére, Ronald Reagan pedig már szombat este óta a svájci város­ban tartózkodik. Az érdemi tár­gyalások csak kedden kezdődnek meg, és állítólag szó van arról, hogy esetleg egy nappal meghozzá, szabbítják a csúcstalálkozót — ha lesz mit aláírni csütörtökön —, de a svájci karikaturisták fantá­ziáját máris megmozgatta a kü­szöbön álló nagy esemény. A Tribune de Geneve címlap­ján olyan rajzzal üdvözli a tót államférfit, amelyen a politiku­sok kölcsönösen esernyőt tarta­nak egymás feje fölé. A La Suis­se című lap a második oldalán ír a csúcsról, de a cikk mellék­leteként sokatmondó karikatúrát közöl. Ezen Gorbacsov és Rea­gan egyaránt egy-egy létrán fe­szül fölmászni, hogy a köztük meredező fal tetejére jusson. Hogy azután a fal tetején — te­hát a személyes találkozáskor — mi fog történni, azt már az ol­vasó találékonyságára bízza a ka­rikaturista. Természetesen nemcsak az új­ságíróknak, hanem mindkét nagyhatalom politikai és katonai szakértőinek máris rengeteg mun­kát ad a kedden kezdődő csúcs­­találkozó. Mind a szovjet, mind az amerikai szakértők vasárnap részletesen tájékoztatták a sajtót várakozásaikról. Középpontban egyaránt az a levél állt, amelyet Weinberger amerikai hadügymi­niszter az állítólagos szovjet szer­ződésszegésekkel kapcsolatban in­tézett Reagan elnök­höz. Az Egye­sült Államokban kiszivárogtatott levél lényegében azt szorgalmaz­ta, hogy a Fehér Ház lakója Genfben semmiképpen sem te­gyen ígéretet az idén december­ben lejáró — és nem ratifikált, de mindkét fél részéről hallga­tólagosan tiszteletben tartott — SALT—2 egyezmény meghosszab­bítására. A válogatott szovjet szakértőket felvonultató sajtóér­tekezleten az ismert akadémikus, Arbatov éles hangon szólt a Weinberger-levélről, és azt mond­ta: ez kísérlet a fegyverkorláto­zás egész folyamatának a meg­torpedózására. Speakes fehér házi szóvivő és McFarlane nemzetbiztonsági ta­nácsadó egyaránt kisebbíteni pró­bálta a hadügyminiszter levelé­nek jelentőségét. McFarlane ugyanakkor elég szerencsétlennek minősítette, hogy a levél tartal­ma kiszivárgott. (Weinberger egyébként — és ennek jelentő­sége tagadhatatlan — nem jött el Genfbe.) A szovjet szakértők tájékozta­tóján több olyan részlet is el­hangzott, amely alaposabban megvilágíotta a szovjet fegyver­korlátozási javaslatokat. Cservov tábornok, ismert katonai szakér­tő hangsúlyozta, hogy a „csilag­­háborús program” korlátozása nélkül nincs reális esély a hadá­szati fegyverek drasztikus csök­kentésére. A Reagan-féle „hadá­szati védelmi kezdeményezés” kérdését nevezte továbbra is a legfontosabb nézetkülönbség for­rásának. Csernov ugyanakkor visszautasította azokat az ameri­kai vádakat, hogy a Szovjetunió is foglalkozik saját hasonló program­jának kifejlesztésével. Elismerte ugyan, hogy a Szovjetunió nagy­pontosságú lézereket fejlesztett ki, de azt mondta, hogy azok nem csapásmérésre, hanem csak űreszközök megfigyelésére szol­gálnak. Arbatov akadémikus, a moszk­vai Amerika-kutató Intézet igaz­gatója úgy fogalmazott, hogy a csúcstalálkozó igazi próbája lesz annak, vajon az Egyesült Államok komolyan veszi-e a fegyverzet­korlátozás szükségességét. Az újságírókat tájékoztatva Speakes­­és McFarlane azt han­goztatta, hogy a genfi fegyver­­korlátozási tárgyalásokat a csúcs­­találkozó nem helyettesítheti ugyan, de lendületet adhat nekik. Speakes közölte hogy Reagan nyíltan szól majd az emberi jo­gokról és a regionális válságok­ról a Gorbacsával tartandó, ösz­­szesen nyolc órára tervezett esz­mecserén. McFarlane úgy vélete­(Folytatása a 2. oldalon) (tfV) UKTb)­khkao Reagan már a csúcstalálkozó színhelyén Szovjet szakértők a helyi konfliktusok rendezéséről -Gorbacsov nem üres kézzel utazik Genfbe Az amerikai elnököt a repülőtéren Kurt Fugler svájci államfő üdvö­zölte Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség Kick-box karate vb Hanák Antal aranyérmes A magyarok számára viszony­lag ismeretlen sportág mutatko­zott be a hét végén a Budapest Sportcsarnokban, itt rendezték ugyanis a Kick-Box karate világ­­bajnokságot. Szombaton az úgy­nevezett semi-contact rendszerű küzdelmekre került sor, míg va­sárnap a full-contact szakág kép­viselői küzdöttek a helyezésekért. A zsúfolásig megtelt lelátók előtt a magyar sportolók jól sze­repeltek. A VB első versenynap­ján négy magyar versenyző, Fo­dor, dr. Veres, Katona és Szirák is bronzérmet szerzett, sőt a ma­gyar csapat is 3. lett. Vasárnap még jobban örülhet­tek a karate hívei, hiszen a 60 kilogrammos kategóriában induló, remek technikával rendelkező Hanák Antal világbajnoki címet szerzett. A döntőben a francia El Qvandili volt az ellenfele, a magyar fiút azonban nem hozta (Folytatása a 8. oldalon) Fotó: Sárközy György Szovjet-magyar vízilabda-rangadó Egy győzelem , egy vereség A hét végén Moszkvában két­szer is megmérkőzött egymással a szovjet és a magyar felnőtt ví­zilabda-válogatott. A szombati első találkozón egygólos sikert aratott együttesünk. Az 5:4 (0:1, 2:1, 1:2, 2:0)-ás diadal gólszerzői: Petővári (2), Kiss, Gyöngyösi, Vad, illetve Markocs (2), Kotyen­­ko és Volkov. Vasárnap a második összecsa­páson már gyengébben szerepelt válogatottunk, s 11:6 (2:1, 3:1, 3:1, 3:3)-ra alul maradt. A góldobók: Naumov (3), Men­­digalijev és Kotyenko (2—2), Szmirnov, Markocs, Voronyin, Beregyunga, illetve Gyöngyösi (2), Kis, Petővári, Keszthelyi, Vad. * Az összecsapásokon fiatal gárda képviselte a színeinket, s nem volt jelen Gyarmati Dezső Min­denképpen biztató, hogy a jelen­legi nehéz helyzetben helytálltak a magyarok. Fiatalok a környezetért (4. oldal) Szerencse-Válogatók (7. oldal) Nagyműtét a Szabadság-fűdön­­­­ Az átültetett tartópillér A Szabadság-híd több mint egy hónapja tartó felújítása az elmúlt hétvégén fontos szakaszához ér­kezett. Szombaton és vasárnap állították ugyanis helyre azt a tartópillért, amely a híd lezárása előtt elmozdult, s statikailag op­timális helyéről 20 milliméterre került. A sérült, korrodeált tartó­­szerkezet helyére újat hegesztet­tek a Közúti Gépellátó Vállalat szakemberei. Tegnap, a késő dél­utáni órákban, Dalmy Tibor, a Szabadság-híd miniszteri bizto­sa fölsóhajthatott: ekkorra a munka leglényegesebb fázisával, a 200 tonnányi súlyt tartó geren­da átültetésével már végeztek a híd „gyógyítói”. — Technológiailag az egyik legkényesebb probléma volt a híd budai részéhez közel eső osz­lop „műtétje" — magyarázta a miniszteri biztos. — E beavatko­zást ahhoz a szituációhoz tudnám hasonlítani, amikor az embernek eltörik a lába, s rosszul forr ösz­­sze. Ilyenkor a lábát a teljes gyó­gyulás érdekében kényszerűen új­ra el kell törni. Nos, ez történt most a Szabadság-hídon is. Én 35 éve dolgozom ebben a szakmában, de ilyenre még nem volt példa a hazai hídjavítások történeté­ben. A tegnap délutáni órákban újra indult a hídon a gyalogosforga­lom, miközben maguk az építők is folyamatosan dolgoztak. A BKV karbantartói már a sínpálya fel­újítását végezték, a híd egyes szakaszain pedig a síneket fes­tették. — Tíz nap múlva — adott­­ma­gyarázatot e műveletre Dalmy Tibor — egy 220 méter hosszú fából készülő alagút felépítésének munkálatai kezdődnek el a hídon. A tervek szerint ezen az esetleg lehulló szegecsek és festék ellen védelmet nyújtó alagúton keresz­tül december 20-án megindulhat a villamos és autóbusz közlekedés. A főváros hídjain naponta 360 ezer utas közlekedik, s ebből 130 ezer a Szabadság-hídon. A­­tö­megközlekedés eredeti rendjének helyreállítása tehát elemi érdek, ezzel magyarázható, hogy a KÖZ­­GÉP-en kívül további három vál­lalat szakemberei dolgoznak szin­te folyamatos műszakban a Sza­badság-hídon. A Gellért-fürdő ve­zérkara is nagyon várja már a „karácsonyi ajándékot”, mert — mint megtudtuk — a híd lezárá­sa miatt az utóbbi egy hónapban egy­harmaddal esett vissza a nép­szerű fürdő vendégforgalma.­­ A „nagy műtéten” dolgozó szakmunkások részesülnek vala­milyen külön jutalomban is? — Ez a vállalat hatáskörébe tartozik — mondja Bokros Béla a KÖZGÉP műszaki igazgatója. — Azok az emberek, akik itt van­nak, folyamatosan dolgoznak a hidak gyógyításán, ezt a munkát nem igen lehet csak pénzért csi­nálni. Persze, azért megtaláljuk a módját a kiemelt ösztönzésnek, hiszen amit a hídépítők a hétvé­gén csináltak, nyugodtan mond­hatom, rendkívüli volt... (bán) Fotó: Bánku­ András Győzött a Bp. Volán a Ferencváros ellen Négy pont a Bp.Honvéd előnye A labdarúgó NB I hétvégi 18. fordulójában győzött az éllovas Bp. Honvéd és kikapott üldözője a Pécsi MSC, így a tavalyi baj­nok előnye négy pontra nőtt. Foly­tatta jó sorozatát a Zalaegerszeg, egymás után a harmadik győzel-BP. VOLÁN—FERENCVÁROS 2—1 (0—0) Czabán Samu tér, 16 ezer né­ző, vezette: Kovács I. L. VOLÁN: Kovács L. — Kertész, Hegedűs, Huszár, Krómer, Forin­tos, Simon (Morgós), Seres, Kotul (Kiss F.), Hatvanger, Katona. Két aratta és jó hétvégét zárt a Videoton is, sikerével a harma­dik helyre küzdötte fel magát. A forduló egyik meglepetése, hogy a Volán legyőzte a Ferencvárost. A Csepel—Debrecen találkozót november 27-én rendezik meg. FTC: Zsiborás — Jancsika, Rab, Strausz, Takács, Szántó, Zsinka (Kvaszta), Bánki (Ebedli), Palkovics, Kincses, Keller. Góllövők: Katona, Hatvanger, illetve Palkovics. A nagy érdeklődésre felkészült a Volán-rendezőgárda, a pálya környékén rendőrök irányították a forgalmat és az OTSH pályabe­lépőkkel is csak a lelátókra lehe­tett bejutni, a terasz külön fenn­tartott hely volt A fokozott ér­deklődés természetesen elsősorban a vendégek szereplését kísérte. Az első félidőben a Fradi meg­felelt a várakozásnak, csak a gól­lövés nem sikerült. A zöld-fehé­rek szinte egy kapura játszottak, de Zsinka remek beadásait Pal­kovics, Kincses és Bánki vagy a kapu mellé lőtte, vagy Kovács L. hárított Fordulás után a Volán veszé­lyeztetett többet, az 53. percben mégis a zöld-fehérek szerezték meg a vezetést. A bal oldali szög­letzászlóhoz közeli partdobást Palkovics csaknem az alapvonal­ról — a beadásra számító Kovács kapus mellett — a hosszú sarokba lőtte. A hazaiak nem adták fel a küz­delmet, a kissé lazító ferencváro­siak mellett egymás után vezet­ték támadásaikat. A 72. percben egy kapu előtti kavarodás után Katona ki is egyenlített. Nem változott a játék képe a későb­biekben sem. Három perccel a mérkőzés lefújása előtt egy jobb oldali beadást Hatvanger látvá­nyos csukafejessel a háló felé to­vábbított. A vetődő Zsiborásról a labda a felső kapufa belső élére jutott, majd onnan a gólvonal mögé pattant. A játékvezető ha­tározottan a középpontra muta­tott. Még két Fradi-roham múlt el (Folytatása a 9. oldalon) Kardos (fehér mezben) nemcsak a góljával hívta fel magára a figyel­met az I. Dózsa a Pécs rangadón, hanem a becsúszó szereléseivel is. Fotó: Bánku­ András

Next