Magyar Hírlap, 1985. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
41985. december 11, szerda BP’"" & $ Milyen betegséget okozhat !Jtt a magnéziumhiány? ír JVC771 ludok Koncentraius, ingerüu vagyok, legszívesebben ágyba bújnék és nem szólnék senkihez. Ez a mondat sok ezer ember ajkáról elhangozhat, anélkül, hogy tudatában lennének, a csapni való közérzet oka, hogy kevés szervezetükben a magnézium. Pedig, sajnos, ennek az ásványi sónak gyakori a hiánya. Okairól, következményeiről és pótlásának lehetőségeiről tárgyaltak a múlt hét végén azon a kétnapos szimpóziumon, amelyen orvosok, gyógyszerészek, agrár- és táplálkozástudományi szakemberek vettek részt. A vitafórum vezetőjének, dr. Kúti Vilmának tettük fel a kérdést: Milyen betegségek okozója, fokozója lehet e fontos ásványi só hiánya és hogyan tarthatjuk rendben szervezetünk magnézium-háztartását? — A vas után a második legfontosabb elem a magnézium. Ha táplálékunk a szükségesnél kevesebbet tartalmaz, a hiány — mértékétől függően — múló, vagy maradandó károsodást okoz. Előidézhet például spontán vetélést, koraszülést, szerepe lehet a cukorbetegségben és szövődményeiben, de a neurózisban is. — Milyen élelmiszerekben található magnézium? — A bab, a borsó, a lencse, a dió, a mák, a mogyoró mind gazdag forrás. A legtöbb magnézium azonban a szójában és a búzacsírában van, de sokat tartalmaznak más gabonamagvak is. A korpát nem mindenki bírja, de a búzacsíra például mindenki számára emészthető. Kilónként árusítják, beszerezni könnyű, íze a dióbélhez hasonló. — Miből adódik, hogy ma kevesebb jut szervezetünkbe ebből az alapvető ásványi sóból? — Ez egy bonyolult láncolat. Régen természetes trágyát használt a mezőgazdaság. Az mindenféle iont tartalmazott és pótolta, amit a növényi élet fejlődése során a talaj veszített. A terméshozam fokozásával a növények mindjobban kizsákmányolták a talajt, az állattartás csökkentésével kevesebb lett a trágya, helyébe lépett a kemizáció. Bőven van hát feladat: meg kell oldani a rászoruló talajok magnéziumtrágyázását, és az állati tápokat is dúsítani kell. — Ez meglehetősen hosszú folyamat. Mit tehetünk ma önmagunkért? — A már említett táplálkozási módon kívül szedhetünk recept nélkül kapható magnéziumcitrátot. Ez segít a leromlott szervezetnek talpraállni, csökkenti a stressz állapotot, és súlyosabb betegség után gyorsítja a felépülést. Sárközi Mária Próbaterhelés a Szabadság hídon December 13-án, pénteken újabb próbaterheléssel vizsgálják meg a szakemberek a felújítás alatt levő Szabadság hidat. A nehézgépjárművek a művelet előtt a Tolbuhin körúton, a villamos vágányokon sorakoznak fel, ezért 11-én, szerdán reggeltől a vágányokon parkolni vagy megállni tilos. December 14-én, szombaton a Szabadság hídon a gyalogos forgalom szünetel, mert ekkor védőlemezeket szerelnek — szögbelövéssel —, s ez balesetveszélyes. A gyalogosok a BKV átkelőhajóit vehetik igénybe. A Tolbuhin körúti BKV-vágányokon elrendelt megállási tilalmat már nem oldják fel, mert december 15-én — később meghatározandó időpontban — a Szabadság hídon megindul a villamos- és autóbuszközlekedés. Személygépkocsik a Szabadság hídon nem haladhatnak át. Szükségem lett volna egy telefonszámra, de fogalmam sem volt, hol kereshetném meg. Éppen ezért felhívtam a Magyar Posta távhívótudakozóját, ahol a keresett egyéni előfizető nevét bemondva, megkaphatom annak hívószámát. Jó öt percet vártam, türelmesen hallgatva a monoton fel-felbúgó hangot, majd dühösen leraktam a kagylót. De nem ám a helyére, mert úgy gondoltam, legalább a folyamatos csörgés idegesítse fel azokat a fránya informátorokat, akik állítólag éjjel-nappal állnak rendelkezésemre. Megfeledkeztem a dologról, s elmentem értekezletre, ami — az ilyen értekezletek természete szerint — elnyúlt vagy másfél órára. Amikor visszatértem a szobámba, ijedten láttam, hogy a kagyló az asztalton hever. Belehallgattam, s még mindig ugyanaz a monoton búgás volt a vonalban. Ekkor szörnyű gyanú ébredt szívemben: lehet, hogy nincs ott senki, vagy lehet, hogy valami történt szegénykékkel, kiknek kedves búgását már néhányszor volt szerencsém hallani. Vagy csak egyszerűen sztrájkot szerveztek? Esetleg elköltöztek? De akkor meg hol keressem őket? Talán a tudakozó megmondhatná, de hát ott nem veszik fel a kagylót. Nem marad más nekem, mint ezúton érdeklődöm: kedves tudakozó, mi van veled? Ha valaki látná őket, adja már át, hogy mindannyijukat csókoltatok ... — van! — Üzenet .___________________________Sz Ülést tartott a Parlament jogi bizottsága Vita a költségvetésről Miként választanak képviselőt az országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére? Először ezt a kérdést vitatta meg tegnap az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága , Markója Imre igazságügy-miniszter előterjesztésében. Ezután a képviselők a tanácsok 1986. évi költségvetéséről, valamint a VII. ötéves terv pénzügyi előirányzatáról hallgattak meg tájékoztatót. A jövőben a népgazdasági tervben a tanácsokat érintő beruházásokra szánt pénz mintegy 40 százaléka alanyi jogon, állandó népességük arányában illetik meg a helyi tanácsokat. Ezt további huszonöt-harminc százalékkal toldják meg a megyei tanácsok. A helyi tanácsok gazdasági önállóságát növeli, hogy gazdálkodásuk alapvető feltételeit már a középtávú tervezés koncepcionális szakaszában megismerhették. Gazdálkodásuk biztonságát erősíti, hogy középtávra és évenként az állam egyértelműbben garantálja a meglevő intézmények működési, fenntartási és felújítási, valamint a település népességszámához kötődő normatív fejlesztési eszközöket. Erősödik érdekeltségük egyrészt a szabályozott bevételek növelésében, másrészt — a helyi bevételek bizonyos körében — az „egyéb bevétel” kategóriájának bevezetésével. Valamennyi tanácsnál a jelenlegi kettő helyett egyetlen pénzalap lesz. Ezzel párhuzamosan lehetővé válik a felhasználási kötöttségek döntő többségének megszüntetése. Így a helyi tanácsok — elsőbbséget adva a meglevő intézmények zavartalan működésének — szabadon dönthetnek arról, miként osztják el pénzüket a működési, a fenntartási és fejlesztési célok között. A korlátozás csökkentésével, a tanácsoknak nagyobb lehetőségük lesz más tanácsokkal vagy gazdálkodó szervezetekkel olyan társulásokat létrehozni, amelyek eredményei a helyi ellátást javítják, esetleg a helyi tanácsot is gazdagítják. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese ehhez hozzátette, hogy a tanácsok — terveik szerint — anyagi eszközeik 75 százalékát kívánják fenntartásra, s a biztonságos működésre fordítani. Mintegy 300 ezer lakás építését tervezik, ám a népgazdasági terv ennél 20—40 ezerrel többel számol. Békesi László pénzügyminiszter-helyettes kiemelte a jelentős decentralizációt a tanácsi feladatokban, forrásokban, s gazdálkodásuk növekvő stabilitását. A tanácsok gazdálkodási lehetőségei úgy alakulnak a VII. ötéves tervben, hogy az bő húsz százalékos növekedést jelent, és meghaladja minden más terület növekedési dinamikáját. A tanácskozás szünetében Békesi László válaszolt a Magyar Hírlap munkatársának kérdésére. " A költségvetés miért csak az állami támogatásokkal számol a tanácsi gazdálkodásban? — A költségvetés szerkezetváltása is kifejezni kívánja, hogy növekszik a tanácsok gazdálkodási önállósága, s csökken függőségük az állami pénzalaptól. Ennek az a lényege, hogy bevételeikben 1986-tól nagyobb szerepet játszik a helyben képződő jövedelmek, erőforrások részaránya, mint a központi támogatás. A tanácsok önállóan tervezik bevételeiket, és kiadásaikat. A központi állami költségvetés már csak azt az állami támogatást hagyja jóvá, amit a tanácsok kapnak. Az államháztartási mérleg viszont összesíti az összes pénzügyi előirányzatot, amellyel a Magyar Népköztársaság egy költségvetési évben rendelkezik. A képviselők a továbbiakban megvitatták az igazságügy, az ügyészség és a bíróságok jövő évi költségvetését. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest) azzal a meghökkentő megállapítással lepte meg képviselőtársait, hogy szerinte az igazságügyi apparátus képes lenne az önfenntartásra. Mindezt az illetékek emelésével, az utólagos illetékfizetések, az ingyenes tárgyalások megszüntetésével, s a pénzbüntetések emelésével látja megoldhatónak. Vitába szállt vele dr. Horváth Jenő (Budapest), mondván: a pereskedés már ma sem olcsó, s a törvényesség rovására menne minden olyan intézkedés, amely az igazságügy önfenntartása felé mutatna. Hasonló véleményen volt Kun László igazságügyminiiszter-helyettes, azzal a megjegyzéssel, hogy azokra a pereskedőkre, akik indokolatlanul növelik az eljárások költségeit, az eddiginél nagyobb anyagi terhet lehetne áthárítani. Tallóssy Frigyes nyomatékosan kérte, hogy a törvénytervezeteket időben kapják meg a képviselők, mert a tárgyilagos, részletes értékeléshez nem elegendő három nap. A bíróságok, az ügyészségek teljesítőképességük határához érkeztek — mondta Horváth Jenő. Hasonlóképp fogalmazott dr. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye), aki túlságosan szerénynek tartotta az igazságügy fejlesztési lehetőségeit. Mint mondta, az állampolgárok biztonságérzete romlott, s a szocialista törvényesség, a közrend, a közbiztonság erősítésének elsőbbséget kellene adni. A legégetőbbnek a „szakember-ellátottság” megoldását nevezte. Kun László válaszában elmondta, hogy ezúttal nem tűzhettek ki olyan célt, hogy a költségvetés bármelyik égető kérdést is megoldja. Szerény létszámfejlesztést, s bírósági épületek felújítását azonban lehetővé teszi. A kormányzat várhatóan béremelésben is részesíti a bírói-ügyészi kart. Ezzel együtt sem sikerül a munkateher és a létszám közötti feszültséget enyhíteni, s a munkakörülményeket sem lehet számottevően javítani. A testület ülésén, melyen Antalffy György elnökölt, több észrevétel is elhangzott, a vitában felszólalt még Balogh György (Fejér m.), Mondok Pál és Vassné Nyéki Ilona (Pest m.), Nagy József (Baranya m.) és Vodila Barna (Borsod m.) képviselő is. Ács György TUDÓSÍTÁSOK A honvédelmi bizottság ülése A Parlamentben ülést tartott tegnap az Országgyűlés honvédelmi bizottsága is. A képviselők Gyuricza László elnökletével megvitatták a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium 1986. évi költségvetését, valamint a bizottság 1986. évi munkatervét. Az országgyűlési bizottság ülésén részt vett és felszólalt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, dr. Dúró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Kiss Sándor belügyminiszter-helyettes. A vitában részt vettek: Sebők János (Veszprém m.), Karakas László (Hajdú-Bihar m.), Viola Károly (Pest m.), dr. Péter Szigfrid (Tolna m.), Gajdos Ferenc (Budapest), dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m.), dr. Börcsök Dezső (Budapest), Novák Lajos (Szabolcs-Szatmár), Szalai Géza (Budapest), Ancsin Károly (Békés m.), dr. Tóth Antal (Bács- Kiskun m.), és Simon Ernőné (Somogy m.) képviselők. (MTI) Az a víznek árja áll a sor. Az elöl álló a pultot lesi. Ami tele van felvágottal. Hétfő van, máshol bizonytalan a beszerzés, m * »agy hírű hely megbízhatónak tűnik — már ami * válásaié« . hoz illet!. Várni kell hát. Ki kell várni, míg az eladók elintézik magánügyeiket, hogy Kati kit sérit meg, hogy Per mikor megy iskolába, s hogy Sári mit megy hátra előbb elintézni. Meg kell várni, hogy a digitális kijelzős mérleg méljen is meg jelezzen is. Nehezen jön össze. Gyakorlatiam itt nyomkodó kéz. Várunk hát. Aztán végre velünk is törődnek. Pontosabban most az elöl , állóval. Már szinte hálásak vagyunk a felénk forduló figyelemért, amiért az eladó te érti végre, hogy valaki ott elöl a császárhúsnak a felét kéri. Ámde az eladó bizonytalan. Meg kell kérdezni az idősebb kollégát, hogy ezt most széltében vagy hosszában kell-e vágni. Az idősebb eladó te nagyon készüsséges. Magyaráz. — Mondd meg a kedvű vevőnek, ezt , most sehogy, örüljön, hogy ! Ilyen szép, friss árut vihet haza. Biztosan van hűtője. Tegye bele. Nem darabolunk. Ber szóld rá, oldd meg. A tanonc szende mosollyal■ visszalép a helyére, megpróbálja megoldani. Be kísérlete kudarcot vall a vevő makacsságán. Mondja, neki a fele is elég. Azt viszont nem kapja, így inkább kér valami mást. : i'Hész dekát. De »pariser vége ,• 35 dekányi. — Hát akkor a maradékot kinek adjam? — hangzik a bizonytalan kérdés. I Vevő nyomban kapcsol, ronda dolog volna megint szívás- kodol, már korábbi makacsságát is bánja, rábónt, akkor viszi inkább a disznósajtot. Igaz, ezt utálja a család, de legalább pont húsz deka. Nem győtri tovább az eladót. Nagyot sóhajtva továbblép. Söterfill. Némi módosítások árán ugyan, de ma is bevásárolt. Ráadásul megúszta nagyobb szidalmak és kioktatás, lekeze- I lés és türelmetlenség nélkül. Végül is szépen bántak vele. Mert jól viselkedett. Kiérdemelte, örömmel nyugtázza: fejlődőképes... laiiPSíi#< L-t— BuS,«’te . - .ía-s (fazekas) Eiffel és Pierre Cardin? Társultak volna? Nos, csak annyiban, hogy a tornyáról is jól ismert építész tervezte Nyugati pályaudvar szépen cizellált oszlopsora alá, belopta magát a divat. Persze nem a világhírű divatdiktátor árusai kínálják a sokszínű kelmék garmadát, hanem az ügyes kiskereskedő. S ez ügyben korántsem azt fájlaljuk, hogy kiskereskedő, s hogy — mint megtudtuk — 21 ezer forintért jogot szerzett a pályaudvarhoz tartozó területen az időszakos árusításhoz. Inkább az zavar, hogy túl ügyes. Az, mert a műemlék homlokzat csúfításához még az egyre ügyesebben kereskedő MÁV sem adott engedélyt. Az árkádsor alá belopakodó árus helye picit arrább, a posta és a Nyugati közötti sávban jelöltetett meg. Remélhetőleg e rejtettebb helyente kitűnő karácsonyi forgalmat bonyolít majd le, s nyugodtabban alhatnak a kiskereskedővel most éppen szemben lévő Skála-Metró áruház vezetői is. Bár igaz, nem ők, hanem „csak” egy városvédő építész hívta föl minderre a figyelmünket. (vödrös) Magyar újságírók szovjet elismerése A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége, valamint a Budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a szovjet—magyar barátság fejlesztéséért és erősítéséért, a Szovjetunió eredményeinek népszerűsítésében kifejtett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként a Magyar Sajtó Napja alkalmából 23 magyar újságírónak kitüntető oklevelet adományozott. Három kollektív kitüntetést is adtak: a Magyar Távirati Iroda, a Lapkiadó Vállalat és a Magyar Rádió dolgozóinak munkásságuk elismeréseként. Az okleveleket Ivan Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa adta át kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. (MTI) Tizenhat községben jó ivóvíz Képviselő ülés Fejérben Az országggyűlési képviselők Fejér megyei csoportja kedden az Ercsi Cukorgyárban tartotta ülését. A dunántúli megyében az általános és a középiskolai tantermek számának bővítése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, az egészségügyi alapellátás fejlesztése, a kórházrekonstrukció folytatása, valamint a közművesítés bővítése lesz a legfontosabb feladat. Újabb 16 község kap egészséges ivóvizet, s várhatóan hatvannal bővítik az általános iskolai tantermek számát. A cél az, hogy a hetedik ötéves terv végére megyeszerte megszűnjön a váltóműszakos oktatás. (MTI) "RÁDIÓJEGYZET Népfrontos szándékok " Nemzeti sorskérdésünk a gazdaság teljesítőképességének javítása — válaszolt egy kérdésre Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a Rádiónapló hétfő esti adásában. Szólt arról is, hogy fejleszteni kell politikai intézményeinket, összhangban azokkal a követelményekkel, melyek a társadalom előtt állnak a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodást szolgálva. Az érdekek nyíltabb és hívebb kifejezését, azok intézményesítését sürgette a főtitkár, és olyan légkör kialakítását, amelyben tágabb tér nyílik a spontán kezdeményezéseknek, az egyénnek, az állampolgárnak, és — például — egyesületeknek ahhoz, hogy hozzájáruljanak szocialista társadalmunk fejlődéséhez. Az érdekviszonyok körüli szerveződést következetesebben kellene támogatni, a társadalmi érdek elsődlegessége mellett — mondta Pozsgay Imre. Ez pedig már nemcsak a népfrontot érinti, hanem a szakszervezeteket, az ifjúsági szövetséget, és azt a lényeges kérdést, hogy a párttagok és a pártonkívüliek miként tudják ebben az egypártrendszerű társadalomban egyenrangú partnerként megélni közösségi és közéleti életüket. Ebből a szempontból a népfront szerepe és jelentősége a jövőben is erősödni fog. Rokonszenves gondolatok ezek, s hogy világos kifejtésben hangot kaptak, jó volt hallgatni a Rádiónapló hétfő esti adását. (ács) Magyar Hírlap Százhúsz éves az ajkai bánya Tudósítónktól. Holnap lesz 120 esztendeje, hogy az Ajkához közeli Csingervölgybben megkezdődött a szénbányászat. Erről az eseményről holnap ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg Ajkán. A kezdeti 8—10 Vagonos napi termelés mára a korszerű gépek felszerelésével és a hazánkban első ízben alkalmazott frontfejtéssel 700 vagonra futott fel. A 120 év bányászkodásának tárgyi emlékeit múzeumban őrzik. A jubileumra az 1000 darabból álló ásvány- és őslénytár újabb 400 értékes lelettel gazdagodott, amelyet az évfordulót követőentekintett meg a nagyközönség.