Magyar Hírlap, 1986. július (19. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
Magyar Hírlap Parlamenti bizottságok együttes ülése Vita a családjogi törvény módosításának elveiről A családjogi törvény módosításának elveiről tájékoztatta a képviselőket tegnap dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhelyettes, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottságának együttes ülésén, amelyen dr. Pesta László és dr. Antalffy Gyula elnökfilm — Úgy érezzük, új szakasz kezdődik a Parlament törvényalkotó munkájában — kezdte dr. Petrik Ferenc. — Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a kodifikáció harmadik szakaszában került a téma az Országgyűlés, illetve a bizottságok elé. A kormány döntése szerint újabban az új törvény koncepciójának, a módosítás elveinek, majd a szöveg kidolgozásának szakaszában is biztosítani kell a bizottságok számára a cselekvő közreműködést. Az új módszer bevezetése igen fontos a szocialista demokrácia jobb érvényre juttatásában. Előzetes elveink fogadtatásában, a Hazafias Népfront, a KISZ, a Nőtanács és a Magyar Jogász Szövetség vitáin egyetértés született arról, hogy tovább kell erősíteni a házasság intézményét; hogy a felekben fel kell ébreszteni a kölcsönös felelősségvállalás érzését; hogy a gyermekek érdekét kell szolgálni, továbbá, hogy a házasfelek jogainak és kötelességeinek meghatározásakor a szabályozás az eddiginél igazságosabb teherviselést teremtsen. A társadalmi vitákon általában helyeselték, hogy a nőknél a házasságkötés korhatárát 16-ról 18 évre emeljük. Abban viszont már megoszlottak a vélemények, hogy mi legyen a külön engedélyezett legalsó korhatár, s vajon, 14 évesen megkötött házasság szolgálhatja-e a gyermek érdekét. A legnagyobb vita a házasság felbontását engedélyező új rendelkezések körül alakult ki — mondta a miniszterhelyettes. — Szándékaink szerint a közös megegyezéssel történő bontás feltételeit szigorítanánk úgy, hogy a közös mege'yezéshez megkívánnánk a huzamosabb különélést, illetve, hogy a vagyonközösség kérdésében is megállapodjanak a felek. Ez utóbbit a társadalmi vitákon is helyeselték, mondván, hogy ezzel megakadályozható a bontás utáni kapcsolat ugyanakkor formálisnak, nehezen bizonyíthatónak, illetve könnyen produkálhatónak tartották. Be kell látnunk, ez nem szolgálná a házasok közötti kapcsolat későbbi rendeződését sem, tehát az anyagunkban sem megfelelő a fogalmazás. Végül is családjogi elveink ellen való törvény lenne, ha a szigorítás azt eredményezné, hogy a véglegesen feldúlt házasságot nem bontanánk fel. Azt szeretnénk elérni, hogy a bíróság meg tudjon arról győződni, hogy az elhatározás végleges. Hiszen adatok bizonyítják, hogy a bontási kérelmek elmérgesedése. A különélést egyharmadát visszavonják. Érdemivé kívánjuk tenni a bíróság bontás előtti beavatkozását — ezért indulna egy peren kívüli eljárással, úgynevezett meghallgatással az ügymenet, erről jegyzőkönyv sem készülne, és a védőügyvédek sem lehetnének jelen. Arra gondoltunk, ha a házasfelek ügyvédhez mennek, s leírják milyen közöttük a kapcsolat, ez már egyféle elkötelezettséget jelent a válás mellett. — Jelentős újítás a házassági vagyonjogi szerződés bevezetése. Ennek olyan esetekben lehetne jelentősége, amikor idősebb, esetleg másodszor házasulok — akiknek már van vagyonuk — rendeznék jó előre a majdani osztozkodást, illetve arra az esetre szól, ha az egyik szülő ad a fiataloknak, s ezt a vagyont biztosítani szeretné gyermekének a későbbiekre is. A házassági vagyonjogi szerződést nem kívánjuk kötelezővé tenni, ez csak lehetőség. A hozzászólók sorában dr. Tallósy Frigyes (Budapest) többek között a következőkről beszélt: — Ne a házasság felbontását nehezítsük, inkább a kötésnek adjunk biztosabb alapot. Például a harmincnapos várakozásnál hosszabb „meditációs” időszakot lehetne a házasság elé illeszteni. Azt mondja az írásos anyag — helyesen —, hogy fel kell lépni az ellen a nézet ellen, hogy a válás két ember magánügye. A bontóper a kulturáltság bizonyítéka és fokmérője. Jó volna, ha a megegyezéses válás volna az általános és nem a kivételes — ezt a tervezettel szemben mondom, ellenvéleményként. Ugyanis, ha nagyon bizonygatni kell a megegyezést, a törvényalkotó fogja színlelésre kényszeríteni a házasfeleket. A vagyoni helyzet rendezését jó volna későbbi időpontra halasztani, mivel esetleg az öröklakás érték alatti áruba bocsátására kényszeríti a bíróság a feleket, hogy a válás idejére tisztázzák a lakásügyeket. Dr. Papp ElemérZala megyei körzeti orvos javaslata a szülőtartás ágasbogas kérdésében kívánt segítséget nyújtani, vagyis, hogy legyen arra is mód, hogy az otthon maradt öregek gondozására, táppénzre lehessen venni a munkaviszonyban álló fiatalabb családtagot. Dr. Petrik Ferenc ez utóbbi észrevételt feltétlenül megfontolásra érdemesnek tekintette, majd mondandóját a következőképpen összegezte: — Amikor arról vitatkozunk, érvelünk, mire képes a jog, nevezetesen a családjog, le kell mondanunk arról az illúzióról, ha mi valamit paragrafusba ültetünk, az meg is valósul. Ahhoz, hogy kívánságaink, szándékaink szerint a család mint intézmény megerősödjön , eszmei, tudati, erkölcsi feltételeket is teremteni kell, hogy értéke legyen a családban élésnek, és ezen túlmenően szociális eszközökkel, az anyagi, materiális feltételeket is biztosítani kell a harmonikus családi együttéléshez. Fazekas Erzsébet Fotó: Bánkuti András Semmelweisre emlékeztek Semmelweis-napi ünnepséget tartottak hétfőn a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. A nagy orvostudós születésének 168. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnepi ülésen részt vett Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ülést Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár beszédben méltatta a magyar orvostudomány kimagasló alakjának életpályáját. Az ünnepi beszédet követően dr. Medve László egészségügyi miniszter kitüntetéseket adott át: Kiváló Orvos kitüntetést 39-en, Kiváló Gyógyszerész kitüntetést 8-an, Kiváló Munkáért kitüntetést pedig 30-an vettek át. (MTI) Mit kínál a megújult biztosító Az Állami Biztosító terveiről tartott sajtótájékoztatót hétfőn a Pénzintézeti Központban Deák Andrea, az intézet vezérigazgatója. Mint ismeretes, az eddigi egyetlen biztosító kettéválásával július 1-jétől két biztosítóintézet működik az országban, közülük az egyik továbbra is az Állami Biztosító, a másik pedig a Hungária Biztosító. Az AB az országban 224 irodában várja ügyfeleit, a folyamatos, zavartalan ügyfélszolgálat érdekében azonban a kezdeti időkben olyan biztosításokat is kötnek, amelyekkel a másik biztosító foglalkozik, s rendezik is az esetleges károkat. Az ügyfeleknek tehát nem okozhat gondot az átállás. A kettéválás versenyhelyzetet teremt, a verseny azonban csak a szolgáltatások színvonalának emelésére vonatkozhat, a díjakra nem. Ezek kikalkulálása ugyanis csak egységes elvek szerint történhet. Az Állami Biztosító vezetősége számos olyan rendelkezést vezetett be, amely az ügyfelek dolgát könnyíti. Ezentúl például bármelyik fióknál bejelenthetik kárukat, nemcsak ott, ahol nyilvántartják kötvényüket. Újdonság lesz az is, hogy a kárszakértők a kár felmérése után a helyszínen 5000 forintig készpénzben fizetnek a károsultnak. Ugyancsak 5000 forint lesz a felső határa azoknak a kártérítési összegeknek, amelyeket dokumentumok nélkül az ügyfél nyilatkozata alapján kifizetnek. Betöréses lopás esetén a károsultak a jövőben gyorsabban jutnak hozzá a kártérítés összegéhez: az eddigiektől eltérően nem kell megvárni a rendőrségi nyomozás végét, 5000 forintig már a feljelentéskor fizet a biztosító. Az ügyfelek adminisztrációs teendőit egyszerűsíti, hogy a különféle iratok, igazolások beszerzését a jövőben nem rájuk bízza a biztosító, hanem saját maga intézi. Többek között így tudják majd megoldani azt is, hogy a panelházakban oly gyakori csőrepedésekre 2000 forintos összeghatárig a kártérítést helyszíni szemle nélkül is kifizetik. A 70 éven felüliek számára, akik díjtalanul vehetik igénybe a helyi tömegközlekedési eszközöket, ingyenessé teszik a balesetes poggyász-biztosítást. (MTI) HAZAI KÖRKÉP - FÓRUM Domenico Rosati magyarországi tárgyalásai Hétfőn elutazott Budapestről Domenico Rosati, az Olasz Dolgozók Katolikus Szövetségének elnöke, aki az Országos Béketanács meghívására június 25—30. között tartózkodott hazánkban. Az olasz politikus tárgyalt Péter Jánossal, az Országgyűlés alelnökével, Kótai Gézával, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjével, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárral, Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével, Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával, Domenico Rosati és Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára megbeszéléseiken egyetértettek abban, hogy kölcsönösen erőfeszítéseket kell tenni a helsinki folyamat fenntartásáért, az európai biztonság és együttműködés elmélyítéséért. Elhatározták: megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a Bécsben megrendezendő III. európai biztonsági és együttműködési találkozó előtt kidolgozzanak egy magyar—olasz békemozgalmi közös dokumentumot, amelyet eljuttatnak az idén ősszel kezdődő tanácskozás résztvevőinek. Az olasz vendég hétfőn délelőtt sajtótájékoztatón találkozott magyar újságírókkal. Elmondta: magyarországi tartózkodása során tájékozódott a magyar békemozgalom helyzetéről, valamint az állam és az egyház viszonyáról, s ezt igen kedvezőnek tartja. Véleménye szerint a jó viszony elsősorban annak köszönhető, hogy mind az egyház, mind az állam kölcsönösen tiszteletben tartja egymást. Kérdésekre válaszolva a Szovjetunió moratórium javaslatáról elmondta: meggyőződése, hogy bár a leghatásosabb az atomkísérletek teljes beszüntetése, az egyoldalú moratóriumok is rendkívül hasznosak. (MTI) Első az egészségügy Vasvári tervek (Tudósítónktól.) A legfiatalabb Vas megyei város, Vasvár tanácsa tegnapi ülésén a VII. ötéves terv költségvetéséről és fejlesztési terveiről döntött. A testület úgy határozott, hogy minőségi átalakítást hajtanak végre a lakosság egészségügyi és szociális ellátásában. Ennek alapfeltételeként megépül a város új szakorvosi rendelőintézete, amely fogadja majd a városkörnyéki települések járóbetegeit is. A beruházás csaknem 20 millió forintba kerül, amelynek tetemes részét a vállalatok, intézmények fedezik. Régi hiányt pótol Vasváron az a 16 tantermes — tornacsarnokkal ellátott — testnevelés-tagozatos általános iskola, amely ugyancsak a középtávú terv része. Az oktatás korszerűsítését jelenti, hogy ebben a tervciklusban megnyitja kapuit a vasvári zeneiskola és társadalmi munkával olyan szabadidőközpontot létesítenek, ahol labdajátékokhoz, kocogáshoz, tornához, valamint korcsolyázáshoz — öltözőkkel, zuhanyozókkal ellátott — kispályák várják a mozogni, sportolni vágyókat. A vízgondokon mélyfúrású kút és vízmű építésével segítenek. Ebben az ötéves tervben 160 lakás épül Vasváron magánerőből és a kulturáltabb kereskedelmet lesz hivatva segíteni egy nagyméretű ábécé áruház, továbbá több kisebb szaküzlet, szolgáltatóegység. 1986. július 1, kedd 3 TÉVEDÉS Bizonyára sokan felkapták a fejüket a minap a televízió híradójának egy mondatára. Megszoktuk pedig, hogy ebben a minden esti hírösszefoglaló műsorban olyasmiket hallunk, amiktől felháborodunk, megrémülünk, sajnálkozunk vagy — sajnos — ritkábban — megnyugszunk, örülünk, esetleg felszabadultan nevetünk. Az a bizonyos mondat az időjárás-jelentésben hangzott el. Olyankor a tévénéző már izeg-mozog, vacsorához készülődik vagy esti programjához, rendszerint csak fél szemmel és füllel figyel arra, hogy másnap eső lesz-e vagy szikrázó napsütés, hány fokot mutatnak majd a hőmérők. De ezúttal a meteorológus mindezekhez hozzáfűzte: bocsánatot kérünk! Előző napon ugyanis — ha valaki nem látta-hallotta volna — a műhold jelzései alapján azt jósolták, hogy fülledt, meleg idő lesz, harminc fok körüli maximummal. Hozzátették ugyan a távolabbi kilátásokat is, amelyek szerint egy nappal később hideg, északi szél éri el hazánkat. Ám a műhold — mint kiderült — még nem tud tökéletes előrejelzést adni, azt például nem számíthatta ki, hogy a hideg front és az északi szél felgyorsul, s a vártnál egy nappal előbb ér a Kárpát-medencébe. Mit tehet erről a meteorológus? Ő „csak” leolvassa, összegzi a beérkező adatokat, és ennek alapján kidolgozzaa prognózist. (No meg: eltűri a tévedésekért a csipkelődéseket, amelyeknek már sok évtizedes hagyományaik vannak nálunk.) Ám azon a bizonyos napon — feltehetően — sok százezren számítottak a kánikulai hőségre, könnyen öltözve indultak el hazulról. Az érzékenyebb szervezetűek talán megfáztak, de ha ilyesmi nem is történt, sok embernek okozott kellemetlenséget a várttól — és a jelzettől — lényegesen eltérő időjárás. Helyénvaló volt tehát a bocsánatkérés, noha valószínű, hogy aki megtette, személy szerint nem is volt hibás a tévedésben. „Felelősnek” egyedül a műholdat lehetett volna tekinteni. Vagyis: a gépet, amely korunkban sokszor már annyira tökéletes, hogy emberi hibákat is elkövet. S itt növekszik meg annak a bizonyos bocsánatkérésnek a jelentősége. A XX. század utolsó évtizedeiben mind gyakoribb, hogy szellemi és irodai — közkeletű idegen szóval: manuális — munkákat gépekkel végeztetnek. Nyilvántartanak és határidőket jelentenek, teendőkre figyelmeztetnek és se szeri, se száma azoknak a műveleteknek, amelyekkel az emberek munkáját segítik. Éppen ezért fordulhat elő az is, hogy — tévednek. Van úgy, hogy a munkájukat előkészítő ember téved és a gép — kellő előzetes információ hiányában — nem igazítja helyre. Máskor egy rossz billentyűlenyomás, vagy pillanatnyi áramkiesés okozhatja a hibát. Ilyenkor — például — az ügyfél követelése tartozássá válik. S ez a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a gép működéséért felelős hivatal — vagy még inkább az adatokat rosszul betápláló ügyintéző — megfellebbezhetetlen határozatként közli: a gép követte el a hibát, s azon nem tudnak változtatni. Korántsem légből kapott a fenti eset, amelyhez hasonló — sajnos — fölös számmal történt és történik az utóbbi időben. Meg olyan is, hogy a korábban két-három nap alatt lebonyolított ügylet ugyanannyi — hgy nem több — hetet vesz igénybe. Úgy mondják: azért, mert a számolást, adategyeztetést, nyilvántartást— meg még egy sor műveletet — gép végzi. Jóllehet mindehhez a gépnek csupán másodpercekre van szüksége, vizsgálatok és ellenőrzések egybehangzó tapasztalatai szerint hasonlíthatatlanul több időbe telik a — némi hivatalos nyelvezettel szólva — gépi ügyintézés kézi előkészítése. Kevésbé hivatalosan: a rossz szervezés, meg a modernnek, mindentudónak elismert, ám a körülötte dolgozók jelentős részénél alig ismert gép misztifikálása. Bizony, megtehette volna a Meteorológiai Intézet munkatársa is, hogy a hibát egyszerűen a gépiekre, a műholdra hárítja. Mégsem így tett, s hogy a bocsánatkérés elhangzott, annak sokféle oka lehet. Például az, hogy a meteorológusok úgy érezték: felelősséggel tartoznak a munkájukat figyelemmel kísérő embereknek, a nagyközönségnek, a társadalomnak. A felelősséget pedig — gép ide, vagy oda — nekik kell vállalniuk. Amiből viszont — hiszen sokféle ember ült azon az estén is a tévé képernyője előtt — mások is leszűrhetnének némi tanulságot. Mindenekelőtt azt, hogy a hiba elismerése nem csorbítja az adott hivatal, intézmény, testület tekintélyét. Éppen ellenkezőleg: azt bizonyítja, hogy az ott dolgozók komolyan veszik munkájukat, súlyt helyeznek arra, hogy szavahihetőnek tartsák és annak megfelelően becsüljék őket. S még azt is — ami egyre több okos gépeit alkalmazó korunkban igencsak figyelemre : méltó —, hogy a legkorszerűbb gép is csak segítőeszköz lehet, de semmiképpen sem bűnbak. No, meg azt, hogy — legyen szó jelentős, vagy csekélyebb ügyről — mindig helye van az emberi, tisztességes szónak. VÁRKONYI ENDRE Ünnepség a Parlamentben (Folytatás az I. oldalról) Ezt követően a Néprajzi Múzeum aulájában rektorhelyettesi, dékáni, egyetemi docensi, főiskolai tanári megbízóleveleket adott át Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes. A művelődési miniszter főigazgatói teendők ellátásával bízta meg 1986 július 1-től Kanczler Gyulát, a Könnyűipari Műszaki Főiskolán, Kaposi Endrét, az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán, Leitner Sándort, a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán, Vágó Istvánt, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán. A művelődési miniszter meghosszabbította vezetői megbízását Cservenyák Lászlónak, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatójának, Daróczy Erzsébetnek, a Szarvasi Óvónőképző Intézet igazgatójának, Erdei Péternek, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatójának, Földy Ferencnek, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatójának, Gordosné dr. Szabó Annának, a Bérczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatójának, Kiscelli Lászlónak, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatójának, Kovács Györgynek, a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézet igazgatójának, dr. Krojcsauszki Józsefnek, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet igazgatójának, Szalay Lászlónak, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola főigazgatójának. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hétfőn a MÉM-ben agrár-felsőoktatási vezetői megbízásokat hosszabbított meg, illetve adott át. Rektorhelyettesi megbízást kapott dr. Felhő Menyhért és dr. Pfau Ernő, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, dr. Filius István, dr. Török Szilveszter és dr. Kiss Arthurné, a Kertészeti Egyetemen. Dékáni megbízást kapott dr. Kozma András, a Debrecni Agrártudományi Egyetemen, dr. Papp János és dr. Deák Tibor, a Kertészeti Egyetemen. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójává dr. Bánházi Jánost nevezték ki. Tanszékvezetői megbízást, illetve intézetvezetői kinevezést 19-en kaptak. (MTI)