Magyar Hírlap, 1986. szeptember (19. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

Magyar Hírlap Befejeződtek Faluvégi Lajos kínai tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) kiépítésére irányuló törekvéseket, hogy a kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett bővüljenek a mű­szaki fejlesztés eredményein ala­puló hosszú távú termelési koope­rációk is. A Minisztertanács elnökhelyet­tese a kínai kormány több tagjá­val és a gazdasági élet magas­­rangú képviselőjével tárgyalt Pe­­kingben. Ezt követően Kuangtung tartomány és a tartományhoz tar­tozó Sencseni különleges gazdasá­gi övezet vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Fogadta őt Csao Ce-jang miniszterelnök és Hu Csi­li, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Faluvégi Lajos és munkatársai elutaztak Pekingből. (MTI) Csikós-Nagy Béla kínai látogatása Csikós-Nagy Béla akadémikus a kínai kormány meghívására Pekingben konzultációkat folyta­tott a szocialista gazdasági rend­szer néhány kérdéséről. Csen Szie miniszterrel, az államtanács ár­bizottsága elnökével és Cseng Csung-ninggel, az állami árhiiva­­tal vezetőjével áttekintették a magyarországi reformok tapasz­talatait. Az államtanácsnál Kao Sang Csüannal, a gazdasági re­formbizottság alelnökével és munkatársaival megbeszélést folytatott az árpolitikával és a termékgazdálkodással összefüggő kérdésekről. A társadalomtudo­mányi akadémián előadást tartott a magyar gazdasági reformról. Csikós­ Nagy Bélát fogadta Tien Csi-jün, a politikai bizottság tag­ja, a minisztertanács elnökhe­lyettese. A találkozón részt vett Iván László nagykövet. (MTI) Fel Budára ! A török sereg háromnegyed kettőkor gyülekezik a Sikló felső végállomásán. Igaz, csak marok­nyién — néhány lovas szpáhi és gyalogos janicsár —, de manap­ság ez érthető, hiszen sokba ke­rül a ruhakölcsönzés meg a zsöld e századbéli megfelelője: a napi­­díj. Ez évi kiűzetésükről — 300 évvel Savóval Eugén után — a keresztény seregek élén a Buda­vári Program Iroda és a Videoart Kulturális Kisszövetkezet gon­doskodik Késő délutánra a muzulmánok felveszik a keresztséget a szerre­­gelb császári lobogó alatt a Szent­­háromság térről Indulnak végig Ús-Budaváron. Velük bajor, brandenburgi, magyar és spanyol zsoldosok. Ők valóban spanyolok, turistaként érkeztek Madridból, egy haditornaklub tagjaiként. Még fizetnek is azért, hogy ismét el­kergessék az oszmán hadat. A magyar résztvevők viszont kap­nak­ gázsit. — Jóllehet, február óta tudjuk, hogy augusztus utolsó vasárnap­ján mi űzzük ki a törököt Budá­ról, csakhogy mennyiért" — kérdi Szilvási István, a programiroda vezetője. — Támogatókban nincs hiány, csak pénzt nemigen akar­tak adni. Végül a mai napra mintegy 450 ezer forintunk ma­radt. Ha ki akarunk tenni ma­gunkért, s az alkalomhoz illően ünnepelni, legalább kétmillió fo­rintra lett volna szükség. Valószínűleg ez a nyomás oka, hogy a sokezres ostromot most csupán százan imitálják. De a siker így sem marad el. A film­gyártó kölcsönvett kosztümök jól mutatnak, hevesen kattog a mongol, a német, a szovjet turis­ták fényképezőgépe. S a Mátyás­templom előtt lófarkas ibaldadhin alatt immár üres a szultáni tró­nus. Fellélegezhetünk. A felmentő sereg elindul a kró­nikás helyek felé, ahol regölők tudósítják a népséget-katona­­ságot, hogyan is történt Budavár visszavétele. A menet a Palota előtt, Savoyai bronzszeme láttára úgy ér véget, hogy a magyar csa­pattest — nem mint régen az osztrákok: sasokat — békés­ galam­bokat ereszt az égre. A Turul a helyén marad. Ha délnek fordul­na, a Rondellán épp gyülekez­nek a közgépkor muzsikusai. Ko­rabeli nyugat-európai, török és magyar dallamok csendülnek fel, versek, legendák , közös ének­lés. A Várban tolong a nép, lehet­nek tízezren is a bámészkodók, csak mintha kevés lenne a gye­rek. Bár nekik volna ez igazi látv­­ányosság. De sokan nem jöhet­tek el, hiszen a legtöbb iskolá­ban vasárnap délelőtt vagy kora délután tartják a tanévnyitót. Pedig pénzt sem szednek a kró­­ ­­­­ nikus helyeken, hisz ez az első békés történelmi parádé a budai várban. Ennek megfelelően sze­rény is, de a programiroda kép­viselői jövőre több műsort és né­mi bevételt is szeretnének. Mű­vészeti vezetőjük így fogalmaz: — Le kell ülnünk az idegenfor­galmi szakemberekkel, a közmű­velődési intézmények vezetőivel, lehetőleg minden érdekelttel, hogy ne csak szuflával, de pénz­zel is bí­rjuk ... A tegnapi törekvés után egy héttel a Kapisztrán téri romkert­ben Budavári élőképek címmel még egyszer lesz kutyavásár Bu­dán, fellépnek mindenféle zené­szek és komédiások. Mától szom­batig csak a fiákeres kering az ódon falak között, fején kemény­kalap, ostomyelén nemzetiszínű bojt. b­i­f Törökűzés félmillióért Fotó: Szigeti Tamás A SZOFIT mérlege Az elmúlt héten zajlott Buda­pesten a Szocialista Országok Fő­városainak Xll. Ifjúsági Találko­zója. Tizenöt ország fővárosának az ifjúsági delegációja vett részt a hétfőtől péntekig tartó progra­mokon, a küldöttségek találkoz­tak a budapesti fiatalok képvise­lőivel, üzemeket, intézményeket látogattak meg és politikai esz­mecserét is folytattak, amelyen az ifjúsági szervezetek előtt álló időszerű feladatokat vitatták meg. A rendezvénysorozat utolsó napján Kiss Pétertől, a KISZ budapesti bizottságának első tit­kárától kértünk összegzést a ta­lálkozóról. — Fesztiválhangulatú — s hoz­záteszem, nagyon feszes időbeosz­tású — rendezvény volt ez, amelynek két alapvető politikai kérdés állt a középpontjában: a béke és a szocializmus. A talál­kozó résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy a társadalom építésé­nek alapvető feltétele a béke, ám ez nem önmagától létező adott­ság. Az egyik fő kérdés az volt: a fiataloknak milyen szerepvál­lalási lehetőségük van az adott országban, társadalmi rendszer­ben, hogyan akarják és hogyan tudják alakítani saját feltétel­rendszerüket.­­ Meglehetősen eltérő körül­mények között élő fiatalok talál­koztak itt, Budapesten. Feltehe­tően másféle elképzelései vannak az ön által említett szerepválla­lásról mondjuk, a managuai fia­talembernek, mint mondjuk a varsóiaknak.. . — Ez természetesen így van, és így is kell lennie. Ami azon­ban mégis lehetővé tette ezt az eszmecserét, az a gondolkodás­­mód hasonlósága, pontosabban szólva, az alapvető társadalmi, politikai kérdések hasonló meg­ítélése. Megfogalmazódott például az a gondolat, hogy a szocialista országok sorozatos békejavasla­tai az egyes belpolitikai törekvé­sekhez is alapot nyújthatnak. Ezek a törekvések persze az orr­szágok sajátosságai szerint külön­böznek egymástól, ennek megfe­lelően az ifjúsági szervezetek fel­adatai is eltérnek. Az agitációs munka, ami például Nicaraguá­ban a hadseregbe való beállásra mozgósít, nálunk másként jelent­kezik, más célokat tűz maga elé, történetesen a gazdasági haladás segítését, gyorsítását. — Az általános jellegű elvi deklaráción kívül sikerült-e konkrét, hasznosítható tapaszta­latokat is átadni egymásnak? — Természetesen erre is alkal­mat nyújtott a találkozó. Hogy a magunk példájánál maradjak: tanulságos volt számunkra egye­bek között az a beszámoló, amely­ben a moszkvaiak arról beszél­tek, miként akarnak a közeljövő­ben 50 ezer lakást ifjúsági akció­val felépíteni, majd a fiatalok között szétosztani. Ugyanígy em­líthetném a berliniek példáját: náluk 1990-ig meg kell oldani a lakáskérdést, és e feladat kap­csán beszéltek a saját érdekelt­ségi rendszerükről. Illetve arról, hogy az ottani fővárosi tanács mit vállal ebből a munkából. Pénteken este a Vígszínházban rendezett záróünnepségen a kö­vetkező találkozó házigazdája, a Lengyel Ifjúsági és Diákszövet­ség képviselője átvette a rendez­vénysorozatot jelképező földgöm­­böt. A következő találkozó Var­sóban lesz, 1988-ban. (erdélyi) [IHu­l] HAZAI KÖRKÉP - FÓRUM 1986. szeptember 1., hétfő gramm . /Vt Magyar-kubai gazdasági tárgyalások (Folytatás az 1. oljairól) A tárgyalásokon értékelték a bizottság 1988. januári ülésszaka óta végzett munkát, a magyar— kubai gazdasági és műszaki-tudo­mányos kapcsolatok, az 1986. évi árucsere-forgalom, az 1988—1989- es évekre a tervdokumentációs munkák helyzetét, egyeztették a soronlévő közös teendőket. Havannai tartózkodása során Marjai József miniszterelnök-he­lyettes megbeszéléseket folytatott Carlos Rafael Rodriguezzel, a ku­bai állam- és minisztertanács el­nökhelyettesével, José López Mo­reno miniszterelnök-helyettessel, a kubai központi tervhivatal elnö­kével, Antonio Esquivel minisz­terelnök-helyettessel és Ricardo Cabrisas Ruiz külkereskedelmi miniszterrel. A tárgyalásokon részt vett Né­meth József, hazánk havannai nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője és Euelides Vázquez Can­dela, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Marjai József szombaton este visszaindult Budapestre. Elutazá­sakor a havannai repülőtéren Jo­sé Ramon Fernandez búcsúztatta. ­ Elszaporodtak az illegális hulladéklerakóhelyek Óvjuk jobban környezetünket A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának felhívása Budapest lakosságához A főváros közterületein az utóbbi időben szaporodtak az illegális hulladéklerakások, amelyek szennyezik a környe­zetet, balesetveszélyesek, s egyes esetekben az egészségre is károsak. A szabálytalanul le­rakott hulladék rontja a város­képet és jogos ellenérzést vált ki a lakosság körében — kezdő­dik a Fővárosi Tanács Végre­hajtó Bizottságának felhívása Budapest lakosságához. A fel­hívás a továbbiakban megálla­pítja, hogy Budapesten a ház­tartási hulladék szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat gondoskodik, s ez a szolgáltatás a lakosság részére ingyenes. A Fővárosi Tanács megbízásából a vállalat évente egy alkalom­mal, kerületenként szervezett formában, a lakosságnál kelet­kező lim­lomot térítésmentesen elszállítja. Az építési törmelék­nek és más egyéb szilárd hulla­déknak a kijelölt lerakóhelyre történő szállításáról viszont az köteles gondoskodni, akinél ke­letkezik, s a lerakás a lakosság részére évente öt köbméter mennyiségig díjtalan. E lehetőségek ellenére — folytatódik a felhívás — egyes LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ Budapest közterületi rendjének, tiaru»ár ának mi«óvása érdekében a Fővárosi Kős terü­let-fenntartó Vállalat a lakosok« felmerült igényeinek kielégítésére a rendszeres kommunális szolgálta­tás­on (szemétszállítás, lomtalanítás atb.l felül az alábbi alalgáltatásokkal áll rendelkezésre. 1. 1988. Július 1-től — kizárólag lakoss­ági szolgáltatásként — vállaljuk az építési törmelék szervezeti elszállítását. A szolgáltatás magában foglalja a megrendelő által az Ingatlan elé ki­készített építési tömtelek gépkáraira való felrakását, elszállítását és el­helyezését. A szállítási távolságtól függően Budapest területén 1 köbméter építési törmelék elszállítása 20 0 és 1*0 Ft között változik. A megrendelést telefonon, a 128-4*0-es számon, vagy személyesen, a vállalat közönségszolgálati Irodájában (V., Arany János u. 12.) lehet le­adni. A közönségszolgálati Iroda ügyfélfogadási rendje: hétfőn 11.30—16.00-1g, kedden 1.0*-ie.00-ig; szerdán ».*•— M.oo-ig; csütör­tökön 1.00—15.3-ig; pénteken l.00— 10.00-ig ; szombaton 8.00— 13.00-1*. 1. Működő szolgáltatásunk a lakosság részére évente, ezt mélyenként 3 köbméterig biztosít díjtalan hulladéklerakást (lom, építési törmelék) a vállalat kezelésében levő lerakótelepekre, mely esetben a lakosnak kell gondoskodnia a szállításról. Az igény bejelenthető a közönségszolgálati Irodánknál (tel.: 125-400), ahonnan a névre szóló engedélyt lakásra kül­dik. Az igényelhető lerakóhelyek hétfőtől péntekig S.H.Sz.M-ig X„ Akna utcai (Akna utca végénél); XVII., Micsurin úti (Hákosvölgye Tsz kavicsbányája mellett) ; XX., Péteri major (XVIII., Dózsa Oy. út végénél, a tangazdasághoz vezető útnál közelíthető meg); XXII., Tétényi út lerakó (XXII., Dózsa Oy o. Török o­l végén); csernád­ lerakó (Csornád község elöli !,5 km-rel); kerepestarcsai lerakó (Kerepestarcsa, Homokdűlő út); szombati napon 0.00-14.00-i­ X„ Akna utcai lerakó; XXII., Tétényi úti lerakó; vasárnap 8.00—12.00-ig Köszönjük együttműködését! Fővárosi Közterület-fenn­tartó vállalat vállalatok és gépkocsivezetők, s a lakosság egy részének sza­bálysértései következtében az illegális hulladéklerakóhelyek minden évben újra kialakulnak. A Fővárosi Tanács, a kerületi tanácsok és más illetékes szer­vek folyamatosan intézkednek a szabálytalan hulladékleraká­sok megszüntetése végett, érzé­kelhető javulás azonban csak az állampolgári fegyelem és a tár­sadalmi összefogás erősítésével érhető el. A Fővárosi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága ezért felhívással fordul Budapest lakosságához, hogy segítsen megakadályozni a közterületek szennyezettségét. Kéri, hogy vegyék igénybe a szolgáltató vállalatok által kí­nált szállítási lehetőségeket, lépjenek fel a környezetükben tapasztalt szabálytalanságok el­követőivel szemben, tegyenek meg mindent lakókörnyezetük kulturáltságának megőrzésére. Bízunk abban — fejződik be a felhívás —, hogy a budapestiek segítsége, a hatóságok fokozott ellenőrzési tevékenysége és a főváros köztisztaságáért felelős szakvállalatok együttes munká­ja meghozza a kívánt ered­ményt. NEGYVENHÉT A­z első nagy világégés kitörését a mit sem sejtő és ál­hazafias maszlaggal megétetett néptömegek még öröm­­­­mámorosan ünnepelték. Fájdalmas és kiábrándító ta­pasztalatokkal birtokában azonban az Európában 47 esztendeje kezdődött második világháborút mér komor szorongással eltelve vette tudomásul az emberiség. A csak­nem hat évig tartó tömeges öldöklés, melyben már elmosó­dott a frontvonal és a hátország közötti különbség, Len­gyelország megtámadásával kezdődött, majd láncreakció­­szerűen szélesedett a konfliktus újabb és újabb országok­ra. Csaknem globálissá vált a háború, mert három föld­részre, Európára, Afrikára és Ázsiára terjedt ki. Hogyan juthatott el eddig a világ, holott a nagy háború „főpróbája”, a spanyol polgárháború, ahol a korszerű öl­döklő fegyverek — köztük elsősorban a légierő — beve­tése már előre jelezte, hogy minek néz elébe? A kortár­sak még emlékeznek rá: mindenki — beleértve a felelős politikusok döntő többségét is — szinte az utolsó percig bízott abban, hogy felülkerekedik a józan ész és nem kerül sor a jóvátehetetlen lépésre. Bár történelmietlen, de óha­tatlanul előtolakszik a kérdés, vajon elkerülhető volt-e a háború kitörése? Igennel vagy nemmel ma sem lehet erre válaszolni. Az viszont immár világos, hogy a „barna pes­tis”, a nácizmus terjedésének korai szakaszában nemzet­közi összefogással még gátját lehetett volna vetni. Tény, hogy a Szovjetunió a katasztrófa bekövetkezését megelőző években sorra együttműködési javaslatokat tett a nyugati hatalmaknak: kollektív fellépéssel óvják meg Csehszlovákiát a náci agressziótól és kiáltsanak átljt a vi­láguralmi álmokat melengető Hitlernek. Hiába azonban, mert a nyugati hatalmak más tétre, az antibolsevizmus lapjára játszottak. Hitler békítgetésével a Nyugat mindent elkövetett, hogy agresszióját a Szovjetunió felé terelje. E számításba azonban hiba csúszott, mert a Führer elő­ször Nyugaton, majd Európa nagyobbik felén elégítette ki hódító étvágyát. Csak két év múlva fordult szembe a Szov­jetunióval. Mint tudjuk, vesztére. A háború kitörésének napján Hitler a Reichstag hajnali ülésén így rikácsolt: „Fel­öltöttem egyenruhámat, amelyet csak a győzelem után fo­gok levetni... vagy pedig nem érem meg a véget!” Nem érte meg, persze, csakhogy ez a világnak ötvenmillió ha­lottjába, iszonyatos pusztulásba, szenvedésbe került. A fasiszta veszély nagysága és a közös érdek hozta létre az antihitlerista koalíciót, melynek vezető hatalmai a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia­­ország voltak. Együttes erejükkel, más országok és meg­szállt területek felszabadítási mozgalmai támogatásával si­került térdre kényszeríteni az európai fasizmust, majd a japán militaristákat. Nem a Szovjetunión, hanem a nyugati hatalmakon múlt, hogy a háborút követően elfelejtődött a fegyverbarátság, felbomlott a szövetség és helyébe a konfrontáció lépett. Világuralomra törő Führer híján, van-e napjainkban is szükség, miként a második világháború idején történt, a különböző társadalmi rendszerű országok összefogására? Bízvást válaszolhatunk igennel, mert ne feledjük: az atom­katasztrófa árnyékában él a világ. Ez pedig csak közösen hárítható el. A Szovjetunió készséges partner ebben, amit bizonyítanak leszerelési javaslatai és különösen az atom­fegyverek korlátozását célzó kezdeményezései. Mint a Var­sói Szerződés egyik tagállama, hazánk is maradéktalanul támogatja ezeket a világbéke ügyét szolgáló javaslatokat. Jóakaratának jeléül, a szovjet kormány ez év végéig hosszabbította meg a föld alatti atomfegyver-kísérletek au­gusztus 6-án lejárt, egyoldalúan vállalt moratóriumát. Saj­nos, az Egyesült Államok, amely eddig sem követte ezen az úton, ismét elzárkózott a kísérletek szüneteltetése elől. Az egyenlő biztonság elvének érvényesítése a Szovjetunió katonapolitikájának az alapja. Washington azonban csak erőfölénye által látja garantáltnak saját biztonságát. Ez a magatartás azonban a fegyverkezési verseny felgyorsítását, újabb és még gyilkosabb haditechnikai eszközök kifejleszté­sét eredményezheti. A második világháború egyik tanulsága, hogy a világ­égéseken kitörésük előtt kell úrrá lenni. Különösen, ha atomtűzre van kilátás, amelynek pusztítása után aligha van remény az újjáépítésre, vagy akár az emberiség túl­élésére. Ezek az ijesztő távlatok mozgósítják világszerte a béke híveit. Különösen most, hiszen az ENSZ által meg­hirdetett Nemzetközi Békeévben vagyunk. A mai napot pedig a Szakszervezeti Világszövetség — a gyászos évfor­dulóra emlékezve — Nemzetközi Békenappá nyilvánította. A Békeévvel összhangban nyílik meg október közepén Koppenhágában a Béke-világkongresszus, amely eddigi politikájához híven síkra fog szállni azért, hogy a világ államai még határozottabb és konkrétabb lépéseket tegye­nek a háborús veszély elhárítására, a békéért való együtt­működés erősítésére. Hazánkban is rendezvények sora adja tudtul közvéleményünk békeóhaját, attól a tudattól áthat­va, hogy alapvető nemzeti érdekünk fűződik a béke fenn­maradásához. A „politika önkéntes tűzoltói” sok száz mil­liós táborához tartozónak valljuk magunkat.PÁLFI VIKTOR Több ezer szép ásvány Vasárnap a Petőfi Csarnokban Opál címmel nemzetközi ásványbemu­tatót és -börzét rendeztek. Csaknem 200 hazai és külföldi résztvevő mutatta be gyűjteményének legszebb darabjait Fotó: Németh Ferenc. Müller László

Next