Magyar Hírlap, 1986. szeptember (19. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
Magyar Hírlap Befejeződtek Faluvégi Lajos kínai tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) kiépítésére irányuló törekvéseket, hogy a kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett bővüljenek a műszaki fejlesztés eredményein alapuló hosszú távú termelési kooperációk is. A Minisztertanács elnökhelyettese a kínai kormány több tagjával és a gazdasági élet magasrangú képviselőjével tárgyalt Pekingben. Ezt követően Kuangtung tartomány és a tartományhoz tartozó Sencseni különleges gazdasági övezet vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Fogadta őt Csao Ce-jang miniszterelnök és Hu Csili, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Faluvégi Lajos és munkatársai elutaztak Pekingből. (MTI) Csikós-Nagy Béla kínai látogatása Csikós-Nagy Béla akadémikus a kínai kormány meghívására Pekingben konzultációkat folytatott a szocialista gazdasági rendszer néhány kérdéséről. Csen Szie miniszterrel, az államtanács árbizottsága elnökével és Cseng Csung-ninggel, az állami árhiivatal vezetőjével áttekintették a magyarországi reformok tapasztalatait. Az államtanácsnál Kao Sang Csüannal, a gazdasági reformbizottság alelnökével és munkatársaival megbeszélést folytatott az árpolitikával és a termékgazdálkodással összefüggő kérdésekről. A társadalomtudományi akadémián előadást tartott a magyar gazdasági reformról. Csikós Nagy Bélát fogadta Tien Csi-jün, a politikai bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyettese. A találkozón részt vett Iván László nagykövet. (MTI) Fel Budára ! A török sereg háromnegyed kettőkor gyülekezik a Sikló felső végállomásán. Igaz, csak maroknyién — néhány lovas szpáhi és gyalogos janicsár —, de manapság ez érthető, hiszen sokba kerül a ruhakölcsönzés meg a zsöld e századbéli megfelelője: a napidíj. Ez évi kiűzetésükről — 300 évvel Savóval Eugén után — a keresztény seregek élén a Budavári Program Iroda és a Videoart Kulturális Kisszövetkezet gondoskodik Késő délutánra a muzulmánok felveszik a keresztséget a szerregelb császári lobogó alatt a Szentháromság térről Indulnak végig Ús-Budaváron. Velük bajor, brandenburgi, magyar és spanyol zsoldosok. Ők valóban spanyolok, turistaként érkeztek Madridból, egy haditornaklub tagjaiként. Még fizetnek is azért, hogy ismét elkergessék az oszmán hadat. A magyar résztvevők viszont kapnak gázsit. — Jóllehet, február óta tudjuk, hogy augusztus utolsó vasárnapján mi űzzük ki a törököt Budáról, csakhogy mennyiért" — kérdi Szilvási István, a programiroda vezetője. — Támogatókban nincs hiány, csak pénzt nemigen akartak adni. Végül a mai napra mintegy 450 ezer forintunk maradt. Ha ki akarunk tenni magunkért, s az alkalomhoz illően ünnepelni, legalább kétmillió forintra lett volna szükség. Valószínűleg ez a nyomás oka, hogy a sokezres ostromot most csupán százan imitálják. De a siker így sem marad el. A filmgyártó kölcsönvett kosztümök jól mutatnak, hevesen kattog a mongol, a német, a szovjet turisták fényképezőgépe. S a Mátyástemplom előtt lófarkas ibaldadhin alatt immár üres a szultáni trónus. Fellélegezhetünk. A felmentő sereg elindul a krónikás helyek felé, ahol regölők tudósítják a népséget-katonaságot, hogyan is történt Budavár visszavétele. A menet a Palota előtt, Savoyai bronzszeme láttára úgy ér véget, hogy a magyar csapattest — nem mint régen az osztrákok: sasokat — békés galambokat ereszt az égre. A Turul a helyén marad. Ha délnek fordulna, a Rondellán épp gyülekeznek a közgépkor muzsikusai. Korabeli nyugat-európai, török és magyar dallamok csendülnek fel, versek, legendák , közös éneklés. A Várban tolong a nép, lehetnek tízezren is a bámészkodók, csak mintha kevés lenne a gyerek. Bár nekik volna ez igazi látványosság. De sokan nem jöhettek el, hiszen a legtöbb iskolában vasárnap délelőtt vagy kora délután tartják a tanévnyitót. Pedig pénzt sem szednek a kró nikus helyeken, hisz ez az első békés történelmi parádé a budai várban. Ennek megfelelően szerény is, de a programiroda képviselői jövőre több műsort és némi bevételt is szeretnének. Művészeti vezetőjük így fogalmaz: — Le kell ülnünk az idegenforgalmi szakemberekkel, a közművelődési intézmények vezetőivel, lehetőleg minden érdekelttel, hogy ne csak szuflával, de pénzzel is bírjuk ... A tegnapi törekvés után egy héttel a Kapisztrán téri romkertben Budavári élőképek címmel még egyszer lesz kutyavásár Budán, fellépnek mindenféle zenészek és komédiások. Mától szombatig csak a fiákeres kering az ódon falak között, fején keménykalap, ostomyelén nemzetiszínű bojt. bif Törökűzés félmillióért Fotó: Szigeti Tamás A SZOFIT mérlege Az elmúlt héten zajlott Budapesten a Szocialista Országok Fővárosainak Xll. Ifjúsági Találkozója. Tizenöt ország fővárosának az ifjúsági delegációja vett részt a hétfőtől péntekig tartó programokon, a küldöttségek találkoztak a budapesti fiatalok képviselőivel, üzemeket, intézményeket látogattak meg és politikai eszmecserét is folytattak, amelyen az ifjúsági szervezetek előtt álló időszerű feladatokat vitatták meg. A rendezvénysorozat utolsó napján Kiss Pétertől, a KISZ budapesti bizottságának első titkárától kértünk összegzést a találkozóról. — Fesztiválhangulatú — s hozzáteszem, nagyon feszes időbeosztású — rendezvény volt ez, amelynek két alapvető politikai kérdés állt a középpontjában: a béke és a szocializmus. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a társadalom építésének alapvető feltétele a béke, ám ez nem önmagától létező adottság. Az egyik fő kérdés az volt: a fiataloknak milyen szerepvállalási lehetőségük van az adott országban, társadalmi rendszerben, hogyan akarják és hogyan tudják alakítani saját feltételrendszerüket. Meglehetősen eltérő körülmények között élő fiatalok találkoztak itt, Budapesten. Feltehetően másféle elképzelései vannak az ön által említett szerepvállalásról mondjuk, a managuai fiatalembernek, mint mondjuk a varsóiaknak.. . — Ez természetesen így van, és így is kell lennie. Ami azonban mégis lehetővé tette ezt az eszmecserét, az a gondolkodásmód hasonlósága, pontosabban szólva, az alapvető társadalmi, politikai kérdések hasonló megítélése. Megfogalmazódott például az a gondolat, hogy a szocialista országok sorozatos békejavaslatai az egyes belpolitikai törekvésekhez is alapot nyújthatnak. Ezek a törekvések persze az orrszágok sajátosságai szerint különböznek egymástól, ennek megfelelően az ifjúsági szervezetek feladatai is eltérnek. Az agitációs munka, ami például Nicaraguában a hadseregbe való beállásra mozgósít, nálunk másként jelentkezik, más célokat tűz maga elé, történetesen a gazdasági haladás segítését, gyorsítását. — Az általános jellegű elvi deklaráción kívül sikerült-e konkrét, hasznosítható tapasztalatokat is átadni egymásnak? — Természetesen erre is alkalmat nyújtott a találkozó. Hogy a magunk példájánál maradjak: tanulságos volt számunkra egyebek között az a beszámoló, amelyben a moszkvaiak arról beszéltek, miként akarnak a közeljövőben 50 ezer lakást ifjúsági akcióval felépíteni, majd a fiatalok között szétosztani. Ugyanígy említhetném a berliniek példáját: náluk 1990-ig meg kell oldani a lakáskérdést, és e feladat kapcsán beszéltek a saját érdekeltségi rendszerükről. Illetve arról, hogy az ottani fővárosi tanács mit vállal ebből a munkából. Pénteken este a Vígszínházban rendezett záróünnepségen a következő találkozó házigazdája, a Lengyel Ifjúsági és Diákszövetség képviselője átvette a rendezvénysorozatot jelképező földgömböt. A következő találkozó Varsóban lesz, 1988-ban. (erdélyi) [IHul] HAZAI KÖRKÉP - FÓRUM 1986. szeptember 1., hétfő gramm . /Vt Magyar-kubai gazdasági tárgyalások (Folytatás az 1. oljairól) A tárgyalásokon értékelték a bizottság 1988. januári ülésszaka óta végzett munkát, a magyar— kubai gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok, az 1986. évi árucsere-forgalom, az 1988—1989- es évekre a tervdokumentációs munkák helyzetét, egyeztették a soronlévő közös teendőket. Havannai tartózkodása során Marjai József miniszterelnök-helyettes megbeszéléseket folytatott Carlos Rafael Rodriguezzel, a kubai állam- és minisztertanács elnökhelyettesével, José López Moreno miniszterelnök-helyettessel, a kubai központi tervhivatal elnökével, Antonio Esquivel miniszterelnök-helyettessel és Ricardo Cabrisas Ruiz külkereskedelmi miniszterrel. A tárgyalásokon részt vett Németh József, hazánk havannai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Euelides Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Marjai József szombaton este visszaindult Budapestre. Elutazásakor a havannai repülőtéren José Ramon Fernandez búcsúztatta. Elszaporodtak az illegális hulladéklerakóhelyek Óvjuk jobban környezetünket A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának felhívása Budapest lakosságához A főváros közterületein az utóbbi időben szaporodtak az illegális hulladéklerakások, amelyek szennyezik a környezetet, balesetveszélyesek, s egyes esetekben az egészségre is károsak. A szabálytalanul lerakott hulladék rontja a városképet és jogos ellenérzést vált ki a lakosság körében — kezdődik a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának felhívása Budapest lakosságához. A felhívás a továbbiakban megállapítja, hogy Budapesten a háztartási hulladék szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat gondoskodik, s ez a szolgáltatás a lakosság részére ingyenes. A Fővárosi Tanács megbízásából a vállalat évente egy alkalommal, kerületenként szervezett formában, a lakosságnál keletkező limlomot térítésmentesen elszállítja. Az építési törmeléknek és más egyéb szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyre történő szállításáról viszont az köteles gondoskodni, akinél keletkezik, s a lerakás a lakosság részére évente öt köbméter mennyiségig díjtalan. E lehetőségek ellenére — folytatódik a felhívás — egyes LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ Budapest közterületi rendjének, tiaru»ár ának mi«óvása érdekében a Fővárosi Kős terület-fenntartó Vállalat a lakosok« felmerült igényeinek kielégítésére a rendszeres kommunális szolgáltatáson (szemétszállítás, lomtalanítás atb.l felül az alábbi alalgáltatásokkal áll rendelkezésre. 1. 1988. Július 1-től — kizárólag lakossági szolgáltatásként — vállaljuk az építési törmelék szervezeti elszállítását. A szolgáltatás magában foglalja a megrendelő által az Ingatlan elé kikészített építési tömtelek gépkáraira való felrakását, elszállítását és elhelyezését. A szállítási távolságtól függően Budapest területén 1 köbméter építési törmelék elszállítása 20 0 és 1*0 Ft között változik. A megrendelést telefonon, a 128-4*0-es számon, vagy személyesen, a vállalat közönségszolgálati Irodájában (V., Arany János u. 12.) lehet leadni. A közönségszolgálati Iroda ügyfélfogadási rendje: hétfőn 11.30—16.00-1g, kedden 1.0*-ie.00-ig; szerdán ».*•— M.oo-ig; csütörtökön 1.00—15.3-ig; pénteken l.00— 10.00-ig ; szombaton 8.00— 13.00-1*. 1. Működő szolgáltatásunk a lakosság részére évente, ezt mélyenként 3 köbméterig biztosít díjtalan hulladéklerakást (lom, építési törmelék) a vállalat kezelésében levő lerakótelepekre, mely esetben a lakosnak kell gondoskodnia a szállításról. Az igény bejelenthető a közönségszolgálati Irodánknál (tel.: 125-400), ahonnan a névre szóló engedélyt lakásra küldik. Az igényelhető lerakóhelyek hétfőtől péntekig S.H.Sz.M-ig X„ Akna utcai (Akna utca végénél); XVII., Micsurin úti (Hákosvölgye Tsz kavicsbányája mellett) ; XX., Péteri major (XVIII., Dózsa Oy. út végénél, a tangazdasághoz vezető útnál közelíthető meg); XXII., Tétényi út lerakó (XXII., Dózsa Oy o. Török ol végén); csernád lerakó (Csornád község elöli !,5 km-rel); kerepestarcsai lerakó (Kerepestarcsa, Homokdűlő út); szombati napon 0.00-14.00-i X„ Akna utcai lerakó; XXII., Tétényi úti lerakó; vasárnap 8.00—12.00-ig Köszönjük együttműködését! Fővárosi Közterület-fenntartó vállalat vállalatok és gépkocsivezetők, s a lakosság egy részének szabálysértései következtében az illegális hulladéklerakóhelyek minden évben újra kialakulnak. A Fővárosi Tanács, a kerületi tanácsok és más illetékes szervek folyamatosan intézkednek a szabálytalan hulladéklerakások megszüntetése végett, érzékelhető javulás azonban csak az állampolgári fegyelem és a társadalmi összefogás erősítésével érhető el. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága ezért felhívással fordul Budapest lakosságához, hogy segítsen megakadályozni a közterületek szennyezettségét. Kéri, hogy vegyék igénybe a szolgáltató vállalatok által kínált szállítási lehetőségeket, lépjenek fel a környezetükben tapasztalt szabálytalanságok elkövetőivel szemben, tegyenek meg mindent lakókörnyezetük kulturáltságának megőrzésére. Bízunk abban — fejződik be a felhívás —, hogy a budapestiek segítsége, a hatóságok fokozott ellenőrzési tevékenysége és a főváros köztisztaságáért felelős szakvállalatok együttes munkája meghozza a kívánt eredményt. NEGYVENHÉT Az első nagy világégés kitörését a mit sem sejtő és álhazafias maszlaggal megétetett néptömegek még örömmámorosan ünnepelték. Fájdalmas és kiábrándító tapasztalatokkal birtokában azonban az Európában 47 esztendeje kezdődött második világháborút mér komor szorongással eltelve vette tudomásul az emberiség. A csaknem hat évig tartó tömeges öldöklés, melyben már elmosódott a frontvonal és a hátország közötti különbség, Lengyelország megtámadásával kezdődött, majd láncreakciószerűen szélesedett a konfliktus újabb és újabb országokra. Csaknem globálissá vált a háború, mert három földrészre, Európára, Afrikára és Ázsiára terjedt ki. Hogyan juthatott el eddig a világ, holott a nagy háború „főpróbája”, a spanyol polgárháború, ahol a korszerű öldöklő fegyverek — köztük elsősorban a légierő — bevetése már előre jelezte, hogy minek néz elébe? A kortársak még emlékeznek rá: mindenki — beleértve a felelős politikusok döntő többségét is — szinte az utolsó percig bízott abban, hogy felülkerekedik a józan ész és nem kerül sor a jóvátehetetlen lépésre. Bár történelmietlen, de óhatatlanul előtolakszik a kérdés, vajon elkerülhető volt-e a háború kitörése? Igennel vagy nemmel ma sem lehet erre válaszolni. Az viszont immár világos, hogy a „barna pestis”, a nácizmus terjedésének korai szakaszában nemzetközi összefogással még gátját lehetett volna vetni. Tény, hogy a Szovjetunió a katasztrófa bekövetkezését megelőző években sorra együttműködési javaslatokat tett a nyugati hatalmaknak: kollektív fellépéssel óvják meg Csehszlovákiát a náci agressziótól és kiáltsanak átljt a világuralmi álmokat melengető Hitlernek. Hiába azonban, mert a nyugati hatalmak más tétre, az antibolsevizmus lapjára játszottak. Hitler békítgetésével a Nyugat mindent elkövetett, hogy agresszióját a Szovjetunió felé terelje. E számításba azonban hiba csúszott, mert a Führer először Nyugaton, majd Európa nagyobbik felén elégítette ki hódító étvágyát. Csak két év múlva fordult szembe a Szovjetunióval. Mint tudjuk, vesztére. A háború kitörésének napján Hitler a Reichstag hajnali ülésén így rikácsolt: „Felöltöttem egyenruhámat, amelyet csak a győzelem után fogok levetni... vagy pedig nem érem meg a véget!” Nem érte meg, persze, csakhogy ez a világnak ötvenmillió halottjába, iszonyatos pusztulásba, szenvedésbe került. A fasiszta veszély nagysága és a közös érdek hozta létre az antihitlerista koalíciót, melynek vezető hatalmai a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország voltak. Együttes erejükkel, más országok és megszállt területek felszabadítási mozgalmai támogatásával sikerült térdre kényszeríteni az európai fasizmust, majd a japán militaristákat. Nem a Szovjetunión, hanem a nyugati hatalmakon múlt, hogy a háborút követően elfelejtődött a fegyverbarátság, felbomlott a szövetség és helyébe a konfrontáció lépett. Világuralomra törő Führer híján, van-e napjainkban is szükség, miként a második világháború idején történt, a különböző társadalmi rendszerű országok összefogására? Bízvást válaszolhatunk igennel, mert ne feledjük: az atomkatasztrófa árnyékában él a világ. Ez pedig csak közösen hárítható el. A Szovjetunió készséges partner ebben, amit bizonyítanak leszerelési javaslatai és különösen az atomfegyverek korlátozását célzó kezdeményezései. Mint a Varsói Szerződés egyik tagállama, hazánk is maradéktalanul támogatja ezeket a világbéke ügyét szolgáló javaslatokat. Jóakaratának jeléül, a szovjet kormány ez év végéig hosszabbította meg a föld alatti atomfegyver-kísérletek augusztus 6-án lejárt, egyoldalúan vállalt moratóriumát. Sajnos, az Egyesült Államok, amely eddig sem követte ezen az úton, ismét elzárkózott a kísérletek szüneteltetése elől. Az egyenlő biztonság elvének érvényesítése a Szovjetunió katonapolitikájának az alapja. Washington azonban csak erőfölénye által látja garantáltnak saját biztonságát. Ez a magatartás azonban a fegyverkezési verseny felgyorsítását, újabb és még gyilkosabb haditechnikai eszközök kifejlesztését eredményezheti. A második világháború egyik tanulsága, hogy a világégéseken kitörésük előtt kell úrrá lenni. Különösen, ha atomtűzre van kilátás, amelynek pusztítása után aligha van remény az újjáépítésre, vagy akár az emberiség túlélésére. Ezek az ijesztő távlatok mozgósítják világszerte a béke híveit. Különösen most, hiszen az ENSZ által meghirdetett Nemzetközi Békeévben vagyunk. A mai napot pedig a Szakszervezeti Világszövetség — a gyászos évfordulóra emlékezve — Nemzetközi Békenappá nyilvánította. A Békeévvel összhangban nyílik meg október közepén Koppenhágában a Béke-világkongresszus, amely eddigi politikájához híven síkra fog szállni azért, hogy a világ államai még határozottabb és konkrétabb lépéseket tegyenek a háborús veszély elhárítására, a békéért való együttműködés erősítésére. Hazánkban is rendezvények sora adja tudtul közvéleményünk békeóhaját, attól a tudattól áthatva, hogy alapvető nemzeti érdekünk fűződik a béke fennmaradásához. A „politika önkéntes tűzoltói” sok száz milliós táborához tartozónak valljuk magunkat.PÁLFI VIKTOR Több ezer szép ásvány Vasárnap a Petőfi Csarnokban Opál címmel nemzetközi ásványbemutatót és -börzét rendeztek. Csaknem 200 hazai és külföldi résztvevő mutatta be gyűjteményének legszebb darabjait Fotó: Németh Ferenc. Müller László