Magyar Hírlap, 1988. szeptember (21. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

Túllépni az adatháborún (Interjú Lyon Jlansennel) (2. oldal) Cigányhelyzet a cigányúton (3. oldal) Hulladék­gondok Van egy naptáram, amelynek szeptemberi fotója a budapesti első szemétégető művet ábrá­zolja. A képen minden a leg­nagyobb rendben van, még a példásan felsorakozó kukás­­autók is csak úgy csillognak a kora őszi napfényben. Ám a fő­városi polgár tudja: a metropo­lis szemétje körül rengeteg min­den bűzlik. Budán mindössze egyetlen kiszolgált bánya gödre fogadja a háztartási hulladékot és a pesti oldalon sincs évtize­dekre megnyugtató helyzet. Az első, s egyben sokáig utolsó sze­métégető körül a botrányok már elcsitultak. Tudomásul vettük, hogy ismét elhibázott beruhá­zásra adták döntésüket az azóta már fel nem lelhető illetékesek. Jelenleg a mű átépítése tart, s ez további egymilliárd forinttal terheli meg az eredetileg kétmil­liárd forintba kerülő létesítmény számláját. Kérdés: mi legyen a főváros szemetével? S ez azért is aktuá­lis, mert a környezetvédők egyre szigorúbb feltételeket támaszta­nak az új lerakóhelyek létesíté­sekor. Hivatali szóval már nem lehet elrendelni a bányagödrök, lakóhelyekhez viszonylag közel lévő völgyek, árkok betemetését. A szakemberek példákkal bi­zonyítják: a megfelelő szakérte­lemmel kezelt telepek, a lezárás után, nem természetromboló, ha­nem javító szerepet töltenek be. A fővárosban is közparkok, ját­szóterek, ligetek, fás területek találhatók ott, ahol még néhány évtizede a szemétgyűjtők működ­tek. Mindezzel együtt az ellen­őrzés érthető, s a jövő megoldá­sai között nehezen képzelhető el a lakóhelyek közelében bűzölgő, éppen feltöltés alatt álló bánya­gödör. Az egyik: az emberek lakta helyektől távol lévő, jól el­különíthető szemétlerakóhelyek létesítése, illetve a fővárosi má­sodik szemétégető mű megépí­tése. Az utóbbinak még a helye sem biztos, csupán abban van az egyetértés, hogy égetően szük­ség van rá. Braun Ágoston Kulcsár Kálmán az USA-ban Washingtonban tartja ezen a héten idei világkongresszusát a nemzetközi politikatudományi tár­saság. Az ülésszakon magyar kül­döttség is részt vesz, Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügy­miniszter, a Magyar Szociológiai Társaság elnökének vezetésével. Kulcsár Kálmán két előadást is tartott a tanácskozáson; az egyi­ket a kelet-európai modernizáció­ról és politikai gondolkodásról, a másikat a jogtudomány és a szo­ciológia közötti kapcsolaokr­ól Több előadást tartottak a magyar küldöttség más tagjaitól­. A magyar igazságügy-miniszter washingtoni tartózodás* során több megbeszélést trggWpU az amerikai kormányzat, képviselői* vel. Richard Leht­­ter külügymi­niszter-hely­ettessel' az emberi jo­gok érvényesülésének kérdéseit vitatta meg'• Az igazságügy­­minisztérium t H*etőivel, továbbá az amerikai .♦ bíróságok vezető képviselőivel, neves jogi szakértők­kel a törvényalkotásról, a bíró­ságok szerepéről, készülő új al­kotmányjogi és egyéb törvénye­inkről folytatott megbeszélést. Ta­lálkozott az amerikai képviselőház Jogi Bizottságának tagjaival is, akiket ugyancsak tájékoztatott a magyar jogalkotásban végbemenő új fejleményekről.­­ (MTI) /1­1/ MmuHb­w 21. évfolyam, 209. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1988. szeptember 1., csütörtök Kiutiak és Walesa találkozója Nem lesz tabu téma a kerekasztal-tanácskozáson (MTI) Tegnap, Varsóban talál­kozóra került sor Czeslaw Kisz­­czak lengyel belügyminiszter és Lech Walesa, az egykori „Szoli­daritás” volt elnöke között. A megbeszélésen részt vett Stanislaw Ciosek, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom Országos Tanácsa Elnöksége fő­titkára, a LEMP KB PB póttag­ja és Jerzy Dabrowski, a Len­gyel Püspöki Kar titkára. Csak a sztrájkok befejeztével kezdődnek meg az érdemi ke­rekasztal-tárgyalások Czeslaw Kiszczak és Lech Walesa, vala­mint tanácsadóik között — je­lentették be egy varsói sajtóérte­kezleten tegnap. Andrzej Szelmachowski, a ka­tolikus lengyel értelmiségi klub elnöke, aki immár hetek óta a közvetítő szerepet játssza az or­szág vezetősége, az ellenzék és a katolikus egyház között, nemzet­közi sajtóértekezleten bejelentet­te: Lech Walesa Kiszczak belügy­miniszterrel folytatott előkészítő tárgyalása után azonnal Gdansk­ba utazott, ahonnan felhívást ké­szül tenni a sztrájkok abbaha­gyására az egész ország területén, bár jelezte: nem lehetetlen, hogy felhívása süket fülekre talál. Szelmachowski elmondta, hogy várhatóan újabb előkészítő tár­gyalások lesznek a felek között, és csak ezután állítják össze a végleges tárgyaló küldöttsége­ket; az azonban bizonyos: a len­gyel katolikus egyház megfigye­lőként minden megbeszélésen és a majdani kerekasztalon is részt fog venni. A katolikus klub elnöke ismer­tette a tegnapi tárgyalásról ki­adott hivatalos, szűkszavú közle­ményt kiegészítő nyilatkozatot, amelyet a lengyel püspöki kar ho­zott nyilvánosságra a másik tár­gyaló fél és Walesa hozzájárulá­sával. Ezek szerint a találkozón Lech Walesa „felvetette a jelen­legi helyzetben legfontosabb kér­dést, vagyis a szakszervezeti plu­ralizmus és ezen belül a «Szoli­daritás“ helyének problémáját. A tárgyaláson egyetértés született abban, hogy valamennyi, a szak­­szervezeti mozgalommal össze­függő kérdés a kerekasztal témái között szerepel majd. Nem lesz tabu téma, szó lesz egy átfogó együttműködésről a gazdasági, társadalmi és politikai reformok érdekében”. Szelmachowski elmondta: nem vonták ki a megvitatandó témák közül a „Szolidaritás" reaktivá­­lásának kérdését sem. A katolikus klub elnöke sze­rint a tárgyalások fő témája a „Szolidaritás" legalizálása lesz, de terítékre kerülnek olyan nagy té­makörök is, mint az egyesülési törvény előkészítése, ezen belül a politikai klubok alakulásának le­hetősége, a reformkoalíció, vagyis a legkülönfélébb társadalmi cso­portok részvétele az ország gond­jainak megoldásában. Tegnap Lengyelországban az Egyesült Néppárt (Egyesült Pa­rasztpárt), a ZSL Központi Bi­zottsága rendkívüli ülést tartott. A párt elnöke, Roman Mali­nowski, aki egyben a lengyel par­lament, a szejm elnöke is, első­sorban a kormányt tette felelőssé azért, hogy a gazdasági reform társadalmi elutasításra talált, megvalósítása kudarcot vallott, és mindenekelőtt az év eleji, elhi­bázott ár- és bérintézkedések miatt. Malinowski szerint a kor­mány csak látszattevékenységet folytatott a gazdaság korszerűsí­tése és a szerkezet átalakítása ér­dekében. Úgy vélekedett, hogy az állami vezetés számos tisztségvi­selője a problémákat elhallgatta, a döntéseket halogatta. A párt- és állami vezetők több­sége a szerdai napot a munkások között, gyár- és üzemlátogatáso­kon töltötte. Wojciech Jaruzelski több mint 7 órás véleménycserén vett részt a varsói FSO személy­­autógyárban. Lengyelországban tegnap sem változott a sztrájkhelyzet. Egy bányában, a szczecini és gdans­ki kikötőkben, a gdanski Lenin hajógyárban és a Stalowa Wola-i acélműben folyik néhány ezer ember részvételével a munkabe­szüntetés. Befejeződött a budapesti konferencia a hagyományos leszerelésről (MTI) Tegnap délután befejezte munkáját Budapesten az a kétna­pos nemzetközi kerekasztal-konfe­­rencia, amelyen a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának ve­zető szakértői vitatták meg az eu­rópai hagyományos leszerelés cél­jaival, jelenlegi helyzetével, vár­ható alakulásával összefüggő kér­dések széles körét. A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozás befejezéseként a résztvevők sajtókonferencián ta­lálkoztak a magyar és a nemzet­közi sajtó képviselőivel. Horn Gyula külügyminisztériu­­mi államtitkár bevezetőjében örö­mét fejezte ki, hogy Budapest há­zigazdája lehetett e megbeszélés­nek. Rámutatott arra, hogy e rendhagyó rendezvény szervesen illeszkedett abba a folyamatba, amely mintegy egy esztendeje kezdődött: a Varsói Szerződés és a NATO képviselői közvetlenül tárgyalnak a hagyományos fegy­verzetek, katonai erők leszerelé­sének kérdéseiről. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a résztvevők magánszemélyként vettek részt a tanácskozáson, tehát nem kormá­nyuk álláspontját fejtették ki. Mindez azonban nem kérdőjelez­heti meg a vita érdemi jellegét, hiszen nagyon is autentikus vé­lemények hangzottak el katonai vezetőktől, politikusoktól. Horn Gyula ezután részletesen szólt azokról a témákról, ame­lyekben hozzávetőleg azonos vé­lemények alakultak ki a két nap során. A legfontosabbnak azt tar­totta, hogy központi kérdéssé vált a hagyományos fegyverzetek és katonai erők leszerelésének té­mája. Létfontosságúvá vált az ér­demi előrelépés e területen — mutatott rá —, mert a kialakult helyzet rendkívül veszélyes. Az államtitkár véleménye sze­rint a katonai erők struktúrájá­ban, összetételében nagyon ko­moly súlyú aszimmetriák, egyen­lőtlenségek léteznek, s az arány­talanságok felszámolása, csökken­tése nélkül nem várható előrelé­pés a hagyományos fegyverzetek jelentős redukálása irányába. Fontosnak tartotta, hogy a vitá­ban kialakult azoknak a kérdé­seknek a köre, amelyek tisztázása létfontosságú. Ezek közé sorolta annak pontos és hiteles megálla­pítását, hogy a VSZ és a NATO milyen katonai erőkkel rendelke­zik. Ezzel összefüggésben nyoma­tékosan hangsúlyozta a katonai adatok cseréjének és hiteles ellen­őrzésének szükségességét. Az államtitkár elmondta, hogy jelentős nézetkülönbségek is fel­színre kerültek olyan kérdésekben például, mint a VSZ és a NATO egyes fegyvernemeinek. fegyveres (Folytatása a 2. oldalon) Igazgatónkat akarjuk! Így­­ Tegnap „egy délelőttös” sztrájk volt az Angyalföldi Visoram gyárban, mert a Granvisus igazgatója Baranyai László törvénytelen döntéssel, drasztikusan leváltotta leányvállalata fizetőjét. A munkások röviddel délután 7 előtt felvették a munkát, követelésükre Baranyai László visszavonta döntését. (Cikkünk a 7. oldal­»».) Fotó: Sárttöey György Kambodzsai rendezés Hanoi nyilatkozat (VNA) Vietnam a kambodzsai kérdés nemzetközi és belpolitikai vonatkozásainak egyidejű rende­zését tartja ideálisna­k, de kész a részleges rendezésre is — jelen­tette ki Nguyen Co Thach vietna­mi külügyminiszter a VNA viet­nami hírügynökségnek adott in­terjújában. (Folytatása a 2. oldalon) A középkortól a sorompókig (4. oldal) Meg­védték (5. oldal) Lottótárgynyeremény (6. oldal) Otto Lambsdorff tárgyalásai Marjai József miniszterelnök­­helyettes, kereskedelmi miniszter meghívására augusztus 28. és 31. között hazánkban tartózkodott Otto Lambsdorff, a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt gazdaság­­politikai vezetője, volt szövetsé­gi gazdasági miniszter. Az NSZK- beli politikus vendéglátójával megbeszélést folytatott a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok ala­kulásáról, a Közös Piaccal para­fált kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás összefüggéseiről, valamint a vi­lággazdaság és a nemzetközi pénzügyi élet fő tendenciáiról. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai példamutatóan fejlődnek, ugyanakkor e kapcso­latok fejlesztési lehetőségeit újabb kooperációk és vegyes vál­lalatok létrehozásában látják. Eh­hez kedvező feltételeket teremt a magyarországi reformfolyamat előrevitele, különösen a tervezett társasági törvény elfogadása. Otto Lambsdorffot fogadta Né­meth Miklós, az MSZMP KB tit­kára, Nyers Rezső, az Országgyű­lés kereskedelmi bizottságának elnöke, Pozsgay Imre állammi­niszter, a Politikai Bizottság tag­jai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A nyugatnémet vendég találkozott Veress Péter­rel, a Minisztertanács Tanácsadó Testületének titkárával, Bartha Ferenc államtitkárral, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Beck Tamással, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével és Melega Ti­bor kereskedelmi miniszterhelyet­tessel is. Hétfőn nagy érdeklő­déssel kísért előadást tartott az Eötvös Loránd Tudományegyete­men, „Magyarország, az NSZK és Európa” címmel. (MTI) (Otto Lambsdorff-fal készült interjúnk az 5. oldalon.) Sajtótájékoztató a szovjet fővárosban U­) Vélemény az aradi csúcsról Moszkvai tudósítónk telex­jelentése: A Szovjetunió elégedetten nyugtázza, hogy Románia és Magyarország vezetői tárgya­lóasztalhoz ültek Aradon és úgy véli, a Grósz—Ceausescu találkozó hozzájárul a vitás kérdések megoldásához — je­lentette ki tegnap délután a külügyminisztérium sajtó­­központjában szovjet és kül­földi újságírók előtt Genna­­gyij Geraszimov. A szóvivő emlékeztetett korábban tett nyilatkozataira: a két ország kapcsolataiban fölmerült prob­lémákat tárgyalások­ útján kell megoldani. Visszautasította azt a wa­shingtoni vádat, hogy a Szov­jetunió Afganisztánban meg­sérti a genfi megállapodást, katonai segítséget nyújtva a kabuli kormányzatnak. Kö­zölte: Kunduz városát a fel­kelők megtámadták és elfog­lalták, legyilkoltak sok hiva­talnokot, leromboltak több kórházat, középületet és ma­gukkal vittek mintegy kétszáz, líceumban tanuló leányt és más túszokat. A gyilkolásnak, rablásnak és fosztogatásnak véget vetendő az afgán kor­mány segítségért fordult Moszkvához. Mivel a körzet­ben még maradtak kivonásuk­ra váró szovjet egységek, amelyek elkeseredett harcot folytattak a Pakisztánból át­szivárgott felkelőkkel, Moszk­va teljesítette az afgánok ké­rését. Szovjet területről harci gépek szálltak föl és Kunduzt és környékét megtisztították az ellenségtől. Az akcióban afgán kor­mánycsapatok vettek részt — Geraszimov cáfolta ugyanak­kor, hogy a szovjet gépek szőnyegbombázást hajtottak volna végre. (Folytatása a 2. oldalon) Czibere Tibor mondott beszédet Tanévkezdet 88 Az idén a fővárosban, a XVI. kerületi Frankel Leó Ipari Szak­­középiskola és Szakmunkásképző Intézetben rendezték meg az or­szágos tanévnyitó ünnepséget. Iványi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, Budapest Főváros Tanácsának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Czibere Tibor művelődési miniszter mondott beszédet. A pedagógusokat, a diákokat és szüleiket köszöntve a minisz­ter elöljáróban hangsúlyozta: az oktatásban minden erőnkkel a korszerűségre kell törekednünk, miközben egyetlen múltbeli érté­künket sem pazarolhatjuk el. A korszerű iskola nem a minden áron való, öncélú formai újítá­sok, kísérletezgetések színtere, hanem a folytonos tartalmi meg­újulás társadalomra is kisugárzó műhelye. A különböző iskolafokozatok­ban folyó oktatás legfontosabb feladatairól szólva a miniszter kiemelte az általános iskola to­vábbi tanulmányokra felkészítő, alapozó szerepét. Ezen iskolatí­pusban — mondotta — különösen szükséges a nyelvi kommuniká­ciós készség fejlesztése, meg­őrizve ugyanakkor a természet­tudományos oktatás eddigi ered­ményeit is. Fontosnak tartjuk ebben az életkorban az esztétikai nevelést, az erkölcsi normák ki­alakítását, neveljen az iskola az adott szó becsületére, áldozatvál­lalásra, értelmes küzdésre, a munka megbecsülésére. A középfokú oktatás tovább­tanulásra leghatékonyabban fel­készítő iskolatípusa — folytatta Czibere Tibor — a gimnázium Bár nem ad azonnal elhelyezke­dési lehetőséget, de olyan közép­fokú műveltséget nyújt, amely minden irányban lehetővé teszi a továbblépést. Növelni kell az idegen nyelvek tanításának ha­tékonyságát, ezért tovább széle­sítjük a két tanítási nyelvű gim­náziumi osztályok körét Célunk az, hogy az egyetemre jutást mi­hamarabb hozzá lehessen kötni egy világnyelv ismeretéhez. Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás újraszabályozá­sával ebben az évben megteremt­jük a lehetőségét annak, hogy a felsőfokon tovább nem tanuló fiatalok a gimnáziumokban szer­zett ismeretekre építve, rövid idő alatt szakképzettséget szerez­zenek. A felsőoktatás fejlesztési programja elkészült, ami a fo­lyamatos tartalmi korszerűsí­tést, a rugalmas tantervi struk­túrát, a hallgatók széles körű fakultációs lehetőségeit, a köte­lező tantárgyak eddiginél szaba­dabb választását tartalmazza. E gondolatok jegyében nyitotta meg a miniszter az 1988—89-es tanévet, kívánva a feladatok megoldásában minden közremű­ködőnek — pedagógusnak, szü­lőnek és a tanulóifjúságnak — eredményes, jó munkát, szép si­kereket és sok örömet. Több új oktatási intézményben is, megindulhat a munka. Egye­bek között Győrött ezen a napon avatták fel a 140 millió forintos költséggel létrehozott 20 tanter­mes új vedéglátóipari szakisko­lát, szakmunkásképzőt és gimná­ziumot. Az új létesítményt Elek Sándor, a győri városi pártbizott­ság első titkára adta át rendel­tetésének. Jelen volt Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériu­mi államtitkár is. Fertőszentmiklóson Lakatos László, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára avatott fel egy 8 tantermes új iskolát. Debrecenben a tócoskerti új gimnáziumot adták át rendelte­tésének. Postás Sándor, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkára avatóbeszédében elmond­ta, hogy Debrecen iskolahálózata a most induló tanévben huszon­nyolc új tanteremmel bővült. (MTI) mm Becsöngetés előtt... Képünkön Mezey Gyula, a Fővárosi Tanács fő­osztályvezetője, Molnár Tibor iskolaigazgató és Czibere Tibor, műve­lődési miniszter Fotó: Grink L­as­

Next