Magyar Hírlap, 1989. május (22. évfolyam, 100-125. szám)
1989-05-02 / 100. szám
Magyar Hírlap Kérdezz-felelek a Kora délután a városligeti Petőfi Csarnokban, a majális legsűrűbb központjában vagyunk: ember, ember hátán és sötét, vagyis színpadi muzsikához illő félhomály — a nagyterem színpadán ugyanis az örökifjú Benkóék csúcsformában fújják. Hol lesz itt Népszabadság Fórum? Kiderül aztán, hogy tényleg lesz itt politika. Jön aztán Szabó László, a házigazda Népszabadság képviselője („a Kék fényes Szabó"), és már köszönti is a pódiumra lépő vendégeket: Grósz Károlyt és Jassó Mihályt, valamint az MSZMP-n belül szerveződő irányzatok képviselőit, a baloldali alternatívokat, a budapesti reformkör tagjait és így tovább, elég hosszú a sor. A főtitkár mindjárt az első kérdezett: „Mit jelentett a délelőtti beszédében, hogy az MSZMP a munkásosztály pártja?" A válasz lényege, hogy minden pártnak azonosítania kell önmagát, s az MSZMP-t a múltja a munkásosztályhoz köti, ami azonban egyet jelent azzal, hogy együtt tart a társadalom minden haladó erejével. „Azt is mondta ön délelőtt, hogy politikai vitáknak nem lehetnek többé halálos áldozatai. Általában a halálos ítélet ellen van?" Válasz: „Általában is a halálos ítélet ellen vagyok, de a politikai viták ilyen befejeződésének kiváltképpen. A politikai hibák igazi büntetése, ha a bűnösök elvesztik a tömegek bizalmát” „A Nagy Imre ügyéből vonta le ezt a következtetést?" „Abból is, és számos nemzetközi tapasztalatból" — így a válasz. A következő kérdés már Jassó Mihályhoz: mit iszól, ha vállalati Petőfi Csarnokban vezetők nyolcmilliós jutalmat vesznek fel? A fővárosi első titkár válasza: nem helyesli — „a differenciáláson belül is vannak határok!" S egy újabb kérdés hozzá: „Vitában vannak-e a párton belüli reformistákkal?" Felelet: „vita még nincs, ismerkedünk egymással!" Erre egy „reformkörös" a dobogó alatti széksorból: „Ez így még nem is lehet vita, hiszen mi most is alulról nézünk fel a vezetőinkre” Grósz Károly kapásból: „Ha akarja, mi is oda ülhetünk a széksorokba!" Nevetés a teremben. Felsorolhatatlan sokasága a témáknak. „Van-e Grósz Károly és Németh Miklós miniszterelnök között ellentét?" „Természetesen nincs!" „Mit szól a kormány és a SZOT vitájához?" Aztán bekiabálás is: „Tovább a Brezsnyevi úton!" Grósz azonnal: „No, látja, azon az úton nem akarunk járni!" És a nagymarosi vízlépcső, és az autópályadíj, a gyógyszerrendelet, s hogy mi van Kádár Jánossal... Könyv kéne ennek a kérdezz-feleseknek a visszaadására, nem újságjegyzet. A párbeszéden van a hangsúly — azt hiszem —, ami eleven, közvetlen, s valóságos tömeg a részvevője. Nagyon komoly dolgokról van szó általában, de a hangulatba belefér, hogy a főtitkár felolvassa azt a cédulát is: „Hol lehet itt ingyen sört kapni?" S válaszol: „Én is meginnám!" Derültség, hiszen majális van. Bármilyen nehéz helyzetben vagyunk is: majális...! (d. kiss) TUDÓSÍTÁSOK Május elsejét ünnepelte az ország (Folytatás az 1. oldalról) egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől — az egész politikai intézményrendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve — fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. Részben nem vette észre, részben pedig szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit — köztük a szellemi munka leértékelődését. Ezzel azt a hamis közérzetet táplálta az egész társadalomban, hogy elért eredményeink korszakos jelentőségűek, időtállóak, elegendőek ahhoz, hogy hazánk a fejlett világ országai közé emelkedhessen. A gazdasági vezetők közül nem kevesen hittek el, sőt egyesek terjesztették is magukról, hogy a nép érdekében titkolják el a valóságot, cserélik fel a termelés és az elosztás normális sorrendjét. A rend, a kiegyensúlyozottság látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség szaprodott, a nyugtalanság erősödött. Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hoszszabb távra visszatekintve is elveti a szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket fojtja el — hangoztatta a pártfőtitkár, megerősítve, hogy az MSZMP tagadja a politikai elsődlegességének azt a torz értelmezését, amely a gazdasági törvények, érdekek ellenében akar hatni, határozottan ellenzi, hogy közvetlenül, aprólékosan avatkozzék be a gazdasági folyamatokba. Ugyanakkor kiemelte: az MSZMP a szocialista értékekből minden haladót és minden előremutatót vállal. Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz, hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk, értékrendünk központjában a dolgozó, alkotó ember áll. Ebből következően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig létrehoztunk, és másképpen is, mint korábban csináltuk — mondotta a többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk — bár sokan azt szeretnék —, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amit az elmúlt négy évtizedből levonhatunk — szögezte le. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó — legyen az párttag vagy pártonkívüli — felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer lehetőségeivel viszszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mintha a nép megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént — állapította meg a főtitkár. A magyar nép jogállamot igényel, ahol a törvény mindenkinek egyenlő jogokat biztosít és kötelezettségeket támaszt mindenkivel szemben. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetését kívánja, a szocialista demokrácia kibontakoztatását sürgeti. Ez mindenkitől tetteket, cselekedeteket vár. Az MSZMP is az ehhez szükséges politikai feltételek megteremtésére törekszik, s tevékenységét a helyi teendőkre összpontosítja — szögezte le. A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized” hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar — ez programjának három kulcsszava. Az MSZMP helyes, jó politikájával képviseli a munkásérdekeket — szögezte le az előadó, emlékeztetve arra is, hogy a párt a szocializmusellenes erők támadásának kereszttüzében dolgozik. Reformtörekvéseit igyekeznek elferdíteni, őszinte szándékát kétségbe vonni, az el sem követett hibákért felelőssé tenni, sorait megosztani. Ez a magatartás — tette hozzá — végigkísérte a munkásmozgalom egész történetét. Ezért a csaknem százéves tanulság alapján a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén e helyről is kérte a magyar dolgozókat, hogy a párt tagjaiként vagy szimpatizánsokként tekintsék magukénak az MSZMP-t, támogassák politikáját, használják fel céljaik érdekében, s utasítsák el a rágalmakat. Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú partneri viszony alapján kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal. Szerepét nélkülözhetetlennek tartja a munkavállalói érdekek intézményes védelmében. Számít arra, hogy ez az érdekvédelem munkahelyi, ágazati, területi és központi szinten egyaránt a korábbinál sokkal több érdekütközéssel fog járni. Ezt nem sorscsapásként, hanem egy nehéz gazdasági helyzet, a modernizáció szükségszerű következményeként, sőt egy korszerűsödő politikai rendszer természetes velejárójaként értékelte. Mint hangsúlyozta, az MSZMP tagjait arra ösztönzi, hogy a szakszervezeti munkát közéleti, politikai tevékenységük egyik legfontosabb színterének tekintsék. Ez mindkét mozgalom számára kölcsönösen hasznos lesz. * Székesfehérvárott a borongós, hűvös idő ellenére több ezer résztvevője volt a Dózsa György téri nagygyűlésnek, amelynek Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter volt a szónoka. A komáromi megyeszékhelyen. Tatabánya lakossága nagygyűlésen ünnepelte május elsejét. Az ünnepség szónoka Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Kecskeméten a május 1-jei ünnepségek hagyományos színhelyén, a vasútkertben több ezren gyűltek össze, hogy meghallgassák Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, államminisztert. Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára a Vácott megrendezett politikai nagygyűlésen beszélt. Salgótarjánban Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt az ünnepség szónoka. Kisteleken a felvonulást követő nagygyűlésen Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára beszélt az MSZMP-nek a nemzeti újjászületésért elvégzendő feladatairól. Szolnok lakói a tiszaligeti pihenő- és üdülőparkban ünnepelték május elsejét. A nagygyűlésen Irányi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt a szónok. Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott ünnepi köszöntőt Komlón. A balassagyarmati Bottyán János honvédkollégium dísztermében megtartott gyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. A Fejér megyei Bicske város lakóinak nagygyűlésén Fejti György, az MSZMP KB titkára méltatta az ünnep jelentőségét. Horn Gyula külügyminisztérumi államtitkár volt a május elsejei ünnepi nagygyűlés szónoka Nyíregyházán. Mark Palmer amerikai nagykövet autogramot ad a Népligetben Fotó: Szigeti Tamás A szociáldemokraták és a független szakszervezetek ünnepségei A többi párttól és alternatív szervezettől is elkülönülve nagygyűléssel ünnepelte május 1-jét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a Népligetben. Rendezvényükön — melyen mintegy négyszázan vettek részt — megjelent több nyugat-európai szociáldemokrata párt képviselője is. Révész András, az MSZDP elnöke — a nagygyűlés első szónokaként — nagy nyomatékkal szólt a szociáldemokrata mozgalomban rejlő erőről, megállapítva, hogy a szociáldemokraták Európa csaknem valamennyi államában vezető szerepet töltenek be, sok helyütt pedig kormányzó pártként vesznek részt a politikai életben. Úgy vélekedett, hogy öt éven belül Magyarországon is a legerősebb párt lesz a szociáldemokratáké. A külföldi testvérpártok képviseletében először Gunnar Stewaro, a százéves múltra visszatekintő Svéd Szociáldemokrata Párt külügyi titkára szólt az egybegyűltekhez. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt nevében Heinz Fischer köszöntötte a résztvevőket. Peter Glotz, a nyugatnémet SPD parlamenti csoportjának alelnöke pártja üdvözletét tolmácsolta. A Francia Szocialista Párt nevében a negyven esztendővel ezelőtt emigrált Filipovics Tamás szólt a gyűlés résztvevőihez. A nagygyűlés utolsó szónoka, Baranyai Tibor, az MSZDP elnökségének tagja a pártvezetés elképzeléseiről elmondta: semmiféle koalíciós tárgyalásra nem hajlandók addig, amíg egy új, szabad választáson nem tisztázódnak a valódi politikai erőviszonyok. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az MSZMP választási szisztémáját elutasítva, az 1945-öshöz hasonló lajstromos, azaz listás választást követelik. A Független Szakszervezetek egész napos majálist rendeztek a Népligetben. A Jurta Színházban 11 órakor kezdődött meg a szolidaritási nagygyűlés. Tudósítónktól: Alternatív voltam — lelkesebb egy agyonázott tizenéves srác a metrón a népligeti majálisról térve haza az esős délután, jóllehet a független szervezetek ünnepének fénypontja még csak ezután következik. Jól tudták ezt az idősebbek, a Jurta Színházban tegnap megrendezett fórumra összegyűlt tömegben nem is lehetett volna — stílszerűen — még egy csukott esernyőt sem leejteni. Már kora délutántól az ellenzéki kerekasztal pártjai mutatkoztak be a szűkre szabott helyiségben, reagálva még a legkorábbi politikai eseményekre is. A Szociáldemokrata Párt képviselője például megelégedettségének adott kifejezést, hogy az MSZMP kivételezett jogokban kívánja részesíteni a többi párttal szemben, de ezt taktikázásnak tartja és nem kíván élni ezen előnyökkel. A Szabad Demokraták Szövetségétől Eörsi István fejtette ki, hogy minden ellenzéki erővel összefognak, akiknek nemcsak a mai helyzet, de a Horthy-korszak sem ideál. Solt Ottilia kifejtette, hogy nem kívánják igénybe venni a kormányszervek által most keresett bérleményeket, inkább a megüresedő KISZ-helyiségeket akarják hasznosítani. Ugyancsak nem tartanak igényt a Kútvölgyi Kórház szolgáltatásaira. A négy órakor kezdődött fórum bevezetőjeként Krysztof Sliwinski, a Szolidaritás külpolitikusa adott tájékoztatást a lengyel kerekasztal-megállapodásokról, majd a Kispesti Kerekasztal küldötte olvasta be a megalakulásukról szóló nyilatkozatot. A fórum vendége a már felsorolt szervezeteken kívül az MDF, a Fidesz, a Magyar Néppárt, a Független Kisgazdapárt, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Független Jogász Fórum és a Független Szakszervezetek Ligájának képviselői voltak. Magyar Bálint (SZDSZ) a kerekasztal- MSZMP tárgyalások idejét firtató kérdésre elmondta, hogy annak feltételei vannak, „olyan asztalhoz nem szabad odaülni, ahol nem dől el semmi”. n. v. g. Szűrös Mátyás beszéde Orosházán A bizalmi válság a parlamentben is érezhető Orosházára látogatott vasárnap Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Találkozott a Békés megyei képviselőkkel, majd a város több művelődési intézményével valóismerkedés után beszédet mondott a munka ünnepének előestéjén tartott nagygyűlésen. A megye képviselőivel a városi pártbizottság székházában folytatott eszmecserét az Országgyűlés elnöke. A találkozón Szűrös Mátyás és a képviselők elsősorban arról beszélgettek, szükséges-e előrehozni az országgyűlési választásokat. Mint Szűrös Mátyás megállapította, a mai Országgyűlés jogszerű, legitim, de összetétele kétségtelenül vitatható. Mint megállapította, az a bizalmi válság, amelyben a párt és a kormány dolgozik, nem kerülte el a parlamentet sem. Fontos azonban — mondotta —, hogy világosan lássuk: a parlamenti munkát kísérő kritika és bizalmatlanság mellett jelen vannak az új politikai szerveződések törekvései is, hogy befolyásukat az Országgyűlésben a képviselőkön keresztül érvényesíthessék. A parlament szuverén joga — mondta —, hogy döntsön arról, idő előtt feloszlatja-e magát vagy sem. Addig azonban semmiképpen sem oszlathatja fel magát, amíg át nem alakul a választási rendszer a többpártrendszer feltételeinek és követelményeinek megfelelően. Egy európai léptékű, demokratikus választójogi törvény alapján szervezhetők meg valóban szabad politikai akaratnyilvánítással a választások. (MTI) Megyei pártértekezletek Tolnában sürgetik a kongresszust A szombaton reggel kezdődött Tolna megyei pártértekezlet vasárnap hajnalban fejezte be munkáját Szekszárdon. Az MSZMP megyei bizottságába az alapszervezetektől delegált 45 tag mellé még 15 új tagot választottak, és az így teljesen megújult testület élére is új vezetők kerültek. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára Jánosi György lett, aki továbbra is a szekszárdi Tanítóképző Főiskola igazgatóhelyettese marad, így pártfunkcióját társadalmi megbízatásként látja el. A megyei pártbizottság új titkárai: Gazdag László, Herczig Ferenc és Lipovszky Gyula. A két utóbbi eddig is a pártapparátusban dolgozott, Gazdag László pedig közgazdász, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója, aki társadalmi megbízatásként vállalta a titkári munkát. A tanácskozáson a megye 15 ezer kommunistájának képviseletében 600 küldött vett részt, továbbá 46 meghívott vendég, köztük Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A pártértekezlet elutasította annak az írásos előterjesztésnek a véleményezését, amelyet a megyei pártbizottság készített „Az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatok végrehajtására elfogadott megyei program teljesítésének helyzete” címmel A párt jelenlegi helyzetét úgy ítélték meg, hogy az MSZMP még nem tudott szakítani saját mindenhatóságának mítoszával. Hangsúlyozták: meg kell szabadulni a vezetésben minden szinten az olyan demokratáktól, akikben hajlam sincs a demokratizmusra, hiszen érdemben, kulturáltan vitatkozni sem képesek. Egy felszólaló úgy fogalmazott: szánjanak le a lóról a pártvezetésben, és gyalogoljanak a tömeggel együtt, talán akkor jobban szót lehet érteni egymással, és a nép helyzete is világosabban látható lesz közelebbről. Javasolják továbbá, hogy még ebben az évben hívják össze az MSZMP XIV. kongresszusát, és a jövőben ne ötévenként legyen kongresszus, hanem szükség szerint, 2—3 évenként. (MTI) Apparátusi győzelem Békésben Háromfordulós elsőtitkár-választás után, vasárnap hajnalban ért véget a békés megyei MSZMP-pártértekezlet. Április 29-én szombaton reggel kezdték, a 32 ezer 416 megyei párttag közül 423 küldött fért a terembe. Az értekezletre az alternatívok képviselőit nem hívták meg. Az érdeklődök a karzatról figyelhették az eseményeket. Oda zöld út vezetett. Békésben ez a pártértekezlet még nem változtatott azon, hogy az MSZMP-tagsággal szemben továbbra is az apparátusé a hatalom, aminek egyik pillére a politikai és gazdasági vezetés összefonódása. Számos küldött kifogásolta, hogy a két hivatalos elsőtitkár-jelöltnek, az szmt titkárának, Fodorné Birgés Katalinnak és az eddigi első titkárnak, Szabó Miklósnak nincs, programja. Puszta retorikájukra a karzat is a megfelelő módon regált. E programtalanságnak is következménye, hogy szombaton Békéscsabán spontán jelölték megyei első titkárnak dr. Forrai Józsefet, a megyei pártbizottság munkatársát, de ő a jelölést nem fogadta el. A Demisz képviseletében vett részt az értekezleten Hideg András, akit ugyancsak spontán megyei titkárnak jelöltek, ő is elutasította a spontaneitást. Este tíz óra után jelentették be, hogy a szavazáson mindkét jelölt, Szabó Miklós és Fodorné Birgés Katalin kiesett, vagyis egyiküknek sem jött össze a szükséges többség. Még egyszer kell szavazni rájuk. Éjfél előtt ért véget a szavazás második menete. A két jelölt újra kieséses döntetlent ért el. Illetve a szavazatszedő bizottság elnöke azt jelentette, ha a leadott szavazatok számát tekintik, akkor megint nem kapta meg a szükséges többséget se Szabó, se Fodorné. Ha azonban kizárólag az érvényes szavazatokat számolják, akkor megvan az új első titkár, a régi, Szabó Miklós személyében. Az utólag bejelentett szabály ellen Hideg András tiltakozott. Ezután Szabó Miklós is kérte a szavazás harmadszori megismétlését. A Szabóra adott igenek száma ekkor jelentősen megnőtt, nyilván azért, hogy a fáradt küldöttek mehessenek már haza, hisz ezután még a titkárok megválasztása is következett. Békés megye MSZMP-tagjai és kommunistái az előrehozott pártkongresszus mellett foglaltak állást. Talán a kongresszus idején majd változik a megye vezetőinek személyi összetétele. delei) Pártértekezlet Sopronban Új első titkárt választottak A szokásosnál igencsak hoszszabb volt, vasárnap hajnalban zárult a szombaton reggel nyolckor kezdődött soproni pártértekezlet, amelyen Sopron és környékének kommunistái megválasztották az új városi első titkárt. Mint ismeretes, elődje nem kívánta magát jelöltetni a választáson. A sokáig elhúzódó tanácskozás végére a küldöttek többsége fásulná, közönyössé vált, így sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Az újdonsült első titkárral, dr. Fülöp Józseffel beszélgettünk a tanácskozás után. — A három jelölt közül meszsze a legtöbb szavazatot kapta. Vajon miért? — Valószínűleg azért, mert reformokat akaró kommunista vagyok. Ezt sokan tudják rólam. Különösen a tanítványaim, hiszen eddig az MSZMP Győr-Sopron megyei oktatási igazgatóságán, mint tanszékvezető dolgoztam. — Milyen javaslatai voltak, amiket elfogadtak? — Nem tartottam jónak azt, hogy eddig öt évre választották az első titkárt. Ez igen hoszszú idő. Mostantól minden esztendőben lesz pártkonferencia Sopronban, így, ha akarja a tagság, évente választhat új első titkárt. — Többen meglepődtek azon, hogy a három jelölt közül egyedül ön volt az, aki nem egyezett bele, hogy a szavazás előtt néhány nappal a megyei napilap nyilvánosságra hozza a fényképét és azt az írást, amely a rövid életrajzát, politikai nézeteit és elképzeléseit tartalmazza. Miért? — Ez hátrányt jelentett volna azok számára, akik esetleg a pártértekezleten kerülnek fel a jelölőlistára. Ezért nem tartottam demokratikus dolognak. A negyvenöt éves politikus — akit az elmúlt év őszétől több alapszervezeti párttitkár is megkeresett azzal, nincs-e kedve jelöltetni magát — a második fordulóban szerezte meg az abszolút többséget, de már az első szavazás után sejteni lehetett, hogy ő lesz a győztes. A volt első titkár — noha jelöltette magát a pártbizottsági tagságra —, sem a városi, sem a megyei pártbizottság tagja nem lett. Soproni Horváth Lajos . 1989. május 2., kedd3 Zászlófelvonás, zenés őrségváltás Május 1-jén, a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepén hétfőn reggel katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Ugyancsak katonai tisztelgéssel vonták fel a Magyar Népköztársaság állami zászlaját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol délben zenés őrségváltást tartott a Magyar Néphadsereg díszegysége (MTI)