Magyar Hírlap, 1989. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1989-06-01 / 126. szám

Magyar Hírlap A karzat hangja: Jussot vissza nem adunk? Az ülésszak második napja is a tulajdoni viták jegyében telt el. A földtörvény és a szö­vetkezeti törvény módosításá­ban sokan egy új földosztás esélyeit látták. Csak éppen a perspektívával nem értettek egyet, azzal, hogy ki lesz az egykori kulákföldek, a közsé­gek határában fekvő legelők, földek új birtokosa —, s szin­tén régi kifejezés jött elő —, a közbirtokossági földek tulaj­donjogát sem tartották rende­zettnek — legalábbis az elő­terjesztés szerint. Megkérdez­tük a Parlamentben tartózko­dó szakértőt: új földosztásról volna szó? Dr. Mándi Endre, a MÉM főosztályvezető-helyet­tese szerint kizárólag az átala­kulási törvény miatt kell vál­toztatni az említett jogszabá­lyokat. Ezután tovább faggat­tuk: — Mégis sokan azt állítják, hogy az állami gazdaságok lob­­byja akarta magának megsze­rezni az egykori közösségi, il­letve a kulákföldeket.­­ Nem hiszem, hogy ez a lobby játszott volna szerepet a MÉM javaslatában, hiszen az állami gazdaságok eddig is kezelői voltak ezeknek a föl­deknek. Mi ki akartuk iktatni ezt a formát, s a helyébe ál­lítani a tulajdonosi jogokat, végül azonban visszavontuk ezt a javaslatot. Jövőre készül el az új földtörvény, akkor ez lesz a vita fő témája.­­ A termelőszövetkezetek közös tulajdonban lévő föld­jeinek újraf­elosztásával is nagyon sokan elégedetlenek. Elhangzott olyan javaslat, hogy több évtizedre menően vissza kellene állítani az ere­deti tulajdonosok jogát a földre, akiktől annak idején megváltották a kisebb-nagyobb területeket.­­ Visszamenőleges hatály­­lyal nem tudjuk visszaállíta­ni az egykori földtulajdoni vi­szonyokat. Ezek a földek egyébként is a téeszföldön be­lül tulajdoni részarányként szerepelnek, és ezeket valami­kor megváltották. — Tegyük hozzá: meglehe­tősen alacsony összegért! — Ezen nincs is vita. De az is tény, hogy a földekbe azóta jelentős összegeket ruháztak be, az értékét tehát így növel­ték. Sajnos, léteznek olyan el­rontott dolgok, amelyeket nem lehet immár helyrehozni. A mi álláspontunk szerint egyéb­ként a közgyűlésnek kell döntenie arról, hogy ha valaki kilép, akkor megvált­sák-e a földjét a forgalmi ér­ték alapján, vagy fönntart­hatja-e a tulajdonjogot pél­dául az örökös, amiért földjá­radékot kap. Elképzelhető az is, hogy a kilépőnek kiadják a földjét, persze, nem azt, amit bevitt egykor, mert az esetleg egy nagy tábla közepén fek­szik, hanem ugyanolyan érté­kű másikat kap. Véleményünk szerint ezekkel a változtatá­sokkal, illetve az ingatlanszer­zési korlátozás feloldásával végre megteremtődik a lehető­sége annak, hogy középméretű magángazdaságok jöjjenek létre, és a működésképtelen termelőszövetkezetek laza gaz­daszövetségekké alakuljanak. Mert hiába lesznek magángaz­daságok, ha az ipari háttér al­kalmatlan ezek kiszolgálására. Mondok néhány egyszerű pél­dát: ma a műtrágyákat olyan óriási mennyiségben csoma­golják, amit egy magángazda nem tud megvásárolni, mert nincs ekkora mennyiségre szüksége. Vagy: hogyan védi meg az érdekeit egy kis- vagy középgazda egy gabonatröszt­­jellegű vállalattal szemben? Ezek a változtatások megte­remtik a lehetőségét annak, hogy a magántulajdon alap­ján szerveződött különböző szintű szövetkezetek, szövet­ségek, közösségek gazdálkod­janak a földön. — Ahogy ezt Liska Tibor néhány évtizede megfogalmaz­ta, s amiért sokan akkoriban fő ellenségnek kiáltották ki. — Valóban, az alapelvek valahol egybeesnek. — lakatos — A legtöbben megegyezés született, sok esetben kompromisszumos megoldással. E javaslatok egyebek között érintik a földmegváltás kérdését, a kezelői jog gyakorlá­sát, a szövetkezetek megszünteté­sekor kialakuló tulajdonjogi hely­zetet, továbbá a külföldiek ter­mőföld-vásárlási lehetőségeit. A­ téesztörvény módosításának vitájában elsőként SÜDI BERTA­LAN (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP- bizottságának titkára szólalt fel. A képviselő kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményé­nek, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fó­rumokon azt hangoztatják, hogy a parasztság közös gazdaságok­ba tömörítése elsietett, hibás lé­pés volt. E megítélésekkel szem­behelyezkedve Südi Bertalan a szövetkezeti mozgalom nemzet­közileg is elismert sikereire em­lékeztetett, s rámutatott: a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy ki­szipolyozta a termelőszövetkeze­teket, tönkretette, az egyenrangú­ság címkéjével államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisztált — tette hozzá. A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem ma­ga a központi agrár- és szövetke­zetpolitika került válságba. A farmergazdaságok után áhítozók figyelmét felhívta arra, hogy az utóbbi években alkalmazott — büntetéssel felérő — pénzügyi szabályozás terheitől a farmer­gazdaságok már korábban tönk­­rementek volna, ha tényleges tá­­■nógatás nélkül nekik is három­szoros áron kellett volna megvá­sárolniuk a mezőgazdaságban használt termelőeszközöket, ipa­ri anyagokat. Kifogásolta azt is, hogy a termelési feltételek eltor­zításával, aránytalanul magas el­vonásokkal kényszerítették térd­re a fennmaradásukért küzdő, tartalékainak mind nagyobb há­nyadát felélni kényszerülő, a bő­vített újratermelésre képtelen kö­zös gazdaságok többségét. Sajnálatos — mondta —, hogy a mezőgazdaság csak a kormány­zat számára bizonyult sikerága­zatnak. Szerinte mindenkivel fel kellene ismertetni, hogy a mező­gazdasági termelők számára alig­ha szükséges új termelési model­leket kitalálni. Ezt azokra kell bízni, akiknek sorsáról, életéről van szó. Végezetül figyelmezte­tett: a mezőgazdasági szövetke­zetek mértéktelen adóztatása és az agrárprés alkalmazásával tör­ténő szétzilálása előbb vagy utóbb élelmiszergondokhoz vezet­het. Ennek következményeként pedig a falu megszokott csöndje könnyen megváltozhat. CZALTIG ZOLTÁN (Fejér (. II. vk.), a lajoskomáromi Győze­lem Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet ágazatvezetője elmon­dotta, hogy a nyolcvanas években a mezőgazdaság is egyre inkább válságos helyzetbe került. Lénye­gesen csökkent a dolgozók érde­keltsége, a tagok egyre inkább bérmunkássá váltak. Ez kedvezőt­lenül hatott a gazdálkodásra, a minőség javítására. Érdekellen­tét alakult ki a vezetők és veze­tettek között. Éppen ezért fontos lépés a szövetkezeti vagyon rész­ben vagy teljes egészében oszt­hatóvá tétele. Ez kedvező a tu­lajdonosi érdekeltség növelése szempontjából. Ám kételkedett abban, hogy a tagok tulajdonába került értékpapírok után fizeten­dő osztalék jelentős ösztönző ha­tást fog majd kifejteni. A szö­vetkezetek többségének jövedel­mezősége a jelenlegi körülmények között igen alacsony, így a leg­több helyen csupán minimális osztalék kifizetésére nyílik majd lehetőség. Véleménye szerint az érdekeltséget a szövetkezetekben megszervezett belső vállalkozások bővítésével lehet növelni. Az ilyen vállalkozások hozzájárul­hatnak a szövetkezetek termelé­sének felélénküléséhez, versen­gésük eredményeként javulhat a termékek minősége. Kedvező a lehetőség a vállalkozásokban ke­letkezett tőke­termelésbe történő visszaforgatására is. Ezt pedig minden eszközzel támogatni kell. Ugyanakkor hangsúlyozta: to­vábbra is a nagyüzemnek kell biztosítani az alapvető termelési feltételeket. Hiba lenne azt hin­ni, hogy a farmergazdálkodás a jövő útja. A magángazdálkodás gyors és széles körű elterjedésé­hez hiányoznak az eszközök és a feltételek egyaránt. Ezért a tulaj­donviszonyok reformját csak fo­kozatosan lehet megvalósítani. NÉMETH KÁLMÁN (Győr- Sopron m. 12. vk.), a kapuvári Lenin Mgtsz elnöke arról szólt, hogy az 1250 szövetkezet csak­nem egymilliós tagsága különö­sen érdekelt a törvényi szintű sza­bályozás továbbfejlesztésében, a mostanra kialakult helyzet meg­változtatásában. Utalt arra, hogy 1988-ra az évtized legrosszabb pénzügyi helyzete alakult ki a termelőszövetkezeteknél, s ez rá­nyomja bélyegét idei gazdálkodá­sukra is. Elviselhetetlen a kamat­­költség növekedése, drasztikusan csökkennek a beruházások, erő­sen romlik a likviditás, ami fo­kozza az egyensúlyi gondokat. Je­lentősen csökkent a jövedelmező­ség, s így az üzemek még a szin­­tentartást sem képesek biztosíta­ni, szándékuk ellenére vagyonuk felélésére kényszerülnek. Elfogadhatatlan ez a helyzet annál is inkább, mivel az élelmi­Szabó Tamás (Veszprém), Magyar Demokrata Fórum, 14.00: — Az MDF szerint előzetes tulajdoni koncepció nélkül nem lett volna szabad megtárgyal­ni sem a keddi, sem a szerdai napirendet, azaz az átalakulási törvényt, illetve a szövetkezeti és a földtörvény módosítását. Tulajdonosi koncepció kialakí­tásához viszont komoly és előze­tes vitára lett volna szükség­­ a nyilvánosság előtt. Szerintem ezért most le kellett volna ven­ni a napirendről e kérdéseket. Amúgy sem érdemes a szövet­kezeti ügyeket törvényileg sza­bályozni. Előbb a tulajdonlás kérdését kellene rendezni, ami az MDF szerint azt jelentené, hogy nevesíteni kellene a me­zőgazdasági szövetkezetek tulaj­donát úgy, ahogy vannak. Ez­zel megteremteni a lehetőségét annak, hogy a nevesített tulaj­donrészt, mint reálvagyont is birtokolhassa a szövetkezeti tag vagy alkalmazott. Nem arról van tehát szó, hogy a szövetke­zeti tulajdont szét kellene osz­tani! De arról igen, hogy ha valaki ki akarna válni, akkor legyen módja a ráeső reálva­gyonrészt is kivinni — szabad döntése alapján. Erre az MDF- nek konkrét technikai javasla­ta is van. De először a koncep­cionális kérdéseket kellene ren­dezni. Farkas József (Gödöllő), Ma­gyar Néppárt, 16.00: Senkinek sem lehet közöm­bös, mi lesz a magyar téeszek­­kel? Mi a földdel, az erdő­vel, a vaddal? Különöskép­pen fontos hallatnia hangját az e téren „profilgazda” al­ternatívoknak. Kérésünkre a parlament szerdai napi­rendje kapcsán a Néppárt és — Köszönöm, hogy újra szót kaptam. Südi Bertalan drámai, de teljesen igaz szavaival egyet­értek. A mai állapotoknál to­vább kell lépni! A Magyar Nép­párt azt várta volna, hogy a kományzat csökkentse a me­zőgazdaságot sújtó elvonásokat; vonja vissza az exportlehetősé­geket korlátozó bürokratikus rendszabályait; egyszerűsítse a kereskedelmi kapcsolatok lán­colatát úgy bel-, mint külföldön. A termelő és a feldolgozó üze­mek összekapcsolódását segítő törvényjavaslatot kellett volna a kormányzatnak a­­ Ház elé hoznia. A földtörvényhez ha­sonlóan liberális szövetkezeti törvénytervezetet vártunk vol­na ... A mostani törvényjavas­latokban és a végül is megsza­vazott törvényekben a liberális vonások keverednek a sztálinis-az MDF meg is szólalt, míg a kisgazdák hallgatásba bur­kolóztak. A szociáldemokra­ta nyilatkozó viszont manap­ság példátlan dologra ra­gadtatta magát: bevallotta, hogy van amihez pártja nem ért... t a kolhozfelfogás tradícióival. A mostani törvénykezés még min­dig a szövetkezeti tagoktól félti leginkább a közös vagyont! Hi­szen a tagok javaikat csak jog­utód nélküli megszűnés esetén vihetik ki, míg a kívülállók a bevitt földeket megvásárolhat­ják. A földtörvény módosított változatából továbbra is hiá­nyoznak a fékek. A Magyar Néppárt a korlátozott földfor­galom híve! Elővásárlási jogot szorgalmaz ezen belül is az ere­deti tulajdonosoknak, illetve az érintett település lakóinak. Vissza kellene a községek és a városok kisajátított földjavait is adni!S biztosabb garanciák­ra lett volna szükség a kör­nyezetvédelem és a termőföld rendeltetésszerű használata ér­dekében is­Révész T. Mihály, Szociálde­mokrata Párt, 16.30: — Az SZDP tanácsadó testü­lete most dolgozik a párt át­fogó programján. Ma őszintén meg kell mondani, hogy az új­jászülető SZDP-nek még nincs kiforrott agrárkoncepciója! Ezt az adósságot annál is inkább érezzük, mert a II. világháború előtt és még utána is, az SZDP- nek nagyon megalapozott, tu­dományos igényű agrárkoncep­ciója volt. Ezek után bizarrnak tűnhet, ha van kifogásunk a kormányzó párt, az MSZMP szövetkezeti és tulajdonosi kon­cepciójával szemben. A szociál­demokraták kifogásai főleg módszertaniak: a mai intézke­dések hevenyészettek és toldoz­­gatás-foldoztatás jellegűek. Az SZDP készülő agrárprogramja azonban figyelemmel lesz a tu­lajdonosi magatartásforma fon­tosságára és annak erősítésére. Júliusban várható a szociálde­mokrata agrárkoncepció széles körű megvitatása. ♦ Megkíséreltük szóra bírni a Kisgazdapárt valamelyik veze­tőjét is. Lévén az agrárügyek hagyományosan e párt szív­ügyei. Legnagyobb sajnálatunk­ra olvasóinknak nem áll mód­jukban e véleményt ismerni. Állítólag június 3-án lesz e párt következő tisztségalató fóruma. Személyes, névvel kiadott vé­lemény majd csak azután lesz hallható... — lovas — Alternatív sarok Agrárvélemények és hallgatások ORSZÁGGYŰLÉS szer-gazdaság ma 15 millió ember élelmiszerét termeli meg, ugyan­akkor az ott szerzett jövedelmek nagysága jócskán elmarad a mun­kásokétól, alkalmazottakétól, a munkaidő pedig jóval meghalad­ja a társadalmi átlagot. Az eddigi szabályozás gátolta a személyi érdekeltség kialakítá­sát, a szövetkezeti belső mozgás létrehozását. Ezért is vált mind formálisabbá a termelőszövetke­zeti tagság tulajdonosi kötődése. Üdvözölhető tehát a törvénymó­dosító javaslat azon kitétele, amely szerint a tsz vagyonából szövetkezeti vagyonrészt juttat­hat tagjai részére. Ez egyetértés­re talált a szövetkezeti közössé­gekben is — mondotta a képvise­lő —, ám felmerül a kérdés: sok szövetkezetnél kevés felosztható jövedelem marad, miből fizesse­nek hat osztalékot? Erre a kér­désre a pénzügyi szervektől, a kormánytól vár választ a terme­lőszövetkezetek tagsága. VARGA JÁNOS (Tolna m., 6. vk.), az iregszemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke hangsúlyozta: a tár­sadalom jelenlegi állapotát nem tartja ideálisnak hosszú távú tör­vények megalkotásához. A gyors változások ugyanis megkérdőjele­zik a törvények időtállóságát. Ugyanakkor szükséges az elavult törvények módosítása. A képvise­lő kiemelte: olyan szövetkezeti törvényre van szükség, amely lehetővé teszi mindenki számára a szabad belépést, de a kilépést is, minden hátrányos következ­mény nélkül. A továbbiakban arról szólt: a földtulajdon körül kibontakozott heves vita is igazolta, hogy ebben a kérdésben óriásia­k a vélemény­­különbségek. Azt a véleményt hangoztatta, hogy olyan földtör­vényre van szükség, amely enge­di a sokszínűséget, lehetőséget ad a szabad választásra. Rámuta­tott: a mostani törvénymódosítás nem a termelőszövetkezetek fel­osztását célozza, hanem a tulaj­donviszonyok rendezését szolgál­ja. MIKLÓS ZOLTÁN (Nógrád m., 3. vk), a litkei Ipoly Termelő­szövetkezet elnöke is szükséges­nek ítélte a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló tör­vény módosítását, ugyanakkor hangsúlyozta: a közös gazdaságok jövője szempontjából a végleges megoldást csak az egységes szö­­­vetkezeti törvény adhat. Egyetér­tett azzal a módosítással, hogy ezentúl a közgyűlés vagy küldött­­gyűlés döntse el, melyek azok a vezetői munkakörök, amelyek összeférhetetlenek. KISS ISTVÁN (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Mgtsz elnöke fontosnak tartotta, hogy a törvénytervezetek tényle­gesen igazodnak a mindennapi gyakorlathoz, ily módon megte­remthetik a termelőszövetkezeti tagok vagyoni érdekeltségét. Ugyanakkor mérlegelni kell: va­lóban szükséges-e korlátozni a felosztható szövetkezeti vagyon mértékét. A képviselő javasolta, hogy a vagyonrész utáni osztalé­kot ne terhelje adó, illetve járu­lék, hiszen annak kifizetésére már eleve adózott összegből ke­rül sor. Kiegészítő javaslatokat tett a szövetkezetek tartozásait érintően, s ezzel kapcsolatban utalt­ a mezőgazdaság pénzügyi politikájára, a szövetkezetek amúgy is meglehetősen rossz anyagi helyzetére. TORNAI ENDRE (Veszprém m., 11. vk.), a devecseri Virágzó Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet nyugalmazott elnökének véle­ménye szerint sem szabad olyan törvényt hozni, amely a szövet­kezeti tulajdon szabad mozgáste­rét akadályozza. A tulajdonnal kapcsolatos döntéseket a szövet­kezetek közgyűlésére kell bízni. A szövetkezeti tagság többsége — a képviselő szerint — továbbra is a közös gazdaságban fogja megtalálni megélhetését. Elen­gedhetetlen azonban, hogy a szö­vetkezeti érdekképviseleti mun­ka erőteljesen fejlődjön. Ezzel kapcsolatban nem a szervezeti forma a lényeges, hanem az, hogy a képviselet mennyire hatékony, az ott dolgozók alkalmasak-e fel­adatuk ellátására. ZAHORECZ JÓZSEF (Békés m., 10. vk.), a gádoros! November 7. Mgtsz elnöke szükségesnek tartotta új agrárpolitika kidolgo­zását, a gazdasági szabályozó­­rendszerhez igazítását. Szólt ar­ról, hogy a jelenlegi módosítási javaslatot csak átmeneti megol­dásként lehet elfogadni. A végle­ges, az alapvető változásokat, a szövetkezeti tulajdon mozgásteré­nek szabadabbá tételét egy pj koncepciójú szövetkezeti törvény jelentheti. Ez azonban a tulajdo­ni rendszer egészének reformját igényli, feltételezi, amelyre az új alkotmány megalkotásával kerül­het sor. A képviselő indokoltnak tartotta annak rögzítését, hogy a gazdasági társasággá való átala­kulás lehetősége mellett a szövet­kezetek az alapszabályaikban a szövetkezeti jellegű, de jogsza­bályban nem előírt együttműkö­dési formákat is meghatározhas­sanak. Szerinte az új szövetkeze­ti törvénynek alapvetően keret­­jellegűnek kell lennie. Rámuta­tott: a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek tulajdon­­szerzését a törvényben korlátoz­ni kell, a maximális földterület megjelölésével. TÓTH LÁSZLÓ (Csongrád m., 12. vk.), a szegvári Puskin Mgtsz elnökhelyettese úgy vélekedett: mai formájában mindhárom tör­vény átmeneti. Azaz alapvetően arra szolgálnak, hogy ne gátolják meg a társasági törvény működé­sét, s folyamatosan befogadják mindazokat a módosításokat, amelyek a mai tulajdonviszonyok alapján a nagyobb mozgástér, a cselekvési szabadság irányába mutatnak. Ezeket a módosításo­kat Csongrádban pozitívan fo­gadták. Ugyanakkor a törvény­­előkészítési vitákban a múlt gya­korlatának kritikájaként sokan adtak hangot azon véleményük­nek, hogy a jövőben se agrárté­zisek, se törvénytervezetek ne születhessenek nélkülük és róluk. Ne fordulhasson elő, hogy a ter­melőkre csak a végrehajtó szerep háruljon. Ezután következtek a földtör­vény módosításával kapcsolatos hozzászólások; elsőként KISS ISTVÁN (Bács-Kiskun m. 18. vk.), a tataházi Petőfi Termelő­­szövetkezet elnöke kapott szót aki már korábban a mezőgazdasági szövetkezeti törvény kapcsán is kifejtette véleményét. Hangoz­tatta: nem a régi törvény módo­sítására van szükség, hanem mi­hamarabb új földkódexet kellene alkotni. Addig is azonban élni kell a jelenleg érvényben lévő földtörvény módosításának lehe­tőségével. A képviselő kifejtette, hogy több ponton egyetért az előter­jesztett módosító javaslatokkal. Így például azzal, hogy megszű­nik az ingatlanszerzési korláto­zás, a szerzés állampolgári jogon megillet mindenkit. Egyetértett azzal is, hogy a termőföld elide­genítése esetén a haszonbérlőt és a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. Mint mondotta, támogatja azt is, hogy a művelési ág megvá­lasztása tovább egyszerűsödik. Azzal azonban nem lehet egyet­érteni, hogy továbbra is fennma­rad a mezőgazdasági szövetkeze­tekbe a­­ tagsági jogviszony alap­ján bevitt földek megváltásának jogintézménye, ez ugyanis to­vábbi igazságtalanságokra adhat lehetőséget, ellentétben áll a jog­­államisággal. A felszólalást követően az el­nöklő Jakab Róbertné a szoká­sosnál hosszabb ebédszünetet rendelt el. Ez alatt a megyei kép­viselőcsoportok jelölőgyűléseket tartottak, hogy előkészítsék az Interparlamentáris Unió magyar csoportja ideiglenes vezetőségé­nek megválasztását. A választás­ra csütörtökön reggel kerül sor. SZABÓ ISTVÁN (országos lis­ta), a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke felszó­lalásának elején azt hangsúlyoz­ta, hogy a földtulajdon hosszú távú rendezéséhez a politikai fel­tételek még nem teremtődtek meg. A vállalati, a társasági, a szövetkezeti működésre és gazdál­kodásra megalkotott — egyéb­ként reformszellemű — döntések gyakorlati megvalósításához a je­lenlegi szabályozás több rendel­kezése elavult, többségüket a gaz­dasági és a társadalmi mozgások máris túlhaladták. Mint mondot­ta: a földtulajdon alapvető kér­déseit az új alkotmányban kell szabályozni, és erre építve szük­séges az új földtörvényt kidolgoz­ni. A jelenlegi földtörvény módo­sítása természetesen elodázhatat­lan. A TDT elnöke ezután a ter­melőszövetkezeti gazdálkodók ön­állóságát és az önrendelkezést erősítő módosításról szólt. Véle­ménye szerint fel kell oldani az elidegenítési és tulajdonszerzési korlátokat. Minden szervezet és személy — persze, ha kínálat van —, vásárolhasson ingatlant, ide­értve a mezőgazdasági rendelte­tésű földet is. Felhívta a figyelmet ugyanak­kor arra, hogy a földtulajdon ren­dezésében jelentős állomáshoz érkeztünk, ám e szerteágazó kér­déskör vitája korántsem került nyugvópontra. Az elmúlt évek hi­báinak helyrehozatala mellett maradnia kell elég figyelemnek a nehéz munkával, gyakran belső viaskodással létrehozott, alapve­tően nagyüzemekre épülő mező­gazdaság lendületének visszaszer­zésére; ezt jól segíti a mostani törvényi szabályozás. DR. TALLÓSSY FRIGYES (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkakö­zösség jogtanácsosa annak a véleményének adott hangot, meg kell vonni­a a társadalmi szer­vezetek azon jogát, hogy a ke­zelésükben levő állami tulajdo­nú ingatlanokat száz forintos névleges értéken átjátsszék má­soknak. A mezőgazdasági szövet­kezetekbe bevitt földek elvéte­lét, amit ma szemérmesen föld­megváltásnak neveznek, tévedés­nek minősítette. Mint mondta, a megváltás nem egyéb, mint a parasztok megfosztása tulajdo­nuktól. A szövetkezeti önkéntes­ség érvényesülésével kapcsolat­ban hangoztatta, hogy semmiféle kényszer nem erőltethető a tag­ságra A földmegváltás viszont nem egyéb a szövetkezet egyol­dalú lépésénél, következésképp szó sincs arról, hogy tagok bár­milyen formában beleszólhatnak abba. Számukra az a lehetőség marad, hogy ne fogyják el azt a pénzt, amit felajánlanak. Ezt az összeget a tsz-tagok egyéb­iránt „bagónak" nevezik. FODOR SÁNDOR (Fejér m 2­5. vk.), a mezőszentgyörgyi Al­kotmány Tsz elnöke azokkal ér­tett egyet, akik a tulajdonvi­szony tisztázásának kérdéseiben a szövetkezet tagjaira, a közsé­gekben élőkre, ott dolgozókra bízzák a döntéseket. ZARNÓCZI JÓZSEF (Buda­pest, 27. vk.), a Belügyminiszté­rium Menekültügyi Hivatalának vezetője szerint a törvénymódo­sító javaslat az egyeztetések so­rán előnyére változott. Jól illesz­kedik a reformfolyamatokhoz, s a földtulajdonviszonyok korsze­rűsítése révén elősegítheti a gaz­daság és a gazdálkodás élénkíté­sét. A képviselő azonban felhív­ta a figyelmet arra: szükséges, hogy a földvédelmi járulék fi­zetési kötelezettsége tovább ol­dódjon. A magánszemélyek ingatlan­­szerzési korlátozásának feloldá­sára vonatkozó javaslat — a képviselő szerint — összhangban áll a gazdaság dinamizálását szolgáló, a szektorsemlegességet célzó törekvésekkel. Ám ez a rendelkezés — mutatott rá — több következménnyel jár a te­lepülésfejlesztés szempontjából. Elkerülhetetlen például, hogy az állami telkek használati és igénybevételi díjának rendszerét tovább korszerűsítsék. DR. BALOGH KÁROLY (Győr-Sopron m., 11. vk.), rába­­pordányi körzeti orvos, a helyi vadásztársaság vezetője a vad­ (Folytatása a 4. oldalon) Varga Imre, Medgyessy Péter és Szűrös Mátyás 1989. június 1., csütörtök

Next