Magyar Hírlap, 1989. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1989-06-01 / 126. szám
Magyar Hírlap A karzat hangja: Jussot vissza nem adunk? Az ülésszak második napja is a tulajdoni viták jegyében telt el. A földtörvény és a szövetkezeti törvény módosításában sokan egy új földosztás esélyeit látták. Csak éppen a perspektívával nem értettek egyet, azzal, hogy ki lesz az egykori kulákföldek, a községek határában fekvő legelők, földek új birtokosa —, s szintén régi kifejezés jött elő —, a közbirtokossági földek tulajdonjogát sem tartották rendezettnek — legalábbis az előterjesztés szerint. Megkérdeztük a Parlamentben tartózkodó szakértőt: új földosztásról volna szó? Dr. Mándi Endre, a MÉM főosztályvezető-helyettese szerint kizárólag az átalakulási törvény miatt kell változtatni az említett jogszabályokat. Ezután tovább faggattuk: — Mégis sokan azt állítják, hogy az állami gazdaságok lobbyja akarta magának megszerezni az egykori közösségi, illetve a kulákföldeket. Nem hiszem, hogy ez a lobby játszott volna szerepet a MÉM javaslatában, hiszen az állami gazdaságok eddig is kezelői voltak ezeknek a földeknek. Mi ki akartuk iktatni ezt a formát, s a helyébe állítani a tulajdonosi jogokat, végül azonban visszavontuk ezt a javaslatot. Jövőre készül el az új földtörvény, akkor ez lesz a vita fő témája. A termelőszövetkezetek közös tulajdonban lévő földjeinek újrafelosztásával is nagyon sokan elégedetlenek. Elhangzott olyan javaslat, hogy több évtizedre menően vissza kellene állítani az eredeti tulajdonosok jogát a földre, akiktől annak idején megváltották a kisebb-nagyobb területeket. Visszamenőleges hatálylyal nem tudjuk visszaállítani az egykori földtulajdoni viszonyokat. Ezek a földek egyébként is a téeszföldön belül tulajdoni részarányként szerepelnek, és ezeket valamikor megváltották. — Tegyük hozzá: meglehetősen alacsony összegért! — Ezen nincs is vita. De az is tény, hogy a földekbe azóta jelentős összegeket ruháztak be, az értékét tehát így növelték. Sajnos, léteznek olyan elrontott dolgok, amelyeket nem lehet immár helyrehozni. A mi álláspontunk szerint egyébként a közgyűlésnek kell döntenie arról, hogy ha valaki kilép, akkor megváltsák-e a földjét a forgalmi érték alapján, vagy fönntarthatja-e a tulajdonjogot például az örökös, amiért földjáradékot kap. Elképzelhető az is, hogy a kilépőnek kiadják a földjét, persze, nem azt, amit bevitt egykor, mert az esetleg egy nagy tábla közepén fekszik, hanem ugyanolyan értékű másikat kap. Véleményünk szerint ezekkel a változtatásokkal, illetve az ingatlanszerzési korlátozás feloldásával végre megteremtődik a lehetősége annak, hogy középméretű magángazdaságok jöjjenek létre, és a működésképtelen termelőszövetkezetek laza gazdaszövetségekké alakuljanak. Mert hiába lesznek magángazdaságok, ha az ipari háttér alkalmatlan ezek kiszolgálására. Mondok néhány egyszerű példát: ma a műtrágyákat olyan óriási mennyiségben csomagolják, amit egy magángazda nem tud megvásárolni, mert nincs ekkora mennyiségre szüksége. Vagy: hogyan védi meg az érdekeit egy kis- vagy középgazda egy gabonatrösztjellegű vállalattal szemben? Ezek a változtatások megteremtik a lehetőségét annak, hogy a magántulajdon alapján szerveződött különböző szintű szövetkezetek, szövetségek, közösségek gazdálkodjanak a földön. — Ahogy ezt Liska Tibor néhány évtizede megfogalmazta, s amiért sokan akkoriban fő ellenségnek kiáltották ki. — Valóban, az alapelvek valahol egybeesnek. — lakatos — A legtöbben megegyezés született, sok esetben kompromisszumos megoldással. E javaslatok egyebek között érintik a földmegváltás kérdését, a kezelői jog gyakorlását, a szövetkezetek megszüntetésekor kialakuló tulajdonjogi helyzetet, továbbá a külföldiek termőföld-vásárlási lehetőségeit. A téesztörvény módosításának vitájában elsőként SÜDI BERTALAN (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP- bizottságának titkára szólalt fel. A képviselő kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fórumokon azt hangoztatják, hogy a parasztság közös gazdaságokba tömörítése elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehelyezkedve Südi Bertalan a szövetkezeti mozgalom nemzetközileg is elismert sikereire emlékeztetett, s rámutatott: a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a termelőszövetkezeteket, tönkretette, az egyenrangúság címkéjével államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisztált — tette hozzá. A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem maga a központi agrár- és szövetkezetpolitika került válságba. A farmergazdaságok után áhítozók figyelmét felhívta arra, hogy az utóbbi években alkalmazott — büntetéssel felérő — pénzügyi szabályozás terheitől a farmergazdaságok már korábban tönkrementek volna, ha tényleges tá■nógatás nélkül nekik is háromszoros áron kellett volna megvásárolniuk a mezőgazdaságban használt termelőeszközöket, ipari anyagokat. Kifogásolta azt is, hogy a termelési feltételek eltorzításával, aránytalanul magas elvonásokkal kényszerítették térdre a fennmaradásukért küzdő, tartalékainak mind nagyobb hányadát felélni kényszerülő, a bővített újratermelésre képtelen közös gazdaságok többségét. Sajnálatos — mondta —, hogy a mezőgazdaság csak a kormányzat számára bizonyult sikerágazatnak. Szerinte mindenkivel fel kellene ismertetni, hogy a mezőgazdasági termelők számára aligha szükséges új termelési modelleket kitalálni. Ezt azokra kell bízni, akiknek sorsáról, életéről van szó. Végezetül figyelmeztetett: a mezőgazdasági szövetkezetek mértéktelen adóztatása és az agrárprés alkalmazásával történő szétzilálása előbb vagy utóbb élelmiszergondokhoz vezethet. Ennek következményeként pedig a falu megszokott csöndje könnyen megváltozhat. CZALTIG ZOLTÁN (Fejér (. II. vk.), a lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ágazatvezetője elmondotta, hogy a nyolcvanas években a mezőgazdaság is egyre inkább válságos helyzetbe került. Lényegesen csökkent a dolgozók érdekeltsége, a tagok egyre inkább bérmunkássá váltak. Ez kedvezőtlenül hatott a gazdálkodásra, a minőség javítására. Érdekellentét alakult ki a vezetők és vezetettek között. Éppen ezért fontos lépés a szövetkezeti vagyon részben vagy teljes egészében oszthatóvá tétele. Ez kedvező a tulajdonosi érdekeltség növelése szempontjából. Ám kételkedett abban, hogy a tagok tulajdonába került értékpapírok után fizetendő osztalék jelentős ösztönző hatást fog majd kifejteni. A szövetkezetek többségének jövedelmezősége a jelenlegi körülmények között igen alacsony, így a legtöbb helyen csupán minimális osztalék kifizetésére nyílik majd lehetőség. Véleménye szerint az érdekeltséget a szövetkezetekben megszervezett belső vállalkozások bővítésével lehet növelni. Az ilyen vállalkozások hozzájárulhatnak a szövetkezetek termelésének felélénküléséhez, versengésük eredményeként javulhat a termékek minősége. Kedvező a lehetőség a vállalkozásokban keletkezett tőketermelésbe történő visszaforgatására is. Ezt pedig minden eszközzel támogatni kell. Ugyanakkor hangsúlyozta: továbbra is a nagyüzemnek kell biztosítani az alapvető termelési feltételeket. Hiba lenne azt hinni, hogy a farmergazdálkodás a jövő útja. A magángazdálkodás gyors és széles körű elterjedéséhez hiányoznak az eszközök és a feltételek egyaránt. Ezért a tulajdonviszonyok reformját csak fokozatosan lehet megvalósítani. NÉMETH KÁLMÁN (Győr- Sopron m. 12. vk.), a kapuvári Lenin Mgtsz elnöke arról szólt, hogy az 1250 szövetkezet csaknem egymilliós tagsága különösen érdekelt a törvényi szintű szabályozás továbbfejlesztésében, a mostanra kialakult helyzet megváltoztatásában. Utalt arra, hogy 1988-ra az évtized legrosszabb pénzügyi helyzete alakult ki a termelőszövetkezeteknél, s ez rányomja bélyegét idei gazdálkodásukra is. Elviselhetetlen a kamatköltség növekedése, drasztikusan csökkennek a beruházások, erősen romlik a likviditás, ami fokozza az egyensúlyi gondokat. Jelentősen csökkent a jövedelmezőség, s így az üzemek még a szintentartást sem képesek biztosítani, szándékuk ellenére vagyonuk felélésére kényszerülnek. Elfogadhatatlan ez a helyzet annál is inkább, mivel az élelmiSzabó Tamás (Veszprém), Magyar Demokrata Fórum, 14.00: — Az MDF szerint előzetes tulajdoni koncepció nélkül nem lett volna szabad megtárgyalni sem a keddi, sem a szerdai napirendet, azaz az átalakulási törvényt, illetve a szövetkezeti és a földtörvény módosítását. Tulajdonosi koncepció kialakításához viszont komoly és előzetes vitára lett volna szükség a nyilvánosság előtt. Szerintem ezért most le kellett volna venni a napirendről e kérdéseket. Amúgy sem érdemes a szövetkezeti ügyeket törvényileg szabályozni. Előbb a tulajdonlás kérdését kellene rendezni, ami az MDF szerint azt jelentené, hogy nevesíteni kellene a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonát úgy, ahogy vannak. Ezzel megteremteni a lehetőségét annak, hogy a nevesített tulajdonrészt, mint reálvagyont is birtokolhassa a szövetkezeti tag vagy alkalmazott. Nem arról van tehát szó, hogy a szövetkezeti tulajdont szét kellene osztani! De arról igen, hogy ha valaki ki akarna válni, akkor legyen módja a ráeső reálvagyonrészt is kivinni — szabad döntése alapján. Erre az MDF- nek konkrét technikai javaslata is van. De először a koncepcionális kérdéseket kellene rendezni. Farkas József (Gödöllő), Magyar Néppárt, 16.00: Senkinek sem lehet közömbös, mi lesz a magyar téeszekkel? Mi a földdel, az erdővel, a vaddal? Különösképpen fontos hallatnia hangját az e téren „profilgazda” alternatívoknak. Kérésünkre a parlament szerdai napirendje kapcsán a Néppárt és — Köszönöm, hogy újra szót kaptam. Südi Bertalan drámai, de teljesen igaz szavaival egyetértek. A mai állapotoknál tovább kell lépni! A Magyar Néppárt azt várta volna, hogy a kományzat csökkentse a mezőgazdaságot sújtó elvonásokat; vonja vissza az exportlehetőségeket korlátozó bürokratikus rendszabályait; egyszerűsítse a kereskedelmi kapcsolatok láncolatát úgy bel-, mint külföldön. A termelő és a feldolgozó üzemek összekapcsolódását segítő törvényjavaslatot kellett volna a kormányzatnak a Ház elé hoznia. A földtörvényhez hasonlóan liberális szövetkezeti törvénytervezetet vártunk volna ... A mostani törvényjavaslatokban és a végül is megszavazott törvényekben a liberális vonások keverednek a sztálinis-az MDF meg is szólalt, míg a kisgazdák hallgatásba burkolóztak. A szociáldemokrata nyilatkozó viszont manapság példátlan dologra ragadtatta magát: bevallotta, hogy van amihez pártja nem ért... t a kolhozfelfogás tradícióival. A mostani törvénykezés még mindig a szövetkezeti tagoktól félti leginkább a közös vagyont! Hiszen a tagok javaikat csak jogutód nélküli megszűnés esetén vihetik ki, míg a kívülállók a bevitt földeket megvásárolhatják. A földtörvény módosított változatából továbbra is hiányoznak a fékek. A Magyar Néppárt a korlátozott földforgalom híve! Elővásárlási jogot szorgalmaz ezen belül is az eredeti tulajdonosoknak, illetve az érintett település lakóinak. Vissza kellene a községek és a városok kisajátított földjavait is adni!S biztosabb garanciákra lett volna szükség a környezetvédelem és a termőföld rendeltetésszerű használata érdekében isRévész T. Mihály, Szociáldemokrata Párt, 16.30: — Az SZDP tanácsadó testülete most dolgozik a párt átfogó programján. Ma őszintén meg kell mondani, hogy az újjászülető SZDP-nek még nincs kiforrott agrárkoncepciója! Ezt az adósságot annál is inkább érezzük, mert a II. világháború előtt és még utána is, az SZDP- nek nagyon megalapozott, tudományos igényű agrárkoncepciója volt. Ezek után bizarrnak tűnhet, ha van kifogásunk a kormányzó párt, az MSZMP szövetkezeti és tulajdonosi koncepciójával szemben. A szociáldemokraták kifogásai főleg módszertaniak: a mai intézkedések hevenyészettek és toldozgatás-foldoztatás jellegűek. Az SZDP készülő agrárprogramja azonban figyelemmel lesz a tulajdonosi magatartásforma fontosságára és annak erősítésére. Júliusban várható a szociáldemokrata agrárkoncepció széles körű megvitatása. ♦ Megkíséreltük szóra bírni a Kisgazdapárt valamelyik vezetőjét is. Lévén az agrárügyek hagyományosan e párt szívügyei. Legnagyobb sajnálatunkra olvasóinknak nem áll módjukban e véleményt ismerni. Állítólag június 3-án lesz e párt következő tisztségalató fóruma. Személyes, névvel kiadott vélemény majd csak azután lesz hallható... — lovas — Alternatív sarok Agrárvélemények és hallgatások ORSZÁGGYŰLÉS szer-gazdaság ma 15 millió ember élelmiszerét termeli meg, ugyanakkor az ott szerzett jövedelmek nagysága jócskán elmarad a munkásokétól, alkalmazottakétól, a munkaidő pedig jóval meghaladja a társadalmi átlagot. Az eddigi szabályozás gátolta a személyi érdekeltség kialakítását, a szövetkezeti belső mozgás létrehozását. Ezért is vált mind formálisabbá a termelőszövetkezeti tagság tulajdonosi kötődése. Üdvözölhető tehát a törvénymódosító javaslat azon kitétele, amely szerint a tsz vagyonából szövetkezeti vagyonrészt juttathat tagjai részére. Ez egyetértésre talált a szövetkezeti közösségekben is — mondotta a képviselő —, ám felmerül a kérdés: sok szövetkezetnél kevés felosztható jövedelem marad, miből fizessenek hat osztalékot? Erre a kérdésre a pénzügyi szervektől, a kormánytól vár választ a termelőszövetkezetek tagsága. VARGA JÁNOS (Tolna m., 6. vk.), az iregszemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke hangsúlyozta: a társadalom jelenlegi állapotát nem tartja ideálisnak hosszú távú törvények megalkotásához. A gyors változások ugyanis megkérdőjelezik a törvények időtállóságát. Ugyanakkor szükséges az elavult törvények módosítása. A képviselő kiemelte: olyan szövetkezeti törvényre van szükség, amely lehetővé teszi mindenki számára a szabad belépést, de a kilépést is, minden hátrányos következmény nélkül. A továbbiakban arról szólt: a földtulajdon körül kibontakozott heves vita is igazolta, hogy ebben a kérdésben óriásiak a véleménykülönbségek. Azt a véleményt hangoztatta, hogy olyan földtörvényre van szükség, amely engedi a sokszínűséget, lehetőséget ad a szabad választásra. Rámutatott: a mostani törvénymódosítás nem a termelőszövetkezetek felosztását célozza, hanem a tulajdonviszonyok rendezését szolgálja. MIKLÓS ZOLTÁN (Nógrád m., 3. vk), a litkei Ipoly Termelőszövetkezet elnöke is szükségesnek ítélte a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény módosítását, ugyanakkor hangsúlyozta: a közös gazdaságok jövője szempontjából a végleges megoldást csak az egységes szövetkezeti törvény adhat. Egyetértett azzal a módosítással, hogy ezentúl a közgyűlés vagy küldöttgyűlés döntse el, melyek azok a vezetői munkakörök, amelyek összeférhetetlenek. KISS ISTVÁN (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Mgtsz elnöke fontosnak tartotta, hogy a törvénytervezetek ténylegesen igazodnak a mindennapi gyakorlathoz, ily módon megteremthetik a termelőszövetkezeti tagok vagyoni érdekeltségét. Ugyanakkor mérlegelni kell: valóban szükséges-e korlátozni a felosztható szövetkezeti vagyon mértékét. A képviselő javasolta, hogy a vagyonrész utáni osztalékot ne terhelje adó, illetve járulék, hiszen annak kifizetésére már eleve adózott összegből kerül sor. Kiegészítő javaslatokat tett a szövetkezetek tartozásait érintően, s ezzel kapcsolatban utalt a mezőgazdaság pénzügyi politikájára, a szövetkezetek amúgy is meglehetősen rossz anyagi helyzetére. TORNAI ENDRE (Veszprém m., 11. vk.), a devecseri Virágzó Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nyugalmazott elnökének véleménye szerint sem szabad olyan törvényt hozni, amely a szövetkezeti tulajdon szabad mozgásterét akadályozza. A tulajdonnal kapcsolatos döntéseket a szövetkezetek közgyűlésére kell bízni. A szövetkezeti tagság többsége — a képviselő szerint — továbbra is a közös gazdaságban fogja megtalálni megélhetését. Elengedhetetlen azonban, hogy a szövetkezeti érdekképviseleti munka erőteljesen fejlődjön. Ezzel kapcsolatban nem a szervezeti forma a lényeges, hanem az, hogy a képviselet mennyire hatékony, az ott dolgozók alkalmasak-e feladatuk ellátására. ZAHORECZ JÓZSEF (Békés m., 10. vk.), a gádoros! November 7. Mgtsz elnöke szükségesnek tartotta új agrárpolitika kidolgozását, a gazdasági szabályozórendszerhez igazítását. Szólt arról, hogy a jelenlegi módosítási javaslatot csak átmeneti megoldásként lehet elfogadni. A végleges, az alapvető változásokat, a szövetkezeti tulajdon mozgásterének szabadabbá tételét egy pj koncepciójú szövetkezeti törvény jelentheti. Ez azonban a tulajdoni rendszer egészének reformját igényli, feltételezi, amelyre az új alkotmány megalkotásával kerülhet sor. A képviselő indokoltnak tartotta annak rögzítését, hogy a gazdasági társasággá való átalakulás lehetősége mellett a szövetkezetek az alapszabályaikban a szövetkezeti jellegű, de jogszabályban nem előírt együttműködési formákat is meghatározhassanak. Szerinte az új szövetkezeti törvénynek alapvetően keretjellegűnek kell lennie. Rámutatott: a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek tulajdonszerzését a törvényben korlátozni kell, a maximális földterület megjelölésével. TÓTH LÁSZLÓ (Csongrád m., 12. vk.), a szegvári Puskin Mgtsz elnökhelyettese úgy vélekedett: mai formájában mindhárom törvény átmeneti. Azaz alapvetően arra szolgálnak, hogy ne gátolják meg a társasági törvény működését, s folyamatosan befogadják mindazokat a módosításokat, amelyek a mai tulajdonviszonyok alapján a nagyobb mozgástér, a cselekvési szabadság irányába mutatnak. Ezeket a módosításokat Csongrádban pozitívan fogadták. Ugyanakkor a törvényelőkészítési vitákban a múlt gyakorlatának kritikájaként sokan adtak hangot azon véleményüknek, hogy a jövőben se agrártézisek, se törvénytervezetek ne születhessenek nélkülük és róluk. Ne fordulhasson elő, hogy a termelőkre csak a végrehajtó szerep háruljon. Ezután következtek a földtörvény módosításával kapcsolatos hozzászólások; elsőként KISS ISTVÁN (Bács-Kiskun m. 18. vk.), a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kapott szót aki már korábban a mezőgazdasági szövetkezeti törvény kapcsán is kifejtette véleményét. Hangoztatta: nem a régi törvény módosítására van szükség, hanem mihamarabb új földkódexet kellene alkotni. Addig is azonban élni kell a jelenleg érvényben lévő földtörvény módosításának lehetőségével. A képviselő kifejtette, hogy több ponton egyetért az előterjesztett módosító javaslatokkal. Így például azzal, hogy megszűnik az ingatlanszerzési korlátozás, a szerzés állampolgári jogon megillet mindenkit. Egyetértett azzal is, hogy a termőföld elidegenítése esetén a haszonbérlőt és a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. Mint mondotta, támogatja azt is, hogy a művelési ág megválasztása tovább egyszerűsödik. Azzal azonban nem lehet egyetérteni, hogy továbbra is fennmarad a mezőgazdasági szövetkezetekbe a tagsági jogviszony alapján bevitt földek megváltásának jogintézménye, ez ugyanis további igazságtalanságokra adhat lehetőséget, ellentétben áll a jogállamisággal. A felszólalást követően az elnöklő Jakab Róbertné a szokásosnál hosszabb ebédszünetet rendelt el. Ez alatt a megyei képviselőcsoportok jelölőgyűléseket tartottak, hogy előkészítsék az Interparlamentáris Unió magyar csoportja ideiglenes vezetőségének megválasztását. A választásra csütörtökön reggel kerül sor. SZABÓ ISTVÁN (országos lista), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke felszólalásának elején azt hangsúlyozta, hogy a földtulajdon hosszú távú rendezéséhez a politikai feltételek még nem teremtődtek meg. A vállalati, a társasági, a szövetkezeti működésre és gazdálkodásra megalkotott — egyébként reformszellemű — döntések gyakorlati megvalósításához a jelenlegi szabályozás több rendelkezése elavult, többségüket a gazdasági és a társadalmi mozgások máris túlhaladták. Mint mondotta: a földtulajdon alapvető kérdéseit az új alkotmányban kell szabályozni, és erre építve szükséges az új földtörvényt kidolgozni. A jelenlegi földtörvény módosítása természetesen elodázhatatlan. A TDT elnöke ezután a termelőszövetkezeti gazdálkodók önállóságát és az önrendelkezést erősítő módosításról szólt. Véleménye szerint fel kell oldani az elidegenítési és tulajdonszerzési korlátokat. Minden szervezet és személy — persze, ha kínálat van —, vásárolhasson ingatlant, ideértve a mezőgazdasági rendeltetésű földet is. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a földtulajdon rendezésében jelentős állomáshoz érkeztünk, ám e szerteágazó kérdéskör vitája korántsem került nyugvópontra. Az elmúlt évek hibáinak helyrehozatala mellett maradnia kell elég figyelemnek a nehéz munkával, gyakran belső viaskodással létrehozott, alapvetően nagyüzemekre épülő mezőgazdaság lendületének visszaszerzésére; ezt jól segíti a mostani törvényi szabályozás. DR. TALLÓSSY FRIGYES (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa annak a véleményének adott hangot, meg kell vonnia a társadalmi szervezetek azon jogát, hogy a kezelésükben levő állami tulajdonú ingatlanokat száz forintos névleges értéken átjátsszék másoknak. A mezőgazdasági szövetkezetekbe bevitt földek elvételét, amit ma szemérmesen földmegváltásnak neveznek, tévedésnek minősítette. Mint mondta, a megváltás nem egyéb, mint a parasztok megfosztása tulajdonuktól. A szövetkezeti önkéntesség érvényesülésével kapcsolatban hangoztatta, hogy semmiféle kényszer nem erőltethető a tagságra A földmegváltás viszont nem egyéb a szövetkezet egyoldalú lépésénél, következésképp szó sincs arról, hogy tagok bármilyen formában beleszólhatnak abba. Számukra az a lehetőség marad, hogy ne fogyják el azt a pénzt, amit felajánlanak. Ezt az összeget a tsz-tagok egyébiránt „bagónak" nevezik. FODOR SÁNDOR (Fejér m 25. vk.), a mezőszentgyörgyi Alkotmány Tsz elnöke azokkal értett egyet, akik a tulajdonviszony tisztázásának kérdéseiben a szövetkezet tagjaira, a községekben élőkre, ott dolgozókra bízzák a döntéseket. ZARNÓCZI JÓZSEF (Budapest, 27. vk.), a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetője szerint a törvénymódosító javaslat az egyeztetések során előnyére változott. Jól illeszkedik a reformfolyamatokhoz, s a földtulajdonviszonyok korszerűsítése révén elősegítheti a gazdaság és a gazdálkodás élénkítését. A képviselő azonban felhívta a figyelmet arra: szükséges, hogy a földvédelmi járulék fizetési kötelezettsége tovább oldódjon. A magánszemélyek ingatlanszerzési korlátozásának feloldására vonatkozó javaslat — a képviselő szerint — összhangban áll a gazdaság dinamizálását szolgáló, a szektorsemlegességet célzó törekvésekkel. Ám ez a rendelkezés — mutatott rá — több következménnyel jár a településfejlesztés szempontjából. Elkerülhetetlen például, hogy az állami telkek használati és igénybevételi díjának rendszerét tovább korszerűsítsék. DR. BALOGH KÁROLY (Győr-Sopron m., 11. vk.), rábapordányi körzeti orvos, a helyi vadásztársaság vezetője a vad (Folytatása a 4. oldalon) Varga Imre, Medgyessy Péter és Szűrös Mátyás 1989. június 1., csütörtök