Magyar Hírlap, 1990. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

Befolyásos emberek lapja (3. oldal) Botrányos életmódja miatt (4. oldal) Eladják a Malé­vet? (6. oldal) Eltörölték a halálbüntetést • Ötnapos munkahét Hazatérhetnek a román és a volt román állampolgárok Fotó: Habik Csaba Hírügynökségi Jelentésekből: Fegyverek zaja nélkül lépett az új esztendőbe Románia. Bukarest­ben csendes vol­t az éjszaka. A la­kosság figyelembe vette a rend­őrség felhívását, amely arra vo­natkozott, hogy szilveszterikor ne robbantsanak petárdákat, mert ez megtéveszti a­­készenlétben levő katonai egységeket és rendfenn­tartó erőket. A román és volt román állam­polgárok visszatelepülésért hozott törvényerejű rendeletet a Nem­zeti Megmentési Front Tanácsa. A hétfőn kibocsátott rendelet sze­rint visszatérhetnek az országba mindazok a határon túl élő román állampolgárok, akik korábban, vagy a közelmúltban hagyták el az országot. A rendelet biztosít­ja számukra a visszatelepülés jo­gát, s lehetővé teszi, hogy vám­mentesen hozzák be a külföldön szerzett javaikat. Akik nyugdí­­ j folytatás* ( 2. oldalon) Felhívás, adománygyűjtésre Egy nap Romániáért A Magyar Hírlap munkatársainak alapítványa felhívással fordul minden munkahelyi kollektívához, valamennyi, rend­szeres jövedelemmel rendelkező magyar állampolgárhoz: ajánljuk fel egy napi keresetünket Románia népeinek meg­segítésére. Az „Egy nap Romániáért” akció adományait 1990. feb­ruár 20-ig kérjük az OTP 512—26036—9 számú csekkszám­lára befizetni. A Magyar Hírlap szerkesztősége a lapban folyamatosan közzéteszi a folyószámla állását, az akció eredményét. Gáza, Ciszjordánia Kijárási tilalom és általános sztrájk (AFP) Az Izrael által megszáll­va tartott Ciszjordánia és a Gázai­­övezet életét hétfőn, a palesztin fegyveres harc kezdetének 25. év­fordulóján a lakosság általános sztrájkja, illetve a katonai ható­ságok által reggel elrendelt kijá­rási tilalom bénította meg. Az álta­lános sztrájkot az Intifáda egyesí­tett vezetése hirdette meg, egyben felszólítva a lakosságot, hogy ut­cai felvonulásokon, gyűléseken emlékezzenek meg az évforduló­ról. Eleddig példátlan méretű nem­zetközi béketüntetést tartottak szombat délután Jeruzsálemben izraeli és palesztin békeaktivis­ták. Mintegy 25 ezres tömeg „1990 legyen a béke éve" jelszóval ha­talmas emberláncot alkotva kör­befogta az 5 kilométeres várfal­lal övezett óvárost, követelve az igazságos tárgyalásos rendezést, a megszállás felszámolását. A kétezres létszámban felvonult rendőrség a Damaszkuszi kapu­nál rátámadt a felvonulókra, könnygázgránátokkal, vízágyúk­kal, majd gumibotokkal is. Szem­tanúk közölték, hogy gumilöve­dékekkel is lőttek a tömegre. A kórházak jelentése szerint emiatt legalább félszáz ember — közöt­tük 30 olasz asszony —, valamint fotóriporterek, gyermekek sebe­sültek meg. Jichak Samir izraeli miniszter­­elnök vasárnap eltávolította a kormányból Ezer Weizman tudo­mányos és fejlesztési minisztert, azzal az indoklással, hogy a PFSZ tagjaival lezajlott találko­zójával és a Jasszer Arafattal fenntartott kapcsolatával megsér­tette az izraeli törvényeket. ÁRA: 4,80 FORINT 23. évfolyam, 1. szám POLITIKAI NAPILAP 1990. január 2., kedd Szűrös Mátyás újévi köszöntása minden magyarért Szűrös Mátyás­ bevezetőjében leszögezte: kudarcot vallott a szocializmusnak kikiáltott gazda­sági és politikai gyakorlat, mert szembefordult a valóság törvé­nyeivel, a szabadság és az igaz­ság általános követelményeivel, mert magával az emberrel került összeütközésbe. Kitartásra, meg­sokszorozott energiára van most szüksége a nemzetnek a politikai, az anyagi és erkölcsi romok elta­karításához, a demokrácia és a jólét megalapozásához. Kedvező körülmény, hogy Közép-Kelet- Európában sorra leomlottak a diktatúrák. Úgy tűnhet néha, hogy törté­nelmünk nem egyéb, mint örö­kös nekifeszülések és kudarcok sorozata — folytatta. — Hamis és indokolatlan, sőt félrevezető a teljes reménytelenség keserű, ön­feladó érzete. Történelmünk nem a szakadatlan szerencsétlensé­gek halmazata, hanem a törhe­tetlen újrakezdések megtestesítő­je és kifejezője. A múlt évről elmondta: meg­jelentek és működnek már az új politikai erők és pártok, létrejöt­tek az állampolgári szabadság, a jogállamiság biztosítékait jelentő első sarkalatos törvények, gyöke­resen megújítottuk alkotmá­nyunkat, kikiáltottuk a köztársa­ságot. Bízhatunk már a demok­ratikus rend erejében, nem fenyeget immár bénítóan az erő­szak és a visszarendeződés. Eltökélt a közös szándék, hogy a nép akarata szerint, amit majd szabad, demokratikus választáso­kon nyilváníthat­ó ki, végigme­gyünk a megkezdett úton. Manapság legnagyobb gondunk nem követi a politikai átalaku­lást. Elengedhetetlen, hogy a gazdaságos nyereséges termelés legyen az értékmérő, s kapjon illő elismerést minden, valóban érté­ket teremtő munka. Az állam és a költségvetés tartósan csak ak­kor nyerheti vissza egyensúlyát, ha az ország polgárai szociális biztonságot, garantált jólétet él­veznek. Célunk a vegyes tulajdonú szo­ciális piacgazdaság megteremté­se — szögezte le Szűrös Mátyás —, a magas műveltség, a kutúra elterjesztése, a vállalkozó kedv ösztönzése, oly módon, hogy a jö­vedelmek természetes differenci­álódása mellett is szembeszáll­­hassunk a fenyegető nyomorral, és a jövőben senki se kerülhes­sen méltatlan emberi s kilátásta­lan anyagi, szociális helyzetbe. Radikális fordulatra gyökeres, demokratikus társadalmi válto­zásokra van szüksége Magyaror­szágnak, abban az értelemben is, hogy semmilyen párt, semmilyen erő se kerülhessen többé egyed­uralmi helyzetbe. Látnunk kell ugyanakkor — folytatta —, hogy a hétköznapi valóságban a kibontakozó de­mokrácia sok hordalékot is fel­színre dobott: az indulatok, az acsarkodás jelei is szaporodnak. Az országot megosztó és szétzi­láló zűrzavar, rendetlenség ma talán fenyegetőbb sok más ve­szélynél. Az új társadalom szük­ségszerűen plurális jellegű. (Folytatása a 3. oldalon) Gyilkossággal is vádolják Noriegát (Reuter, AFP, TASZSZ) A pa­namai kormány vasárnap közölte, hogy gyilkosság miatt is vádat akarnak emelni Antonio Noriega tábornok, a megdöntött vezető el­len, aki december 24. óta a Vati­kán panamai nagykövetségén tartózkodik. Rogelio Cruz igaz­ságügy -miniszter kijelentette: kérni fogják Noriega átadását a Félmillió gyűlt össze Vasárnap a Hungária körúton jótékony célú labdarúgó-mérkő­zést rendeztek a Romániában élők megsegítésére. Képünkön a Budapest-válogatott csatára, Kovács Kálmán (sötét mezben) viszi el a labdát a Vidék csapatában szereplő Kardos mellett. A találkozóról szóló írásunkat a 8. oldalon olvashatják Fotó: Groák László Gálvölgyi népszerűbb Berlin nyomában Kim Ir Szen a Korea-közi fal lebontását javasolja (KCNA, AP) A két Koreát el­választó fal lerombolását és az egész félszigeten való szabad uta­zást javasolta Kim Ir Szen észak­koreai államfő hétfői újévi be­szédében. Kim Ir Szen szerint a fal eltávolítása elsősorban Dél- Korea feladata lenne, mivel az északi oldalon a fal helyett szö­gesdrótkerítés van, amelyet — mondotta — a KNDK kész bár­mikor lebontani. Dél-Korea nyom­ban üdvözölte a phenjani elkép­zelést­­a fal lerombolásáról és — mint hétfőn hivatalos források Szöulban hangoztatták — „remé­lik, hogy a javaslat ezúttal őszin­te". Már Phenjan is?... M­korát szólt az új esztendő­­ első politikai bombája! Pe­dig hozzánk meglehetősen tá­vol, Ázsiában robbant, egészen pontosan Észak-Koreában. Kim Ir Szen, a szöuli vezetés­hez fordulva, azonnali csúcs­­találkozót és a két Korea köz­ti válaszfal haladéktalan le­bontását javasolta. Bízony­, ez óriási töltetű bomba, hatóerejét ma még nem is lehet pontosan fölmér­ni. Igazi szenzáció, ha az euró­pai szocialista országok gyö­keres fordulatát követően, a sziklaszilárdnak vélt ázsiai diktatúrák is olvadásnak in­dulnak. A Nagy és Tisztelt Ve­zér bejelentése alig két hét­tel a romániai önkény elleni népfölkelés kirobbanása után újabb váratlan fordulat (le­het) a világpolitikában. Annál is inkább, mert a phenjani re­zsim több mint 30 éve tartó veretes személyi kultusza, a társadalmi és gazdasági refor­mok iránti ádáz értetlensége szüntelen veszélyforrást jelen­tett Ázsiában. Ha történtek is — oda-vissza — puhatolózó lé­pések, azok rendre félbema­radtak. Sokan kedvező jelnek vélték, hogy 1985-ben az észa­kiak támogatást nyújtottak a déli árvízkárosultaknak, má­sok a kölcsönös családlátoga­tásokat, majd az 1988-as nyá­ri olimpiát megelőző eszme­cseréket tekintették jó jelnek. Ám az 1987 szeptemberében merénylet áldozatává vált dél­koreai utasszállító gép tragé­diája — amiért az északiak titkosszolgálatát tették felelős­sé — ismét megmerevítette a frontvonalakat. Phenjan a magyar változá­sokat is ferde szemmel nézte. Nagykövetük hazahívása saj­nálatos módon egyértelműen kapcsolataink elhidegüléséhez vezetett. Csak remélni lehet, hog az 1912 április 15-én szü­letett Kim Ir Szen mostani be­jelentése ezúttal új korszak kezdetét jelzi. A személyi ön­kény (egyik) utolsó ázsiai fel­legvárából keltezett felhívás ezért érdemel kiemelt figyel­met. (gydl Tv-állvány zuhant az ünneplőkre a Brandenburgi kapunál (Reuter, AFP) Tragédiába tor­kollott Berlinben az óév búcsúz­tatása. Kevéssel éjfél után a Brandenburgi kapu keleti olda­lán leszakadt és a tömegre zu­hant egy hatalmas tévétorony, amely egyenesben sugározta az újévi ünneplést. A balesetnek 3 halálos áldo­zata van, a sebesültek számát há­romszázra becsülik, közülük so­kak állapota súlyos. A sérültek egy részét nyugat-berlini kórhá­zakban helyezték el. A tragédiát feltehetőleg az okozta, hogy töb­ben a képernyő állványzatán pró­báltak felkapaszkodni a kapu te­tejére. Amikor a konstrukción egyszerre nyolcvanan voltak, az nem bírta­­ki a terhelést és le­szakadt. A mámoros ünneplésben egyéb­ként legalább 400 ezren vettek részt, táncoltak, énekeltek, a két német állam zászlóit lobogtatták. Államférfiak üzenetei az év fordulóján Mitterrand: európai konföderációt Az újesztendő első napján az ügyeletes szerkesztőt valósággal el­árasztják az újévi köszöntőket, üzeneteket ismertető hírügynökségi je­lentések. Ezek közt tallózva — az olvasó idejének kímélése céljából — a szerkesztő világunk szellemi és politikai vezetőinek a következő gondolatait találta érdekesnek és útmutatónak: Kezdjük a sort 11. János Pál pápa szilveszteri miséjével, amelyben elmondta, hogy „az 1989-es különlegesen fontos esz­tendő volt az egész emberiség, s főként Kelet-Európa számos or­szága számára, amelyek a sza­badság és a nemzeti összetarto­zás új távlatait tapasztalhatták. Az egyház — mondotta —, mely­nek joga és kötelessége a Krisz­tus iránti tanúságtétel ezekben az országokban, nagy örömöt él át, hogy megújult erővel tudja kife­jezésre juttatni hitét, s szabadon képes hirdetni az Evangéliu­mot ... Folytassuk Mihail Corbacsov­­val, aki a szovjet vezetők között elsőnek mondott le önként arról, hogy a szocialista világ pápájá­nak tekintsék... Megállapította: „a Szovjetunióban folyó pereszt­rojka legnehezebb esztendeje­ként, a világpolitika szemszögé­ből viszont igen eredményes, a hidegháborút lezáró évként kell értékelni a tavalyit”. Egyúttal nyilvánvalóvá tette országa szá­mára, hogy a következő év sem ígérkezik könnyűnek. Üzeneté­ben annak a véleményének adott hangot, hogy: „Bármennyire ne­héz volt 1989, nem csupán kese­rűséggel búcsúztatjuk, hanem mint a nagy és szükséges munka évét is. Az ország élt és dolgozott, új útra lépett — hangoztatta a főtitkár-államfő. Az elmúlt év eseményei közül külön is kiemelte a szabad vá­lasztásokat, a Népi Küldöttek Kongresszusát, valamint a nép demokratikus kultúrájának je­lentős erősödését. Jövőbe vetett optimizmusát hangsúlyozva an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy a most kezdődő 90-es évtized a „civilizáció történe­tében a leggyümölcsözőbb idő­szaknak ígérkezik", és összefo­gásra szólította fel a nemzetközi közösséget ennek érdekében. Ki­emelte, hogy a közös európai ott­hon gondolata utópiából reális távlattá vált az elmúlt év során, s eltűnőben van Európa háború utáni megosztottsága. A 90-es évtized legyen a szovjet —amerikai közeledés évtizede — javasolta az amerikai néphez szóló üzenetében Mihail Gorba­csov. A szovjet vezető, akinek be­szédét hétfőn délután a szovjet és amerikai tévé egyidejűleg köz­vetítette, úgy vélekedett, hogy e közeledésnek az általános emberi értékeken és az érdekek egyensú­lyán kell alapulnia. Külön kiemelte: a béke építé­sét a növekvő bizalom légkörében kell megkezdeni, kizárva a fel­forgató akciókat, a nyomásgya­korlást, a belügyekbe való be­avatkozást, a katonai intervenci­­ ó Folytatása a 2. oldalon).

Next