Magyar Hírlap, 1990. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
1990. február 1., csütörtök Azonnal is megnyílhatna a kolozsvári magyar főkonzulátus Hazánk és Románia viszonyának örvendetes javulását bizonyítja a többi között, hogy a bukaresti vezetés lényegében azonnali hatállyal (miután nem kötötte időponthoz) hozzájárult a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. A hírrel kapcsolatos kérdéseinkre Sztankovics Imre nagykövet, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője válaszolt: — Mikor nyílik meg újra a kolozsvári magyar főkonzulátus? — A múlt napokban Budapesten járt román külügyi szakértői küldöttségnek a február 15-i nyitást javasoltuk. Erre kaptuk kedden este a határidő nélküli engedélyt, ami azt jelenti, hogy akár azonnal munkához láthatnánk Kolozsvárt. — Mi az akadálya? — Először is újra el kell foglalni és munkára alkalmassá kell tenni a főkonzulátus épületét, amelyet a régi román rezsim 1988 júniusában bezáratott — Kié az épület? — Román tulajdon, mi csak bérlők voltunk ott 1979. április óta. Nagy valószínűség szerint ugyanoda fog visszaköltözni a hivatal, bár a városban van magyar tulajdonú épület is. — Kinevezték-e — számítva a kapcsolatok örvendetes javulására — a kolozsvári magyar főkonzuli? — Még nem. Ez az ideiglenes köztársasági elnök hatásköre, neki tesz előterjesztést a Külügyminisztérium. — Hányan teljesítenek majd szolgálatot Kolozsvárott? — A főkonzulon kívül lesz még konzul, alkonzul és az ő munkájukat segítő irodai-technikai személyzet. — Szó van-e arról, hogy a románok is megnyitják az egykor anyagi nehézségeikre való hivatkozással bezárt debreceni főkonzulátusukat? — Erről egyelőre nincs szó, és a kölcsönösség sem kötelező. (Kulcsár) ! Az SZKP KB főtitkára nem mondhat A rémhírt kiváltó események (Folytatás az 1. oldalról) szovjet fővárosba, hogy 8-án és 9-én Sevardnadzéval tárgyaljon. A találgatásoknak az sem vetett véget hogy Baker maga nyilatkozta újságíróknak: a lemondás rémhír és nem emiatt halasztja el útját, hanem azért, hogy időt adjon a pártplénumnak, hogy befejezze munkáját. Szerda reggel mindenesetre a washingtoni külügyminisztériumban elmondták, hogy ez már a hatodik hasonló értesülés volt Gorbacsov jövőjéről, igaz, az eddigiek nem kerültek nyilvánosságra. Fazekas Erzsébet Geraszimov külügyi szóvivő a szokásos napi sajtókonferenciáján közölte: nélkülöznek minden alapot azok a hírek, hogy Gorbacsov lemondani készül főtitkári posztjáról. Maga Gorbacsov is cáfolta egy amerikai tévétársaság kérdésére válaszolva, hogy bármelyik funkciójáról lemondani készülne. Már kezdjük megszokni, hogyha Mihail Gorbacsov eltűnik egykét napra a szovjet képernyőről, nem nyilatkozik és nem jelenik meg a közönség előtt, találgatások kezdődnek — nem is mindig jóindulatúak —, vajon nem mond-e le, nem kényszerítik-e visszavonulásra a szovjet reformok elindítóját — mondta a szóvivő. A híresztelések ez alkalommal a már megszokottnál megalapozottabbnak tűnt. Két tény szolgált kiindulópontként. Először is Gorbacsov a legutóbbi pártplénumon megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy politikája a türelmesség, a néppel való párbeszéd eszmerendszerén nyugszik és ha bármilyen körülmények között arra kényszerülne hogy eltérjen ettől a koncepciótól inkább viszszavonulna a politikai életből. A második kiindulópont a bakui véres szombat amikor Gorbacsov kénytelen volt elrendelni a kakatonaság bevetését egy köztársasági fővárosban. Feltételezhetően Gorbacsovot két irányból is bírálják. Egyik oldal úgy véli, későn döntött, a másik oldal, hogy inkább tárgyalni kellett volna, nem pedig katonailag beavatkozni az azerbajdzsáni—örmény konfliktusba. Minden előrevetíti, hogy a hétfői plénum, amikor az azerbajdzsáni—örmény viszályon kívül a Litván KP önállósodásának kérdése, valamint a kongresszusi tézisek vitája is vihart ígér, Gorbacsov nagyon nehéz politikai feladat elé néz. Egyesek úgy képzelték, Gorbacsov meghátrál kritikusaival szemben, mielőtt a nyílt politikai vihar kitörne. A spekulációkban elhangzottak különböző, „keménykezű’’-nek ígérkező politikusok nevei. Egyelőre biztos, hogy nem jelenthetnek komoly kihívást Gorbacsov számára. N. Sándor László (MTI) Mihail Gorbacsov szerdán telefonon beszélt George Bushsal. A szovjet vezetőt az amerikai elnök hívta fel. Nemzetközi kérdéseikről, elsősorban az európai problémáikról és a fegyverzetcsökkentési tárgyalások kilátásairól folyt a szó. A szörnyet demokráciának hívják VILÁGHÍRADÓ Nem támogatják a Kínába irányuló amerikai beruházásokat (AP) Az amerikai szenátus kedden egyhangúlag úgy határozott, hogy kereskedelmi szankciók egész sorát rendeli el Kína ellen. A törvény azonban felhatalmazza George Bush elnököt arra, hogy a tiltó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyja, ha „jelentős politikiai reform akart" tapasztal Kínában. E passzus alapján bizonyosra vehető, hogy az elnök alá fogja írni a törvényt. Az Egyesült Államok a tavaly májusi demokratikus tömegmozgalom véres elfojtása miatt bünteti Kínát A törvény értelmében a kormányzat nem nyújt támogatást az amerikai magánvállalatok kínai beruházásaihoz. Glemp bíboros betegágyánál (MTI) Wojciech Jaruzelski lengyel köztársasági elnök keddről szerdára virradóra betegágyánál kereste fel egy varsói kórházban Józef Glemp bíborost, Lengyelország prímását, akit kedden váratlanul megoperáltak a gyomrában keletkezett vérömleny miatt. Glemp állapotát az orvosi jelentés „súlyosnak" minősíti. A köztársasági elnök szóvivője az ügy kapcsán nem feledkezett meg annak hangsúlyozásáról, hogy a prímást és Jaruzelskit hosszú évek óta „szívélyes kapcsolat" fűzi egymáshoz. Kedden délután a PAP lengyel hírügynökség még sok arról számolt be, hogy „Glemp látogatást tett egy varsói kórházban” és csak késő este adott hírt a prímáson már délelőtt elvégzett műtétről. Az NSZK-ban üdvözlik Gorbacsov tíj hozzáállását a német kérdéshez Az egyesülés után a szociáldemokraták válhatnak a legnagyobb politikai erővé (MTI) Rövid munkamegbeszélést tartott kedden este Párizsban Roland Dumas francia külügyi államminiszter és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Az előre be nem jelentett munkalátogatás témái között francia diplomáciai források szerint a német újraegyesítés legújabb fejleményei szerepeltek az első helyen, különös tekintettel azokra a megállapításokra, amelyeket Mihail Gorbacsov tett az egyesítés lehetőségéről Hans Modrow NDK- kormányfővel folytatott tárgyalásain. Franciaországban nagy érdeklődést keltett a szovjet vezető megnyilatkozása, s az első televíziós kommentárok szerint az abban foglalt megoldási mód egybeesik a vezető nyugati nagyhatalmak álláspontjával, így a francia elképzelésekkel is. Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter tegnap úgy értékelte a fejleményeket, hogy a Szovjetunió immáron berendezkedett a két német állam újraegyesítésére. Természetesen kiemelt fontosságú azonban — jelentette ki —, hogy az NSZK és az NDK közeledése európai keretek között folytatódjék, mert a Szovjetunió biztonsági érdekeinek tiszteletben tartása nélkül nem mehet végbe a német újraegyesítés. Egy semleges Németország ellenben a külügyminiszter szerint bizonytalansági tényezővé válna Európában. Egon Bahr, az SPD biztonságpolitikai szóvivője is nyilatkozatban üdvözölte a moszkvai fejleményt. Szerinte most, hogy a Szovjetunió feladta az újraegyesítéssel szemben való ellenzését, a kérdés már nem az: vajon valóban bekövetkezhet-e az újraegyesítés, hanem arról van szó, hogy mikor és miként ölthet testet a német állami egység. Gorbacsov nyilatkozata mindenképpen áttörés, és elképzelései egybeesnek az SPD véleményével a két német állam szerződéses közösségét és a konföderációt tekintve is — mondotta. Egon Bahr szerint a szovjet vezető annak hatására módosította álláspontját a Németország-politika kérdésében, hogy vendége, Hans Modrow leplezetlenül feltárta az NDK valóságos belső helyzetét, és az országban kibontakozott folyamatokat. A Frankfurter Allgemeine úgy látja, hogy Gorbacsov mostani elemzésében arra a következtetésre jutott: az „ő eddigi német területe” ebben a siralmas állapotában már semmit nem ér számára, s ezért ismét működőképessé kellene tenni. Az államjogi forma itt már közömbös. És talán még az is hat a gorbacsovi analízisre, hogy Németországban — úgy rémlik — mindenütt a szociáldemokrata párt válik olyan meghatározó erővé, amely talán valamit még megmenthetne a szocializmusból. A pozsonyi Új Szó Bős—Nagymarosról Felelőtlenség a kísérletezgetés Tudósítónktól: A Csallóköz számára a bősi vízlépcső beláthatatlan ökológiai veszélyeket jelent, és ezért nem lehet csak pénzben gondolkodni; az átgondolatlan döntések nagyon megbosszulhatják magukat. Ez az alapgondolata annak az írásnak, amelyet a pozsonyi Új Szó közöl. Egy mérnök, aki a térségben lakik, azt feszegeti, hogy mindenki csak a befektetett milliárdokra hivatkozik, de arról nem beszélnek, hogy mennyit kell még áldozni ahhoz, hogy a vízlépcső ökológiailag tiszta mű legyen, és egyáltalán elérhető-e ez a cél. Mint szakember, felelőtlenségnek tartja, hogy három-négyezer hektár ártéri és tízezer hektár síkvidéki lomberdővel kísérletezgetnek, mert a talajvíz csökkenése komoly változásokat okoz az erdők életében. A termőföldet is megbolygatja a vízlépcső, mert ha a termőréteg alól megszökik a víz, akkor ezt a kincset még öntözéssel sem lehet teljes mértékben pótolni. Milyen tudományos érvek szavatolják, hogy a beharangozott pozitívumok a valóságban is azok lesznek? — kérdezi a szerző. Az Új Szó hasábjain kifogásolja azt is, hogy a létrehozott két bizottság tagai, akik a következményeket hivatottak vizsgálni, nem ismertek, így tehát az is elképzelhető, hogy ott ülnek azok a szakemberek is, akik tervezői voltak ennek a torzszüleménynek, és tőlük végképp nem várható el, hogy feladják eddigi véleményüket, vagy belátják súlyos tévedésüket. F. E. (MTI) Csehszlovákia csak atom- és vízerőművekkel tudja pótolni rendkívüli környezetszenyező szénerőműveit, amelyek még mindig kétharmados arányban fedezik az ország energiaszükségletét. Többek között erről beszélt Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök szerdán Bécsben azon a sajtóértekezleten, amelyet kétnapos hivatalos ausztriai látogatása alkalmából Franz Vranitzky osztrák kancellárral közösen tartott A csehszlovák miniszterelnök a bősi vízerőműről szólva kifejtette, hogy ennek ügyében folytatódnak a tárgyalások Magyarországgal. Mint hangoztatta, a megoldást illetően abból kell kiindulni, hogy a létesítmény már csaknem tejesen elkészült, és áramtermelésére azért is szükség van, hogy Szlovákiában leállíthassanak egy nagy környezeti ártalmakat okozó széntüzelésű erőművet. A szlovákiai környezetvédők felhívásához csatlakozva felhívjuk a javunkért aggódó hondtársainkat, hogy tiltakozzunk együtt a Csallóközt, a Szigetközt, a vizünket tönkretevő bősi vízlépcső befejezése ellen. Találkozunk február 3-án, szombaton 11.15-kor Visegrádon, Nagymaroson a kompnál, 12.00-kor Esztergomban a kompnál, 13.30-kor Komáromban a közúti Duna-híd előtt! Gépkocsival 10.00-kor Induljunk a budai Batthyány tér Duna-parti parkolójából! 14 órára alakítsunk ki élőláncot a Duna mentén a komáromi hídtól Visegrádig, Nagymarosig! A Duna ne válassza szét, hanem kösse össze a népeket! Budapest, 1930. január 31. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság környezetvédő szakosztálya NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Az új román választási törvénytervezet a korábbi népszámlálás adataira alapoz kiküldött munkatársunk jelenti Bukarestből. Bár keddre viszonylag megnyugtatóan rendeződött Pálfalvi Attila ügye, tegnap a bukaresti ifjúsági lap, a Tineretul Liber egyik cikkében élesen kikel a szombaton leváltott oktatási miniszterhelyettes ellen, akit azóta ipari miniszterhelyettessé neveztek ki. Kifejezetten sértő modorúan veti a szemére, hogy önkényesen, sietve, az érintettek megkérdezése nélkül döntött az erdélyi magyar és román iskolák „mesterséges” szétválasztásáról, és támadást intézett a nemzeti egység, a megértés ellen. Sőt, az intézkedések mögött más törekvéseket is feltételezve, felveti a kérdést: vajon, amikor önálló magyar egyetemek újraindítását szorgalmazta, nem gondolt-e ennek az elvnek egyes gazdasági egységekre, övezetekre, mi több, egész Erdély területére való kiterjesztésére? A lap, miközben elismeri, hogy a magyar kisebbség igényei „nagyrészt megalapozottak”, szükség van magyar nyelvű iskolákra, azt állítja, hogy Erdélyben eddig sem volt olyan oktatási intézmény, ahol „csak románul beszéltek volna", igaz, a szerző nem a tanítás nyelvéről szól. Leszögezi viszont, hogy a magyar nyelvű oktatás megteremtése „nem sértheti a románok nemzeti méltóságát" és nem kényszerítheti „ellenzékbe” a román nyelvet Erdélyben. A tegnapi lapok közzétették az új választási törvény tervezetét, amely kimondja, hogy a kétkamarás parlament képviselőházának 235 megválasztott, illetve, esetenként, kijelölt tagja lesz, a szenátus pedig a megyék lakosságának arányában választott és kijelölt szenátorokból, valamint a katonai főtanács képviselőiből áll majd. A törvényhozás mindkét házát bizonyos számú nemzetiségi képviselővel és szenátorral egészítik ki. Eszerint a parlamentben legalább 18-20 magyar képviselőnek kell bejutnia a választókerületekben győzelmet aratottakon kívül, de a törvénytervezet az 1977-es népszámlálás adataira kíván alapozni, ami viszont sokak szerint legalább félmillióval alábecsülte a magyar nemzetiségűek számát. Szokatlan kitétel a tervezetben, hogy Románia új elnöke nem lehet tagja egyetlen olyan pártnak vagy alakulatnak sem, amely részt vett a választásokon. Természetesen meghatározták a kampány szabályait is. A jelölteket indító pártok „méltányosan és igényesen” használhatják a televíziót és a rádiót, központi alapból finanszírozhatják kampányukat, külföldről viszont nem fogadhatnak el támogatást. A ma kezdődő kerekasztal-tárgyalásokról, amelyen minden párt, szervezet és a szakszervezetek is részt vesznek, még nem lehet tudni pontos részleteket. Egyes értesülések szerint viszont — valószínűleg a párbeszéd előkészítése jegyében — tanácskozott az egyik legjelentősebb ellenzéki párt, a Nemzeti Parasztpárt vezetősége. Poór Csaba (MTI) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője tegnap minden korábbinál élesebben bírálta a román Nemzeti Megmentési Front politikáját. Értesítések szerint a legújabb bukaresti fejlemények tükrében kétségesebb, mint valaha, hogy James Baker amerikai külügyminiszter februári moszkvai útja kapcsán ellátogat Romániába is. Bizonyos viszont, hogy Baker felkeresi Prágát. A legutóbbi bukaresti tüntetések megmutatták, hogy a hagyományos pártok, a diákcsoportok növekvő mértékben elégedetlenek a front kormányával, mondotta a külügyi szóvivő, és „mély aggodalmának adott kifejezést a front által szervezett, erőszakba torkolló ellentüntetések felett. Mint közölték, a bukaresti amerikai nagykövet tiltakozott amiatt, hogy „megfélemlítettek törvényes szervezeteket, amelyek jogosan keresnek független szerepet Románia új politikai rendjében". A Független Magyar Kezdeményezés képviselői a csehszlovák parlamentben Prágai Jelentésünk:_____________ Több mint száz új tagja van a csehszlovák parlamentnek, köztük öt magyar nemzetiségű. Valamennyien a Független Magyar Kezdeményezés javaslatára kerültek a törvényhozásba. — A szervezet mennyire elégedett az eredménnyel? — kérdeztük A. Nagy László szóvivőt. — Ez az öt tag tulajdonképpen hat. Letette a hivatali esküt Duray Miklós geológus, író, aki a kisebbségi jogvédő bizottság vezetője, 1984-ben letartóztatták és egy évig volt vizsgálati fogságban. Ő az egyetlen magyar, aki aláírta annak idején a Charta 77 -et; Popely Gyula történész, aki hosszú évekig csak az íróasztal fióknak alkotott; Németh Zsuzsa közgazdász, aki a magyarországi gazdaság reformokkal foglalkozik; Sándor Eleonóra néprajzos, az FMK alapító tagja és Világity Oszkár jogász, aki programnyilatkozatunk egyik alkotója. A hatodik név Somogyi Szilárd, a diákszövetség alapító tagja. Neki azonban még három hete van ahhoz, hogy betöltse a 21. életévét és csak utána lehet teljes érvényű tagja a parlamentnek. — Az elkövetkezendő hónapokban mit kell megvalósítania az önök véleménye szerint a törvényhozásnak? — Az új összetételű csehszlovák parlamentnek minél előbb el kell fogadni a választási törvényt, hogy a pártoknak legyen idejük felkészülni. Több változat ismert a választási körzetek kialakításával kapcsolatban és az egyik kifejezetten hátrányos a magyar kisebbség szempontjából. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a parlament ne fogadja el az új alkotmányt, mert túl rövid az idő az alapos vitára, és szerintünk olyan alaptörvényt kell megfogalmazni, amely stabil. Elengedhetetlen követelmény, hogy parlamentáris úton is megteremtsék a feltételeit annak, hogy ne következhessen be visszarendeződés. — Mit várnak a képviselőiktől? — A Független Magyar Kezdeményezés azt várja képviselőitől, hogy az egyes szakbizottságokban érvényesítik a kisebbségek érdekeit. Forró Evelyn (DTK) A szlovákiai Magyar Diákok Szövetsége az egyetemeken és középiskolákban tanuló magyar diákok érdekképviseletét tekinti fő feladatának, különösen nevelési és oktatási ügyekben, de nem kíván politikai szervezetként működni — nyilatkozta a szervezet akcióbizottságának tagja, Somogyi Szilárd. Elmondta továbbá, hogy szervezetük szoros együttműködést alakított ki a magyarországi Fidesszel, s tavasszal politológiai kérdésekel foglalkozó csehszlovák—magyar diáktalálkozót tartanak Pozsonyban. Az MH bemutatja A Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártjának elnöke, Aleksander Kwasniewski (36) és főtitkára. Leszek Miller (44), a párt alakuló kongresszusán elsöprő szavazattöbbséget szerzett. Első közös sajtóértekezletükön a külföldi újságírók munkamegosztásukról faggatták őket. Egybehangzóan válaszoltak: közösen vezetnek, nem hagyják magukat egymás ellen kijátszani, régóta jó barátok, közösen küzdöttek azért, hogy szakítsanak a „reális szocializmus” gyakorlatával, amire a lengyelek „allergiásak”. Nem vállalták, hogy a Rakowski-korszak kegyeltjei lettek volna. A szükségállapotban pláne a sztálinista bűnökben, életkoruknál fogva ártatlanok. ALEKSANDER KWASNIEWSKI 1954-ben született, vidéki orvoscsaládban, közlekedési közgazdász. Egyetemista korától diákaktivista, majd vezető Gdanskban. 1977-ben lépett a LEMP-be. Diplomázása után függetlenítették. 1982-ben az országos diák-hetilap főszerkesztője lett. Többször volt kellemetlensége a közölt írások miatt: agyoncenzúrázták, olykor egy-egy cikket visszavonattak vele, máskor megakadályozták az egész lap terjesztését. 1985-től a reformista ifjúsági lap, a Sztandor Mlodych főszerkesztője, a sajtótröszt első osztályú nívódíjának nyertese. 1985-től a kormány sport- és ifjúsági ügyekkel foglalkozó minisztere volt, a szöuli olimpián a lengyel csapat vezetője. A nemzeti kerekasztal előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vett, amiben segítették gdanski kapcsolatai. A Szolidaritás legalizálásán dolgozó munkacsoport társelnöke volt. A LEMP tavaly nyári választási veresége idején ő kapta a párt jelöltjei közül a legtöbb szavazatot. Ezután egyik életnívója lett a Július 8. elnevezésű radikális reformcsoportnak, amely a mostani kongresszuson a leginkább kardoskodott elnöki megbízatásáért. Nős, egy leánya van. LESZEK MILLER 1948-ban Varsó környéki munkásdinasztiában született. 17 éves korától hét éven át gyári munkás volt, s míg szakmát tanult, az ifjúsági mozgalomnak előbb aktivistája, majd helyi vezetője, végül pedig az ország egyik legfiatalabb függetlenített nagyüzemi párttitkára lett Pártfőiskolára küldték, ott kiválóan doktorált, és meghívták a központi bizottság munkatársának. 1982- től a kb ifjúságpolitikai felelőse. Rakowski főtitkárrá választásakor, 1986-ban, vajdasági pártelső titkár lett, majd 1988 decemberében kb-titkár, a párt „vezérkari főnöke”, később pb-tag is. Tagja volt a kerekasztal LEMP- delegációjának. Amikor 1988-ban visszakerült Varsóba, sorra eleget tett az ifjúság, a diákság meghívásainak, és a számos nagygyűlésen, egy szál mikrofonnal a kezében, becsülettel állta a vitát, válaszolt a bármilyen megfogalmazású kérdésekre. Tavaly az terelte rá a közfigyelmet, hogy megnyittatta a pártszékház kapuit, s minden érdeklődött vitatkozni hívott. Annyian fűltek össze, hogy még az utcát is „be kellett mikrofonozni”. Őszintesége, közvetlen hangvétele a fundamentalistákból, a párt „betonjából” ellenérzést váltott ki. Molnár S. Edit