Magyar Hírlap, 1990. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
A kórokozó a nacionalizmus 14. oldal) Diákok százai Nyugatra Új emberek jegyzik a lapot (5. oldal) A földtörvény marad Továbbra is szabad a vásár Üros székek napja a Parlamentben — Március 8.: vagyonelszámoltatás Az Országgyűlés második napján az oktatási törvény módosításának vitájával folytatódott a februári ülésszak. Előtte az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy az alkotmányt módosító három törvényjavaslól csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a bizottságok még nem végeztek az indítványok elbírálásával. Továbbá ismertette az Alkotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó állampolgárok választójogának gyakorlásáról. A testület határozata szerint a törvényből törölték, hogy szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, mert ez a kitétel alkotmányellenes. Az oktatási törvény módosításáról szóló általános vita folytatásában több hozzászóló a gyerekek túlterheltségére hivatkozott, arra, hogy a tananyag figyelmen kívül hagyja az életkori sajátosságokat, és korszerűtlen. Legtöbben azonban a magánoktatás lehetőségével foglalkoztak. Akadt, aki korszerűbb képzésre sarkalló kezdeményezésnek tekintette a magániskolák alapításának lehetőségét, mások hangsúlyozták, hogy az állam felelőssége az ifjúság oktatásában, nevelésében nem csökkenhet. A hozzászólók többsége kifogásolta, hogy a törvénymódosítás beterjesztését sem szakmai, sem pedig társadalmi vita nem előzte meg. Ezért sok olyan kérdéssel nem foglalkozik a módosító előterjesztés, amely a gyakorlatban élesen jelentkezik. Az egyik képviselő szerint a pedagógusokat komoly megrázkódtatás akkor érte, amikor megszüntették az orosz nyelv kötelező oktatását. Szakmai körökben vihart kavart az egyházi és magániskolák működésének újbóli engedélyezése, mert sokan úgy vélik, hogy ott csak a kivételezettek tanulhatnak majd. Aggódnak, hogy kizárólag a szülők anyagi képességétől, nem pedig a gyerek tehetségétől függ, hogy kik tanulhatnak azokban az intézményekben. Attól is tartanak a szakmában, hogy a lelkiismeretes tanárokat elcsábítják a tehetősebb, jobban fizető iskolák. Így kialakulhatnak első- és másodrendű tanintézetek. A hozzászólók nagy része a tervezettel első olvasatban kívánt foglalkozni, mondván, az új oktatási törvény megalkotása már az új parlament feladata legyen. Az egyik hozzászóló azt kérdezte a minisztertől, hova lett a Glatznoszty? A miniszter a szünetben idegesnek tűnt. Válaszában azt hangsúlyozta, hogy ez a törvény elsősorban lehetőséget biztosít az állampolgároknak magániskolák, magánegyetemek alapítására, arra, hogy az állami és a magán oktatási intézmények azonos feltételek mellett működhessenek. Kiemelte, hogy e javaslat elfogadása törvényessé tenné a miskolci bölcsész magánegyetem alapítását és működését, és csupán megérett problémákra kíván választ adni, hogy azok a későbbiekben fejleszthetők legyenek. A határozathozatalnál a törvénymódosító javaslatot ugyan megszavazták, de kiderült: nem volt meg a kétharmados többség. Már a következő napirendi pontot vitatták, amikor Horn Péter képviselő felszólalt, mondván, hogy a londoni parlamentben megoldható, hogy a szavazást megelőzően a környék összes kocsmájában megszólaljon egy csengő. Ezért megengedhetetlennek tartotta, hogy nálunk bizottsági ülések alatt hozzanak bármilyen határozatot. Így az elnök indítványára ma reggel újra szavazásra bocsátják a törvénymódosítást. A következő napirendi pont, a társadalombiztosítás irányításáról és szervezéséről szóló határozattervezet nem ajzotta föl túlságosan a Tisztelt Házat, a tervezetet ismertető Szirtesné dr. Tomsíts Erika beszédét monoton duruzsolás tette alig érthetővé, mígnem a soros házelnök csengője figyelmeztette csöndre a trécselő honatyákat. A határozati javaslat a társadalombiztosítás önkormányzati irányítása megteremtésének előnyeit ecsetelte, mondván, a jelenlegi helyzet teljességgel tarthatatlan, legfőképpen azért, mert éppen az érdekeltek — a biztosítottak — beleszólását zárja ki. Olyan, az állami költségvetéstől független Társadalombiztosítási Alapot kell létrehozni, amelynek irányítását az érintettek képviselőiből álló önkormányzat — az elképzelések szerint az Országos Társadalombiztosítási Tanács (OTT) —végzi majd. A törvényjavaslat két fő rendező elvet tartott szem előtt. Elsősorban azt, hogy a lehető legszélesebb hatáskört biztosítsa az új testületnek, ezzel is deklarálva, hogy a terület kikerült a kormányzati hatáskörből. A másik szempont sem lényegtelen: a változás még átmenetileg sem okozhat fennakadást a biztosítási ellátások megállapításában és folyósításában. (Folytatása a 3. oldalon) Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (jobboldalt) és Szíjártó Károly legfőbb ügyész párbeszéde, nyugalomba vonulásuk előtt. Felmentésüket a parlament elfogadta. Fotó: szalay zott Német határhuzavona Helmut Kohl találkozója Antall Józseffel (MTI) Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke tegnap több mint egyórás megbeszélésre fogadta Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét. A vendég tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről. Nyugatnémet információ szerint Kohl kifejezte az NSZK kiemelkedő érdekeltségét a magyarországi általános demokratikus átalakulásban, és méltatta azt a jelentős szerepet, amelyet mind személy szerint Antall, mind az MDF betölt. Sajtóértekezletén Antall elmondta: útja azt a célt szolgálta, hogy közvetlenül a választások előtt kapcsolatba léphessenek azokkal a politikai pártokkal, amelyek közelebb állnak az MDF- hez, mint más európai politikai pártok. (Folytatása a 2. oldalon) MTI Külföld KéperképzUteR Douglas Hurd Budapesten Anglia lelkesedéssel figyeli Magyarországot Douglas Hurd brit külügyminiszter tegnap több magyar politikussal találkozott, köztük Horn Gyulával, Szűrös Mátyással és Németh Miklóssal. Horn Gyula a találkozón hangoztatta, Magyarország a jövőben is számít a brit támogatásra reformtörekvéseinek valóra váltásában. Horn Gyula szólt arról is, hogy tavaly decemberi romániai látogatása alkalmával 18 pontos rendezési menetrendben állapodtak meg a román féllel, ám ez ideig mindössze a határ menti folyókkal kapcsolatos együttműködést sikerült tető alá hozni. Ezzel szemben a sorozatos sürgetések ellenére sem nyithattuk még meg a kolozsvári magyar főkonzulátust; akadályozzák a magyar könyvek romániai bevitelét, s egyes körökben felerősödött a nagyromán nacionalista szemlélet. Magyarország azt kívánja, hogy e kedvezőtlen fejleményeket a helsinki szellemben rendezzék. Douglas Hurd is egyetértett abban, hogy — amennyiben szükségessé válna — figyelmeztetni kellene a román kormányt a helsinki folyamatból fakadó kötelezettségeire. A Szűrös Mátyással és Németh Miklóssal folytatott megbeszélés után Douglas Hurd koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművén a Hősök terén, majd részt vett Horn Gyula díszebédjén. Pohárköszöntőjében Hurd külügyminiszter kiemelte, hogy brit részről érdeklődéssel és lelkesedéssel kísérik a magyarországi demokratikus változásokat. Nagy várakozásokat fűznek a kétoldalú kapcsolatok kiszélesítéséhez, az üzleti lehetőségek mielőbbi kiaknázására buzdítják az angol beruházókat. Külön méltatta Horn Gyula külügyminiszter kitartását, hozzáértését és bátor gondolkodást tanúsító tevékenységét........Az ön munkája révén Magyarország azon országok élvonalába került, amelyek konstruktívan vitatják meg Európa jövőjét" — mondta. Hard délután találkozott az MDF és az SZDSZ vezető személyiségeivel, és fölkereste a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet is. (MTI) Ki szavatol a szavazat biztonságáért? A BM felmondott az ÁNH-nak! Felmondott a Belügyminisztérium az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalnak. A BM megbízásából az ÁNH végezte az 1989. novemberi népszavazás öszszesítését, s ugyancsak szerződést kötöttek arról, hogy az időközben továbbfejlesztett országos számítógépes rendszeren a márciusi választások szavazatainak számlálását is ők végezzék. A népesség-nyilvántartó hivatal megállapodott a televízióval és rádióval, illetve tárgyalt a sajtó képviselőivel arról, hogy a választási eredményekről azonnali, folyamatos, a részeredményekre is kiterjedő információkkal szolgál — kaptuk a hírt az MTI-től. Munkatársunk dr. Horváth Ferencet, az ÁNH főosztályvezetőjét, a megszűnt választási iroda vezetőjét kérdezte arról, hogy mivel indokolta a BM a felmondást. — A Belügyminisztérium Választási Irodája amely mint ismeretes, a népszavazáskor is magához rendelte az információt, most azzal az indokkal kezdeményezte a szerződés felbontását, hogy maga kívánja a szavazatösszesítést elvégezni. Egyrészt drágállották a számítógépes rendszert, másrészt arra hivatkoztak, hogy a választásban érintettek tiltakoztak: „fekete doboznak" tekintik az általunk kidolgozott zárt rendszert, úgy vélik, nem látnak bele. Igaz, hogy illetéktelen nem juthat információhoz, dehát éppen ez volt a cél. — Mennyibe került ez a számítógépes rendszer? — Mintegy 80 millió forintba. A munkának több mint a felét elvégeztük, ebben a készültségi fokban adjuk át. Körülbelül húszmillió forintot kell a BM-nek megtérítenie. Minden egyéni kerületben — kivéve a fővárost — összesen 144-ből a programozásunk alapján, zárt láncon, úgymond „egyenesen dróton" érkeztek volna a szavazati eredmények. — Ezek szerint megszűnik a garancia arra, amelyet eddig az önök hivatala vállalt? — Nem tudom, hogy a BM milyen rendszert dolgoz ki. A mienk szerint az adatok változtathatatlanul érkeztek volna. Ezért úgy véljük, hogy semmilyen szakmai indoka nincs a BM-nek arra, hogy kevesebb, mint egy hónappal a választás előtt az általunk kiépített, zártláncú rendszer helyett, más módon történjen a szavazatösszesítés. Sz. Zs. A fenti hír vétele után természetesen megkérdeztük a másik felet is. A Belügyminisztériumban megbízható forrásból a szerződésbontás okairól a következőket tudtuk meg. Az ÁVH-rendszer a minisztérium szerint azért nem alkalmas, mert úgymond bele lehet nyúlni, vagyis nem látják biztosítva, hogy a helyi választási bizottságoktól és a területi választási bizottságoktól megbízható adatok érkeznek a központba, tehát manipulálhatóak így a szavazatok. Természetesen senkiről nem tételeznek fel ilyesmit, ám — ahogy mondani szokás— az ördög nem alszik. Egy másik ok az, hogy miután ártó szándékkal bele lehet nyúlni a rendszerbe, tönkre is lehet tenni azt. Ezeket a lehetőségeket tehát ki kell zárni — így a BM álláspontja —, hiszen megengedhetetlen, hogy az első szabad választások tisztaságához bármilyen kétség férjen. Megtudtuk azt is, hogy igaz: az ÁNH számítógépes rendszere gyors adatátvitelt biztosít, magyarán, rövid időn belül a központ — és így a közvélemény — tudomására juthat az első forduló eredménye. Csakhogy, miután második forduló is várható, kérdéses, arányban áll-e ez a gyorsaság a rendszer működtetéséhez szükséges költséggel ? Tudniillik az ÁNH 120 milliót kér, nem tudni, nem lesz-e több a vége. Az adattovábbítás lassabb módja, a BM-es rendszer, csak 12 millióba kerül. Sz. A. Ki volt a híve? Gorbacsov:Bush eszmecsere az újabb csúcs előtt (MTI) Telefonbeszélgetést folytatott tegnap Mihail Gorbacsov szovjet és George Bush amerikai elnök. Alig egy hónapon belül a két nagyhatalom első számú vezetője másodszor választotta a közvetlen eszmecserének ezt a módját. Az eseményről szóló rövid TASZSZ-jelentés szerint a telefonbeszélgetés a két politikus rendszeres eszmecseréjének része. A szovjet hírügynökség szerint néhány nemzetközi kérdésről volt szó a beszélgetésben: egyebek között áttekintették a nicaraguai választások eredménye után kialakult helyzetet és az európai biztonság problémáit, különös tekintettel e kérdéskör német vonatkozásaira. Emellett érintették a küszöbönálló szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésének néhány kérdését is. A jelentésből nem derül ki, hogy ez alkalommal ki volt a hívó. Milliárdok vállalkozásokra A Pénzügyminisztérium csaknem 1 milliárd, az Állami Fejlesztési Intézet pedig 2 milliárd forintos hozzájárulással létrehozta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, amelynek célja, hogy elősegítse a kis és közepes méretű, elsősorban új vállalkozások létrejöttét — jelentette be Nagy István pénzügyminiszter-helyettes tegnap, a Pénzügyminisztériumban. Elmondotta: az alapítvány indulóvagyonát növelik az ahhoz csatlakozó bel- és külföldi természetes és jogi személyek befizetései. Az előzetes felmérések szerint arra számítanak, hogy mint(Folytatása az 5. oldalon) Áprilisban Pozsonyban Magyar—lengyel—csehszlovák csúcs ? (MTI) Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök meghívására Pozsonyban április 9-én tartanák meg a köztársasági elnökök, a kormányfők és a külügyminiszterek részvételével a magyar—lengyel—csehszlovák csúcsot. A találkozón, amely mindenekelőtt a három ország közös visszatérését lenne hivatott elősegíteni Európához, megfigyelőként jelen lennének Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország képviselői — ezt Boleslaw Kulski lengyel külügyminiszter-helyettes jelentette be a lengyel szenátus külügyi bizottsága előtt. Mindezt azonban március 17-án egy Havel—Walesa határtalálkozó előzné meg, amely feltételezések szerint szolgálhatná a hármas együttműködésen belül Varsó és Prága különös kapcsolatainak hangsúlyozását, vagy egyszerűen a kibékülést a két kelet-európai személyiség között. Emlékezetes, hogy Walesa Havel első lengyelországi látogatása alkalmával, sértődése jeléül — mert Havel előbb a két német államba látogatott s csak utána Lengyelországba — nem volt hajlandó találkozni a nálánál alig valamivel kevésbé ismert, egykori ellenzékivel. Műemlékvédelem A fene sem érti, miért kell a Földtani Intézet Stefánia úti épületének tetejére bombabiztos örbunker... Odáig rendben van, hogy műemlékeinket védeni kell, no de így? A környezetidegen műemlékvédelemről egyébként is rosszak a tapasztalataink. Lám, a budai Vár állagát még a német ágyúk sem tudták garantálni negyvenötben, évekkel később Steindl Imre Parlamentjéről is potyogott a vakolat az ott álldigáló szovjet tankok dacára... Bármennyire is furcsa, Savoyai Jenő lovasszobra nagyobb rendet tart most a Várban, mint azok a ménkű tarackok, akárcsak Rákóczié az Országház előtt. Talán a Stefánia úti bunker helyett is megtenné valami más, mondjuk, Ráday Mihály lovasszobra • •. (pilhál) Fotó: Bánkúti András