Magyar Hírlap, 1990. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám

1990. június 1., péntek A moszkvai pártbizottság átadja a hatalmat a tanácsnak Jelcin okosan taktikázott Moszkvai tudósítónktól__________ Nem szakadhat szét a szovjet kommunista párt. Ezt meg kell akadályozni és a reform, a meg­újulás jegyében konszenzust kell létrehozni. Így határozott huszon­négy közül huszonhárom pártér­tekezlet a szovjet fővárosban — hallottuk Jurij Prokofjev moszk­vai első titkár sajtóértekezletén. A Magyar Hírlap tudósítója ar­ról érdeklődött: vajon hogyan alakul a párttagság létszáma a kilépések következtében. Prokof­jev, aki a moszkvai pártplénum eseményeiről számolt be az újság­íróknak, sajnálattal állapította meg, hogy a moszkvai párttagság erősen fogyatkozik. Tavaly az el­ső negyedévben mintegy 25 000 párttag adta vissza piros könyvecs­kéjét, az idei első negyedévben 11 000 ember vált meg párttagsá­gától Moszkvában. Probléma, hogy korábban főleg nyugdíjas­korú és már nem aktív párttagok váltak meg az SZKP-tól, most politikai okra hivatkozva, aktív korúak. A belépők száma: 1700. Aggasztó az első titkár szerint, hogy a fiatalok, a nők és mun­kások távol maradnak a párttól. Prokofjev a továbbiakban egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy létre kell jönnie az SZKP-n belül az Orosz Szövetségi Köz­társaság Kommunista Pártjának, ugyanakkor élesen elhatárolta magát azoktól, akik fundamenta­lista konzervatív ellenpártot óhajtanak létrehozni az SZKP-n belül. Vannak ilyen törekvések. A június elején Leningrádban ösz­­szejövő előzetes orosz pártkonfe­rencia ilyen jellegű párt létreho­zására törekszik. A Magyar Hírlap tudósítójának egy másik kérdésére — milyen a viszony a pártbizottság és a radi­kális reformer vezetés alá került moszkvai városi tanács között —, Prokofjev azt felelte, hogy ezt a tanácsot és vezetőit törvényesen a nép választotta és tisztelni kell. A kritikus helyzetben lévő kilenc­­milliós város életfontosságú prob­lémáinak megoldása összefogást követel. A párt a hatalmat Moszk­vában átadja a szovjeteknek. Kiderült ugyanakkor, hogy ez a hatalomátadás meglehetősen sok kofliktussal jár. A pártsajtó meg­osztása nem egyszerű. A Mosz­­kovszkaja Pravdát megtartotta magának a pártbizottság, a déli lap, a Vecsernaja Moszkva füg­­getlen lesz és a moszkvai tanács­nak, ha lapot akar, saját újságot kell alapítania, ami a papírhiány mellett nem egyszerű. A Népszabadság kérdésére vá­laszolva, Prokofjev értékelte Jel­cin elnökké választását. Úgy vé­(MTI) A szovjet kormányfő könnyű zúzódásokat szenvedett, amikor szerdán autóbaleset érte — jelentette be Vagyim Perfil­iev. A szovjet külügyi szóvivő sze­rint a baleset reggel fél kilenc­kor történt a rubljovi országúton (Moszkvától nyugatra). Egy, a kormányfő gépkocsijával szem­ben haladó katonai autóbusz ki­perdült a másik sávra, s ezért történt a baleset. Könnyebben megsérült Rizskov egyik kísérője, lekedett, hogy Jelcin az általános válságnak, az elégedetlenségnek köszönheti győzelmét. Prokofjev szerint Jelcin okos taktikát alkal­mazott és programja általánossá­gok helyett konkrét, kézzelfog­ható ígéreteket tartalmaz a lakás­­program és a piac árukkal való megtöltésére vonatkozva. A kér­dés, hogyan realizálható a prog­ram. A magas rangú pártfunkcioná­rius igen kritikusan értékelte a kormányprogramot és a kormány működését. Annak a véleményé­nek adott hangot, hogy ha most lenne a népszavazás, az irányí­tott piacgazdaságra való áttérés programját jelen formájában a szavazók nem fogadnák el. Egy másik kérdésre válaszolva megje­gyezte, hogy az állam elnöke fő­titkári minőségében egyetértését fejezte ki a Rizskov-program iránt, de nem biztos, hogy más választott szervek egyetértése is meglenne N. Sándor László valamint az autóbusz egy utasa. Perfiljev ezzel cáfolta azokat a Moszkvában terjedő híreket, hogy merénylet történt volna a kormányfő ellen, s ennek során a pletykák szerint lelőtték az autóbusz sofőrjét. Borisz Korjakovcev, a szovjet közlekedésrendészet vezetője az előzetes vizsgálatok alapján úgy nyilatkozott a TASZSZ hírügy­nökségnek, hogy a balesetért az autóbuszt vezető kiskatona ta­pasztalatlansága okolható. Nem merénylet : Rizskov autóbalesetet szenvedett Ezek az örmény fegyveresek is részt vettek május 27-én a szovjet csapatok elleni támadásban. Jereván egyik külvárosában gyülekeztek, amikor az AP fotósa lencsevégre kapta őket MTI Külföldi Képszerkesztőség Magyar röplapok Aradon Az RMDSZ provokációnak tekinti (MTI) A román sajtóügynökség, a Romp­res hírül adta, hogy má­jus 30-án Arad közelében magyar nyelvű röpcédulákat találtak. A miskolci nyomdában előállított röplap a hívőket arra szólítja fel, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkal­mából a bazilika előtti téren meg­tartandó istentiszteleten jelenje­nek meg. A röplapokat a Nemzeti Keresztény Unió Trianoni Szer­vezési Fóruma adta ki. A röpcéduláknak Romániába juttatásával kapcsolatban a Ro­mániai Magyar Demokrata Szö­vetség nyilatkozatot adott ki. Eb­ben leszögezi: „ez a szervezet irre­denta magatartásáról ismert és tevékenységét az RMDSZ május 12-én a román televízióban már nyilvánosan elítélte A szövetség úgy véli, ezúttal olyan provokáció történik, amely a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok megrontására, valamint az etnikai feszültségek szítására irányul Ro­mániában Elvi álláspontjához hí­ven, az RMDSZ szembeszáll min­den olyan akcióval, amely szét­húzást szít a románok és a ma­gyarok között. Felszólítja a ro­mániai magyarságot, ne hagyja magát befolyásolni olyan akciók­kal, amelynek a célja ellentétes a magyar—román közös érdekek­kel, a romániai demokratizáló­dási folyamatokkal". A szövetség hivatalos nyilatko­zatát Domokos Géza, az RMDSZ elnöke írta alá NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Konkrét együttműködés Prága és Vilnius között Havel támogatja Landsbergist (MTI) Vytautas Landsbergis litván elnök szerdán este Prágá­ban találkozott Václav Havel köz­­társasági elnökkel. Landsbergis tájékoztatta a cseh­szlovák államfőt a litvániai hely­zetről, a várható fejleményekről, illetve Vilnius együttműködésé­ről Lettországgal és Észtország­gal. A megbeszélésen Havel ismét támogatásáról biztosította Litvá­niának a nemzeti és állami önál­lóságra vonatkozó követeléseit. Ugyanakkor megemlítette Mihail Gorbacsov érdemelt abban, hogy megváltozott a politkai helyzet Közép- és Kelet-Európában, aho­vá — mint Havel hangsúlyozta — Litvánia is tartozik. Mint a tárgyalásokról kiadott közleményben olvasható, Havel és Landsberg is véleményt cseréltek a konkrét együttműködés lehető­ségeiről a gazdaság, a kultúra és a politika területén, illetve annak lehetőségeiről, hogy a balti orszá­­gok részt vehessenek a helsinki folyamatban. A csehszlovák és a litván államfő közös táviratot küldött a Vilniusban április 26 óta Litvánia függetlenségéért éh­ségsztrájkot folytató Vytautas Miliidasnak, arra kérve, hagyja abba az éhségsztrájkot. A diákok képviselőivel talál­kozva, Landsberg is hangoztatta, hogy a magyarországihoz vagy a csehszlovákiaihoz hasonló szovjet beavatkozás a Szovjetunió gyors széteséséhez vezetne, független köztársaságok jönnének létre, amelyek senkit sem nyomnának el. Sajtóértekezletén a litván elnök azt állította, hogy hazájára a Szovjetunió gazdasági és politikai bojkottot egyaránt ki akar ter­jeszteni. Ezzel összefüggésben alá­húzta prágai megbeszéléseinek fontosságát. Mint mondotta, ezek nemcsak a litván és csehszlovák kapcsolatokat, hanem az egész kelet-európai folyamatot, illetve mindazt érintik, ami most végbe­megy a Szovjetunióban. Landsbergis — mint mondotta — nem hiszi, hogy a Bush—Gor­­bacsov találkozón megoldás szü­letnék a balti népek független­ségének kérdésében, ezért nem is lennének csalódottak.­­ De ha a csúcson előrelépés történik e problémát illetően, az mind Lit­vánia, mind a Szovjetunió és a többi európai állam számára is hasznos lenne. Elmondotta: Havellel tárgyalva nem volt szó a Csehszlovákia ál­tal felajánlott közvetítésről, mert arra a Kremlből nem érkezett válasz, de részletesen megtárgyal­ták a csehszlovák—litván kapcso­latokat. Jiri Dienstbier külügymi­niszterrel és tanácsadóival talál­kozva megtették az első lépést, hogy a két ország közös szakér­tői bizottságot állítson fel. Utalt arra, hogy kölcsönösen érdekkép­viseleti központot kívánnak felál­lítani Prágában, illetve Vilnius­ban. Arra a kérdésre, hogy Jelcinnek az orosz föderáció elnökévé való választásával változik-e Litvánia helyzete, Landsberg is ingenlően válaszolt. Utalt arra, hogy Jelcin igen határozottan elítélte a Lit­vánia elleni blokádot és hogy sze­mélye szorosan összekapcsolódik az orosz demokratikus mozgalom­mal. Szívós alkudozás Washingtonban a szovjet—amerikai csúcstalálkozón (Folytatás az 1. oldalról) amely nem hasonlít a Nyugat je­lenlegi javaslatára (ez a javaslat az egységes Németország teljes jogú NATO-tagságára vonatkozik — a szerk.), mert a Nyugat nem gondolta át ezt a dolgot, nem gondolta át eléggé". Mindemellett miközben csü­törtökön Gorbacsov és Bush ne­kikezdett e roppant kényes téma megvitatásának, a szovjet állam­főt kísérő sajtómegfigyelők köré­ben is bíztak egy kölcsönösen el­fogadható formula kidolgozásának lehetőségében. A legfrisebb wa­shingtoni elképzelések szerint ez a formula Németország NATO- tagságát az új nagyhatalom és egész Európa jelentős mértékű demilitarizálásával kötné össze. A CBS szerint Kohl ISO ezerre csökkentené a­ Németarcván hadseregének létszámát Az egyik lehetséges megoldás, amelyről a CBS televízió értesü­lése szerint a csúcstalálkozó órái­ban is folynak a kulisszák mögöt­ti konzultációk az Egyesült Álla­mok és az NSZK között, Kohl kancellár nyilvánosságra nem ho­zott, de kiszivárogtatott ajánla­tain alapul. Ezek szerint az egy­séges Németország átvállalná az NDK-tól a szovjet csapatok ál­­lomásoztatásának évente több mint 400 millió dollárra rúgó költségeit. Az egyesült Németor­szág több mint felére, 150 ezer főre csökkentené saját hadsere­gének létszámát, s cserébe azt kérné, hogy a szovjet csapatok 1995-ig vonuljanak ki az ország­ból Ezek a javaslatok, ha nem is „ellenállhatatlanok", miként a né­met diplomácia sugalmazza, bi­zonyosan megfontolásra érdeme­sek. A szovjet fél maga 2000-re gondolja befejezni csapatainak kivonását, s néhány nappal ez­előtt olyan ellenajánlatot tett, hogy Németország legyen a NA­TO tagja, de lépjen ki annak ka­tonai szervezetéből. Adva van te­hát egy formula, ahol a katonai szervezetből való kilépést a de­­militarizálással lehetne helyette­síteni egy kompromisszum kere­tében. Fitzwater: nagy ígéret a béke jövője szempontjából „Barátinak, élénknek" írta le Martin Fitzwater, az amerikai el­nök szóvivője csütörtökön dél­után a két államfő első másfél órás eszmecseréjét, amelyen „szé­les, koncepcionális természetű" megbeszélést folytattak a kelet­­nyugati kapcsolatok problémáiról és a találkozó napirendjére tű­zött valamennyi témáról. Az ame­rikai szóvivő jelezte, hogy Baker és Sevardnadze külügyminiszte­rek már csütörtökön félrevonul­tak, hogy a legkényesebb kérdé­sekről külön tárgyaljanak. Azt is bejelentette, hogy pénteken szá­mos olyan megállapodás aláírása várható, amelyek „nagy ígéretet jelentenek a béke jövője szem­pontjából". A pénteken aláírandó egyez­mények közül a legfontosabbak: a vegyifegyverek gyártásának ti­lalmát és meglévő készleteinek megsemmisítését előirányzó szer­ződés; megállapodás a nukleáris kísérletek tilalmának ellenőrzé­séről; nyilatkozat a START-szer­­ződés legfontosabb elemeiről, melynek aláírásában azonban Fitzwater nem volt még egészen biztos. A nyilatkozat egyes meg­fogalmazásain ugyanis még csü­törtökön is egész nap dolgoztak. A washingtoni csúcs — ez most már nyilvánvaló — nagyon is gazdag lesz eredményekben. S remélhetőleg nem csak az alá­írandó papírok mennyisége te­kintetében. Baker és Sevardnad­ze tengerhajózási, repülési és ha­lászati szerződéseket ír alá, de készül közös okmány a tudomá­nyos-műszaki együttműködés bő­vítéséről egy amerikai kulturális központ moszkvai, illetve egy szovjet centrum washingtoni meg­nyitásáról és más együttműködési témákról. Fitzwater e reményt keltő kilá­tások alapján idézte Bush kije­lentését arról, hogy ez a várako­zások, nem pedig a diktátum csúcstalálkozója. Az elnök célzá­sa könnyen válaszként értelmez­hető Gorbacsov ottawai megjegy­zésére, melyben — a német kér­désre célozva — azzal vádolta a Nyugatot, hogy megpróbál diktá­tumot gyakorolni országára. Washington, 1990. május 31. Bokor Pál Dumas tájékoztatta Genschert Mitterrand moszkvai tárgyalásairól (MTI) Újabb rövid találkozót tartott szerdán késő délután Pá­rizsban Roland Dumas francia és Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter. A francia miniszter tájékoztatta nyugatné­met kollégáját Mitterrand elnök moszkvai látogatásáról, az ott el­hangzott megállapításokról, vala­mint a lengyel kormányfő, Ta­deusz Mazowiecki hét eleji pári­zsi megbeszéléseiről. A miniszterek tárgyaltak a kö­zép- és kelet-európai helyzetről, a bécsi leszerelési tárgyalásokról és a német egyesítéssel foglalko­zó 2 plusz 4 tárgyalás következő miniszteri szintű fordulójáról is, amelyet júniusban Berlinben tar­tanak meg. Kivégzés Kínában Eltűnt három ellenzéki (MTI) Nyomtalanul eltűnt az a három ismert kínai ellenzéki, akik részt vettek a tavaly lezaj­lott pekingi demokratikus moz­galomban, és csütörtökre sajtóér­tekezletet hirdettek meg Peking­­ben. A sajtó­értekezlet célja az lett volna, hogy felolvassák azt a levelet, amelyet a kínai kormány­nak címeztek és amelyben köve­telik, hogy a hatóságok bocsás­sák szabadon egy negyedik társu­kat, akit a múlt év júniusa óta tartanak fogságban. Kivégezték a múlt év júniusi tüntetések egyik résztvevőjét. Jü Jung-csuant azzal a váddal ítél­ték halálra, hogy 1989 június 5-én részt vett egy katonai jármű fel­gyújtásában. A múlt héten vég­rehajtott ítéletről csütörtökön számolt be a Reuter hírügynök­ség, a Szecsuán Zsipao jelentésére hivatkozva. A kínai lap szerint Jü Jung-csuannal együtt nyolc köztörvényes bűnözőt is kivégez­tek. Brit vélemény Az európai leszerelés mindenekelőtt való (MTI) Nagy-Britannia állás­pontja szerint a helsinki folya­mat csúcsértekezletének idei meg­tartásához elengedhetetlen, hogy előzőleg kidolgozzák a huszonhá­rom NATO- és VSZ-tagállam el­ső leszerelési szerződését az euró­pai hagyományos haderő csök­kentésével foglalkozó bécsi tár­gyalásokon. Ezt a véleményt Ar­chie Hamilton brit védelmi ál­lamminiszter fejtette ki csütörtö­kön az osztrák fővárosban, a „Hu­szonhármak” küldöttségeinek ple­náris ülésén. A felszólalása után tartott sajtótájékoztatón a brit politikus hangoztatta azt is, hogy a bécsi szerződésnek még az egye­sülő Németországban tartandó vá­lasztások előtt létre kellene jön­nie. A miniszter elimerte, hogy a bécsi tárgyalásokon az elért ha­ladás ellenére még sok fontos kérdés vár megoldásra, például a leendő leszerelés ellenőrzési rend­szerével és a légierő csökkenté­sével kapcsolatban, de úgy véle­kedett, hogy kellő politikai aka­rattal és jó szándékkal a hátra­lévő problémákat hamar rendezni lehet. VILÁGHÍRADÓ Jeszenszky—Wörner találkozó lesz Várhatóan az összeurópai együttműködés jövőjét körvona­lazó megbeszélések sorába tarto­zik majd Jeszenszky Géza és Manfred Wörner találkozója. Az MTI értesülése szerint a magyar külügyek irányítója június 29-én ül a tárgyalóasztalhoz a NATO főtitkárával. Mock—Andreotti megbeszélés (MTI) Alois Mock osztrák al­­kancellár és külügyminiszter csü­törtökön Rómába érkezett. Meg­beszélést folytat Giulio Andreot­ti miniszterelnökkel. Szóba ke­rült, hogy a Kereszténydemokra­ta Internacionálé — államelnökök és kormányfők részvételével — találkozót rendez Budapesten jú­nius 30-án, a közép-kelet-euró­­pai demokratizálási folyamat megvitatására. Meghívó az Eurékába? (MTI) Az Euréka-program teg­­nap megnyílt 8 minszteri érte­kezletén felvetődött: be kellene kapcsolni a 19 nyugat-európai or­szágot tömörítő műszaki-fejlesz­tési szervezetbe a kelet-európai országokat is. Ezek az országok eddig csak egy-két ilyen prog­ramban vehettek részt. Eltávolítják az NDK-címert (MTI) A keletnémet parlament csütörtökön megszavazta a Né­met Szociális Uniónak (CSU) azt az indítványát, hogy az NDK köz­épületeiből és középületeiről ha­ladéktalanul távolítsák el az or­szág címerét (kalászkoszorúban kalapács és körző). Ahol ez mű­szaki vagy pénzügyi okból nem lehetséges, ott a címert le kell ta­karni — hangzik a határozatban. Bolgár internálótáborok (AFP) A bulgáriai internáló­­táborokban 1959 és 1961 között 148 ember halt meg A Lovecs és a Szkravena melletti táborokban összesen 1501 személyt tartottak fogva embertelen körülmények között. A táborok ügyében végzett vizs­gálat eredményéről csütörtökön közzétett jelentés szerint az ál­dozatok egy része a brutális bá­násmód, másik részük az ember­telen életkörülmények következ­tében hunyt el, míg többen — nem bírván elviselni a kilátásta­lan helyzetet — öngyilkosok let­tek. Phenjani ajánlat Szöulnak (AP) Észak-Korea az általa be­fagyasztott párbeszéd felújítását javasolta csütörtökön Dél-Koreá­­nak, alig néhány órával Mihail Gorbacsov szovjet és Ro Te Vu dél-koreai elnök tervezett talál­kozójának hivatalos bejelentése után. Új modul a Mirre (MTI/ A bajkonuri repülőtér­ről csütörtökön, moszkvai idő sze­rint 14 óra 33 perckor Föld körü­li pályára állították a Krisztall űrmodult. A csaknem 20 tonnás szerkezet a tervek szerint június 3-án dokkol a Mir űrállomáshoz, jelentősen kibővítve a szovjet űr­­laboratórium hasznos terét. A Krisztall modul indítását eddig kétszer halasztották el, technikai okok miatt. Nepál alkotmányos monarchia (Reuter) Birendra nepáli ki­rály liberális és kommunista több­ségű bizottságot bízott meg az­zal, hogy dolgozza ki az ország új alkotmányának tervezetét — jelentette a nepáli rádió. A ki­rály utasítása szerint az új alap­törvénynek az alkotmányos mo­narchiát és a többpártrendszert kell rögzítenie — azaz az alap­törvény az uralkodó eddigi kor­látlan jogkörét fogja alaposan megkurtítani. Június 7-én, Moszkvában VSZ-csúcs Göncz, Antall, Für és Somogyi képviseli hazánkat (Folytatás az 1. oldalról) szovjet—amerikai csúcstalálkozó­ról is. A Magyar Köztársaság állami küldöttségében jelen lesz Göncz Árpád ideiglenes köztársasági el­nök, Antall József miniszterel­nök, Für Lajos honvédelmi mi­niszter és Somogyi Ferenc kül­­ügyminisztériumi államtitkár. A tanácskozáson a magyar delegá­ció a kormány jóváhagyott kül­politikai programja alapján, illet­ve a kérdésről az Országgyűlés­ben folyó vitát figyelembe véve, kifejti álláspontját az összeuró­pai kollektív biztonsági és együttműködési rendszerről, vala­mint a Varsói Szerződés jövőjé­ről. Mubarak beszámolt Asszadnak Hurd Izraelt teszi felelőssé A hírügynökségek jelentéseiből Douglas Hurd brit külügymi­niszter szerdán kétnapos látoga­tásra Jordániába utazott. A poli­tikus az ammani repülőtéren adott nyilatkozatában Izraelt tet­te felelőssé a közel-keleti békefo­lyamat megtorpanásáért. Hurd kijelentette, hogy nagyon közelinek tűnt a közvetlen izrae­li-palesztin párbeszédet szorgal­mazó Baker-terv megvalósulása, azonban az izraeli kormány nem volt hajlandó tovább haladni a megkezdett úton, amely egy nem­zetközi békekonferencia felé ve­zetett volna. A külügyminiszter ezért felszólította Izraelt, hogy változtasson álláspontján, és kezdjen tárgyalásokat a palesztin vezetőkkel. Elutazott Szíriából Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök, aki a rendkívüli bagdadi arab csúcsról tájékoztatta Háfez Asszad szíriai elnököt. Asszad azért nem vett részt az értekezleten, mert az sze­rinte iraki propagandacélokat szolgált

Next