Magyar Hírlap, 1990. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
Nem minden botrány... (Csak rádiótelefon) (4. oldal) Cseréljünk adósságot (8. oldal) 23. évfolyam, 179. szám POLITIKAI NAPILAP 1990. augusztus 1., szerda A fejetlenség többé nem akadályos emberek kulcsfontosságú intézmények élén Tegnap a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumban ismertették a pályázatok eredményét, eldőlt tehát, hogy kik kerülnek a MÁV, a Malév, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat élére. Az új vezérigazgatók közül Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója első intézkedésként megszünteti a körzeti üzemfőnökségeket. Horváth Pál bejelentette, hogy jövőre tízezerrel növekszik a telefon-előfizetők száma, míg Bartha József mielőbb tisztázni akarja a frekvenciafelosztás elveit. A szintén tegnap kinevezett Tv és Rádió elnökei: Hankiss Elemér és Gombár Csaba is nyilatkoztak lapunknak. Mű-tudósítás A nagyszámú jelentkező ellenére kívülről jóformán senki, belülről is csak a felső vezető réteg pályázott a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumhoz tartozó négy nagy vállalat élére. A tegnap délelőtti sajtótájékoztatón Siklós Csaba miniszter először bemutatta közvetlen munkatársait, majd ismertette a pályázat nyerteseit. Ezek szerint a Magyar Műsorszóró Vállalat élére a 48 éves villamosmérnök Bartha József került, aki eddig a vállalat fejlesztési vezérigazgató-helyettese volt. A Malév vezérigazgatója Déri Tamás 42 éves villamos- és üzemmérnök lett, aki pályáját tisztviselőként kezdte. A Magyar Távközlési Vállalat élére a 41 éves Horváth Pál villamosmérnök került, aki eddig a vállalatnál üzemviteli vezérigazgatóhelyettesként dolgozott. A MÁV vezérigazgatójának az 52 éves Csárádi Jánost, a budapesti igazgatót nevezték ki. A miniszter, mint mondta, a jelentkezőkben(Foliytatása a 3. oldalon) A nagy feladat előtt... Hankiss Elemér és Gombár Csaba Totó: Szigeti Tamás Bizottságokban csiszolják az önkormányzati törvényjavaslatot A hatpárti politikai konszenzus megszületett ugyan, ám változatlanul akadozik az önkormányzati törvény megalkotása. Úgy látszik, a politikai konszenzus kevés, s a részletek is tartalmaznak olyan koncepcionális elemeket, amelyeket egyik vagy másik párt nem fogadhat el. MH-tudósítás___________________ Tegnap az alkotmányügyi (máig sem értem, miért nem alkotmányjogi) bizottság az önkormányzati törvény megalkotását megelőlegező alkotmánymódosításokkal kezdte ülését. Rögtön a kezdet kezdetén a PTB-hez hasonló patthelyzet alakult ki abban a kérdésben, hogy kinek milyen szerepe és joga legyen a helyi képviselő-testületek feloszlatásával kapcsolatosan! Az alkotmánymódosítás szövege a következőképpen hangzik: az Országgyűlés „a kormány javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az alkotmánnyal ellentétes ...”. Politikai megegyezés ebben a kérdésben nem született, viszont egyértelműen koncepcionális jelentőségű Áder János módosító indítványa, miszerint a kormány javaslatára az Alkotmánybíróság oszlathatná fel a helyi képviselő-testületeket. Mint ismeretes, ebben a kérdésben a kormánykoalíció eredeti álláspontja megegyezik a mostani előterjesztéssel. Az SZDSZ törvénytervezete szerint az Országgyűlés joga lett volna az önkormányzati képviselő-testület feloszlatása, amennyiben az alkotmányellenesen működik, ám a javaslattételt az Alkotmánybíróságra bízták volna. A patthelyzetet az idézte elő a bizottságban, hogy Áder János javaslatát elutasították, ugyanakkor a kormány előterjesztését se támogatja a bizottság. Magyarul: alkotmánymódosítás helyett alkotmányos joghézagot sikerült alkotnia a bizottságnak. Nehezen elképzelhető ez alapján, hogy az önkormányzati és a helyhatósági választásokról szóló törvénytervezet funkciójának megfelelően működjön. Tölgyessy Péter (SZDSZ) úgy véli, hogy a hatpárti tárgyaló delegációnak ismét le kell ülnie kompromisszumot találni, méghozzá sürgősen, hiszen a törvény-előkészítés folyamatát teljesen lebénítja, ha az alkotmányos kérdésben nem születik döntés. A PTB-hez hasonlóan ugyanis az alkotmánymódosítás is kétharmados többséget követel, és ha nem sikerül a pártoknak megegyezniük, nem lesz alkotmánymódosítás. —szépán— A helyi önkormányzatokról, valamint az önkormányzati képviselő-testületek és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatokhoz kapcsolódó képviselői módosító indítványok tömegét tárgyalja kétnapos ülésén a parlament önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottsága. Keddi ülésén a testület mindenekelőtt azt igyekezett tisztázni, mely módosító indítványokat vonják vissza beterjesztőik, s melyeket kívánnak fenntartani. A parlament Környezetvédelmi Bizottsága is az önkormányzati törvénytervezettel foglalkozott keddi ülésén. Már a múlt héten megkezdték a különféle környezetvédelmi módosító javaslatok, kiegészítések megvitatását. Ezek lényege, hogy egyáltalán érvényesítsék a környezetvédelmi követelményeket a törvénytervezetben Az Országgyűlés költségvetési bizottsága a kormány privatizé(Folytatása a 3. oldalon) Kalugin feljelentette Mihail Gorbacsovot (MTI) Oleg Kalugin, a KGB lefokozott és kitüntetéseitől megfosztott tábornoka — aki a közelmúltban számos leleplező sajtónyilatkozatot tett a szervezet kulisszatitkairól — a moszkvai fővárosi bíróságon keresetet indított Mihail Gorbacsov államfő, Nyikolaj Rizskov kormányfő és Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke ellen. A Komszomolszkaja Pravda keddi számának jelentése szerint az exvezérőrnagy beadványában törvénytelennek ítéli azt az elnöki rendeletet, amely megfosztotta rangjától, kitüntetéseitől és nyugdíjától. Véleménye szerint ez az „ukáz” alkotmányellenes, sérti az Oroszországi Föderáció Btk.-jának több paragrafusát. Szolid gitárszó a hálóteremben, zaj és zsúfoltság, az angyalbőrt ölükben Szorongató leszerelők sora a folyosón. A Váci úti építőalakulat katonái éjféltől visszaszállingóznak a polgári életbe. Az augusztus 15-i központi leszerelést megelőzve, már a mai nap hajnalán 207 katonával karcsúsodik a laktanya és feltehetően több ezerrel a hadsereg egy újító szándékú parancsnoki rendeletet követően. Az egy- és kétgyerekes apukák, a szolgálati idő alatt főiskolai vagy egyetemi felvételt nyert nebulók, a C és D egészségügyi kategóriával rendelkező gyengélkedők, s az egyéb, papírral is igazolható szociális problémákkal küzdők folytathatják küzdelmüket immár kint az Életben- S lehet, hogy a rendszerváltás szele odabenn is frissen fújdogált, a falakon kívül garantáltan jobban érzik majd erejét. (Cdál) Oicsit idő előtt AU marad és akik mennek Antall József és Jeszenszky Géza Velencében A regionális együttműködés kérdései az ötös csúcstalálkozón Mától új fejezet kezdődik az Adria—Duna együttműködés, népszerű olasz nevén a Pentagonale történetében. Velencében a Szent Márk térrel szemben. San Giorgio szigetén a Cini Alapítvány Arazz termében stílszerűen ötszögletű asztalnál kezdte meg tanácskozását szerda reggel Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Olaszország és hazánk miniszterelnöke, valamint külügyminisztere. Antall József és kísérete különgéppel tegnap délután érkezett Velence Marco Polo repülőterére. A házigazda Giulio Andreotti olasz kormányfő — tekintettel a parlamentben folyó nagy fontosságú vitára, amely a rádió és televízió ügyében súlyos belpolitikai válságot robbantott ki —, csak ma reggel csatlakozott az államférfiakhoz. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése_________ A Cini Alapítvány a közelmúltban már kétszer került a világpolitika érdeklődésének fókuszába. Itt tartották ugyanis szokásos évi összejövetelüket a hét legfejlettebb tőkés ország állam- és kormányfői. A mindkét alkalommal Reagan elnök nevével fémjelzett csúcs akkoriban rendkívül heves ellenzésre talált a lagúnák városában. Több ezer titkosrendőr valósággal megbénította Velence életét. A város rendőrfőnöke most lényegesen visszafogottabb intézkedéseket helyezett kilátásba: Velence hétköznapi rendjében legfeljebb néhány vaporetto rövid ideig tartó elterelése okoz átmeneti kellemetlenséget a sok tízezer turistának. San Giorgio sziget históriájának magyar vonatkozása is van. Innen indult a XI. század elején a velencei szerzetes, Gerardo, a Szentföldre. Történelmünk őt jegyzi utóbb Gellértként, Csanád, püspökeként, aki a pogányok megtérítésében mártírhalált halt első szentünk. Róla és a magyar történelem nagy alakjáról, Szent István királyról beszélt a csúcstalálkozót bevezető kulturális fórumon Nemeskürty István: Közép-Európa közös történelmi, társadalmi és kulturális gyökereit világították meg a fórumon részt vevő tudósok, írók és művészek. (Folytatása a 2. oldalon) Új üzletág a nyomozás Az utóbbi hónapokban rendre alakulnak különféle szervezetek, amelyek magánjellegű vagy üzleti információk, bírósági ügyekben perdöntő bizonyítékok megszerzésére is vállalkoznak. Jóllehet, a magánnyomozásról rendelkező jogszabály még meg sem született, az üzletág máris virágzásnak indult. Nem tűnik teljesen megalapozatlannak a félelem attól, hogy gátlástalan magándetektívek előbb-utóbb törvénytelen módszerekkel igyekeznek majd a szaporodó konkurencia fejébe kerekedni. Dr. Finszter Gézát, az állam- és jogtudomány kandidátusát, a Nemzetbiztonsági Hivatal szakszolgálati és technikai igazgatóját kérdeztük arról, valóban kell-e félnünk a magándetektívektől? (Folytatása az 5. oldalon) Nadzsibullahot gyógykezelik Mától: szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Moszkvai tudósítónktól_________ Megerősítve azokat a híreket, amelyek szerint Nadzsibullah afgán elnök a Szovjetunióban tartózkodik, V. Gremitszkih szovjet helyettes külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az afgán államférfit gyógykezelik a Szovjetunióban. Hozzáfűzte, hogy Nadzsibullah nem első ízben részesül gyógyellátásban a Szovjetunióban. Egy kérdésre válaszolva Gremitszkih azt is közölte, hogy tekintetbe véve Nadzsibullah itt-tartózkodásának fő célját, nem lehet megjósolni, mekkora időtartamot vesz igénybe az afgán elnök teljes gyógyulása. A továbbiakban Gremitszkih arról is beszámolt, az afgán téma is — a kambodzsaival együtt —, szerepel Sevardnadze szovjet és Baker amerikai külügyminiszter irkutszki munkamegbeszélésének napirendjén. A kétnapos megbeszéléssorozat más regionális kérdéseket is érint, és különleges helyet foglalnak el a megbeszéléseken a kétoldalú szovjet —amerikai gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok. A tárgyalás fő célja viszont a legközelebbi szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítése és a stratégiai fegyverkorlátozási megállapodás még el nem döntött vonatkozásainak végső rendezése, hogy az év végén alá lehessen írni. Sevardnadze már meg is érte(Folytatása a 2. oldalon) Szeptembertől IMF-szakértők tárgyalnak Budapesten A cél: megállítani a külső eladósodást (MTI) Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműködés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves megállapodás előkészítéséről. A közelmúltban Budapesten jártak az IMF-szakértők, és vizsgálataik eredményeként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesítette az egyéves hitelmegállapodásban foglaltakat, így hazánk — az IMF igazgatótanácsának kedvező döntése nyomán — lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR-es (az IMF pénzneme 206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik negyedévben esedékes, ám ennek lehívását is egy újabb szakértői vizsgálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptemberben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosszabb távú együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső eladósodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél milliárd dollár többletet kell előállítania a külkereskedelemben, az idegenforgalomban, s a külföldieknek nyújtott szolgáltatásoknál összesen. Ennyi pénz szükséges ugyanis a külföldi kölcsönök kamatainak kifizetésére. Ha ez sikerül — a Magyar Nemzeti Bank szerint —, biztosítható külföldről az a kétmilliárd dollár is évente, ami a lejáró hitelek törlesztéséhez szükséges. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2—1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magánpénzpiacokon, 500—700 millió dollár hitelhez pedig hozzájuthat az ország a Világbank, az IMF, a Közös Piac, az Európai Beruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezet támogatása révén. Alapvető azonban, hogy létrejöjjön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, enélkül ugyanis a magánbankok is bizalmatlanná válhatnak, s a nemzetközi pénzügyi szervezetek is csökkentik hitelezésüket. • év* . ön is nyomozhat (1., 9. oldal)