Magyar Hírlap, 1990. szeptember (23. évfolyam, 205-227. szám)
1990-09-24 / 224. szám
1990. szeptember 24., hétfőMagyar Hírlap ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK - TUDÓSÍTÁSOK Rendszerváltás és hagyományok Nincs szükség hivatalos történelemszemléletre Rendszerváltás és hagyományok címmel rendezett vitát szombaton a Nyilvánosság Klub, az ELTE Esztétikai Tanszékén arról, hogy a rendszerváltást követően milyen hagyományok éledtek fel, illetve melyek iktatódtak ki a magyar történelemszemléletből. A felkért hozzászólók Ludassy Mária filozófus, Bródy András közgazdász, György Péter esztéta, valamint Hanák Péter, Harsai László és Litván György történészek voltak. MH-tudósítás A múlt szemléletének módjáról ismerszik meg, hogy ki, milyen irányzathoz, táborhoz, sőt párthoz tartozik — hangsúlyozta Litván György, a történelemszemlélet mai sajátosságairól tartott referátumában. Az előadó az elmúlt 40 évre, illetve a két világháború közötti időszakra utalva rossz magyar hagyományként jellemezte, hogy kialakult, a társadalomra oktrojálódott egy hivatalos, kötelező történelemszemlélet. Úgy vélekedett, hogy most megint észrevehető olyan tendencia, amely hivatalos, uralkodó jellegű történelemszemléletet igyekszik ráerőltetni a társadalomra, s ezzel szemben egy éppencsak megtűrt, ám nemigen terjesztett szemléletet tud elképzelni. Litván megjegyezte: míg Nyugat-Európában a különböző felfogáson alapuló történelemszemléletek konvergálnak, nálunk épp a távolodás jegyei tapasztalhatók. Erre utal például az Irredenta emlékmű, vagy a Kéri-ügy kapcsán kibontakozott vita. Szintén veszélyesnek ítélte az általa „paranoidnak" nevezett szemlélet viszonylagos térnyerését, amely a természetes konfliktusokat „ördögi gonosztettként" állítja be vagy fogja fel, hangsúlyozván olyan motívumokat, minthogy a magyarság bajai a szomszédoktól, a belső idegenektől, a nagyhatalmaktól eredtek történelmünk folyamán. Jóllehet a sérelmek sok esetben természetesek, ám aggasztó a nemzeti önvizsgálat készségének ezzel egyidejű hiánya — mondotta Litván György, ráirányítva a figyelmet az olyan attitűd tarthatatlanságára, amelyik azt hangsúlyozza, hogy az önvizsgálat felesleges, hiszen azt csupán a kis népektől követelik meg. Ellenpéldaként Litván emlékeztetett a brit miniszterelnök minapi prágai gesztusára, nevezetesen, hogy Thatcher, a britek nevében bocsánatot kért a csetiektől és a szlovákoktól 1938-ért. Végezetül a közelmúlt megítélésének egy olyan káros sajátosságára hívta fel a figyelmet, miszerint számos politikusi, közéleti, történészi megnyilvánulásból olyan következtetés vonható le „mintha nem együtt éltük volna le az elmúlt negyven évet”. Az effajta állásfoglalásokban tetten érhető a kollektív elfojtás és az ideologikus számonkérés egyidejű jelenléte. Hanák Péter szerint aggasztó, hogy pregnánsan kibontakozó konzervatív restauráció jelei tapasztalhatók. Idő kérdése csupán, hogy a középkorra vonatkoztatva nem robbannak ki történészi viták — jellemezte a helyzetet. Sajnálatosnak ítélte, hogy a modern, több elméletbőltáplálkozó történetírói iskola —, amelynek képviselői szabadságharcukat többek között a Bibó-emlékkönyvvel, Jászi Oszkár rehabilitásával, műveinek megjelentetésével már a rendszerváltás előtt jóval elkezdték — akár támadásoknak lesz kitéve, minthogy megbotolani létszik a demokratikus, korszerű egység Hanák Péter az új dogmatizmus zászlóbontásán kívül aggályosnak nevezte a bármilyen önkritikára való készség hiányát. Utóbbi markáns jegyeiként jelölte meg — mint régi reflexek újjáéledését — a felelősség el- és áthárítását, valamint az „ártatlanságkomplexus" felerősödését. Referátuma végén Csoóri Sándornak a Hitel 18. számában megjelent írásával polemizálva kifejtette: Igen veszélyes, egyúttal minden alapot nélkülöző az a szembeállítás, amely szerint az ország szabad és magyar demokratákra tagozódik. Bródy András egyebek közt múltunk megítélésének furcsa végletességéről szólt. Ennek okát abban látta, hogy a társadalom továbbra is felülről építkezik, s rendi vonásokat visel magán. Ezért lehet vitatkozni arról, hogy ki a magyarabb, avagy a legmagyarabb — vélekedett. A referátumokat követő vitában Ludassy Mária azt feszegette: van-e értelme nemzeti liberalizmusról beszélni napjainkban, a jelző nem jelent-e egyúttal fosztóképzőt, hiszen például Angliában nemigen vetődhet fel a liberalizmus osztályozása. Hanák Péter úgy vélekedett, hogy a középkelet-európai régiónak van történelmi önállósága, ezért itt helytálló a nemzeti liberalizmus kategória, szemben mondjuk Angliával vagy Franciaországgal Komoróczy Géza hozzászólásában hibásnak nevezte az egységes történelemszemlélet kialakítására irányuló elképzeléseket. Szükségesnek tartotta, hogy többféle történelemtankönyvek készüljenek, hiszen az így megjelenő sokszínűség alááshatja a nemzeti tanterv „betonépítményét". F. A. Nemzetközi konferencia Mit jelent a liberalizmus? Mit jelent ma a liberalizmus Közép- és Kelet-Európában? címmel kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett a Szabad Demokraták Szövetsége és a Friedrich Neumann-alapítvány közösen. A tanácskozáson félszáz liberális politikus és gondolkodó vett részt. Megnyitót Konrád György, a Nemzetközi PEN Klub elnöke mondott. A tanácskozáson Urs Schoettl a Liberális Internacionálé alelnöke kijelentette, hogy tavaly a kontinens liberálisai a szabadság időszakát élhették át, egymás után szabadultak föl Közép- és Kelet-Európa országai a kommunista diktatúra alól, s a forradalmi változásokat nem követte leszámolás. A nemzetközi konferencia résztvevői a liberalizmus közép-kelet-európai jelentéséről, a nemzeti kisebbségek helyzetéről, egy új európai biztonsági rendszer kiépítésének lehetőségéről, valamint e térség fejlődésének esélyeiről és csapdáiról — Adam Michnik előadása nyomán — tanácskoztak. Kis Jánost, az SZDSZ elnökét arról kérdeztük meg, miként ítéli meg a liberalizmus helyzetét, milyen értékeket nem nélkülözhet az eszmekör értékrendjéből politikai életünk, s mik a liberalizmus esélyei. MH-tudósítás — Mi a közép- és kelet-európai liberális eszmekör sajátossága? — A liberális alapelvek között különbség nincsen, azonban minden országban más hagyományokon, szellemi tradíciókon alapulnak, más tradíciókhoz kötődnek, és mindenesetre eszerint kell feldolgozni a liberális eszmekört Nyugat-Európában a liberális pártok egy pártot jelentenek olyan politikai spektrumot, amely elfogadja az alkotmányos demokráciát, és a piacgazdaságot, mint a gazdaság koordinálásának fő eszközét. — Milyen liberális értékekről nem mondhat le ma Magyarország, milyen eszméknek kell a politika homlokterébe kerülniük? — El kell fogadni az egyéni jogokat, az egyént megillető jogokat, tiszteletben kell tartani azokat, el kell választani a magánügyet a közügyektől. A vallásos hittel kapcsolatos elképzeléseket az államnak tiszteletben kell tartania, semlegesnek kell mutatkoznia világnézeti vitákban és hitkérdésekben. Idetartozik a polgári egyenlőség; az állammal szemben minden polgár egyenlő, függetlenül attól, hogy mit vall a jó életről, mi a világnézete. Az egyik alapvető liberális érték a tolerancia. El kell ismerni, hogy sokféle meggyőződés lehet morálisan, racionálisan tiszteletet ébresztő. Nem moralistának vagy szkeptikusnak kell lenni, de el kell fogadni a másik ésszerű megvitatásra alkalmas meggyőződését. — Van-e valami különös jelentősége, hogy éppen most került sor a konferenciára? — Az a paradox helyzet alakult ki, hogy Kelet-Európában viszonylag erős liberális pártok alakultak, ennek ellenére a liberális eszmék nem tudtak mély gyökereket ereszteni. Ugyanakkor a kommunista diktatúra felszámolásával nem ért véget az alkotmányos demokrácia és a piacgazdaság kiépítése érdekében elindult küzdelem. Vannak olyan feladatok, amelyek csak közös meggyőződéssel és fellépéssel oldhatók meg. Szükséges tehát megteremteni az együttműködés kereteit. A nemzetiségi kérdés például öszszehangolt cselekvést igényel akkor, amikor például a militáns nacionalizmus hangjai felerősödni próbálnak. — Megítélése szerint a liberális eszmekör milyen támogatottságra találhat Magyarországon? — Potenciálisan széles a liberális értékeket támogatók tábora, sokan elfogadják azokat a társadalmi-gazdasági kereteket, amelyekért küzdünk. Potenciálisan sok követője van a liberális eszmeiségnek. Ugyanakkor a liberalizmus nehéz helyzetben van. Ennek egyik oka a gazdasági válság, a másik pedig a kommunista diktatúrákban befagyasztott nemzetiségi kérdés, amelynek megoldására, az indulatok felforrósodása ellenére megoldást kell találni. 8. B. Konzervatívok , jobboldaliak Gödöllőn Dokumentum az egységes Európáért Dokumentumok elfogadásával zárult vasárnap Gödöllőn az MDF helyi szervezete által összehívott, a közép- és kelet-európai konzervatív pártok jövőjéről szóló konferencia. A fórumon, amelyen nyugat-európai és a volt szocialista országokban működő jobboldali pártok képviselői vettek részt, napjaink aktuális kérdéseként a kommunizmusból való átmenet problémáiról, a nacionalizmus és a nemzeti kisebbségek kérdésköréről, a piacgazdaságba vezető út nehézségeiről és a keresztény értékek védelméről fejtették ki véleményüket , majd száz résztvevő egyetértett abban, hogy Közép- és Kelet-Európa népeinek a piacgazdaság, a parlamenti demokrácia és a jogállamiság kiépítéséhez Nyugatról minden segítséget meg kell adni. Ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy ezek az országok alkotmányosan rögzítsék a jogszerűséget, és biztosítsák az ipar és a kereskedelem tisztességes működéséhez a feltételeket. Leszögezték, hogy a sikeres átmenethez demokratikus intézményekre és stabil politikai háttérre van szükség. Deklarációban is rögzítették, hogy ma több európai országban az etnikai és a nemzeti kisebbségek nem élhetnek politikai és kulturális jogaik gyakorlásával. (Konkrét példaként említették a magyar kisebbséget Erdélyben.) Éppen ezért egységesen szólítják fel a résztvevők Európa kormányait, hogy határaikon belül bátorítsák a nemzeti és etnikai kisebbségeket jogaik gyakorlására. Egyben arra is figyelmeztettek, hogy a nacionalizmus ördögi erő, amely ebben az évszázadban már két világháborút is kirobbantott. Mindenki felelős azért, hogy politikai előnyökért, vagy területi követelésekért ne szítson nemzeti viszálykodást. Több előadó fejtette ki véleményét gazdasági kérdésekről. A vélemények összegzése után a dokumentum megállapítja: Európa ma gazdaságilag megosztott. Egyik oldalon áll a gazdag Nyugat-Európa, a másikon az elszegényedő Közép- és Kelet-Európa. A jövőben nem engedhető meg, hogy a fellendülés „európai erődje” az Európai Közösség maradjon, a prosperitást Kelet és Nyugat között a tőke, az áruk és a szaktudás szabad áramoltatásával kell biztosítani. A dokumentum hitet tett a gazdaságilag és védelmileg egységes Európa létrejötte mellett. S mivel a viták során többen aggályukat fejezték ki amiatt, hogy megőrizhető-e az országok szuverenitása az egységes Európában, a jelenlevők fontosnak tartották azt is tisztázni: az egységes Európát a demokratikus európai államok laza, szabad föderációjaként képzelik el. A konferencián az is elhangzott, és a dokumentumban is visszatükröződik, hogy a keresztény értékekre nagyobb szükség van most, mint eddig bármikor. A jövőben erősíteni kell a konzervativizmust a gyakorlatban, és visszahozni a tradicionális keresztény értékeket (család, vallás, szeretet), a mindennapokba. Az egyetemistáknak nem tetszett a kormányfő beszéde Provokatív röplapok Szegeden Mi-tudósítás Nemzeti összefogásra, a stabilitás megőrzésére,a fenyegető katasztrófa elhárítására és valóban demokratikus önkormányzatok létrehozására szólította fel aközvéleményt szombaton Szegeden Antall József. A József Attila Tudományegyetem Bölcsészkarán tartott választási nagygyűlésen a miniszterelnök határozottan visszautasította a diákságnak azt a követelését, hogy a havi szociális juttatások összegét, a kultuszminiszter augusztus 28-i rendeletétől eltérően, re 3150, hanem minimális 4300 forintban állapítsák meg. A hatalmas előadóterem hátsó padsoraiban és lépcsőin nagyobb, — mintegy másfé száz fős — csoportban letanyázott egyetemisták gyakran zavarták meg „kitapsolással", lábdobogással, füttykoncerttel és gúnyos megjegyzésekkel Antall József szónoklatát. A szegedi egyetemi ifjúságot már jóval a nagygyűlés kezdete előtt alaposan felpaprikázta egy provokatív röplap, amelynek sokszorosított példányait az MDF aktivistái osztogatták, és amelynek szerzője például így vélekedett a diákság követeléseiről: „A kommunisták nevetve dörzsölik a kezüket... Mert ezek az egyetemisták megdobálták ugyan narancsokkal Lenint, de most akaratlanul a Vörös téri mauzóleum felé vezető utat építik. Akaratlanul is a kommunisták szövetségesei lettek. Legszebb öröm a káröröm. Szeretnétek ünneplést színlelve elvonulni az elvtársak előtt. Lenin szobra előtt? Hát akkor rajtol” A diákok egyebek között József Attila- és Bródy János-idézeteket tartalmazó transzparensekkelköszöntötték a népes kíséretével bevonuló kormányfőt. „Három napja nem eszem, se sokat, se keveset.” „Ne gondold, óh ne, hogy tiéd a világ!" A kezdeti „kitapsolást" Antall József epés megjegyzésekkel igyekezett „jutalmazni”, amit azonban pfú- tolás és fütty követett. Csaknem kitört a botrány, amikor a miniszterelnök jól érzékelhető ingerültséggel közölte: az ilyen megnyilvánulások miatt a diákokat néhány éve még a hátsó kapun át vezették volna ki az épületből". Rövid zúgolódás után azonban a kormányfőmegkezdhette szónoklatát. Antall József hosszasan elemezte a magyarországi demokratizálódás folyamatát, amelyben szerinte a kommunistaellenes Nyugat eltökéltsége, az Andropov-tanítvány Gorbacsovnak és a KGB-hez közel álló munkatársainak realitásérzéke meghatározó volt. Éppúgy, mint a széles társadalmi i bázison alakult MDF tevékenysége. A szocialisták, a reformkommunisták és a mai liberális ellenzék érdemeiről is szólott a miniszterelnök egy-egy rövid mellékmondatban. Ez utóbbiak jelenlegi szerepét később többször is határozottan bírálta, megállapítva: sajnálja, hogy az oppozíciós pártok csupán kritizálnak és támadnak, de nem képesek komoly programokkal, igazán konstruktív ötletekkel hozzájárulni a válság felszámolásához. A kormányfő, miután a nemzeti összefogás és a stabilitás nélkülözhetetlenségéről, az önkormányzati választások fontosságáról szólott, visszatért a diákság követeléseire. Közölte: nem tartja őket megalapozatlannak, de a költésgvetésből sajnos nem futotta többre, s végzetes következményekkel járhatna, ha a társadalom valamennyi rétege hasonlóan igyekezne érvényesíteni jogait. .Attól az értelmiségtől, amely a világ felé tájékozódni kíván, tárgyilagosságot kérek, s nem lelkesedést" — jelentette ki a miniszterelnök. Nem éppen tárgyilagosan, s még kevésbé lelkesen, ellenkezőleg: füttyhangversennyel és dühödt pfújolással fogadták azonban az egyetemisták az indulatain nyilvánvalóan nehezen uralkodó miniszterelnöknek ezt a kijelentését: „...nem az egész egyetemi ifjúság, hanem annak csak egy kis csoportja követel", s ez a csoport „magára ölti a legfőbb számszék nehéz tekintetét". A kormányfő „ellenzéki hátterűnek” nevezte az egyetemisták mozgalmát, amely mögött szerinte „joggal és okkal sejthetünk összefüggő politikai propagandát". Beszédében Antall József többször is említette a bukott rendszer vezetőinek felelősségét a felsőoktatás nyomorúságáért. A nagygyűlés viszonylag enyhült légkörben fejeződött be, a szegedi diákság több vezetője azonbanközölte lapunk munkatársával. Antall József beszédének „csekély tartalma és ingerült hangneme" okot ad arra, hogy az egyetemisták szerdán már ne csupán a szociális juttatások növelésért és a kultuszminiszter leváltásáért vonuljanak az utcára, hanem általában a kormány tehetetlensége ellen tiltakozzanak. A nagygyűlést követő sajtótájékoztatón Mikola Tibor nyelvészprofesszor, a szegedi bölcsészkar dékánja nyilatkozatot olvasott fel, kérve a kormányfő segítségét a felsőoktatás és a szegedi bölcsészkar nyomorúságának megszüntetésére, jelezve, hogy nemcsak az épületek és a fölszerelés „kopása" ad okot aggodalomra, hanem a rosszul fizetett oktatói kar fogyatkozása is. Válaszában Antall József kijelentette: látott már egyetemet lényegesen roszszabb állapotban, a bölcsész- és a jogászképzés pedig egyébként sem olyan költséges, mint más felsőoktatási ágazatok, ily módon a munkafeltételeket a külföldi kapcsolatok fejlesztésével is lehetne javítani. A Magyar Hírlap kérdésére a kormányfő közölte: a Kisgazdapárt ezután is része lesz a kormánykoalíciónak, és ő továbbra is arra törekszik, hogy az FKgP legfelkészültebb és erkölcsileg legmegbízhatóbb erői vegyenek részt az ország irányításában. Egy kérdés nyomán elmondotta azt is: a szovjet olajszállítások csökkenése részben destabilizálhatja hazánkat, ezért el kell kerülni, hogy mások, belülről" destabilizáljanak. Lengyel Andris György MTI Fotó: Németh György Új Híradó a TV 2-n MH-tudósítás Ma este kilenckor jelentkezik először a Tv Híradóból kivált szerkesztő-riporterek híradója a Tv2-n. Két héten át láthatjuk most, majd még novemberig, valamikor ismét két hétig húszperces hírműsorukat, amelyben a vasárnapi, habos kakaó mellett tartott sajtótájékoztatójukon hallottak szerint — több politikát, sok rövid riportot, objektív, pártsemleges megközelítést kínálnak. Külsőségeikben is mások lesznek: új stúdióképpel jelentkeznek és két műsorvezetővel. Eltűnik a közreműködők sorából a bemondó és a sportriporter. Három új műsorvezetőt avatnak, három fiatal rádiós külpolitikus személyében: ők Nika György, Frei Tamás és Dános András. A tizennégy tagú csapat tagjai , akikkel ezentúl vasárnap kivételével minden este kilenckor találkozhatunk: Bayer Ilona, Bánó András, Berecz Anna, Hídvégi József, Kapuvári Gábor, László B. Katalin, Lendvai Szabolcs, Losonczi Lívia, Lugosi Viktória, Nagy Mariann, Radics Péter, Sebes György, Tóth Judit, Varga Sándor. Államosított házát, ingatlanát vissza szeretné kapni? Iratait nem találja? Nem tudja, mit tegyen? Segít önnek a SASSZEM Kft. 1121 Budapest, Normafa út 23 a. Tel.: 115-6223, 136-8004, 173-5444, 180-4774. Fax: 156-8004Telex: 20738 Sztrájk csak végső esetben Szakmai kérdésekben megállapodás született Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, és a Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezetének képviselői között vasárnap délelőtt. A megbeszélések egyik témája a légtér felhasználásának megváltoztatása, illetve a polgári repülés elsődlegességének biztosítása volt. A szakminisztérium ebben az ügyben már korábban felvette a kapcsolatot a Honvédelmi Minisztériummal, de megoldás csak a szovjet alakulatok teljes kivonulása után születhet. A légiforgalmi Irányítók új repülésirányító központ megépítését szorgalmazzák. A minisztérium képviselői elmondták: az épület kiviteli tervei már készen vannak, de egyelőre pénz hiányában nem kezdték meg az építkezést. A megbeszélésen szó volt a mintegy kettőszáz légiforgalmi irányító 50 százalékos bérköveteléseiről is. A főhatóság vezetői az ilyen arányú emelést jelen pillanatban irreálisnak tartják. Elhangzott: ebben az évben az e területen dolgozók jövedelme már 65 százalékkal növekedett. (E számokat a szakszervezet képviselői manipuláltnak tartják.) A szakszervezet képviselői közölték: a sztrájk eszközéhez csak a legvégső esetben folyamodnak. Hétfőn kezdődnek meg a bértárgyalások a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság vezetőivel, ezek eredményétől teszik függővé következő lépésüket. Nagy mennyiségi elektromos """ anyag kiárusítása 200 Ft/kg-os áron. - Magnetofon-, televízió-, porszívóalkatrészek nagy választékban; - Kondenzátorok, ellenállások (50-60 db kb. 10,- Ft), potméterek eredeti csomagolásban óriási választékban; - Transzformátorok, szalagos magnetofonhoz szalagok (egyszer használt, 20-30 Ft/db); - különféle panelek IC-vel, ellenállással, diódával, kondenzátorral. 20000 Ft feletti vásárlás esetén 20% árengedmény! Barkácsbolt, Hódmezővásárhely, Lumumba u. 1 Tel.: 62/41-774 Nyitva tartás: hétfő-péntek: 8.00-17.00 óráig szombat: zárva