Magyar Hírlap, 1990. december (23. évfolyam, 282-304. szám)

1990-12-01 / 282. szám

A költségvetés bűvész­­mutatványa (6. oldal) A jövő csapata lehet a Fradi (8. oldal) 23. évfolyam, 282. szám POLITIKAI NAPILAP 1990. december 1., szombat Bush tárgyalni hívta az iraki külügyminisztert Nőtt a béke esélye az Öbölben l**rai*UI»nn»k és törvénytelennek” minősítette Irak M f ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön este elfogadott határoza­­t közep<1« «ln»k haladékot a megszállók kivo­nulására Kuva­iból. A döntésnek máris van kézzelfogható eredménye: kés*ülUé**ét^ M Öböl ben 4,lom4M1-i amerikai és brit csapatok harc- New York­-i tudósítónktól_______ Az ülésen a meghívott iraki ENSZ-nagykövet agressziós lé­­pésnek nevezte a határozatot, amely szerinte az Egyesült Álla­mok imperialista ambícióit tükrö­zi. Az elnöklő Baker amerikai külügyminszter arra figyelmez­tette a jelenlévőket, hogy az ENSZ-n­ek nem szabad megbékél­nie az agresszióval, és nem sza­bad a Népszövetség által követett útra lépnie. A többi külügymi­niszter közül Sevardnadze igen feltűnően hangsúlyozta, hogy az új nemzetközi rendben az agres­­­sziót nem lehet válasz nélkül hagyni. Ugyanakkor szinte min­den felszólaló kiemelte, hogy a mostani határozat, amely január tizenötödikéig időt ad Iraknak a Kuvaitból való kivonulásra, nem háborús, hanem éppenhogy békés célzattal született, azért, hogy meggyőzze Szaddám Hu­szeint: nincs más útja, mint a fel­tétel nélküli visszavonulás. _ Ami a katonai erő alkalmazá­sát illeti, Baker külügyminiszter a tanács ülése utáni sajtóértekez­leten célzott arra, hogy az Egye­sült Államok január tizenötödike után sem fog egyedül dönteni az akció megindításáról, hanem vxa­­lamennyi fontos szövetségesével konzultálni kíván a válság min­den szovjet szakaszában, Sevardnadze külügyminiszter pedig ugyancsak újságíróknak kijelen­tette, hogy bár a Szovjetunió nem kíván csapatokat küldeni az Öböl­be, mert ezt a parlament valószí­nűleg nem hagyná jóvá, de ha csak egyetlen szovjet állampol­gárnak is baja esnék Irakban, a következmények nagyon, nagyon súlyosak lehetnek. Bush elnök első nyilatkozatá­ban üdvözölte az ENSZ-határo­­zatot, hozzátéve, hogy az nem a háborúhoz, hanem a békéhez visz közelebb, második nyilatkozatá­ban pedig, amely rövid tévébe­széd formájában­­ hangzott el, meglepő tárgyalási javaslatot is tett: meghívta Aziz iraki kül­ügyminisztert Washingtonba, egy­úttal megbízta Baker külügymi­nisztert, hogy alkalmas időpont­ban utazzék Bagdadba. A decem­ber tizedikével kezdődő hét má­sodik felében fogadná Azizt, és a találkozón részt vehetnének az Irak elleni nemzetközi koalíció­hoz tartozó fontosabb országok nagykövetei is. Baker pedig de­cember tizenötödike és január tizenötödike között mehetne Irakba, aszerint, hogy Szaddám Huszein elnök mikor hajlandó őt fogadni. Bush szükségesnek tartotta hozzáfűzni: az Egyesült Államok ugyan hajlandó a válság valamennyi aspektusát megvitat­ni Irakkal, de csakis az ENSZ- határozatok keretein belül. Az elnök szerint egyébként biz­tató hír érkezett Kuvaitból: az irakiak élelmiszert vittek a hó­napok óta blokád alá helyezett amerikai nagykövetségre, és kér­ték, hogy a diplomaták írják ös­­­sze további igényeiket. Fazekas Erzsébet (Folytatása a 2. oldalon) január közepéig van még idő: David Kendall, az amerikai légierő tag­ja például olvasgat az ellenőrző ponton — valahol Szaúd-Arábiában MTI .Külföldi Képszer­kesztőség Össznémet választások Kohl: győzelem vagy diadal? A vasárnapi össznémet parla­menti választások egyértelmű esé­lyese a Kereszténydemokrata Unió. Berlini tudósítónk jelenti: Helmut Kohl október 3-a óta össznémet kancellár, és nagy va­lószínűséggel december 2-a után is az marad. Bár népszerűsége múlt év elején még abszolút mélyponton volt, az egyesülésben játszott szerepe történelmi magas­ságokba katapultálta. Most elő­ször állt elő az a helyzet, hogy a közvélemény-kutatások szerint a kancellár személye népszerűbb, mint pártja, a CDU. Kohl az el­múlt hetekben Kelet- és Nyugat- Németországban sok helyen meg­fordult, és választási nagygyűlé­seken agitálta az embereket az unió és a maga polttkája mellett. (Folytathao • 2. oldalam) Senki ne mozduljon... Á világbéke várat magára Kiküldött tudósítónktól (Frenetikus volt. Indult a repü­lőgép Tripoli felé, mert Moamer Kadhafi líbiai vezető óriási jelen­tőségű bejelentéssel akar a nem­zetközi sajtó — és persze a világ — elé állni. Tripoli állta a költségeket, a római megállóval, a Sheraton Szállóban töltött éjszakával, a Szent Péter téren tett késő éjsza­kai sétával együtt. A világ minden részéről leg­alább kétszáz újságíró érkezett Tripoliba,­­közöttük forgatócso­portok, nehéz felszereléssel, ha­talmas teleobjektívekkel. Min­denki arra számított, hogy kérdé­seket tehet fel Kadhafi ezredes­nek, aki mostanában mintha ke­rülné a nyilvánosságot. A fotósok ritka képekben reménykedtek. Az ígéretesnek látszó tripoli esemény éppen egy nappal előzte meg a Biztonsági Tanács ülését. Azon pedig minden jel szerint döntéshozatalra lehetett számíta­ni — magyarán arra, hogy az öbölbeli háború vagy béke ügyé­ben döntenek. Hatalmas, négyszögletű bálte­rem, kilenc óriási kristálycsillár szórja a fényt. Egy hosszú asztal, körülötte tisztes távolban bőrfo­telek. Tumultuózus jelenetek után a fotósok elfoglalják „tüze­­lőállásaikat”, miközben egy líbiai személyiség legalább öt nyelven teleordítja a termet és azzal fe­nyegetőzik, hogy ha az újságírók „nem szervezik meg önmagukat, akkor nem lesz sajtóértekezlet”. Várakozás, elhaló beszélgetés A végleges guggoló-, ülő-, fekvő­helyzet felvétele, az utolsó kame­rapróba ideje , amikor az asztal­hoz siet valaki. Csend lesz, az illető megszólal. Üdvözlés, köszönet a fáradságért, elnézést a hiányosságokért, hiszen gyorsan kellett előkészíteni és (Folytatása a 2. oldalon) Pártegységre törekszik a nép-nemzeti szárny MH-információ_________________ Csütörtökön este zártkörű ülést tartott a Magyar Demok­rata Fórum nép-nemzeti szár­nya. Kiszivárogtatott hírek sze­rint a jelenlévők deklarálták, hogy a november 18-i hatál­­­lyal megalakult nép-nemzeti szárny nem szándékozik kivál­ni a pártból, épp ellenkezőleg: a pártegység megőrzése végett jött létre. Felolvasták és meg­vitatták az újonnan alakult csoportosulás nyilatkozatát, amely az aktuális politikai és gazdasági helyzetet elemzi. Megállapítja: mind ez idáig nem történt meg a gazdasági rendszerváltás, ugyanis a mű­ködő tőke kft.-kbe és más for­mációkba való átmentése ré­vén konspiratív körök tartják ellenőrzésük alatt a gazdasá­got. Ugyanakkor felhívja a fi­gyelmet arra is, hogy tartani lehet a politikai visszarendező­déstől. A nyilatkozat leszögezi, szükséges a párt parlamenti frakciójának az „ellenőrzése", mégpedig oly módon, hogy a képviselők „a Demokrata Fó­rum szakembereinek a véle­ményére támaszkodjanak dön­téseik során”. — cs — 5 / Kli János: Legalább minimális egyetértés legyen a pártok és a társadalom között (I., 4. oldal) A Gazdaságpolitikai Titkárság kínálatösztönző programja Árnyékpályára kerül a kormány• Az adók csökkennek, az árak emelkednek • Javulhat az államkassza pozíciója Aznap, amikor Rabár Ferenc a lemondását nyilvánosságra hozó in­terjúját adta, pont került a kormány árnyék-pénzügyminisztere, Ma­­tolcsy György vezette gazdaságpolitikai titkárságon arra az anyagra, amely „A kínálatközpontú gazdaságpolitika pénzügypolitikája" címet viseli. Az elsősorban az adópolitika és az adómértékek azonnali meg­változtatására koncentráló elképzelés — a pénzügyminiszter szemszö­géből — valóban kiérdemli az ellenprogram kifejezést. Értesüléseink szerint, Antall József miniszterelnök kiadta az utasítást, hogy e kon­cepció részletes számítási anyaga is készüljön el, amelynek első ered­ményei el is készültek. MH-információ A Gazdaságpolitikai Titkárság az adópolitikai elképzeléseinek megvalósításától — már 1991-ben — nem kevesebbet vár, minthogy megtöri az inflációs pszichózist, általános lökést ad a kínálatnak, biztonságosabb lesz a költségve­tés bevétele, csökken a hiánya, s ugyanakkor lehetőség lesz még egy 10—15 milliárdos szegénységi programra is. A külföld számára a pénzügyminisztériuménál radi­kálisabb programot jelent, de tár­sadalmilag is igazságosabb. Miből tevődik össze ez a sok pozitív hatás? A szja rendszerében új adótáb­lát javasolnak. Megszűnne az 55 ezer forintos határig meglévő adó­­mentesség, amelynek hatását kompenzálnák. A javasolt kul­csok 10, 20 és 35 százalék lenné­nek. A legtöbb ember a 20 szá­zalékos kulcs szerint adózna, amelynek alsó és felső határa 120, illetve 250 ezer forint, s megszűn­ne az alkalmazotti kedvezmény. A 120 ezer forint alatti jövedel­műek havi 500 forintot vissza­tarthatnának az adójukból. Mindez azt jelenti, hogy az ala­csonyabb jövedelműek helyzete nem változna, a közepes jövedel­­műeké javulna, míg a legmaga­sabb jövedelműeké burkoltan romlana, mert ők nem részesül­nének szociálpolitikai kompen­zálásban. Az első számítások szerint ez az szja-bevételek 30 milliárd körüli csökkenését je­lenti. A lakossági betétek reálkamata ma negatív, ezért a 20 százalékos kamatadó 2 százalékra való csök­kentését javasolják. A szja-bevételek csökkentését az áfa-bevételek növelésének kel­lene ellensúlyozni. Indokként az szerepel, hogy a mai szja-rend­­szer talán legnagyobb hibája, hogy a progresszív adóskála miatt a bérigények inflációs ha­tása igen erős és folyamatos. Az áfa-bevételek növelése viszont azt jelenti, hogy a másképpen nem adózók jövedelmét ezúton megcsapolják, s a külföldiek ha­zai vásárlásait is megadóztatják. Kétkulcsos áfát szorgalmaz­nak; a 10 és 22 százalékos kulcsok alkalmazása 37 milliárd forint­tal növelné a költségvetés bevéte­lét a Pénzügyminisztérium tervei­hez képest. Ennek a többletnek egy részét fordítanák az úgyneve­zett szegénységi programra. Az új áfa-kulcsok következménye­ként megdrágulnának az élelmi­szerek és az energiahordozók, míg az iparcikkeknél „néhány hónapig... nem várható áreme­lés”. Nem hagynák változatlanul a vállalkozási nyereségadót sem. A 40 százalékos ványa­t 35 száza­lékra mérsékelnék úgy, hogy az állami vállalatoknál az osztalék növelésével ellensúyozzák a bevé­telkiesést. A magánvállalkozások pedig a nyereségadóból 30 száza­lékos kedvezményt kapnának. A régóta húzódó számviteli (Folytatása a 3. oldalon) Kis János pártelnök beszéde az SZDSZ szombathelyi küldöttgyűlésén Olyan kormány kell, amely tudja, mit akar Pénteken Szombathelyen megkezdődött a Szabad Demokraták Szö­vetségének országos küldöttgyűlése. A tanácskozást Wagner András, a város SZDSZ-es polgármestere köszöntötte, majd felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözlő levelét, amelyben így fogalmaz: „Minden körülmények között vegyétek figyelembe az ország nehéz helyzetét és arra törekedjetek, hogy társadalmunk az előttünk álló embert próbáló időkben meg tudja őrizni egységét, optimizmusát”. Ezután Kis János, az SZDSZ elnöke mondta el politikai beszámolóját. MH-tudósítás Magyarország végrehajtotta tör­ténelmének egyik legnagyobb for­dulatát, alkotmányos demokrácia lett, amely azonban még nem szi­lárd, s felettébb kényes a magyar gazdaság állapota — kezdte beszé­dét Kis János. — A társadalom rosszkedvű, úgy érzi, hogy az ál­lapotok romlása feltartóztathatat­lan, megszólaltak a parlament­ellenes demagógia hangjai, ezek azonban, szerencsére, gyengék. Nincs olyan vezéralak, aki képes lenne tömegeket mozgósítani a parlamentáris rendszer ellen. S nagy szerencse, hogy a köztársa­sági elnök olyan ember, aki tiszte­letben tartja hatalmának alkot­mányos korlátait. A kialakult politikai helyzet értékelését Kis János, az MDF és a kormány felelősségének elem­zésével kezdte. Eszerint a tava­szi választások után nyíltan be­szélhettek volna a gazdaság ke­serves állapotáról, ám elszalasz­­tották ezt a történelmi lehetősé­get; nem gyorsult a privatizáció, nem javultak a külföldi tőke be­fektetéseinek feltételei, nem tör­tént semmi a magánvállalkozások támogatása érdekében. A gazda­sági miniszterek nem jutottak egyetértésre abban, hogy mi a teendő. Az elnök szerint az MDF foglya lett választási propagan­dájának; a lassú stabilizálási és a fékezett privatizáció program­ja kivihetetlennek bizonyult, és ezzel a kormány nem tudott szem­benézni. Az elodázhatatlan döntések meghozatalát a kisgazdákkal kö­tött elvtelen koalíció is akadá­lyozta. A gazdasági tétlenséget ideológiai ügyek felvetésével el­lensúlyozta a kormány. Mindeköz­ben lankadatlanul folyt a köz­­szolgálati tisztségek újraelosztá­sa, az államszervezet központosí­tása, és a nyár végére kirajzolód­ni kezdett a kommunista pártál­lamot felváltó új hatalmi pira­mis. Kis János az SZDSZ felelős­ségét is szóba hozta; figyelmez­tetett rá, hogy a helyi választá­sok alkalmával nem az SZDSZ szerzett új szavazókat, hanem az MDF választóinak egy része ma­radt otthon. A közvélemény dön­tő része a pártokkal és a parla­menttel fordult szembe, s ezért (Folytatása a 4. oldalon) Riadsz kontra Romania Mare A román nyelv jogi statútumá­nak törvénybe iktatását szorgal­mazta a román parlament szená­tusában a törvényhozó testületi felszólalásait az utóbbi időben ki­zárólag a magyarellenes kirohaná­soknak szentelő Romulus Vulpes­­cu. Legutóbb éppen ő volt az, aki a román televízió magyar nyelvű adásának vidékre történő szám­űzését javasolta, ugyancsak a fel­sőházban. Bukaresti tudósítónk jelenti A nacionalista érzéseit hatalmas beleéléssel, színpadiasan előadó szenátor ezúttal valóságos ódát zengett a román nyelvről, amely­(Folytatása a 2. oldalon) A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdet a budapesti, a bajai, a debreceni, a győri, a gyulai, a miskolci, a nyíregyházai, a pécsi, a szegedi, a székesfehérvári, a szolnoki és a szombathelyi székhelyű környezetvédel­mi felügyelőségek igazgatói munkakörének betöltésére. A pályázatot elnyerő igazgató kinevezése öt évre szól, amely eredményes működés esetén megújítható. A munkakör betöltésének időpontja: 1991. január 1. A Környezetvédelmi Felügyelőség a környezetvédelem területi szakigazgatási szerve, elsőfokú hatóság, önálló jogi személy, amely maradványérdekeltségű, önálló bérgaz­dálkodást folytató, önálló költségvetési államigazgatási szerv. Működési területén - a külön jogszabályban meghatározott keretek között - ellátja a a) levegőtisztaság-védelemmel, a b) vízminőség védelemmel, a c) vizek mennyiségi védelmével, a d) hulladékok káros hatásai elleni védelemmel, a c) a zaj- és rezgésvé­delemmel, a f) radioaktív sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos környezetvédelmi, szakigazgatási és hatósági (szakhatósági) feladatokat. A Környezetvédelmi Felügyelőség a Budapesten székelő Környezetvédelmi Főfel­ügyelőség közvetlen alárendeltségében működik és annak irányítása alá tartozik. A felügyelőség vezetőjét, az igazgatót, a főfelügyelőség vezetőjének javaslatára a minisztérium közigazgatási államtitkára nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a főfelügyelőség vezetője gyakorolja. A munkakör betöltésének alapvető feltételei: - büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány, - szakirányú egyetemi végzettség (természettudományi /műszaki/ egyetemen szer­zett oklevél, az egyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diploma), • ötéves, legalább középvezetői gyakorlat a szakirányú államigazgatásban. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, személyi adatait, részletes szakmai tevékenységét is részletező önéletrajzát, az iskolai végzettségét tanúsító okiratok másolatát, erkölcsi bizonyítványát, a jelenlegi munkahelyének megnevezését és fize­tésének mértékét. Koncepcióvázlatot (öt gépelt oldalnál nem hosszabb terjedelem­ben) arról, miként képzeli el az első fokú környezetvédelmi hatóság hatékony területi működését, a beosztás betöltésével kapcsolatos feltételeit. A pályázatokat 1990. december 15-ig az alábbi címre kell beküldeni: Környezetvédelmi Főfelügyelőség, 1394 Budapest, Pf. 351. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. Eredménytelen pályázat esetén a pályázó anyagát elmére visszaküldjük. (x)

Next