Magyar Hírlap, 1991. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
2 1991. február 1., péntek A szövetségesek visszafoglalták Haidzsi városát Szaddám komoly szárazföldi támadásra készül (Folytatás az 1. oldalról) akkor még csak egyharmad részben sikerült visszafoglalni. A szövetségesek attól tartanak, hogy hamarosan több tízezer iraki katona támadása várható Kuvait felől. A szaúdi egységek közvetlen légi és tüzérségi támogatást kaptak az amerikai tengerészgyalogságtól s Jaguar típusú brit támadógépek is bekapcsolódtak a harcokba. A szövetséges haderők szóvivői szerint a csatában iraki katonák százai haltak meg. A koalíció saját veszteségként 11 amerikai tengerészgyalogos haláláról számolt be. Az amerikai tengerészgyalogosegységek, amelyek kezdetben csak támogatták a szaúdi erők harcát, maguk is támadásba lendültek, hogy segítsék kiszorítani a városba betört iraki egységeket. A tengerészgyalogságnak azonban tudomása van arról, hogy a csata helyszínétől alig 55 kilométerre, kuvaiti területen öt-hat hadosztálynyi iraki alakulatot, vagyis mintegy 50 ezer katonát vontak össze s valószínű, hogy Szaddám Huszein most már komoly szárazföldi támadást tervez Szaúd-Arábia ellen. A hivatalos iraki propaganda szenzációs győzelemként tálalta Haidzsi elfoglalását. A bagdadi rádióban a szövetségesek oldalán álló arab katonáknak szóló felhívást olvastak be. Ebben arra szólították fel az arabokat, hogy most, „amikor elkezdődött a muzulmán szent területek felszabadítása”, a katonák álljanak Irak oldalára. Folytatódott a nap folyamán az iraki köztársasági gárda, illetve az iraki haditengerészet egységei ellen a szövetséges légitámadások sorozata. Immár harmadik napja, ismételten rakétákat lőttek ki Dél- Libanonból észak-izraeli területre, s csütörtökön hajnalban egy palesztin kommandó is megkísérelt behatolni az országba. Izraelben azt közölték, hogy a csoport három tagját megölték, s rendre bombázzák a dél-libanoni menekülttáborokat, illetve palesztin támaszpontokat. Irak kora este nyolcadszor is rakétatámadást indított Izrael ellen, a rakéta azonban ezúttal is — immár másodízben — a Bagdaddal szimpatizáló palesztinok lakta, megszállt területen, Ciszjordániában csapódott be. A szovjet tábornoki kar egy tagja csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy egyelőre kár lenne lebecsülni Irak katonai erejét, s véglegesen eldöntöttnek tekinteni a háború kimenetelét. Szergej Bogdanov vezérőrnagy a Krasznaja Zvezda című lapban kifejtette: a szövetségesek fölénye ellenére, „Bagdad elegendő fegyverzettel rendelkezik ahhoz, hogy érezhető veszteséget okozzon az ellenfélnek”. Faruk Kaddámi nézete szerint Szaddám Huszein iraki elnök hajlandó tárgyalni az öböl-háború ügyében, de az Irak elleni koalíció csapatainak visszavonása és a palesztin kérdés megoldásának keresése nélkül nem lehet béke a Közel-Keleten. A Palesztin Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetője — a PFSZ „külügyminisztere” — erről csütörtökön Bécsben, Alois Mock osztrák külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján beszélt. John Major brit miniszterelnök szerint egyelőre nem lehet megmondani, mi szükséges a béke és a biztonság helyreállításához az Öbölben. — Mindenkor a körülményeknek megfelelően kell majd megítélni a helyzetet a Biztonsági Tanács határozatainak fényében — mondta nyilatkozatában, amely a londoni The Times című lap csütörtöki számában jelent meg. Nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy a háború Kuvait felszabadítása után is folytatódhat. — Ez a körülményektől függ. Ha Szaddám Huszein rakétákat lődöz Irakból, akkor nyilvánvaló, hogy a háború nem fejeződött be — mondta. A brit miniszterelnök úgy vélte, hogy a szerdai szovjet—amerikai külügyminiszteri nyilatkozat nyomán nem keletkezett semmiféle remény tűzszünetre. — A két külügyminiszter csak más szavakkal megismételte a Biztonsági Tanács feltételeit, de mondandójukban nem volt semmi új — állította John Major. — A térségbeli országoknak garanciákra van szükségük. Nyugati hadseregek bizonyára nem fognak állandóan ott állomásozni, de tengerészeti és, légierős őrjárataikat, nyilván brit részvétellel, a háború után is folytatják. Így mutatnak irányt az arab országoknak, amelyekkel valószínűleg kétoldalú megállapodásokat kötnek, vagy a nyugati hajókat és repülőket az ENSZ égisze alá helyezik. Állandó arabközi hadsereg megszervezése ugyancsak napirenden levő lehetőség — mondta a brit miniszterelnök. Az iráni külügyminisztérium cáfolta azokat a jelentéseket, hogy Teherán engedélyezte volna az Iránban leszállt iraki repülőgépek felszállását. Ennek ellenére tartják magukat azok a hírek, hogy titkos megállapodást kötött Teherán és Bagdad. A Londonban megjelenő katonai szaklap, a Jane's Defence Weekly legutóbbi számában több forrásra is hivatkozva arról írt, hogy a szóban forgó gépek rendszeresen közlekednek a két ország között. A titok homálya borítja annak az üzenetnek a tartalmát is, amelyet Szaddám Huszein elnök az iráni államfőnek, Hasemi Rafszandzsaninak küldött csütörtökön Szadun Hammadi miniszterelnök-helyettessel. Izrael katonailag szívesen részt venne az Irak-ellenes szövetségben: „keressük annak útját-módját, hogy ez a koalíció vezetőjével, az Egyesült Államokkal egyeztetve történjen meg. Arra törekszünk, hogy részt vehessünk a koalícióban” — közölte Jichák Samir, Izrael miniszterelnöke a Die Welt című bonni napilap csütörtöki számában megjelent interjúban. Samir ugyanakkor elismerte, hogy Izrael törekvése problematikus, mert szétbomlaszthatja az Irak-ellenes szövetséget. „Semmi olyat nem akarunk cselekedni, ami az egységet kockára tenné” — fűzte hozzá az izraeli kormányfő Samir szerint a háború befejezése után rendezni kell ugyan a problémákat, az arab—izraeli konfliktust is meg kell oldani, de erre az arab tábor „szélsőséges erői”, amelyekhez Samir a PFSZ mellett Asszad szíriai elnököt is hozzásorolja, „nem alkalmasak”. Furcsa háború Az öböl-háború a „furcsa” " háborúk példatárát gazdagítja. Úgy kezdődött, hogy a muszlim hitű arab Irak követett el agressziót a szintén muzulmán és ráadásul arab Kuvait ellen. Kuvait nem kapott sem az Arab Ligától, sem az Iszlám Konferenciától politikai támogatást, vagy katonai segítséget. Kuvait felszabadításáért atávolabbról érintettek harcolnak. Az el nem kötelezettek mozgalma is elmulasztotta a tőlük elvárható fellépést Kuvait mellett. Most tűzszünetet szorgalmaznak, az viszont Irak erőgyűjtését szolgálná. Az amerikai tábornokok vezette koalíció rendelkezésére álló haditechnika fölénye még nem érvényesült maradéktalanul az iraki hadsereggel szemben, a villámháború reménye szertefoszlott. A koalícióban részt vevő országok korábbi hadiszállítmányai, az általuk épített bunkerek, álfegyverek, műálcázások állják a tűzpróbát. A majdani vevők számára Irak jó referenciául szolgál. Ma még senki sem tudja, meddig tart az Öböl-háború, s mi lesz a végkifejlete, de a nemzetközi alkudozás az új pozíciókért máris megkezdődött. A nemzeti célkitűzések öszszetettek. Moszkva, miközben „aggódik", hogy Irak megsemmisül, valójában Irán ellensúlyát óvja, és korábbi befolyását szeretné menteni. A legújabb szovjet—amerikai nyilatkozat Irak kivonulásának feltételeiről, elsősorban nagyhatalmi törekvéseik kölcsönös elismerését jelenti, s háttérbe sorolja a létükben fenyegetett izraeli és egyéb helyi érdekeket. Irán menedéket nyújt az iraki stratégiai repülőgépparknak, ezáltal a nemrég még ellenséges Irak hátországává válik. Anglia közel-keleti befolyásához mérten óriási emberi és anyagi áldozatokat hoz, csakhogy jelen lehessen az öbölben. A franciák taktikáznak, hogy iraki piacukat végleg el ne veszítsék. Izrael nem óhajt részt venni az arabok közti háborúban, Irak mégis rakétákkal támadja. Izrael eddig minden támadást megtorolt, kérdés, most meddig tűrheti visszavágás nélkül az iraki provokációt. Az iraki vezetés az időt húzza, és tömegpusztító fegyverek bevetésével zsarol. A szárazföldi erők mielőbbi összecsapását szeretné kikényszeríteni, mert tudja, a tömeges élőerő-pusztulást a fejlett nyugati országok lakossága nem tudja elviselni. A békemozgalom sem a régi. Az Öböl-háborút ellenző nyugat-európai és amerikai tüntetők, mikor a halál ellen tiltakoznak, valójában a Kuvaitot megszállva tartó Irakot támogatják. A diplomácia is „furcsa”. Nem arról, beszélnek, amiről szó van. De az elemzők kimondhatják a meztelen igazságot: a háború az új regionális hatalmi erőviszonyokért folyik. Iványi Zoltán Pilisvörösvár Nagyközség Önkormányzata tervezői ár- és határidő-ajánlatokat vár a kialakítandó iskolacentrum építészeti tanulmányterveihez. A tervezési program 1991. jan. 28-30-a között az önkormányzati hivatal műszaki csoportjánál vehető át. A leadás határideje: 1991. február 1. NEMZETKÖZI POLITIKA Berlini tudósítónktól___________ Hans-Johan Vogel szociáldemokrata vezető szerint szó sem lehet arról, hogy német katonák is részt vegyenek az Öböl-háborúban — „ezt nem akarjuk, és az alkotmányunk is tiltja” — mondta Vogel, a német parlament csütörtöki ülésén, ahol Kohl kancellár előző napi kormánynyilatkozatát vitatták meg a képviselők. Az ellenzék szerint alkotmányellenes lépés a Bundeswehr-egységek kiküldése Törökországba, és abban is egyértelmű állásfoglalást követeltek a kancellártól, hogy az NSZK a jövőben önállóan döntsön az ENSZ égisze alatt folyó katonai manőverekben való részvételről. A szociáldemokrata politikus azonnali tűzszünetet javasolt, és a háború mielőbbi befejezését sürgette. A kormányzó CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője vá-aisz beszédében azzal utasította vissza Vogel javaslatát, hogy a tűzszünet a jelenlegi helyzetben csak az agresszort szolgálná mind politikai, mind katonai szempontból. F. É. Magyar kulturális központ Bonyodalmak Pozsonyban Prágai tudósítónktól___________ Tovább húzódik a pozsonyi magyar kulturális központ építésének ügye. A miniszterelnök-helyettesi ígéret ellenére, mégsem adták ki az építési engedélyt. Zászlós Gábor, a szlovák kormány elnökhelyettese a közelmúltban azt ígérte a pozsonyi magyar főkonzulnak, hogy január 31-ig meg lesz az engedély, a csaknem három és fél éve húzódó ügyben. A főkonzul érdeklődését Zászlós csütörtökön reggel elhárította, de azt ígérte, hogy majd ő megmagyarázza az ügyet a sajtónak. Titkára sem reggel, sem délután nem kapcsolta be telefonhívásomat a miniszterelnök-helyetteshez, sőt, kérdésemre azt mondta: Zászlós Gábor a héten már nem lesz bent a hivatalban. Honfi László, a pozsonyi magyar kulturális központ kulturális titkára elmondta, hivatalos tudomása van egy levélről, amely szerint még a korábban kiadott területhasznosítási engedélyt is meg akarják vonni. Pozsony főpolgármester-helyettese, aki egyben a város főépítésze, egy héttel ezelőtt levelet küldött a szlovák környezetvédelmi bizottságnak, és ebben javasolta, hogy a már kiadott területhasznosítási engedélyt minősítsék semmisnek, és új engedélyezési eljárás lefolytatását indítványozta. A főépítész egy „eddig nem publikált” törvényre hivatkozik, ám annak sem a számát, sem a tartalmát nem jelölte meg. Forró Evelyn A szovjet külügyminiszter első lapinterjúja Félreértik a balti helyzetet A Szovjetunióval szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok erősítését tartja a moszkvai külpolitika egyik legfontosabb feladatának Alekszandr Besszmertnih. Az új szovjet külügyminiszter ebben a minőségében első interjúját a Pravda és a TASZSZ washingtoni tudósítóinak adta. Moszkvai tudósítónk jelenti A szovjet külpolitika hagyományos irányvonalát némiképpen eltorzította a biztonság követelménye, óriási figyelmet fordítottak az atomfegyverekkel rendelkező államokra, ám eközben némiképpen háttérbe szorultak a szomszédokkal ápolt tradicionális kapcsolatok — vélekedett Besszmertnih és hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a jószomszédság körének bővítése, a gazdasági, társadalmi és kulturális feladatok megoldása. A kül- és belpolitika kapcsolatáról szólva a külügyminiszter elismerte: az utóbbi időben a Szovjetunió belső helyzete igencsak megnehezítette a diplomaták dolgát. A Baltikum példáját megemlítve a gondok okát elsősorban abban látta, hogy Nyugaton főként az érzelmek domináltak a probléma megítélésében. Washingtoni megbeszélései során a balti kérdés sokszor szóba került, Besszmertnih véleménye szerint mindenekelőtt azért, mert a Nyugat nem érti, mi is történt ott valójában. A külügyminiszter óvott a felszínességtől: figyelmesen és óvatosan kell értékelni a történteket. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a balti köztársaságokban olyan események zajlottak, amelyek nemcsak az elnök, hanem a helyi hatóságok ellenőrzése alól is kicsúsztak. A külpolitika prioritásai között mindenekelőtt a biztonsági megfontolásokat és a gazdasági tényezőt említette a vezető szovjet diplomata, hiszen a Szovjetunió érdekelt abban, hogy partnerek és ne ellenségek vegyék körbe. Az Egyesült Államok központi szerepet játszik Moszkva külpolitikájában, a szovjet—amerikai kapcsolatok bizonyos mértékben befolyásolják a Szovjetunió diplomáciáját, de nem árnyékolják be a többi országgal fenntartott viszonyt — fejtette ki a külügyminiszer. Úgy vélekedett, hogy az USA-val és általában a Nyugattal minőségileg új szintre jutottak a Szovjetunió kapcsolatai, ám azt is megjegyezte: az események jövőbeni menetét nem lehet pontosan előre látni. Értékelése szerint a hidegháború és a partneri együttműködés közötti átmeneti időszakot éljük, amikor meg kell szabadulni a hidegháborús sztereotípiáktól. A csúcs elhalasztását a körülmények tették szükségessé — jelentette ki Besszmertih —, jobb elnapolni a találkozót, mint megcsonkítani egy ilyen jelentős eseményt. A stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló egyezmény előkészítését értékelve cáfolta, hogy válságba jutottak volna a tárgyalások. Ismét hangsúlyozta, hogy kizárólag technikai részletekről kell megállapodni, és ez a feladat két-három héten belül teljesíthető. Poór Csaba (MTI) A Baltikum helyzetének megítélésekor a Molotov—Ribbentrop paktum törvénytelenségéből kell kiindulni, a kérdés megoldásához tárgyalásokra van szükség a balti országok törvényes hatóságaival — hangsúlyozta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének erről a kérdésről rendezett rendkívüli vitájában Szent- Iványi István (SZDSZ) magyar képviselő. Egyetértett azzal, hogy a parlamenti közgyűlés ténymegállapító küldöttséget indít elnökének vezetésével a három balti köztársaságba, és javasolta, hogy erősítsék a kapcsolatokat a választott balti hatóságokkal. Az orosz parlament a közös járőrözés ellen Alkotmányos vizsgálatot Moszkvai tudósítónk jelenti A szegényes tájékoztatás miatt az emberek nem tudják, mivel foglalkozik az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsa és annak vezetősége — jelentette ki tegnap Borisz Jelcin a köztársasági törvényhozás ülésszakán. Az orosz parlament elnöke azt sérelmezte, hogy nemcsak a tábornoki kar, hanem egyes pártszervezetek is kihasználják a teljes információ hiányát, és aktív kampányt folytatnak az orosz Legfelsőbb Tanács, valamint személy szerint az ő lejáratására. A politikus ellen, elsősorban a litvániai vérontást követő nyilatkozatai miatt, az utóbbi hetekben heves propagandahadjárat folyik a kommunista pártsajtóban, és ebben élen jár a Szovjetszkaja Rosszija című lap. Jelcin most éppen azzal a nyílt levéllel kapcsolatiban szólalt fel, amely ennek az újságnak a hasábjain jelent meg. Néhány nyugdíjas tábornok egyebek között azzal vádolja az orosz vezetőt, hogy a vilniusi összecsapások után tett kijelentéseivel, az orosz nemzetiségű katonákhoz intézett felhívásával és a köztársasági hadsereg megalakításának lehetőségét felvető szavaival parancsnokaik, bajtársaik és más köztársaságok elárulására buzdította a fegyveres erőkben szolgáló oroszokat. Meg kell magyaráznunk politikánkat, álláspontunkat; beszélnünk kell arról, hogy a szövetség, a hadsereg mellett vagyunk — mondotta Jelcin, és közölte: a köztársasági parlament meg fogja vitatni az Orosz Föderáció honvédelmének, biztonságának kérdéseit. Ez nem Jelcin, hanem a Legfelsőbb Tanács véleménye lesz — szögezte le. Az orosz törvényhozás elnöksége egyébként tegnap úgy döntött, hogy arra kéri az alkotmányfelügyeleti bizottságot, bírálja el, törvényes-e a honvédelmi és a belügyminiszternek a hadsereg, valamint a rendőrség közös járőrözését elrendelő parancsa. A szovjet államfőnek egyszersmind azt javasolták, hogy függessze fel az utasítás végrehajtását mindaddig, amíg a bizottság el nem készíti állásfoglalását. (poór) Szlovák környezetvédők a vízlépcső ellen Prágai tudósítónk jelenti_______ A szlovák természetvédők felszólították a pozsonyi kormányt: minden előzetes feltétel nélkül, azonnal kezdjenek tárgyalásokat Magyarországgal a bősi vízlépcsőről, hogy megtalálják a környezetvédelmi szempontból optimális megoldást. A tájvédők szövetsége szerint nem fogadható el az a közelmúltban hozott döntés, miszerint szlovák területen egy gáttal elterelik a Dunát, és így egyedül is üzembe helyezhetik az erőművet. Emlékeztetnek rá, hogy 1989 végén a rendszerváltás után ezt az ötletet már elvetették, és leállították a munkákat, mert nemcsak, hogy káros a környezetre, hanem nemzetközi jogilag is problémákat okoz, nem lehet egyoldalúan elterelni egy határfolyót. A szlovák természetvédők keserűen állapítják meg, hogy a kormány minden ígérete ellenére folytatódik az erdők kivágása, Körtvélyes térségében intenzív kavicskitermelés folyik, és ezzel veszélyeztetik Európa legnagyobb ivóvízkészletét. A jelenlegi szlovák kormány ugyanazt az elhibázott politikát folytatja, mint a totalista rendszer emberei „a technokrata lobby pedig megváltoztatta párthovatartozását, és most ismét hatalmon van” — állapítja meg a szlovák tájvédő szövetség nyilatkozata F. E. Az Európa Tanács és Románia Meghívott státusa magyar tartózkodással (Folytatás az 1. oldalról) kedtelt, hogy túl sok kérdés maradt tisztázatlan vagy ellentmondásos e dokumentumokban, amelyek ráadásul egyes tényeket Magyarországra kedvezőtlen beállításban értelmeztek. A magyar képviselők azonban mindenképpen el akarták kerülni, hogy olyan benyomás alakuljon ki, mintha a kétoldalú problémák miatt akadályozni akarnák Románia közeledését az Európa Tanácshoz, és őszintén remélik, hogy a különleges meghívotti státus a demokrácia erősödését fogja szolgálni Romániában. az MH -kommentár A magyar kormány többször világosan közölte, hogy az Európa Tanács tagjaként elő kívánja mozdítani a volt kommunista országok mielőbbi csatlakozását az Európa Tanácshoz, s általa az európai integrációs folyamatokhoz. Felelős magyar politikusok szájából az is elhangzott, hogy éppenséggel siettetni kellene Románia felvételét a testületbe, hiszen így az európai normák mielőbbi érvényesítését gyorsítjuk meg Romániában is — például a nemzeti kisebbségek ügyében. A magyar képviselők tartózkodása csak látszólag mond ellent ezeknek a törekvéseknek. Strasbourgban egyelőre csak az Európa Tanács politikai bizottsága szavazott, s csak Románia különleges meghívotti státusáról. Döntenie erről is a parlamenti közgyűlésnek kell, és csak hónapok múlva, az év vége felé lehet szó arról, hogy Bukarest az ET teljes jogú tagja legyen. A Magyar Hírlap több parlamenti párt képviselőjétől azt a tájékoztatást kapta, hogy a pártok ugyan nem egyeztettek a mostani szavazás — a tartózkodás — ügyében, de egyetértés van közöttük a helyzet megítélésében. A konszenzus szerint Magyarország nem kívánja megakadályozni, vagy késleltetni Románia ET-tagságát, de a felvételi procedúrának ebben a korai szakaszában is jelezni kívánta, hogy vannak fenntartásai. Ezek a fenntartások azzal kapcsolatosak, hogy különféle vélemények szerint Románia ma még nem tesz maradéktalanul eleget az ET-tagsághoz szükséges kívánalmaknak. Egy parlamenti párt munkatársa megjegyezte: Bukarest eddig is sok mindent megígért, sőt, aláírt , ám a kötelezettségek vállalása és teljesítése nem választható el egymástól. A tartózkodás ennek a várakozó álláspontnak a kifejezése. F. Gy. tan Hírlap Göncz Árpád Washingtonbart Négyszemközt Bakerrel Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön Washingtonban megbeszélést folytatott James Baker amerikai külügyminiszterrel. (MTI) Mértékadó forrásból származó értesülés szerint a négyszemközti találkozón az amerikai diplomácia vezetője behatóan érdeklődött Magyarország belpolitikai, elsősorban gazdasági helyzete iránt. Az államelnök részletes tájékoztatást adott a demokratizálási folyamat alakulásáról és vázolta az ország gazdasági gondjait. Baker biztosította Göncz Árpádot, hogy az Egyesült Államok tisztában van a közép- és kelet-európai államok nehézségeivel és erőfeszítéseket tesz azok enyhítésére. E támogatásban együtt kívánnak fellépni az Öbölkoalícióban részt vevő országok, köztük az olajtermelő államok. A miniszter egyúttal rámutatott, hogy növekszik a közép-kelet-európai térség jelentősége. Az eszmecsere színhelye az amerikai törvényhozás „imareggelije” volt, amelyen az amerikai és a nemzetközi politikai élet számos vezető személyisége vett részt. George Bush elnök rövid beszédben köszöntötte az összejövetel részvevőit, köztük Göncz Árpádot, Surján László népjóléti minisztert és Németh Miklós országgyűlési képviselőt. Jeszenszky stockholmi tárgyalásai (MTI) Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön, befejezte háromnapos svédországi látogatását. A nap folyamán üzletemberekkel és politikusokkal találkozott, fogadta őt XVI. Károly Gusztáv svéd király. Csurkin a csopi incidensről (MTI) A szovjet külügyminisztérium szóvivője, Vitalij Csurkin csütörtökön határozottan cáfolta azokat a csehszlovák állításokat, amelyek szerint nemrégiben egy fegyveres csoport próbált volna meg áttörni a Szovjetunióból Csehszlovákiába. Ülésezik az SZKP KB (MTI) Válságos helyzetben ült össze csütörtökön Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Nem egészen egy évvel azután, hogy a szovjet alkotmányból törölték a párt mindenekfelettiségét jelentő cikkelyt, az SZKP vezető szerepéről, a kb-nak egy szétesett, működésképtelen gazdaság talpra állításával, és egy sok irányba széthúzó szövetségi állam egybetartásával összefüggő kérdéseket kell áttekintenie. Iliescu Olaszországban (MTI) Ion Iliescu román államfő csütörtökön kétnapos látogatásra Olaszországba érkezett. Velencében kezdte látogatását, ahol Gianni De Michelis külügyminiszter fogadta őt. Athén is kér Patriotokat (Reuter) George Bush amerikai elnök szerdán Washingtonban fogadta Antonisz Szamarasz görög külügyminisztert, aki az Egyesült Államok támogatását — ennek jegyében pedig Patriot-rakétákat is kért a görög védelmi szükségletek kielégítéséhez.