Magyar Hírlap, 1991. március (24. évfolyam, 51-63. szám)

1991-03-01 / 51. szám

1991. március 1., péntek POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 11,50 FORINT MA A populisták veszélybe sodorhatják az MDF-et. „Azt reméltem, hogy egy sokszí­nű MDF lép a nyilvánosság, a társadalom elé, amely bírál, ön­kritikus... Ehelyett sajnos egy túlcentralizált, defenzív, védeke­ző kongresszus zajlott.” 4. oldal A Szamuely-vérengzés szemtanúja „Az ő házukban laktak a hóhé­rok, vitték a padlásról a kötelet és akasztották végig a főutcát ár­tatlan emberekkel...” 5. oldal A geopolitika alkonya „Mi lett volna, ha 56-ban, ami­kor szintén kiléptünk a Varsói Szerződésből, és amikor a brutá­lis szomszéd a geopolitika elő­nyeit kihasználva beözönlött Magyarországra, efféle —­ cse­lekvésre kész — koalícióval ta­lálja szembe magát?” 7. oldal HOLNAP A demokrácia már működik is Mikorra várható az amerikai ví­zumkényszer eltörlése, hogy végre a magyarok is szabadon utazhassanak az USA-ba? — kérdezte munkatársunk Charles H. Thomastól, az USA budapes­ti nagykövetétől, aki sok más, számunkra fontos kérdésről is kifejti álláspontját. (MH-Extra interjú, szombat, 7. oldal.) Irakon múlik a végleges fegyvernyugvás Washingtoni tudósítónktól Pontosan hat héttel a Sivatagi Vihar hadművelet és 100 órával a szárazföldi offenzíva kezdete után Bush elnök pa­rancsára a kuvaiti fronton elhallgattak a fegyverek. George Bush magyaror­szági idő szerint csütörtökön hajnali 3 órakor érzelmektől fűtött hangon és nagyon mosolygósan bejelentette: „Kuvait felszabadult. Az iraki hadse­reg vereséget szenvedett”. George Bush hozzátette: „Egyetlen ország sem vallhatja magáénak ezt a győzelmet. Ez nemcsak Kuvait győzelme volt, de valamennyi szövetséges államé, ez az ENSZ, az egész Emberiség, a törvé­nyesség és a jó diadala”. George Bush ezek után jelentette be a szövetséges támadó hadműveletek felfüggesztését, mondván: „Most már csak Irakon mú­lik, hogy ebből állandó fegyvernyug­vás legyen”. Ha Irak többé nem támad, nem lő ki egyetlen SCUD-rakétát sem és ha teljesíti a koalíció feltételeit, ak­kor a háborúnak vége. A feltételek a következők: valamennyi szövetséges hadifogoly azonnali szabadon engedé­se, az elhurcolt kuvaiti állampolgá­rokkal együtt. Iraknak át kell nyújta­nia a tengeri és szárazföldi aknák műszaki leírását és elhelyezkedését. Alá kell vetnie magát mind a tizenkét ENSZ-határozatnak. És végül, de nem utolsósorban, 48 órán belül ki kell je­lölnie azokat a katonai parancsnoko­kat, akik a szövetséges hadvezetéssel megtárgyalják a fegyverletételt. Nem sokkal később Norman Schwarzkopf tábornok elmondta: 4230 iraki tankból 3700 megsemmisült vagy a szövetsé­gesek kezére jutott, csakúgy mint a 3110 tüzérségi lövegből 2140. A szö­vetséges katonák közül, mondta a tábornok „szinte csodával határos mó­don” csak 79 esett el. Az irakiak vesz­tesége óriási. • Folytatása a 2. oldalon A kuvaiti hölgy úgy érzi, már győztek mit külföldi képszolgálat Vitray Tamás másképpen gondolja Szerdán, február 27-én aláírta Vitray Tamás is intendánsi kinevezését. Ta­valy, azon a december elejei napon, amikor intendánsjelöltként bemutatko­zott, derűs volt és tettrekésznek látszott. Az aláírás napján — amikor interjúnk készült — gondterheltnek és fáradtnak tűnt... • Interjúnk a 6. oldalon FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Félreértett járműbiztosítás A rádióban elhangzottakkal ellentét­ben nem hozott határozatot szerdán a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás ügyében az országgyűlés gazdasági bizottsága. Ezt nem is tehette volna, hiszen a Pénzügyminisztérium — a biztosítók és a biztosítottak érdekkép­viseletei között lezajlott társadalmi vita után — a gazdasági bizottságnak csu­pán a véleményét kérte, ezért a hozzá­szólások után szavazásra sem kerülhe­tett sor. Nem felel meg tehát a valóságnak az a rádióban elhangzott kijelentés sem — bár a hozzászólások között el­hangzott ilyen vélemény —, hogy a parlament a bizottság határozata alap­ján tárgyalja az ügyet. Ez ügyben a kormány határozhat. Hozzá kell tenni, hogy az országgyűlés ősznél előbb va­lószínűleg nem képes napirendre tűzni a vitát, holott a döntés nem várhat, a költségvetés ugyanis csak az első há­rom hónapra szavazott meg e célra pénzt. Király Péter, a PM közigazgatási ál­lamtitkára beszámolt róla, hogy tavaly a benzin árához kapcsolt 1,20 forint kötelező biztosításból 2,7 milliárd fo­rint folyt be, a költségvetésnek ezt az összeget 5,6 milliárddal kellett kiegé­szítenie. Mint az államtitkár hangsú­lyozta: a kormány a szerződéses bizto­sítás mellett van, többek között azért, mert nem a benzinfogyasztás mértéke befolyásolja a károkozást. Véleménye szerint a biztosítók díjkalkulációja túl­zó. Ezzel minden hozzászóló egyetér­tett. • Folytatása a 3. oldalon Sikamlóssá válhat a telefon tender MH-információ A kormány döntött a telefon tender sorrendjében! A Parlament ad-hoc bi­zottságának megállapítása szerint a szakmai zsűri más sorrendet állapított meg, mint három tárca minisztereinek aláírásával a kormány elé került előter­jesztés. Ugyanakkor az ad hoc bizott­ság álláspontja szerint a tender a fel­használó szempontjait vette elsősorban figyelembe. A gazdaság egészének ér­dekeit tekintve ez helyeselhető is, de így a hazai iparpolitika szempontjai semmiképpen nem befolyásolhatták. A bizottság munkájában részt vett az in­terpelláló képviselő, Pál László is, aki bár elfogadta a megállapításokat, de szükségesnek tartotta különvéleménye hangoztatását. Ebben úgy fogalmaz, hogy „Az elbírálás folyamatában szá­mos, tendenciózusan a hagyományos magyar híradástechnikai ipar érdekei ellen ható lépéssel találkoztunk. Ennek részletes kivizsgálása meghaladja egy parlamenti vizsgálat lehetőségeit, ezért szükséges, hogy a kormány saját hatás­körében folytassa le az elbírálási eljárá­sok vizsgálatát.” Horváth Pál, a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatója a Magyar Hír­lapnak elmondta, hogy a tender nyerte­seivel a magánjogi keretszerződéseket már megkötötték. A döntések esetleges megváltoztatása a presztízsveszteségen túl, a megkötött szerződés megszegését jelentené, ennek összes jogi és anyagi konzekvenciájával együtt. A legna­gyobb gond azonban, hogy egy mosta­ni módosítás nyomán már hatalmas időzavarba kerülne a hazai telekom­munikáció fejlesztése." • H. Z. M. Magyar kormánynyilatkozat a tűzszünetről A Magyar Köztársaság kormá­nya nagy örömmel fogadta a Kuvait felszabadulásáról szóló bejelentést és megelégedéssel nyugtázta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által adott felhatalmazás sikeres végre­hajtása, a BT vonatkozó határozata­inak Irakkal való elfogadtatása lehe­tőséget teremtett a hadműveletek felfüggesztésére. Ismételten leszö­gezi: az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak határozatai melletti magyar kiállás, az azokat végrehajtó nem­zetközi erőknek nyújtott magyar tá­mogatás a jó üggyel való azonosu­lást jelentette. Nem lesz leértékelés Az idegenforgalmi szakma berkein belül már néhány hete suttogják, hogy küszöbön a forint újabb leértékelése. Erre már csak azért is számítanak, mert — mint hangoztatják — szezon előtt szokásos a nemzeti valutánk devalvá­lása. Tavaly ugyanis az 1989. évi de­cemberi 10 százalékos leértékelést ja­nuár-februárban három lépésben újabb 5 százalékos devalválás követett. Az osztrák Trend gazdasági maga­zin márciusi számában már le is írja Magyarországon a januári 15 százalék után a következő hónapokban további 20 százalékos leértékelés várható. Mivel a leértékelések egyik kezde­ményezője általában a kereskedelmi tár­ca, Szatmári Tamástól az NGKM köz­­gazdasági főosztályvezetőjétől érdek­lődtünk a hír valóságtartalmáról. Ő hatá­rozottan cáfolta, hogy a tárca a közeljö­vőben újabb leértékelést sürgetne, s sze­rinte kormányzati szinten sem terveznek most ilyen lépést. Először meg kell pon­tosan ismerni az első negyedév, félév kereskedelmi forgalmának eredményeit. Az évkezdetről már rendelkezésre álló adatok kedvezőek, nem indokolnák, hogy a januári 15 százalékos leértékelést rögtön az év elején további 15 százalék kövesse — mondta a főosztályvezető. Egy közeli újabb leértékelés ellen szól az is, hogy a pénzügyminiszter és stábja által elkészített antiinflációs hatá­sú program vitája még folyik, ennek be­fejezte előtt a kereskedelmi tárca nem kíván egy újabb devalválást szorgalmaz­ni. Ma amúgy sem az export jövedelme­zősége okozza a legnagyobb gondot, ha­nem a szovjet piac fizetésképtelensége és a piacváltással járó problémák. A Magyar Nemzeti Bank végképp nem pártolja a leértékelést. Tarafás Im­re első elnökhelyettes úgy fogalmazott: nem ismer ma olyan komoly embert, akinek a fejében ez megfordult. Mege­rősítette, hogy a fizetési mérleg és a külkereskedelem is a vártnál jobban alakult az év első hónapjaiban, így nem érti, miért terjednek ilyen plety­kák. A legfőbb ellenség ma az infláció, az ellene folytatott harc is kizárja, hogy a közeli hónapokban leértékelés­re kerüljön sor. Persze, arra nem lehet biztosítékot adni, hogy negyed év, fél év múlva nem kerülhet szóba a forint árfolyamkorrekciója — mondta az MNB első elnökhelyettese. (Az árfo­lyampolitikáról szóló cikkünk a 8. ol­dalon.) • P. E. Emelik az IMF-kvótát MTI---------------------------------------------------­ A kormány tárgyalási alapként csü­törtöki ülésén elfogadta a Kupa Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett négyéves gazdasági-politikai progra­mot, amelynek célja a gazdaság stabili­zálása és a konvertibilitás kialakítása. A testület azonban úgy döntött, hogy legközelebbi ülésén ismét visszatér a témára, s addig a Pénzügyminisztérium képviselői — pénteken — egyeztethe­tik a programot az Érdekegyeztető Ta­­nács részvevőivel, észrevételeiket pe­dig a Gazdasági Kabinet szombati ülésén beépíthetik az anyagba, így a kormány a következő, csütörtöki ülé­sén már az érdekvédelmi szervezetek véleményével kiegészített program ke­rülhet terítékre. A testület foglalkozott a kötelező gépjárműbiztosítás kialakítandó új rendszerével is. A kormány úgy dön­tött, hogy a kötelező felelősségbizto­sításban is a szerződéses rendszert kell kialakítani. Mivel az áttérés időt igényel, így április 15-től július 1-jéig a benzinbe fogják beépíteni a biztosí­tás árát. Arról még nem született dön­tés, hogy ebben az időszakban mennyivel lesz drágább az üzema­nyag. Július 1 -je után bevezetik a szerződéses kötelező felelősségbizto­sítási rendszert. A kormány elfogadta Magyarország IMF-kvótájának emeléséről szóló ja­vaslatot, ez az emelés után 754,8 mil­lió SDR lesz. A nagyobb kvóta lehető­vé teszi, hogy hazánk jelentősebb össze­gű pénzügyi támogatásban része­süljön a Nemzetközi Valutaalaptól. A kormány foglalkozott a vasúti közlekedés helyzetével is. Ez azért vált szükségessé, mert a korábbi finanszíro­zási rendszer már nem tartható fenn to­vább, a pályák állapota nagymértékben leromlott. A költségvetés Magyaror­szágon csupán 11 százalékát fedezi a vasúti közlekedés költségeinek. A kor­mány döntött arról, hogy a jövőben a pályaépítés és a fenntartás állami fela­dattá válik. A vasutaknak ugyanakkor a pálya használatáért díjat kell majd fi­zetni. Az állam és a vasutak pénzügyi kapcsolatának újraszabályozásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi mi­niszternek július 31-ig előterjesztést kell készítenie. Október 31-éig pedig elkészül a vasutakról szóló törvényja­vaslat is. Végül az ülésen döntöttek több tár­ca pótlólagos költségvetési támogatá­sáról is. Ezt a döntést természetesen még a Parlamentnek is jóvá kell hagy­nia. A kormány úgy tervezi, hogy a 7 milliárd forint értékű központi tartalék­ból pótköltségvetési támogatást bizto­sít a tankönyvek újranyomásához. Sasad, tsz vagy rt.? Jávor Károly MDF-es, és Ómolnár Miklós kisgazda képviselők sajtótájé­koztatón elmondták, hogy a 4500 hek­tárnyi területtel rendelkező Sasad Tsz a tulajdon rendezését szolgáló törvények késését kihasználva részvénytársasági formában kívánja átmenteni földjeit, amire egyébként a joghézagok miatt megvan a törvényes lehetősége. Az idő előtti privatizálás ellen az érintett 12 önkormányzat is tiltakozik, de a tsz­­tagság sem járna jól — fogalmazták meg a képviselők. • Háttérinformációnk a 6. oldalon Torgyán a kormányról Eleve bukásra kárhoztatták Tegnap késő délután a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt Dohány utcai pártközpontjának vendége volt Torgyán József. A kéthetenkénti sza­bad pártnap kisgazda frakcióvezető vendége kétszáz főt meghaladó hallga­tóság előtt pártja földprogramjának is­mertetése mellett néhány sokakat ér­deklő politikai kérdésről is kifejtette álláspontját. „Szociáldemokrata testvéreim mindketten történelmi párt vagyunk, csak a rendszerváltás után kisgazdák­nak jobban kedvezett a szerencse, nem nehezítette és nem is nehezíti annyi ügynök aknamunkája politikai tényke­désüket” — kezdte előadását Torgyán József a szocdemek székházában. A frakcióvezér a kormánykoalíció tevékenységét értékelve elmondta hogy „tulajdonképpen a hatalom átvétele utá­ni első héten rendezni lehetett volna az összes politikai kérdést, ha a kormány nem követ el súlyos hibákat. A hibás lépések azonban eleve bukásra kárhoz­tatták az első szabadon választott kor­mányt” — hangzott a kritika. „Hogy ez mennyire így van?” — a frakcióvezér kifejtette: egyszerre meg­változtatni mindent borzasztóan súlyos politikai hiba volt, majd hozzátette: önkormányzati választásokat kiírni csak azután lett volna szabad, hogy le­váltva a középkádereket „a mi embere­inket tesszük kulcspozíciókba, ezzel stabilizálva a politikai hatalmat, és megakadályozva, hogy a stratégiai fon­tosságú fővárosban az SZDSZ vegye át a hatalmat , majd hozzáfűzte: a kom­munisták által felvett kölcsönöket nem kellett volna visszafizetni, hiszen Le­nin sem fizetet a kapitalistáknak”. Rátérve a földkérdésre Torgyán doktor ismét egy történelmi analógi­át vett elő. „Rákosi elvette, Antall eladja?” MH-kommentár Az előadás lapzártakor még tart. Természetesen az elhangzott nem min­dennapi kijelentések után sok mindenre kíváncsiak lettünk volna, például arra is, hogy milyen stádiumban vannak, és milyen eredménnyel kecsegtetnek a koalíciós egyeztető tárgyalások. Tor­gyán József ígéretet is tett arra hogy, válaszol a szocdemekkel történt kap­csolatfelvétel során felmerülő kérdé­sekre. Ezekről következő lapszámunk­ban olvashatnak. • B.P.P.

Next