Magyar Hírlap, 1991. március (24. évfolyam, 64-75. szám)
1991-03-18 / 64. szám
1991. március 18., hétfő MA Jobb. És szélső? Lapunk kétszer is foglalkozott a Nemzeti Fórum Jurta Színházbeli eseményeivel. Ezúttal Dr. Boross Imrével, a Nemzeti Kisgazda Párt főtitkárával interjút közlünk. 5. oldal Egy sommás ítéletről kevés kérdés megítélésében volt akkora konszenzus, mint amely Torgyán József legutóbbi beszéde kapcsán teremtődött. 7. oldal Mentsük meg a kulturális sajtót A Művelődési Minisztérium pályázatot írt ki a kulturális és irodalmi és művészeti folyóiratok idei megjelentetésének elősegítésére. A pályázatokat elbíráló kuratórium döntése alapján többek között a Fotó, a Filmvilág és a Mozgó Világ egyetlen fillért sem kapott. Most ezen lapok főszerkesztői szólalnak meg. 11. oldal Hány magyar él Romániában? Magyar alma a Tutti Fruttiban Lesz-e egyetem Szombathelyen? MTI---------------------------------Boriszav Jovics szövetségi elnök péntek esti lemondása nyomán elmélyült Jugoszláviában az alkotmányos válság, s megnőtt a katonai hatalomátvétel veszélye. Ez utóbbira utal a fegyveres erők vezérkarának — még az elnöki lemondás előtt kiadott közleménye, amelyben bejelentette, hogy elutasították „az ország függetlenségének, szuverenitásának megvédésére, a polgárháború elkerülésére tett javaslatát, tanulmányozzák a visszautasítás miatt előállt helyzetet, annak okát, s megfontolják, milyen intézkedéseket hozzanak.”. A vezérkari értékelést követően a belgrádi televízió sugározta Boriszav Jovics szövetségi elnök beszédét, amelynek végén Jovics lemondását jelentette be. Az elnök lépését azzal indokolta, hogy elutasították a hadsereg javaslatait. Jugoszláviában a helyzet nemzetek közötti összecsapásokkal és polgárháborúval fenyeget. • Folytatása a 2. oldalon POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 11,50 FORINT Népszavazás a Szovjetunióban Győz az igen? Jelcin nemmel szavaz. Tudósításunk a 2. oldalon MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Jugoszlávia: robbanás előttÚjabb szovjet televíziós műsort tiltottak be Moszkvai tudósítónktól „Önök ma hiába várják a Televíziós Hírszolgálat, a TSZN adását. A műsor stábját a televízió vezetősége minden magyarázat nélkül feloszlatta” — ezekkel a szavakkal adott hírt tegnap délután a glasznosztyra mért újabb csapásról a leningrádi televízió „Telekurir” című programjának műsorvezetője, és egyszersmind érzékeltette: a szélsőséges lépést valószínűleg az okozta, hogy az oly népszerű TSZN az elmúlt napokban nem a központi elképzeléseknek megfelelően kezelte a népszavazás témáját. A műsor egyik szerkesztője lapunk kérdésére elmondta, a döntésről pénteken este értesítették őket. A gárda egyelőre együtt van, de az eddig is szigorú kontroll még kíméletlenebbé vált, a jól ismert műsorvezetőket új arcok váltották fel a képernyőn, saját tudósítóik anyagait nem közölhették. A Kreml nézeteit mindenkor híven tükröző hivatalos híradó, a „Vremja” mellékletévé akarják változtatni a műsort — mondotta fásultan, keserűen a szerkesztő. A Televíziós Hírszolgálat, amely a „Vzgljad” című politikai magazinműsor után rövid időn belül másodikként ütközött a nyíltság egyre szűkülő korlátaiba, gyorsan fogalommá, az objektív tájékoztatás jelképévé vált a Szovjetunióban. Reggeli és kora délutáni adását ugyan kevesen nézték, ám annál többen, sok százezren virrasztanak nap, mint nap akár éjfél utánig is, hogy késő esti híradójából végre részrehajlás mentes információhoz jussanak az elmúlt huszonnégy óra eseményeiről. Az ifjú szerkesztőkből álló csapat fiatalosan lendületes, korszerű műsorának — úgy tűnik — egyetlen bűne, hogy nem volt hajlandó beállni a sorba, nem volt hajlandó vakon propagálni a referendum, a megújított szövetség fontosságát, hanem az objektív tájékoztatás követelményeinek megfelelően más véleményeknek is teret adott. • Poór Csaba Itthon tartani az „elitet” Nemzeti ünnepünk alkalmából a Parlamentben — a kiosztott Széchenyi és Kossuth díjak átadása után — körkérdéssel fordultunk hazánk néhány vezetőjéhez: Hogyan lehet itthon tartani a magyar „elit” értelmiséget? — Kérdésünkre Göncz Árpád, Bod Péter Ákos, Fekete György és Szakály György, az egyik kitüntetett válaszolt. Göncz Árpád : Nem szívesen beszélnék elit értelmiségről. Arról van szó, hogy a kutatási lehetőségek csökkenésével az amúgy is rosszul fizetett kutatók szerződtek, szerződnek el külföldre. Végső soron ezt az szüntetné meg, ha a kutatásnak tisztességes anyagi feltételei lennének, de ez természetesen korántsem független az ország anyagi állapotától. Egy valamit tudok: akit ma elvesztünk, főleg ha kutatóról van szó, nagyon nehéz lesz pótolni. A feladat voltaképpen az lenne, hogy legalább a létét biztosítsuk azoknak az intézeteknek, ahol gyakorlott szakemberek dolgoznak. Intézményeket felbomlasztani semmiképp nem volna szabad. • Folytatás a 6. oldalon Kónya maradt, Csurka bejött MH-információ Ismét bizalmi szavazást tartottak tegnap az MDF parlamenti frakciójában, miután 59 képviselő úgy tartotta, hogy maradjon, 53 pedig azt indítványozta, mondjon le a frakcióvezetés. A frakció működésén kívül a kormány, az ország működésének fontos kérdéseit is megtárgyalták vasárnapi, zárt ajtók mögött tartott ülésükön. Már a napirend elfogadásánál a lázadók, „a piszkos ötvenkettek” indítványa győzedelmeskedett. Kónya Imre elképzelésével szemben nem két, hanem egy nap alatt döntenek a frakciót érintő legfontosabb kérdésekben, másfelől a bizalmatlansági indítványt is napirendre tűzték. Ez utóbbit Zsebők Lajos nyújtotta be. Ennek következtében frakcióvezetőségi tagságáról már a tanácskozás elején lemondott Perjés Gábor, Markó István és Balás István. Ugyanakkor nem mondott le tisztségéről Kónya Imre és Kulin Ferenc sem. Ezt követően nyolc csoportban vitatták meg az ország és a kormány, a kormány és a frakció viszonyát, helyzetét, a frakcióvezetés tevékenységét. A tanácskozáson részt vett Antall József, az MDF elnöke, kormányfő, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Horváth Balázs, az MDF alelnöke és több miniszter is. A kis csoportban megtartott tanácskozásokon éles kritikával illették a kormányt, a frakció vezetését és többen halaszthatatlan kormányintézkedéseket sürgettek. A kis csoportos megbeszélések tapasztalatait plenáris ülésen összegezték, ahol Gáli Ákos személy szerint bírálta Kónya Imrét, kifejtve, hogy nem őt tartja a legjobb jogásznak és a legjobb politikusnak a frakcióban. Kónya Imre politikai érvelése a miniszterelnöktől levetett érvrendszer, és a frakcióvezető a kívánatosnál jobban kötődik a kormányfőhöz — hangoztatta Gáli Ákos. A plenáris ülésen többen is hangoztatták: egyirányú az utca a kormány és a frakció között. Nehezményezték azt is, hogy az MDF pártcsoportban a kontraszelekció érvényesül, nem az alkalmasság, hat-nyolc ember osztotta el egymás között a funkciókat. Elsöprő többséggel szavazott a frakció arról, hogy még vasárnap este titkos, bizalmi szavazással döntsenek a bizalmatlansági indítványról. Ennek eredményeként ötvenkilencen voksoltak amellett, hogy maradjon a jelenlegi frakcióvezetés, míg ötvenhárman úgy döntöttek, hogy azonnal mondjon le. A minimális szavazatkülönbség arra kényszerítette Kónya Imrét, hogy szünetet kérjen, és ezalatt ülést tartott az elnökség. A tanácskozás eredménye: ilyen minimális többséggel nem képesek a továbbiakban ellátni feladatukat, és így azonnal lemondtak. Ezután 9 tagú új frakcióvezetést választottak. Az elnöki tisztségért Kónya Imre és Balás István versenyzett. Az elnökségi tagságra jelöltek között számos új, kevéssé ismert név szerepel, többségük az 52 „lázadó” köréből. Bár több jelentős sikert ért el a lázadó ötvenkettő az MDF parlamenti frakciójának zárt ülésén, a nap végére szinte minden maradt a régiben: változatlanul Kónya Imre a frakció vezetője. A titkos választás eredményeként ismét az elnökség tagja lett Grezsa Ferenc, Kulin Ferenc, Perjés Gábor, Salamon László, Szabó Iván. A lázadó ötvenkettek közül Körösi Imre került újonnan a vezetőségbe, és megtartotta vezetői tagságát a Kónya Imrével az elnökségért versengő Balás István. Meglepetés, hogy a konzervatív erők a lázadók sikere láttán az elnökség tagjává választották Csurka Istvánt. MH-kommentár Az MDF frakció tagjainak nem elhanyagolható figyelmeztetés mindaz, ami az elmúlt három hétben történt. Akárhogy is alakult a bizalmatlansági indítvány miatt ismét megtartott vezetőségválasztás eredménye, a lázadók kritikai, elégedetlenségi mozgalma következtében nem lehet az MDF frakciót a régi módon irányítani. Noha a nap végén megtorpant a progresszió a frakcióban, a történtek feltehetően arra ösztönözhetik a lázadó ötvenkettőt — akikhez tegnap többen csatlakoztak —, hogy tovább folytassák, személyre szóló tekintet nélkül, a bírálatot, az alapos elemzést. A frakcióülés tanulsága az is, hogy nem lehet elfogadni a tekintélyelvűséget, a szervilizmust és a választópolgárok rovására menő lojalitást. • Kárpáti Miklós Antall-Jelcin találkozó vasárnap? Bécsi tudósítónktól Ha a délkelet-közép-európai politikai helyzet és a meghívottak programja megengedi, akkor e hét végén Bécsben sor kerülhet Antall József és Borisz Jelcin találkozójára. A kereszténydemokrata Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, Josef Riegler alkancellár pártja politikai akadémiájának nevében Európa számos vezető konzervatív és keresztény poltitikusát hívta meg Bécsbe egy vasárnap kezdődő háromnapos európai kerekasztal-tanácskozásra. A bejelentett előadók között szerepel többek között Borisz Jelcin, az Orosz Köztársaság parlamentjének elnöke, Wilfried Martens belga miniszterelnök, Alija Izetbegovics Bosznia-Hercegovina elnöke, Carlo Bernini olasz közlekedésügy-, Alois Mock osztrák külügy-, és Erhardt Busek osztrák tudományügyi miniszter. A fő referátumot Borisz Jelcin tartja. A magyar küldöttség meghívott tagjai között szerepel Antall József mellett Surján László népjóléti miniszter, Nagy Ferenc József, a kisgazdák és Rudolf Salter a német kisebbség képviseletében. • Pogány Jenő Géza Otthon kapott ki az MTK-VM Az MTK-VM csatára, Balogh Gábor (fehérben) elől a váci Talapa Tibor fejeli el a labdát. Tudósításaink a 16. oldalon fotó Krista gábor