Magyar Hírlap, 1991. április (24. évfolyam, 76-87. szám)

1991-04-02 / 76. szám

­M MAGYAR HÍRLAP_________ Leka, a trónkövetelő, csalást emleget Albániában a Munkapárt győzött MTI------------------------------------­ A Demokrata Párt, a legfőbb al­bán ellenzéki erő első embere sze­rint a demokraták arattak győzel­met az ország legnagyobb települé­sein és városaiban, de nem állítot­ta, hogy országosan is megnyerték volna a választásokat. Szali Beris­­ha, aki tegnap reggel elsőként az MTI tudósítójának adott rövid in­terjút a párt tiranai központjában, kijelentette: Tiranában a Demokra­ta Párt teljes győzelmet tudhat ma­gáénak, de előretört olyan fontos vidéki központokban is, mint Shkodra - Ramiz Alia pártvezető és államfő szülővárosa -, valamint Durres, Elbasan, Korea és Vlora. Vlora volt az egyik színhelye Durres mellett az elmúlt hetek nagy világvisszhangot kiváltó me­nekülési drámáinak. Berisha ugyanakkor kijelentette azt is, hogy értesülései szerint ko­moly csalások történtek ország­szerte a szavazatok összeszámlálá­­sánál. Arra a kérdésre, hogy a ma­nipulációk megfordíthatják-e az eredményt, egyelőre nem tudott válaszolni. Berisha pártelnök kö­zölte: még nincsenek pontos infor­mációi a végleges országos ered­ményeket illetően. Az Albán Demokrata Párt köz­ponti vezetőségének egy tagja az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy pártja „nem áll győzelemre,,­ állí­tólag a Munkapárt 65 százalék kö­rüli szavazatot kapott. Aleksander Meksi, Sali Berisha pártelnök egyik közvetlen munkatársa meg­erősítette Berisha szavait, amelyek szerint sok manipuláció történt a választások során, de hozzátette, hogy ezek többségét nem lehet bi­zonyítani. Meksi szerint Tiranában a 18 mandátum közül 17-et a de­mokraták nyertek el. I. Leka albán exkirály, trónkö­vetelő szerint előre megírt forgató­­könyv alapján zajlott le a vasárna­pi albániai választás. Mint a 62 éves, dél-afrikai száműzetésben élő trónkövetelő a France-Info rádió­­állomásnak adott interjújában el­mondta, tudomása van arról, hogy a választáson csalás történt.­­ „Bármelyik párt is győz, az ered­ményt előre eltervezték,, — mond­ta. Az Albániában vasárnap tartott parlamenti választás eddigi — egyelőre még nem hivatalos — eredményei azt mutatják, hogy az országot jelenleg is irányító kom­munista Albán Munkapárt mintegy 140 mandátumot szerzett a 250 ta­gú parlamentben, miközben leg­főbb ellenfele, az ellenzéki De­mokrata Párt megközelítően 70 képviselői helyhez jutott. Tiranában keringő, nem hivata­los és egyelőre meg nem erősíthető értesülések szerint a Munkapárt ugyan abszolút többséget szerzett , amelynek aránya állítólag or­szágosan a hatvan százalékot is el­érheti —, de a párt legfőbb vezetői, így Ramiz Alia, nem jutottak be a törvényhozásba. Alia állítólag csak 36 százalékot kapott. Ezeket az in­formációkat az albán fővárosban diplomáciai források óvatosan ke­zelik, mivel az adatokat egyetlen hiteles forrásból sem lehet megerő­síteni. Még a kecskét is feldíszítették a történelmi szavazás napján mti külföldi képszolgálat Romániában is emelkednek az árak Bukaresti tudósítónktól_________ Van humora Romániában az el­lenzéknek: a hétfőtől, április elsejé­től életbe léptetett áremelések kap­csán ugyanis őszintén elismerte: vannak helyzetek, amikor a kor­mány is betartja a szavát. Jóllehet a miniszterelnök az árli­beralizáció második szakaszának életbeléptetése előtt közzétett új ár­listára való reagálás kapcsán a kö­zelmúltban adott tévé­nyilatkozatá­ban valamivel vissza is fogta az ára­kat, azok még mindig túlságosan meredeken szöktek föl. Petre Ro­man a közvélemény nyomására mérsékelte a tervezett emelést, s így az eredeti 316 százalék helyett csu­pán mintegy 200 százalékos lesz a drágulás. Ugyan az állam némi fizetéskie­gészítést is előirányzott, mintegy ki­egyensúlyozandó az áremelést, ez a pótlás azonban korántsem áll arány­ban a tegnaptól bevezetett drágulá­sokkal. A béreket a kormányintéz­kedés értelmében havi 2100 lejjel egészítik ki, ezt a pénzt azonban nem az állam fedezi, hanem az egyes vállalatoknak kell fizetniük. Márpedig azok az egységek, amelyek jelen pillanatban vesztesé­gesen vagy csak elenyésző nyere­séggel dolgoznak — és Romániában az ipari, gazdasági és másfajta vál­lalatok túlnyomó része ebbe a kate­góriába tartozik — egyszerűen nincs honnan kifizessék ezt a kiegé­szítő jutalékot. Ami azt jelenti, hogy az áremelések minden dolgozót egyformán érintenek, de a koránt­sem kielégítő kompenzációban is csupán kevesek részesedhetnek. Bár hétfő délelőtt számos üzlet­ben már megjelentek az új áras ter­mékek, Bukarestben egyelőre nin­csenek tiltakozó megmozdulások. A szakszervezetek a leghatározottab­ban sztrájk akciókkal, illetve tünte­tésekkel fenyegetőztek a drasztikus áremelések bevezetése esetében. Az is igaz, hogy — minden bizonnyal az áremelésre adandó reakciótól va­ló félelmében — több üzletvezető is úgy vélte, jobb ha ezen a napon zár­va tart. • Bogdán Tibor REGIO—INVEST Regionális Tanácsadó és Befektetési Részvénytársaság (1021 Budapest II., Labanc u. 22/b.) IGAZGATÓSÁGA értesíti a tisztelt részvényeseket, hogy a társaság 1­991. évi treijdei KÖZGYŰLÉSÉT 1991. május 7-én 10 órára — határozatképtelenség esetén 14 órára ismételten — összehívja. A közgyűlés helye: az AETV székháza, 1016 Bp. Krisztina krt. 99.1. em. 102. 1. Az igazgatóság jelentése a társaság 1990. évi üzleti tevékenységéről. 2. A felügylő bizottság jelentése. 3. A könyvvizsgáló jelentése. 4. A jelentések megvitatása, elfogadása és a mérleg megállapítása. 5. Az 1991. évi üzletpolitika elfogadása. 6. Az alaptőke felemelése. 7. A társaság alapszabályának módosítása. Tisztelt részvényeseink, illetve képviselőik a szórólapokat a helyszínen 9 órától vehetik át. A REGIO­ INVEST RI IGAZGATÓSÁGA Politizálhatnak a szovjet katonák MTI------------------------------------­ Az oroszországi vezetés, a ha­talmára törő ellenzék erőteljes bí­rálata jellemezte a szovjet államfő szombati beszédét, amelyet a had­sereg pártvezetőinek értekezletén mondott. Mihail Gorbacsov egyér­telműen értésre adta, hogy a szov­jet fegyveres erők depolitizálása a mai körülmények között elképzel­hetetlen, ez a hadsereg szétesésé­hez vezetne. Mihail Gorbacsov úgy értékelte a jelenlegi szovjet belső helyzetet, hogy az rendkívül feszült, számos veszélyt és fenyegetést hordoz magában. Nézete szerint a pereszt­rojka folytatása révén úrrá lehet lenni a nehézségeken, s ismét az átalakítási politika megvalósítása mellett foglalt állást. Annak a vé­leményének adott hangot, hogy az SZKP-nak „nagy esélyei vannak nemcsak pozíciói megőrzésére, ha­nem vezető szerepének megszilár­dítására,, is. Az elnök kifejtette: az ország vezetése megkülönbözte­tett figyelmet fordít a hadseregre, nem becsüli alá szerepét, s biztosí­tani fogja a szükséges feltételeket. __________KÜLFÖLD Szerbiában vérfürdőt emlegetnek • Folytatás az 1. oldalról A karlovaci és gospici rendőr­ség ezért vasárnapra virradóra ala­kulatai egy részét Plitvicére vezé­nyelte, hogy helyreállítsák a köz­rendet és nyugalmat. Ott azonban barikádok fogadták őket, s a fegy­veresek tüzet nyitottak az érkező rendőrökre. A rendőri alakulatok helyreállították a közrendet, jelen­leg üldözik a fegyveres lázadókat és kilencet már elfogtak közülük - hangoztatja a horvát belügyi köz­lemény. Stipe Mesic szövetségi alelnök, az államelnökség horvát tagja az államelnökség vasárnap este meg­tartott üléséről elmondta, hogy szükségtelennek tartotta az ülést, a hadsereg felvonultatását, mivel a rend már helyreállt. Ellene szavaz­tam - mondotta Mesic -, de mind­ez nem jelenti azt, hogy emiatt le­mondanék tisztségemről. A Horvátországi Egyesült Szer­­bek Belgrádban felszólították Franjo Tudjman elnököt, hogy azonnal vessen véget a szerbek kö­rében elkövetett vérfürdőnek, s vonja ki a különleges alakulatokat Plitvicéről. Hasonlóképp nyilatko­zott a szerb köztársasági kormány és több szerb ellenzéki párt is, bár Vuk Draskovics, a Megújhodási Mozgalom vezetője kijelentette, hogy egyelőre még nem mozgósít­ja híveit. A maribori Vecser című lap egyértelműen Horvátország pártját fogja az események megítélését il­letően. Kifejti, hogy először a szerbek lettek. A Vecser emlékez­tet Milosevics szerb elnök és Tudjman hétfői találkozójára, ame­lyen megállapodtak a hideghábo­rús állapotok rendezéséről. A lap megállapítja: néhány nappal a ki­békülés után a háború most való­ban megkezdődött, a két vezető ma már csak annyit mondhat, hogy íme, a harc most kezdetét vette, s már semmiképp sem beszélhetnek a horvát-szerb viszony békés rend­ezéséről. A zágrábi Vecsernji Liszt kifej­ti: az utolsó akció, a plitvicei Nemzeti Park horvát vezetőinek erőszakos leváltása tovább szorí­totta Horvátország körül a hurkot, amely már eddig is nagyon szoros volt. A kniniek megpróbálták ki­puhatolni, hogy meddig terjed Horvátország türelme, s megkísé­relték kiterjeszteni a „saját,, terüle­tüket erre a kifejezetten idegenfor­galmi körzetre is, s így el akarták vágni Észak-Horvátországot Dal­máciától. A horvát hatalomnak nem volt más választása — sza­vakban már nem lett volna elég vá­laszt adni — írja a Vecsernji Liszt. APA-----------------------------­Hétfőre virradó éjjel két újabb horvátországi szerb város jelentet­te be elszakadását Horvátország­tól - közölte az APA osztrák hír­­ügynökség. A köztársasági fővá­rostól, Zágrábtól délre fekvő Gli­­na és Kostajnica csatlakozott az alkotmányellenesen létrejött hor­vátországi Szerb Autonóm Terü­lethez. Szünetel a teljes vasúti közle­kedés Belgrád és az adriai-tengeri kikötő, Split között. A jugoszláv hatóságok azzal indokolták a forgalom leállítását, hogy a nemzeti konfliktusok miatt fennáll a veszélye annak, hogy fontos pályaszakaszokat a levegő­be röpítenek. Az EK közös haderőt létesít Mi lesz a Varsói Szerződés után? MTI ------------------------------------­A „Varsói Szerződés katonai szervezetének utolsó napján,, Manfred Wörner, a NATO főtitká­ra interjút adott Bernát Györgynek, a Magyar Rádió tudósítójának, aki mindenekelőtt az iránt érdeklődött, osztja-e az atlanti tömb főtitkára a véleményt, hogy a Varsói Szerző­dés katonai-biztonságpolitikai vá­­kumot hagy maga után, és ez akár egyensúlyproblémákhoz is vezet­het? Manfred Wörner szerint nincs szó vákumról, csak egy olyan szer­vezet bomlik fel, amelyet túlhala­dottá tettek Közép- és Kelet-Euró­­pa eseményei. Ezt olyan fejlemény, amely nagyon is Európa biztonsá­gának érdeke. Olyan új összeurópai biztonsági építménynek kell a VSZ helyébe lépnie, amelyet sok rész­ből akarunk összeállítani, és amely­ben Európa valamennyi állama megtalálhatja a helyét — bizton­ságpolitikai értelemben. Ez tehát olyan Európa lenne, amely a köl­csönös biztonsági érdekek tisztele­tére épül, és amely magában foglal­ja a Szovjetuniót is — mondta. Ami a NATO reagálását illeti, minthogy a kockázat változatlan, a szövetség továbbra is fennmarad. „A helyzetből természetesen le kell vonnunk a következtetéseket, mégpedig két irányban. Az egyik az, hogy tőlünk telhetően felépí­tünk egy új biztonsági struktúrát, intézményesítjük az európai bizton­sági és együttműködési rendszert, vagyis létrehozzuk ezt az összeuró­pai építményt. A másik az, hogy kialakítjuk kapcsolatainkat Közép- és Kelet- Európa valamennyi államával” — jelentette ki. El tudja-e képzelni a főtitkár, hogy a közép-kelet-euró­­pai térség államai a NATO közelé­ben keressék önnön stabilitásukat? És egyáltalán, felkészült-e a szer­vezet erre a lehetőségre? Közép- és Kelet-Európa vala­mennyi állama kijelentette, hogy nem törekszik NATO-tagságra. Nem érdekeltek abban, hogy alap­vetően megváltoztassák Európa egyensúlyi helyzetét. Belátható időn belül nem merül fel a NATO- tagság kérdése. Ugyanakkor meg­fogalmazódik a kétoldalú viszony elmélyítésének gondolata. Ezt mi elfogadtuk, és most ki is akarjuk építeni. Az összeurópai felépít­mény más elemeivel, tehát az Euró­pai Közösséggel, a kelet-európai országoknak a társulásával, a biz­tonsági és együttműködési struktú­rával, a leszerelési megállapodá­sokkal, az Európa-tanácsbeli tag­sággal együtt mindez megszilárdít­ja egész Európa stabilitását és hoz­zájárul a kelet-európai országok helyzetének megerősítéséhez — mondta végül a NATO főtitkára. A NATO-szövetségeseknek kel­lemetlen egyes kelet-európai orszá­gok nyílt, vagy burkolt tagfelvételi kérelme, mert a NATO nem akarja elszigetelni a Szovjetuniót és nem akarja provokálni a moszkvai ke­ményvonalas katonai vezetőket — írta a hétvégén a Financial Times című londoni napilap. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy a kelet-európai országokból való szovjet csapatkivonás még nem fejeződött be és még számos probléma megoldatlan a kivonulás körül. Ám ha a szovjet csapatok már a szovjet határokon belül lesz­nek, a NATO akkor sem siet majd úgy kiterjeszteni a szövetséget, hogy ismét közvetlenül farkassze­met nézhessen a szovjet katonák­kal, mikor épp csak most szabadul meg ettől a túlzott közelségtől — vélekedett a brit lap elemzője. ADN--------------------------------­ K­evesen a békemenetben Berlini tudósítónktól___________ A hagyományos húsvéti béke­meneteken idén sokkal kevesebben vettek részt Németország szerte, mint az elmúlt években. Becslések szerint néhány tízezernél nem volt több azoknak a száma, akik a kü­lönböző német városokban a hábo­rú, az erő alkalmazása, a fegyver­­kivitel ellen tüntettek. Akadt, ahol csak tíz-húsz résztvevő vonult az utcán; a legnagyobb, mintegy ezer főt mozgósító demonstráció Mün­chenben volt. A drezdai nagygyűlésen a szó­nok azt követelte, hogy egy háború megindításának kizárólagos jogát ruházzák az ENSZ-re, és így aka­dályozzák meg az eszkalációval fe­nyegető helyi konfliktusok kirob­banását. A többi kelet-német felvo­nuláson az emberek elsősorban a „társadalmi háború” ellen tüntet­tek, a volt NDK lakóinak megsegí­tését sürgetve. A harmincéves hagyományra visszatekintő húsvéti békemenetek szervező irodája azzal próbálta in­dokolni az ez évi passzivitást, hogy a békeszerető emberek nagy része mélységesen csalódott, mert látta, hogy az Öböl-háború minden tilta­kozás ellenére kirobbant és ször­nyű pusztítást vitt véghez. Míg az ellenzékben lévő szoci­áldemokrata párt támogatta a béke­menetekre szólító felhívást, a kor­mánykoalíció szóvivője a béke­mozgalmak szemére vetette, hogy a tüntetések elsősorban a nyugati országok kormányai, főként pedig az Egyesült Államok ellen irányul­nak. • Forinyák Éva Csatlakozott a tüntetőkhöz Heym Kohl kancellár ellen MTI------------------------------------­A német szövetségi kancellár lemondását követeli a berlini Ext­ra-Magazin legújabb számában Stefan Heym író, szemére vetve Kohlnak, hogy választási és takti­kai okokból nem volt hajlandó tu­domást venni a német keleti tarto­mányokra leselkedő súlyos veszé­lyekről. Az egykori NDK legismertebb — és az NSZEP-rezsimnek aligha­nem legkényelmetlenebb — írója a hétfői keletnémet tüntetések résztvevőihez csatlakozva teszi föl a kérdést a jelenleg Ausztriában üdülő kancellárnak: „Ön nem úgy gondolja, hogy ideje volna lemon­dania? Most, amikor még kényszer nélkül megteheti, s amikor még felszínen úszik az a hajó, amely Önt és mindannyiunkat szállítja?.. A 77 esztendős író, az 1989-es őszi forradalom egyik szellemi atyja szemére hányja Helmut Kohlnak, hogy „Ön már a csatla­kozáskor tudatában volt a problé­máknak, ám agyonhallgatta, amit tudott, mégpedig mind a keleti, mind a nyugati lakosság, és talán még saját maga előtt is„. Az író a bonni kormány legsú­lyosabb hibájának az egyesülés óta megnyilvánuló koncepciótlan­ságot tartja. „Volt-e a kancellár­nak egyáltalán valamilyen elképze­lése arról, hogyan is fog összejön­ni a dolog — egy ország két nagy­mértékben különböző részének összeillesztése, összetákolása — vagy egyszerűen azt gondolta a Drezdában ujjongó tömeg köze­pén: ezeket egykettőre zsebre vág­juk, azt a pár fityinget meg, amibe ez nekünk kerül, félkézzel is elő­kaparjuk majd?.. 1991. április 2., kedd Washington félelmei Irakban MTI -----------------------------------­Az iraki kormánycsapatok va­sárnap légi- és tüzérségi támadást indítottak az ország északi részén lévő Arbil és Dohuk városok el­len, s azokat az INA iraki hírügy­nökség jelentése szerint vissza is foglalták. A kurd felkelők vissza­vonultak a hegyek közé. Az iraki kormánycsapatok helikoptereket, repülőgépeket és rakétákat vetet­tek be a harcokban, a támadásnak igen sok polgári áldozata is van. Az amerikai hadsereg két héten belül húszezer katonáját vonja ki Dél-Irakból — közölte meg nem nevezett amerikai katonai vezetők­re hivatkozva a The New York Ti­mes hétfői száma. Az amerikai hadvezetés naponta átlag három­ezer katonát von ki a körzetből, és ezt az ütemet tartani szeretné az ál­landó tűzszünet eléréséig, amelyet talán már ezen a héten sikerül tető alá hozni. Április elsejéig 400.000 alá, vagyis több mint egynegyedé­vel csökkent az eredetileg 540.000 fős amerikai kontingens létszáma. Amerikai tisztségviselők szerint az Egyesült Államok attól tart, hogy belekeveredik az iraki polgárhábo­rúba, ami a veszteségek kockázata mellett az amerikai hadsereget a megszálló színében tüntetné fel, nem beszélve a harcok elől mene­külők tömegeinek gondjáról. A haderőkivonás valószínűleg csök­kenteni fogja a hatalma megtartá­sáért küzdő Szaddám Huszeinre gyakorolt nyomást. Havel nem asszisztálna (MTI) Ha nem sikerül összetar­tania Csehszlovákiát, lemond az államfői tisztségről — közölte a hétvégén a The Independent című londoni lapnak adott nyi­latkozatában Václav Havel csehszlovák elnök. A lap sze­rint Havel népszerűsége csök­ken, különösen Szlovákiában. A The Independent szerint az erős szövetségi államról szóló csehszlovák alkotmányt Havel személyes ügyének tekinti, de nem táplál illúziókat. Ha meg van írva, hogy egy országnak szét kell esnie, akkor egyetlen ember nem tarthatja össze — mondta Václav Havel. Hoszt a lázadók kezén (REUTER) Az afgán kormány­­ellenes erők szóvivői Pesavar­­ban közölték, hogy tizenhét na­pi véres ostrom után vasárnap sikerült elfoglalniuk Hoszt vá­rosát, amelyet a 12 éve tartó polgárháború alatt szinte mind­végig, de kevés­­ eredménnyel támadtak. A hírt iszlamabádi diplomaták megerősítették. Szöul és az ENSZ (MTI) Első ízben nyitottak meg hétfőn ENSZ-értekezletet Dél- Koreában. A világszervezet Ázsiai és Csendes-óceáni Gaz­dasági és Szociális Bizottsága - ESCAP — negyvennyolc tagor­szága dolgoz ki ajánlásokat a regionális együttműködés gyor­sítása érdekében. A dél-koreai államfő szólt országa ENSZ- tagságáról is: azt mondta, hogy Észak- és Dél-Korea külön ENSZ-tagsága hozzájárulhat a térség stabilitásához és a két Korea majdani egyesítéséhez. Mint emlékezetes, Észak-Ko­­rea „a K­orea egy ország,, elve alapján azt szeretné, ha egy vi­lágszervezeti tagságon osztoz­kodna Észak- és Dél-Korea. Közös haderőt is fenn fog tarta­ni az Európai Közösség a közös eu­rópai védelmi politika keretében, vélekedett vasárnap a Deutschland­funk rádióállomásnak adott nyilat­kozatában a német külügyminisz­ter. Hans-Dietrich Genscher sze­rint a közös nyugat-európai haderő létrehozása nem kérdőjelezné meg a jelenlegi nyugati szövetségi rendszer parancsnoki struktúráját.

Next